A munkagép-ellátottság mérése a mezőgazdaságban

MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK

A MUNKAGÉP—ELLÁTOTTSÁG MÉRÉSE A MEZÓGAZDASÁGBAN

SZILÁGYI JÓZSEF

A növénytermelés fő vonóerőforrá—sa a traktoróxllomány. A termelési folya-ma- tokat azonban egyrészt a *magajáró munkagépek (például magajáró arató-oséplő gépek). másrészt olyan munkagépek végzik, amelyek működtetéséhez — vontatásá- hoz. hordozásához, meg'h—ajtásához — a traktor szolgáltatja a szükséges teljesít—

ményt. A növénytermelési munkák gépesítése tehát nagyrészt attól is függ. hogy mennyi és milyen munkagép áll rendelkezésre a munkafolyamatok gépesítéséhez.

A növénytenmel—ési munkagépek (ideértve a magajáró munkagépeket is) két

csoportba oszthatók. Az egyik csoportba az ún. univerzális (vagy funkcionális) munkagépek tartozna—k. melyek többféle növény (ágazat) azonos mu—nkaműveletei- nek az elvégzésére alkal-masok. a másik csoport viszont az ún. speciális (vagy ága-

zati) munkagépeket foglalja magában, melyekkel csak egy—egy növény (ágazat)

megh-atározott munkaművelete. illetve több muinkafolyam-atból álló munkaja gépe-

síthető. A munkagépek mindkét csoportja tovább tagolható aszerint, hogy rendel-

tetésüknek megfelelően milyen munkák végzésére alkalmasak.

A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése után nagy változások mentek végbe a mezőgazdasági nagyüzemek gépállományábain. A főbb univerzá- lis növénytermellési munkagépek közül többnek (például az ekélkntek. a sorvető- gépeknek) a darabszáma az 1960-as évek végére visszaesett. Ugyanakkor jelen- tősen bővült egyrészt a szálas takarmányok és a kalászos gabonák betakarításá- nak komplex gépesítését, másrészt a kukorica vetésének és betakarításának gépe—

sítését lehetővé tevő gépek állománya. (Lásd az 1. táblát.)

A gépállromrc'my valóság—os változását azonban korántsem fejezi ki a gépek szá- mának növekedése vagy csökkenése. Egy—egy azonos rendeltetésű gépcsoporton

belül ugyanis jelentősen megváltozott az állomány típus és teljesítmény szerinti

összetétele. A régi, kisebb teljesítményű vagy csak egyes részmunkafolyamat vég—

zésére alkalmas gépek helyett mind nagyobb arányban terjedtek el a korábbiaknál nagyobb Amasnkarszélességgel dolgozó gépek, melyeknek teljesítménye is nagyobb a korábbiakénál. A gépek területteljesítménye ugyanis a munlkaszéwlességgel és a m unka sebességgel a rányos.

Mivel az azonos rendeltetésű. de különböző típusú munkagépek területteljesít—

ménye jelentősen eltér egymástól, a glépólflemtó'ny változása és a munkagép-ellá- tottság sem vizsgálható egyedül a munkagépek száma alapján; a darabszámban megadott gépállomáfny változása nem ad pontos képet a gépó'llomóny változásá- naik mértékéről, a darabszámban kifejezett gépállomány csökkenésének vagy nő- vekedésének nem kell együttjárnia a gépeltlórtottság csökkenésével, illetve növeke-

3.

1204 SZiLAGYi JÓZSEF

désével. Ha ugyanis a kiselejtezett gépeket kevesebb. de nagyobb teljesítményű gépekkel pótolják. akkor csökkenő darabszáma ellenére is nagyobb lesz az álla—

mány teljesítőuképessége. a korábbinál lkisebb állománnyal is nagyobb arányban

gépesíthetők a munkafolyamatok, és -— ami a mezőgazdasági termelésben különö—

sen fontos —— a munkák rövidebb idő alatt elvégezhetők, mint a korábbi nagyobb;

számú géppel. A gépek teljesítőke'pességében beköveükező változó—sok tehát meg— , követeli—ik, hogy a gépó'lrlomóny nagyságát -a darabszó'mon kívül valamilyen más _ mértékegységben i—s kifejezzük.

1. tábla

A főbb a_niverzáíís és speciális növénytermelési munkagépek állományának változása

Az 1970. évi állomány

1962. 1965. 1970. Ad __az

Gép —————————— ——— ————-——— 1962. 1 1965.

év végi állomány (darab) évi százalékában

Univerzális gépek '

Eke ... 42 833 53 200 41 990 98.0 7879 Sorvetőgép ... 13 231 16 950 13 720 103,7 809 Műtrógyaszóró ... 17 361 15 207 9 751 562 64.1 Sorművelő kultivótor ... 10 409 11 757 10 090 96.9 85.8 Fűkrosza ... 10 456 11 423 10 737 102.7 949 Kaszólva rakodó ... 1 237 2 134 3 105 251 ,0 1415 Rendfelszedő—kocsirokó ... - 981 1 902 — 1939 Speciális gépek

Kukoricavető gép ... 5 369 6 605 8 150 151,8 123,4

Burgonyaültető gép ... 1 807 2 123 1 583 87.6 74,6 Arotógép ... 7 121 6 205 3 473 48.8 56,0 Arató-cséplő gép ... 5 575 8 821 11 610 208,3 131,ő

Csöveskukorica-betoko rító .

gép ... 1 146 814 1 693 147.7 208.0 adapter gabonakombójnhoz ... 105 810 2 944 2803.8 363,5 Burgonyabetakarító

kiforgató ... 2 737 2 411 1 804 65.9 74.8

kiszedő—kocsirokó ... — — 368 — —

Cu'korrépn—betaka rító

kiforgató ... 2 548 2 471 1 227 482 49,7

kiszedő-kocsirakó ... — —- 487 _ ..

1

Megjegyzés: Az állami gazdaságok, (: mezőgazdasági termelőszövetkezetek, (: gép- (gépjavító) állomások traktorral üzemelt és magajóró munkagépei.

A GÉPÁLLOMÁNY KIFEJEZÉSE TELJESlTMÉNYRE UTALÓ MÉRTÉKEGYSÉGBEN

A gépóllomónynok valamilyen teljesítményre utaló mértékegységben való ki- fejezését nemcsak az előbb említett szélsőséges helyzei indokolja. Gyakori az olyan eset is, amikor a gépek száma növekszik, a ge'póllomóny teljesítményre utaló jel- lemzője azonban nem arányosan, a d'aralbszómnc'il nagyobb vagy esetleg kisebb arányban változik. Hogy egyik évről a másikra hogyan változik egymáshoz viszo- nyítva (: gépek száma és teljesítőképessége, az sok mindentől függ. Ha egy muln- kogép eseiében az üzemek még messze vannak a telítettségtől, akkor a telítettség eléréséig általában a gépek száma is növekszik. A munkagépek korszerűsödése __

azonban csaknem mindig teljesítőképességük növekedésével jár együtt. így attól függően, hogy milyen mértékű a íkorszerűsödés. már a telítettség elérése előü is bekövetkezhet. hogy a gépek teljesítőképessége nagyobb mértékben növekszik,

A M U NKAG ÉP—ELLÁTOTTSÁG MERÉSE 1205

minta gép—ek szóma. Sőt magasabb színvonalú gépesítés esetén az a helyzet is előállhat, hogy a gépek számának csökkenése esetén is növekszik a g'épóllomc'my teljesítőnképesség'e.

A munlkagwépólloimóny nagyságából és változásából a gépóllomóny teljesítőké—

pességére tehót csakis a gépwóllomc'myt valamilyen teljesítményre utaló mértékegy- ségben kifejező mutató segítségével követk'eztethetün'rk. Mivel azonban az egyes munkagépek csak meghatározott termelési folyamatok végzésére alkalmasak, nem valamennyi munlkawgépet, hanem csak az azonos rendeltetésű munkagépek egy-egy csoportjába tartozó munk—agépeket kell közös mértékegységben kifejezni. Közös mértékegységké—nt ezek szerint olyan mértékegységet célszerű választani, amely az adott rendeltetésű gépcsoportba tartozó munkagép egységnyi (egy óra vagy egy műszak alatti) terül—ettel]esítm'ényét fejezi ki. Ez ugyanis minden egyes gépre vonat—

kozóan kiszámítható.

2. tábla

Néhány azonos rendeltetésű munkagép munkaszé/essége, munkasebessége és fajlagos területté/jesítménye

Átlagos munka- Egy méter mun-

sebesiég " ll" 'TGÉÉÉ'ÉÉÉÉIÉ

' Munkaszélessé zeme esre a ' 1" , ,

6" (méter) 9 ka'tzztgikm- (filleálfi'áfálé.

(méter/óra) szak)

Sorvetőgép

UTV—24, KTV—24 ... 290 6 189 l0,31

A—591 (44 soros) ... 500 7983 13,86 Kukoricavető gép

UKV—ó ... 4.80 5 573 53.83

Függesztett sorművelő kultivótor

P—320 ... 2,50 4 000 696 ZK—4,2 ... 4.20 4 945 33.60 Fűkasza és kaszólva rokodó

ZTN—183fűkasza ... 1.83 6335 11.26

Kaszólva rakodó ... 1.35 5 438 9,26 Aratógép

NBK—7 kévekötő ... 2,'lO 4880 8.52

ZSB—4,6 rendrearató ... 4,60 6 527 11,30 Buroganyabetakarító

E—őóO burgonyakiszedő—rakodó ... 1.40 5 076 8.71

E—665 jelű burgonyakombójn ... 1.40 3692 6.43

BSZ—2 jelű burgonyakiszedő ... 1.40 4835 8.50

Cukorrépa—betakaritó

, F—766—os (3 soros) kiszedő-rakodó .. 1.35 2678 4,67

ZR—3 répakiszedő ... 1.30 4 890 8.61 Csöveskukorica—betakaritó

ZMAJ—2 csőtörőgép ... 1.40 4 996 8.64 Braud-adapter, 4 soros ... 2.80

-— 4.28

A meghatórozhatósógon kívül a területteljesíltmény mellett szól továbbá az a fontos körülmény is. hogy ez esetben a darabszám és a teljesítménye-gységben ki- fejezett ó'llomóny egybevetésével közvetlenül meghatározható az állomány kapaci— * tásvóltozása. Végül a teljesítményegységben kifejezett állomány és a vele elvég-

zendő munflaatmennyiség egybevetésével könnyen megállapítható a munllca gépesít- hetősége, illetve az, hogy az adott gépóllomównnya'l az adott *munlkamennyiség mennyi idő alatt végezhető el.

1206 SZILAGYI JÓZSEF

A teljesség kedvéért meg kell! azonban emliteni, hogy a gyakorlatban néhény munkagép (erő—munkagép) esetében eddig a munkaszélességrre utaló gépegy- ségben fejezték ki a giépálwlomáanyt (például! az arotó-oséplő gépeket 4 méteres vá-

gószéilességű gépegységben). Csakhogy :: terü'letteljesitmény nemcsak a munka- szélességgel, hanem a munkavégzés sebességével is arányOs, ez viszont egyrészt a munkagép szerkezeti felépítésétől és a munka minőségével szemben támasztott köve—y

telményektől. másrészt pedig attól függ. hogy azoknak a traktoroknak, melyekkel

(: munkagép üzemeltethető, mekkora a haladási sebessége a megfelelő sebes- ségfokozatban. A traktorok megfelelő sebességfokozatc'mól elérhető munkasebesség

tekintetében azonban esetenként jelentős lehet az eltérés. Továbbá az is előfordul.

hogy egyes azonos rendeltetésű, de korszerűbb munkagépeknél nagyobb mértékben

emelkedik a munkasebesség, mint a munkaszélesség. Mindezek következtében az azonos rendeltetésű, de eltérő típusú munkagépek között is jelentősek a különbsé- gek az egy méter munka—szélessége jutó területteljesítmény tekintetében-. Ezt a 2.

tábla adatai jól szemiléxltetilk.

Mindebből következik. hogy a munkaszélesség nem alkalmas mértékegység o munkagép teljesítményének közvetett kifejezésére. lgy mind a gyakorlati felhasz—

nálás szempontjai. mind az alkalmazható—ség egyaránt ezt indokolják, hogy az azonos rendeltetésű munkagépeket ne a mu—nikaszélesség egységében. hanem a teljesítményüket tükröző mértékegységben fejezzük ki, és ennek alapján vizsgál- juk o gépállomány kapacitásának és a mu'nfkagép—ellátottságna'k (: vávltozóaeát.

A GÉPÁLLOMÁNY KIFEJEZÉSE A TELJESlTMÉNYT TUKRÖZÖ MUNKAGÉPEGYSÉGBEN

A mun—kagépáalxlománynafk a teljesítményt tükröző egységben történő kifejezé-

se érdekében az olló-bbi feladatokat kell megoldani:

a) a muln'kagépeket csoportosítani lkelfl aszerint, hogy milyen munkák Végzé- sére alkalmasak, és a munlkagépeket be kell sorolni a rendeltetés szerinti csopor-

tokbo;

b) meg kell határozni az azonos rendeltetésű gépcsoportokbo tartozó gépek időegységre jutó teljesítményét;

0) ki kell választani az azonos gépcsoportba tartozó gépek közül azt a mun- kagrépet, melyet alapgépnek tekin-tünik. és a többi munkagép teljesítményének az cwlapgép teljesítményéhez történő viszonyítósával meg kell állapítani minden egyes

munkagépre a teljesítmény egyenértékét kifejező együtthatót;

d) a megfelelő együtthatókkal az egyes munkagépek számát át kell számítani az egységű! választott munkagépegységre. és az azonos rendeltetésű munkagépek munkagépegységben kifejezett állományát összegezni kell, hogy megkapjuk az azo- nos rendeltetésű munkagépek olyan murnlkagépegységben kifejezett óflllományát,

melynek őra- vagy mű—smkteljesítménye egyenlő az egységül választott gép tel-

jesítményével.

E feladatok megoldása azonban számos elvi jelentőségű _áxlll—á'sfoglalást igé- nyel. olyanokat, melyek az egész módszert alapjaiban érintik.

a) A rendeltetés szerinti munkagépcsoportok kialakítása

A munkagépek rendeltetés szerinti csoportjainak a kialakításnál először azt kelll tisztázni, hogy mit kell azonos rendeltetésű gép fogalmán értenünk. Egyértel-

műnek látszik az a meghatározás, hogy azok a gépek tekinthetők azonos rendel-

tetésűeknek, melyek azonos munkák végzésére használhatók, A kérdés részlete-

A MUNKAGÉP-ELLATOTTSÁG MERESE 1 207

sebb vizsgálatakor azonban kiderül, hogy a mezőgazdasági mu'nlkálkhak csak egy része egyszerű. egy mun'kaműveletbő-l áilaló munka. A termelési folyamatban számos olyan gépi munka is előfordul, amely alap— és kiegészítő. tehát több munkamű- velet egyidejű végzéséből tevődik össze. Az egyszerű munkám jó példa a gépi ve- tés vagy a répakifoirgratás, az összetett gépi munkára pedig a répaikiszedéykocsi- rakás.

A főbb univerzális és speciális munkagépek

A rendeltetés szerinti gépcsoport

l. Univerzális gépek 1.

9.

10.

Sorvetőgépek

. Műtrágyaszórok

, Sorművelő kulti- vátorok

Szálastak—armány-ka- szóló gépek és

adapterek

. Rendfelszedő-kocsi- ra kók

Rendsodrók

Aratógépek, magajá—

ró arató-cséplő gépek kalászosok betakka n'- tásához

Arató—cséplők kalá- szosok beta karitásához

lárva bálázók lárva silózó gépek és adapterek

ll. Speciális gépek 1.

2.

Kukoricavető gépek Burgonyaültető gépek

Palántázó gépek Burgonyabetakarító gépek

Burgonyakiszedő—

kocsirakó gépek Cukorrépa-be- takarítók

Cukorrépakiszedő- kocsiraká gépek Csöveskukorica—beta—

ka n'tó gépek és adapterek

rendeltetés szerinti csoportjai

3. tábla

Az azonos rendeltetésű gépcsoportba tartozó gépek megnevezése

Gabonavetésre is alkalmas sorvető és kombinált sorvető-műtrágyaszóró gé- pek

Traktoros műtrágyaszórók. műtrágya—

szóró adapter tehergépkocsihoz. ga- bonavetésre is alkalmas kombinált sorvető-műtrágyaszóró gépek

Függesztett sorművelő kultivátorok Traktoros fűkaszák, kaszálva ra'kodók,

kaszáló adapter (vágószerkezet) KS—

69—es járva zúzóhoz

Rendfelszedő-kocsirakó gépek. rend- felszedő adapterek és pótkocsik

(Hamster)

Rendsodró gépek

Kévekötő aratók. rendrearatók. arató- cséplők

Arató—cséplő gépek

Járva bálázók

Silózó adapterrel ellátott Orkán és KS—69-es járva zúzók, összes járva sí- lózó

Összes kukoricavető gép

Burgonyaültető gépek és adapterek palántázó géphez

Összes palántázó gép

Kiszedő (kiforgató) gépek és kiszedő- kocsirakó gépek (burgonyabetakarító

kombájnok)

Kiszedő-kocsírakó gépek (burgonyabe—

takarító kombájnok)

Kiszedő (kiforgató) gépek, kiszedő-ko- csírakó gépek

Kiszedő-kocsirakó gépek

Traktoros csőbetak-arító gépek. csőbe- takarító adapterek gabonakombáj- nokhoz

mindegyikével végez- hető munkaművelet

Sorvetés

Műtrágyaszórás

Sorközművelés Szálas és zölden

etetett takarmányok kaszálása

Rendfelszedés.

kocsira rakás Rendsoclrás

A gabona aratóso

Gabonafélék beta- xka rítá sa aratva csépléssel Gabonaszalma

járva bálázása lárva silózás

Kukoricavetés Burgonyaültetés Palántázás

Kiszedés. kiforgatás

Kiszedés. kocsi- ra rakás

Kiszedés (kiforgatás) Kiszedés. kocsira

rakás

Csőbeta ka rítás

1208 SZiLAGYi JOZSEF

%

A gépesítés jelenlegi szakaszában azonban —- a példánál maradvá — a répa

betakarításóra egyidejűleg a traktoros répakiszedő és a répaikiszedő-ikocsirakó is használható, vagyis a répa betalkaritáSánaik vannak olyan gépei, amelyek csak a kiszedés és vannak olyanok, amelyek a kiszedésen kivül, azzal egy menetben, egy-

idejűleg a kocsira rakás—t is elvégzik. llyen körülmények között az a kérdés vetődik

fel, hogy a kiszedőt, valamint a ikiszedÖJkoosinafkót azonos rendeltetésű gépnek te- kintsük—e. az egyik gép kifejezhető-e a másik gép teljesítményének megfelelő gép- egységben.

E kérdés eldöntésénél abból kell kiindulni, hogy a répabetakarítójs gépeliló—

tottsóga (hogy mennyi a gép a betakarítandó répaterü'lethez képest) külön—külön

egyik gép állománya alapján sem határozható meg. Akár csakaz egyik vagy akó:

csak a másik gép állományára" vetítjük a betakarítandó területet. nem kapunk helyes választ (: répabetaikarítás gépnellátottsógáról. Helyes választ akkor tudunk

adni, ha figyelembe vesszük: az ailapmunikót - a répa kiszedését — mind a kétféle

gép, a kiszedő és a kiszedő kocsirakó is elvégzi. Ugyanis csak az alapmun- ka- műveletet, valamint az alap- és ezenkívül egyéb kiegészítő munkaműveleteket is végző gépek már kifejezhetők urna a munkateljesítményre vonatkoztatva. ame- lyet mind a két gép végez.

Ezek alapján leszögezhetjük, hogy — általánosságban — minden olyan esetben.

amikor az azonos rendeltetésű munkagépek egy része csak egyféle, más része pedig

ezenkívül még egyéb kiegészítő munkafolyamatokat is végez. a két gép egyenértéke mindig annak alapján fejezhető ki, hogy mekkora a két gép műszakteljesítménye ab—

ból a munkafolyamatból, amelyet mindkét gép végez.

Ezzel az állásponttal szemben — ha figyelembe vesszük az ismertetett indoko- kiot — nem lehet elfogadni azt az esetleges ellenvetést sem, hogy mivel a több munkafolyamatot egyidejűleg gépesítő gép a gépesítés magasabb színvonalát képviseli, mint a másik, a két gép nem fejezhető ki egymás egyenéntékéb'en. Ha

nem akarunk lemondani a gépelilátottság mérhetőség-éről. mindenképpen szük-

ség van arra; hogy az ilyen gépeket is mind a kétféle gép által végzett munkafolya—

mat alapján közös egyenértékben kifejezzük. Természetesen ennek nem mond el-

lent — sőt szükséges is —. hogy külön a magasabb színvonalú (komplex) gépesí-

tést megvalósító gép alapján is megvizsgáljuk a gépellátottsógot.

A növénytermelés főbb traktoros és magajóró munkagépei a 3. táblában bemutatott rendeltetés szerinti csoportokba sorolhatók.

b) A gépek munkate/jesítményének megállapítása

Tekintettel arra, hogy (: gépóllomány munkag'épegységben történő kifejezése a műszakteljesítmények egymáshoz való viszonyán alapszik, a műszakteljesítmény megállapítás—a alapvető jelentőségű. A műszakteljesítmények meghatározása — leg—

ailáibbis elvileg — több forrás alapján történhet. Ismeretes például, hogy a gyárak, illetve a forgalmazó szervek katalógusai nemcsak a gépek műszaki adatait (mun—

kaszélesség. megengedhető maximális munkasebesség. az üzemelésnéi figyelembe

vehető traktorok típusa. teljesítménye stb.) tartalmazzák, hanem a gépóra vagy műszak teljesítményének határértékeit (alsó és felső érték) is. A magyar mező—

gazdaságban h'asznólatos gépek telj—esítményadatai megtalálhatók a Gépklsérleti intézet kiadváinyaiba—n. Forrásként számba jöhetnének még a statisztikai adatok is vagy azok a műszvaiknormáik, melyeket 196649 a Földművelésügyi Minisztérium a—

dott ki a trafktor— és kombójnmunkóik díjazásához. A különféle források azonban nagyon eltérnek az azonos gépek műszakteljesítménye tekintetében,,az azonos források is tartalmaznak eltérő értékeket ugyanazon munkagép műsza—kteljesítmé— "

A MUNKAGÉPoELLATOTTSAG MERESE A 1209

nyéről. Ezek a körülmények felvetették annak szükségességét, hogy az átszámítás alapját képező műszakteljesítményeket egzakt módon kell meghatározni. Ezt le—

hetővé teszi az a tény. hogy a műszakteljesítmé'ny a gép állandó (minden forrás által azónosna—k vett) főbb műszaki adatai alapján az alábbi formulával pontosan kiszá—

mítható: —

M : Milli-, , 5755 7"

ahol:

Mt — a műszokteljesítmény (kathold/óraí), MSZ —— a munkaszélesség (méter), ' MV — munkasebesség (méter/óra),

n,. — az időkihasználósí tényező.

Az egyes tényezőkkel kapcsolatban a következőket kell figyelembe venni.

,A munkaszézlesség a munkagép típusától függő érték. Minden munkagép ese- tében ugyanis műszakilag meghatározott az a munkaszélesség. amelyen a gép egy

menetben a munkát végzi.

A munkasebesség már nemcsak a munkagéptől. hanem azoktól a traktoroktól is függ, melyekkel a munkagép üzemeltethető. A munkagépnek ugyan a gép tí- pusától, konstrukciójától, a.munka jellegétől és a munkavégzés körülményeitől függően meghatározott az a maximális munkasebessége, amellyel a munkagép biztonsággal üzemeltethető. A szükséges vonóerő és az optimális munk-aSebesség azonban meghatározzák azokat a traktorokat is, melyekkel a munkagép és a trak—

tor a munka végzésére okszerűen összekapcsolható. A szóba jöhető traktorokkal azonban nem minden esetben lehet pontosan megvalósítani a munkagépre meg—

adott munkasebességet, illetve nem minden traktorral lehet (: munkagépet azonos muunkasebességgel üzemeltetni. A traktorok haladási sebessége ugyanis nem egy—

forma, hanem adott sebességfokozato-knál a traktor típusától függően viszonylag kis értéktartományban ingadozik. Ezért egy munkagép teljesítménye is változó, attól függően. hogy a munkagépet milyen traktorral üzemeltetik.

Az előzőkből következik. hogy a munkagép—teljesítmények számításánál a gyo- korl'at számára elfogadható módon meg kell határozni mivel vegyük egyenlőnek egy-egy munkagép teljesítményét. Mivel azt nem ismerjük, hogy az egyes munka—

gépek hogyan oszlanak meg az üzemeltető traktortípusok szerint, nincs más lehető—

ség mint, hogy a számított teljesítmények számtani átlagát fogadjuk el a gép mű—

szakteljesítményének. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy minden üzemelésre alka—l- mas traktort azonos arányban veszünk számításba. Tekintettel arra, hogy sem ü- zemi, sem pedig járási, megyei vagy országos szinten nem ez a helyezet, a szám- tani átlag alkalmazhatósága attól függ, hogy ettől milyen mértékben térnek el a számított egyedi értékek.

Az elmondottak ellenőrzésére a vizsgálatba bevont valamennyi munik—ag—épre kí—

számítottuk az elméleti munkateljesítmények értékét (az m) időkihasználas ténye—

zőt 1-nek véve). A munkagépek mun—kaszélességére, a megengedhető munkase- bességre. valamint az üzemeltetésre alkalmas traktorok típusára és alkalmazha—

tó haladási sebességére dr. Beregszászy Attila és dr. Jeszenszky Zoltán által2 meg-

1 Mivel szómíiásoinkat kat. holdra végeztük, a teljesítményadatokat a továbbiakban is kat. holdban adjuk meg. Ugyanezen összefüggés alapján kapjuk meg a hektár/óra teljesítményt is. de ebben az esetben 1000) kerül a tört számlálójábo.

2 Dr. Beregszászy Attila-dr. Jeszenszky Zoltán: Mezőgazdasági gépek adatai. 2. kiad. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. 1965.

1210 SZILÁGYI JÓZSEF, *

állapított értékeiket fogadtuk el. Az egyes munkagépek munkateljesítménye—ínek az óvlagtóel valló eltéréseit a 4. tábla adatai illlu-sztrálják.

4.tdbl—u

Néhány munkagép számított átlagteliesítme'nye és ennek szóródása

! v!

4-2"; Ale ki- Ale—

§???) §? segb nagyjai: ia

, Aterületteljesítmény számításánál %"g—ÉTÉÉ '*'-§ "

Munkcgep figyelembe vett traktorok 33.2'5—3 területtelieslt- Ék- %

%%??? mény.etltéréósle §§§§

.. a ** az ata t *-

253353 (namam É—ÉÉÉ

Sorvetőgép

UTV—24, KTV—24 ZETOR—25zT—28; U—28; UE—28;

ZETOR—SOH ; ZETOR—4011 :

ZETOR—42; MTZ—5; UTOS—45 3.12 —-17 ——l—- 8 7.2 UTV—32 Ugyanazok, mint az előzőnél 4.13 —-17 —l— 8 7.2

A—591 (44 soros) ZETOR—4011; ZETOR—42; ZETOR—SO; '

MTZ—S: MTZ—50; UTOS—45 6.94 —10 —l—12 7.6

Műtrógyoszóró

VT—7: HT—7; D—O1 ZETOR—25; T—28: U—28; UE—28;

ZETOR—SOH; 2.78 - 7 —l— 5 4.5

RCW—Z T—28; U—ZS; UE—28; ZETOR—BOll; '

ZETOR—IlOH ; ZETOR—42; MTZ—S;

UTOS—45 7,87 ——17 442 11.5—

Sorművelő kultivótor

ZK—Il. ZETOR—25; T-ZB; U—28; UE—28;

ZETOR—3011 ; ZETOR—401 1 ; ZETOR—42;

ZETOR—SO; MTZ—S 2541 -— 6 —l—13 5.2

ZK—4,2; KULTI—4,2 Ugyanazok mint az előzőnél 3,61 —- 6 —l—13 5,2 Aratógép

KA—S; ZVZ—244 ZETOR—25; T—28; U—28; UE—28;

ZETOR—3011; ZETOR—4011; ZETOR—AZ 2.04 — 4 —l— 5 3.4;

ZSB—4.6rendre- ZETOR—42; ZETOR—SO: MTZ—S: MTZ—

arató 50; UTOS—45; DÁK ,. 5.22 —-20 Jr 9 10,'l

Burgonyabet'okorító

E—óóO kombájn ZETOR—42: ZETOR—SO; MTZ-5: MTZ—

50; UTOS—45 ' 1.23 — 8 —l—'ll 6.4

FB—forgóvillós ZETOR—25: T—28; U—28; UE—28;

kiszedő ZETOR—BOll ; ZETOR—401l : ZETOR—AZ;

ZETOR—SO O,59 —- 3 —l— 7 3.2

Cukorrépa—betokarító

Kétsoros-kíszedő- ZETOR—SOl l ; ZETOR—AOH ; ZETOR—SO;

rakodó T—28; MTZ—5: MTZ—50: UTOS—45: T—28 039 —10 —l—l3 10,4 Hóromsoros ki—

szedő-rokodó ZETOR-SO; MTZ—S; MTZ—SO; UTOS—45 0.63 —16 —l— 5 9.0 Kukoricacső-tőrő

ZMAJ—2 ZETOR—SO; MTZ—S; MTZ—SO; UTOS—

45; DLK 1.22 _- 7 4— 5 4.4

A bemutatott adatok esetében a számított legkisebb, illetve legnagyobb el-

méleti munk—a'teljesítmény relatív eltérése a munkateljesítménye'k xszó-mtonl átlagá—

tól egy esetben sem haladta meg o 20 százalékot, a számított elméleti területtel- jesítmények relatív szórása pedig 31 15 százalék alatt volt. Ezeken az értékeken belül volt a legkisebb és a legnagyobb elkérés és a relatív szórás mértéke vala- mennyi vizsgált munkagép teljesítménye esetében is. Ezeknél az eltéréseknél nc-

A MUNKAGEP-ELLATOTTSAG MÉRESE 1211

gyobb eltérések adódhatnak például pusztán a talajvíszonyokna—k az időjárás mi- att bekövetkezett megváltozása következtében is. Ezért bizton állítható, hogy a gé- pek munkateljesítmény alapján számított egyenértékének a megállapításához a különböző munkagépek teljesítményeinek számtani átlaga vehető figyelembe.

Az időkíhasznólósi tényezőben — amivel az elméleti mun—kateljesít—m—ényt kor- rigáljuk — az jut kifejezésre, hogy a ledolgozott munkaidő hányad része tekinthető alapidőnek, tehát olyan időnek, ami alatt a munkagéppel a tényleges munkát vég- zik. Ha a ledolgozott idő egységének egy olyan 10 órás műszakot (To) tekintünk, ami az alapidőből (Ti), a fordulási időből (Tg), az egyéb üres menetidőből (Tg), a

munkagép technológiai kiszolgálásóna-k az idejéből (Tz) és a dolgozók személyi

szükségletére fordított időből (T5) tevődik össze, továbbá ha 773 a mun'kaszélesség ki—

haszná—lási tényezője, akkor az időikihasználási tényező az alábbi összefüggéssel számítható :

5 2 T

17: (1— 2T )ÚB

Ezen összefüggésből következik. hogy az ídőkihasználá-si tényező értéke 0 ( 17 ( 1 intervallumba esik.

Az azonos rendeltetésű különféle munkagépek üzemelésénél figyelembe vett időkihasznólásí tényező értéke

ld"k'h - - . _

Munkagép _ ;á'lágÉz Munkage'p Idzg'lláZisz

" ' " tenyezo tényező

Sorvetok, kukoncavetok, Arató-cséplők ... ( ... 0,45 burgonyoültetők ... 0.42 Kukoricacső—törők ... 0.50 Műtrágya- és szervestrágyaszórók 0.42 lárva sílózók ... O'AS Sorművelő kultlvátorok ... 0.60 Lennyűvők ... 0.60 Fűkaszák ... ,. ... ; 0.60 Kenderaratók ... 0.60

Kaszalva rakodok ... 0.55 Burgonyakiforgatók ... 0.60

Rendsodürok ..; ... 0.60 Burgonyakiszedő-rakodók ... 0,50 Kevekoto-aratok ... 0.50 cukorrépa-kiforgatók ... 0.60 Rendrea'roltok ... 0.50 cukorrépa-kiszedő_rgkodók ______ o,5o

Jorvu balazók ... 0.50

A munkateljesí—tmény számított értékeinek alkalmazásakor még két körülmény- nyel lkeil foglalkozni. Az egyik azzal kapcsolatos, hogy még az időkihosználá—ssol korrigált munfka'teljesítmény is az !. (összevont) talaj- és domborzati kategóriának megfelelő viszonyaikra (lközépkötött talaj és sík terület) értelmezhető. Erre nem is a munkagépek gépegység-re történő számításánál kell figyelemmel lenni. Hiszen a gépek egymáshoz viszonyított teljesítménycrránya bármelyik talaj- és domborzati kategóriában azonos. Annak azonban már nagy a jelentősége. hogy milyen talaj- és domborzati kategóriának megfelelő munkateljesítményt veszünk figyelembe. ha a munkagépegységben kifejezett gépólloma'ny és a munkaterület ala pján a munka- gép-ellátottságot vizsgáljuk. Egymástól lényegesen eltérő lesz a munka elvégzésé- hez szü—kséges munkaidő attól függően, hogy melyik talaj— és domborzati (továb—

biakban területi) kategóriának megfelelő műsza—kteljesitményt vesszük figyelembe.

Éppen ezért országos vizsgálatoknál a ii. területi kategóriában elérhető mű'szaik- teljesítménnyel számolunk. mivel a talaj- és domborzati viszonyok országosan en—

nek felelnek meg. A járási. megyei. tájankénti stb. vizsgálatoknál viszont a műszak- teljesítményt a terület átlagának megfelelő talaj- és domborzati kategória figye- lembevéftelével helyes számításba venni. Az !. kategóriában megállapított műszak- teljesítmény átszámítása a többi kategóriára könnyen elvégezhető azokkal az együtt-

1 21 2 SZiLAGYi JÓZSEF *

hatókkal. amelyek azt fejezik ki. hogy az ugyanazon egységnyi munka elvégzéséhez szükséges idő milyen arányban növekszik az l. kategóriához képest a többi kategó- riában, ha a talaj- és domborzati viszonyokon kívül minden egyéb tényező válto- zatlan. Sőt a négy összevont kategóriára megállapított együttható és a földtGrül—Et kategóriák szerint—i megoszlásának ismeretében olyan osztószá—mok is kialakíthaták, melyekkel az l. kategóriára számitott műsza'kte'ljesitményt arra az átlagOs területi _ kategóriára lehet pontosan átszámítani. amely megfelel a vizsg'c'rltwmegye, járás stb.

tényleges földterületi adottságainak. Tehát ki lehet számítani az együttható súlya-_

zott átlagát is, amelynél a relatív súly az egyes területi kategóriáknak az össze

területből való arányszámáva-l egyen-lő. *

5. tábla

A műszakteliesitmények átszámítására használt átszámítási tényezők

l Átszámítási 332333); Természetes területi kategória (dsézrlyáiígm)

l, ... !. 1.00

ll. ... Ill, Vl. 1,16

Ill. ... ll, IV. Vll, lX. 1,38 N. ... V, VI", X, XI, Xll. [ l,72

l

Forrás: Gépek üzemeltetése a mezőgazdaságban. Szerk. Tiba/d Vilmos. Egyetemi tankönyv. Mező—

gazdasági Kiadó. Budapest. 235 old.

A munkagépek muvnkatelljwexsitméinyével kapcsolatban számolni kell azonban még azzal is, hogy a munkateljesitményt minden esetben egy gép munkaszéles- sége alapján számítottuk. A munkagépeket azonban egymás mellé vagy más mó—

don kapcsolva is üzemeltetik. a traktorok vonóteljesi—tményének optimálisabb ki—

használása, illetve az adott munka kevesebb traktorral való elvégzése érdekében.

Az egymáshoz kapcso—lás révén az azonos munkát végző munkagépek műszakteíl- jesitménye megnövekszik. Ez a növekedés -— ha nem csökken a munkasebesség és nem növekszik a gépcsoport hossza — arányos a munkaszéleslség növekedésé- vel. Mivel azonban egymás mellé kapcsolás esetén a gépcsopovrt hossza megnö- vekszik. és ezért romlik mozgékonysága, fordulékonysága, az egymás mellé kap—

csalt gépek műszaktesljesitménye valamivel kisebb lesz a kapcsolt gépek egye—n—

kénti műszakteljesítményéenek összegénél. E csökkenés mértéke azonban kisebb, mint amit például az időjárási okok következtében kedvezőtlenebbé vált talajvi—

szonyok előidézhetnek. Emellett vannak olyan gépk—apcsolási módok is, amelyekkel

a gépcsoport hosszán—ak a növelése elkerülhető. Mindezek alapján a számítások-

nál a gépikapcsolás hatása figyelmen kívül hagyható.

c) Az egységnek tekintendő gép kiválasztása, az egyenértékszámok számítása A gépegységben kifejezett gépállomány alapján történő elemzés szempont—

jából nagy jelentőségű, hogy milyen meggondolás alapján választjuk ki azt a gé- pet, amelyre mint gépegységre a többit átszámitjuk. E tekintetben két lehetőség áll fenn akkor, ha valóságos gépegységben kívánjuk a gépállomványt kifejezni.

Az egyik lehetőség az, hogy a legkisebb teljesítményű gépet választjuk egy—

ségnek. és ezzel általában a legkorszerűtlenebbet. a nagyüzemi termeléere leg—

kevésbé megfelelőt. Ebben az esetben az egy gépre jutó gépegységek száma

(ami az állomány kapacitását is kifejezi) 1—nél mindig nagyobb.

A MUNKAGÉP—ELLATOTTSAG MERESE 1213

A másik lehetőség. hogy korszerű, általában a legnagyobb teljesítményű gépet tekintjük egységnek és erre számítjuk át a többit. Ebben az esetben az egy gépre jutó gépegységek száma általában, illetve sok éven át 1-nél kisebb lesz.

Abból tehát, hogy a legkisebb vagy a legnagyobb teljesítményű gépet vá—

lasztjuk-e alapg'épnek. következik, hogy kisebb vagy nagyobb lesz az azonos számú gvép gépegysé—gben kifejezett állománya, a g—épál-lamány dinamikus változásának vagy a szektorok. megyék közötti különbségnek az aránya azonban mindkét eset—

ben azonos lesz, ha mindig azonos átszámítási együtthatók—at használunk.

6. tábla

A műfrágyaszóró gépek állományának változása szám szerint, valamint munkagépegységben*

e§íág§$gsíl Mezőgazdasági rendeltetésű gépállomány

" , , , HT—7 jR.CW_§ j HT—7 chw—z ; HT—7 chw—z

Mutragyoszorok ._.3 darab ! —————————*—* darab ;———————————

, alapgéphez vi— l gépegységben l gépegységben

iszonyított telje— *

ásítmény alapján 1965. december 31—én 1969 december 31Aén

l !

D—10, VT—7, HT—7 ... LOO ? O,353 8736 l 8736 3084 676 l 1 676l 592 D—385 ... 1.87 0,661 2 392 !, 4 473 'l 581673 l 6 869l 2 428

RCW—2 ... 2.33 ] 1.000 982 ] 2779 932 2879 * 8148 2879

RCW—4 ... 3,68 ' 1.249 — ] — — 272 l 1 001 340 Összesen ... —— — 12 110. 75 988 5 647 8 500 l 17 694 6 239 Index: 1965. december 31—-100 — — 100.0 lO0.0 100,0 70, 2 110,7 110.7

Egy gépre jutó gépegység ... _ .- — 1.320 0.466 ! 2.082 o,734

l l l

' Eszközhordozók gépei nélkül.

Azazonos eredmények ellenére jelentős szemléleti különbséget takar az a körülmény, hogy a legkisebb vagy a legnagyobb teljesítményű gépet választjuk—e alapgépnek. továbbá, hogy a gépállomány kapacitásának dinamikus változását vagy a szektorok, területek között e tekintetben meglevő különbségeket a g'épesítés kezdetibb állapotára jellemző kis teljesítményű géphez hasonlítva értékeljük—e vagy egy korszerűbb gépet választunk gépegységnek. Ha a legkisebb teljesítményű gé- pet választjuk egységnek, akkor a korszerűtlen gép kapacitásában mérjük a tárgy- évi (tehát a bázisul vála—sztottnál esetleg sokkal korszerűbb) gépállományt és gép- ellátottSágot. Igaz, hogy ez esetben az egységül választott gép tartósan betöltheti szerepét, még akkor is, amikor már sok év elteltével nincs is belőlük az üzemek- ben. Ez természetesen már azzal a nemkívánatos következménnyel jár, ami a trak—

torokkal kapcsolatban állt elő: olyan kis teljesítményű traktor vonóteljesítményé—

nek megfelelő egységben fejezzük ki az állományt, amilyen ma már nem is létezik.

Viszont ha korszerű, nagy teljesítményű gép tölti be a gépegység szerepét, az a helyzet áll elő, hogy a gépállomány változását, a szektorok és a területek közötti különbségeket egy korszerű gép teljesítményének megfelelő gépegységben kife—

jezett gépá'llományhoz hasonlítva vizsgáljuk. Az évek múltával azonban minden- képpen bekövetkezik az -a helyzet. hogy a korábban korszerűnek számító és ezért

egység—nek választott gép már nem a legkorszerűbb és teljesítményét a későbbi

beruházott g'épeké messze meghaladja. Ennek ellenére számításainknál mégis az utóbbi szempont szerint választottuk ki a gépegységet az azonos rendeltetésű munkagépek egy—egy csoportjában. előtérbe helyezve ezzel a korszerűség köve- telményét.

1 214 SZlLAGYi sozses

Ez a választó-s kétségtelenül előrej-elz—i, hogy idővel más gépet kell egységként

kijelölni, ha ki akarjuk elégiteni azt a követelményt, hogy mindig korszerű géphez viszonyítva vizsgáljuk (a gépólllomóiny változását. A gépegység megváltoztatása

esetében viszont visszamenőleg ót kell számítani a korábbi évek guépegységben ki-

fejezett gépóllomównyót is.Az átszámítás viszonylag egyszerűen elvégezhető az újon—

nan választott és a korábbi allapgép teljesítményének aránya alapján.

d) Az együtthatók számítása, a gépállomc'my kifejezése gépegységben

Az azonos rendeltetésű munkagépek osopo—rtjaiba tartozó gépek elérhető műszak— (vagy óra—) teljesítménye alapján az egységű! választott gépre vonatkozó együtthatók úgy számíthatók, hogy 'a csoportba sorolt valamennyi gép xművszaiktel- jesítményét oz egységű! valasztott gép műszaktelj—esitményéhez viszonyítjuk. Vagy-ie:

tl

e,- '— tl

ahol:

e,. —— az i-edik gép egyenértékének együtthatója (: csoporton belül.

t,. -— az i-edik gép műszakteljesitménye (kat.hold/műszak3 vagy hektár/műszak),

!, — az egységül választott gép műszakteljesitménye (kat.hold/műszak vagy hektár/műszak).

Az egyes gépek gxépegységne vonatkoztatott együtthatójónalk ismeretében a gépc'vllomóvny úgy fejezhető ki gépegységben. hogy a rendeltetés szerinti csoportba tartozó minden egyes gép darabszámát megszorozzuk a gépegységre vonatkoz—

tatott együtthva—tójóvaxl. és az így kia potrt szorzatokat összegezzük:

n

ahol:

GE — az azonos rendeltetésű gépóllomóny gépegységben, G,. -— az i-edik gép szóma darabban.

A gépegységben kifejezett gépóllomófny átszámítása egy újonnan választott

gépegy—ségvre úgy végezhető el, hogy a korabbi gépegységben kifejezett gépóllo—

ményt (GEj) elosztjuk azza'la viszonyszómm—al, amely azt fejezi ki. hogy az újonnan választott gépegység műszakteljesítménye hányszorosa a korábbi gépgység műszak- x teljesítményének. Vagyis:

(352 ___. SE

92

ahol:

az újonnan választott alapgép műszakteljesítménye ez : a korábbi olapgép műszokteljesítménye

A6.tóbilóbvan közölt példánál maradva, a HT—7 típusú jműtrógyaiszoró telje— — sítmény—éinek megfelelő gépegységjben kifejezett glépórlllomc'my az RCW—Z típusú—

műtrógyaszóró teljesítményének megfelelő gépegységben kifejezve (15 988 :2.83)

5647 gépegysjégnek felel meg (1.00 :0,353:2,83).

A MUNKAGÉP-ELLÁTOTTSÁG MERÉSE 1215

A MUNKAGÉP-ELLÁTOTTSÁG STATlSZTIKAl MÉRESE

A gépállomány kifejezése a kiválasztott alapgép műszakteljesítményének meg- felelő gépegységben nagy előrelépést jelent a munkaterülethez (az elvégzendő munka mennyiségéhez) viszonyított g'épellá—tottság megállapítása tekintetében is.

Korábban ugyanis a gépállromány darabszáma alapján —- tehát a gépállomó—ny teljesítőképességében végbement változások figyelmen kívül hagyásával - kísé- reltünk meg választ adni a gépellátottságban bekövetkezett változásra.

A gépellátottság mér-ésével kapcsolatban nagyon fontos annak eldöntése, hogyan határozzuk meg az azonos rendeltetésű gépekkel elvégzendő munkameny—

nyiséget. Ennél a munkagépeknek abból a természetes csoportosításából kell iki- indulni. hogy a munkagépek egyik fő csoportjába tartozó ún. speciális (ágazati)

munkagépek csak egy-egy növény (ágazat) termelése vala—melyik speciális munka—

folyamatának vagy összetartozó mun'kaművel—eteinek az elvégzésére alkalmasak.

Figyelembe kell venni továbbá azt is. hogy ezeket a munkákat a technológia által meghatározott időszakban kell elvégezni. Az ún. univerzális munkagépek csapott—

jáb—a viszont olyan gépek tartoznak, amelyeknek egy része több olyan növény azo- nos munkafolyamatdinak az elvégzésére használható, melyeket a növények terme—

lési sajátosságai miatt sok esetben egymástól távol eső időszakban kell elvégezni.

(Például a műtrágyaszórórkkal elvégezhető az őszi kal-ászosak, a tavaszi *kiailászosok vagy a kukorica műtrágyázósa is, és a munkavégzés ideje e növényeknél messze

esik egymástól.)

A speciális munkagépek munkaterülete (a velük elvégzendő munkarmen-nyiség)

tehát a vetésterület alapján könnyen és egyértelműen meghatározható. Más a helyzet az univerzális munkagépek esetében. Ezek munkaterületét abból kiindulva kell vagy lehet meghatározni, hogy mikor kell ezekkel a gépekkel a legtöbb munkát / elvégezni, azaz azt kell megállapítani, hogy az univerzális gépeknek mikor van a munkacsúcsa. és hogy a munkacsúcs időszakában mennyi munkát kell ezekkel a gépekkel elvégezni.

A munkacsúcsat és a csúcsidőszakban elvégzendő munkamennyiséget Úgy lehet meghatározni, hogy időszakonként (havonként) számba vesszük. mekkora területen kell a munkát azon növények területén elvégezni, melyeknél az adott munkafolyamat az adott univerzális munk—agéppel gépesithető. Hogy milyen nö—

vényeket kell figyelembe venni, továbbá, hogy mikor (melyik hónapban) és az érin—

tett növények területének hányad részén (milyen intenzitással) kell! a munkát el- végezni. a géppel végezhető munkafolyamattól és a növények termelési techno- lógiájátóvl függ. Az pedig, hogy egy adott évben az egyes hónapokban mekkora az elvégzendő összes munkamennyiség. a termelési technológiából és a növények vetésterületéből adódik. A vonatkozó számítási sémát a mezőgazdasági termelőszö—

vetkezetekre a 7. táblában mutatjuk be.

A munkaterület megállapítására alkalmas módszer illusztrálására szolgáló táb- lából megállapítható, hogy a sorvetőgép munkacsúcsa szeptember és október hó- napban van. Erre a két hónapra esik a sorvetőgéppel vethető összes növény vetés- területét figyelembe véve. a sorvetés 627 százaléka. A maximum meghatározásá- hoz természetesen minden sorvetőgéppel vethető, illetve vetendő növény vetéste-

rületét figyelembe vettük a vetés idejének megfelelő hónapokban. Csakis így le-

het biztonsággal a muwn—kacsúos időszakát, továbbá azt megállapítani, hogy milyen

növények vetérséve'l kel'l a munkacsúcs-ban számolni. Ez utóbbi teszi lehetővé annak megállapítását, hogy a különféle univerzális gépekre vonatkozóan mikor (melyik hónapokban) adódik a munkacsúcs, és hogy a munik—acsúcsiban milyen növények területe alapján kell azt a maximális munkamennyiséget megállapítani, amelyet

1216 SZILÁGYi JÓZSEF (: munkagép-ellátottság mérésénél figyelembe kell venni. A maximális munka—

mennyiséghez viszonyított munkagép-ellátottság megállapítása ahhoz az elvi meg—

gondolóshoz kapcsolódik, hogy a gépszülk—séglete't mindig a maximális munka—

igényhez helyes méretezni. Ha ugyanis van elég gép a maximális munlko időbeni

elvégzéséhez. akkor más időszakban jelentkező munkák elvégzése — legalábbis munkagép-ellátottság tekintetében — biztosítottnak tekinthető.

7. tábla!

A sorvetőgépek munkaterületének megállapítása a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 1967-ben

A munkuművelet megál—l A növény H. lll. IV. """"""" lX. X.

lcpítósónól figyelembe vetesterülete

veendő növények l (kat hüld) ! hónapban elfégzendő munka mennyisége (Akut. hold)

Fővetésűek ,

Öszi árpa ... 350 000 —- — —— ... 350 000— —

Rozs ... 3 213 366 -—- —— __ ... 213 366 — _, Öszi búza ... 3 1 677 239 —- —- - ... 335 443 1 341 793

Lucerno ltovo szi) 54 740 — 54 740 —— ... __ _—

Tovaszi órpo ... 220 071 — 220 071 -—— ... — ...

Zab ... 69 322 —— 69 322 — ... -- .-

Bob, lenose,

szójabob ... 12 716 -— — 12716 ... —- —

Napraforgó ... 118 833 _ - 118 833 ... — —

Len ... 37 256 -— 9 325 9 325 ... 18 606 _

Kender ... 36 696 — 36 696 —- ... — ..

Felülvetések !

[Vöröshere ,,,,,,,,, 3 174 436 -— 174 436 — ... - _

Mósod— és torló—

vetések

,

Csolomódé 48 042 — —- - ... _- ..

Összesen

Kat. hold ... 4 185 480 24 438 849 500 395 925 ... 1 119 958 1 503 570

Megoszlás . ;

(százalék) ... 100,0 ? 0,6 20,3 9.5 ... 26,8 35,9

: * i

Az ismertetett meggondolások és módszer alapján eddig azoknak a szántó—

földi növénytermelésben használt univerzális és speciális munkarg—épeknek u mun- kvccsúcs—időszuxkót, maximális munka—igényét és az ennek megállapításánál figye- lembe veendő növényekeft határoztuk meg, melyek gépellátottsógónaik ia vizsg-ár lem: a mezőgazdasági níagyüz—emekíben jelenleg a legidőszerű'bb. Az erre vonat- kozó információkat a 8. tábla tartalmazza.

A MUNKAGEP-ELLATOTTSAG MÉRESE 1217

8. tábla

A főbb munkagépek munkacsúcsa _ és a munkaterületük megállapításánál figyelembe vett növények

A munkacsúcs A munkamennyiség megállapításánál

Munkagép " munka ideje. hónap figyelembe vett növények

Sorvetőgép -- sorvetés ... szeptember. őszi búza, rozs, őszi órpa. pannon- október bükköny. szöszösbüukköny. őszi

takarmányok

Kukoricavetőgép— kukoricavetés aprilis kukorica (termelőszövetkezeteknél Burgonyaültető gép — burgonya- közös és háztáji)

ültetés ... aprilis burgonya

Műtrógyaszórók —- műtrógyaszórós szeptember. búza, rozs, órpa. zab, borsó. cukorré-

— október pa, dohány, napraforgó, olajlen.

rostlen, rostkender, kendermag, lucerna (régi), vöröshere, pannon- - ,, .. .. , .. bü—kköny, szöszösbükköny, burgonya Sormuvelo -— sorkozmuveles ... majus kukorica (szövetkezetnél közös)

cukorrépa, dohany, napraforgó, mók, seprűcirok. 'kapóslucerna, silókukorica, takarmányrépa, burgonya, Vöröshagy—

ma, paradicsom, zöldpaprika. ubor—

ka. sórgadinnye. görögdinnye, fű—

szerpaprlka Fűkaszók. kaszólva rak—adók — szólas ,

és zöldtakarmóny-kaszólós ... majus lucerna (régi)_ vöröshere, baltacim.

szarvaskerep. biborhere (és esetleg

_ a rét területe)

Traktoros aratógépek és gabona- _ _ . ,

kombójnok — kalószosak 'aratasa ..—, Julius buza. rozs. őszi és tavaszi órpa, zab Gabonakombójnok — kalószosok be- . , . , " ,

mkmüésa grabongkombójnncl jul'lUS buza, rozs, oszi es tavaszi órpa. zab

lárva bólózók - gabonaszalma _

járva bólózós ... julius búza. rozs, őszi és tavaszi árpa. zab Burgonyakiszedők és kiszedők—ko-

csirarakók —— burgonyakiszedés - ki-

lorgatós ... szeptember burgonya Burgonyakiszedök— kocsirakók —- bur-

gonyabetakaritós ... szeptember burgonya Cukarrépa-kiszedők és kiszedők—ko-

csirarakók —- cukorrépa—kiszedés

-kiforgatós ... október cukorrépa Cukorrépa-kiszedők-kocsirakók —

cukorrépa-k.iszedés—kocsirarakas október cukorrépa Traktoros csöveskukorica-betakaritók "

és kombójnadapterek —— kukorica-

betakarítós ... október kukorica

A munkaterület (az elvégzendő munk-a'mennyiség) és a gépegységben kifeje—

zett gépóllo-móny ismeretében kiszámítható a gépellótottsóg egyenes mutatója (GELi), ami az 1000 float. hold elvégzendő munkám eső gépe—gységelk szá-mét fe-

jezi ki, és a gépelia'tottsóg forditott mutatói—a (GELg), ami az egy gépegységre jutó terület (elvégzendő munka) nagyságát (kut. hold.) fejezi ki. Ha a munka—területet (az elvégzendő összes mufnlkóx't) ÓM-mel, a gépegységben kifejezett rendelkezésre

álló gépéllomúny—t pedig GE-vel jelöljük, akkor a gépellótotts—óg mutatói a követ- kezőképpen számíthatók ki:

GE ' 1000

GELl SM

O'M

A Statisztikai Szemle

GEL2 :"

UM,

GE

1218 szam—vu lezser

A GELi értéke ainnól kedvezőbb. minél több g-épegység jut az elvégzendő munkamennyiségre. A GELz eseteiben fordított a helyzet. A g—épeilóftotvlvsúg annál nagyobb, minél kevesebb munka jut egy gépegységre.

A gépegységnek az a sajátossága. hogy a gépegységgel elérhető mű-szaíka— — teljesítményt fejezi ki, lehetővé teszi, hogy a forditott g-épelilútot'csógzi mutató és a '

g—épegység műszakteljewsitmé'nyéneik (GEm, ) hányadosaként meghatározzuk az egy '

gépegységre jutó 10 órás műszakok szómat, azaz azt az időtartamot, amely alatt az összes mu-nkamennyiség elvégezhető a rendelkezésre óiló g—répáililomjáinznyla—l ab—

ban az esetben, ha minden gép dolgozik. és ha a gépekkel átlagosan a gépegy-

ség műszakteljesitményéfvel megegyező munkát teljesítenek. Ezen összefüggés alapján -— a gépellótottsóg forditott mutatóját használva — az egy g—épegyxégre jutó munkaidő, amit GEmü—ve-l jelölünk, a következőképpen fejezhető ki:

Ha az agrotechnikai követelmények figyelembevételével meghatározzuk a munka elvégzésének azt az időtartamát, amely alatt az adott munkát el kellene

végezni. akkor az előbbi mutatók ismeretében megállapítható (: gié—pellátottsógi

szinvonal (Go/0) és a teljes gépellótottsógihoz szükség-es gépalélomóny (GESZ) gép—

egységben. Ha ugyanis a munka előirányzott időtartamát — 10 órás műszakban ki- fejezve — Kmű -vel jelöljük, akkor

mü

A szükséges gépávllomóny gé-pegy-ség'ben pedig, ha a tényleges génállományt

GE,-vel jelöljük:

Gfsz **"6675"

Az ismertetett számítási módszerrel a munkagépegységxre vaíló átszámítás együtthatóit a közölt rendeltetés szerinti géposoportba tartozó minden olyan gépre

kiszómitottuk, melyek 1970 végén a mezőgazdasági üzemek tulajdonaban voltak.

Ezen adatoknak a tanulmányban való közlésétől azonban eltekintei'tüník. Ehelyett bemutatjuk a módszer alkalmazását a gubornaftenmeszftésben is különösen nagy jelentőségű két univerzális munkagépre — a sorvetőgépre és a műtrágyaszóró

gépre —- vonatkozóan. '

Sorvetőgép-ellátottsóg

A traktoros sarveftőgép univerzális munkagép. velük a gabonaféléket—n kivül

minden egyéb gabonasortóvna vagy annak a többszörösére vetendő növény gép—i vetése elvégezhető. A sorvetőgépeknek ősszel, szeptember és október hónapban van a munkacsúcsa. Ekkor ugyan az őszi ikaslúiszosoikon kívül más növények vetése is ezekre a gépekre hárul, a munkacsúosboin elvégzendő összes munkamennyi- ség—nek azonban több mint 70 százalékát az őszi gabonafélék vetési muvnkús'i te- szik ki.

Az őszi gabonafélék vetése minden gabontazsortóvú vetésre alkalmas vető—

géppel elvégezhető, tehát az eszközi'hordozó traktorok viszonylag kis teljesítményű

A MUNKAGEP-ELLATOTTSAG MERESE 1219

sorvetőgépetivel is. A nagyüzemekben -— a nagy táblákon termelt gabona veté- sére — azonban csak akkor lehet indokolt az eszközhordozókkioil végzett vetés. ha

nincs elég sorve'tőg'ép (és traktor) az őszi kolxászo'sok időben való ' elvetésére.

Mindez pedig azt jelenti. hogy (: sorvetőgép—állomány és a sorve'tőgép—ellátotts—ág változását egyrészt az összes rendelkezésre álló sorvetőgép számla és az összes elvégzendő munka mennyisége, másrészt pedig o nem eszközhordozők soirvetői és az őszi kalászosok vetés—i munkái alapján célszerű vizsgálni.

A sorvetőgépellátottsógra vonatkozó legfőbb adatokat a következő tábla tar- talmazzo.

9. tábla

Sorvetőgép-el/átottság* a mezőgazdasági nagyüzemekben

_ , . Termelőszöyet—

Mami aaaaaaaaaaaaa milgífáiííííáiiéi'ga- ksiegztdzzsgza

százalékában Megnevezés

1965 ' 1969. Index: 1965. I 1969. max: 1965. ; 1969.

,Á_ "**'* 1965. év 1965. év

évben :: 100 évben : 100 évben

Sorvetőgépek szóma (darab)

Osszesen ... 2645 1 626 61,5 14302 12682 88,7

Ebből nem eszközhordozóval

üzemelő ... 1752 1527 872 11888110976 92,3

Sorvetőgépek száma (g'épegység) Összesen ... 1 311 919 70,1 7049 ' 6490 92.1 Ebből nem eszközhordozóval

üzemelő ... 969 876 90,4 ! 6124 5837 953 Egy sorvetőgépre ]utó gépegység

Az összes sorvetőgép alapján 0.496 §O,565 113,9 0.493 30.512 * 1039 99,4 190,6

A nem esz'közhordozók sorvetői * §

alapján ... 0,553 0,574 103,8 0.515 ;, 0,532 103,3 93,1 92,7

% Munkamennyiség az őszi munkacsúcsban (ezer kot.hold)

Osszesen ... 357 ' 419 117.4 2432 12556 ? 105,1 ;

Ebből őszi kalászosok vetése ... 339 400 118,0 2 326 l2 438 1 104.8 !

Egy gépegységre jut az őszi munkacsúcsban (kathold) Összes munka

Összes sorvetőgép alapján ... 272 456 167.6 345 394 1142 126,8 %A

Nem eszközhordozó sorvetőgép §

alapján ... 368 478 1299 397 1 438 'l'lO,3 107,9 91,ó Ebből kalószosok vetése ... 350 457 130,6 380 ; 418 110.0 108,6 91.5

Egy gépegységre jutó ledolgozcmdó műszakok száma az őszi munkacsúcsban

Az összes munkával és géppel l

számolva ... 11,0 18.5 1682 14.0 16,0 114,3 127.3 ( 86.5

Az összes munkával és a nem eszközhordozók gépeivel

számolva ... 14,9 19,4 1302 16,1 17.7 1099 108,1 912 A kolászosok vetésével és a nem

' eszközhordozók gépeivel

számolva ... 14,2 18.5 130.3 15,4 16.9 109,7 108,5 91.4

' Az év végi gépáilomány és a május 31--i vetésterület alapján.

" A saját és (: gépáilomások gépei alapján.

4;

1220 SZILAGYI JÓZSEF

Az 1965—1969 között eltelt négyéves időszakban az állami gazdaságokban

jelentősen csökkent a so—rvetőgépe'k szóma: 1969. december 31—én az összes sor- vetőgépek száma közel 40, a 'nem eszköz—hordozókhoz való isorvetőgxépelké pedig 13 százalékkal volt kevesebb, mint 4 évvel korábban. Az A—591-es (44 soros, 24.7 kat. hold műszakteljesítményű) gépegységben kifejezett sorvetőgép-állomány is csökkent az elmúlt 4 évben, de kisebb mértékben, mint a gépek darabszáma. Ez azt mutatja. hogy az új gépek nagyobb teljesítményűek voltak. mint a kiselejte- zettek.

A mezőgazdasági termelőszövetkezetek sorvetőgép—álflománya hasonlóan vál-

tozott. mint az állami gazdaságoké: ua gépegységben kifejezett giépáilvlamáznyuk kisebb arányban— csökkent. mint gépeik darabszáma. A mezőgazdasági termelő-

szövetkezetek azonban egyrészt sokkal kisebb arányban csökkentették az eszköz- hordozők kis teljesítményű sorvetőgépeit, mint az állami gazdaságok, másrészt na-

gyobb mértékben pótolták a kiselejtezett egyéb vetőgépeiket is. Ezért sorvetőgé- peiknek mind darabszáma, mind gépegysé'g'ben kifejezett száma kisebb mértékben

csökkent, mint az állami gazdaságoké. Gépállományuk átlagos kapacitása (az egy sorvetőre jutó gépegységek száma) azonban az összes sorvetővel számolva 91, az.

eszközhordozók sorvetőin kívül-ielokel számolva pedig 93 százalékát tette ki az ál-

lami gazdasági gépek átlagos kapacitásának még 1969 végén is. E tekintetben tehát nem csökkent a különbség, sőt az összes sorvetőg'épet figyelembe véve a különbség még nagyobb lett.

A gé—pellátottság nemcsak a gépál'lo—mány nagyságától és kapacitás—ától. ha- nem a gépekkel elvégzendő munka mennyiségétől is függ. A munkafmenwny-iség az állami gazdaságokban — a kaillászoisok területének jelentős növekedése következ- tében —— 1969-ben jóval nagyobb arányban (68 százalékkal) haladta meg az 1965.

évit, mint a termelőszővetkezetekben, amelyeknél az őszi munkacsúoslban elvég- zendő vetés mennyisége alig volt több, mint 1965—ben. Tekintettel arra, hogy a gépálilomány is nagyobb mértékben csökkent az állami gazdaságokban, mint (!

termelő'szövetkezetekben, ezért az egy gépre jutó elvégzendő murnkaimenknyiiség jő- _ val nagyobb arányban növekedett 1969—re az állami gazdaságokban, minta me- zőgazdasági termelőszövetkezetek—ben. l'gy a sorvetőgép—ellátottság (az egy gépre jutó elvégzendő munk—amennyiség) tekintetében az elmúlt négy évben teljesen megváltozott a helyzet az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövet- kezetek között: az 1965. év végi gépálwlomány alapján ugyanis még a szövetkeze- tekben jutott több munka egy vetőgépre, az 1969. év végi gépállomáxny alapján viszont már az állami gazdaságokban.

A két szektor 1969. év végi gépellátot—tsága -— nem számolva az eszközhordozők sorvetőgépeivel - azt mutatja, hogy a kiallárszosok vetését az állami gazdaságok

átlagosan 185 (tízórás) műszak alatt, a termelőszövetkezetek viszont 17 műszak alatt végezhetnek el, ha a rendelkezésre álló összes sorvetőgép dolgozna. és ha a gépek éppen a műszaknormát teljesítenek. Természetesen az őszi kalászosok vetése országosan ennél tovább tart. hiszen a vetést az ország különböző részein nem egyszerre kezdik el, és ezért nem is egyszerre fejezik be. E mutatószámnak mégis nagy jelentősége van a gépellátoitts'ág színvonalának meghatározásánál;

E mutatószám, valamint az egy gépre jutó munkamennyiség alapján -— mint az előzőkben bemutattuk -— lehetőség nyílik a kívánt gépellátottságri színvonal ellé—

réséhez szükséges gépá-llomány meghatározására is, ha megállapítjuk azt a muln- kaídőtarta—mot, amely alatt az adott munkát el kell végezni. Például, ha az őszi

ka—lászosok vetésének elvégzésére 14 műszaknak megfelelő időtartamot (tehát kb.

2 hetet) *irányzun-k elő, akkor ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az üzemeknek ót-