A feudális széttagolódás Magyarországon : Kristó Gyula kötete [könyvismertetés]

. K e d d , 1980. szeptember 9.

4

Tessék játszani!

A z Iskolarádió k ezd em é­

n yezte a m űsort, de szerkesz­

tője. H e r c z e g János, egy p illa­

natra sem csinál titkot belőle, hogy a H o m o lu d e n s (ez a m űsor cím e) n em csak gyere­

keknek szól. Sőt, m intha első­

sorban felnőtteknek kívánna k ed vet csinálni és ö tletek et adni k ü lö n féle m indig kéznél levő játékokhoz. A műsor n égyh eten k én t jelentkezik, s m inden alk alom m al. m int szerk esztője ígéri, egy-egy társasjátékot m utat be. A z e l­

ső a babszem.játék volt, kü­

lönböző változatban, szám olat- lan és m egszabott szám ú bab­

szem ek kel Játszható. Játszh at­

ták ketten, bár így nem na­

gyon érdekes, de jétszhatják többen, ahágyan csak elférnek egy asztal körül. L ényegében a feln őttek k ártyajátékainak fele l meg, babszem ekkel játsz­

ható, leegyszerűsített form á­

ban. A játszm át lehet teljesen a szeren csére bízni, m int a m űsorban részt v ev ő gyerekek közül a legiksebbek tették, s le h e t korlátozott m értékben stratégiát is követni, m int a nagyobbak (ki hány babsze- m et m arkol fel eg y -eg y soro­

zatban). a játék sok változa­

tosságot. fantáziát nem ígér.

N em tudni, m ilyen játékok, főleg m ilyen típusú játékok bem utatására kerül sor a to ­ vábbi m űsorokban, de úgy tetszik, összhangban a műsor bevezetőjében m egfogalm azott gondolatokkal, hogy a v á lla l­

kozás sik ere a feln őttek já ­ tékkedvén múlik. V elük kell m egk ed velteim eg y -eg y já té­

kot elsősorban. m égha az gyerm ekek szórakoztatására szolgál is. O lyan közös játék vagy játékok m gtervezése, ki­

dolgozása len n e a cél (s n em ­ csak a szerencsejátékok típu­

sából), m elyek egyaránt k ed ­ v ér e vannak gyerm eknek és feln őttn ek , közös nyelvükön szólaln ak m eg. igaza van a szerkesztőnek, hogy a modern em ber hovatovább csak kér­

kedik a „hom o lu d en s”, játé­

kos em ber voltával, lelkében eg y re k evésbé az „Sokan '•es­

tek. esetleg restellen ek já t­

szani, vagy egyszerűen e lfe ­ led k ezn ek -- róla— hónapszám ”, állapítja • m eg a. műsor- b ev e­

zetője. H ozzákénvelm esediink a><mechanikai játékokhoz, m e­

lyek áthárítják az újító kép*, zeletet az Iparra, a sp ortver­

senyek. színjátékok kívülről va ló szem léletéh ez, a kibic- szerephez, olyannyira, hogy már nem is nyugtalanítanak gép iesed é játékaink, nyerőszá­

mokra sandító k ed élytelen sé- günk. N ézzetek körül a váro­

sok parkjaiban! A szó igazi értelm ében vett játék mór csak a hom okozóban látható.

Ezért is üdvözlendő az Iskola- rádió játékosságra bátorító kezdem ényezése.

M aradjunk rövid időre m ég a z em beri k ed élyvilágnól, m int tém ánál egy a Rádióban nem régen elhangzott érdekes, tudom ányos beszélgetéssel kapcsolatban. N em k eveseb b ­ ről van szó. m int erről a kér­

désről .

Gyógyít-e a düh?

Legalábbis, m int m egszokott gyógyszereink, vagy az ősi gyógym ódok, m int az aku­

punktúra, és a hipnózis — am ikből éppen az elm ú lt hé­

ten került műsorra egy n y il­

vános bem utató, föltehetően n épszerűsítő célzattal, nagy érdeklődést k eltő szakorvosi előadás kíséretében. A dühről, pontosabban a dühös em b er­

ről tartott érdekes vitát sz e­

rencsére nem k övette sz em ­ lé ltető bem utatás, mór csak azért sem, m ert — m int az a b eszélgetésb ől is kiderült — dühös em ber nálunk sem ép ­ pen ritkaság, m indenki láthat belőlük kedvére. N em is ez adta a vita apropóját, hanem egy könyv, m ely Pesten napok alatt elfogyott, Th. I. R u b in : A1d ü h ö s e m b e r cím ű könyve.

A szerző am erikai. S hogy n á­

lu k m ennyire ak tu ális prob­

lém a a düh. a dühkitörés, m ennyien szeretnének dühös em herek lenn;, hogy egyszer gátlás nélkül úgy odam ondja- nak a világnak, arról, egész v életlen ü l, egy éppen most m űsoron lév ő am erikai film is tanúskodik Sidney L u m e t film jének em lékezetes jelen e­

te. arniTcŐr az egzisztenciája*

b in megtámadott., tehetetlen tévériporter 'egyenes adás köz­

ben kiborul! .,-s odakiáltja a kénejj-nyőn m illiónyi hallgató­

jának' M enjetek az abtakuk-

Történésztanácskozás a kulikovái győzelemről

M egem lékeztek a S zo v jet­

unióban a z egységes orosz á l­

lam kialakulásában döntő szerepet játszó kulikovói győ­

zelem 600. évfordulójáról. Az orosz győzelem m el végződött ütközet 1380. szep tem b er 8-án zajlott le a Don és a N yepr- jadva közén a D m itrij Donsz- koj Vlagyimirt és m oszkvai nagy fejed elem vezette eg y e sí­

tett orosz csapatok és a ta ­ tár A ranyhorda között.

A m egem lékezések sorét a h ét közepétől Tulában rende‘- zett t ö r t é n é s z t a n á c s k o z á s n yi­

totta meg. A S zovjetun ió kü­

lönböző köztársaságaiból é r ­ kezett szakem berek beszám ol­

tak legújabb kutatásaikról, am elyek k iegészítik a törté­

nelm i jelentőségű ütközetről s az orosz és az európai tör­

tén elem m en etére gyakorolt hatásáról eddig ö sszegyű lt is­

m ereteket.

T ula és a tulai terület d ol­

gozói szom baton ünnepi nagy­

gyű lést rendeztek az év fo rd u ­ ló tiszteletére, am elyen az SZK P Központi Bizottsága képviseletében részt vett Jev- genvij T y a z s e l n y i k o v . a KB propagandaosztályának v ez e­

tőié. A felszólalók hangsú­

lyozták az idegen elnyom ás alóli felszabadulásban és az orosz, nép nem zeti tudatának növekedésében m eghatározó szerepet játszó ütközet jele n ­ tőségét.

Vasárnap m integy harm inc­

ezren gyűltek össze az egyko­

ri csatam ezőn .

Díjat kapott Velencében a z A jándék e z a nap

G o t h á r Péter A j á n d é k e z a nap cím ű film je az első film e­

sek kategóriájában A rany­

oroszlánt nyert a velen cei film bienn álén. A d íjat hét­

főn az ünnepélyes ered m én y- hirdetésen adták át. A n em ­ zetközi zsűri m ásik k ét k ate­

góriában is o d aítélte az A ranyoroszlánokat. Az első kategóriában m egosztottan az am erikai John C assavetes G lória cím ű film jéért, és a francia Louis M ailé A tl a n ti c C i t y cím ű film jéért, a m áso­

dikban pedig a görög A n g e lo - p u lo s z N a g y S á n d o r cím ű film jéért kapta m eg a n agydí­

jat.

K Ö N Y V E S P O L C

A feudális széttagolódás Magyarországon

NAPLÓ

S z e p t e m b e r tt K e l e t i M á r to n é l e t m ű v é v e l i s m e r k e d h e t n e k m e g a k ö z e l ­ j ö v ő b e n a t e l e v í z i ó n éző i. A h é t é v e e l h u n y t f i l m r e n d e z ő v á l o g a t o t t a lk o t á s a i t o k t ó b e r 19-töl V a s á r n a p d é l u t á n o n k é n t m u t a t j á k b e a k é p e r n y ő n .

<5>

P. M árkus Em ília, a N em ze­

ti S zínház tiszteletbeli é s örö­

kös tagja születésének 1 2 0. é v - fordúlóján, szeptem ber 1 0-én, szerdán 15 órakor avatják fel a Budapest Főváros Tanácsa által felá llíto tt sírem lék ét a Mező Im re úti (K erepesi) te­

metőben. M egem lékezést tart dr. C enner M ihály szính áztör­

ténész. közrem űködik tiy a k y K ároly színm űvész. A sírem ­ lék Tóth Jú lia szobrászm űvész alkotása. (33. parcella, I. sor, 18. sírhely).

+

K o n o k T a m a s , P á r iz s b a n élő m a g y a r s z á r m a z á s ú f e s t ő ­ m ű v é s z e ls ő m a g y a r o r s z á g i ö n á ll ó k i á l lí tá s a v a s á r n a p n y ílt m e g G y ő r ö t t a X a n t u s J á n o s M u z e u m k é p tá r á b a n .

E tt k ö z t ü n k v a la h a e g y n a g y t u - d ó s , a k i é l e t é t e* K órsát a n y e l v ­ t u d o m á n y o k r a , a f in n u g r is z t ik á r a t e t t e f ö l. m á r I f j o n t i k o r á t ó l s z in t e . A d u n á n t ú li p a r a s z t f iú g y e r m e k ­ s é g e ó t a b ú j t a a f in n u g o r r o k o n ­ s á g r ó l s z ó l ó k ö n y v e k e t . A p e s t i e g y e té r t ! b ö lc s é s z e , 1914. k o r a n y a ­

r á n é r k e z e t t m e g S u o m i b a . v á g y a i c s o d a f ö l d j é r e . A f i n n o r s z á g i u ta t k é n y s z e r ű s é g b ő l s z a k ít o t t a m e g ; k it ö r t a z e l s ő v i l á g h á b o r ú é s a k a t o n á v á le t t f iú b ö lc s é s z a z u z * o - k i h a r c o k b a n f o g s á g b a e s e t t . A h a t é s f é l e s z t e n d ő s tó b o ls fc k l h a d i f o g ­ s á g o t is t ö r e k v é s e i é s á lm a i v a l ó ­ ra f o r d ít á s á r a h a s z n á l t a f ö l. M e g ­ ta n u lt o r o s z u l, f in p ü l é s z ű r j é n ü l ‘ is h a z a t é r v e , B u d a p e s té t* 1921-b éii.

s u m m a c u m la u d e d o k t o r á lt . A n e v e z e t e s E ö t v ö s K o l lé g i u m t a n á ­ r a , a f in n u g o r n y e l v é s z e t e g y e t e ­ m i p r o f e s s z o r a le t t , m a j d a k a d é ­ m ik u s , a M a g y a r N y e l v t u d o m á ­ n y i T á r s a s á g e l n ö k e , é s a „ M a g y a ­ r o s a n ” c í m ű , ig e n k i t ű n ő r é g i f o ­ ly ó i r a t s z e r k e s z t ő j e . A f e l s z a b a d u ­ lá s u t á n p e d ig a p e s t i b ö lc s é s z k a r d é k á n j a é s a z e l s ő K o s s u t h - d íj a - s o k e g y i k e . A m a g y a r n y e l v t u d o ­ m á n y e g y i k c s o d a l é n y é n e k s z á m í ­ to tt : hir**s k ö n y v t á r á v a l , a m e l y e t B im b ó ú ti la k á s á n ő r z ö t t , c s a k B á r c z i G é z a n a g y f in n u g r is z t t k a i g y ű j t e m é n y e v e t e k e d h e t e t t . N e m a z t a s z t e r e o t í p i á t j e g y e z n é m id e , h o g y n e m z e d é k e k e t n e v e l t , h a n e m a z t , h o g y m in d e n t a n ít v á n y á t s a ­ j á t m a g a f ö lé e m e l t e . A p é ld á t la n s z i g o r é s p á r j a n é lk ü li s z e r é n y ­ s é g e m b e r e v o l t , e g y s z e m é l y b e n . M in d e n t u d o m á n y o s m ű v e j e g y z e ­ te it g y o r s í r á s s a l ír t a . H ír e s k ö n y v ­ t á r á é r t v e t e k e d t e k a v il á g f in n ­ u g o r n y e r v é s z e l ; v é g ü l a h a t a lm a s h a g y a t é k a S z é c h é n y i K ö n y v t á r b a k e r ü li . A n a g y tu d ó st. Z s ir a i M ik ­ ló s n a k h ív t á k . M a h u s z o n ö t é v e , 1955, s z e p t e m b e r 9 -é n h a lt m e g a K ú t v ö lg y i k ó r h á z b a n , t ü d ő g y u l l a ­ d á s b a n . T a n í t v á n y a i , m íg é l n e k , m á r s o h a n e m f e l e j t h e t i k e l . N e f e l e j t s e e l ó t a n e m s z a k m a b e li t á b o r a , n e f e l e j t s e el ő t a n e m z e t s e m . É r t ő n k é l t . (r. p.)

+

W einer Leó zeneszerző, fő ­ iskolai tanar halálának husza­

dik évfordulója alk alm ából szeptem ber 1 2-én. pénteken délben egy órakor koszorúzási ünnepséget rendez a Z enem ű­

vészeti Főiskola a Kerepesi te­

m etőben. A koszorúzás helye:

2 34-es mű vészparcella, I. sor.

1 2. hely. Fim lék beszédet mond Lukács Pál, a Liszt Ferenc Z enem űvészeti Főiskola rek- tcrhelvettese.

A

MAGYAR NEMZET

olvasöszolgála Iának (1074 Budapest, Dob u. 60.) fogadóórái:

Jogi tanácsadás:

H étfőn 14—16

Szerdán l t —16

Pénteken 13— 14.30 Építkezők tanácsadója:

Minden hó első és utolsó péntekén 16— 17.30 Közérdekű bejelentések:

csütörtökön 15.30— 17.30

J

ó n éh án y eszten d őt eltö lt-

’ vén a z iskolapadban, nem k eveset hallottam a feu dális anarchiáról. K r i s t ó G yula elem zésév el m egism erkedvén, rá k ellett döbbennem , nem azt tudom, am i a lényeges. Pon~

to sab b an : nem a fontosat ta­

nították meg nekem . A f e u ­ d á li s s z é t t a g o l ó d á s M a g y a r o r ­

s z á g o n a z összefüggések

könyve, a bizonyított kapcso­

lódásoké, s e z önm agában se kevés.

K étségtelen, nem veh ető egy kalap alá az oktatás és a tudom ányos vizsgálódás.

N incsenek eg y szinten, ám annyi m egk övetelh ető, hogy a ta n a n y a g b a n nyom a legyen m indannak, am it a k u t a t ó ­ m u n k a hoz felszínre. Kristó nem elszigetelten elem zi az anarchia m agyarországi vo­

natkozásait. E lhelyezi őket a z ' egykori Európában. A z anar­

chia ten denciája és gyakor­

lata m ás európai országokhoz hasonlóan jelen tk ezett n á­

lunk, s a széttagolódást ugyanazok a tendencia e r e ­ jév el ható törvényszerűségek töltötték m eg tartalom m al és élettel, m int m ásutt a k on ti­

nensen.

K ristó b izonyítékai közül hadd em eljem ki a k u lö n - u r u l m a k f o r m á i r a vonatkozó elem zését. E szerint a kör Európájában voltak állam ok , am elyekben a részuralom csak az u r a l k o d ó d i n a s z t i a t a g j a i t illette meg. K lasszi­

kus példája ennek Oroszor­

szág. a Rurikok révén, vagy a M eroving-kori frank állam , am elyben, ahogy az e ln e v e ­ zés sugallja, a M erovingok vitték a prím et. A m ásodik csoportba azok a korm ányzati form ák tartoznak, ah ol m a g á ­ n o so k , a közhatalom jogi bir­

tokosaitól családi eredet sz e­

rint független elők eíők a rész­

állam ok vezetői. Itt Francia- ország és N ém etország esete .a jellem ző. A harm adik kör­

be tartozóknál a dinasztikus rés. a dinasztiáktól független vezetésű . különkorm ányzat e g y a r á n t előfordul.. Épnél a v e g y e s típusnál Lengyelország és C sehország em líth ető meg.

A fejlődésnek az v o lt a t e n ­ d e n c iá j a , hogy a dinasztikus irányítástól haladtunk a di­

n asztiától független, m agán­

jellegű v ezetés felé. M agyar- országon sincs ez m ásképpen.

A k irályi hercegségek rend­

szere rövid ideig tartó fén y ­ korát a XIII. század hatva­

nas év eib en élte, ettől kezdő­

dően az intézm ény a g ó n i á j á ­ n a k az. időszaka következik.

A hanyatlás, m ajd az elhalás oka korántsem a hercegek szám ának csökkenésében vagy abban keresendő, hogy a her­

cegségek képtelenek voltak .ellátni korábbi állam i funk­

cióinkat, a belső és a külső elnyom ást. Az indok: a n agy­

birtokosság. elsősorban a v i­

lági elők elők m egnövekedett ereje. A nagybirtokosság, am ely a hatalom ra vágyó 1

hercegekkel .eg y ü tt létrehozta és é lte tte a dukátusokat. az 1270-es eszten dők től kezdő­

dően m egvonta tám ogatását a királyi hercegségektől. A du- kátusok rendszerének elh a lá ­ sa tulajdonképpen a k i r á ly i b ir to k d o m i n á l ó s z e r e p é n e k e l v e s z t é s é v e l kapcsolatos, az­

zal az igénnyel összefü ggés­

ben. hogy a világi n agybirto­

kosság ö n á ll ó a n lépjen a kü­

lönkorm ányzat, a tartom ány- uraság m egvalósításának, ki­

ép ítésének az útjára.

A XIII. század végén K á­

roly Róbert m egsem m isítette a különuralm ak rendszerét s utána nem beszélhetünk e rendszer feltám adásáról. A . XV. századi oligarchák szá­

mos ponton és területen u g y a n a r r a törekedtek, m int a XIV. század elején ek tarto­

m ányurai (birtokkoncentráció, ' k ü lö n fé le felségjogoknak, a I pénzverés kiváltságának. a 1

főkegyúri jognak kivívása).

Hatalm uk a b s z o lú t m értékben 1

nem csak elérte, hanem meg is haladta elődeikét, r e l a t í v e 1

viszont tetem esen elm aradt 1

tőle: a király hatalm a jóval nagyobb az övék én él, az á l- i lám irányításában, a k ülp oli- : tika vitelében való részese- i désiik m értéke csökkent. i 1300 táján a tartom ányú rak 1 hatalm ának alapja eavértel- ; m űén a m a g á n b i r t o k . M ályusz 1

Kristó Gyula kötete

E lem ér a z im m u n itást tek in ­ tette alapnak, Kristó v élem é­

nye szerint viszont em ez csu ­ pán k övetk ezm én ye annak.

Tartom ányúr csak az lehetett, aki önálló hűbéri piram is élén á llt, "s sem szem élye, sem a tőle kiinduló függőségi rend­

szer m ásik hűbéri láncolatá­

ba nem tagozódott bele. S zo l­

gálati k ötelezettség szálai leg­

feljebb a királyhoz kötik őt, de egyetlen m ás főúrhoz sem.

S van m ég eg y harm adik is­

m érv is. A tartom ányúr szem ­ ben á ll politikailag, sőt több­

n yire katonailag, fegyveresen is a királlyal, aki hatalm át am azénak rovására próbálja m egerősíteni , és kiterjeszteni.

T i z e n e g y oligarch át sorol Kristó a X III— XIV. század fordulójának m agyarországi tartom ónyurai közé. A XIII.

század első felében m ég erő s­

nek m ondható nem zetségi szá ­ lak az évtized ek m últjával e l­

vékonyodnak. s a tartom ány- uraság c s a l á d i és nem n em ­ zetségi alap>on jött létre.

Mi volt a z oka a tarto­

m ányúri rendszer bukásának?

Első helyen a g a z d a s á g i a k a t em líti a szerző. Az áru term e­

lés a pénzgazdálkodás, a ke­

reskedelem és a városi fejlő ­ dés kikezdte és felőrölte a különurafm i rendszer alap ját:

a term észeti gazdálkodást azt a gazdálkodási sz iszté m á t am ely „a juhot nem táplálta, csak szü n telen ü l nyírni é s fej­

ni akarta”. T á r s a d a l m i l a g két lényeges dolog játszott szere­

pet: a király vezette széles e g y s é g f r o n t m egszerveződese az o l i g a r c h á k e ll e n é s vele párhuzam osán a tartom ány­

úri hatalom k ö z n e m e s i b á z i ­ s á n a k in g a ta g s á g a .

A z okók harm adik csoport­

ja p o l i t i k a i term észetű. A tar- tom ányuraságok nem fogtak össze, m indegyikük m agát igyekezett erős, független á l­

lam m á szervezni, hol a k i­

rályt, hol az egyházat, hol ép ­ pen a szom szédos tartom ány­

urat tekintették első szám ú e l­

lenfelük nek. S am i talán a legfőbb: az anarchikus viszo­

nyok m ia tt a tartom ányún hatalom k é p t e l e n volt eleget tenni o s z t á l y e l n y o m ó é s az osztályren det m aradéktalanul b iztosító állam i funkciójának.

A narchikus jelenségek ugyan előadódtak később is. de a feudális anarchia néven is­

m ert m agánhatalm i uralmi form ának a z em lített ok.ok folytán a XIV. század elején el kellett en yészn ie és vég­

képp m eg is sem m isült. ( A k a ­ d é m i a i )

M alonyai Péter

A középkori magyar város

G ranasztói György kismonográfiája

A

k özk ed velt M a g y a r h i s t ó ­ r i a - s o r o z a t m űfaji hagyo­

m ányaitól eltérő k ötetet irt G r a n a s z t ó i György. N em eg y et­

len esem én nyel, korszakkal foglalkozik tanulm ányában, hanem látszatra telepü léstör­

téneti kiindulásból á lt a lá n o s k u l t ú r a t ö r t é n e t i m u n k á t ad o l­

vasója kezébe.

A kötet nagyobbik részében fejlódésrajzok követik e g y ­ m ást, majd a szerző a kifejlő- {dött álla p o t alapján h elyzet­

képekben írja le, m ilyen volt a X IV — XV. századi m agyar- országi városok gazdasága és tái'sadalmi tagozódása. Első­

sorban azt k ell kutatnunk — írja bevezetéséb en —, hogyan alak ult városainkban az a n y a ­ gi j a v a k term elése, elosztása, felh aszn álása, m ilyen h atalm i­

politikai kapcsolatok fűzték a városlakókat egym áshoz, s m i­

lyen h a s o n ló s á g o k és e l t é r é s e k m utatkoztak m ás n yugat- és ko let-európai városokhoz ké­

pest. Ami a fejlődés vonulatát illeti, a m agyar várostörténet első nagy f o r d u l ó p o n t j á n a k a X IV . század elejét tekinti, m ert ekkorra jött létre a to­

vábbiakban évszázadokig v á l­

tozatlan városhálózat, k ialak ul­

tak a városi élet keretei. A m egelőző, X II—XIII. századi gyors változásokban sorsdöntő szerep e volt' királyaink város- aiap ító tevékenységének, am ely .elsősorban telep ítő és védelm i

jellegű volt. „A m agyar váro­

sok a középkor folyam án nem vonzottak nagy néptöm egeket,

a hálózat m egszü letése után hamar, m ég a X IV . században létrejön az eg y es városok tér­

beli kerete, gazdasági szerk e­

zetük. lélekszám úk pedig lé ­ nyegesen nem ingadozott. A továbbiakban, részben e k i- kristályosodási folyam attal is párhuzam osan, a m inőségi v á l­

tozás m ár a városokon b e lü li uralmi viszonyokban, valum int a város és a k ülvilág közti kapcsolatokban k övetk ezett

be.”

Granasztói G yörgy b em utat­

ja a középkori európai Városok típusait, keletkezésük m ódoza­

tait. fejlődésük főbb irányait, s eb b e a rendszerbe helyezi be a m agyarországi városokat.

K ism onográfiájában t ö b b t u ­ d o m á n y á g m ó d s z e r e i t felh asz­

nálja. a telepü léstörténet, á gazdaság-, az ipar- és a m ű­

velődéstörtén et ered m én yeire csakúgy tám aszkodik, m int a társadalom - és a n yelv tö rté­

netéire. K ötete rendkívül ér­

dekes olvasm án y, a történelem iránt érdeklődő széleseb b o l­

vas órét egek i gén y ei t m ess ze- m enően fig y elem b evevő m un­

ka. K iváló képanyag, hasznos táblázatok és grafikonok seg í­

tenek a jobb tájékozódásban.

Jó ötlet volt, hogy a kötetben található városalaprajzok m é­

retaránya. lépték e egyform a, m ódot nyújtva egyb evetések ­ re. például a középkori F iren­

ze. Buda és Novgorod kiter­

jedésének. szerkezetének ösz- szehasonlítására. ( G o n d o la t )

( 1 )

A keresztes háborúk története

W alter Zöllner könyve

B

^{ár a} történelem korábbi esem énysorozatai közül csak kevés játszott olyan — K autsky szavával — „összetet­

ten h am is” és „hazugul d icső­

sé g es” szerepet, m int a XII. és XIII. század keresztes háborúi, m e g l e p ő e n k e v é s könyv látott nyelvünkön napvilágot erről a korszakról. S különösen kevés a m arxista szem léletű és igé- nvű munka.

Több m int h ú sz é v e jelent m eg m agyarul A. M. Z a b o r o v egyik könyve az öt keresztes hadjáratról. W alter Zöllner eredetileg 1978-ban Berlinben m egjelent, s nálunk m ost ki­

adott m unkája tulajdonkép­

pen csak k e v e s e t tesz hozzá ahhoz, ami Zaborov kötetéből már tudható.

A z elem zés szem pontjai pediglen m eglehetősen szűkö­

sek; nem _ élnek igazán a m arxista szem lélet leh ető sé­

geivel. P éldáu l a feudá is Európa irodalm át — am elyn ex a keresztes háborúk fontos ih­

letéi voltak — nem annyira

kor tudati lehetőségeibe ágyaz­

va vizsgálja, hanem később kibontakozott perspektívák alapján. S nem egy m agas fo ­ kú ism eretterjesztés igén yével írott k önyvb e valónak érezzük az utolsó, a XII. fejezetet, am ely — A k e r e s z t e s háborús g o n d o la t m é g m o s t is él cím ­ m el — többek között arról szá­

mol be, hogy „különösen a hidegháború idején aknázták ki a keresztes háborús hagyo­

m ányok legkülönfélébb hagyo­

m ányait az im perialista p oli­

tikusok, reakciós p u b lic istá k é i történészek, főképpen azonban a: NSZK. az Egyesült Á llam ok és a Vatikán reakciós köreir”

Bár W alter Zöllner könyvé­

ben a publicisztikus hangvétel

„nem egyszer még a sik erültn ek m ondható-fejezetekbe is beszű­

rődik, A k e r e s z t e s h á b o r ú k t ö r t é n e t e azért sok ism erettol is szolgál, és felkeltheti az o l­

vasók érdeklődését a tém a v a ­ lam int a N é p s z e r ű tö r t é n e l e m című sorozat iránt. ( K o s s u t h )

A

A R Á D I Ó M E L L E T T

hoz, kiáltsátok m ind utánam

„Dühös vagyok, dühös vagyok dühös vagyok! M ost már eleg ' Egy percig sem tűröm to ­ váb b!” K iv ilá g íto tt ablakot százai nyílnak, kíváncsi fejel:

jelen n ek m eg a sö té t utcák fölött s egyre bátrabb hangon egy re m eggyőzőbben, saját belső in du lattól feszítv e ordít­

ják a tévériporter szavait Á m erika-szerte. Ennyi o tt i n évtelen, k iszám íthatatlan, le ­ fojtott lelkekben háborgó düh Rubin en n ek a lefojtásn al káros voltáról beszél, úgy i.<

m ondhatnánk, ő a szabac dühkitörés m odern prófétája Tehát nem a düh gyógyít m int azt a rádióvita cím e su ­ gallná. hanem tartós elfojtása len y elése m érgez, am int azt í

b eszélgetés részvevői rögtör tisztázták is. Ez nem új d o­

log, az indulatok k eletk ezé­

sét, torlódását, h irtelen kitö­

rését a pszichológia, m int s a ­ játos tárgyát, jól ism eri. A dühös em berről szóló b esz él­

getés tehát inkább gyakorlati oldalról k özelítette m eg a kér­

dést: hogyan szabaduljunk in ­ dulataink terhétől, hogyan .vezessük le civilizá lt formák közt, társadalm ilag m egenged­

hető módon m érgünket, sé r­

tettségünk haragját, balsik er­

ből szárm azó indulatainkat, m inthogy ezek az élet realitá­

sából — legyünk optim isták — egyelőre k ' nem k üszöbölh e­

tek. A m egoldás, legalábbis, a m in t a vita során kirajzo­

lódott. enyhén szólva, m eg­

lepő. Miután szükségünk van folyam atos indulatlevezetésre, m egakadályozandó a nagyobb bajt, k ellett keresni egy olyan életterü letet, m elyben m ások részéről m egértésre szá m íth a ­ tunk. N evezzük ezt az egyén intim körének, m elyh ez szű- kebb családja, családjának m eghitt barátai s közelibb ro­

konok tartoznak. E körben kötelesek vagyunk érzelm i m aszk nélkül m egjelenni, ön ­ m agunkat őszintén m egm utat­

ni s bizonyos korlátok közt, indulatainknak, esetleg dü­

hünknek köntörfalazás nélkül u tat engedni. A középső kör­

höz tartozna a m unkahely, az iskola, a környékről m ind­

azok, akikkel gyakorta ta lá l­

kozunk, ism erősök. Velük szem ben érv én yesü ln ie keil.

in telligen ciaszin tü nk nek rneg- lelelően , a civilizáció feg y e l­

m ének. Indulataink k in y ilv á ­ nítást, dühünk lev ezetése csak e szigorú korlátok közt lenn e lehetséges. V égül a külső kör.

az. utcák, a nyüzsgő áruházak, a zsúfolt autóbuszok, ruhatá­

rak. m ozielőcsarnokok, az is ­ m eretlen em berek köre, ahol a legteljesebb önfegyelem , ud­

variasság. indulataink fék en - tartása kötelez, szin te angyali szelíd ség és türelem . Hát nem kedves? Ha m egvalósul, én szívesen átköltöznék a külső körbe.

H egedűs Zoltán

Magyar Nemzőt