Lindgren,B.W.: A statisztika elmélete

(1)

A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA

LiNDGREN, B. W.:

A STATISZTIKA ELMÉLETE

(Statistical theory.) New—York -— London.

1962. Macmillan. XII %— 427 p.

Szerző, a Minnesotai Egyetem Tech—

nológiai Intézetének matematika profeszv—

szora, könyvével olyan modern munkát

kívánt az egyetemi hallgatók (és rész—

ben oktatók) kezébe adni, amely egyéves

kurzus keretében ismerteti a matema—

tikai statisztika modern elméletét. A kö—

tet csupán a diferrenciál— és integrálszáf mítás elemeinek előismeretét tételezi fel és főbb vonásokban, sok esetben csak

feladatok formájában vázolja az anyag megértéséhez szükséges mélyebb matematikai fogalmakat (például a Lebesgue integrál fogalmát) és a további matema-k tikai segédeszközöket (példáid a mat—

rix—számítás elemeit, a függvénydeter-

minánsok fogalmát és alaptulajdon-

ságait). '

A könyv tartalmát illetően szerző célja

,,világosan és objektíven, matematikai

formában kifejteni a statisztika wklasz-

szikusabbu elméletének elemei mellett a modern elméleteket úgy, hogy ez a hall-

gatók előrehaladásának későbbi stádiu—

mában teljessé tehető és elmélyithető legyen". A kötet első fejezetei a való—

színűségelmélet legszükségesebb részeit

ölelik fel és ismertetik a valószínűségi

modellek, továbbá az egy- és töbeálto- zós eloszlások alaptulajdonságait, vala—

mint a valószínűségi változók összegeire vonatkozó fontosabb eredményeket.

A könyv további három (5., 6. és 7.) fejezete a statisztikai prole'mák bevezeté sével foglalkozik a döntéselmélet keretei

között. A fejezetek címei: ,,Statisztikai problémák és eljárások", ,,Becslések" és ,.Hipotézis-Vizsgáilatok". A részek jó be—

vezetést nyújtanak a döntéselmélet alap—

fogalmainak és főbb eredményeinek

megismeréséhez és ezen elméletre tá—

maszkodva igen elegáns formában tár—

' könyve

gyalják a matematikai statisztika alap—

problémáit, sőt ezek keretében a klasz-

szikusabb fogalmakat is. A beeslai eljá—

rások áttekintésekor például megmutatja a könyv, hogy becslések torzítatlanságá—

nak a ,,veszteség" fogalmára támas'zkodó definiciója kvadratikus veszteségek ese——

tén egybeesik a hagyományos definició—-

val.

A kötet további fejezetei az elmélet- nek az ún. ,,egy min " speciális problé- mái—ra való alkalmazásaival foglalkoznak és tárgyalják az összehasonlitások, vala—

mint a lineáris modellek és szóráselem- zések problémáit. A könyv tartalmát

számos jól kidolgozott illusztratív példa és feladat teszi teljessé.

B. W. Lindgren könyve a matematikai statisztika elemeinek rendkívül széles

skáláját érinti és a kötet már említett elegáns és gondos tárgyalásmódja vilá—

gos és tömör előadási formával párosul.

Ez a tömör előadási forma kezdők szá——

mára helyenként kissé megnehezíti a könyv anyagának részletekbe menő fel—

dolgozását (mint— például a 4. fejezetben a konvengeinicia különböző típusainak be- mutatásániál, ahol az eloszlás smrinti, valószínűség szerinti és átlag szerinti,

valarrúnt az egy valószínűségű kon—

vergencia fogalmait mindössze néhány

sorban ismerteti a szerző). A kötet matematikailag példás precizséggel ke-

zeli a felvetett problémákat, és ahol

arra alkalom kínálkozik, kitér a leg—- újabb (az 50—es évek végén elért) ered—

ményekre is a megfelelő irodalmi utalá—

sokkal (például ismertet—í D. G. Chap—

mannek a különböző egyoldalas próbák

relatív erejére vonatkozó vizsgálatait ésa Cramer—v. Mises tipusú próbák D. A.

Darling által végzett általánosításait

paraméteres esetekre. Ily módon a statisztika eknéletének ez a modem tan——

jó szolgálatot tehet mind az, elmélettel alaposan megiSmerkedni—r vá—

gyó, mind a matematikai statisztika

(2)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

módszereit precizen alkalmazni kívánó,

kellő matematikai felkészültséggel ren- delkező szakembereknek.

(Ism.: Tekse Kálmán)

AZ OROSZ STATISZTIKA TÖRTÉNETÉNEK OLVASÓKÖNYVE (Hresztomatija po lsztorii

tisztiki. Isztorija teoreticseszkih Szoszt. N. K. Druzsinin.

Moszkva. 1963. 294 p.

ruszszkoj szta—

vzglj adov.) Goszsztatizdat,

Bármely kutatómunkánál elsőrendű fontosságú kérdés az alkalmazandó mód- szer problémája: hogyan ragadjuk meg az anyagot, hogyan válasszuk el a vizsgá—

lat célja szempontjából fontosat a mellé—

kestől, miként összegezzük a megállapí—

tásokat, milyen módon mutassuk be az

eredményeket stb. Ebből a szempontból,

azaz pontosabban a probléma megválasz—

tása és bemutatása szempontjából ad bizonyos tanulságokat, útmutatást a cím—

ben jelzett statisztikai történeti mű.

Növeli a könyv érdekességet, hogy az orosz statisztika történetének éppen azzal a szakaszával foglalkozik, amely a ma—

gyar hivatalos statisztika létrejötte és

kialakítása szempontjából döntő fontos—

ságú: éspedig a XIX. század orosz sta—

tisztikájának történetével, az első orosz elméleti statisztikusnak, a központi sta—

tisztikai szerv első vezetőjének K. F.

Germannak fellépésétől Ju. É. Janszon

professzornak, Keleti Károly kortársá—

nak haláláig.

A könyv célja, hogy bemutassa mi—

ként jöttek létre és fejlődtek ki az emlí—

tett korszakban a statisztikai tudomány

tartalmára, feladataira és módszereire

vonatkozó nézetek Oroszországban.Asta—

tisztikai gondolat jelentkezése Orosz—

országban ugyanis a XVIII. századra tehető. Tatiscsev, Lomonoszov és Kirillov munkásságának " eredményeképpen a XVIII. század közepén láttak napvilágot először olyan művek, amelyek statisztikai adatok elemzése alapján vimgálták a gazdasági valóságot.

A tulajdonképpeni elméleti általánosí—

tásra, a statisztikai tudomány elméleté- nek megteremtésére azonban csak jóval később, a XIX. század elején történt kísérletet.

Azt az utat, amelyet az orosz statisz—

tika a danzigi születésű Germannak, a göttingiaí Schlőzer tanítványának a né—

met államtudomány közvetlen hatását tükröző állásfoglalásától a statisztikát a

reális világ jelenségeit kutató induktív

tudományként meghatározó Janszonig megtett, Druzst'nin professzor bevezető tanulmánya ismerteti. A könyv második

551

része a korszak legkiválóbb orosz sta—

tisztikusainak műveiből szellemes Válo—

gatást ad a témára vonatkozó megfelelő

részletek kiemelésével. Meg kell még

említeni, hogy az egyes részletek előtt

az adott mű szerzőjének életrajzát is

megtaláljuk, ami kellő tájékoztatást ad az orosz statisztikusok tudományos mun—

kásságáról, a tudományos életben be—

töltött szerepéről.

Azon az úton, amelyen haladva az orosz statisztika államtudományból kuta—

tó statisztikává fejlődik a középen Zsuravszkij áll. Zsuravszkij két fő mun-—

kája ,,A statisztikai adatok forrásai és

felhasználása", valamint a ,,Kievi kor- mányzóság statisztikai leírása". Az olva—

sókönyvben tárgyalt téma szempontjából az előbbi mű érdekes. Ebben a könyvé—

ben ugyanis kifejti a statisztika tudomá- nyos tartalmára vonatkozó nézeteit.

Zsuravszkij a statisztikát a matematika

közvetett alkalmazásának tekinti a tudo-

mány különböző területein. Ez a közve—

tett alkalmazás a tiszta matematika köz—

vetlen alkalmazásától (a tulajdonképpeni

alkalmazott matematikától) abban kü—

lönbözik, hogy alapját ,,... a tárgyak,

tények, jelenségek és eszmék kategória—

számítása szolgáltatja."

A kategória—számítást, azaz a vizsgált jelenségek kategóriákba sorolását és az eredmények összesítését Zsuravszkij ,,anyagi statisztiká"-nak nevezi és a tudomány első fokának tekinti. Ez csak

alapul szolgál a tudomány második lép——

csőjéhez ,,a statisztikai ítéletek" megal—

kotásához. Azon kategóriák felsorolásá—

ban azonban, amelyet a statisztikai ada—

tok tagolására megad, jól látszik, hogy még bizonyos tisztelettel van az állam- tudormány iránt:

I. Éghajlat.

II. Földrajzi fekvés.

III. Népesség, IV. Életmód.

V. Magántulajdon.

VI. Munka és teljesítmény.

VII. Adok és szolgáltatások.

VIII. Szerencsétlenségek.

IX. Erkölcsök.

x. Közoktatás.

XI. Allamigazgatás.

XII. Allamháztartás.

Zsuravszkij említett munkájából az olvasókönyvben közölt részletek igen jól megvilágítják fent röviden érintett tudományos állásfoglalását.

E módszertani szemontból érdekes statisztikai történeti olvasókönyv egyben arra is felhívja a figyelmet, hogy a

Szovjetunióban a statisztikai történeti

kutatásokra és feltárt anyagok tanulsá—

gaira nagy figyelmet fordítanak.

(Ism.: Gyulay Ferenc)