M A G Y A R O R S Z Á G I H A L L G A T Ó I
— Bibliográfia —
Az egyszerű, száraz adatokat, amelyeket az idegenországokbeli akadé- miák anyakönyvei és egyéb iratai rejtenek, ha tüzetesen átfésülhetnénk, mégiscsak sok iránytmutató jelenséget tárnának elénk, éppen ezért minden lehető módot meg kell kísérelnünk ennek lehetővé tételére, mert a felszínre bukkanó adatok nélkül valóban sem történelmi korképet, sem életrajzot s egyáltalában semminemű szellemi mozgalmat helyesen felépíteni, re- konstruálni lehetetlen lenne, éppen ezért fontos ismernünk azokat a forrá- sokat, amelyekben mindezekre reáakadhatunk.
Nem egy összefoglaló munkáról van tudomásunk, amelyek útmutatóul szolgálnak. Így találjuk az aránylag könnyebben hozzáférhetők között:
Magyary Zoltán: A magyar tudománypolitika alapvetése. Bp., 1927. с. mű- ben: 149—165. (Lukinich Imre: A magyarok egyetemjárása külföldön.) Ko- sáry Domokos: Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába.
I—III. Bp., 1951—1958. с. bibliográfia számos tételét.
Természetes, hogy ezek a munkák sem teljesek, valamint egyáltalá- ban nem lesz tökéletes az alább közlendő névsor sem, szükséges azonban e sorozatot minél gyakrabban megismételnünk, hogy a kutatók mennél könnyebben reátalálhassanak a nekik szükséges forrásmunkákra.
Sajnos, csak egyetlen, sőt az is nagyon hiányos, és már idejétmúlt mű- vel rendelkezünk, mégpedig Franki Vilmos: A hazai és külföldi iskolázás a XVI. században. Bp., 1873., amely az egyes külsőországokbeli főiskolákat, vagy amint Szepsi Csombor Márton mondja „Europica varietas" című na- gyon becses munkájában (Kovács Sándor Iván—Kulcsár Péter: Szepsi Csombor Márton összes művei. Bp., 1968, 255.) „czudálatos szép Academia"- kat, „auagj Nagyságos Scholá"-kat rendszeresen sorba véve — a tanulók névsora kivételével — röviden beszámol a kutatókat érdeklő jelenségekről.
Bárha megtaláljuk ezt a fenti két munkában is, valamint a lexikonok egyes címszavainál, csakhogy sokkal általánosítottabb és a minket lényegileg ke- vésbé érdeklő adatokkal.
Az egyetemek sorát az alábbiakban országok szerint és lehetőleg idő- rendben, illetőleg látogatottsági időrendben csoportosítva adom közre, minthogy a diákok időszakonként más és más országot, illetőleg bizonyos korokban rendesen csak egyes országok akadámiáit látogatták.
A legkorábban felkeresett egyetemek általában véve az olaszországiak voltak. Egységesen összefoglaló legkitűnőbb munkánk:
Veress Endre: Olasz egyetemeken járt magyarországi tanulók anya- könyve és iratai 1221—1864. Bp., 1941.
α bolognai egyetemről:
Friedlaender E. et Malagola C. : Acta nationis Germanicae universitatis Bononiensis. Berolini. 1887. (Ism. Korrespondenzblatt XIII. — 1890. 25—29.)
Wattenbach W.: Siebenbürger Sachsen in Bologna, (Korrespondenz- blatt I. — 1878. 99—100.).
α paduai egyetemről:
Veress Endre: A paduai egyetem magyarországi tanulóinak anya- könyve és iratai. 1264—1864. Bp., 1915. (Matricula et acta Hunga- rorum in universitatibus Italiae studentium. I.)
Találunk még adatokat a Századok 1875: 674—76. és a Korrespondenz- blatt 1897: 74—75.
a ferrarai egyetemről:
Pap Károly: Ferrarai és perugiai magyar tanulók a XV—XVIII. szá- zadból. (ItK 1902: 368—371.)
a perugiai egyetemről:
Pap Károly i. m. (ItK 1902: 371—372.) α római egyetemről:
Bunyitay Vincze: A római Szent Lélek-Társulat anyakönyve 1446—1523. Bp., 1889.
Steinhuber Α.: Geschichte des Collegium Germanicum Hungaricum in Rom. Freiburg i. Br., 1895.
Veress Endre: A római Collegium Germanicum et Hungaricum ma- gyarországi tanulóinak anyakönyve és iratai. I. Anyakönyv 1559—1917. Bp., 1917. (Matricula et acta Hungarorum in uni- versitatibus Italiae studentium. I.)
A franciaországi Lyonban és Párisban tanult középkori magyar diákokról nagyjában Franki Vilmos számol be i. m.-ben
a strassbourgi egyetemről:
Vereins-Vorsteher: Verzeichniss derjenigen Siebenbürger Sachsen, welche an den Universitäten zu Krakau, Strassburg und Göttingen studiert haben. (Archiv des Vereines für siebenbürgische Landes- kunde. N,eue Folge. VI, Bd. — 1863. 291—296.)
Eckhardt Sándor: Magyar szónokképzés a XVI. századi Strasszburgban.
Bp. 1944.
Az osztrák egyetemek közül:
a bécsi egyetemről:
Fraknói Vilmos: Magyarországi tanárok és tanulók a bécsi egyetemen a XIV. és XV. században. (Értekezések a történeti tudományok köréből. III. köt. X. szám.)
Teutsch G. D.: Siebenbürger Studierende auf der Hochschule in Wien im 14, 15, und 16. Jahrhundert. (Archiv des Vereines für sieben- bürgische Landeskunde. Neue Folge X. Bd. 164—181. és XVI. Bd.
321—354.)
Schuller F. : Siebenbürger in Wien am Ende des 15. und des 16. Jahr- hunderts. (Korrespondenzblatt. XV. — 1892. 49—52.; XVI.
114—115.)
Bunyitay Vincze s társai: Egyháztörténeti emlékek a hitújítás korából.
I, 544—47.: Magyarországi tanulók a bécsi egyetemen. 1520—1529.
Schrauf Károly: Magyarországi tanulók a bécsi egyetemen 1377 előttől 1457-ig. (Magyarországi tanulók külföldön. Bp., 1892.).
Schrauf Károly: A bécsi egyetem magyar nemzetének anyakönyve.
(1453—1630.) (Magyarországi tanulók külföldön. Bp., 1902.) a gráci egyetemről:
Relkovic Neda: A gráci egyetem legrégibb magyar hallgatói.
1586—1640. Bp., 1933.
Veress Endre: A Sennyei-fiúk külföldi iskoláztatása. Sz. 1915: 50—69.
(XVII. szd.: Bécs, Grác, Róma.)
Rákóczy Pál tanulókori levelei a gráci egyetemről, 1611—16 között.
TT 1888:259—268.
Andritsch, J.: Studenten und Lehrer aus Ungarn und Siebenbürgen an der Universität Graz. (1586—1782.) Graz, 1965. (Ism. Jenei Ferenc.
ItK. 1967: 98—99.)
A csehországi egyetemek közül:
a prágai egyetemről:
Monumenta histórica Universitatis Carolo-Ferdinandeae Pragensis.
Pragae, 1830—1834.1—III. köt.
Studenten aus Ungarn und Siebenbürgen an der Prager Univer- sität in XIV—XV. Jahrhundert. (Korrespondenzblatt. VI. — 1883.
19—20. u. 29—30.) az olmützi egyetemről:
Hellebrant Árpád: az Olmüczben tanult magyarok 1590—1664. (TT 1888:196—208.)
A lengyelországi egyetemek közül:
a krakkói egyetemről:
Miller Jakab Ferdinánd: Regestrvm Bursae Cracoviensis Hvngarorvm nvnc primvm ex authographo codice Bibliothecae Cracoviensis editvm. Bvdae, 1821.
Schwarz Karl: Verzeichniss der von 1492—1539 in Krakau studieren- den Siebenbürger. (Archiv des Vereines für siebenbürgische Landeskunde. N. F. V. — 1861. 115—118.)
Vereins-Vorsteher: Verzeichniss derjenigen Siebenbürger Sachsen, welche an den Universitäten zu Krakau, Strassburg und Göttingen studiert haben. (Archiv N. F. VI. — 1863. 191—297.)
Album studiosorum Universitatis Cracoviensis ab anno MCCCC.
Cracoviae, 1883.
U. az 1887—1904.1—III. köt. (1400—1606.)
Bunyitay Vince s társai: Egyháztörténeti emlékek a magyarországi hitújítás korából. (II., 334—543.) A krakkói magyar tanulók háza lakóinak jegyzéke. 1519—1529.
Schrauf Károly: A krakkói magyar tanulók háza lakóinak jegyzéke.
(1493—1558.) Bp., 1893. (Magyarországi tanulók külföldön. III.) Kovács Endre: A krakkói egyetem és a magyar művelődés. Bp., 1964.
Még sok lengyel főiskolára jártak magyarok, főképpen pedig „akadé- miai gimnáziumokba" (Gdañsk, Toruñ stb.) Szczecinre (Stettin) ld.
Korrespondensblatt. XIII. 1890. 49.
A németországi egyetemek közül:
α heidelbergi egyetemről:
Weszprémi Stephanus: Succincta medicorum Hungar. et Transylv.
biographia. Viennae, 1787. IV. 465—469.
Szeremlei József: Közlemények a heidelbergi egyetem és könyvtára történetéből. (SpFüz. 1862: 452—471. és 556—567.)
Szenczi Molnár Albert levele Bethlen Gáborhoz. (Dézsi Lajos: Szenczi Molnár Albert naplója, levelezése és irományai. Bp., 198. 80. és SpFüz. 1864. 668—669.)
Tállyai Putnoki János 1618. évi emlékkönyve. Adatait közöltem: Adat- tár I. 146—160.
Gulyás József: A legrégibb magyar emlékkönyv. ItK 1930: 477.
Teutsch Fr.: Die Studierenden aus Ungarn und Siebenbürgen auf der Hochschule in Heidelberg von der Gründung derselben bis 1810.
(Archiv N. F. X, 182—192.)
Toepke Gustav: Die Matrikel der Universität Heidelberg von 1386. bis 1846. I—V. Theil. Heidelberg, 1884—1904.
Zoványi Jenő: Adatok a heidelbergi egyetem magyar hallgatóinak név- sorához. ProtSzle 1904. évf.-ban. (Századok 1886: 532-től.) Mokos Gyula: Íróink életéhez. Bp. 1907. (Sok fontos igazítás és új ada-
lékot hoz heidelbergi diákjaink munkásságához.)
lipcsei egyetemről:
Fabini Th. u. Teutsch Fr.: Die Studierenden aus Ungarn und Sieben- bürgen auf der Universität Leipzig von der Gründung derselben
1409 bis 1872. (Archiv N. F. X, — 1872. 386—416.)
Erler G.: Die jüngere Matrikel der Universität Leipzig, 1559—1809.
Leipzig, 1909.1—III. köt.
rostocki egyetemről:
Hofmeister Α. : Die Matrikel der Universität Rostock. Rostock.
1889—1904.1—IV. köt.
г ingolstadti—landshuti—müncheni egyetemről:
Annales Ingolstadiensis Academiae. Ingolstadii, 1782. I—IV.
Freninger Fr.: Das Matrikelbuch der Universität Ingolstadt—Lands- hut—München. München, 1872.
tübingai egyetemről:
Vas Tamás : A tübingai egyetemen eleitől fogva megfordult magyarok névsora. (Prot, Egyh. és Isk. Lap. 1803: 812—813.)
Auszug aus dem Album der к. würtemb. Eberhard-Karls-Universität Tübingen. (1617—1861.). (Archiv N. F. VII. — 1866. 460—463.) Urkunden zur Geschichte der Universität Tübingen aus den Jahren
1476 bis 1550. Tübingen, 1877, 455—693.
wittenbergi egyetemről:
Bod Péter: Historia Hungarorum Ecclesiastica. Lugduni Batavorum.
I, 360—367.
Grohmann: Annalen der Universität zu Wittenberg. Meissen, 1802.
Bartholomaeides: Memoriae Ungarorum, qui in alma quondam univer- sitate Vitebergensi... studia . .. confirmarunt. Pest, 1817. 310.
Foerstemann C. E.: Libér decanorum facultatis theologicae academiae Vitebergensis. Lipsiae, 1838.
Foerstemann C. E.: Album academiae Vitebergensis ab a Ch. MDII.
usque ad a. MDLX. Lipsiae, 1841.
Fabritius Karl: Die siebenbürgischen Studierenden auf der Universität zu Wittenberg im Reformationszeitalter. (Archix N. F. II. — 1855.
134—141.)
Révész Imre: Magyar tanulók Wittenbergben Melanchton haláláig.
(Magy. Tört. Tár. VI. köt. 1859, 205—230.)
Garády [ = Fabó András?] : Wittynyédi István levelei, adalékul magya- rok iskoláztatásához külföldön. Sz. 1870: 420, 568, 653.
Barabás Samu: Thurzó Imre Wittenbergben. Sz. 1881: 149.
Koncz József: A wittenbergi akadémián a XVI. században tanult ma- gyar ifjak latin versei, mint forrásművek és pótlékok a Magyar Athenashoz. (ItK I. 1891: 246—260.)
Thury Etele: A wittenbergi akadémián járt magyar tanulók társasá- gának anyakönyve. 1555—1608. (Thury Etele: Iskolatörténeti Adattár. Pápa, 1908. II. köt. 3—67.
Závodszki Levente: Thurzó Imre gr. wittenbergi rektorsága. Bp. 1912.
Friedensburg Walter: Geschichte der Universität Wittenberg. Halle a. S. 1917.
Asztalos Miklós: Magyar diákok előadásairól szóló rektori hirdetmé- nyek Wittenbergből, 1562—1656. MKSzle 1929—31: 129—136.
Asztalos Miklós: Személyi vonatkozású adatok a wittenbergi egyetem magyar hallgatóiról (1554—1750) EM 1931: 240—50.
Asztalos Miklós: A wittenbergi egyetem magyarországi hallgatóinak névsora. 1601—1812. (Magy. Prot. Egyháztörténeti Adattár. XIV.
— 1931. 111—201.)
Szabó Géza: Geschichte des ungarischen coetus an der Universität Wittenberg. 1555—1613. (Halle, 1941.)
Juntke Fritz: Album Academiae Vitebergensis 1660—1710. (Halle, 1952.)
az Odera melletti Frankfurt egyeteméről:
Schullerus Franz: Siebenbürger Studierende an der Universität in Frankfurt an der Oder. (1546—1796.) (Archiv N. F. XXII. 4 0 5 ^ 1 2 . ) Friedländer E.: Ältere Universitäts-Matrikeln. Universität Frankfurt
a. d. Oder. Leipzig, 1887—1888. (Publicationen aus den k. preus- sischen Staatsarchiven, 32., 36. et 49. lib.) 1—3. köt.
Zoványi Jenő: A magyarországi ifjak az Odera melletti frankfurti egyetemen. (ProtSzle I. évf. 1889: 178—202.)
Kanyaró Ferenc: A frankfurti egyetem hallgatói Erdélyből. (Keresz- tény Magvető X X X . köt. 1895: 289—290.)
α marburgi egyetemről:
Szenczi Molnár Albert levele Bethlen Gáborhoz. 1617. (SpFüz. 1864:
669.)
Catalogus studiosorum Scholae Marpurgensis, per annos 1527—1628.
descriptus. Edidit Julius Caesar. Pars I—IV. Marburgi, 1875—1887.
Századok. 1888: 467—468.
Falkenheiner W. : Personen- und Ortsregister zu der Matrikel und den Annalen der Universität Marburg 1527—1652. Marburg, 1904.
Zoványi Jenő: A marburgi egyetem magyarországi hallgatói. (It 1955:
344—349.) a jenai egyetemről:
Weszprémi Stephanus: Succincta medicorum Hung, et Transilv. biogr.
IV, 155. 1682—1770.
Haan Lajos: Jena Hungarica sive memoria Hungarorum a tribus proximis saeculis academiae Jenaensi adscriptorum. Gyula, 1858.
180.
Révész Imre: A jénai egyetemben tanult magyarok s erdélyiek név- sora 1550—1850. (Magy. Tört. Tár. IX. köt. 1861. 218—238.) Schiel G. u. Herfurth F. : Verzeichniss der auf der Universität zu Jena
immatriculierten Ungarn und Siebenbürger. (Archiv N. F. XII.
— 1874. 312—353.)
Mokos Gyula: Magyarországi tanulók a jénai egyetemen. (1548—1883.) Bp., 1890. (Magyarországi tanulók külföldön. I. köt.)
Feyl O. : Die führende Stellung der Ungarländer in der internationalen Geistesgeschichte der Universität Jena. (Wiss. Zschr. d. Univ.
Jena, III. 1954: 399—445. és kny.)
Feyl O.: Beiträge zur Geschichte der slawischen Verbindungen und internationalen Kontakte der Universität Jena. Jena, 1960.
az altdorfi egyetemről:
Steinmayer E.: Die Matrikel der Universität Altdorf. Würzburg. 1912.
I—II. köt.
Weszprémi St.: Succincta medicorum Hung, et Transilv. biogr. IV, 157.
(1692—1768.)
May István: Az altdorfi egyetem magyar hallgatói. ItK 1966: 165—6.
α hallei egyetemről:
Siebenbürger in Halle. (Korrespondenzblatt 1879: 66.)
Schräder W. : Geschichte des Friedrichs-Universität zu Halle. 1894., Berlin.
Weszprémi St.: Succincta. IV., 160. (1695—1751.)
Szlávik Mátyás: (a wittenbergi egyetemmel történt egyesülése óta) Prot. Egyh. és Isk. Lap. 1900.
Görög Ernő: A hallei magyar egylet története 1863—1906. Halle, 1906.
a göttingai egyetemről:
A Kecskeméti Protestáns Közlönyben. I, 1858: Molnár Lászlótól.
Borzsák István: Budai Ézsaiás és klasszika-filológiánk kezdetei. Bp., 1955. Függelék.
Vereins-Vorsteher: Verzeichniss derjenigen Siebenbürger Sachsen, welche an der Universitäten zu Krakau, Strassburg und Göttingen studiert haben. (Archiv N. F. VI, — 1863. 296—97.)
az erlangeni egyetemről:
Schnizlein C.: Siebenbürger auf der Universität Erlangen im 18. Jahr- hundert. (Korrespondenzblatt d. Ver. f. siebenbürg. Landeskunde.
1880: 7.)
Siebenbürger in Erlangen. (Korrespondenzblatt. 1882: 80.) a herborni főiskoláról:
Linde A. : Die Nassauer Drucke der königl. Landesbibliothek in Wies- baden. 1882.1. 335—496.
Hellebrant Árpád: Adalék a külföldi iskolázás történetéhez a XVII.
században. (Századok. 1883: 154—155.) a giesseni főiskoláról:
Klewitz E.u.Ebel К.: Die Matrikel der Universität Glessen 1608—1707.
Glessen. 1898. (Mitteilungen des oberhessischen Geschichts.- vereins. N. F. II—VI.)
a bambergi főiskoláról:
Weber Heinrich: Geschichte der gelehrten Schulen im Hochstift Bamberg von 1007—1803. Bamberg, 1879—1882. II. 745—780.
A svájci egyetemek közül általános áttekintést kapunk:
Dezsényi Béla: Magyarország és Svájc. Bp., 1946.
a bázeli egyetemről:
Weszprémi St.: Succincta. IV, 158. (1576—1766.)
Zsindely István: A bázeli egyetem anyakönyvéből. (SpFüz. IV, 1860:
154—165. és 838.)
Révész Imre: A bázeli egyetemben tanult magyarok névsora 1600—1852. (Magy. Tört. Tár. II. köt. 1861: 239—242.
Debreczeni Protestáns Lap. 1882. (Kiss Bertalan közlése.)
Verzár Frigyes: A baseli egyetemen tanult magyarok névsora. (Deb- receni Szemle. 1931: 315—333.)
Verzár Frigyes: Magyar orvostanhallgatók Basel egyetemén. (Orvosi Hetilap. 1931. 23. és 28. sz.)
α freïburgi egyetemről:
Mayer H.: Die Matrikel der Universität Freiburg im Breisgau 1460—1656. I. köt. Freiburg, 1907.
a genfi egyetemről:
Szél Kálmán: A magyarhoni h. hv. egyházra vonatkozó egyes törté- neti adatok a genfi h. hv. papi testület jegyzökönyvéből. (SpFüz.
1862: 922—929.)
A genfi egyetem 400 éves fennállásának emlékkönyve. A magyaror- szági származású diákokra vonatkozó adatokat dr. Nagy Sándor Béla állította össze. Genf, 1959 vagy 1960.
a berni egyetemről:
Meyrat Walter: Die Unterstützung der Glaubengenossen im Ausland durch die reformierten Orte in 17. und 18. Jahrhundert. Bern, 1941. (256, 279—283. lapon „Liste der von Bern an ungarischen Studenten gewährten Unterstützungen".)
A hollandiai egyetemek közül általános áttekintést ad:
Birtha József: Hollandia és Magyarország. (Debreczeni Protestáns Lap 1901 : 688, 704, 719. — Bírálja Zoványi: Sp RefL).
leydai egyetemről:
Weszprémi St.: Succincta. IV, 132. (1650—1763.)
Album studiosorum academiae Lugduno Batavae, MDLXXV—
—MDCCCLXXV. Hagae, 1875.
Teutsch Fr. : Die Studierenden aus Ungarn und Siebenbürgen an der Universität Leyden 1575—1875. (Archiv N. F. XVI. 1880—1881.
204—226.)
Antal Géza: Az utrechti és leideni egyetemeken járt magyar ifjak név- jegyzéke. (Prot. Egyh. és Isk. Lap. 1888.)
Birtha József: Hollandia és Magyarország. (Debr. Prot. Lap 1901: 815., 832.)
Miklós Ödön: Magyar diákok a leideni Staten Collegeben. (Theologiai Szemle. 1928. és Kny.)
franekerai egyetemről:
Szilády Áron: Campegius Vitringa magyar tanítványai Franekerában.
(Magy. Prot. Egyh. és Isk. Figyelmező. V. — 1874. 43—50.) Hellebrant Arpád:Afranekeri egyetemen tanult magyarok 1623—1790.
(TT 1886: 599—608; 792—800. és 1887: 196—208.) г utrechti egyetemről:
Weszprémi St.: Succincta. IV, 137. (1634—1784.)
K. Nagy Elek: A magyarok az utrechti egyetemen 2V2 század alatt.
(PrKl. 1885: 213; 219—220.)
Album studiosorum academiae Rheno-Traiectinae MDCXXXVI—
MDCCCLXXXVI. Accedunt nomina curatorum et professorum per ea saecula. Ultrajecti. 1886.
Antal Géza: Az utrechti és leideni egyetemeken járt magyar ifjak név- jegyzéke. (Prot. Egyh. és Isk. Lap. 1888.)
Verzeichniss der Studenten aus Ungarn und Siebenbürgen an der Universität Utrecht in den Jahren 1643—1885. (Archiv N. F.
XXII. — 1889. 79—92.)
Birtha József: Hollandia és Magyarország. (Debr. Prot. Lap. 1901: 720;
753; 766.)
Segesváry Lajos: Magyar református ifjak az utrechti egyetemen 1636—1836. (Theologiai tanulmányok. 44. sz.) Debrecen, 1935.
gröningai egyetemről:
Birtha József: Hollandia és Magyarország. (Debr. Prot. Lap. 1902.: 21;
40—41.)
Miklós Ödön: A gröningeni egyetemen tanult magyarok névsora, (Du- nántúli Prot. Lap. 1917: 194—197. és 202—207. + Kny. Pápa,
1917.)
harderovicumi egyetemről:
Zoványi Jenő: A harderwijki egyetem magyarországi hallgatói. (ItK I, 1891:433—436.)
Korrespondenzblatt. IV. 1892. 45—46. (Csak erdélyiek.)
az amsterdami főiskoláról:
Birtha József: Hollandia és Magyarország. (Debr. Prot. Lap. 1902: 55;
106; 121.)
a deventeri athenaeumról:
Segesváry Lajos: A deventeri athenaeumon tanult magyarok. (Száza- dok. 1937:506—508.)
Az angliai egyetemek közül
Nem beszélve Pongrácz József ismertetéséről (Magyar diákok Angliá- ban. Pápa, 1914.) és Berg Pál munkájáról (Az angol nyelvtanítás útja a magyar iskolában. Bp., 1942.), tulajdonképpen Trócsányi Berta volt az első (Magyar ref. teológusok Angliában a XVI. és XVII. században. Debrecen, 1944.), aki a szórványos adatokból megkísértette összeállítani az Angliában járt magyar diákok név- sorát. Természetes, hogy ez a sorozat erősen hiányos, pedig volt idő, amikor meglehetősen nagyszámú magyar ifjú látogatta külö- nösen az oxfordi és a cambridge-i egyetemet, csakhogy a vékony pénztárcájú diákoknak csak rövid időre futotta a drága angliai élet.
Az edinburghi egyetemről a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap 1884. évfo- lyamában Szőts Gero s ugyanennek a folyóiratnak 1907. évfolyamában Kováts J. István közöl adatokat.
az oxfordi egyetemről:
Alumni Oxoniensis. The members of the University of Oxford. Lon- don, 1888.1—II.
Felsorolásomat azzal, a mások által is megtett megállapítással kell le- zárnom, hogy addig az ideig, amíg a Magyar Tudományos Akadémia nem folytatja tovább a „Magyarországi tanulók külföldön" című s több mint fél évszázad óta szünetelő kiadványsorozatát, bizony, a kutatóknak csak nagy fáradság árán s amellett nem mindig megbízható olvasás alapján ké- szült különféle közleményekből kell a munkájukhoz nélkülözhetetlen ada- tokat összehordaniok. E nehéz helyzethez sorolható még az a körülmény is, hogy számos esetben nem is ismeretes előttük a forrás, amely a nekik szükséges kiegészítést megadná. Éppen ezért a fentebb közölt felsorolás is még sok pótlásra szorul, minthogy ezzel csak az általam alkalmilag felhasz- nált vagy legalábbis ismert forrásokat óhajtottam megjelölni.
Végezetül felsorolok még egynéhány olyan munkát, amely ha nem is terjeszkedik ki e cikk keretébe illő részletekre, de mint összefoglaló hely- zetrajzok és egyéb közéjük vágó közlemények, az egykori főiskolai hallga- tókra vonatkozó általános jelenségekkel egészítik ki a fenti bibliográfiát.
Daxer György : A külföldi iskolalátogatás hatása a hazai protestáns ne- velésügy fejlődésére. 1520—1790. Békéscsaba, 1909.
Ballagi Aladár: Magyar stipendiumok külföldi egyetemeken. ItK 1891:
404—406.
Zsilinszky Mihály: Tájékoztató a külföldi egyetemeken magyar pro- testáns ifjak részére tett alapítványi ösztöndíjakról. 1897.
Dezső Béla: Külföldi stipendiumok. Erd. Prot. Közi. 1877: 98; 110; 122.
A külföldi stipendiumokról. Prot. Egyh. és Isk. Lap. 1887. és Erd. Prot.
Közi. 1887: 80.
A „Stipendium Bernardinum" (Erd. Prot. Közi. 1873: 5; 429.)
Benkő Lajos és Gyula: A jenai magyar egylet. Erd. Prot. Közi. 1873:
279; 286.
Paulsen Friedrich: Geschichte des Gelehrten Unterrichts auf den deutschen Schulen u. Universitäten. I, II. 1921.
Paulsen Friedrich: Die deutschen Universitäten u. das Universität- studium. 1902.
Fináczy Ernő: A középkori nevelés története. Bp., 1926.
Hautz J. F.: Geschichte der Universität Heidelberg. I—II. 1862.
Gyöngyösi László: Ó-heidelbergi diákok. ProtSzle 1916: 298—311.
Tholuck Α.: Das akademischè Leben des siebzehnten Jahrhunderts.
I—II. 1853—1854.
Kemény József : Die Stiftungen des studirenden Jugend Ungarns u.
Siebenbürgens. (Kurz Anton: Magazin für Geschichte etc. I. köt.
Brassó, 1844. 80—91.)
Lukinich Imre: Adatok a magyar külföldi iskoláztatás történetéhez.
(Károlyi Emlékkönyv. Bp. 1933.)
Zoványi Jenő: Két alapítvány hollandiai egyetemeken tanuló magya- rok számára. ItK 1891: 404.
S. Szabó József: Tudományos peregrináció a reformáció korában (Prot.
Szle. 1938: 322—329.)
Nagy Géza: Külföldön bujdosó erdélyi diákok levelezése. Kolozsvár 1933.
Az itt felsoroltak nagyobb részénél azonban még sokkal fontosabbak:
Bán Imre: Apáczai Csere János. Bp., 1958. 83—156. és Zoványi Jenő: cikkei a teológiai lexikonhoz. (1941.)
Nem szabad azonban megfeledkeznünk a Szabó Károly—Hellebrant Árpád: RMK III/l. + 2. kötetéről (Bp., 1896. és 1898.), valamint az itt-ott megjelent kiegészítő pótlékokról (mint pld. az EM-ban Köblös Zoltán közléseiről) sem, csakhogy óvatosan kell eljárnunk különösen a szerzőket meg vitatkozó ifjakat verssel üdvözlő diá- kok tanulmányi helyének lerögzítésénél, minthogy a jó barátok gyakran más egyetemi városokból köszöntötték tanulótársaik' ér- tékesebb, avagy csak szerényebb szellemi termékeit.
Mindaz, amit fentebb felsoroltam — távolról sem teljes: a magyar pe- regrinusok névjegyzékeiből is némely város (egyetem) esetében csak válo- gatást adtam; még kevésbé található itt a külföldi tanulmányozás egyéb forrásainak könyvészete. E források tudományos kiadása is sürgető feladat lenne, de addig: bárha elkészülne legalább alapos bibliográfiájuk!