• Nem Talált Eredményt

VEGYÉSZ MESTERSZAK

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2023

Ossza meg "VEGYÉSZ MESTERSZAK"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

V E G Y É S Z M E S T E R S Z A K

Indításának akkreditációs kérelme

Kérelmező:

Szegedi Tudományegyetem

Természettudományi és Informatikai Kar

Szeged, 2007. június

(2)

TARTALOM

I. Adatlap………2 A szenátus támogató javaslata……….…4

1

(3)

I. Adatlap

1.

A kérelmező felsőoktatási intézmény

Szegedi Tudományegyetem, 6720 Szeged, Dugonics tér 13.

2. Kari tagozódású felsőoktatási intézmény esetén a Természettudományi Kar

3.

Az indítandó alapszak megnevezése:

Vegyész mesterszak

4.

Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése:

Okleveles vegyész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

MSc in Chemistry

5.

Az indítani tervezett és oklevélben szerepeltetni kívánt szakirány(ok) megnevezése:

Elméleti és informatikus kémikus, Anyagkutató és szintetikus vegyész Analitikus és szerkezetkutató vegyész Biológiai- és környezetkémiai vegyész Műszaki kémikus

6.

Az indítani tervezett képzési formák:

nappali 7.

A képzési idő

a félévek, valamint az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma:

4 félév/120 kredit

az összóraszámon

(összes hallgatói tanulmányi munkaidőn)

belül a tanórák

(kontaktórák)

száma

összóraszám: 120 x 30 = 3600 kontaktórák: 88 x 15 = 1320

a szakmai gyakorlat időtartama és jellege:

4 hét évközi kémiai üzemi gyakorlat (a 2. félév után)

8.

A szak indításának tervezett időpontja (figyelembe véve az engedélyezési eljárás időtartamát):

2008. szeptember

(4)

9.

A szakért felelős oktató megnevezése és aláírása:

Dr. Dékány Imre akadémikus egyetemi tanár 10. Dátum, és az intézmény felelős vezetőjének megnevezése és cégszerű aláírása:

Szeged, 2007. június

Dr. Szabó Gábor egyetemi tanár rektor 11. Az adatlap mellékletei;

3

(5)

a) A szenátus támogató javaslata

számú szenátusi határozat

(6)

b) A vegyész mesterszak képzési és kimeneti követelményeit (KKK) tartalmazó leírás (A szaklétesítési beadvány MAB által támogatott változata alapján közzétett OM/OKM dokumentum.)

5

(7)

c) Felhasználói kapcsolatok és vélemények

A vegyész szak „felvevőpiaca” a hazai vegyipari és gyógyszeripari vállalkozások mellett a minőségbiztosítással, könyezetvédelemmel kapcsolatos laboratóriumok, gazdasági szervezetek, hatóságok. Végzett vegyészeink szinta az ország összes ilyen cégénél, hivatalánál, laboratóriumánál megtalálhatók. jellemző munkahelyek:

Borsodchem Rt, Kazinczbarczika

MOL RT, Algyő, Százhalombatta, Szolnok, Budapest TVK, Tiszaújváros

Richter Gedeon Rt, Budapest

Sanofi-Syntelab (Chinoin), Budapest EGIS Rt, Budapest

TEVA, Debrecen Bérespharma, Szolnok Florin Rt, Szeged Medikémia Rt, Szeged Pannonplast, Budapest Phonix Gumiipari Rt, Szeged Vízművek,

Környezet és Természetvédelmi Felügyelőségek, ÁNTSZ laboratóriumok

Kórházi, klinikai laboratóriumok

stb.

(8)

II. A szakindítási kérelem indoklása, a továbblépés körülményei A képzési kapacitás bemutatása

1. A szakképzési és kutatási előzményei az intézményben.

A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karán folyó vegyész és kémiatanár- képzés kezdeteit az egyetem jogelődjénél, a kolozsvári Ferencz József Tudományegyetem Ma- thematikai és Természettudományi Karának programjában kell keresnünk, ahol kezdettől fogva jelentős volt a kémia szerepe, például itt jelent meg először hazánkban magyar nyelvű kémiai folyóirat, a „Vegytani lapok”. A vegyészképzés 1921 őszén Szegeden is beindult, és az első vegyészdiplomákat 1922-ben adta ki egyetemünk.

A szegedi vegyészoktatás célja és tartalma kezdettől fogva igazodott a tudományág nem- zetközi élvonalához és a kor gazdasági/társadalmi körülményeihez. A színvonalat nagy tudós egyéniségek jellemezték. A szerves kémikusok közül feltétlenül említésre méltó Széki Tibor,

Bruckner Győző, Fodor Gábor, a szervetlen kémia területéről Szabó Zoltán, a fizikai kémia

területéről az 1924-től 1961-ig tanszékvezetőként tevékenykedő Kiss Árpád, az Alkalmazott Kémiai Tanszék alapítójaként Gerecs Árpád, de közülük is kiemelkedik Szent-Györgyi Albert, aki a Szerves Vegytani Tanszék vezetőjeként 1937-ben Nobel-díjat kapott.

Az oktatás tematikáját kezdetben a két klasszikus kémiai tanszék a Általános és

Szervetlen Vegytani Intézet és a Szerves és Gyógyszerész Vegytan Intézet, majd a hozzájuk

csatlakozó Fizikai Kémiai Tanszék tevékenysége határozta meg. A tematika további bővülését segítette, hogy az 1950-et követő bő évtizedben további három (kisebb) kémiai tanszék alapí- tására került sor, ezek (alapítási sorrendben): az Alkalmazott Kémiai, a Kolloidkémiai és a

Radiokémiai Tanszék, míg a korábbi Szerves Vegytani Intézet az Orvostudományi Egyetem

létrejöttekor Szerves Kémiai Tanszékké alakult. A feladatkörök átcsoportosításával jött létre a

Szervetlen és Analitikai Kémiai, illetve az Általános és Fizikai Kémiai Tanszék az 1960-as évek-

ben, majd kisebb változásokra került sor a 80-as és 90-es évek folyamán, míg kialakult napjaink szervezeti kerete.

A Kémiai Tanszékcsoport, ami az SZTE Természettudományi Karán folyó kémiai képzés és kutatás szervezéséért, irányításáért felelős, jelenleg hat tanszéket foglal magába: az Alka-

lmazott és Környezeti Kémiai, a Fizikai Kémiai, Kolloidkémiai, a Szerves Kémiai, a Szervetlen és Analitikai Kémiai, továbbá a Szilárdtest és Radiokémiai tanszékeket. A KTCS-hez a BSc képzés

kapcsán társult egységként csatlakozott az SZTE JGYPTK Kémiai és Kémiai Informatikai Tan-

széke. A kutatómunka a tanszékeken szerveződő kereteken túl akadémiai kutatócsoportokban is

folyik, melyek munkatársai oktatási feladatokat is végeznek, elsősorban projektmunkák, szak- dolgozatok és diplomamunkák készítésének területén, illetőleg a kutatási területhez kapcsolódó speciális kollégiumok meghirdetése révén.

A Kémiai Tanszékcsoport oktatói és kutatói koordinálják a kémiai PhD programot a

Kémiai Doktori Iskola működésének keretében. A doktori iskola vezetője Dr. Dékány Imre

akadémikus. A doktori iskola programjaira (analitikai kémia, bioorganikus kémia, elektrokémia, elméleti kémia, katalízis-, felület-, kolloid- és anyagtudomány, komplex vegyületek kémiája, reakciókinetika, szerves kémia) eddig (beszámítva a korábbi éveket is) 102 hallgató nyert fel- vételt, és 69-an fejezték be sikeresen, azaz PhD fokozat megszerzésével, posztgraduális tanul- mányaikat.

A Kémiai Tanszékcsoport oktatói a Kémiai Doktori Iskola ismertetésekor felsorolt terü- leteken nemzetközileg elismert szinten folytatnak tudományos tevékenységet. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a Tanszékcsoport oktatói évente közel 200 közleményt jelen- tetnek meg az egyes szakterületek nemzetközileg elismert, színvonalas külföldi folyóira- taiban, továbbá hogy a nemzetközi konferenciákon évente átlagosan mintegy 100 előadás

7

(9)

(ezekből 15–20 meghívott) és körülbelül 140 poszter keretében kerülnek bemutatásra a Szege- den elért eredmények. A nemzetközi elismertség egyik fontos mércéjeként említhetjük az oktatók, ill. tudományos műhelyek külföldi kutatóhelyekkel kialakított élő, eredményes kapcsolatait (jelenleg 15 kutatóhellyel van pályázatok által támogatott kapcsolat). A hazai kapcsolatok/együttműködések közül kiemelhető a 4 Széchenyi-pályázatban és 2 KNRET- programban való részvétel, továbbá az a tény, hogy több jelentős volumenű EU pályázat nyert támogatást a közelmúltban. Ezek jelentős mértékben elősegítik a kutatási infrastruktúra fejlődését, ami az oktatásra is kihat, hiszen napjaink színvonalának megfelelő eszközháttér közvetlen bemutatását teszi lehetővé.

A

vegyészképzés hagyományait megőrizve (igaz, sok reform-tanterv készült az utóbbi

évtizedekben) a 90-es évek kezdetén került sor a korszerű kreditrendszerre történő áttérést lehetővé tévő képzési program kidolgozására. 1992-től napjainkig kis változtatásokkal ezen képzési program alapján folytatódott az egységes vegyész/klinikai kémikus/kémiatanár oktatás.

Ez a program a törzstárgyak tekintetében egységes, míg a vegyészekre vonatkozóan kötelezően választható (B-tárgyak), illetve szabadon választható (C-tárgyak) blokkokat tartalmazott. A 2002/03 évben bevezetett kreditrendszerre való áttérés gyakorlatilag zökkenőmentesen, a folytonosság jegyében történt. A képzési programok számítógépes hálózatra kerültek az egységes tanulmányi rendszer (ETR) keretében, ami az adminisztratív kezelés egyszerűsítését, egységesítését tette lehetővé.

A kémia alapszak 2006-ban történt indításához a KTCS oktatómunkáját jelentősen át kellett alakítanunk, hiszen e képzési formának nem voltak, nem lehettek hagyományai egye- temünkön. Ezt a feladatot sikerrel oldottuk meg, a MAB a benyújtott anyagot jóváhagyta, és ennek eredményeként kezdtük meg 88 nappali és 16 levelező szakos hallgatóval a BSc képzést. Egy szemeszter eltelte után komoly következtetéseket természetesen nem vonhatunk le, de a megnövekedett létszámú hallgatóság döntő része sikerrel teljesítette a kurzusokat, és már kirajzolódik az a kör is, akik a későbbiekben a mesterképzésben sikeresen vehetnek részt.

Kémia alapszak kidolgozásánál figyelembe vettük az Európai Kémiai Társaságok Egyesülete (FECS) által kiadott Chemistry Eurobachelor című dokumentum ajánlásait, annak érdekében, hogy a képzés sikerrel pályázhasson az EuroBSc cím elnyerésére, azaz képzésünk Európai Uniós szintű elfogadásra. Az ajánlások figyelembevételével kidolgozott programot benyújtottuk a FECS Oktatási Bizottságához. A Bizottság egy látogatás keretében ellenőrizte a képzésünk személyi és tárgyi feltételeit, és ennek eredményeként az SZTE kémia képzési programját (az országban elsőként) alkalmasnak minősítette az EuroBSc in Chemistry végzettséget igazoló oklevél kiadására.

Az EuroBSc elnyerése lehetőséget nyújt arra, hogy a FECS ajánlásait figyelembe véve az EuroMSc pályázatunkat is elkészíthessük, és az ilyen diploma kiadási jogát elnyerhessük.

2. Az új típusú szakon végzők iránti regionális és országos igény prognosz- tizálása, a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával/doku- mentálásával.

A magyar felsőoktatási intézményekben végzett vegyészek iránt határozott igény mutatkozik a munkaerőpiacon, jelenleg még Szegeden is maradnak üresen vegyész állás- helyek. Végzett hallgatóinknak eddig sem jelentett gondot az elhelyezkedés, s ismerve né- hány nagy gyógyszeripari és vegyipari cég kutatás-fejlesztési stratégiáját, kockázatmentesen kijelenthető, hogy a leendő MSc-t végző hallgatóink sem fognak állás nélkül maradni.

Európában, de a világ más részein is elismerést vívtak ki a Szegeden végzett szak-

emberek magas színvonalú, elméleti alapokon nyugvó tudásukkal, gyakorlati ismereteikkel

és az élethosszig tartó tanulási képességükkel. Oktatási rendszerünk ezen erényeinek meg-

(10)

őrzése, valamint a szakember-utánpótlás folyamatosságának biztosítása érdekében is fontos a vegyész mesterszak mielőbbi indítása.

Véleményünk szerint a Kémiai Tanszékcsoport oktató/kutatómunkájára alapozott tu- dással rendelkező, a vegyész mesterszakon diplomát szerzett szakemberek (hasonlóan a korábbi okleveles vegyész szakot teljesített hallgatókhoz) mind a regionális, mind az orszá- gos munkaerőpiacon kielégítő keresletre számíthatnak.

A különböző kémiai anyagok és termékek előállítására, azonosítására, összetételének meghatározására, a vegyi folyamatok irányítására nemcsak a közvetlen vegyiparban vagy gyógyszeriparban, hanem a széleskörűen értelmezett ipari és mezőgazdasági tevékenység számos területén mutatkozik jelentős igény. A Szegeden megszerzett tudással felvértezett szakemberek képesek e speciális feladatok elvégzésére, az ilyen munkakörök betöltésére.

Végzős hallgatóink napjainkban sem küzdenek elhelyezkedési gondokkal, ez a tendencia, véleményünk szerint, a továbbiakban is érvényesülni fog.

A fentieken túl a mesterképzésben részt vett okleveles vegyészek (hasonlóan a korábbi okleveles vegyész szakot teljesített hallgatókhoz) képesek lesznek új eljárások kidolgozására, új anyagok előállítására és kémiai átalakítására, azok minőségi és mennyiségi vizsgálatára, szerkezetük meghatározására. Biztosítják egyrészt a szakember-utánpótlást a magas szintű kémia ismereteket igénylő kutatás, műszaki fejlesztés területén, másrészt az adott szakma- területen a felsőoktatás számára a PhD hallgatói, majd az oktatói utánpótlást.

Az Európai Felsőoktatási Térség alapvető eszméinek megfelelően célunk hazai és nemzetközi szinten is átváltható szak létrehozása. Az EuroBSc-hez hasonlóan tervezzük az

EuroMSc in Chemistry oklevél kiadásának jogát megszerezni, ami az SZTE-n megszerzett

diploma nemzetközi (s remélhetőleg hazai) elismertségét fogja növelni.

3. Az indítandó mesterszak hallgatóinak a kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való felkészítésének, valamint a doktori képzésre való továbblépés lehetőségének bemutatása.

A PhD (doktori) képzésben való részvétel jelenti a mesterképzésben résztvevő hallgatók legközelebbi és feltehetőleg legfontosabb célját. A cél elérése érdekében már az alapképzés során nagy figyelmet fordítunk a hallgatók széleskörű tájékoztatására, a kurzusok közötti eligazításra, a szakirányok célszerű választására és végzésére. Az előmenetel köve- tésére oktatói tanácsadó („tutor”) rendszert vezettünk be a kémia BSc-ben, amelyet tovább kívánunk erősíteni a mesterképzés során. Így lehetőség van arra, hogy a tehetséges hallgatók már az alapképzés keretében olyan kurzusokat vegyenek fel és teljesítsenek, amelyek a későbbiekben, a mesterképzés során a gyors előrehaladást biztosítják, és így lehetőség nyílhat az MSc végzésére oly módon, hogy a krediteket egy adott területen végzett kutatómunka tel- jesítésével szerezhessék meg (lásd a későbbiekben). Ez a kutatómunka teszi lehetővé, hogy hallgatóink sikeresen vegyenek részt a tudományos diákköri munkában, illetőleg, hogy már a hallgatóként végzett munka eredményei nemzetközi fórumon publikálható színvonalat érjenek el.

A kémia területén folyó diákköri munkával kapcsolatban feltétlenül utalnunk kell arra, hogy az OTDK Kémia-Vegyipar szekciójában évtizedek óta kiemelt helyet foglal el az SZTE (és elődjei) hallgatóságának tevékenysége. Ez mind a részvételben (általában 30-40 dolgozat), mind az eredményességben érvényesül, hiszen díjazottjaink száma nagy, közülük jónéhányan elnyerték a Pro Sciencia kitüntetést is.

A Kémiai Tanszékcsoport oktatói és kutatói koordinálják a kémiai PhD programot, a

Kémiai Doktori Iskola működésének keretében, az Iskola vezetője Dr. Dékány Imre akadémikus.

9

(11)

A doktori iskola programjaira eddig 102 hallgató nyert felvételt, és közülük 69-an fejezték be sikeresen, azaz a PhD fokozat megszerzésével, posztgraduális tanulmányaikat.

Részben a kémia területén, a Kémiai Tanszékcsoport jónéhány oktatójának részvételével működik a Környezettudományi Doktori Iskola, amelynek vezető dr. Kiricsi Imre egyetemi tanár, az Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék vezetője.

A doktori képzés területén nemcsak az államilag finanszírozott helyekre szeretnénk hallgatókat felvenni, hanem a különféle pályázatok, illetve ipari megbízások terhére is, hiszen az SZTE Kémiai Tanszékcsoportján belül mind nagyobb szerepet kap az alkalmazott kutatás- fejlesztés.

4. A kiemelkedő képességű hallgatók alkalmasságát figyelő, azt elő- mozdító, tehetséggondozó tevékenység beépítésére vonatkozó elkép- zelések, ill. intézkedések bemutatása.

A kémia iránt érdeklődő és így a szakra jelentkező hallgatóink jelentős része a szakma iránt elkötelezett, tehetséges fiatal. Közülük a szorgalmas és tehetséges hallgatók egy viszonylag széles csoportját már a BSc kurzusok teljesítésekor ki lehet választani. Erre nagy figyelmet fordítanak azon tárgyak előadói, akik érintettek ilyen kurzusokban, illetőleg a tutori megbízással tevékenykedő oktatók. A tehetséges hallgatókat erőteljesen ösztönözni kívánjuk a tudományos diákköri tevékenység végzésére, lehetőséget nyújtva arra, hogy hosszabb- rövidebb ideig kutatólaboratóriumokban dolgozhassanak, megismerve az adott helyen folyó kutatómunka elméleti és gyakorlati hátterét, módszereit. Kiemelkedő képességű hallgatók számára (szigorú előfeltételek teljesítése esetén) lehetőséget kívánunk biztosítani arra, hogy kutatási projektek (10 + 10 + 10 kredit) teljesítésével is megszerezhesse a szabadon választható szakmai tárgyak 30 kreditjét.

Tehetséges és idegen nyelvet beszélő hallgatóink számára lehetőség nyílik rövidebb- hosszabb idejű külföldi tanulmányúton történő részvételre. Ezek az utak néhány hetestől kezdve akár féléves időtartamúak is lehetnek, azaz részképzés keretében adott félév külföldön is teljesíthető. Az ERASMUS pályázatok keretében eddig is nagyszámú kémikushallgató tanult Belgiumban, Olaszországban, az Egyesült Királyságban vagy Németországban. Ez a kör azonban szélesedik, elsősorban az Európai Unió országaiban nyílik egyre több lehetőség.

5. A felsőoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az érintett képzési területen, illetve szakon. A tervezett hallgatói létszám képzési formánként bemutatva.

Az SZTE évenként 100-120 fővel számolhat a kémia alapszakon. Ebből kiindulva, az országos és regionális beiskolázási szempontokat, a rendelkezésre álló laboratóriumi és műszerezettségi és nem utolsósorban oktatói bázist tekintve mesterszakon vegyészeknél 60 fő

képzésére rendelkezünk olyan kapacitással, amely biztosítani képes, hogy a munkaerőpiacra

„eladható” tudással, megfelelő képzettséggel rendelkező szakemberek kerülnek ki. A vegyész

mesterképzést csak nappali tagozaton tudjuk elképzelni, mivel a laboratóriumi gyakorlatok -

amely a képzés alapvető tartalmi része - esti vagy levelező formában csak csökkentett

óraszámban végezhetők el, ez pedig a képzés értékét, a diploma minőségét csökkentené.

(12)

III. A mesterképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés

bemutatása

1. A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv

A vegyész mesterszak képzési programja az SZTE Kémiai Tanszékcsoportjának (KTCS), mint szakgazdának gondozásában kerül megvalósításra, az egyes tantárgyak felelő- sei vagy maga a KTCS, vagy a tanszékek, nevezetesen:

AKKT: Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék FKT: Fizikai Kémiai Tanszék

KKT: Kolloidkémiai Tanszék SzKT: Szerves Kémiai Tanszék

SzAKT: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék SzRKT: Szilárdtest és Radiokémiai Tanszék továbbá: FTCS: Fizikus Tanszékcsoport és

JGYPK KKIT: Juhász Gyula Pedagógiai Kar Kémiai és Kémiai Informatikai Tanszék

1.1. A Vegyész mesterképzési szak kreditelosztása

Természettudományos alapismeretek 13 kredit

Szakmai törzsképzés 41 kredit

Szabadon választható szakmai (szakirányok) 30 kredit

Diplomamunka 30 kredit

SZTE szabadon választható (5 %) 6 kredit

Összesen: 120 kredit

a) Természettudományos alapismeretek 13 kredit

Matematika 5 kredit

Tantárgy kre-

dit

óra- szám

érté- kelés

felelős egység

felelős oktató

Matematikai kémia 4 2 k* KTCS Tasi Gyula

Matematikai kémia gyakorlat 1 1 g**

k* : kollokvium, g**: gyakorlati jegy

Fizika 4 kredit

Fizikai mérőmódszerek kémikusoknak

4 4 g FTCS Hopp Béla

Informatika 4 kredit

Informatikai kémia 4 4 g JGYPK

KKIT

Marsi István

b) Szakmai törzsképzés 41 kredit

Szervetlen kémia 4 kredit

Szervetlen kémia haladóknak 4 2 k SzAKT Gajda Tamás Fizikai kémia (szilárdtest és felületi kémiával) 14 kredit

11

(13)

Fizikai kémia haladóknak 4 2 k FKT Visy Csaba Fizikai kémia laboratórium

haladóknak 4 4 g FKT Berkesi Ottó

Peintler Gábor

Polimerek 4 2 k KKT Dékány Imre

Polimerek laboratórium 2 2 g KKT Király Zoltán

Szerves kémia 10 kredit

Szerves kémia haladóknak 8 4 k SzKT Pálinkó István

Szerves kémiai laboratórium haladóknak

2 2 g SzKT Bucsi Imre

Analitikai kémia (szerkezetvizsgálattal) 6 kredit

Modern műszeres analitika 6 3 k SzAKT Péter Antal Galbács Gábor Műszaki kémia (üzemi gyakorlattal) 7 kredit

Vegyipari művelettan 4 2 k AKKT Hernádi Klára

Vegyipari művelettani számítások 1 1 g AKKT

Üzemi gyakorlat (4 hét) 2 - g AKKT Kukovecz Ákos

c) Szabadon választható szakmai tárgyak 30 kredit

A szabadon választható tárgyak lehetőséget nyújtanak a differenciált szakmai képzésre.

A szükséges kreditek megszerezhetők az alábbiakban felsorolt szakirányok teljesítésével, de szakirány választása nélkül is. Kiemelkedő képességű hallgatók (megadott előfeltételek teljesítése esetén) kutatási projektek (10 + 10 + 10 kredit) teljesítésével is megszerezhetik az előírt kreditszámot.

Tervezett szakirányok

1. Elméleti és informatikus kémikus 2. Anyagkutató és szintetikus vegyész 3. Analitikus és szerkezetkutató vegyész 4. Biológiai- és környezetkémiai vegyész 5. Műszaki kémikus

A szakirányok részletes ismertetése a későbbiekben történik.

d) Diplomamunka - 30 kredit

A diplomamunka két féléven keresztül folytatott tevékenység, melynek feladata egy kutatóhely tevékenységébe való bekapcsolódással egy téma többé-kevésbé önálló feldol- gozása, kiindulva a szakirodalmi háttér megismeréséből, feldolgozásából, amelyet a laborató- riumi kísérletek vagy elméleti számítások elvégzése és értékelése követ, befejezésként pedig előírt formátumú dolgozat elkészítésével zárul. A diplomamunka megvédése a tanszékcsoport nyilvánosság előtt, 10-15 perces előadás formájában történik; értékelését külső (nem az adott kutatócsoporthoz tartozó) oktató készíti el, amelyet az előadás után ismertet. A dolgozat, az előadás, a bírálatban található, vagy a védés során elhangzott kérdésekre adott válaszok alapján történik a diplomamunka végső értékelése.

Diplomamunka 1. 10 10 g KTCS témavezető

(14)

Diplomamunka 2. 20 20 g KTCS témavezető e) Szabadon választható - 6 kredit

A kredittörvény előírásai szerint 5 % szabadon választható az SZTE-en meghirdetett kurzusok közül (ez lehet szakmai tárgy is).

Szabadon választható 6 6 3 k SZTE választható

13

(15)

2. A szakirányok bemutatása, kredittartalommal

1. Elméleti és informatikus kémikus szakirány

szakirányfelelős: dr. Tasi Gyula egyetemi docens

Elméleti kémikus blokk felelős: Tasi Gyula egyetemi docens

Kvantumkémia 4 2 k FKT Körtvélyesi Tamás

Kvantumkémia gyakorlat 1 1 g

Modern kvantumkémia 4 2 k AKKT Tasi Gyula

Modern kvantumkémia gyakorlat 1 1 g

Statisztikus termodinamika 4 2 k FKT Horváth Attila

Statisztikus termodinamika gyakorlat 1 1 g

Molekuláris statisztika és informatika 4 2 k JGYPK KKIT

Viskolcz Béla Nemlineáris dinamika: oszcilláció,

káosz és mintázatok

4 2 k FKT Tóth Ágota

Informatikus kémikus blokk felelős: Körtvélyesi Tamás egyetemi docens

Számítógépes kémia 4 2 k AKKT Tasi Gyula

Számítógépes kémia gyakorlat 3 3 g

Számítógépes biokémia 4 2 k FKT Körtvélyesi Tamás

Számítógépes biokémia gyakorlat 3 3 g

Kémiai és biokémiai adatbázisok 2 2 g FKT Körtvélyesi Tamás

Kemometria 4 2 k JGYPK

KKIT

Marsi István Rajkó Róbert

Kemometria gyakorlat 2 2 g

Projektmunka elméleti és informatikai kémiából

5 5 g KTCS témavezető

Összesen: 23 + 22 + 5 = 50 kredit

(16)

2. Anyagkutató és szintetikus vegyész szakirány

szakirányfelelős: dr. Hernádi Klára egyetemi tanár

Anyagkutató blokk felelős: Kónya Zoltán egyetemi docens

Nanotechnológia 4 2 k AKKT

KKT

Kiricsi Imre Dékány Imre Nanotechnológiai és anyagvizsgálati

laboratórium

4 4 g AKKT

KKT

Kukovecz Ákos Szekeres Márta

Nanokompozitok 4 2 k AKKT Hernádi Klára

Kónya Zoltán

Vizes kolloidrendszerek 4 2 k KKT Tombácz Etelka

Határfelületek és nanostruktúrák 4 2 k KKT Király Zoltán Szerves kémia blokk felelős: Pálinkó István egyetemi docens

Fémorganikus kémia 4 2 k SzKT Mastalír Ágnes

Heterociklusos vegyületek kémiája 4 2 k SzKT Pálinkó István

Szerves szintézisek 4 2 k SzKT Wölfling János

Természetes szénvegyületek kémiája 4 2 k SzKT Wölfling János Szervetlen kémia blokk felelős: Gajda Tamás egyetemi docens

Preparatív szervetlen kémia 4 2 k SzAKT Kiss Tamás

Preparatív szervetlen kémia gyakorlat 4 4 g SzAKT Nagy László Nemvizes oldatok és olvadékok kémiája 4 2 k SzAKT Sipos Pál Szupramolekuláris kémia, önrendeződő

struktúrák

4 2 k SzAKT

KKT

Gajda Tamás Szekeres Márta Projektmunka anyagkutató és szinte-

tikus kémiából

5 5 g KTCS témavezető

Összesen: 20 + 16 + 16 + 5 = 57 kredit

15

(17)

3. Analitikus és szerkezetkutató vegyész szakirány Szakirányfelelős: dr. Kiss Tamás egyetemi tanár

Analitikus vegyész blokk felelős: Galbács Gábor egyetemi docens Kromatográfiás eljárások napjainkban 4 2 k SzAKT Péter Antal Lézer és plazma alapú nyomanalitikai

eljárások 4 2 k SzAKT Galbács Gábor

Elválasztástechnikai és spektrosz- kópiai laboratórium

4 4 g SzAKT Ilisz István

Analitikai szenzorok 4 2 k SzAKT-

FKT

Galbács Gábor Szűcs Árpád Analitikai minőségellenőrzés,

minőségbiztosítási rendszerek

4 2 k SzAKT-

AKKT

Gajdáné Schrantz Krisztina

Kiricsi Imre Kalibrációs és statisztikus módszerek

az analitikai kémiában

2 2 g SzAKT

FKT

Labádi Imre Peintler Gábor Szerkezetkutató vegyész blokk felelős: Berkesi Ottó egyetemi docens

Mélységi és felületi anyagvizsgáló módszerek

6 3 k AKKT

SzRKT

Kónya Zoltán Kukovecz Ákos Oszkó Albert Nanotechnológiai és anyagvizsgáló

laboratórium

4 4 g AKKT

KKT

Kukovecz Ákos Szekeres Márta

Mágneses rezonancia módszerek 4 2 k FKT

SZKT

Forgó Péter Plánkáné Szabó Terézia

Mágneses rezonancia spektroszkópia laboratórium

2 2 g FKT

SZKT

Plánkáné Szabó Terézia

Forgó Péter A rezgési spektroszkópiák alkalmazása 4 2 k FKT

SZKT

Berkesi Ottó Kiss T. János Rezgési spektroszkópiai laboratórium 2 2 g FKT

SZKT

Berkesi Ottó Kiss T. János Projektmunka analitikai és szerkezet-

kutató kémiából

5 5 g KTCS témavezető

Összesen: 22 + 22 + 5 = 47 kredit

(18)

4. Biológiai- és környezetkémiai vegyész szakirány

Szakirányfelelős: dr. Tombácz Etelka egyetemi tanár

Biológiai kémia blokk felelős: Gajda Tamás egyetemi docens

Bioszerves kémia 4 2 k SzKT Wöfling János

Bioszervetlen kémia 4 2 k SzAKT Kiss Tamás

Biokatalízis 4 2 k SzAKT Gajda Tamás

A modern kémia biológiai eszközei 4 2 k SzAKT Gyurcsik Béla

A gyógyszerkémia alapjai 6 3 k SzAKT

SZKT

Kiss Tamás Frank Éva

Számítógépes biokémia 4 2 k FKT Körtvélyesi Tamás

Biokolloidok 4 2 k FKT Szekeres Márta

Környezetkémiai blokk felelős: Halász János egyetemi docens

Környezetkémiai technológia 4 2 k AKKT Kiricsi Imre

Levegőkémia és levegőtisztítás 4 2 k

AKKT FKT KKT

Hannus István Körtvélyesi Tamás Vízkémia, víz- és szennyvíztisztítás 4 2 k

AKKT KKT SzAKT

Sipos Pál, Halász János

Talajkémia és talajtisztítás 4 2 k KKT Tombácz Etelka

Hulladékkezelés, ipari hulladék-

gazdálkodás 4 2 k AKKT

KKT Halász János Radioizotópok a környezetben 4 2 k SzRKT Erdőhelyi András

Környezeti és bioelektrokémia 4 2 k FKT Visy Csaba

Környezetkémia labor 4 4 g

AKKT KKT SzAKT SZRKT

Ilisz István

Projektmunka biológiai és környe- zetkémiából

5 5 g KTCS témavezető

Összesen: 30 + 32 + 5 = 65 kredit

17

(19)

5. Műszaki kémikus szakirány

Szakirányfelelős: dr. Kiricsi Imre

Műszaki termodinamika 4 2 k MK Szabó Gábor

Vegyipari géptan 4 2 k AKKT Kónya Zoltán

Vegyipari géptan gyakorlat 1 1 g

Kémiai reaktorok 4 2 k AKKT

Hernádi Klára

Kémiai reaktorok gyakorlat 1 1 g

Vegyipari innováció és iparjogvédelem 4 2 k KTCS Katona Tamás Vállakozási és marketing ismeretek 2 2 k GTK Vilmányi Márton

Petrolkémia 4 2 k AKKT Hannus István

Kerámia és szilikáttechnológia 4 2 k AKKT Kiricsi Imre Analitikai minőségellenőrzés,

minőségbiztosítás, minőségirányítási rendszerek

4 2 k SzAKT

AKKT

Gajdáné Schrantz Krisztina

Kiricsi Imre Kémiai biztonság, biztonságtechnika,

munkavédelem 4 2 k KTCS Kukovecz Ákos

Elektrokémiai eljárások, korrózió-

védelem 4 2 k FKT Szűcs Árpád

Heterogén katalízis 4 2 k SzRKT Erdőhelyi András

Gyógyszertechnológia 4 2 k GYTK Révész Piroska

Projektmunka műszaki kémiából 5 5 g KTCS témavezető

Összesen: 48 + 5 = 53 kredit

(20)

3. Záróvizsga

A záróvizsgára bocsátás feltétele az előírt számú és összetételű kreditek alapján kiadott abszolutórium megszerzése.

a) a záróvizsga:

- részei (szóbeli)

a diplomadolgozat megvédése szakmai felelet kémia törzsanyagból

szakmai felelet a diplomadolgozathoz kapcsolódó speciális kémiai anyagból A záróvizsga eredményének kiszámítási módja: Az érvényes kormányrendelet szerint.

A diploma minősítésének meghatározásánál figyelembe kell venni a záróvizsga

eredményét és a diplomamunkára kapott érdemjegyet.

19

(21)

4. A vegyész mesterszak előfeltételei, felvételi rendje

4.1. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe, szakiránytól függetlenül, a

kémia alapképzési szak, a vegyészmérnök alapképzési szak, valamint a 289/2005

kormányrendeletben ezeknek megfeleltetett egyéb végzettségek.

A bemenethez, a későbbiekben meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számí- tásba vehető alapképzési szakok, a természettudományi alapképzési szakok közül, a környe- zettan, biológia, fizika, földtudományi, valamint, a mérnöki alapszakok közül, a biomérnök, az anyagmérnök, a környezetmérnök és az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alapképzési szak.

4.2. A vegyész mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 70 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:

természettudományos ismeretek (15 kredit): matematika, fizika, informatika;

gazdasági és humán ismeretek (5 kredit): EU ismeretek, általános gazdasági és menedzsment ismeretek, minőségbiztosítás, környezettan, biológia, földtudomány;

szakmai ismeretek (50 kredit): általános kémiai, szervetlen kémiai, szerves kémiai, analitikai kémiai, fizikai kémiai, alkalmazott kémiai.

Felvételt nyerhet a mesterképzésbe az a hallgató is, akinek nincs meg a fenti 70 kredit- pontja, de a felsorolt ismeretkörökben legalább 40 kredittel rendelkezik. Ebben az esetben a hiányzó krediteket a felvételtől számított két féléven belül meg kell szereznie.

4.3. A vegyész mesterképzés felvételi rendje

A vegyész mesterképzésre történő jelentkezés az OM által megszabott feltételek keretei között történik, a 100 pontos felvételi rendszerben:

75 pont az alapképzés eredménye (oklevélátlag x 15), 10 pont a felvételi elbeszélgetésen nyújtott teljesítményért

10 pont tudományos tevékenységért (elismert tudományos diákköri munka vagy

publikáció)

5 pont felsőfokú (A vagy B) nyelvvizsgáért,

(22)

5. A vegyész mesterképzés mintatanterve

Kurzus Heti óraszám érté- kelés

kre-

dit felelős egység

1. 2 3 4

1. szemeszter

Matematikai kémia 2 k 4 KTCS

Matematikai kémia gyakorlat 1 g 1 KTCS

Fizikai mérőmódszerek kémikusoknak

4 g 4 FTCS

Szervetlen kémia haladóknak 2 k 4 SzAKT

Fizikai kémia haladóknak 2 k 4 FKT, KKT

Szerves kémia haladóknak 4 k 8 SZKT

Modern műszeres analitika 3 k 6 SzAKT

Összesen: 1. szemeszter 18 5 k, 2g 31 2. szemeszter

Informatikai kémia 4 g 4 KTCS

Fizikai kémia laboratórium haladóknak

4 g 4 FKT, SzRKT

Szerves kémiai laboratórium haladóknak

2 g 2 SZKT

Vegyipari művelettan 2 k 4 AKKT

Vegyipari művelettani számítások

1 g 1 AKKT

Polimerek 2 k 4 KKT

Szakirány előadás 1. 2 k 4 KTCS

SZV1 2 k 2 SZTE

Projektmunka vagy szakirány gyakorlat 1.

5 g 5 KTCS

Üzemi gyakorlat (4 hét) - g 2 AKKT

Összesen: 2. szemeszter 24 3 k, 5 g 32 3. szemeszter

Polimerek laboratórium 2 g 2 KKT

Szakirány előadás 2. 2 k 4 KTCS

Szakirány gyakorlat 2. 1 g 1 KTCS

Szakirány előadás 3. 2 k 4 KTCS

Szakirány előadás 4. 2 k 4 KTCS

Szakirány gyakorlat 3. 4 g 4 KTCS

Diplomamunka 1. 10 g 10 KTCS

Összesen: 3. szemeszter 25 4 k, 3 g 29 4. szemeszter

Szakirány előadás 5. 2 k 4 KTCS

SZV2 2 k 2 SZTE

SZV3 2 k 2 SZTE

Diplomamunka 2. 15 g 15 KTCS

Diplomamunka védés - g 5 KTCS

Összesen: 4. szemeszter 21 2 k, 2 g 28

Mindösszesen: 14 k

12 g

120 Kontaktóra: 88 - összesen: 1320

elmélet: 31 (465)

gyakorlat: 27 + 5 (projektmunka) + 25 (diplomamunka) = 57 (855)

21

(23)
(24)

2. Tantárgyi programok

Az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid, (néhány soros) leírása, valamint minden tantárgyhoz a tantárgyfelelős, az előtanulmányi feltételek, a kredit feltüntetése, és a 3-5 legfontosabbnak ítélt kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása.

(lásd a következő mellékleteket)

23

(25)
(26)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Matematikai kémia

GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) KTCS

FELELŐS OKTATÓ Dr. Tasi Gyula egyetemi docens

KREDIT 4

ELŐFELTÉTELEK Matematika BSc kredit

HETI ÓRASZÁM 2

TÍPUS Előadás

SZÁMONKÉRÉS Kollokvium

Tematika:

Kémiai és fizikai szempontból fontos algebrai struktúrák. Molekulák sztatikus és dinamikus szimmetriája. Schönflies-féle pontcsoportok. Molekulák teljes magpermutációs csoportja inverzió nélkül és inverzióval. Szimmetriát tükröző molekuláris tulajdonságok: egyensúlyi geometria, elekt- romos dipólusmomentum, optikai aktivitás, stb. Végtelen kristályrácsok szimmetriája: tércsoportok.

Mátrixalgebrai alapok. Speciális mátrixok, tulajdonságaik és jelentőségük a kémiai-fizikai alkalmazá- sokban. Véges pontcsoportok mátrix-reprezentáció elmélete.

A sztöchiometriai mátrix fogalma. Kémiai reakciók algebrai és kinetikai függetlensége.

Reakciómechanizmusok felderítésének lineáris algebrai alapjai. A nabla és a Laplace-féle operátorok alakja különböző koordinátarendszerekben.

A függvény-, a differenciál- és az integrálegyenlet fogalma. Típusaik, osztályozásuk és megol- dásuk. Kezdőérték- és peremérték-feladatok. A Sommerfeld-féle polinomiális módszer. Paraméter- becslés. A (lineáris) legkisebb négyzetek módszere: diszkrét és folytonos eset. A Michaelis-Menten kinetikai egyenlet paramétereinek a meghatározása. Ortogonális polinomok differenciálegyenletei, rekurziós formuláik és alkalmazásuk. Harmonikus gömbfüggvények. Fourier-sorok és Fourier-transz- formáció. A Laplace-transzformáció.

A variációszámítás alapjai. A klasszikus mechanika Euler-Lagrange- és Hamilton-féle forma- lizmusa. A Legendre-transzformáció és alkalmazása a kémiában és a fizikában. Termodinamikai potenciálok. Variációs elv a klasszikus mechanikában és a kvantummechanikában. A viriál-tétel. Az időtől függő és az időtől független Schrödinger-féle egyenlet. Egyszerűbb kvantummechanikai, reakciókinetikai és művelettani problémák megoldása.

A valószínűségelmélet és a matematikai statisztika jelentősége a kémiában és a fizikában. A (klasszikus) valószínűségi mező fogalma. Kombinatórikai eszközök. Termodinamikai valószínűség.

Klasszikus és kvantumstatisztikák. A valószínűségi változó fogalma. Nevezetes eloszlások: egyen- letes, Bernoulli, Poisson, exponenciális és Gauss. Az állapotfüggvény valószínűségelméleti értel- mezése. A Heisenberg-féle bizonytalansági reláció matematikai levezetése. A centrális határeloszlási tétel és jelentősége a kémiában és a fizikában.

Ajánlott irodalom:

1. Tasi Gyula: Bevezetés az elméleti kémiába (jegyzet pdf formátumban).

2. Margenau, H., Murphy, G. M.: The Mathematics of Physics and Chemistry, D. Van Nostrand Company, Inc., 2nd edition, Princeton, 1966.

3. Meyer, C. D.: Matrix analysis and applied linear algebra, SIAM, 2004

4. Anderson, J. M.: Mathematics for Quantum Chemistry, W. A. Benjamin, Inc., New York, 1966.

5. Öhrn, Yngve: Elements of molecular symmetry, John Wiley & Sons, 2000.

6. Bishop, David M.: Group theory and chemistry, Dover Publications, 1993.

7. Barrante, J.R.: Applied Mathematics for Physical Chemistry, 3rd ed., Prentice-Hall, New Jersey, 1998.

8. Dence, J.B.: Mathematical Techniques in Chemistry, John Wiley & Sons, New York, 1975.

9. Bevington, P.R.: Data Reduction and Error Analysis for Physical Sciences, McGraw-Hill, New York, 1969.

10. Beck, J.V., Arnold, K.J.: Parameter Estimation in Engineering and Science, John Wiley & Sons, New York, 1977.

25

(27)

11. Scales, L.E.: Introduction to Non-Linear Optimization, Macmillan Publishers, London. 1985.

12. Bell, W.W.: Special Functions for Scientists and Engineers, D. Van Nostrand Company, London, 1968.

13. Missen, R.W., Mims, C.A., Saville, B.A.: Introduction to Chemical Reaction Engineering and Kinetics, John Wiley & Sons, New York, 1999.

14. Isaac, Richard: The Pleasures of Probability, Springer-Verlag, New York, 1995.

(28)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Matematikai kémia gyakorlat

GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) KTCS

FELELŐS OKTATÓ Dr. Tasi Gyula egyetemi docens

KREDIT 1

ELŐFELTÉTELEK Matematika BSc kredit

HETI ÓRASZÁM 1

TÍPUS Gyakorlat

SZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegy

Tematika:

Az előadás anyagának feldolgozása feladatok megoldásának formájában.

Ajánlott irodalom:

1. Tasi Gyula: Bevezetés az elméleti kémiába (jegyzet pdf formátumban).

2. Öhrn, Yngve: Elements of molecular symmetry, John Wiley & Sons, 2000.

3. Bishop, David M.: Group theory and chemistry, Dover Publications, 1993.

4. Bernath, Peter: Spectra of Atoms and Molecules, OUP, 1995.

27

(29)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Informatikai kémia

GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) SZTE JGYPK Kémia és Kémiai Informatika Tanszék

FELELŐS OKTATÓ Dr. Marsi István főiskolai tanár

KREDIT 4

ELŐFELTÉTELEK Informatika BSc kredit

HETI ÓRASZÁM 4

TÍPUS Gyakorlat

SZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegy

Tematika:

A tárgy egyik célja olyan informatikai eljárások alkalmazás szintű elsajátítása, amelyek az általános (nem speciálisan informatikai kémiai) érdeklődésű vegyész hallgatók munkájához szüksé- gesek. E cél elérésének érdekében olyan informatikai eszközöket mutat be, amelyek diplomamunkák, diákköri dolgozatok és előadások, pályázatok, referátumok elkészítése során lehetővé teszik

 2D és kvázi-3D kémiai szerkezetek

 összetett reakciómechanizmusok

 laboratóriumi kísérleti berendezések

 technológiai folyamatábrák

 egyváltozós mérési eredmények görbéinek, kétváltozós mérési eredmények (szintvonalas) felületeinek

 organogramok, megvalósítási tervek

 elkészítését.

A tárgy másik célja az, hogy megtanítsa azon szoftverek használatát, amelyek segítségével kémiai információkhoz lehet jutni.

Ilyen előfizetéses szoftverek: a SciFinder, Scopus, CrossFire, Web of Science.

Ilyen ingyenes, többnyire az Interneten hozzáférhető szoftverek: Scholar Google, Books Goggle, Scirus tudományos keresőmotor, kémiai társaságok és tudományos kiadók kémiai tárgyú honlapjai, ingyenes kémiai adatbázisok.

Ajánlott irodalom:

1. Az alkalmazott programok kézikönyvei.

2. Az információkereséshez felhasználható már megvásárolt illetve ingyenes szoftverek.

(30)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Fizikai mérőmódszerek kémikusoknak

GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Fizikus Tanszékcsoport

FELELŐS OKTATÓ Dr. Hopp Béla tudományos főmunkatárs

KREDIT 4

ELŐFELTÉTELEK Kísérleti fizika BSc kredit

HETI ÓRASZÁM 4

TÍPUS Laboratóriumi gyakorlat

SZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegy

Tematika:

A laboratóriumi gyakorlat célja olyan fizikai jellegű mérési feladatok elvégzése, illetve műszerek, eszközök használatának gyakorlása, amelyek közvetlenül segítik a kémia MSc többi laborgyakorlatainak elvégzését és kísérleti technikákra épülő előadásainak megértését. A tervezett gyakorlatok a következők:

- Mérési módszerek a fizikában

- Spektroszkóp megépítése és főbb működési paramétereinek meghatározása - Kölönböző fényforrások spektroszkópiai jellemzőinek vizsgálata

- Fényintenzitásmérés, fénydetektorok működésének tanulmányozása - Mérések röntgensugárral

- Dia- és paramágneses anyagok szuszceptibilitásának meghatározása - Mérések mikrohullámokkal

- Fourier-transzformáció alkalmazása kísérleti feladatok elvégzése során

- Vákuumtechnikai eszközök és módszerek (pl. vákuumszivattyúk, nyomásmérők) használata - A modern elektronikus hőmérsékletmérés alapjai

- Mérések oszcilloszkóppal Javasolt irodalom:

Mátrai Tibor-Csillag László: Kísérleti spektroszkópia (Tankönyvkiadó, Budapest, 1989) Bánhalmi József: Vákuumfizika (Tankönyvkiadó, Budapest, 1970)

Hevesi I., Szatmári S.: Bevezetés az atomfizikába (JatePress, Szeged, 2002) Radnai Rudolf: Oszcilloszkópos mérések (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1985) Hargittay Emil: A homérséklet mérése (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1980

29

(31)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Szervetlen kémia haladóknak

GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) SZAKT

FELELŐS OKTATÓ Dr. Gajda Tamás egyetemi docens

KREDIT 4

ELŐFELTÉTELEK Szervetlen kémia BSc kredit

HETI ÓRASZÁM 2

TÍPUS Előadás

SZÁMONKÉRÉS Kollokvium

Tematika:

Néhány „haladó” fogalom (1 óra)

Az MO vs. hibridizáció (magyarázat a hipervegyértékre (pl. PCl5, SF6)).

A relativisztikus hatás és a nagy rendszámú elemek kémiai sajátságai.

A fémorganikus vegyületek (5 óra)

Alapfogalmak, a ligandumok típusai (CO, –R, =R, R, olefinek, aromás és allil-ligandumok, karbének), a ligandumok sajátságai (-donor, -donor, -donor--akceptor), az M–C kötés jellege, egyéb fontos ligandumok (NO, PPh3 stb.). A 16- és 18-elektronos szabály magyarázata, alkalma- zása és a kivételek. A kötés kvalitatív leírása az MO segítségével, a viszontkoordináció, a CO ligandum kötésmódjai, az M–H kötés képződése és savi jellege. Az izolobális analógia. Néhány fontos származék, azok előállítása. A fémorganikus vegyületek reakciói. A fémorganikus vegyü- letek mint katalizátorok.

Klaszterek és kalitkák (5 óra)

Az elektronhiányos klaszterek vázelektronpár elmélete (PSEPT): A poliboránok szerkezetének 3c- 2e leírása és annak hiányosságai. A 3D aromaticitás bevezetése a poliboránok geometriai és elektronszerkezetének leírására. A Wade-féle szabályok. A closo, nido, arachno, hypho, klado és az ún. 'capped' szerkezetek. A PSEPT MO leírása. Az elmélet általánosítása és alkalmazása a heteroboránok, karboránok és egyéb nemfémes (pl. P4 molekula) ill. fémes (pl. Zintl-fázisok, metalloboránok, többmagvú karbonil komplexek) kalitka-vegyületek szerkezetének meghatáro- zására. Az elektronprecíz és az elektronhiányos vegyületek közötti kapcsolat. Az elektronhiányos klaszterek reakciói és felhasználásuk.

Az átmenetifémek vegyületeinek elektronszerkezete (8 óra)

A kristálytér elmélet, egyelektronos eset: a kristálytér felhasadás tetraéderes, oktaéderes ill.

síknégyzetes térben, a felhasadás mértékét megszabó tényezők, a spektrokémiai sor, a Jahn-Teller torzulás, nagy- és kisspinszámú komplexek. A kristálytér stabilizációs energia fizikai (pl.

ionméretek), termodinamikai (pl. a hidratációs energia, az MX2 halogenidek rácsenergiái, az Irwing-Williams sor, a Cu(II) komplexek stabilitása és a JT torzulás stb.) és kinetikai következ- ményei. Az átmenetifém vegyületek mágneses sajátságai (para-, ferro-, és antiferromágnesesség, spin-pálya csatolás).

A kristálytér elmélet, többelektronos eset: a Russel-Sanders csatolás, az RS-termek felhasadása a kristálytérben, a Racah-paraméterek, a gyenge- és erősterű közelítés, a d2-d8 ionok kristálytér termjei, a Tanabe-Sugano diagramok, a d2-d8 fémionok elektronszerkezettel összefüggő sajátsá- gainak értelmezése.

A ligandumtér elmélet: a fémkomplexek elektronszerkezetének egyszerűsített leírása a molekulapálya (MO) módszer segítségével, az MO-diagramok oktaéderes, tetraéderes és trigonális bipiramisos térben. A d-pályák felhasadásának és a Jahn-Teller torzulásnak magyarázata az MO alapján. A töltésátviteli sávok (LMCT és MLCT), a fém-ligandum -kölcsönhatás értelmezése

akceptor ésdonor ligandumok esetén (a spektrokémiai sor, a viszontkoordináció és az alacsonyabb oxidációs állapotok stabilizálásának magyarázata stb.). A fémorganikus vegyületek, a (többszörös) fém-fém kötés értelmezése.

A koordinációs vegyületek reakciói (5 óra)

(32)

Kinetikai stabilitás és labilitás. Reakció típusok: szubsztitúciós reakciók (additív, disszociatív és

"interchange" mechanizmus, a fémionok vízcsere sebessége, a távozó, inert ill. a belépő ligandum hatása, a transz-hatás). Redoxi reakciók. Elektrontranszfer reakciók (külső és belső szférás reakciók, ezek ismérvei, a Marcus elmélet). Addícó és elimináció. A ligandum reakciói, a templát hatás. A koordinációs vegyületek katalitikus sajátságai.

Néhány gyakorlati szempontból jelentős ligandum és komplex vegyület (2-3 óra) Ajánlott irodalom

1. B. Douglas, D. McDaniel, J. Alexander: Concepts and Models of Inorganic Chemistry, Wiley, 1994 2. Faigl F., Kollár L., Kotschy A., Szepes L., Szerves fémvegyületek kémiája, Nemzeti

Tankönyvkiadó, 2001

3. D.F. Shriever, P.W. Atkins, C.H. Langford: Inorganic Chemistry, Oxford University Press, 1999 4. Csákvári Béla, Pongor Gábor: Az átmenetifémek és fémorganikus vegyületek sztereokémiája, A kémia legújabb eredményei 83, Akadémiai Kiadó, 1998.

31

(33)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Fizikai kémia haladóknak

GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Fizikai Kémiai Tanszék

FELELŐS OKTATÓ Dr. Visy Csaba egyetemi tanár

KREDIT 4

ELŐFELTÉTELEK Fizikai kémia BSc kredit

HETI ÓRASZÁM 2

TÍPUS Előadás

SZÁMONKÉRÉS Kollokvium

Tematika:

Kémiai termodinamika. (1 hét)

Reakciókinetika. Reakciók molekuláris dinamikája: ütközési elmélet, átmenetiállapot-elmélet, sztochasztikus folyamatok. (2 hét)

Összetett reakciók: párhuzamos és konszekutív reakciók. Radioaktív bomlási sorozatok kinetikai leírása és a termékeloszlás értelmezése. Enzimkatalizált reakciók. A mechanizmus kutatás alapjai. (2 hét)

Oldatreakciók kinetikája: diffúziókontrollált reakciók, kalitka-hatás. (1 hét)

Határfelületi jelenségek termodinamikai alapjai. A felületi többlet fogalma. Felületi reakciók, izoterma-egyenletek, felületkatalizált reakciók kinetikája. (2 hét)

Fotokémia: elektrongerjesztett molekulák, fotokémiai kinetika. (1 hét)

Gyorsreakciók vizsgálata gáz- és folyadékfázisban: kísérleti technikák. (1 hét)

Statisztikus termodinamika alapjai: a kanonikus állapotösszeg, termodinamikai állapotfüggvények statisztikus leírása, radioaktív bomlás statisztikus leírása, Poisson-eloszlás. (2 hét)

Dinamikus elektrokémia. Elektrokémiai potenciál. Butler-Volmer-egyenlet. Tafel-egyenlet. Korrózió.

Korrózió sebessége, a korróziós potenciál. Korrózió elleni védelem. (2 hét) Ajánlott irodalom:

Atkins: Fizika Kémia I-III Pilling, Seakins: Reakciókinetika Novák, Szűcs: Elektrokémia

(34)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Fizikai kémiai laboratórium haladóknak

GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Fizikai Kémiai Tanszék

Kolloidkémiai Tanszék

Szilárdtest és Radiokémiai Tanszék

FELELŐS OKTATÓ Dr. Berkesi Ottó egyetemi docens

Dr. Peintler Gábor egyetemi docens

KREDIT 4

ELŐFELTÉTELEK Fizikai kémia BSc kredit

HETI ÓRASZÁM 4

TÍPUS Laboratóriumi gyakorlat

SZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegy

Tematika:

Gázok és szilárd anyagok oldhatóságának hőmérsékletfüggése Oldási entalpia gázkromatográfiás meghatározása

Közepes ionaktivitási együttható meghatározása oldhatóságmérés alapján Átviteli szám meghatározása

Korróziós inhibitorok hatékonyságának vizsgálata

Gyenge sav disszociációs állandójának meghatározása pH-mérés alapján Disszociációs egyensúlyi állandó meghatározása spektrofotometriás módszerrel Átfedő oldatkémiai egyensúlyok tanulmányozása

Egyensúlyi állandó meghatározása: Spektrofotometriás mérés tervezése, kivitelezése és kiértékelése Molekulapálya számítások: bevezetés a Hückel- (HMO) és a kiterjesztett Hückel- (EHMO) módszerbe Az arzenit- és hexaciano-ferrát(III)-ionok közötti reakció kinetikai tanulmányozása

Karbonsavészterek elszappanosítási reakciójának tanulmányozása vezetőképesség mérése alapján A vas(III) – tiocianát reakció kinetikájának vizsgálata a megállított áramlás módszerével

Szilárd – folyadék határfelületi adszorpciós mérések, izotermák meghatározása Hidrofil és hidrofób felületek vizsgálata, peremszögek mérése.

Gázok és gőzök adszorpciójának mérése.

Fotooxidációs jelenségek, festékek fotokatalitikus lebontása.

Fordított és kettős izotóphígításos technika Folyadékszcintillációs spektrometria Ajánlott irodalom:

Haladó fizikai kémiai laboratóriumi gyakorlatok (szerk.: Dr. Peintler Gábor) JATEPress, Szeged, 2000.

33

(35)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Polimerek

GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Kolloidkémiai Tanszék

FELELŐS OKTATÓ Dr. Dékány Imre egyetemi tanár

KREDIT 4

ELŐFELTÉTELEK Kolloidika BSc kredit

HETI ÓRASZÁM 2

TÍPUS Előadás

SZÁMONKÉRÉS Kollokvium

Tematika:

Polimerek csoportosítása. Makromolekulákkal kapcsolatos alapfogalmak. Izoméria.

Polimerek elõállítása: szintézis (gyökös-, anionos-, kationos polimerizáció; poliaddíció;

polikondenzáció) és technológia (tömbpolimerizáció, oldatpolimerizáció, szuszpenziós- és emulziós polimerizáció).

Elektronvezető polimerek, kémiai és elektrokémiai szintézisük.

Polimeroldatok termodinamikája. Atermikus és irreguláris elegyek. A Flory-Huggins elmélet. A theta állapot. Kritikus szételegyedési paraméterek.

Polimerek oldódása és duzzadása. Polimergélek termodinamikai tulajdonságai.

Polimeroldatok statisztikus mechanikája. Láncmodellek, rotációs izomer állapot megközelítés, Monte- Carlo módszer. Konformációs paraméterek.

Polimerek frakcionálása: analitikai és preparatív módszerek. A gélkromatográfia alapjai és alkalmazása.

Molekulatömeg meghatározási módszerek.

Makromolekulás oldatok ozmózisnyomása. Gőznyomás- és membrán ozmometria. Polimeroldatok vizsgálata analitikai ultracentrifugával. A diffúziós- és a szedimentációs állandó meghatározása. A Svedberg egyenlet. A diffúziós-szedimentációs egyensúlyi módszer.

Makromolekulás oldatok viszkozitása. Kapilláris viszkozimetria. A Kuhn-Mark-Houwink egyenlet.

Polielektrolitok. Anionos-, kationos- és amfoter polielektrolitok. A pH és az idegen elektrolitkoncentráció hatása. Elektroforézis. Izolabilis és izostabilis fehérjék.

Sztatikus fényszórás. A Rayleigh egyenlet. A fény polarizációja. A szórt fény intenzitásának irányfüggése. A Zimm diagramm (girációs sugár, molekulatömeg és második viriálegyüttható meghatározása).

Dinamikus fényszórás. Autokorrelációs függvények. Diffúziós állandó és részecskeméret (eloszlás) meghatározás.

Diszperz rendszerek stabilitása polimeroldatokban. Sztérikus stabilizálás. Deplíciós- és hídképző flokkulálás.

Makromolekulás szilárd testek tulajdonságai.

Polimerek morfológiája: az amorf és kristályos szerkezet jellemzõi.

A szupermolekuláris szerkezet vizsgálati módszerei: mikroszkópiai módszerek, sűrűségmérés, röntgendiffrakció, dilatometria, termikus analízis.

Polimerek fizikai állapotai. Termomechanikai görbék. A gumirugalmas állapot.

Polimerek reológiája. Kételemes reológiai modellek (Maxwell- és Voigt-Kelvin modell), relaxációs jelenségek.

Ajánlott irodalom:

Szántó Ferenc: A kolloidkémia alapjai, JATE Press, 1995.

Kolloidika Laboratóriumi Gyakorlatok, Szerkesztette: Dr. Patzkó Ágnes, JATE Press, 1996.

Dr. Bodor Géza: A polimerek szerkezete, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982.

Halász László, Zrínyi Miklós: Bevezetés a polimerfizikába, Műszaki Kiadó, Budapest, 1989.

Dr. Szőr Péter: Polimerek fizikai kémiája, BME Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványa, Tankönyvkiadó, Budapest.

(36)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Polimerek laboratórium

GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Kolloidkémiai Tanszék

FELELŐS OKTATÓ Dr. Király Zoltán egyetemi docens

KREDIT 2

ELŐFELTÉTELEK Fizikai-kémiai alapozó laboratóriumi gyakorlat

HETI ÓRASZÁM 2

TÍPUS Laboratóriumi gyakorlat

SZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegy

Tematika:

Polimerek előállítása. 1. Emulziós- és szuszpenziós polimerizáció.

Polimerek előállítása. 2. Tömb- és oldatpolimerizáció, heterogén fázisú polikondenzáció.

Elektronvezető polimerek előálíítása.

Polimerek konformációs jellemzőinek meghatározása oldatban. 1. A theta-elegyösszetétel meghatározása turbiditás mérés alapján.

Polimerek konformációs jellemzőinek meghatározása oldatban. 2. Az átlagos molekulatömeg, az ideális- és a reális statisztikus láncvégtávolság, és a Flory-féle expanziós faktor meghatározása viszkozitásmérés alapján.

Molekulatömeg eloszlás meghatározása kicsapásos frakcionálással (titrálás kicsapószerrel, folyamatos transzmittancia mérés).

Polielektrolitok vizsgálata (fehérjék pH-függő stabilitása; izostabilis és izolabilis tulajdonságok; a viszkozitás hőmérséklet-függése).

Polimeroldatok és polimergélek reológiai vizsgálata (a polimerkoncentráció, a pH, oldott sók és deszolvatálószerek hatása).

Ajánlott irodalom:

Kolloidika Laboratóriumi gyakorlatok. Szerkesztette: Patzkó Ágnes. JATEPress, Szeged, 1996.

35

(37)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Szerves kémia haladóknak

GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Szerves Kémiai Tanszék

FELELŐS OKTATÓ Dr. Pálinkó István egyetemi docens

KREDIT 8

ELŐFELTÉTELEK Szerves kémia BSc kredit

HETI ÓRASZÁM 4

TÍPUS Előadás

SZÁMONKÉRÉS Kollokvium

Tematika:

Szerves molekulák szerkezete és szerkezetük meghatározása műszeres és számításos módszerekkel.

Szerves vegyületek sztereokémiája. Szerves vegyületek sav-bázis tulajdonságai.

Szerves kémiai reakciók, reakciómechanizmusok, kemoszelektivitás és sztereoszelektivitás:

Nukleofil addíciók a C=O kötésre; konjugált addíciók, C-C kötések kialakítása fémorganikus reagensekkel; nukleofil szubsztitúciós reakciók a C=O kötésen és telített C-atomon; eliminációs reakciók; elektrofil addíciók; aromás elektrofil szubsztitúciók; periciklusos reakciók; átrendeződések;

fragmentációs reakciók, gyökös reakciók;.polimerizációs reakciók.

Szintézismódszerek.

Karbének készítése és reakcióik.

Aromás heterociklusok készítése és átalakulásaik.

Fémorganikus vegyületek készítése és szintetikus alkalmazásaik.

Az élet kémiája. Reakciómechanizmusok a biológiai kémiában. Természetes szénvegyületek.

Ajánlott irodalom:

1. J. Clayden, N. Greeves, S. Warren, P. Wothers: Organic Chemistry, Oxford University Press, 2006.

2. F.A. Carey, R.J. Sundberg: Advanced Organic Chemistry A, B, Plenum Press, 2004.

(38)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Szerves kémia laboratórium haladóknak

GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Szerves Kémiai Tanszék

FELELŐS OKTATÓ Dr. Bucsi Imre egyetemi docens

KREDIT 2

ELŐFELTÉTELEK Szerves kémia BSc kredit

HETI ÓRASZÁM 2

TÍPUS Laboratóriumi gyakorlat

SZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegy

Tematika:

Az aktuális évfolyamot két csoportra osztva a laboratóriumi gyakorlatot tömbösítjük, azaz egy hallgató negyed évig heti 4 órában dolgozik kutatólaboratóriumban, oktatói felügyelet alatt, az illető laboratórium számára szükséges molekulák elkészítésén. Az ilyen projektszerű oktatásban nemcsak a Szerves Kémiai Tanszék, hanem az Orvostudományi Kar Orvosi Vegytani Intézetének, a Gyógysze- résztudományi Kar Gyógyszervegytani Intézetének laboratóriumai, illetve, igény szerint egyéb kémiai tanszékek releváns laboratóriumai vesznek részt.

Ajánlott irodalom:

A molekulák elkészítéséhez szükséges elsődleges szakirodalom.

37

(39)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Modern műszeres analízis

GAZDA TANSZÉK (CSOPORT) Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék

FELELŐS OKTATÓ Dr. Péter Antal egyetemi tanár

Dr. Galbács Gábor egyetemi docens

KREDIT 6

ELŐFELTÉTELEK Analitikai kémia BSc kredit

HETI ÓRASZÁM 3

TÍPUS Előadás

SZÁMONKÉRÉS Kollokvium

Tematika:

A kurzus célja áttekintést adni a főbb szerkezetvizsgáló műszerek működéséről és alkalmazási lehetőségeiről, valamint tárgyalni a korszerű spektroszkópiai és elválasztástechnikai műszerek működési elvét, analitikai jellemzőit. A kurzus anyagának hangsúlyos része foglalkozik a kromatográfiás módszerek spektroszkópiai vagy szerkezetvizsgáló technikákkal való csatolásából származó modern berendezések (kapcsolt technikák) működésével, alkalmazási lehetőségeivel. A kurzus elsősorban nem elméleti jellegű, hanem a gyakorlatban közvetlenül hasznosítható ismereteket kíván nyújtani – ezen koncepciónak megfelelően laborlátogatás és interaktív bemutatók is szerepelnek a tematikában.

 A spektroszkópia elméleti alapjai

 Mintabeviteli eljárások

 A modern molekulaspektroszkópiai detektorok és műszerek felépítése (pl. diódasoros UV-Vis, fluoriméter, Fourier és diszperziós elvű infravörös spektrométerek, stb.)

 Lézer fény/gerjesztő források a molekula és atomspektroszkópiában (pl. dióda lézerek, fotoionizációs detektorok, stb.)

 Plazma atomemissziós módszerek (MIP-AES, ICP-AES)

 Tömegspektrométerek és atomi tömegspektrométerek

 A kromatográfia elméleti alapjai

 Új fejlesztések a GC készülékek és kolonnák területén

 A HPLC és ionkromatográfia új irányai

 A kromatográfia korszerű elektromos módszerei (kapilláris elektroforézis, kapillár elektrokromatográfia)

 A mágneses magrezonancia spektroszkópia (NMR) és alkalmazásai.

 Az infravörös és Raman spektroszkópia, valamint alkalmazásai.

 Röntgenspektroszkópiai módszerek (XRF, XRD, XPS, EXAFS) és alkalmazásaik.

 A kapcsolt műszerek felépítése, működési elve, interfész konstrukciók, a különböző kombinációkban rejlő lehetőségek, stb.)

 Alkalmazási példák kapcsolt technikákkal Javasolt irodalom:

Balla J.: A gázkromatográfia analitikai alkalmazásai, Edison House, 1997.

Fekete J.: A folyadékkromatográfia elmélete és gyakorlata, Edison House, 2005.

Záray Gy. (szerk.): Az elemanalitika korszerű módszerei, Akadémiai Kiadó, 2006.

Nagy L., Buzás N.: Modern röntgenanalitikai módszerek, JATEPress, 1996.

Török F. (szerk.): A kémiai szerkezetvizsgáló módszerek elmélete, Tankönyvkiadó, 1983 R. Kellner, J.M. Mermet, M. Otto, H.M. Widmer (eds.): Analytical Chemistry (Approved by the Federation of European Analytical Chemistry Societies, FECS), 1998.

J.D. Ingle, S.R. Crouch: Spectrochemical Analysis, Prentice Hall, 1998.

(40)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Vegyipari művelettan

GAZDA TANSZÉK (CSOPORT) Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék

FELELŐS OKTATÓ Dr. Hernádi Klára egyetemi tanár

KREDIT 4

ELŐFELTÉTELEK –

HETI ÓRASZÁM 2

TÍPUS Előadás

SZÁMONKÉRÉS Kollokvium

Tematika

A kémiai technológia alapelvei. A műveleti egység, a műveleti egységet leíró mennyiségek. Folya- matábrák, kapcsolások. Szakaszos és folyamatos műveletek. Az anyag- és energiamérlegek felírásának alapelvei és alkalmazása.

Differenciális mérlegegyenletek: a vezetési egyenletek kapcsolata az empirikus egyenletekkel. Diffe- renciális tömeg-, komponens- entalpia- és impulzusmérlegek. Források és nyelők, átadási áramok. A Damköhler-egyenletek.

A kémiai technológia műveletei. Fluidumok áramlása, hidrodinamikai alapok; csővezetékek, csősze- relvények, szivattyúk, kompresszorok, vákuumberendezések. Áramlás porózus rétegen, szemcsehalmazon keresztül; a fluidizáció. Kétfázisú áramlás: filmek és habok.

Heterogén diszperz rendszerek előállítása: aprítás, keverés. A heterogén diszperz rendszerek elvá- lasztása: ülepítés gravitációs és centrifugális erőtérben. Szűrés, szűrőberendezések. Porleválasztás.

Szilárd-szilárd rendszerek elválasztása: osztályozás, flotálás.

Kalorikus műveletek: hőközlési formák, melegítési-hűtési módszerek; hőcserélő berendezések; a bepár-lás és a szárítás alapelvei, készülékei.

Homogén rendszerek elválasztása: desztillációs, abszorpciós, adszorpciós, ioncsere, extrakciós (folyadék-folyadék, folyadék-szilárd), kristályosítási műveletek elvi alapjai és gyakorlati megoldásai. .

A reagáltatás művelete: kémiai reaktorok; szakaszos és folyamatos megoldások: a szakaszos üstreaktor, a folyamatos csőreaktor, tankreaktor és reaktorkaszkád anyag és energiamérlege; a reaktorok tervezésének alapjai.

Ajánlott irodalom

1. Halász J. – Hannus I.: Vegyipari és környezettechnikai műveletek (egyetemi jegyzet), JATEPress, Szeged, 2006

2. Fonyó Zs. - Fábry Gy.: Vegyipari művelettani alapismeretek (egyetemi tankönyv), Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998

3. Halász J. - Hernádi K. - Kónya Z. - Kukovecz. Á. - Tasi. Gy.: Vegyipari műveleti számítások (egyetemi jegyzet), JATEPress, Szeged, 2007

39

(41)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Vegyipari művelettani számítások GAZDA TANSZÉK (CSOPORT) Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék

FELELŐS OKTATÓ Dr. Hernádi Klára egyetemi tanár

KREDIT 1

ELŐFELTÉTELEK –

HETI ÓRASZÁM 1

TÍPUS Gyakorlat

SZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegy

Tematika

Anyagmegmaradási számítások: fizikai és kémiai műveleti egységek anyagmérlegei. Komponens- mérlegek számítása.

Recirkulációs, megkerülő, egyen- és ellenáramú folyamatok anyagmérlegének számítása. Inert anyag felhalmozódás kémiai reakcióban.

Az energiamegmaradási tételek alkalmazása technológiai számításokban. Egyszerű energiamérlegek, entalpiamérlegek, kémiai reakciók és reaktorok entalpiamérlegei.

Az adiabatikus reakcióhőmérséklet számítása.

Komplex anyag- és energiamérlegek: a technológiai folyamatok komplex számításának alapelvei és alkalmazása néhány gyakorlati példán bemutatva.

Ajánlott irodalom

1. Halász J. – Hannus I.: Vegyipari és környezettechnikai műveletek (egyetemi jegyzet), JATEPress, Szeged, 2006

2. Fonyó Zs. - Fábry Gy.: Vegyipari művelettani alapismeretek (egyetemi tankönyv), Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998

3. Halász J. - Hernádi K. - Kónya Z. - Kukovecz. Á. - Tasi. Gy.: Vegyipari műveleti számítások (egyetemi jegyzet), JATEPress, Szeged, 2007

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az atom (görögül az atom oszthatatlant jelent) a kémiai elemek legkisebb ré- szecskéje, ami kémiai módszerekkel tovább már nem osztható, fizikai eszkö- zökkel viszont

fémorganikus vegyületek reagálhatnak CC többszörös kötéseket tartalmazó vegyületekkel  addíció (szerves kémiai megközelítés), beékelődés (fémorganikus

Kémiai anyag a nagyobb kémiai potenciálú helyről a kisebb felé mozog.

Alapja lehet a környezeti koncentráció becslésének, figyelembe véve a szennyezők fizikai- kémiai-biológiai tulajdonságait, és a környezeti elemek

A kémiai szerkezetvizsgálati módszerek áttekintése.. Kémiai szerkezetvizsgálati módszerek Kémiai

A kémiai szerkezetvizsgálati módszerek áttekintése.. Kémiai szerkezetvizsgálati módszerek Kémiai

1 Szegedi Tudományegyetem, Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék, 6720 Szeged, Dóm tér 7.. 2 Szegedi Tudományegyetem, Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék, 6720

Debreceni Egyetem, Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.. Az aerogélek nagyon kis sűrűségű szilárd anyagok, térfogatuknak több mint 50 %-át