ÚJ TÁVLATOK ELŐTT A NEVELÉSTUDOMÁNY
Az MSZMP Központi Bizottságának az állami o k t a t á s helyzetéről és fejlesz- tésének feladatairól hozott júniusi h a t á r o z a t a ú j t á v l a t o k a t n y i t o t t a nevelés- t u d o m á n y előtt is.
,,A neveléstudományi k u t a t ó m u n k á t számottevő m é r t é k b e n fejleszteni kell.
E m u n k a intézményes bázisának és káderellátottságának terveszerű fejlesztése a köznevelés feladatai fokozatos megoldásának fontos feltétele. Szükség v a n a mindenkor rendelkezésre álló t u d o m á n y o s kapacitás jobb koordinálására is.
A pedagógiai k u t a t á s elsőrendű feladata a közvetlen iskolai oktató-nevelő- m u n k a aktuális problémáinak vizsgálata és megoldásuk segítése, különös tekin- tettel az általános iskolára, a tanulók pályairányítására, az egyéni képességek sokoldalú kiművelésére, a kiemelkedő tehetségekről való gondoskodásra.
F o k o z o t t erőfeszítésre van szükség a t á v l a t i oktatáspolitikai döntések t u d o - mányos megalapozásához, a k ö z o k t a t á s ü g y i tervezés elméleti kérdéseinek tisz- tázásához. A t u d o m á n y o s m u n k a és a pedagógus továbbképzés gyakorlati bázisa- ként kísérleti iskolákat kell létrehozni. A kísérletekben részvevő nevelőket anyagi és erkölcsi t á m o g a t á s b a n kell részesíteni. A neveléstudományra váró, sok tekin- tetben újszerű feladatok eredményes megoldása érdekében ki kell szélesíteni, némely esetben pedig meg kell alapozni a m u n k á t a legfontosabb h a t á r t e r ü l e t i t u d o m á n y o k területén is" — olvassuk a h a t á r o z a t b a n .
E k o n k r é t a n a neveléstudományra vonatkozó szakaszokon kívül — amelyek ö n m a g u k b a n is a feladatok és lehetőségek ú j t á v l a t a i t n y i t j á k meg — szinte alig van a h a t á r o z a t n a k olyan része, amely ne u t a l n a a neveléstudománnyal szemben t á m a s z - tott igényekre: az egyes kérdések t u d o m á n y o s megalapozásának szükségességére.
E z m á r ö n m a g á b a n is igen nagy dolog, hiszen egyszersmind a n n a k a biztosí- téka, hogy a t u d o m á n y eredményei — m i n t a m ú l t b a n nemegyszer t ö r t é n t — nem m a r a d n a k felhasználatlanok, h a n e m olyan „anyagi e r ő v é " v á l h a t n a k , amelyik h a behatol a nevelés g y a k o r l a t á b a — a nevelés fő műhelyébe: az iskolába
—, valóságosan, tevékenyen h o z z á j á r u l h a t a h a t á r o z a t céljának megvalósításá- hoz: a szocialista iskola k i b o n t a k o z t a t á s á h o z , a szocialista ember felneveléséhez.
E z azonban a kérdésnek csak egyik — természetesen nem lényegtelen — oldala.
Nagy, történelmi jelentőségű lehetőség, amely azonban akkor v á l h a t valósággá, ha a neveléstudomány, a n n a k minden művelője, készen áll a rá eső — önként vállalt, vagy hivatali kötelességéből adódó — feladatok megvalósítására.
J ó l t u d j u k : iskolarendszerünk alapvető szocialista átalakulása, a nyolcosztályos általános iskola bevezetése, szükségszerűen előbb következett be, m i n t ahogy neveléstudományunk szocialista i r á n y ú fejlődése akárcsak megalapozást nyer- h e t e t t volna, neveléstudományi k u t a t ó i n k és pedagógusaink jó része akárcsak a m a r x i z m u s , a marxista-leninista pedagógia ábécéjét is e l s a j á t í t h a t t a volna.
Az általános iskola bevezetése azonban történelmi szükségszerűség volt, még akkor is, ha az előbbiekben jelzett ellentmondásból adódott ennek a történelmi
1*
/ 4 0 3
jelentőségű, szocialista iskolatípusnak nem egy — égészen n a p j a i n k i g h a t ó — nehézsége, problémája.
Ma m á r azonban — az iskolák államosítása óta eltelt közel n e g y e d s z á z a d gyakorlati tapasztalataink, és elméleti eredményeinek b i r t o k á b a n — a nevelés- t u d o m á n y művelői képesek és készen állnak arra, hogy választ a d j a n a k a leg- fontosabb, a legalapvetőbb kérdésekre, hogy az első pillanattól k e z d v e t a n á c s - adóként, h a kell ^vitapartnerként álljanak a K B h a t á r o z a t megvalósítói, a köz- o k t a t á s irányítói mellett. De o t t álljanak a h a t á r o z a t elveit a g y a k o r l a t b a át- ültető pedagógusok mellett is.
Mindkét — egymástól el nem cálasztható — feladat, e feladatok minél j o b b
•.megoldására való törekvés, szükségszerűen még igen sok olyan p r o b l é m á t is fel- vet, amelyek hibátlan megoldására, m a r a d é k t a l a n megválaszolására m a még n e m képes — s csak megfelelően kiszélesített k u t a t á s i bázisokon folyó rendszeres k u t a t ó m u n k a eredményeképpen lesz valóban k é p e s . — a n e v e l é s t u d o m á n y .
Bizonyos, döntően fontos alapkérdések, megválaszolása elől a z o n b a n m á r m a
— az indulásnál — sem lehet kitérnünk.
Ilyen elsősorban a marxista-leninista e m b e r k é p időszerű értelmezése, a sok- oldalú ember mint nevelési cél t a r t a l m i jegyeinek az eddiginél p o n t o s a b b , rész- letesebb kifejtése. A személyiség sokoldalú fejlesztésének és a szakosodásnak
— a tudományos-technikai forradalom előrehaladásával m i n d i n k á b b igényelt specializálódásnak — a viszonya és még sok m á s hasonló jelentőségű kérdés.
E kérdéskörbe — de egész pedagógiai koncepciónk kialakításába — szorosan
< beletartozik a kultúra korszerű marxista meghatározása, amely az egyoldalú intellektuális műveltségfogalom helyébe l é p e t t és amely — m i n t erre a k u l t ú r a kérdéseivel foglalkozó, szovjet viták n y o m a t é k k a l felhívták a figyelmet'-— az emberi m a g a t a r t á s f o r m á k a t és viselkedésjegyeket is m a g á b a n foglalja. -
H o g y a n módosul ennek következtében a korszerű alapműveltség f o g a l m a ? Olyan kérdés ez, amelyre ha ma még nem is t u d u n k pontos választ adni, m i n t tantervelméleti k u t a t á s a i n k egyik a l a p p r o b l é m á j á t , minél t ö b b v o n a t k o z á s b a n ,
mielőbb tisztáznunk kell. . . . Tantervelméleti, tankönyvelméleti, az integrált o k t a t á s lehetőségeit is sok-
o l d a l ú a n vizsgáló tantárgypedagógiai k u t a t á s o k , az oktatáselmélet mellett —- m i n t egyenrangú tényezőre — a tanuláselméletre is k i t e r j e d ő didaktikai k u t a t á s o k , .tervszerű neveléselméleti és neveléstörténeti k u t a t á s o k — közös célként a Köz-
ponti Bizottság h a t á r o z a t á n a k megvalósítását, a szocialista iskola k i a l a k í t á s á t .szolgáló :— széles köre, s a belőlük adódó részproblémák sokasága — m i n d a z o k a t a.feladatokat, azoknak egy részét jelzik, amelyek megoldása a közeli és t á v o l a b b i .jövőben a n e v e l é s t u d o m á n y r a vár.
A n e v e l é s t u d o m á n n y a l szemben t á m a s z t o t t komoly igények és elvárások — a pedagógiának a K B h a t á r o z a t b a n is kiemelt jelentősége — hisszük, r e m é l j ü k — végre biztosítják a neveléstudomány számára azt a helyet, amely megilleti a m a r x i s t a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k sorában és művelői számára azt a megbecsü- lést, amelyet m á r eddig is kiérdemeltek.
A Magyar T u d o m á n y o s Akadémia Pedagógiai Bizottsága — a m e l y a K B
•határozatát megelőző felülvizsgálati munkából is k i v e t t e részét — m o s t m á r mint intézményes bázisra, az MTA Pedagógiai K u t a t ó Csoportjára t á m a s z k o d v a
— t e h á t az előzőnél lényegesen kedvezőbb helyzetben — sajátos f e l a d a t k ö r é n túl is igyekszik előljárni, közreműködni azoknak a n e v e l é s t u d o m á n y i p r o b l é m á k - n a k m e g h a t á r o z á s á b a n , sőt megoldásában, amelyet a K B h a t á r o z a t kijelöl.
' FÖ L D E S ÉV A .404
