Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 84. évfolyam 4. szám
435
KSH-kiadványok
A NAMEA-air-rendszer magyarországi adatai
Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 48 old.
A 2006-ban immár másodszor megjelent ki- advány a NAMEA-rendszer (National Account- ing Matrix Including Environmental Accounts – Nemzeti számlák és környezeti számlák integrált rendszere) légszennyezőanyag-kibocsátási ré- szének bemutatatásával foglalkozik. A kiadvány a KSH Mezőgazdasági és környezeti statisztikai főosztálya Környezetstatisztikai osztályának gondozásában, a tervek szerint a jövőben éves rendszerességgel jelenik meg.
A NAMEA-rendszert a Holland Statiszti- kai Hivatal (CBS) szakértői dolgozták ki azzal a céllal, hogy a nemzeti statisztikai rendsze- rekben az egyik legnagyobb fontossággal bíró szakterületet, a nemzeti számlák rendszerét az egyes gazdasági ágak működésének környezet- terhelő aspektusával is kiegészítsék.
A táblarendszer legnagyobb előnye, hogy a már ismert nemzeti számlák rendszerét kö- vetve, egymás mellett, így könnyen áttekinthe- tő módon mutatja be az egyes gazdasági ága- zatok a nemzetgazdaság egészének termelésé- hez való hozzájárulását, valamint azok kör- nyezetszennyező hatását. Az alkotók elgondo- lása szerint az összetett táblázat alapján a kör- nyezetpolitikai döntéshozók számára jól látha- tó, melyik ágazat milyen mértékű beruházáso- kat igényel, annak érdekében, hogy a környe- zetvédelem szempontjából is igen fontos leg- jobb elérhető technológia (Best Available Technology – BAT) alkalmazása révén a gaz- dasági és környezeti fenntarthatóság egyaránt érvényesülni tudjon.
A NAMEA-táblázatrendszert az 1990-es évek közepétől az Európai Unió tagországai-
nak szinte mindegyike összeállítja, elsősorban a légszennyezőanyagok emisszióira vonatko- zóan (NAMEA-air) az Eurostat (az EU statisz- tikai hivatala) kérdőívcsomagjában található standard táblák iránymutatásai alapján.
Jelenleg az Eurostat prioritásai közé tarto- zik a NAMEA kiterjesztése a légszennyezők- től eltérő egyéb környezeti témákra (például a hulladék, a környezetvédelmi ráfordítások, vagy a vízkészlet területére).
2003-ban az Eurostat Grant-pályázatokat írt ki annak érdekében, hogy a 2004-ben csat- lakozott új tagországok is felzárkózhassanak a környezeti számlák kifejlesztésének területén eddig elért eredményekhez. A KSH több té- mában is részt vett a pályázatokban, komoly eredmények születtek a nemzetgazdasági szin- tű anyagáramlás-számlák (MFA – Economy- wide Material Flow Accounts), valamint a környezetvédelmiráfordítás-számlák (Euro- pean System for the Collection of Economic Information on the Environment – SERIEE) kidolgozásában.
A pályázat eredményeként a NAMEA-air 4 évre (2000-2003) vonatkozó adatai kerültek összeállításra. A kiadvány a legfontosabb üvegházhatású (CO2 – szén-dioxid, N2O – dinitrogén-oxid, CH4 – metán), és a legfonto- sabb savasodást előidéző (SO2 – kén-dioxid, NOX – nitrogén-oxidok, NH3 – ammónia) gá- zok, valamint a nem metán illékony szénhid- rogének (NMVOC) kibocsátásával foglalko- zik.
Az első rész az egyes emissziók gazdasági ágankénti kibocsátását mutatja, majd a kibo- csátott gázok szerinti legjobban szennyező ágazatokat, a kibocsátások gazdasági válto- zókkal számított mutatóit, végül pedig magát a táblarendszert, amely összekapcsolja a gazda- sági és a környezeti adatokat.
Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 84. évfolyam 4. szám 436
Az adatokat részletes számítások alapján a fosszilistüzelőanyag-felhasználásból származó, ún. pirogén eredetű kibocsátásokra, és techno- lógiai folyamatokból származó, illetőleg az emberi tevékenységekhez kapcsolódó, de nem pirogén eredetű kibocsátásokra vonatkozó in- formációkból állítottuk elő.
A légszennyező anyagokkal kapcsolatos adatokat tartalmazó táblázatot a nemzeti szám- lák termelési számláival, valamint a munka- erő-felmérésből kapott foglalkoztatási adatok- kal kapcsoltuk össze. Az így kapott táblázat azonban elemzési szempontból nem teljesen felel meg az uniós elvárásoknak.
A legfőbb problémát az jelenti, hogy az alkalmazott nemzeti számlák-módszertan nem a kívánt homogén gazdasági ágazatok szerinti osztályozást követi. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi statisztikai rendszerben a termelő egységeket főtevékenység szerint tartják számon, vagyis a gazdasági változók- hoz való hozzájárulásuk a főtevékenység alapján kapott statisztikai számjelhez tartozó gazdasági ágazatban kerül elszámolásra. A probléma abból adódik, hogy a termelőegy- ségek nagy része esetében beszélhetünk má- sodlagos, illetve kiegészítő tevékenységekről is, csakúgy, mint az ezekhez tartozó lég- szennyezőanyag-kibocsátásokról.
A termelési alapadatokból számított emissziók természetesen az adott gazdasági tevékenységhez tartozó „helyen” jelennek meg. Vagyis, ha egy mezőgazdasági tevé- kenységet folytató cég szállítással is foglal- kozik, az abból származó emisszió a szállítási ágazatban jelentkezik, míg a másodlagos te- vékenység nyomán keletkező gazdasági több- let a nemzeti számlákban vagy a mezőgazda- ság ágazatban, vagy egyáltalán nem kerül el- számolásra.
Az elszámolási inkonzisztencia általánosan jellemző a táblarendszerre. A NAMEA-air összeállítása során két lehetőséggel szembesül-
tünk. Az emissziós adatokat meghagyjuk ab- ban a formában, ahogyan azok a termelési alapadatokból adódtak, fenntartva az inkon- zisztenciát a táblázat két egysége között, lehe- tőséget teremtve azonban a nemzetközi össze- hasonlításra; vagy amely ágazatok esetében lehetséges, újraosztályozzuk az emissziókat, igazodva a jelenleg hozzáférhető nemzeti számla-adatokhoz, így hozzávetőleg konzisz- tens táblát előállítva, ez esetben azonban az adatok nemzetközi összehasonlításban nem állják meg a helyüket.
Tekintettel arra, hogy a táblarendszer elő- állításának elsődleges célja a nemzeti környe- zetpolitikai döntéshozatal támogatása, az utóbbi megoldást választottuk.
A konzisztens tábla létrehozásának alapja az lett, hogy az adatokat nem a NACE (vagyis a TEÁOR) eredetileg kért két-, néhol három- számjegyű bontásában adtuk meg, hanem csak gazdasági ágakra vonatkozóan. Az inkonzisz- tenciáért leginkább „felelős” szállítási ágazat adatait pedig felosztottuk az egyes ágazatok között, a Szolgáltatásstatisztikai, valamint a Nemzeti számlák főosztály szakértőinek iránymutatása alapján. Az így kapott táblázat tartalma tehát a nemzetközi összehasonlítás során magyarázatra szorul, ez a jelenség azon- ban, az egyes tagországok gazdasági beren- dezkedésében, valamint módszertani eljárásai- ban megfigyelhető különbségek miatt nem egyedülálló.
Az eredmény mind a magyar statisztikai rendszer harmonizáltsága, mind pedig a hazai környezetpolitikai döntéshozatal szempontjá- ból előrelépésnek számít, hozzátéve, hogy az alapadatok teljeskörűsítése, valamint a végső adatok számítási és módszertani előállítása tekintetében további fejlesztésre van szükség.
A NAMEA kibővítése területén a KSH Környezetstatisztikai osztálya megkezdte a fej- lesztőmunkát. Az Eurostat Grant 2005 pályá- zatának keretében folyik a NAMEA-waste
Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 84. évfolyam 4. szám
437
(vagyis a hulladék mint környezetvédelmi te- rület) kidolgozása a Környezetvédelmi Minisz- tériummal együttműködve.
Terveink között szerepel, hogy az elért eredményeket egy, a NAMEA-air adatait
bemutató kiadványhoz hasonló formában tesszük közzé.
Bálint Orsolya
a Központi Statisztikai Hivatal tanácsosa E-mail: orsolya.balint@ksh.hu
A Mikrocenzus 2005 felvételsorozat 2. kö- tete a népesség és a lakások jellemzőit mutatja be. A kiadvány az adatfelvétel részletes ered- ményeit tartalmazza. Bemutatja a népesség főbb demográfiai, iskolázottsági, foglalkoztatási jel- lemzőit, háztartás- és családösszetételét, a la- kásállomány fizikai állapotának és a bennük élő személyek ismérveit. A kötet tábláinak első csoportja az egész országra és egyes esetekben hosszú időtávra (közel másfélszáz évre) vonat- kozik. A második táblacsoport a 2005. év adata- it részletes kombinációs táblák segítségével mu- tatja be. A harmadik táblacsoport az előbbinél összevontabb tartalommal, de minden résztémát érintve, régiós csoportosításban, illetve bontás- ban jellemzi a helyzetet. A táblák negyedik cso- portja területsoros formában tartalmazza a főbb jellemzőket, azaz a településtípus, a régió, a megye területein élő népesség és a lakások ada- tait összehasonlító módon mutatja be.
(Mikrocenzus 2005. 2. A népesség és a lakások jellemzői. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest.
2005. 344 old.)
A társadalmi rétegződés aspektusai cí- mű kiadvány a KSH Társadalomstatisztikai főosztálya és a Népességtudományi Kutatóin- tézet együttműködésének eredménye. Az első részben a munkaerő-piaci/foglalkozási modell elméleti és technikai felépítését tárgyalják a szerzők, majd bemutatják az életvitel különbö- ző dimenzióival (anyagi viszonyok, szabadidő- eltöltési szokások, kulturális fogyasztás) való
összefüggését. A második rész az életstílus- csoportok kialakításának problémáival és a magyar társadalom ennek megfelelő tagozódá- sával foglalkozik. A szerzők az életstílus- csoportok szerinti hovatartozás és az időfel- használás, az attitűdök, az értékbeállítódás kö- zötti kapcsolatot is vizsgálják. Az elemző ré- szeket függelék egészíti ki, mely ismerteti a ré- tegződési tipológiák technikai felépítését.
(Bukodi Erzsébet – Altorjai Szilvia – Tallér András: A társadalmi rétegződés aspektusai. Társa- dalomstatisztikai füzetek 45. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest, 2005. 286. old.)
Évkönyvek. Az Egészségügyi statisztikai évkönyv 2004 című kiadvány húsz fejezetből és egy módszertani összefoglalóból áll. A fejeze- tek a következők: 1. Összefoglaló adatok; 2. A népesség főbb demográfiai jellemzői; 3. Egész- ségügyi alapellátás; 4. Járó betegek szakellátása;
5. Gondozóintézeti ellátás; 6. Otthoni szakápo- lás; 7. Sportegészségügy; 8. Fogászat; 9. Fek- vőbeteg-gyógyintézeti ellátás; 10. Országos mentőszolgálat; 11. Vérellátás; 12. Laboratóri- umi ellátás; 13. Gyógyszerellátás; 14. Köz- egészségügy és járványügy; 15. Balesetek, ön- gyilkosságok; 16. Rokkantak, járadékosok, fo- gyatékosok; 17. Az egészségügyi ellátás sze- mélyzete; 18. Egészségügyi képzés, továbbkép- zés; 19. Egészségbiztosítás, árak, keresetek és tárgyi eszközök; 20. Nemzetközi adatok.
(Egészségügyi statisztikai évkönyv. Központi Statisztikai Hivatal. 2005. 469. old.)
