V E G Y É S Z M E S T E R S Z A K
Indításának akkreditációs kérelme
Kérelmező:
Szegedi Tudományegyetem
Természettudományi és Informatikai Kar
Szeged, 2007. június
TARTALOM
I. Adatlap………2 A szenátus támogató javaslata……….…4
1
I. Adatlap
1.
A kérelmező felsőoktatási intézmény
Szegedi Tudományegyetem, 6720 Szeged, Dugonics tér 13.2. Kari tagozódású felsőoktatási intézmény esetén a Természettudományi Kar
3.
Az indítandó alapszak megnevezése:
Vegyész mesterszak
4.
Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése:
Okleveles vegyész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
MSc in Chemistry5.
Az indítani tervezett és oklevélben szerepeltetni kívánt szakirány(ok) megnevezése:
Elméleti és informatikus kémikus, Anyagkutató és szintetikus vegyész Analitikus és szerkezetkutató vegyész Biológiai- és környezetkémiai vegyész Műszaki kémikus
6.
Az indítani tervezett képzési formák:
nappali 7.
A képzési idő
a félévek, valamint az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma:
4 félév/120 kredit
az összóraszámon
(összes hallgatói tanulmányi munkaidőn)belül a tanórák
(kontaktórák)száma
összóraszám: 120 x 30 = 3600 kontaktórák: 88 x 15 = 1320
a szakmai gyakorlat időtartama és jellege:
4 hét évközi kémiai üzemi gyakorlat (a 2. félév után)
8.
A szak indításának tervezett időpontja (figyelembe véve az engedélyezési eljárás időtartamát):
2008. szeptember
9.
A szakért felelős oktató megnevezése és aláírása:
Dr. Dékány Imre akadémikus egyetemi tanár 10. Dátum, és az intézmény felelős vezetőjének megnevezése és cégszerű aláírása:
Szeged, 2007. június
Dr. Szabó Gábor egyetemi tanár rektor 11. Az adatlap mellékletei;
3
a) A szenátus támogató javaslata
számú szenátusi határozat
b) A vegyész mesterszak képzési és kimeneti követelményeit (KKK) tartalmazó leírás (A szaklétesítési beadvány MAB által támogatott változata alapján közzétett OM/OKM dokumentum.)
5
c) Felhasználói kapcsolatok és vélemények
A vegyész szak „felvevőpiaca” a hazai vegyipari és gyógyszeripari vállalkozások mellett a minőségbiztosítással, könyezetvédelemmel kapcsolatos laboratóriumok, gazdasági szervezetek, hatóságok. Végzett vegyészeink szinta az ország összes ilyen cégénél, hivatalánál, laboratóriumánál megtalálhatók. jellemző munkahelyek:
Borsodchem Rt, Kazinczbarczika
MOL RT, Algyő, Százhalombatta, Szolnok, Budapest TVK, Tiszaújváros
Richter Gedeon Rt, Budapest
Sanofi-Syntelab (Chinoin), Budapest EGIS Rt, Budapest
TEVA, Debrecen Bérespharma, Szolnok Florin Rt, Szeged Medikémia Rt, Szeged Pannonplast, Budapest Phonix Gumiipari Rt, Szeged Vízművek,
Környezet és Természetvédelmi Felügyelőségek, ÁNTSZ laboratóriumok
Kórházi, klinikai laboratóriumok
stb.
II. A szakindítási kérelem indoklása, a továbblépés körülményei A képzési kapacitás bemutatása
1. A szakképzési és kutatási előzményei az intézményben.
A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karán folyó vegyész és kémiatanár- képzés kezdeteit az egyetem jogelődjénél, a kolozsvári Ferencz József Tudományegyetem Ma- thematikai és Természettudományi Karának programjában kell keresnünk, ahol kezdettől fogva jelentős volt a kémia szerepe, például itt jelent meg először hazánkban magyar nyelvű kémiai folyóirat, a „Vegytani lapok”. A vegyészképzés 1921 őszén Szegeden is beindult, és az első vegyészdiplomákat 1922-ben adta ki egyetemünk.
A szegedi vegyészoktatás célja és tartalma kezdettől fogva igazodott a tudományág nem- zetközi élvonalához és a kor gazdasági/társadalmi körülményeihez. A színvonalat nagy tudós egyéniségek jellemezték. A szerves kémikusok közül feltétlenül említésre méltó Széki Tibor,
Bruckner Győző, Fodor Gábor, a szervetlen kémia területéről Szabó Zoltán, a fizikai kémiaterületéről az 1924-től 1961-ig tanszékvezetőként tevékenykedő Kiss Árpád, az Alkalmazott Kémiai Tanszék alapítójaként Gerecs Árpád, de közülük is kiemelkedik Szent-Györgyi Albert, aki a Szerves Vegytani Tanszék vezetőjeként 1937-ben Nobel-díjat kapott.
Az oktatás tematikáját kezdetben a két klasszikus kémiai tanszék a Általános és
Szervetlen Vegytani Intézet és a Szerves és Gyógyszerész Vegytan Intézet, majd a hozzájukcsatlakozó Fizikai Kémiai Tanszék tevékenysége határozta meg. A tematika további bővülését segítette, hogy az 1950-et követő bő évtizedben további három (kisebb) kémiai tanszék alapí- tására került sor, ezek (alapítási sorrendben): az Alkalmazott Kémiai, a Kolloidkémiai és a
Radiokémiai Tanszék, míg a korábbi Szerves Vegytani Intézet az Orvostudományi Egyetemlétrejöttekor Szerves Kémiai Tanszékké alakult. A feladatkörök átcsoportosításával jött létre a
Szervetlen és Analitikai Kémiai, illetve az Általános és Fizikai Kémiai Tanszék az 1960-as évek-ben, majd kisebb változásokra került sor a 80-as és 90-es évek folyamán, míg kialakult napjaink szervezeti kerete.
A Kémiai Tanszékcsoport, ami az SZTE Természettudományi Karán folyó kémiai képzés és kutatás szervezéséért, irányításáért felelős, jelenleg hat tanszéket foglal magába: az Alka-
lmazott és Környezeti Kémiai, a Fizikai Kémiai, Kolloidkémiai, a Szerves Kémiai, a Szervetlen és Analitikai Kémiai, továbbá a Szilárdtest és Radiokémiai tanszékeket. A KTCS-hez a BSc képzéskapcsán társult egységként csatlakozott az SZTE JGYPTK Kémiai és Kémiai Informatikai Tan-
széke. A kutatómunka a tanszékeken szerveződő kereteken túl akadémiai kutatócsoportokban isfolyik, melyek munkatársai oktatási feladatokat is végeznek, elsősorban projektmunkák, szak- dolgozatok és diplomamunkák készítésének területén, illetőleg a kutatási területhez kapcsolódó speciális kollégiumok meghirdetése révén.
A Kémiai Tanszékcsoport oktatói és kutatói koordinálják a kémiai PhD programot a
Kémiai Doktori Iskola működésének keretében. A doktori iskola vezetője Dr. Dékány Imreakadémikus. A doktori iskola programjaira (analitikai kémia, bioorganikus kémia, elektrokémia, elméleti kémia, katalízis-, felület-, kolloid- és anyagtudomány, komplex vegyületek kémiája, reakciókinetika, szerves kémia) eddig (beszámítva a korábbi éveket is) 102 hallgató nyert fel- vételt, és 69-an fejezték be sikeresen, azaz PhD fokozat megszerzésével, posztgraduális tanul- mányaikat.
A Kémiai Tanszékcsoport oktatói a Kémiai Doktori Iskola ismertetésekor felsorolt terü- leteken nemzetközileg elismert szinten folytatnak tudományos tevékenységet. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a Tanszékcsoport oktatói évente közel 200 közleményt jelen- tetnek meg az egyes szakterületek nemzetközileg elismert, színvonalas külföldi folyóira- taiban, továbbá hogy a nemzetközi konferenciákon évente átlagosan mintegy 100 előadás
7
(ezekből 15–20 meghívott) és körülbelül 140 poszter keretében kerülnek bemutatásra a Szege- den elért eredmények. A nemzetközi elismertség egyik fontos mércéjeként említhetjük az oktatók, ill. tudományos műhelyek külföldi kutatóhelyekkel kialakított élő, eredményes kapcsolatait (jelenleg 15 kutatóhellyel van pályázatok által támogatott kapcsolat). A hazai kapcsolatok/együttműködések közül kiemelhető a 4 Széchenyi-pályázatban és 2 KNRET- programban való részvétel, továbbá az a tény, hogy több jelentős volumenű EU pályázat nyert támogatást a közelmúltban. Ezek jelentős mértékben elősegítik a kutatási infrastruktúra fejlődését, ami az oktatásra is kihat, hiszen napjaink színvonalának megfelelő eszközháttér közvetlen bemutatását teszi lehetővé.
A
vegyészképzés hagyományait megőrizve (igaz, sok reform-tanterv készült az utóbbiévtizedekben) a 90-es évek kezdetén került sor a korszerű kreditrendszerre történő áttérést lehetővé tévő képzési program kidolgozására. 1992-től napjainkig kis változtatásokkal ezen képzési program alapján folytatódott az egységes vegyész/klinikai kémikus/kémiatanár oktatás.
Ez a program a törzstárgyak tekintetében egységes, míg a vegyészekre vonatkozóan kötelezően választható (B-tárgyak), illetve szabadon választható (C-tárgyak) blokkokat tartalmazott. A 2002/03 évben bevezetett kreditrendszerre való áttérés gyakorlatilag zökkenőmentesen, a folytonosság jegyében történt. A képzési programok számítógépes hálózatra kerültek az egységes tanulmányi rendszer (ETR) keretében, ami az adminisztratív kezelés egyszerűsítését, egységesítését tette lehetővé.
A kémia alapszak 2006-ban történt indításához a KTCS oktatómunkáját jelentősen át kellett alakítanunk, hiszen e képzési formának nem voltak, nem lehettek hagyományai egye- temünkön. Ezt a feladatot sikerrel oldottuk meg, a MAB a benyújtott anyagot jóváhagyta, és ennek eredményeként kezdtük meg 88 nappali és 16 levelező szakos hallgatóval a BSc képzést. Egy szemeszter eltelte után komoly következtetéseket természetesen nem vonhatunk le, de a megnövekedett létszámú hallgatóság döntő része sikerrel teljesítette a kurzusokat, és már kirajzolódik az a kör is, akik a későbbiekben a mesterképzésben sikeresen vehetnek részt.
Kémia alapszak kidolgozásánál figyelembe vettük az Európai Kémiai Társaságok Egyesülete (FECS) által kiadott Chemistry Eurobachelor című dokumentum ajánlásait, annak érdekében, hogy a képzés sikerrel pályázhasson az EuroBSc cím elnyerésére, azaz képzésünk Európai Uniós szintű elfogadásra. Az ajánlások figyelembevételével kidolgozott programot benyújtottuk a FECS Oktatási Bizottságához. A Bizottság egy látogatás keretében ellenőrizte a képzésünk személyi és tárgyi feltételeit, és ennek eredményeként az SZTE kémia képzési programját (az országban elsőként) alkalmasnak minősítette az EuroBSc in Chemistry végzettséget igazoló oklevél kiadására.
Az EuroBSc elnyerése lehetőséget nyújt arra, hogy a FECS ajánlásait figyelembe véve az EuroMSc pályázatunkat is elkészíthessük, és az ilyen diploma kiadási jogát elnyerhessük.
2. Az új típusú szakon végzők iránti regionális és országos igény prognosz- tizálása, a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával/doku- mentálásával.
A magyar felsőoktatási intézményekben végzett vegyészek iránt határozott igény mutatkozik a munkaerőpiacon, jelenleg még Szegeden is maradnak üresen vegyész állás- helyek. Végzett hallgatóinknak eddig sem jelentett gondot az elhelyezkedés, s ismerve né- hány nagy gyógyszeripari és vegyipari cég kutatás-fejlesztési stratégiáját, kockázatmentesen kijelenthető, hogy a leendő MSc-t végző hallgatóink sem fognak állás nélkül maradni.
Európában, de a világ más részein is elismerést vívtak ki a Szegeden végzett szak-
emberek magas színvonalú, elméleti alapokon nyugvó tudásukkal, gyakorlati ismereteikkel
és az élethosszig tartó tanulási képességükkel. Oktatási rendszerünk ezen erényeinek meg-
őrzése, valamint a szakember-utánpótlás folyamatosságának biztosítása érdekében is fontos a vegyész mesterszak mielőbbi indítása.
Véleményünk szerint a Kémiai Tanszékcsoport oktató/kutatómunkájára alapozott tu- dással rendelkező, a vegyész mesterszakon diplomát szerzett szakemberek (hasonlóan a korábbi okleveles vegyész szakot teljesített hallgatókhoz) mind a regionális, mind az orszá- gos munkaerőpiacon kielégítő keresletre számíthatnak.
A különböző kémiai anyagok és termékek előállítására, azonosítására, összetételének meghatározására, a vegyi folyamatok irányítására nemcsak a közvetlen vegyiparban vagy gyógyszeriparban, hanem a széleskörűen értelmezett ipari és mezőgazdasági tevékenység számos területén mutatkozik jelentős igény. A Szegeden megszerzett tudással felvértezett szakemberek képesek e speciális feladatok elvégzésére, az ilyen munkakörök betöltésére.
Végzős hallgatóink napjainkban sem küzdenek elhelyezkedési gondokkal, ez a tendencia, véleményünk szerint, a továbbiakban is érvényesülni fog.
A fentieken túl a mesterképzésben részt vett okleveles vegyészek (hasonlóan a korábbi okleveles vegyész szakot teljesített hallgatókhoz) képesek lesznek új eljárások kidolgozására, új anyagok előállítására és kémiai átalakítására, azok minőségi és mennyiségi vizsgálatára, szerkezetük meghatározására. Biztosítják egyrészt a szakember-utánpótlást a magas szintű kémia ismereteket igénylő kutatás, műszaki fejlesztés területén, másrészt az adott szakma- területen a felsőoktatás számára a PhD hallgatói, majd az oktatói utánpótlást.
Az Európai Felsőoktatási Térség alapvető eszméinek megfelelően célunk hazai és nemzetközi szinten is átváltható szak létrehozása. Az EuroBSc-hez hasonlóan tervezzük az
EuroMSc in Chemistry oklevél kiadásának jogát megszerezni, ami az SZTE-n megszerzettdiploma nemzetközi (s remélhetőleg hazai) elismertségét fogja növelni.
3. Az indítandó mesterszak hallgatóinak a kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való felkészítésének, valamint a doktori képzésre való továbblépés lehetőségének bemutatása.
A PhD (doktori) képzésben való részvétel jelenti a mesterképzésben résztvevő hallgatók legközelebbi és feltehetőleg legfontosabb célját. A cél elérése érdekében már az alapképzés során nagy figyelmet fordítunk a hallgatók széleskörű tájékoztatására, a kurzusok közötti eligazításra, a szakirányok célszerű választására és végzésére. Az előmenetel köve- tésére oktatói tanácsadó („tutor”) rendszert vezettünk be a kémia BSc-ben, amelyet tovább kívánunk erősíteni a mesterképzés során. Így lehetőség van arra, hogy a tehetséges hallgatók már az alapképzés keretében olyan kurzusokat vegyenek fel és teljesítsenek, amelyek a későbbiekben, a mesterképzés során a gyors előrehaladást biztosítják, és így lehetőség nyílhat az MSc végzésére oly módon, hogy a krediteket egy adott területen végzett kutatómunka tel- jesítésével szerezhessék meg (lásd a későbbiekben). Ez a kutatómunka teszi lehetővé, hogy hallgatóink sikeresen vegyenek részt a tudományos diákköri munkában, illetőleg, hogy már a hallgatóként végzett munka eredményei nemzetközi fórumon publikálható színvonalat érjenek el.
A kémia területén folyó diákköri munkával kapcsolatban feltétlenül utalnunk kell arra, hogy az OTDK Kémia-Vegyipar szekciójában évtizedek óta kiemelt helyet foglal el az SZTE (és elődjei) hallgatóságának tevékenysége. Ez mind a részvételben (általában 30-40 dolgozat), mind az eredményességben érvényesül, hiszen díjazottjaink száma nagy, közülük jónéhányan elnyerték a Pro Sciencia kitüntetést is.
A Kémiai Tanszékcsoport oktatói és kutatói koordinálják a kémiai PhD programot, a
Kémiai Doktori Iskola működésének keretében, az Iskola vezetője Dr. Dékány Imre akadémikus.9
A doktori iskola programjaira eddig 102 hallgató nyert felvételt, és közülük 69-an fejezték be sikeresen, azaz a PhD fokozat megszerzésével, posztgraduális tanulmányaikat.
Részben a kémia területén, a Kémiai Tanszékcsoport jónéhány oktatójának részvételével működik a Környezettudományi Doktori Iskola, amelynek vezető dr. Kiricsi Imre egyetemi tanár, az Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék vezetője.
A doktori képzés területén nemcsak az államilag finanszírozott helyekre szeretnénk hallgatókat felvenni, hanem a különféle pályázatok, illetve ipari megbízások terhére is, hiszen az SZTE Kémiai Tanszékcsoportján belül mind nagyobb szerepet kap az alkalmazott kutatás- fejlesztés.
4. A kiemelkedő képességű hallgatók alkalmasságát figyelő, azt elő- mozdító, tehetséggondozó tevékenység beépítésére vonatkozó elkép- zelések, ill. intézkedések bemutatása.
A kémia iránt érdeklődő és így a szakra jelentkező hallgatóink jelentős része a szakma iránt elkötelezett, tehetséges fiatal. Közülük a szorgalmas és tehetséges hallgatók egy viszonylag széles csoportját már a BSc kurzusok teljesítésekor ki lehet választani. Erre nagy figyelmet fordítanak azon tárgyak előadói, akik érintettek ilyen kurzusokban, illetőleg a tutori megbízással tevékenykedő oktatók. A tehetséges hallgatókat erőteljesen ösztönözni kívánjuk a tudományos diákköri tevékenység végzésére, lehetőséget nyújtva arra, hogy hosszabb- rövidebb ideig kutatólaboratóriumokban dolgozhassanak, megismerve az adott helyen folyó kutatómunka elméleti és gyakorlati hátterét, módszereit. Kiemelkedő képességű hallgatók számára (szigorú előfeltételek teljesítése esetén) lehetőséget kívánunk biztosítani arra, hogy kutatási projektek (10 + 10 + 10 kredit) teljesítésével is megszerezhesse a szabadon választható szakmai tárgyak 30 kreditjét.
Tehetséges és idegen nyelvet beszélő hallgatóink számára lehetőség nyílik rövidebb- hosszabb idejű külföldi tanulmányúton történő részvételre. Ezek az utak néhány hetestől kezdve akár féléves időtartamúak is lehetnek, azaz részképzés keretében adott félév külföldön is teljesíthető. Az ERASMUS pályázatok keretében eddig is nagyszámú kémikushallgató tanult Belgiumban, Olaszországban, az Egyesült Királyságban vagy Németországban. Ez a kör azonban szélesedik, elsősorban az Európai Unió országaiban nyílik egyre több lehetőség.
5. A felsőoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az érintett képzési területen, illetve szakon. A tervezett hallgatói létszám képzési formánként bemutatva.
Az SZTE évenként 100-120 fővel számolhat a kémia alapszakon. Ebből kiindulva, az országos és regionális beiskolázási szempontokat, a rendelkezésre álló laboratóriumi és műszerezettségi és nem utolsósorban oktatói bázist tekintve mesterszakon vegyészeknél 60 fő
képzésére rendelkezünk olyan kapacitással, amely biztosítani képes, hogy a munkaerőpiacra„eladható” tudással, megfelelő képzettséggel rendelkező szakemberek kerülnek ki. A vegyész
mesterképzést csak nappali tagozaton tudjuk elképzelni, mivel a laboratóriumi gyakorlatok -
amely a képzés alapvető tartalmi része - esti vagy levelező formában csak csökkentett
óraszámban végezhetők el, ez pedig a képzés értékét, a diploma minőségét csökkentené.
III. A mesterképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés
bemutatása
1. A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv
A vegyész mesterszak képzési programja az SZTE Kémiai Tanszékcsoportjának (KTCS), mint szakgazdának gondozásában kerül megvalósításra, az egyes tantárgyak felelő- sei vagy maga a KTCS, vagy a tanszékek, nevezetesen:
AKKT: Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék FKT: Fizikai Kémiai Tanszék
KKT: Kolloidkémiai Tanszék SzKT: Szerves Kémiai Tanszék
SzAKT: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék SzRKT: Szilárdtest és Radiokémiai Tanszék továbbá: FTCS: Fizikus Tanszékcsoport és
JGYPK KKIT: Juhász Gyula Pedagógiai Kar Kémiai és Kémiai Informatikai Tanszék
1.1. A Vegyész mesterképzési szak kreditelosztásaTermészettudományos alapismeretek 13 kredit
Szakmai törzsképzés 41 kredit
Szabadon választható szakmai (szakirányok) 30 kredit
Diplomamunka 30 kredit
SZTE szabadon választható (5 %) 6 kredit
Összesen: 120 kredit
a) Természettudományos alapismeretek 13 kredit
Matematika 5 kredit
Tantárgy kre-
dit
óra- szám
érté- kelés
felelős egység
felelős oktató
Matematikai kémia 4 2 k* KTCS Tasi Gyula
Matematikai kémia gyakorlat 1 1 g**
k* : kollokvium, g**: gyakorlati jegy
Fizika 4 kredit
Fizikai mérőmódszerek kémikusoknak
4 4 g FTCS Hopp Béla
Informatika 4 kredit
Informatikai kémia 4 4 g JGYPK
KKIT
Marsi István
b) Szakmai törzsképzés 41 kredit
Szervetlen kémia 4 kredit
Szervetlen kémia haladóknak 4 2 k SzAKT Gajda Tamás Fizikai kémia (szilárdtest és felületi kémiával) 14 kredit
11
Fizikai kémia haladóknak 4 2 k FKT Visy Csaba Fizikai kémia laboratórium
haladóknak 4 4 g FKT Berkesi Ottó
Peintler Gábor
Polimerek 4 2 k KKT Dékány Imre
Polimerek laboratórium 2 2 g KKT Király Zoltán
Szerves kémia 10 kredit
Szerves kémia haladóknak 8 4 k SzKT Pálinkó István
Szerves kémiai laboratórium haladóknak
2 2 g SzKT Bucsi Imre
Analitikai kémia (szerkezetvizsgálattal) 6 kredit
Modern műszeres analitika 6 3 k SzAKT Péter Antal Galbács Gábor Műszaki kémia (üzemi gyakorlattal) 7 kredit
Vegyipari művelettan 4 2 k AKKT Hernádi Klára
Vegyipari művelettani számítások 1 1 g AKKT
Üzemi gyakorlat (4 hét) 2 - g AKKT Kukovecz Ákos
c) Szabadon választható szakmai tárgyak 30 kredit
A szabadon választható tárgyak lehetőséget nyújtanak a differenciált szakmai képzésre.
A szükséges kreditek megszerezhetők az alábbiakban felsorolt szakirányok teljesítésével, de szakirány választása nélkül is. Kiemelkedő képességű hallgatók (megadott előfeltételek teljesítése esetén) kutatási projektek (10 + 10 + 10 kredit) teljesítésével is megszerezhetik az előírt kreditszámot.
Tervezett szakirányok
1. Elméleti és informatikus kémikus 2. Anyagkutató és szintetikus vegyész 3. Analitikus és szerkezetkutató vegyész 4. Biológiai- és környezetkémiai vegyész 5. Műszaki kémikus
A szakirányok részletes ismertetése a későbbiekben történik.
d) Diplomamunka - 30 kredit
A diplomamunka két féléven keresztül folytatott tevékenység, melynek feladata egy kutatóhely tevékenységébe való bekapcsolódással egy téma többé-kevésbé önálló feldol- gozása, kiindulva a szakirodalmi háttér megismeréséből, feldolgozásából, amelyet a laborató- riumi kísérletek vagy elméleti számítások elvégzése és értékelése követ, befejezésként pedig előírt formátumú dolgozat elkészítésével zárul. A diplomamunka megvédése a tanszékcsoport nyilvánosság előtt, 10-15 perces előadás formájában történik; értékelését külső (nem az adott kutatócsoporthoz tartozó) oktató készíti el, amelyet az előadás után ismertet. A dolgozat, az előadás, a bírálatban található, vagy a védés során elhangzott kérdésekre adott válaszok alapján történik a diplomamunka végső értékelése.
Diplomamunka 1. 10 10 g KTCS témavezető
Diplomamunka 2. 20 20 g KTCS témavezető e) Szabadon választható - 6 kredit
A kredittörvény előírásai szerint 5 % szabadon választható az SZTE-en meghirdetett kurzusok közül (ez lehet szakmai tárgy is).
Szabadon választható 6 6 3 k SZTE választható
13
2. A szakirányok bemutatása, kredittartalommal
1. Elméleti és informatikus kémikus szakirány
szakirányfelelős: dr. Tasi Gyula egyetemi docens
Elméleti kémikus blokk felelős: Tasi Gyula egyetemi docens
Kvantumkémia 4 2 k FKT Körtvélyesi Tamás
Kvantumkémia gyakorlat 1 1 g
Modern kvantumkémia 4 2 k AKKT Tasi Gyula
Modern kvantumkémia gyakorlat 1 1 g
Statisztikus termodinamika 4 2 k FKT Horváth Attila
Statisztikus termodinamika gyakorlat 1 1 g
Molekuláris statisztika és informatika 4 2 k JGYPK KKIT
Viskolcz Béla Nemlineáris dinamika: oszcilláció,
káosz és mintázatok
4 2 k FKT Tóth Ágota
Informatikus kémikus blokk felelős: Körtvélyesi Tamás egyetemi docens
Számítógépes kémia 4 2 k AKKT Tasi Gyula
Számítógépes kémia gyakorlat 3 3 g
Számítógépes biokémia 4 2 k FKT Körtvélyesi Tamás
Számítógépes biokémia gyakorlat 3 3 g
Kémiai és biokémiai adatbázisok 2 2 g FKT Körtvélyesi Tamás
Kemometria 4 2 k JGYPK
KKIT
Marsi István Rajkó Róbert
Kemometria gyakorlat 2 2 g
Projektmunka elméleti és informatikai kémiából
5 5 g KTCS témavezető
Összesen: 23 + 22 + 5 = 50 kredit
2. Anyagkutató és szintetikus vegyész szakirány
szakirányfelelős: dr. Hernádi Klára egyetemi tanár
Anyagkutató blokk felelős: Kónya Zoltán egyetemi docens
Nanotechnológia 4 2 k AKKT
KKT
Kiricsi Imre Dékány Imre Nanotechnológiai és anyagvizsgálati
laboratórium
4 4 g AKKT
KKT
Kukovecz Ákos Szekeres Márta
Nanokompozitok 4 2 k AKKT Hernádi Klára
Kónya Zoltán
Vizes kolloidrendszerek 4 2 k KKT Tombácz Etelka
Határfelületek és nanostruktúrák 4 2 k KKT Király Zoltán Szerves kémia blokk felelős: Pálinkó István egyetemi docens
Fémorganikus kémia 4 2 k SzKT Mastalír Ágnes
Heterociklusos vegyületek kémiája 4 2 k SzKT Pálinkó István
Szerves szintézisek 4 2 k SzKT Wölfling János
Természetes szénvegyületek kémiája 4 2 k SzKT Wölfling János Szervetlen kémia blokk felelős: Gajda Tamás egyetemi docens
Preparatív szervetlen kémia 4 2 k SzAKT Kiss Tamás
Preparatív szervetlen kémia gyakorlat 4 4 g SzAKT Nagy László Nemvizes oldatok és olvadékok kémiája 4 2 k SzAKT Sipos Pál Szupramolekuláris kémia, önrendeződő
struktúrák
4 2 k SzAKT
KKT
Gajda Tamás Szekeres Márta Projektmunka anyagkutató és szinte-
tikus kémiából
5 5 g KTCS témavezető
Összesen: 20 + 16 + 16 + 5 = 57 kredit
15
3. Analitikus és szerkezetkutató vegyész szakirány Szakirányfelelős: dr. Kiss Tamás egyetemi tanár
Analitikus vegyész blokk felelős: Galbács Gábor egyetemi docens Kromatográfiás eljárások napjainkban 4 2 k SzAKT Péter Antal Lézer és plazma alapú nyomanalitikai
eljárások 4 2 k SzAKT Galbács Gábor
Elválasztástechnikai és spektrosz- kópiai laboratórium
4 4 g SzAKT Ilisz István
Analitikai szenzorok 4 2 k SzAKT-
FKT
Galbács Gábor Szűcs Árpád Analitikai minőségellenőrzés,
minőségbiztosítási rendszerek
4 2 k SzAKT-
AKKT
Gajdáné Schrantz Krisztina
Kiricsi Imre Kalibrációs és statisztikus módszerek
az analitikai kémiában
2 2 g SzAKT
FKT
Labádi Imre Peintler Gábor Szerkezetkutató vegyész blokk felelős: Berkesi Ottó egyetemi docens
Mélységi és felületi anyagvizsgáló módszerek
6 3 k AKKT
SzRKT
Kónya Zoltán Kukovecz Ákos Oszkó Albert Nanotechnológiai és anyagvizsgáló
laboratórium
4 4 g AKKT
KKT
Kukovecz Ákos Szekeres Márta
Mágneses rezonancia módszerek 4 2 k FKT
SZKT
Forgó Péter Plánkáné Szabó Terézia
Mágneses rezonancia spektroszkópia laboratórium
2 2 g FKT
SZKT
Plánkáné Szabó Terézia
Forgó Péter A rezgési spektroszkópiák alkalmazása 4 2 k FKT
SZKT
Berkesi Ottó Kiss T. János Rezgési spektroszkópiai laboratórium 2 2 g FKT
SZKT
Berkesi Ottó Kiss T. János Projektmunka analitikai és szerkezet-
kutató kémiából
5 5 g KTCS témavezető
Összesen: 22 + 22 + 5 = 47 kredit
4. Biológiai- és környezetkémiai vegyész szakirány
Szakirányfelelős: dr. Tombácz Etelka egyetemi tanár
Biológiai kémia blokk felelős: Gajda Tamás egyetemi docens
Bioszerves kémia 4 2 k SzKT Wöfling János
Bioszervetlen kémia 4 2 k SzAKT Kiss Tamás
Biokatalízis 4 2 k SzAKT Gajda Tamás
A modern kémia biológiai eszközei 4 2 k SzAKT Gyurcsik Béla
A gyógyszerkémia alapjai 6 3 k SzAKT
SZKT
Kiss Tamás Frank Éva
Számítógépes biokémia 4 2 k FKT Körtvélyesi Tamás
Biokolloidok 4 2 k FKT Szekeres Márta
Környezetkémiai blokk felelős: Halász János egyetemi docens
Környezetkémiai technológia 4 2 k AKKT Kiricsi Imre
Levegőkémia és levegőtisztítás 4 2 k
AKKT FKT KKT
Hannus István Körtvélyesi Tamás Vízkémia, víz- és szennyvíztisztítás 4 2 k
AKKT KKT SzAKT
Sipos Pál, Halász János
Talajkémia és talajtisztítás 4 2 k KKT Tombácz Etelka
Hulladékkezelés, ipari hulladék-
gazdálkodás 4 2 k AKKT
KKT Halász János Radioizotópok a környezetben 4 2 k SzRKT Erdőhelyi András
Környezeti és bioelektrokémia 4 2 k FKT Visy Csaba
Környezetkémia labor 4 4 g
AKKT KKT SzAKT SZRKT
Ilisz István
Projektmunka biológiai és környe- zetkémiából
5 5 g KTCS témavezető
Összesen: 30 + 32 + 5 = 65 kredit
17
5. Műszaki kémikus szakirány
Szakirányfelelős: dr. Kiricsi Imre
Műszaki termodinamika 4 2 k MK Szabó Gábor
Vegyipari géptan 4 2 k AKKT Kónya Zoltán
Vegyipari géptan gyakorlat 1 1 g
Kémiai reaktorok 4 2 k AKKT
Hernádi Klára
Kémiai reaktorok gyakorlat 1 1 g
Vegyipari innováció és iparjogvédelem 4 2 k KTCS Katona Tamás Vállakozási és marketing ismeretek 2 2 k GTK Vilmányi Márton
Petrolkémia 4 2 k AKKT Hannus István
Kerámia és szilikáttechnológia 4 2 k AKKT Kiricsi Imre Analitikai minőségellenőrzés,
minőségbiztosítás, minőségirányítási rendszerek
4 2 k SzAKT
AKKT
Gajdáné Schrantz Krisztina
Kiricsi Imre Kémiai biztonság, biztonságtechnika,
munkavédelem 4 2 k KTCS Kukovecz Ákos
Elektrokémiai eljárások, korrózió-
védelem 4 2 k FKT Szűcs Árpád
Heterogén katalízis 4 2 k SzRKT Erdőhelyi András
Gyógyszertechnológia 4 2 k GYTK Révész Piroska
Projektmunka műszaki kémiából 5 5 g KTCS témavezető
Összesen: 48 + 5 = 53 kredit
3. Záróvizsga
A záróvizsgára bocsátás feltétele az előírt számú és összetételű kreditek alapján kiadott abszolutórium megszerzése.
a) a záróvizsga:
- részei (szóbeli)
a diplomadolgozat megvédése szakmai felelet kémia törzsanyagból
szakmai felelet a diplomadolgozathoz kapcsolódó speciális kémiai anyagból A záróvizsga eredményének kiszámítási módja: Az érvényes kormányrendelet szerint.
A diploma minősítésének meghatározásánál figyelembe kell venni a záróvizsga
eredményét és a diplomamunkára kapott érdemjegyet.
19
4. A vegyész mesterszak előfeltételei, felvételi rendje
4.1. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe, szakiránytól függetlenül, a
kémia alapképzési szak, a vegyészmérnök alapképzési szak, valamint a 289/2005kormányrendeletben ezeknek megfeleltetett egyéb végzettségek.
A bemenethez, a későbbiekben meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számí- tásba vehető alapképzési szakok, a természettudományi alapképzési szakok közül, a környe- zettan, biológia, fizika, földtudományi, valamint, a mérnöki alapszakok közül, a biomérnök, az anyagmérnök, a környezetmérnök és az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alapképzési szak.
4.2. A vegyész mesterképzésbe való felvétel feltételei:
A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 70 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:
természettudományos ismeretek (15 kredit): matematika, fizika, informatika;
gazdasági és humán ismeretek (5 kredit): EU ismeretek, általános gazdasági és menedzsment ismeretek, minőségbiztosítás, környezettan, biológia, földtudomány;
szakmai ismeretek (50 kredit): általános kémiai, szervetlen kémiai, szerves kémiai, analitikai kémiai, fizikai kémiai, alkalmazott kémiai.
Felvételt nyerhet a mesterképzésbe az a hallgató is, akinek nincs meg a fenti 70 kredit- pontja, de a felsorolt ismeretkörökben legalább 40 kredittel rendelkezik. Ebben az esetben a hiányzó krediteket a felvételtől számított két féléven belül meg kell szereznie.
4.3. A vegyész mesterképzés felvételi rendje
A vegyész mesterképzésre történő jelentkezés az OM által megszabott feltételek keretei között történik, a 100 pontos felvételi rendszerben:
75 pont az alapképzés eredménye (oklevélátlag x 15), 10 pont a felvételi elbeszélgetésen nyújtott teljesítményért
10 pont tudományos tevékenységért (elismert tudományos diákköri munka vagy
publikáció)
5 pont felsőfokú (A vagy B) nyelvvizsgáért,
5. A vegyész mesterképzés mintatanterve
Kurzus Heti óraszám érté- kelés
kre-
dit felelős egység
1. 2 3 4
1. szemeszter
Matematikai kémia 2 k 4 KTCS
Matematikai kémia gyakorlat 1 g 1 KTCS
Fizikai mérőmódszerek kémikusoknak
4 g 4 FTCS
Szervetlen kémia haladóknak 2 k 4 SzAKT
Fizikai kémia haladóknak 2 k 4 FKT, KKT
Szerves kémia haladóknak 4 k 8 SZKT
Modern műszeres analitika 3 k 6 SzAKT
Összesen: 1. szemeszter 18 5 k, 2g 31 2. szemeszter
Informatikai kémia 4 g 4 KTCS
Fizikai kémia laboratórium haladóknak
4 g 4 FKT, SzRKT
Szerves kémiai laboratórium haladóknak
2 g 2 SZKT
Vegyipari művelettan 2 k 4 AKKT
Vegyipari művelettani számítások
1 g 1 AKKT
Polimerek 2 k 4 KKT
Szakirány előadás 1. 2 k 4 KTCS
SZV1 2 k 2 SZTE
Projektmunka vagy szakirány gyakorlat 1.
5 g 5 KTCS
Üzemi gyakorlat (4 hét) - g 2 AKKT
Összesen: 2. szemeszter 24 3 k, 5 g 32 3. szemeszter
Polimerek laboratórium 2 g 2 KKT
Szakirány előadás 2. 2 k 4 KTCS
Szakirány gyakorlat 2. 1 g 1 KTCS
Szakirány előadás 3. 2 k 4 KTCS
Szakirány előadás 4. 2 k 4 KTCS
Szakirány gyakorlat 3. 4 g 4 KTCS
Diplomamunka 1. 10 g 10 KTCS
Összesen: 3. szemeszter 25 4 k, 3 g 29 4. szemeszter
Szakirány előadás 5. 2 k 4 KTCS
SZV2 2 k 2 SZTE
SZV3 2 k 2 SZTE
Diplomamunka 2. 15 g 15 KTCS
Diplomamunka védés - g 5 KTCS
Összesen: 4. szemeszter 21 2 k, 2 g 28
Mindösszesen: 14 k
12 g
120 Kontaktóra: 88 - összesen: 1320
elmélet: 31 (465)
gyakorlat: 27 + 5 (projektmunka) + 25 (diplomamunka) = 57 (855)
21
2. Tantárgyi programok
Az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid, (néhány soros) leírása, valamint minden tantárgyhoz a tantárgyfelelős, az előtanulmányi feltételek, a kredit feltüntetése, és a 3-5 legfontosabbnak ítélt kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása.
(lásd a következő mellékleteket)
23
A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Matematikai kémia
GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) KTCS
FELELŐS OKTATÓ Dr. Tasi Gyula egyetemi docens
KREDIT 4
ELŐFELTÉTELEK Matematika BSc kredit
HETI ÓRASZÁM 2
TÍPUS Előadás
SZÁMONKÉRÉS Kollokvium
Tematika:
Kémiai és fizikai szempontból fontos algebrai struktúrák. Molekulák sztatikus és dinamikus szimmetriája. Schönflies-féle pontcsoportok. Molekulák teljes magpermutációs csoportja inverzió nélkül és inverzióval. Szimmetriát tükröző molekuláris tulajdonságok: egyensúlyi geometria, elekt- romos dipólusmomentum, optikai aktivitás, stb. Végtelen kristályrácsok szimmetriája: tércsoportok.
Mátrixalgebrai alapok. Speciális mátrixok, tulajdonságaik és jelentőségük a kémiai-fizikai alkalmazá- sokban. Véges pontcsoportok mátrix-reprezentáció elmélete.
A sztöchiometriai mátrix fogalma. Kémiai reakciók algebrai és kinetikai függetlensége.
Reakciómechanizmusok felderítésének lineáris algebrai alapjai. A nabla és a Laplace-féle operátorok alakja különböző koordinátarendszerekben.
A függvény-, a differenciál- és az integrálegyenlet fogalma. Típusaik, osztályozásuk és megol- dásuk. Kezdőérték- és peremérték-feladatok. A Sommerfeld-féle polinomiális módszer. Paraméter- becslés. A (lineáris) legkisebb négyzetek módszere: diszkrét és folytonos eset. A Michaelis-Menten kinetikai egyenlet paramétereinek a meghatározása. Ortogonális polinomok differenciálegyenletei, rekurziós formuláik és alkalmazásuk. Harmonikus gömbfüggvények. Fourier-sorok és Fourier-transz- formáció. A Laplace-transzformáció.
A variációszámítás alapjai. A klasszikus mechanika Euler-Lagrange- és Hamilton-féle forma- lizmusa. A Legendre-transzformáció és alkalmazása a kémiában és a fizikában. Termodinamikai potenciálok. Variációs elv a klasszikus mechanikában és a kvantummechanikában. A viriál-tétel. Az időtől függő és az időtől független Schrödinger-féle egyenlet. Egyszerűbb kvantummechanikai, reakciókinetikai és művelettani problémák megoldása.
A valószínűségelmélet és a matematikai statisztika jelentősége a kémiában és a fizikában. A (klasszikus) valószínűségi mező fogalma. Kombinatórikai eszközök. Termodinamikai valószínűség.
Klasszikus és kvantumstatisztikák. A valószínűségi változó fogalma. Nevezetes eloszlások: egyen- letes, Bernoulli, Poisson, exponenciális és Gauss. Az állapotfüggvény valószínűségelméleti értel- mezése. A Heisenberg-féle bizonytalansági reláció matematikai levezetése. A centrális határeloszlási tétel és jelentősége a kémiában és a fizikában.
Ajánlott irodalom:
1. Tasi Gyula: Bevezetés az elméleti kémiába (jegyzet pdf formátumban).
2. Margenau, H., Murphy, G. M.: The Mathematics of Physics and Chemistry, D. Van Nostrand Company, Inc., 2nd edition, Princeton, 1966.
3. Meyer, C. D.: Matrix analysis and applied linear algebra, SIAM, 2004
4. Anderson, J. M.: Mathematics for Quantum Chemistry, W. A. Benjamin, Inc., New York, 1966.
5. Öhrn, Yngve: Elements of molecular symmetry, John Wiley & Sons, 2000.
6. Bishop, David M.: Group theory and chemistry, Dover Publications, 1993.
7. Barrante, J.R.: Applied Mathematics for Physical Chemistry, 3rd ed., Prentice-Hall, New Jersey, 1998.
8. Dence, J.B.: Mathematical Techniques in Chemistry, John Wiley & Sons, New York, 1975.
9. Bevington, P.R.: Data Reduction and Error Analysis for Physical Sciences, McGraw-Hill, New York, 1969.
10. Beck, J.V., Arnold, K.J.: Parameter Estimation in Engineering and Science, John Wiley & Sons, New York, 1977.
25
11. Scales, L.E.: Introduction to Non-Linear Optimization, Macmillan Publishers, London. 1985.
12. Bell, W.W.: Special Functions for Scientists and Engineers, D. Van Nostrand Company, London, 1968.
13. Missen, R.W., Mims, C.A., Saville, B.A.: Introduction to Chemical Reaction Engineering and Kinetics, John Wiley & Sons, New York, 1999.
14. Isaac, Richard: The Pleasures of Probability, Springer-Verlag, New York, 1995.
A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Matematikai kémia gyakorlat
GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) KTCS
FELELŐS OKTATÓ Dr. Tasi Gyula egyetemi docens
KREDIT 1
ELŐFELTÉTELEK Matematika BSc kredit
HETI ÓRASZÁM 1
TÍPUS Gyakorlat
SZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegy
Tematika:
Az előadás anyagának feldolgozása feladatok megoldásának formájában.
Ajánlott irodalom:
1. Tasi Gyula: Bevezetés az elméleti kémiába (jegyzet pdf formátumban).
2. Öhrn, Yngve: Elements of molecular symmetry, John Wiley & Sons, 2000.
3. Bishop, David M.: Group theory and chemistry, Dover Publications, 1993.
4. Bernath, Peter: Spectra of Atoms and Molecules, OUP, 1995.
27
A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Informatikai kémia
GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) SZTE JGYPK Kémia és Kémiai Informatika Tanszék
FELELŐS OKTATÓ Dr. Marsi István főiskolai tanár
KREDIT 4
ELŐFELTÉTELEK Informatika BSc kredit
HETI ÓRASZÁM 4
TÍPUS Gyakorlat
SZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegy
Tematika:
A tárgy egyik célja olyan informatikai eljárások alkalmazás szintű elsajátítása, amelyek az általános (nem speciálisan informatikai kémiai) érdeklődésű vegyész hallgatók munkájához szüksé- gesek. E cél elérésének érdekében olyan informatikai eszközöket mutat be, amelyek diplomamunkák, diákköri dolgozatok és előadások, pályázatok, referátumok elkészítése során lehetővé teszik
2D és kvázi-3D kémiai szerkezetek
összetett reakciómechanizmusok
laboratóriumi kísérleti berendezések
technológiai folyamatábrák
egyváltozós mérési eredmények görbéinek, kétváltozós mérési eredmények (szintvonalas) felületeinek
organogramok, megvalósítási tervek
elkészítését.
A tárgy másik célja az, hogy megtanítsa azon szoftverek használatát, amelyek segítségével kémiai információkhoz lehet jutni.
Ilyen előfizetéses szoftverek: a SciFinder, Scopus, CrossFire, Web of Science.
Ilyen ingyenes, többnyire az Interneten hozzáférhető szoftverek: Scholar Google, Books Goggle, Scirus tudományos keresőmotor, kémiai társaságok és tudományos kiadók kémiai tárgyú honlapjai, ingyenes kémiai adatbázisok.
Ajánlott irodalom:
1. Az alkalmazott programok kézikönyvei.
2. Az információkereséshez felhasználható már megvásárolt illetve ingyenes szoftverek.
A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Fizikai mérőmódszerek kémikusoknak
GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Fizikus Tanszékcsoport
FELELŐS OKTATÓ Dr. Hopp Béla tudományos főmunkatárs
KREDIT 4
ELŐFELTÉTELEK Kísérleti fizika BSc kredit
HETI ÓRASZÁM 4
TÍPUS Laboratóriumi gyakorlat
SZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegy
Tematika:
A laboratóriumi gyakorlat célja olyan fizikai jellegű mérési feladatok elvégzése, illetve műszerek, eszközök használatának gyakorlása, amelyek közvetlenül segítik a kémia MSc többi laborgyakorlatainak elvégzését és kísérleti technikákra épülő előadásainak megértését. A tervezett gyakorlatok a következők:
- Mérési módszerek a fizikában
- Spektroszkóp megépítése és főbb működési paramétereinek meghatározása - Kölönböző fényforrások spektroszkópiai jellemzőinek vizsgálata
- Fényintenzitásmérés, fénydetektorok működésének tanulmányozása - Mérések röntgensugárral
- Dia- és paramágneses anyagok szuszceptibilitásának meghatározása - Mérések mikrohullámokkal
- Fourier-transzformáció alkalmazása kísérleti feladatok elvégzése során
- Vákuumtechnikai eszközök és módszerek (pl. vákuumszivattyúk, nyomásmérők) használata - A modern elektronikus hőmérsékletmérés alapjai
- Mérések oszcilloszkóppal Javasolt irodalom:
Mátrai Tibor-Csillag László: Kísérleti spektroszkópia (Tankönyvkiadó, Budapest, 1989) Bánhalmi József: Vákuumfizika (Tankönyvkiadó, Budapest, 1970)
Hevesi I., Szatmári S.: Bevezetés az atomfizikába (JatePress, Szeged, 2002) Radnai Rudolf: Oszcilloszkópos mérések (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1985) Hargittay Emil: A homérséklet mérése (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1980
29
A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Szervetlen kémia haladóknak
GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) SZAKT
FELELŐS OKTATÓ Dr. Gajda Tamás egyetemi docens
KREDIT 4
ELŐFELTÉTELEK Szervetlen kémia BSc kredit
HETI ÓRASZÁM 2
TÍPUS Előadás
SZÁMONKÉRÉS Kollokvium
Tematika:
Néhány „haladó” fogalom (1 óra)
Az MO vs. hibridizáció (magyarázat a hipervegyértékre (pl. PCl5, SF6)).
A relativisztikus hatás és a nagy rendszámú elemek kémiai sajátságai.
A fémorganikus vegyületek (5 óra)
Alapfogalmak, a ligandumok típusai (CO, –R, =R, R, olefinek, aromás és allil-ligandumok, karbének), a ligandumok sajátságai (-donor, -donor, -donor--akceptor), az M–C kötés jellege, egyéb fontos ligandumok (NO, PPh3 stb.). A 16- és 18-elektronos szabály magyarázata, alkalma- zása és a kivételek. A kötés kvalitatív leírása az MO segítségével, a viszontkoordináció, a CO ligandum kötésmódjai, az M–H kötés képződése és savi jellege. Az izolobális analógia. Néhány fontos származék, azok előállítása. A fémorganikus vegyületek reakciói. A fémorganikus vegyü- letek mint katalizátorok.
Klaszterek és kalitkák (5 óra)
Az elektronhiányos klaszterek vázelektronpár elmélete (PSEPT): A poliboránok szerkezetének 3c- 2e leírása és annak hiányosságai. A 3D aromaticitás bevezetése a poliboránok geometriai és elektronszerkezetének leírására. A Wade-féle szabályok. A closo, nido, arachno, hypho, klado és az ún. 'capped' szerkezetek. A PSEPT MO leírása. Az elmélet általánosítása és alkalmazása a heteroboránok, karboránok és egyéb nemfémes (pl. P4 molekula) ill. fémes (pl. Zintl-fázisok, metalloboránok, többmagvú karbonil komplexek) kalitka-vegyületek szerkezetének meghatáro- zására. Az elektronprecíz és az elektronhiányos vegyületek közötti kapcsolat. Az elektronhiányos klaszterek reakciói és felhasználásuk.
Az átmenetifémek vegyületeinek elektronszerkezete (8 óra)
A kristálytér elmélet, egyelektronos eset: a kristálytér felhasadás tetraéderes, oktaéderes ill.
síknégyzetes térben, a felhasadás mértékét megszabó tényezők, a spektrokémiai sor, a Jahn-Teller torzulás, nagy- és kisspinszámú komplexek. A kristálytér stabilizációs energia fizikai (pl.
ionméretek), termodinamikai (pl. a hidratációs energia, az MX2 halogenidek rácsenergiái, az Irwing-Williams sor, a Cu(II) komplexek stabilitása és a JT torzulás stb.) és kinetikai következ- ményei. Az átmenetifém vegyületek mágneses sajátságai (para-, ferro-, és antiferromágnesesség, spin-pálya csatolás).
A kristálytér elmélet, többelektronos eset: a Russel-Sanders csatolás, az RS-termek felhasadása a kristálytérben, a Racah-paraméterek, a gyenge- és erősterű közelítés, a d2-d8 ionok kristálytér termjei, a Tanabe-Sugano diagramok, a d2-d8 fémionok elektronszerkezettel összefüggő sajátsá- gainak értelmezése.
A ligandumtér elmélet: a fémkomplexek elektronszerkezetének egyszerűsített leírása a molekulapálya (MO) módszer segítségével, az MO-diagramok oktaéderes, tetraéderes és trigonális bipiramisos térben. A d-pályák felhasadásának és a Jahn-Teller torzulásnak magyarázata az MO alapján. A töltésátviteli sávok (LMCT és MLCT), a fém-ligandum -kölcsönhatás értelmezése
akceptor ésdonor ligandumok esetén (a spektrokémiai sor, a viszontkoordináció és az alacsonyabb oxidációs állapotok stabilizálásának magyarázata stb.). A fémorganikus vegyületek, a (többszörös) fém-fém kötés értelmezése.
A koordinációs vegyületek reakciói (5 óra)
Kinetikai stabilitás és labilitás. Reakció típusok: szubsztitúciós reakciók (additív, disszociatív és
"interchange" mechanizmus, a fémionok vízcsere sebessége, a távozó, inert ill. a belépő ligandum hatása, a transz-hatás). Redoxi reakciók. Elektrontranszfer reakciók (külső és belső szférás reakciók, ezek ismérvei, a Marcus elmélet). Addícó és elimináció. A ligandum reakciói, a templát hatás. A koordinációs vegyületek katalitikus sajátságai.
Néhány gyakorlati szempontból jelentős ligandum és komplex vegyület (2-3 óra) Ajánlott irodalom
1. B. Douglas, D. McDaniel, J. Alexander: Concepts and Models of Inorganic Chemistry, Wiley, 1994 2. Faigl F., Kollár L., Kotschy A., Szepes L., Szerves fémvegyületek kémiája, Nemzeti
Tankönyvkiadó, 2001
3. D.F. Shriever, P.W. Atkins, C.H. Langford: Inorganic Chemistry, Oxford University Press, 1999 4. Csákvári Béla, Pongor Gábor: Az átmenetifémek és fémorganikus vegyületek sztereokémiája, A kémia legújabb eredményei 83, Akadémiai Kiadó, 1998.
31
A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Fizikai kémia haladóknak
GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Fizikai Kémiai Tanszék
FELELŐS OKTATÓ Dr. Visy Csaba egyetemi tanár
KREDIT 4
ELŐFELTÉTELEK Fizikai kémia BSc kredit
HETI ÓRASZÁM 2
TÍPUS Előadás
SZÁMONKÉRÉS Kollokvium
Tematika:
Kémiai termodinamika. (1 hét)
Reakciókinetika. Reakciók molekuláris dinamikája: ütközési elmélet, átmenetiállapot-elmélet, sztochasztikus folyamatok. (2 hét)
Összetett reakciók: párhuzamos és konszekutív reakciók. Radioaktív bomlási sorozatok kinetikai leírása és a termékeloszlás értelmezése. Enzimkatalizált reakciók. A mechanizmus kutatás alapjai. (2 hét)
Oldatreakciók kinetikája: diffúziókontrollált reakciók, kalitka-hatás. (1 hét)
Határfelületi jelenségek termodinamikai alapjai. A felületi többlet fogalma. Felületi reakciók, izoterma-egyenletek, felületkatalizált reakciók kinetikája. (2 hét)
Fotokémia: elektrongerjesztett molekulák, fotokémiai kinetika. (1 hét)
Gyorsreakciók vizsgálata gáz- és folyadékfázisban: kísérleti technikák. (1 hét)
Statisztikus termodinamika alapjai: a kanonikus állapotösszeg, termodinamikai állapotfüggvények statisztikus leírása, radioaktív bomlás statisztikus leírása, Poisson-eloszlás. (2 hét)
Dinamikus elektrokémia. Elektrokémiai potenciál. Butler-Volmer-egyenlet. Tafel-egyenlet. Korrózió.
Korrózió sebessége, a korróziós potenciál. Korrózió elleni védelem. (2 hét) Ajánlott irodalom:
Atkins: Fizika Kémia I-III Pilling, Seakins: Reakciókinetika Novák, Szűcs: Elektrokémia
A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Fizikai kémiai laboratórium haladóknak
GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Fizikai Kémiai Tanszék
Kolloidkémiai Tanszék
Szilárdtest és Radiokémiai Tanszék
FELELŐS OKTATÓ Dr. Berkesi Ottó egyetemi docens
Dr. Peintler Gábor egyetemi docens
KREDIT 4
ELŐFELTÉTELEK Fizikai kémia BSc kredit
HETI ÓRASZÁM 4
TÍPUS Laboratóriumi gyakorlat
SZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegy
Tematika:
Gázok és szilárd anyagok oldhatóságának hőmérsékletfüggése Oldási entalpia gázkromatográfiás meghatározása
Közepes ionaktivitási együttható meghatározása oldhatóságmérés alapján Átviteli szám meghatározása
Korróziós inhibitorok hatékonyságának vizsgálata
Gyenge sav disszociációs állandójának meghatározása pH-mérés alapján Disszociációs egyensúlyi állandó meghatározása spektrofotometriás módszerrel Átfedő oldatkémiai egyensúlyok tanulmányozása
Egyensúlyi állandó meghatározása: Spektrofotometriás mérés tervezése, kivitelezése és kiértékelése Molekulapálya számítások: bevezetés a Hückel- (HMO) és a kiterjesztett Hückel- (EHMO) módszerbe Az arzenit- és hexaciano-ferrát(III)-ionok közötti reakció kinetikai tanulmányozása
Karbonsavészterek elszappanosítási reakciójának tanulmányozása vezetőképesség mérése alapján A vas(III) – tiocianát reakció kinetikájának vizsgálata a megállított áramlás módszerével
Szilárd – folyadék határfelületi adszorpciós mérések, izotermák meghatározása Hidrofil és hidrofób felületek vizsgálata, peremszögek mérése.
Gázok és gőzök adszorpciójának mérése.
Fotooxidációs jelenségek, festékek fotokatalitikus lebontása.
Fordított és kettős izotóphígításos technika Folyadékszcintillációs spektrometria Ajánlott irodalom:
Haladó fizikai kémiai laboratóriumi gyakorlatok (szerk.: Dr. Peintler Gábor) JATEPress, Szeged, 2000.
33
A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Polimerek
GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Kolloidkémiai Tanszék
FELELŐS OKTATÓ Dr. Dékány Imre egyetemi tanár
KREDIT 4
ELŐFELTÉTELEK Kolloidika BSc kredit
HETI ÓRASZÁM 2
TÍPUS Előadás
SZÁMONKÉRÉS Kollokvium
Tematika:
Polimerek csoportosítása. Makromolekulákkal kapcsolatos alapfogalmak. Izoméria.
Polimerek elõállítása: szintézis (gyökös-, anionos-, kationos polimerizáció; poliaddíció;
polikondenzáció) és technológia (tömbpolimerizáció, oldatpolimerizáció, szuszpenziós- és emulziós polimerizáció).
Elektronvezető polimerek, kémiai és elektrokémiai szintézisük.
Polimeroldatok termodinamikája. Atermikus és irreguláris elegyek. A Flory-Huggins elmélet. A theta állapot. Kritikus szételegyedési paraméterek.
Polimerek oldódása és duzzadása. Polimergélek termodinamikai tulajdonságai.
Polimeroldatok statisztikus mechanikája. Láncmodellek, rotációs izomer állapot megközelítés, Monte- Carlo módszer. Konformációs paraméterek.
Polimerek frakcionálása: analitikai és preparatív módszerek. A gélkromatográfia alapjai és alkalmazása.
Molekulatömeg meghatározási módszerek.
Makromolekulás oldatok ozmózisnyomása. Gőznyomás- és membrán ozmometria. Polimeroldatok vizsgálata analitikai ultracentrifugával. A diffúziós- és a szedimentációs állandó meghatározása. A Svedberg egyenlet. A diffúziós-szedimentációs egyensúlyi módszer.
Makromolekulás oldatok viszkozitása. Kapilláris viszkozimetria. A Kuhn-Mark-Houwink egyenlet.
Polielektrolitok. Anionos-, kationos- és amfoter polielektrolitok. A pH és az idegen elektrolitkoncentráció hatása. Elektroforézis. Izolabilis és izostabilis fehérjék.
Sztatikus fényszórás. A Rayleigh egyenlet. A fény polarizációja. A szórt fény intenzitásának irányfüggése. A Zimm diagramm (girációs sugár, molekulatömeg és második viriálegyüttható meghatározása).
Dinamikus fényszórás. Autokorrelációs függvények. Diffúziós állandó és részecskeméret (eloszlás) meghatározás.
Diszperz rendszerek stabilitása polimeroldatokban. Sztérikus stabilizálás. Deplíciós- és hídképző flokkulálás.
Makromolekulás szilárd testek tulajdonságai.
Polimerek morfológiája: az amorf és kristályos szerkezet jellemzõi.
A szupermolekuláris szerkezet vizsgálati módszerei: mikroszkópiai módszerek, sűrűségmérés, röntgendiffrakció, dilatometria, termikus analízis.
Polimerek fizikai állapotai. Termomechanikai görbék. A gumirugalmas állapot.
Polimerek reológiája. Kételemes reológiai modellek (Maxwell- és Voigt-Kelvin modell), relaxációs jelenségek.
Ajánlott irodalom:
Szántó Ferenc: A kolloidkémia alapjai, JATE Press, 1995.
Kolloidika Laboratóriumi Gyakorlatok, Szerkesztette: Dr. Patzkó Ágnes, JATE Press, 1996.
Dr. Bodor Géza: A polimerek szerkezete, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982.
Halász László, Zrínyi Miklós: Bevezetés a polimerfizikába, Műszaki Kiadó, Budapest, 1989.
Dr. Szőr Péter: Polimerek fizikai kémiája, BME Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványa, Tankönyvkiadó, Budapest.
A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Polimerek laboratórium
GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Kolloidkémiai Tanszék
FELELŐS OKTATÓ Dr. Király Zoltán egyetemi docens
KREDIT 2
ELŐFELTÉTELEK Fizikai-kémiai alapozó laboratóriumi gyakorlat
HETI ÓRASZÁM 2
TÍPUS Laboratóriumi gyakorlat
SZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegy
Tematika:
Polimerek előállítása. 1. Emulziós- és szuszpenziós polimerizáció.
Polimerek előállítása. 2. Tömb- és oldatpolimerizáció, heterogén fázisú polikondenzáció.
Elektronvezető polimerek előálíítása.
Polimerek konformációs jellemzőinek meghatározása oldatban. 1. A theta-elegyösszetétel meghatározása turbiditás mérés alapján.
Polimerek konformációs jellemzőinek meghatározása oldatban. 2. Az átlagos molekulatömeg, az ideális- és a reális statisztikus láncvégtávolság, és a Flory-féle expanziós faktor meghatározása viszkozitásmérés alapján.
Molekulatömeg eloszlás meghatározása kicsapásos frakcionálással (titrálás kicsapószerrel, folyamatos transzmittancia mérés).
Polielektrolitok vizsgálata (fehérjék pH-függő stabilitása; izostabilis és izolabilis tulajdonságok; a viszkozitás hőmérséklet-függése).
Polimeroldatok és polimergélek reológiai vizsgálata (a polimerkoncentráció, a pH, oldott sók és deszolvatálószerek hatása).
Ajánlott irodalom:
Kolloidika Laboratóriumi gyakorlatok. Szerkesztette: Patzkó Ágnes. JATEPress, Szeged, 1996.
35
A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Szerves kémia haladóknak
GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Szerves Kémiai Tanszék
FELELŐS OKTATÓ Dr. Pálinkó István egyetemi docens
KREDIT 8
ELŐFELTÉTELEK Szerves kémia BSc kredit
HETI ÓRASZÁM 4
TÍPUS Előadás
SZÁMONKÉRÉS Kollokvium
Tematika:
Szerves molekulák szerkezete és szerkezetük meghatározása műszeres és számításos módszerekkel.
Szerves vegyületek sztereokémiája. Szerves vegyületek sav-bázis tulajdonságai.
Szerves kémiai reakciók, reakciómechanizmusok, kemoszelektivitás és sztereoszelektivitás:
Nukleofil addíciók a C=O kötésre; konjugált addíciók, C-C kötések kialakítása fémorganikus reagensekkel; nukleofil szubsztitúciós reakciók a C=O kötésen és telített C-atomon; eliminációs reakciók; elektrofil addíciók; aromás elektrofil szubsztitúciók; periciklusos reakciók; átrendeződések;
fragmentációs reakciók, gyökös reakciók;.polimerizációs reakciók.
Szintézismódszerek.
Karbének készítése és reakcióik.
Aromás heterociklusok készítése és átalakulásaik.
Fémorganikus vegyületek készítése és szintetikus alkalmazásaik.
Az élet kémiája. Reakciómechanizmusok a biológiai kémiában. Természetes szénvegyületek.
Ajánlott irodalom:
1. J. Clayden, N. Greeves, S. Warren, P. Wothers: Organic Chemistry, Oxford University Press, 2006.
2. F.A. Carey, R.J. Sundberg: Advanced Organic Chemistry A, B, Plenum Press, 2004.
A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Szerves kémia laboratórium haladóknak
GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Szerves Kémiai Tanszék
FELELŐS OKTATÓ Dr. Bucsi Imre egyetemi docens
KREDIT 2
ELŐFELTÉTELEK Szerves kémia BSc kredit
HETI ÓRASZÁM 2
TÍPUS Laboratóriumi gyakorlat
SZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegy
Tematika:
Az aktuális évfolyamot két csoportra osztva a laboratóriumi gyakorlatot tömbösítjük, azaz egy hallgató negyed évig heti 4 órában dolgozik kutatólaboratóriumban, oktatói felügyelet alatt, az illető laboratórium számára szükséges molekulák elkészítésén. Az ilyen projektszerű oktatásban nemcsak a Szerves Kémiai Tanszék, hanem az Orvostudományi Kar Orvosi Vegytani Intézetének, a Gyógysze- résztudományi Kar Gyógyszervegytani Intézetének laboratóriumai, illetve, igény szerint egyéb kémiai tanszékek releváns laboratóriumai vesznek részt.
Ajánlott irodalom:
A molekulák elkészítéséhez szükséges elsődleges szakirodalom.
37
A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Modern műszeres analízis
GAZDA TANSZÉK (CSOPORT) Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
FELELŐS OKTATÓ Dr. Péter Antal egyetemi tanár
Dr. Galbács Gábor egyetemi docens
KREDIT 6
ELŐFELTÉTELEK Analitikai kémia BSc kredit
HETI ÓRASZÁM 3
TÍPUS Előadás
SZÁMONKÉRÉS Kollokvium
Tematika:
A kurzus célja áttekintést adni a főbb szerkezetvizsgáló műszerek működéséről és alkalmazási lehetőségeiről, valamint tárgyalni a korszerű spektroszkópiai és elválasztástechnikai műszerek működési elvét, analitikai jellemzőit. A kurzus anyagának hangsúlyos része foglalkozik a kromatográfiás módszerek spektroszkópiai vagy szerkezetvizsgáló technikákkal való csatolásából származó modern berendezések (kapcsolt technikák) működésével, alkalmazási lehetőségeivel. A kurzus elsősorban nem elméleti jellegű, hanem a gyakorlatban közvetlenül hasznosítható ismereteket kíván nyújtani – ezen koncepciónak megfelelően laborlátogatás és interaktív bemutatók is szerepelnek a tematikában.
A spektroszkópia elméleti alapjai
Mintabeviteli eljárások
A modern molekulaspektroszkópiai detektorok és műszerek felépítése (pl. diódasoros UV-Vis, fluoriméter, Fourier és diszperziós elvű infravörös spektrométerek, stb.)
Lézer fény/gerjesztő források a molekula és atomspektroszkópiában (pl. dióda lézerek, fotoionizációs detektorok, stb.)
Plazma atomemissziós módszerek (MIP-AES, ICP-AES)
Tömegspektrométerek és atomi tömegspektrométerek
A kromatográfia elméleti alapjai
Új fejlesztések a GC készülékek és kolonnák területén
A HPLC és ionkromatográfia új irányai
A kromatográfia korszerű elektromos módszerei (kapilláris elektroforézis, kapillár elektrokromatográfia)
A mágneses magrezonancia spektroszkópia (NMR) és alkalmazásai.
Az infravörös és Raman spektroszkópia, valamint alkalmazásai.
Röntgenspektroszkópiai módszerek (XRF, XRD, XPS, EXAFS) és alkalmazásaik.
A kapcsolt műszerek felépítése, működési elve, interfész konstrukciók, a különböző kombinációkban rejlő lehetőségek, stb.)
Alkalmazási példák kapcsolt technikákkal Javasolt irodalom:
Balla J.: A gázkromatográfia analitikai alkalmazásai, Edison House, 1997.
Fekete J.: A folyadékkromatográfia elmélete és gyakorlata, Edison House, 2005.
Záray Gy. (szerk.): Az elemanalitika korszerű módszerei, Akadémiai Kiadó, 2006.
Nagy L., Buzás N.: Modern röntgenanalitikai módszerek, JATEPress, 1996.
Török F. (szerk.): A kémiai szerkezetvizsgáló módszerek elmélete, Tankönyvkiadó, 1983 R. Kellner, J.M. Mermet, M. Otto, H.M. Widmer (eds.): Analytical Chemistry (Approved by the Federation of European Analytical Chemistry Societies, FECS), 1998.
J.D. Ingle, S.R. Crouch: Spectrochemical Analysis, Prentice Hall, 1998.
A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Vegyipari művelettan
GAZDA TANSZÉK (CSOPORT) Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
FELELŐS OKTATÓ Dr. Hernádi Klára egyetemi tanár
KREDIT 4
ELŐFELTÉTELEK –
HETI ÓRASZÁM 2
TÍPUS Előadás
SZÁMONKÉRÉS Kollokvium
Tematika
A kémiai technológia alapelvei. A műveleti egység, a műveleti egységet leíró mennyiségek. Folya- matábrák, kapcsolások. Szakaszos és folyamatos műveletek. Az anyag- és energiamérlegek felírásának alapelvei és alkalmazása.
Differenciális mérlegegyenletek: a vezetési egyenletek kapcsolata az empirikus egyenletekkel. Diffe- renciális tömeg-, komponens- entalpia- és impulzusmérlegek. Források és nyelők, átadási áramok. A Damköhler-egyenletek.
A kémiai technológia műveletei. Fluidumok áramlása, hidrodinamikai alapok; csővezetékek, csősze- relvények, szivattyúk, kompresszorok, vákuumberendezések. Áramlás porózus rétegen, szemcsehalmazon keresztül; a fluidizáció. Kétfázisú áramlás: filmek és habok.
Heterogén diszperz rendszerek előállítása: aprítás, keverés. A heterogén diszperz rendszerek elvá- lasztása: ülepítés gravitációs és centrifugális erőtérben. Szűrés, szűrőberendezések. Porleválasztás.
Szilárd-szilárd rendszerek elválasztása: osztályozás, flotálás.
Kalorikus műveletek: hőközlési formák, melegítési-hűtési módszerek; hőcserélő berendezések; a bepár-lás és a szárítás alapelvei, készülékei.
Homogén rendszerek elválasztása: desztillációs, abszorpciós, adszorpciós, ioncsere, extrakciós (folyadék-folyadék, folyadék-szilárd), kristályosítási műveletek elvi alapjai és gyakorlati megoldásai. .
A reagáltatás művelete: kémiai reaktorok; szakaszos és folyamatos megoldások: a szakaszos üstreaktor, a folyamatos csőreaktor, tankreaktor és reaktorkaszkád anyag és energiamérlege; a reaktorok tervezésének alapjai.
Ajánlott irodalom
1. Halász J. – Hannus I.: Vegyipari és környezettechnikai műveletek (egyetemi jegyzet), JATEPress, Szeged, 2006
2. Fonyó Zs. - Fábry Gy.: Vegyipari művelettani alapismeretek (egyetemi tankönyv), Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998
3. Halász J. - Hernádi K. - Kónya Z. - Kukovecz. Á. - Tasi. Gy.: Vegyipari műveleti számítások (egyetemi jegyzet), JATEPress, Szeged, 2007
39
A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Vegyipari művelettani számítások GAZDA TANSZÉK (CSOPORT) Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
FELELŐS OKTATÓ Dr. Hernádi Klára egyetemi tanár
KREDIT 1
ELŐFELTÉTELEK –
HETI ÓRASZÁM 1
TÍPUS Gyakorlat
SZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegy
Tematika
Anyagmegmaradási számítások: fizikai és kémiai műveleti egységek anyagmérlegei. Komponens- mérlegek számítása.
Recirkulációs, megkerülő, egyen- és ellenáramú folyamatok anyagmérlegének számítása. Inert anyag felhalmozódás kémiai reakcióban.
Az energiamegmaradási tételek alkalmazása technológiai számításokban. Egyszerű energiamérlegek, entalpiamérlegek, kémiai reakciók és reaktorok entalpiamérlegei.
Az adiabatikus reakcióhőmérséklet számítása.
Komplex anyag- és energiamérlegek: a technológiai folyamatok komplex számításának alapelvei és alkalmazása néhány gyakorlati példán bemutatva.
Ajánlott irodalom
1. Halász J. – Hannus I.: Vegyipari és környezettechnikai műveletek (egyetemi jegyzet), JATEPress, Szeged, 2006
2. Fonyó Zs. - Fábry Gy.: Vegyipari művelettani alapismeretek (egyetemi tankönyv), Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998
3. Halász J. - Hernádi K. - Kónya Z. - Kukovecz. Á. - Tasi. Gy.: Vegyipari műveleti számítások (egyetemi jegyzet), JATEPress, Szeged, 2007