• Nem Talált Eredményt

miért népszerű a körforgásos gazdaság az európai Unióban?

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "miért népszerű a körforgásos gazdaság az európai Unióban?"

Copied!
4
0
0

Teljes szövegt

(1)

Közgazdasági szemle, lXViii. éVf., 2021. április (450–453. o.)

miért népszerű a körforgásos gazdaság az európai Unióban?

zora Kovacic, roger strand and Thomas Völker: The Circular economy in europe. Critical perspectives on policies and imaginaries. routledge, New York, 2019, 208 o.

a körforgásos gazdaság a 2010-es évek talán egyik legdivatosabb kifejezése,

„buzzwordje”. egyre több cég hirdeti termékeinek, szolgáltatásainak körforgásos tulajdonságait, új kezdeményezések és projektek születnek a körforgásos gazdaság elősegítése, erősítése érdekében. pályázatírók hadai küzdenek azzal, hogy projekt- terveikbe valamilyen módon beerőszakolják a körforgásos kifejezést, hogy ezzel jelentősen növeljék támogatási esélyeiket, és így tovább. mondhatjuk, hogy a „kör- forgásos” az új „fenntartható” vagy az új „zöld”, és valóban, sokszor úgy tűnik, hogy egyszerűen beilleszthető a korábbi divatos frázisok helyére. ennek ellenére sokan úgy használják a körforgásos gazdaság kifejezést, hogy nem is értik annak pontos tartalmát, ami sokakban joggal szül kétkedést és fenntartásokat a foga- lommal kapcsolatban.

a kötet nagyfokú kritikai szemlélettel pontosan ezt a kérdéskört járja körbe: mi is pontosan a körforgásos gazdaság jelentése, és miért olyan népszerű az európai Unióban? a szerzők rávilágítanak a fogalom hiányosságaira, valamint arra, hogy miként, illetve miért vált az eU új csodafegyverévé az egység felmutatásában, a kör- nyezeti és gazdasági érdekek között hosszú ideje meglévő ellentmondások feloldásá- ban, továbbá a gazdasági növekedés számára létrehozott új keretrendszerben anél- kül, hogy a fogyasztót lelkifurdalás gyötörné a bolygó jövője miatt. az alábbiakban röviden ismertetjük a könyv főbb megállapításait.

a körforgásos gazdaság fogalmának talán legnagyobb újítása, hogy egy oldalra állítja az eddig egymással folyamatosan konfliktusban álló, a gazdasági növekedést és a környezetvédelmet szolgáló érdekeket. feloldja ezt a több mint két évszázados ellentétet, és szövetségbe kovácsolja a két tábort.1 ez azonban egy törékeny szövet- ség, számos vitatható szempont alapján. a megközelítés egyik leggyengébb pontja az energia és az élelmiszer szerepe. míg a különböző műanyagok, fémek, papír- és faipari anyagok újrahasznosíthatók, a körforgásos jelleg nem mondható el e két fenti jószágcsoportról. az üzemanyag elégetése után keletkezett energiát nem lehet újra

1 a könyv Thomas malthustól indulva két fejezetben is foglalkozik az erőforrások szűkösségét, a környezeti korlátokat előtérbe helyező, illetve az emberi leleményesség és a technológiai vívmányok felsőbbrendűségét hirdető filozófiai-világnézeti csoportok közti vitákkal.

dOi: http://dx.doi.org/10.18414/Ksz.2021.4.450

(2)

K ö n y v i s m e r t e t é s 451 üzemanyaggá visszaforgatni, ahogy az ételt sem lehet emésztés után ugyanazzá az élelmiszerré újra előállítani.2 ennek alapján a gazdasági folyamatok csak lineárisak (nem körforgásosak) lehetnek.3

egy másik központi kérdés a hulladék energiaforrásként betöltött szerepe, amely két további problémát vet fel. egyrészt, ha az energiatermelés a hulladék felhasz- nálásán alapul, az szükségessé teszi több hulladék termelését, másrészt a további energiát felhasználó (nem csak újrahasznosító) tevékenységek további energia- termelést igényelnek, és így a folyamat pozitív végösszege a legkevésbé sem iga- zolható. ezenkívül a római Klub egyik fő érve már 1972-ben az volt, hogy míg az erőforrás-felhasználás exponenciálisan növekszik, addig a technológiai innováció lineárisan javítja az erőforrás-felhasználás hatékonyságát (Meadows és szerzőtársai [1972]). ezért a gazdaság természeténél fogva egy entrópikus rendszer, és lehetetlen teljes körű körforgást elérni. mégis, a gazdaságnak vannak olyan részei, amelyek körforgásszerű módon működnek (a világgazdaság körülbelül 6 százaléka), viszont javarészt csak új termékek és szolgáltatások tervezésére korlátozódnak. ezek révén a körforgásos gazdaság mértéke növelhető lehet.

a szerzők egyik újabb központi megállapítása, hogy a körforgásos gazdaság kiala- kulóban lévő koncepció: jelentése és elemei folyamatosan változnak. ezt két módon is alátámasztják. az egyik fejezetben sorra veszik a 2013 és 2018 közötti eU-s és az eU-hoz köthető, a körforgásos gazdasággal foglalkozó jelentéseket, hivatalos doku- mentumokat, valamint a körforgásos gazdaság évről évre változó definícióit, illetve a hozzá kötődő vizuális interpretációkat. a könyv talán egyik legszórakoztatóbb része, amikor a szerzők bevezetnek egy retorikai eszközt, amely lehetővé teszi a körforgásos gazdaság pontos meghatározásaitól és megvalósíthatóságának kérdéseitől való eltávo- lodást: a „körforgásos gazdaság” kifejezést a „dflkjdrl haqwnmz”-re cserélik. Így a kör- forgásos gazdaság jelentéséről a figyelmet áthelyezik a tágabb kontextusra, amelyben a különböző érdekcsoportok interakciói alakítják a diskurzusokat, a társadalomtech- nikai elképzeléseket, a hatalmi viszonyokat és a politikai vitákat.

megállapításuk szerint a körforgásos gazdaság nem arra épül, hogy az igazolt tények alapján a tudomány ösztönzi a politikai döntéshozatalt, hanem pont for- dítva: a politikai döntéshozatal és a jogalkotás azzal bízza meg a tudományt, hogy indikátorokat, tudományos érveket és eredményeket szolgáltasson a politikai érde- kek alátámasztására. egyrészt a körforgásos gazdaság fogalma kitűnő eszköz arra, hogy felmutassa az európai projekt egységét, illetve az európai intézmények együtt- működési képességét, és hogy nem hatnak rájuk az Unió felbomlásának veszélye és a 2008–2009-es pénzügyi válság okozta nehézségek. Tehát a körforgásos gazdaság gazdaságélénkítő hatását azért szükséges hangsúlyozni, mert ezzel visszaállítható az európai projekt mint gazdasági előnyökkel járó folyamat legitimitása. Valójában nem az számít, hogy a körforgásos gazdaság milyen problémákat kíván megoldani,

2 létezik számos technológiai eljárás, de ezek egyrészt további energiát és vegyszereket igényelnek, illetve újabb jelentős energiaveszteséggel járnak.

3 a körforgásos gazdaság egyes hívei szerint az energiát nem kellene a körforgásos gazdaság ré- szeként kezelni, míg mások szerint az energia tekintetében a körkörösség megújuló energiaforrások felhasználásával érhető el.

(3)

K ö n y v i s m e r t e t é s

452

hanem inkább az, hogy a környezeti megfontolásokat egy mederbe tereljék a gazda- sági érdekekkel. ennek az állításnak az alátámasztására a könyv számos más, a kör- forgásos gazdaság fogalmába tartozó környezeti politikával kapcsolatos stratégiát említ: biogazdaság, kékgazdaság, zöldgazdaság. ahogy a szerzők kiemelik, ami iga- zán fontos, az a környezetvédelmi politika gazdasági növekedési szempontokból ked- vező megközelítése, keretezése.

másrészt a körforgásos gazdaság fogalma egy „nexuspolitika”, azaz különböző szakpolitikai területeket és a hozzájuk kapcsolódó intézményeket kapcsolja össze.

ez leginkább a gazdasági és környezetvédelmi politika szövetségére vonatkozik, mivel célja a gazdasági érdekek és a környezeti aggályok összeegyeztetése úgy, hogy állítólag a hulladékkezelés kihívásait üzleti lehetőségekké alakítja át, amivel az erő- források a lehető leghosszabb ideig megőrzik értéküket a gazdaságban. a „nexus”

kifejezés bevezetésének legfontosabb előnye, hogy a korlátokat üzleti lehetőségek- ként, a hulladékot pedig a gazdaság erőforrásaként interpretálja, ami merőben új a fenntartható fejlődés vagy a zöldnövekedés korábbi szlogenjeihez képest. Továbbá a nexusként zajló keretezés lehetővé teszi a szóhasználat átalakítását is: a „trade- offokról”, „korlátokról” és „határokról” zajló diskurzust felváltja a „szinergiák”,

„lehetőségek” és „win-win” megoldások megteremtése. mindezek tükrében a kör- forgásos gazdaság fogalma nem irányul a fogyasztói szokások alapvető megváltoz- tatására vagy a nagyobb fokú vásárlói felelősség elősegítésére. éppen ellenkezőleg, azzal ösztönzi a fogyasztást, hogy azt (újra) etikussá teszi, és így biztosítja a további gazdasági növekedés kereteit.

annak ellenére, hogy a fogalmat számos vitatott ismeretanyag, tudományos bizony- talanság, rendszerszintű komplexitás és kiszámíthatatlanság, összeférhetetlenség, sta- tikus és dinamikus történelmi esetlegesség övezi, ezekről nem sokat hallani. mivel az uniós kormányzás számára jelentős intézményi és politikai korlátokat indukálnak, lassít(hat)ják a folyamatot, ezeket a nexusjellegű körforgásos gazdasági fogalom elhall- gatja és elfedi. ezt támasztja alá a szerzők kutatása is, amit a körforgásos gazdasággal foglalkozó uniós főigazgatóságok munkatársai körében végeztek: „senki nem érvelne a kisebb mértékű körforgásosság mellett”, még akkor sem, ha sokan nagyon is jól értik és ismerik a körforgásos gazdaság korlátait, mivel ez az új irány, a központi direktíva.4 mindemellett a fogalom depolitizálja a környezetvédelmi politikát, és a technokrata kormányzás tárgyává fokozza le azzal, hogy a különböző szakpolitikákat egy kalap alá veszi. Tehát az érdekcsoportok és intézmények közötti versengés megszüntetésével gördülékenyebbé teszi az uniós kormányzást.

összességében a könyv nem nyújt klasszikus bevezetést a körforgásos gazda- ság fogalmába. ezért inkább azoknak ajánlott, akik már rendelkeznek a témá- val kapcsolatos kezdeti ismeretekkel. ennek ellenére mindenki számára érdekes és hasznos lehet, akit érdekel a körforgásos gazdaság, az eU gazdaság- és környe- zetpolitikája, valamint a korunkkal kapcsolatos kritikai gondolkodás. az olvasók

4 ezek a jelenségek a körforgásos gazdaságot kissé hasonlóvá teszik a kommunizmus ideológiájához:

egy olyan elképzelés, amely csak elméletben létezik, de a valóságban soha nem érhető el, mégis megha- tározza a kollektív irányt. mindenki tudja, hogy lehetetlen, de erről senki sem beszél.

(4)

K ö n y v i s m e r t e t é s 453 készüljenek egyes állítások gyakori ismétlésére és folyamatos visszautalásokra, valamint oldalakon át zajló kimerítő, esetenként indokolatlan filozofálásra, külö- nösen a könyv utolsó részében.

Hivatkozás

meadows, d. H.–meadows, d. l.–randers, J.–Behrens, W. W. [1972]: The limits to growth. a report for The Club of rome’s project on the predicament of mankind. Uni- verse Books, New York. http://www.donellameadows.org/wp-content/userfiles/limits-to- growth-digital-scan-version.pdf.

Buda Gergely

Buda Gergely a Budapesti Corvinus egyetem doktorandusz hallgatója (e-mail: gergely.buda2@stud.

uni-corvinus.hu).

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az elmúlt időszakban a magyar gazdaság dinamikusan bővült, annak ellenére is, hogy az Európai Unió gazdasági növekedése továbbra is alacsony, azonban jelentős

Jelen tanulmány célja, hogy megvizsgálja az Európai Unió által gyűjtött, 28 tagállamra vonatkozó körforgásos gazdaságra jellemző indikátorokat abból a célból,

Mi pedig foglalato- sok maradunk a könyörgésben és az igehirdetés szolgálatában.” (Ap.csel. Ez a javaslat tetszett az egész sokaságnak és kijelöltek hét Szent

Ha valaki nem képes a saját házát jól irányítani, akkor nem lesz képes a gyülekezet pénzügyeit sem jól kezelni. A véneknek saját szemükkel meg

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Már csak azért sem, mert ezen a szinten még nem egyértelmű a tehetség irányú fejlődés lehetősége, és végképp nem azonosítható a tehetség, tehát igen nagy hibák

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

Megállapította, hogy a biomassza alapú gazdasággal kapcsolatos kutatási eredmények és innovációk alkalmazásával az Európai Unió képes lesz a biológiai