• Nem Talált Eredményt

Külsőországbeli akadémiák magyarországi hallgatói : bibliográfia

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Külsőországbeli akadémiák magyarországi hallgatói : bibliográfia"

Copied!
11
0
0

Teljes szövegt

(1)

M A G Y A R O R S Z Á G I H A L L G A T Ó I

— Bibliográfia —

Az egyszerű, száraz adatokat, amelyeket az idegenországokbeli akadé- miák anyakönyvei és egyéb iratai rejtenek, ha tüzetesen átfésülhetnénk, mégiscsak sok iránytmutató jelenséget tárnának elénk, éppen ezért minden lehető módot meg kell kísérelnünk ennek lehetővé tételére, mert a felszínre bukkanó adatok nélkül valóban sem történelmi korképet, sem életrajzot s egyáltalában semminemű szellemi mozgalmat helyesen felépíteni, re- konstruálni lehetetlen lenne, éppen ezért fontos ismernünk azokat a forrá- sokat, amelyekben mindezekre reáakadhatunk.

Nem egy összefoglaló munkáról van tudomásunk, amelyek útmutatóul szolgálnak. Így találjuk az aránylag könnyebben hozzáférhetők között:

Magyary Zoltán: A magyar tudománypolitika alapvetése. Bp., 1927. с. mű- ben: 149—165. (Lukinich Imre: A magyarok egyetemjárása külföldön.) Ko- sáry Domokos: Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába.

I—III. Bp., 1951—1958. с. bibliográfia számos tételét.

Természetes, hogy ezek a munkák sem teljesek, valamint egyáltalá- ban nem lesz tökéletes az alább közlendő névsor sem, szükséges azonban e sorozatot minél gyakrabban megismételnünk, hogy a kutatók mennél könnyebben reátalálhassanak a nekik szükséges forrásmunkákra.

Sajnos, csak egyetlen, sőt az is nagyon hiányos, és már idejétmúlt mű- vel rendelkezünk, mégpedig Franki Vilmos: A hazai és külföldi iskolázás a XVI. században. Bp., 1873., amely az egyes külsőországokbeli főiskolákat, vagy amint Szepsi Csombor Márton mondja „Europica varietas" című na- gyon becses munkájában (Kovács Sándor Iván—Kulcsár Péter: Szepsi Csombor Márton összes művei. Bp., 1968, 255.) „czudálatos szép Academia"- kat, „auagj Nagyságos Scholá"-kat rendszeresen sorba véve — a tanulók névsora kivételével — röviden beszámol a kutatókat érdeklő jelenségekről.

Bárha megtaláljuk ezt a fenti két munkában is, valamint a lexikonok egyes címszavainál, csakhogy sokkal általánosítottabb és a minket lényegileg ke- vésbé érdeklő adatokkal.

Az egyetemek sorát az alábbiakban országok szerint és lehetőleg idő- rendben, illetőleg látogatottsági időrendben csoportosítva adom közre, minthogy a diákok időszakonként más és más országot, illetőleg bizonyos korokban rendesen csak egyes országok akadámiáit látogatták.

A legkorábban felkeresett egyetemek általában véve az olaszországiak voltak. Egységesen összefoglaló legkitűnőbb munkánk:

(2)

Veress Endre: Olasz egyetemeken járt magyarországi tanulók anya- könyve és iratai 1221—1864. Bp., 1941.

α bolognai egyetemről:

Friedlaender E. et Malagola C. : Acta nationis Germanicae universitatis Bononiensis. Berolini. 1887. (Ism. Korrespondenzblatt XIII. — 1890. 25—29.)

Wattenbach W.: Siebenbürger Sachsen in Bologna, (Korrespondenz- blatt I. — 1878. 99—100.).

α paduai egyetemről:

Veress Endre: A paduai egyetem magyarországi tanulóinak anya- könyve és iratai. 1264—1864. Bp., 1915. (Matricula et acta Hunga- rorum in universitatibus Italiae studentium. I.)

Találunk még adatokat a Századok 1875: 674—76. és a Korrespondenz- blatt 1897: 74—75.

a ferrarai egyetemről:

Pap Károly: Ferrarai és perugiai magyar tanulók a XV—XVIII. szá- zadból. (ItK 1902: 368—371.)

a perugiai egyetemről:

Pap Károly i. m. (ItK 1902: 371—372.) α római egyetemről:

Bunyitay Vincze: A római Szent Lélek-Társulat anyakönyve 1446—1523. Bp., 1889.

Steinhuber Α.: Geschichte des Collegium Germanicum Hungaricum in Rom. Freiburg i. Br., 1895.

Veress Endre: A római Collegium Germanicum et Hungaricum ma- gyarországi tanulóinak anyakönyve és iratai. I. Anyakönyv 1559—1917. Bp., 1917. (Matricula et acta Hungarorum in uni- versitatibus Italiae studentium. I.)

A franciaországi Lyonban és Párisban tanult középkori magyar diákokról nagyjában Franki Vilmos számol be i. m.-ben

a strassbourgi egyetemről:

Vereins-Vorsteher: Verzeichniss derjenigen Siebenbürger Sachsen, welche an den Universitäten zu Krakau, Strassburg und Göttingen studiert haben. (Archiv des Vereines für siebenbürgische Landes- kunde. N,eue Folge. VI, Bd. — 1863. 291—296.)

Eckhardt Sándor: Magyar szónokképzés a XVI. századi Strasszburgban.

Bp. 1944.

(3)

Az osztrák egyetemek közül:

a bécsi egyetemről:

Fraknói Vilmos: Magyarországi tanárok és tanulók a bécsi egyetemen a XIV. és XV. században. (Értekezések a történeti tudományok köréből. III. köt. X. szám.)

Teutsch G. D.: Siebenbürger Studierende auf der Hochschule in Wien im 14, 15, und 16. Jahrhundert. (Archiv des Vereines für sieben- bürgische Landeskunde. Neue Folge X. Bd. 164—181. és XVI. Bd.

321—354.)

Schuller F. : Siebenbürger in Wien am Ende des 15. und des 16. Jahr- hunderts. (Korrespondenzblatt. XV. — 1892. 49—52.; XVI.

114—115.)

Bunyitay Vincze s társai: Egyháztörténeti emlékek a hitújítás korából.

I, 544—47.: Magyarországi tanulók a bécsi egyetemen. 1520—1529.

Schrauf Károly: Magyarországi tanulók a bécsi egyetemen 1377 előttől 1457-ig. (Magyarországi tanulók külföldön. Bp., 1892.).

Schrauf Károly: A bécsi egyetem magyar nemzetének anyakönyve.

(1453—1630.) (Magyarországi tanulók külföldön. Bp., 1902.) a gráci egyetemről:

Relkovic Neda: A gráci egyetem legrégibb magyar hallgatói.

1586—1640. Bp., 1933.

Veress Endre: A Sennyei-fiúk külföldi iskoláztatása. Sz. 1915: 50—69.

(XVII. szd.: Bécs, Grác, Róma.)

Rákóczy Pál tanulókori levelei a gráci egyetemről, 1611—16 között.

TT 1888:259—268.

Andritsch, J.: Studenten und Lehrer aus Ungarn und Siebenbürgen an der Universität Graz. (1586—1782.) Graz, 1965. (Ism. Jenei Ferenc.

ItK. 1967: 98—99.)

A csehországi egyetemek közül:

a prágai egyetemről:

Monumenta histórica Universitatis Carolo-Ferdinandeae Pragensis.

Pragae, 1830—1834.1—III. köt.

Studenten aus Ungarn und Siebenbürgen an der Prager Univer- sität in XIV—XV. Jahrhundert. (Korrespondenzblatt. VI. — 1883.

19—20. u. 29—30.) az olmützi egyetemről:

Hellebrant Árpád: az Olmüczben tanult magyarok 1590—1664. (TT 1888:196—208.)

(4)

A lengyelországi egyetemek közül:

a krakkói egyetemről:

Miller Jakab Ferdinánd: Regestrvm Bursae Cracoviensis Hvngarorvm nvnc primvm ex authographo codice Bibliothecae Cracoviensis editvm. Bvdae, 1821.

Schwarz Karl: Verzeichniss der von 1492—1539 in Krakau studieren- den Siebenbürger. (Archiv des Vereines für siebenbürgische Landeskunde. N. F. V. — 1861. 115—118.)

Vereins-Vorsteher: Verzeichniss derjenigen Siebenbürger Sachsen, welche an den Universitäten zu Krakau, Strassburg und Göttingen studiert haben. (Archiv N. F. VI. — 1863. 191—297.)

Album studiosorum Universitatis Cracoviensis ab anno MCCCC.

Cracoviae, 1883.

U. az 1887—1904.1—III. köt. (1400—1606.)

Bunyitay Vince s társai: Egyháztörténeti emlékek a magyarországi hitújítás korából. (II., 334—543.) A krakkói magyar tanulók háza lakóinak jegyzéke. 1519—1529.

Schrauf Károly: A krakkói magyar tanulók háza lakóinak jegyzéke.

(1493—1558.) Bp., 1893. (Magyarországi tanulók külföldön. III.) Kovács Endre: A krakkói egyetem és a magyar művelődés. Bp., 1964.

Még sok lengyel főiskolára jártak magyarok, főképpen pedig „akadé- miai gimnáziumokba" (Gdañsk, Toruñ stb.) Szczecinre (Stettin) ld.

Korrespondensblatt. XIII. 1890. 49.

A németországi egyetemek közül:

α heidelbergi egyetemről:

Weszprémi Stephanus: Succincta medicorum Hungar. et Transylv.

biographia. Viennae, 1787. IV. 465—469.

Szeremlei József: Közlemények a heidelbergi egyetem és könyvtára történetéből. (SpFüz. 1862: 452—471. és 556—567.)

Szenczi Molnár Albert levele Bethlen Gáborhoz. (Dézsi Lajos: Szenczi Molnár Albert naplója, levelezése és irományai. Bp., 198. 80. és SpFüz. 1864. 668—669.)

Tállyai Putnoki János 1618. évi emlékkönyve. Adatait közöltem: Adat- tár I. 146—160.

Gulyás József: A legrégibb magyar emlékkönyv. ItK 1930: 477.

Teutsch Fr.: Die Studierenden aus Ungarn und Siebenbürgen auf der Hochschule in Heidelberg von der Gründung derselben bis 1810.

(Archiv N. F. X, 182—192.)

Toepke Gustav: Die Matrikel der Universität Heidelberg von 1386. bis 1846. I—V. Theil. Heidelberg, 1884—1904.

Zoványi Jenő: Adatok a heidelbergi egyetem magyar hallgatóinak név- sorához. ProtSzle 1904. évf.-ban. (Századok 1886: 532-től.) Mokos Gyula: Íróink életéhez. Bp. 1907. (Sok fontos igazítás és új ada-

lékot hoz heidelbergi diákjaink munkásságához.)

(5)

lipcsei egyetemről:

Fabini Th. u. Teutsch Fr.: Die Studierenden aus Ungarn und Sieben- bürgen auf der Universität Leipzig von der Gründung derselben

1409 bis 1872. (Archiv N. F. X, — 1872. 386—416.)

Erler G.: Die jüngere Matrikel der Universität Leipzig, 1559—1809.

Leipzig, 1909.1—III. köt.

rostocki egyetemről:

Hofmeister Α. : Die Matrikel der Universität Rostock. Rostock.

1889—1904.1—IV. köt.

г ingolstadti—landshuti—müncheni egyetemről:

Annales Ingolstadiensis Academiae. Ingolstadii, 1782. I—IV.

Freninger Fr.: Das Matrikelbuch der Universität Ingolstadt—Lands- hut—München. München, 1872.

tübingai egyetemről:

Vas Tamás : A tübingai egyetemen eleitől fogva megfordult magyarok névsora. (Prot, Egyh. és Isk. Lap. 1803: 812—813.)

Auszug aus dem Album der к. würtemb. Eberhard-Karls-Universität Tübingen. (1617—1861.). (Archiv N. F. VII. — 1866. 460—463.) Urkunden zur Geschichte der Universität Tübingen aus den Jahren

1476 bis 1550. Tübingen, 1877, 455—693.

wittenbergi egyetemről:

Bod Péter: Historia Hungarorum Ecclesiastica. Lugduni Batavorum.

I, 360—367.

Grohmann: Annalen der Universität zu Wittenberg. Meissen, 1802.

Bartholomaeides: Memoriae Ungarorum, qui in alma quondam univer- sitate Vitebergensi... studia . .. confirmarunt. Pest, 1817. 310.

Foerstemann C. E.: Libér decanorum facultatis theologicae academiae Vitebergensis. Lipsiae, 1838.

Foerstemann C. E.: Album academiae Vitebergensis ab a Ch. MDII.

usque ad a. MDLX. Lipsiae, 1841.

Fabritius Karl: Die siebenbürgischen Studierenden auf der Universität zu Wittenberg im Reformationszeitalter. (Archix N. F. II. — 1855.

134—141.)

Révész Imre: Magyar tanulók Wittenbergben Melanchton haláláig.

(Magy. Tört. Tár. VI. köt. 1859, 205—230.)

Garády [ = Fabó András?] : Wittynyédi István levelei, adalékul magya- rok iskoláztatásához külföldön. Sz. 1870: 420, 568, 653.

Barabás Samu: Thurzó Imre Wittenbergben. Sz. 1881: 149.

Koncz József: A wittenbergi akadémián a XVI. században tanult ma- gyar ifjak latin versei, mint forrásművek és pótlékok a Magyar Athenashoz. (ItK I. 1891: 246—260.)

Thury Etele: A wittenbergi akadémián járt magyar tanulók társasá- gának anyakönyve. 1555—1608. (Thury Etele: Iskolatörténeti Adattár. Pápa, 1908. II. köt. 3—67.

(6)

Závodszki Levente: Thurzó Imre gr. wittenbergi rektorsága. Bp. 1912.

Friedensburg Walter: Geschichte der Universität Wittenberg. Halle a. S. 1917.

Asztalos Miklós: Magyar diákok előadásairól szóló rektori hirdetmé- nyek Wittenbergből, 1562—1656. MKSzle 1929—31: 129—136.

Asztalos Miklós: Személyi vonatkozású adatok a wittenbergi egyetem magyar hallgatóiról (1554—1750) EM 1931: 240—50.

Asztalos Miklós: A wittenbergi egyetem magyarországi hallgatóinak névsora. 1601—1812. (Magy. Prot. Egyháztörténeti Adattár. XIV.

— 1931. 111—201.)

Szabó Géza: Geschichte des ungarischen coetus an der Universität Wittenberg. 1555—1613. (Halle, 1941.)

Juntke Fritz: Album Academiae Vitebergensis 1660—1710. (Halle, 1952.)

az Odera melletti Frankfurt egyeteméről:

Schullerus Franz: Siebenbürger Studierende an der Universität in Frankfurt an der Oder. (1546—1796.) (Archiv N. F. XXII. 4 0 5 ^ 1 2 . ) Friedländer E.: Ältere Universitäts-Matrikeln. Universität Frankfurt

a. d. Oder. Leipzig, 1887—1888. (Publicationen aus den k. preus- sischen Staatsarchiven, 32., 36. et 49. lib.) 1—3. köt.

Zoványi Jenő: A magyarországi ifjak az Odera melletti frankfurti egyetemen. (ProtSzle I. évf. 1889: 178—202.)

Kanyaró Ferenc: A frankfurti egyetem hallgatói Erdélyből. (Keresz- tény Magvető X X X . köt. 1895: 289—290.)

α marburgi egyetemről:

Szenczi Molnár Albert levele Bethlen Gáborhoz. 1617. (SpFüz. 1864:

669.)

Catalogus studiosorum Scholae Marpurgensis, per annos 1527—1628.

descriptus. Edidit Julius Caesar. Pars I—IV. Marburgi, 1875—1887.

Századok. 1888: 467—468.

Falkenheiner W. : Personen- und Ortsregister zu der Matrikel und den Annalen der Universität Marburg 1527—1652. Marburg, 1904.

Zoványi Jenő: A marburgi egyetem magyarországi hallgatói. (It 1955:

344—349.) a jenai egyetemről:

Weszprémi Stephanus: Succincta medicorum Hung, et Transilv. biogr.

IV, 155. 1682—1770.

Haan Lajos: Jena Hungarica sive memoria Hungarorum a tribus proximis saeculis academiae Jenaensi adscriptorum. Gyula, 1858.

180.

Révész Imre: A jénai egyetemben tanult magyarok s erdélyiek név- sora 1550—1850. (Magy. Tört. Tár. IX. köt. 1861. 218—238.) Schiel G. u. Herfurth F. : Verzeichniss der auf der Universität zu Jena

immatriculierten Ungarn und Siebenbürger. (Archiv N. F. XII.

— 1874. 312—353.)

(7)

Mokos Gyula: Magyarországi tanulók a jénai egyetemen. (1548—1883.) Bp., 1890. (Magyarországi tanulók külföldön. I. köt.)

Feyl O. : Die führende Stellung der Ungarländer in der internationalen Geistesgeschichte der Universität Jena. (Wiss. Zschr. d. Univ.

Jena, III. 1954: 399—445. és kny.)

Feyl O.: Beiträge zur Geschichte der slawischen Verbindungen und internationalen Kontakte der Universität Jena. Jena, 1960.

az altdorfi egyetemről:

Steinmayer E.: Die Matrikel der Universität Altdorf. Würzburg. 1912.

I—II. köt.

Weszprémi St.: Succincta medicorum Hung, et Transilv. biogr. IV, 157.

(1692—1768.)

May István: Az altdorfi egyetem magyar hallgatói. ItK 1966: 165—6.

α hallei egyetemről:

Siebenbürger in Halle. (Korrespondenzblatt 1879: 66.)

Schräder W. : Geschichte des Friedrichs-Universität zu Halle. 1894., Berlin.

Weszprémi St.: Succincta. IV., 160. (1695—1751.)

Szlávik Mátyás: (a wittenbergi egyetemmel történt egyesülése óta) Prot. Egyh. és Isk. Lap. 1900.

Görög Ernő: A hallei magyar egylet története 1863—1906. Halle, 1906.

a göttingai egyetemről:

A Kecskeméti Protestáns Közlönyben. I, 1858: Molnár Lászlótól.

Borzsák István: Budai Ézsaiás és klasszika-filológiánk kezdetei. Bp., 1955. Függelék.

Vereins-Vorsteher: Verzeichniss derjenigen Siebenbürger Sachsen, welche an der Universitäten zu Krakau, Strassburg und Göttingen studiert haben. (Archiv N. F. VI, — 1863. 296—97.)

az erlangeni egyetemről:

Schnizlein C.: Siebenbürger auf der Universität Erlangen im 18. Jahr- hundert. (Korrespondenzblatt d. Ver. f. siebenbürg. Landeskunde.

1880: 7.)

Siebenbürger in Erlangen. (Korrespondenzblatt. 1882: 80.) a herborni főiskoláról:

Linde A. : Die Nassauer Drucke der königl. Landesbibliothek in Wies- baden. 1882.1. 335—496.

Hellebrant Árpád: Adalék a külföldi iskolázás történetéhez a XVII.

században. (Századok. 1883: 154—155.) a giesseni főiskoláról:

Klewitz E.u.Ebel К.: Die Matrikel der Universität Glessen 1608—1707.

Glessen. 1898. (Mitteilungen des oberhessischen Geschichts.- vereins. N. F. II—VI.)

(8)

a bambergi főiskoláról:

Weber Heinrich: Geschichte der gelehrten Schulen im Hochstift Bamberg von 1007—1803. Bamberg, 1879—1882. II. 745—780.

A svájci egyetemek közül általános áttekintést kapunk:

Dezsényi Béla: Magyarország és Svájc. Bp., 1946.

a bázeli egyetemről:

Weszprémi St.: Succincta. IV, 158. (1576—1766.)

Zsindely István: A bázeli egyetem anyakönyvéből. (SpFüz. IV, 1860:

154—165. és 838.)

Révész Imre: A bázeli egyetemben tanult magyarok névsora 1600—1852. (Magy. Tört. Tár. II. köt. 1861: 239—242.

Debreczeni Protestáns Lap. 1882. (Kiss Bertalan közlése.)

Verzár Frigyes: A baseli egyetemen tanult magyarok névsora. (Deb- receni Szemle. 1931: 315—333.)

Verzár Frigyes: Magyar orvostanhallgatók Basel egyetemén. (Orvosi Hetilap. 1931. 23. és 28. sz.)

α freïburgi egyetemről:

Mayer H.: Die Matrikel der Universität Freiburg im Breisgau 1460—1656. I. köt. Freiburg, 1907.

a genfi egyetemről:

Szél Kálmán: A magyarhoni h. hv. egyházra vonatkozó egyes törté- neti adatok a genfi h. hv. papi testület jegyzökönyvéből. (SpFüz.

1862: 922—929.)

A genfi egyetem 400 éves fennállásának emlékkönyve. A magyaror- szági származású diákokra vonatkozó adatokat dr. Nagy Sándor Béla állította össze. Genf, 1959 vagy 1960.

a berni egyetemről:

Meyrat Walter: Die Unterstützung der Glaubengenossen im Ausland durch die reformierten Orte in 17. und 18. Jahrhundert. Bern, 1941. (256, 279—283. lapon „Liste der von Bern an ungarischen Studenten gewährten Unterstützungen".)

A hollandiai egyetemek közül általános áttekintést ad:

Birtha József: Hollandia és Magyarország. (Debreczeni Protestáns Lap 1901 : 688, 704, 719. — Bírálja Zoványi: Sp RefL).

(9)

leydai egyetemről:

Weszprémi St.: Succincta. IV, 132. (1650—1763.)

Album studiosorum academiae Lugduno Batavae, MDLXXV—

—MDCCCLXXV. Hagae, 1875.

Teutsch Fr. : Die Studierenden aus Ungarn und Siebenbürgen an der Universität Leyden 1575—1875. (Archiv N. F. XVI. 1880—1881.

204—226.)

Antal Géza: Az utrechti és leideni egyetemeken járt magyar ifjak név- jegyzéke. (Prot. Egyh. és Isk. Lap. 1888.)

Birtha József: Hollandia és Magyarország. (Debr. Prot. Lap 1901: 815., 832.)

Miklós Ödön: Magyar diákok a leideni Staten Collegeben. (Theologiai Szemle. 1928. és Kny.)

franekerai egyetemről:

Szilády Áron: Campegius Vitringa magyar tanítványai Franekerában.

(Magy. Prot. Egyh. és Isk. Figyelmező. V. — 1874. 43—50.) Hellebrant Arpád:Afranekeri egyetemen tanult magyarok 1623—1790.

(TT 1886: 599—608; 792—800. és 1887: 196—208.) г utrechti egyetemről:

Weszprémi St.: Succincta. IV, 137. (1634—1784.)

K. Nagy Elek: A magyarok az utrechti egyetemen 2V2 század alatt.

(PrKl. 1885: 213; 219—220.)

Album studiosorum academiae Rheno-Traiectinae MDCXXXVI—

MDCCCLXXXVI. Accedunt nomina curatorum et professorum per ea saecula. Ultrajecti. 1886.

Antal Géza: Az utrechti és leideni egyetemeken járt magyar ifjak név- jegyzéke. (Prot. Egyh. és Isk. Lap. 1888.)

Verzeichniss der Studenten aus Ungarn und Siebenbürgen an der Universität Utrecht in den Jahren 1643—1885. (Archiv N. F.

XXII. — 1889. 79—92.)

Birtha József: Hollandia és Magyarország. (Debr. Prot. Lap. 1901: 720;

753; 766.)

Segesváry Lajos: Magyar református ifjak az utrechti egyetemen 1636—1836. (Theologiai tanulmányok. 44. sz.) Debrecen, 1935.

gröningai egyetemről:

Birtha József: Hollandia és Magyarország. (Debr. Prot. Lap. 1902.: 21;

40—41.)

Miklós Ödön: A gröningeni egyetemen tanult magyarok névsora, (Du- nántúli Prot. Lap. 1917: 194—197. és 202—207. + Kny. Pápa,

1917.)

harderovicumi egyetemről:

Zoványi Jenő: A harderwijki egyetem magyarországi hallgatói. (ItK I, 1891:433—436.)

Korrespondenzblatt. IV. 1892. 45—46. (Csak erdélyiek.)

(10)

az amsterdami főiskoláról:

Birtha József: Hollandia és Magyarország. (Debr. Prot. Lap. 1902: 55;

106; 121.)

a deventeri athenaeumról:

Segesváry Lajos: A deventeri athenaeumon tanult magyarok. (Száza- dok. 1937:506—508.)

Az angliai egyetemek közül

Nem beszélve Pongrácz József ismertetéséről (Magyar diákok Angliá- ban. Pápa, 1914.) és Berg Pál munkájáról (Az angol nyelvtanítás útja a magyar iskolában. Bp., 1942.), tulajdonképpen Trócsányi Berta volt az első (Magyar ref. teológusok Angliában a XVI. és XVII. században. Debrecen, 1944.), aki a szórványos adatokból megkísértette összeállítani az Angliában járt magyar diákok név- sorát. Természetes, hogy ez a sorozat erősen hiányos, pedig volt idő, amikor meglehetősen nagyszámú magyar ifjú látogatta külö- nösen az oxfordi és a cambridge-i egyetemet, csakhogy a vékony pénztárcájú diákoknak csak rövid időre futotta a drága angliai élet.

Az edinburghi egyetemről a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap 1884. évfo- lyamában Szőts Gero s ugyanennek a folyóiratnak 1907. évfolyamában Kováts J. István közöl adatokat.

az oxfordi egyetemről:

Alumni Oxoniensis. The members of the University of Oxford. Lon- don, 1888.1—II.

Felsorolásomat azzal, a mások által is megtett megállapítással kell le- zárnom, hogy addig az ideig, amíg a Magyar Tudományos Akadémia nem folytatja tovább a „Magyarországi tanulók külföldön" című s több mint fél évszázad óta szünetelő kiadványsorozatát, bizony, a kutatóknak csak nagy fáradság árán s amellett nem mindig megbízható olvasás alapján ké- szült különféle közleményekből kell a munkájukhoz nélkülözhetetlen ada- tokat összehordaniok. E nehéz helyzethez sorolható még az a körülmény is, hogy számos esetben nem is ismeretes előttük a forrás, amely a nekik szükséges kiegészítést megadná. Éppen ezért a fentebb közölt felsorolás is még sok pótlásra szorul, minthogy ezzel csak az általam alkalmilag felhasz- nált vagy legalábbis ismert forrásokat óhajtottam megjelölni.

Végezetül felsorolok még egynéhány olyan munkát, amely ha nem is terjeszkedik ki e cikk keretébe illő részletekre, de mint összefoglaló hely- zetrajzok és egyéb közéjük vágó közlemények, az egykori főiskolai hallga- tókra vonatkozó általános jelenségekkel egészítik ki a fenti bibliográfiát.

Daxer György : A külföldi iskolalátogatás hatása a hazai protestáns ne- velésügy fejlődésére. 1520—1790. Békéscsaba, 1909.

(11)

Ballagi Aladár: Magyar stipendiumok külföldi egyetemeken. ItK 1891:

404—406.

Zsilinszky Mihály: Tájékoztató a külföldi egyetemeken magyar pro- testáns ifjak részére tett alapítványi ösztöndíjakról. 1897.

Dezső Béla: Külföldi stipendiumok. Erd. Prot. Közi. 1877: 98; 110; 122.

A külföldi stipendiumokról. Prot. Egyh. és Isk. Lap. 1887. és Erd. Prot.

Közi. 1887: 80.

A „Stipendium Bernardinum" (Erd. Prot. Közi. 1873: 5; 429.)

Benkő Lajos és Gyula: A jenai magyar egylet. Erd. Prot. Közi. 1873:

279; 286.

Paulsen Friedrich: Geschichte des Gelehrten Unterrichts auf den deutschen Schulen u. Universitäten. I, II. 1921.

Paulsen Friedrich: Die deutschen Universitäten u. das Universität- studium. 1902.

Fináczy Ernő: A középkori nevelés története. Bp., 1926.

Hautz J. F.: Geschichte der Universität Heidelberg. I—II. 1862.

Gyöngyösi László: Ó-heidelbergi diákok. ProtSzle 1916: 298—311.

Tholuck Α.: Das akademischè Leben des siebzehnten Jahrhunderts.

I—II. 1853—1854.

Kemény József : Die Stiftungen des studirenden Jugend Ungarns u.

Siebenbürgens. (Kurz Anton: Magazin für Geschichte etc. I. köt.

Brassó, 1844. 80—91.)

Lukinich Imre: Adatok a magyar külföldi iskoláztatás történetéhez.

(Károlyi Emlékkönyv. Bp. 1933.)

Zoványi Jenő: Két alapítvány hollandiai egyetemeken tanuló magya- rok számára. ItK 1891: 404.

S. Szabó József: Tudományos peregrináció a reformáció korában (Prot.

Szle. 1938: 322—329.)

Nagy Géza: Külföldön bujdosó erdélyi diákok levelezése. Kolozsvár 1933.

Az itt felsoroltak nagyobb részénél azonban még sokkal fontosabbak:

Bán Imre: Apáczai Csere János. Bp., 1958. 83—156. és Zoványi Jenő: cikkei a teológiai lexikonhoz. (1941.)

Nem szabad azonban megfeledkeznünk a Szabó Károly—Hellebrant Árpád: RMK III/l. + 2. kötetéről (Bp., 1896. és 1898.), valamint az itt-ott megjelent kiegészítő pótlékokról (mint pld. az EM-ban Köblös Zoltán közléseiről) sem, csakhogy óvatosan kell eljárnunk különösen a szerzőket meg vitatkozó ifjakat verssel üdvözlő diá- kok tanulmányi helyének lerögzítésénél, minthogy a jó barátok gyakran más egyetemi városokból köszöntötték tanulótársaik' ér- tékesebb, avagy csak szerényebb szellemi termékeit.

Mindaz, amit fentebb felsoroltam — távolról sem teljes: a magyar pe- regrinusok névjegyzékeiből is némely város (egyetem) esetében csak válo- gatást adtam; még kevésbé található itt a külföldi tanulmányozás egyéb forrásainak könyvészete. E források tudományos kiadása is sürgető feladat lenne, de addig: bárha elkészülne legalább alapos bibliográfiájuk!

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Disszertációm alapvető célja, hogy egy átfogó empirikus kutatás eredményei alapján bemutassam a vizsgált magyarországi labdarúgó akadémiák alkalmazásában álló

A regresszióelemzés ugyancsak azt mutatta, hogy egy ország hallgatói körében sem érvényesül a szociokulturális háttér hatása, csak a magyarországi diákok

Walter Rauscher erzählt meisterhaft die Geschichte der Außenpolitik von Österreich-Ungarn in den Jahren von 1866 bis 1914 als die Geschichte eines multinationalen Staates von

Miklós nádor a Thurzó családdal több szálon is érintkezett: István fia Thurzó leányt vett feleségül (róla lásd később); második felesége, Nyáry Krisztina

Magyar Noémi – Martin-Luther-Universität Halle-Wittenberg (Németország) Mazsu Gyöngyi – Ernst-Moritz-Arndt-Universität Greifswald (Németország) Petrócziné Petrov Anita

És ne felejtsük, a kisebbségi magyar reményeket még meg nem ölt korban, 1927-ben, a lugosi Jakabbfy-féle Magyar Kisebbség hasábjain Asztalos Miklós írta le, hogy az

Nagy, der spätere Ordinarius für Strafrecht und Leiter des Lehrstuhls an der Staats- und Rechtswissenschaftlichen Fakultät und jetzt verdienstvolle Jubilar war in den

Idem etenim per omnia foedus cum Turca iniverunt, quod Serenissimus princeps Transylvaniae, ut vero de regno Transylvaniae etiam aliquid adiiciam, Michael Apafi, Dei gratia