212 STATISZTIKAI lRODALMl FIGYELÖ
Az UNESCO rendszerén alapul a tudo- mányágak szerinti megfigyelés. ezen belül a teljes munkaidőre számitott létszámot, vala- mint a K—l—F ráfordítások értékét 6 főbb tudo- mányágra összesítették. A vállalatok saját K—l—F részlegein kívül 1985-ben összesen 8848 főnek megfelelő volt a K—l—F létszám, ennek egyötöde természettudományos, 23 százaléka műszaki tudományos. 18 százaléka orvosi, H százaléka agrártudományi felada- tokkal foglalkozott. és közel 28 százalékuk társadalmi, művészeti, irodalmi. filozófiai.
pszichológiai. pedagógiai, teológiai stb. tu- dományos kutatásokban dolgozott.
A K—l—F ráfordítások (1985—ben összesen 8.1 milliárd schilling) mintegy 205 százalé- kát a természettudományos. 19,3 százalékát a műszaki tudományos feladatokra használ—
ták fel (itt is eltekintve a vállalatok saját K—l—F tevékenységeinek tudományág szerinti bontásától). Viszonylag nagy és növekvő az orvostudományok (30,3 %) részesedése, az agrártudományoké viszont (7,3 %) lényegé- ben nem változott 1981-hez viszonyítva.
Az Osztrák Központi Statisztikai Hivatal 13 fő társadalmi—gazdasági célt jelölt meg a K—l—F feladatok megfigyelésekor (itt is elte- kintve a vállalatok saját K—l—F tevékenységei- től). Eszerint a megfigyelt 8848 főből az is- meretek általános gazdagításán dolgoztak a legtöbben (32,7 %), ezt követték az ipar és a kereskedelem fejlesztését (22,7), a gyógyítást (17,5). az agrártechnika fejleszté- sét (8,5), a társadalmi viszonyok fejlesztését (7.0), a természeti környezet megismerését (3.2) célzó K—l—F feladatok. Többnyire ennek megfelelő sorrend érvényesült a K—l—F ráfor—
dítások megoszlásóban is. kivéve a gyógyí- tást célzó K—l—F feladatokat, amelyekre az 1985-ben felhasznált összegek 30,3 százalé- kát (l981-ben 27,7 százalékát) fordították.
A K—l—F 13 társadalmi—gazdasági célja között szerepel a még nem említett energia—
szektor (a ráfordítások 2.6 százalékával), a közlekedés és távközlés (1.0), az oktatás és képzés (1.4), a környezetvédelem (1.8), a településfejlesztés (0.8).
Az ország iparkamarájának felmérése 1981. és 1984. évi adatokat szolgáltat ki- egészítésként az Osztrák Központi Statisz- tikai Hivotal K—l—F statisztikáiához, ebben 1981-ben 10 228. 1984-ben 11313 fő (teljes munkaidővel számitott) kutatót, fejlesztőt szerepeltetnek a vállalati körben. Ágazatok szerint az 1984. évi K—l—F létszám 31.55 száza—
léka az elektromos és elektronikai. 23 száza—
léka a gép- és műszergyártó, 13,8 százaléka a vegyipari. 8.6 százaléka a könnyűipari vállalatoknál. illetve további 8.6 százaléka a kohászatban dolgozott; (: közlekedéslesz—
köz-ipar (6.3), valamint a bányászat (1.1) és az ipari szolgáltatások (1,0) részesedése
nem jelentős.
Az ország bruttó hazai termékében 1981- ben a K—l—F kiadások aránya 1.17, 1985-ben 127, 1987—ben 1.231 százalék volt (az 1988.
évi 20.6 milliárd schilling 1.34 százaléknak felel meg folyó árakon). Az 1988. évi K—l—F ráfordításoknak — a számítások szerint -— 49 százalékát fedezik a vállalatok, 41,ó száza- lékát a szövetségi költségvetés, 5.9 százalé- kát a tartományi, O,9 százalékát egyéb köz—
pénzek (a külföldi pénzügyi források aránya 2.3 százalék, 484 millió schilling értékben).
A hetvenes évekhez viszonyitva 1981 és 1985 között lassult a K—l—F kiadások arányának növekedése a GDP—értékében.
(Ism.: Nádudvari Zoltán)
PEARCE, D. — MARKANDVA. A.:
A KÖRNYEZET ERTEKE
(Pricing the environment.) — OECD Observer.
1988. 151. sz. 23—26. p.
A környezetpolitika napjainkban is gyak- ran .,szegény rokon", amikor a kormány a rögzített állami költségvetésből származó be- ruházási tőke megszerzéséért a különböző szakterületek ajánlatait versenyezteti. A ter- mészeti környezet védelmének és a védelem növelésének haszna ugyanis megfoghatat- lannak vagy legalábbis nehezen meghatá- rozhatónak tűnik. A gazdaságfejlesztésből adódó természeti kár néhány fajtája. így a növények és áilatfajok pusztulása, :: talaj:
romlás, a vízszennyeződés istb. kárértéke ugyan mérhető. de a szakemberek nem szi—
vesen vállalkoznak az ilyen becslésekre. Az elmúlt két évtizedben a közgazdászok -- fő—
leg az Egyesült Államokban - fontos lépé- seket tettek a környezeti károk elhárításá- ból, vagy a környezet védelméből származó haszon kimutatására, illetve a természetvé- delemmel kapcsolatos befektetések számsze- rűsítésére.
A környezet értékét -— állítják a szerzők — nemcsak azok a beruházási összegek hatá—
rozzák meg. amelyeket kárelhárításra. tisz- tításra és pótlásra fordítanak, hanem szá- mitásba kell venni azt az értékcsökkenést is, amely valamely környezeti kárhatás kö- vetkeztében az emberek tulajdonában be- következik. A környezeti érték pénzbeli meg- határozásának gyakorlata ma még vitatott, sőt értetlenséget is kivált. Az értékelési módok kiiorratlanok, és még a kérdés tá—
mogatói között is vannak olyanok. akik nem hiszik, hogy a környezeti kárt vagy hasznot pénzben szükséges mérni. Mégis fontos. hogy a környezet értékét pénzben fejezzük ki, azaz úgy tekintsük, mint az egyéb hasznot hozó tevékenységeket. Ennek több előnye van.
A pénzbeli értékelés lehetőséget ad a költ- ségek és a haszon szembeáfllitására, illetve
STATISZTIKA! IRODALMI FlGYELÖ
elemzésére; tájékoztatást nyújt a döntések meghozatalához; igazolja a környezet tisz- taságának fontosságát a lakosság életében;
valamint elősegíti annak megállapítását.
hogy a természet értékváltozása milyen okok következménye. A kereskedelmi természe- tű használati értékek megállapításán kívül még a ,.szabad választás" jogának elvi ér- vényesülését is lehetővé teszi. Példaként a cikk említést tesz arról, hogy az Egyesült Ál- lamokban' az ólomnak a benzinből való kivonásából származó pénzbeli hasznot az ólommentes benzin használatának elterjesz- téséhez használták fel. Egy másik eset- ben a Grand Canyonról szóló tanul- mányban kidolgozták, hogy a helyi légszeny- nyezés csökkentésével a látási viszonyok ja- vu—lásóból milliós értékű dollárbevétel szár-
mazhat.
A környezeti érték meghatározása nehéz.
mert az sokszor beépül más kereskedelmi árucikk piaci értékébe. A szerzők bemutat- ják, hogy a légszennyezettség vagy a zaj—
ártalom milyen mértékben befolyásolja egy házingatlan piaci értékét, illetve milyen mér—
tékben növekedne egy ház értéke, ha a kü—
lönböző környezeti szennyezések megszűn- nének. Az ingatlanok összértékének megál- lapításánál külön kell választani az érték- meghatározó részeket, s ki kell mutatni. hogy a környezetben előforduló szennyeződések milyen mértékben befolyásolják az értékesí- tési lehetőségeket. A bemutatott példákon keresztül a szerzők azt állítják. hogy a külön- böző környezeti ártalmak következtében a házaknál fellépő értékcsökkenés messze meghaladja a környezet védelmére forditott
beruházások összegét. "
A cikkben közzétett táblák többek között a légi és a közúti forgalom zoiártalmának.
valamint a levegőszennyezettségnek az in- gatlanokra gyakorolt értékcsökkentő hatását mutatják be több fejlett tőkés ország nagy- városaiban. A légi forgalomból 'származó zajhatások értékcsökkentő szerepével foglal- kozó vizsgálatok tapasztalatai szerint a kü- lönböző OECD-országok egyes nagyvárosai- ban 0.22—2,00 százalék között válozik az in—
gatlan értékcsökkenése az egységnyi zajha—
tás százalékos növekedése esetén. Egy má- sik tábla a közúti forgalom zaihatásának növekedéséből származó értékcsökkenést mu- tatia be. Eszerint az egységnyi zaiszint növe- kedésének a házérték egy százalékos csök- kenése felel meg. Az adatok tanúsága sze—
rint az Egyesült Államok területén az ilyen Vitarrásból származó értékcsökkenés 0.08—O,88 gszázalék között változik. de Kanadában már 1.05, Svájcban 126 százalék az egységnyi miszintnövekedésre jutó értékcsökkenés.
Al, légszennyezés okozta értékcsökkenés
gyancsak kimutatható. A különböző lég—
ze'nnyező anyagok"(kén. por. oxidáció stb.)
213
koncentrációjának megfelelően 0.01. és 0,50 százalék között változik az ingatlanok érték- csökkenése o szennyezettség egyszázalékos
növekedése esetén.
Az ilyen fajta haszonbecslés érthetővé te- szi a környezet és a gazdaság közötti ösz- szefüggést. A házak árát például arra is fel lehet használni. hogy értékeljük a levegő tisztaságát vagy a közlekedési zajszint vál—
tozását. Egy vizsgálat szerint, ha a Német Szövetségi Köztársaság területén a városok levegőjét a szünnapoknak megfelelő tiszta- ságára lehetne javitani, ez az összes ingat- lanra vetítve mintegy 48 milliárd dollár érték—
növekedést jelentene.
Vizsgálatokat végeztek kérdőívek útján az egyes embereknek a környezetszennyeződés—
se'l kapcsolatos véleményéről, arra célozva.
hogy ,,mennyit ér" egy állampolgár számára az egészséges környezet. Az értékelés sze- rint az emberek ——- különösen akkor. ha is- merték a konkrét szennyezés káros hatásait az egészségre, a növényzetre, illetve az ál- talános életvitelre vonatkozá káros hatása- kat — igen magas pénzösszegekre értékelték a tiszta környezet megtartását.
(ism.: Zsigó László)
RIMASEVSZKAJA. N. M.:
NÉPJÓLET: LEGENDA ÉS VALÓSÁG
(Narodnoe blagoszosztojanie: mifü i real'noszt'.) -- Eko. 1988. 7. sz. 3—17. p.
A cikk két kutatási program eredményeit dolgozza fel. E kutatási programok -- (! ..Ta- ganrog !" és a ..Taganrag ll" —- keretében az 1960-as és az 1970—es évek végén vizsgál- ták a népjólét problémáit. Taganrog az Oroszországi Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaságban található, s jól reprezentál egy közepes méretű ipari centrumot. A ku—
tatás öt programot tartalmazott. Ezek:
— oz életszinvonal és a jólét társadalmi—gazda-
sági problémái. ,
- kereskedelem. kereslet és kínálat,
—- életmód és kulturális fogyasztás,
városi családok és azok teilődési tendenciái, a nagyvárosi lakosság egészsége.
!l
Az egyik döntő fontosságú probléma a la- kosság szükségletei és azok kielégítése kö- zötti ellentmondás. A termelés ..torzulása"
krónikus egyensúlytalanságot okoz a termé- kek és szolgáltatások kereslete és kínálata között. A kutatás eredménye szerint a városi kereskedelem az élelmiszer-keresletnek csak a felét elégítette ki. s az iparcikkek vásár- lásával csak minden 4—5. vásárló volt elé- gedett. A kielégítetlen kereslet formái:
a) elhalasztott (felhalmozott) kereslet. ami mint nem realizált—vásárlási szándék pénzmegtakaritős-
ban íelentkezik;
