• Nem Talált Eredményt

M Ű SZAKI TUDOMÁNY AZ ÉSZAK-KELET MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN 2012

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "M Ű SZAKI TUDOMÁNY AZ ÉSZAK-KELET MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN 2012"

Copied!
656
0
0

Teljes szövegt

(1)

MŰSZAKI TUDOMÁNY AZ

ÉSZAK-KELET MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

2012

KONFERENCIA ELŐADÁSAI

Szolnok, 2012. május 10.

Szerkesztette:

Edited by

Pokorádi László

Kiadja: Debreceni Akadémiai Bizottság Műszaki Szakbizottsága

ISBN 978-963-7064-28-9

Debrecen 2012

(2)
(3)

A konferencia szervezői:

A Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi Bizottság (DAB) Műszaki Szakbizottsága és Jász-Nagykun-Szolnok Megyei

Szakbizottsága,

Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi Bizottsága, valamint a

Szolnoki Főiskola

A konferencia fővédnöke:

Dr. Túróczi Imre

a Szolnoki Főiskola rektora

(4)
(5)

TARTALOMJEGYZÉK

PATKÓ GYULA,CSÁKI TIBOR,BARNA BALÁZS,SZILÁGYI ATTILA

SZUPERFINISELŐ BERENDEZÉS DINAMIKAI VIZSGÁLATA 1.

MISKOLCZI ILDIKÓ

A FELNŐTTKORI MOBIL TANULÁS LEHETŐSÉGEI MŰSZAKI KÉPZÉSEKBEN, MŰSZAKI

TERÜLETEKEN 9.

KOVÁCS SÁNDOR

TISZA-VÖLGY HIDROLÓGIAI SAJÁTOSSÁGAI, A FOLYÓ HIDRODINAMIKAI MODELLEZÉSE 19.

POKORÁDI LÁSZLÓ

FUZZY HALMAZELMÉLETI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A MŰSZAKI MENEDZSMENTBEN 31.

BÉKÉSI BERTOLD

DIGITÁLIS ADATBUSZOK 41.

SZABOLCSI RÓBERT

AUTOMATIKUS TEREPKÖVETŐ RENDSZEREK SZÁMÍTÓGÉPES TERVEZÉSE 51.

KÁNTOR ANITA

A TELEPÜLÉS, A NÉPI ÉPÍTÉSZET ÉS A GAZDÁLKODÁS NÉHÁNY VONÁSA AZ ÉRMELLÉKI

SZŐLŐHEGYEKEN 61.

BUJALOSNÉ KÓCZÁN ÉVA

ELMÉLKEDÉS A KÖRNYEZETET ÉRINTŐ JOGELLENES ÉS ERKÖLCSTELEN MÉRNÖKI

MAGATARTÁSOKRÓL 71.

PORTIK TAMÁS,VARGA TAMÁS,POKORÁDI LÁSZLÓ

FUZZY HALMAZELMÉLETRE ÉPÜLŐ MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ÉRTÉKELÉS 81.

OLÁH BÉLA

FLOW-SHOP ÜTEMEZÉSI FELADATOKAT MEGOLDÓ GENETIKUS ALGORITMUS KERESZTEZŐ

OPERÁTORAINAK ÉRZÉKENYSÉGVIZSGÁLATA 91.

FÜVESI VIKTOR,KOVÁCS ERNŐ

ELEKTROMECHANIKUS HAJTÁSLÁNC HIBÁINAK DETEKTÁLÁSA MESTERSÉGES

INTELLIGENCIÁS MÓDSZEREK SEGÍTSÉGÉVEL 99.

HAGYMÁSSY ZOLTÁN,CSATÁRI NÁNDOR,GINDERT-KELE ÁGNES

ÜZEMELTETÉSI TAPASZTALATOK NAPELEMES VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSKOR 109.

SZÜCS SÁNDOR,VERMES PÁL

A KARBANTARTÁS KISZERVEZÉSE ELVEK, LEHETŐSÉGEK, MEGOLDÁSOK 115.

GINDERT-KELE ÁGNES,HAGYMÁSSY ZOLTÁN

BALLISZTIKAI PROBLÉMÁK ÉS ALKALMAZÁSOK A MEZŐGAZDASÁGBAN 131.

MAROSNÉ BERKES MÁRIA,TISZA MIKLÓS

NAGYSZILÁRDSÁGÚ ALUMÍNIUM ÖTVÖZETEKBEN KELETKEZŐ MARADÓFESZÜLTSÉGEK

OKAINAK ÉS CSÖKKENTÉSÜK LEHETŐSÉGEINEK ELEMZÉSE 137.

DEZSŐGERGELY,KÓSA PÉTER,SZÁZVAI ATTILA

ADDITÍV GYÁRTÁS PŐONTOSSÁGÁNAK VIZSGÁLATA 147.

LUKÁCS JÁNOS

SZERKEZETI ELEMEK INTEGRITÁSÁNAK MEGÍTÉLÉSE A TÖRÉSMECHANIKA

ALKALMAZÁSÁVAL 153.

TISZA MIKLÓS ,KOVÁCS PÉTER

KORSZERŰ VIZSGÁLATI MÓDSZEREK LEMEZANYAGOK ALAKÍTHATÓSÁGÁNAK ELEMZÉSÉRE 163.

SZALONTAI LEVENTE,KOVÁCS ERNŐ

ÚJ ÉLFELISMERÉSI MÓDSZER KEZDETI EREDMÉNYEI 173.

(6)

BODZÁS SÁNDOR,DUDÁS ILLÉS

SPIROID TÁNYÉRKERÉK MEGMUNKÁLÓSZERSZÁM HÁTRAESZTERGÁLÁSI GÖRBÉJÉNEK

MEGVÁLASZTÁSA 181.

DEZSŐGERGELY,SZIGETI FERENC

ELTÉRŐ HOMLOKSZÖGŰ FORGÁCSOLÓ ÉKKEL VALÓ MEGMUNKÁLÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

MODELLSZÁMÍTÁSOKKAL 191.

DEZSŐGERGELY,KOVÁCS ZOLTÁN

MEZŐGAZDASÁGI JÁRMŰ GERJESZTETT ÉS CSILLAPÍTOTT NEGYEDMODELLJÉNEK

VIZSGÁLATA 197.

MANKOVITS TAMÁS,PORTIK TAMÁS

ALAPVETŐ MEGFONTOLÁSOK TENGELYSZIMMETRIKUS GUMIALKATRÉSZEK

ALAKOPTIMALIZÁLÁSAKOR 203.

KORITÁRNÉ FÓTOS RÉKA,KONCSIK ZSUZSANNA,LUKÁCS JÁNOS

A FIZIKAI SZIMULÁCIÓ ÉS ALKALMAZÁSA AZ ANYAGTECHNOLÓGIÁKBAN 211.

KONCSIK ZSUZSANNA,MAROSNÉ BERKES MÁRIA,KUZSELLA LÁSZLÓ

SI3N4 KERÁMIA KOMPOZITOK ABRAZÍV TRIBOLÓGIAI VIZSGÁLATA 217.

SZŰCS PÉTER,BUDAY TAMÁS

HŐTRANSZPORT MODELLEK ALKALMAZÁSA A HIDROGEOLÓGIÁBAN 225.

LÉNÁRT LÁSZLÓ,DARABOS ENIKŐ

A BÜKKI KARSZTVÍZKÉLSZLETEK MEGHATÁROZÁSI PROBLÉMÁI 231.

BUDAY TAMÁS,BULÁTKÓ KORNÉL

SZEKVENCIASZTRATIGRÁFIAI VIZSGÁLATOK SZEREPE A HIDROGEOLÓGIAI MODELLEZÉSBEN

EGY HAZAI TERMÁLVÍZ-KITERMELŐ CENTRUMPÁR PÉLDÁJÁN 241.

VIRÁG MARGIT,SISKÁNÉ SZILASI BEÁTA,SZŰCS PÉTER,VÖLGYESI ISTVÁN

A FELSZÍN ALATTI VIZEK MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI ADATAINAK STATISZTIKAI ELEMZÉSE A

FELSŐ-TISZA-VIDÉK TERÜLETÉN 249.

SZABÓ IMRE,BÖRÖCZKY ZSOLT,KÁNTOR TAMÁS,ZÁKÁNYI BALÁZS

CSONGRÁDI HULLADÉKLERAKÓ REKULTIVÁCIÓJA SORÁN ALKALMAZOTT KESKENYFAL

MINŐSÍTŐ VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK BEMUTATÁSA 259.

ZÁKÁNYI BALÁZS,SZŰCS PÉTER

TRANSZPORT-MODELLEZÉS MEGBÍZHATÓSÁGÁNAK NÖVELÉSE DNAPL

SZENNYEZŐANYAGOK ESETÉN 269.

JENEI TÜNDE

GEOTERMIKUS PROJEKTEK SWOT ANALÍZISE 277.

HILGERT LÁSZLÓ,BUDAY TAMÁS

KŐZETEK ÉS LAZA ÜLEDÉKEK HŐVEZETÉSI TÉNYEZŐJÉNEK VONALFORRÁS MÓDSZERREL

TÖRTÉNŐ MEGHATÁROZÁSÁNAK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI 285.

KOMPÁR LÁSZLÓ,SZŰCS PÉTER,PALCSU LÁSZLÓ,DEÁK JÓZSEF

A TERMÉSZETES UTÁNPÓTLÓDÁS MEGHATÁROZÁSA TRÍCIUM IZOTÓPPAL 295.

FEJES ZOLTÁN,SZŰCS PÉTER,SZLABÓCZKY PÁL

MELEGVÍZKUTATÁS NAGYMÉLYSÉGŰ ADATHIÁNYOS KÖRNYEZETBEN SZERENCS

TÉRSÉGÉBEN 303.

CZÉDLI HERTA,SZÍKI GUSZTÁV ÁRON

NEHÉZFÉM-FELVÉTEL IDŐBELI ALAKULÁSÁNAK VIZSGÁLATA HALMINTÁKBAN PIXE

MÓDSZERREL 315.

VÖRÖS CSABA,JÓNAP KÁROLY,SUBERT JÓZSEF

KONTÉNERES VIZSGÁLÓÁLLOMÁS HIDRÁT GÁTLÁSI FELADATOKRA 323 VÖRÖS CSABA,FÜVESI VIKTOR,JÓNAP KÁROLY

AUTOMATIKUS VEGYSZERADAGOLÓ RENDSZEREK GÁZTERMELÉSHEZ 331.

(7)

FARKAS FERENC,NAGY VALÉRIA

BIOGÁZZAL ÉS NÖVÉNYI OLAJOKKAL ÜZEMELTETETT BELSŐÉGÉSŰ MOTOROK

KÁROSANYAG KIBOCSÁTÁSA 341.

TÓTH MÁRTON

NEHÉZFÉMEK MIGRÁCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA FELHAGYOTT BÁNYATÉRSÉGEKBEN 347.

CSATÁRI NÁNDOR,HAGYMÁSSY ZOLTÁN

A FA, MINT MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI

HAZÁNKBAN ÉS EURÓPÁBAN 355.

GONDA NÓRA,LING ERIKA

ERŐMŰI PERNYÉK TÖMÖRÖDŐ KÉPESSÉGÉNEK ÉS NYÍRÓSZILÁRDSÁGI PARAMÉTEREINEK

VIZSGÁLATA KÜLÖNBÖZŐ MENNYISÉGŰ ADALÉKANYAG ALKALMAZÁSA ESETÉN 363.

FEKETE ISTVÁN

NAPKOLLEKTOROK ENERGIAHATÉKONYSÁGA 373.

LÁMER GÉZA

AZ EGYENSÚLY EGYEDI FELTÉTELEI NÉHÁNY ERŐ ESETÉN 383.

PÁNTYA PÉTER

A TŰZOLTÓI BIZTONSÁG NÖVELÉSE ZÁRT TÉRI BEAVATKOZÁSOK SORÁN 393.

BERA JÓZSEF

KÖRNYEZETVÉDELMI DÖNTÉSFOLYAMATOK ELEMZÉSE 405.

SZENTMIKLÓSI ISTVÁN,ILLÉS BÉLA

INTELLIGENS EGYSÉGRAKOMÁNYOK FELÉPÍTÉSE ÉS ENERGIAELLÁTÁSUK EGY LEHETSÉGES

MEGOLDÁSA 415.

DUDÁS LÁSZLÓ

ÚJ ÚT A FOGAZATOK INNOVÁCIÓJÁBAN 423.

VARGA GYULA,SZIGETI FERENC,KOVÁCS ATTILA

KÖRNYEZETBARÁT TECHNOLÓGIÁVAL MEGMUNKÁLT FURATOK FELÜLETMINŐSÉGÉNEK

ELEMZÉSE 433.

DEZSŐGERGELY,KOCSIS DÉNES,HORVÁTH RÓBERT

KEMÉNY POLIETILÉN CSÖVEK GERJESZTETT REZGÉSEINEK SZIMULÁCIÓJA 443.

KALMÁR LÁSZLÓ,CZIBERE TIBOR,JANIGA GÁBOR

TELJESEN KIFEJLŐDÖTT TURBULENS CSŐÁRAMLÁS JELLEMZŐINEK SZÁMÍTÁSA A SZTOCHASZTIKUS TURBULENCIA MODELL KÉT-EGYENLET VÁLTOZATÁNAK

ALKALMAZÁSÁVAL 449.

ZÁKÁNYINÉ MÉSZÁROS RENÁTA

POLIMER ELEGYEK ÖSSZETÉTELÉNEK HATÁSA A KÉPZŐDÖTT AGGREGÁTUMOK MÉRETÉRE 459.

TROHÁK ATTILA

TERHELÉSELOSZTÁSI STRATÉGIÁK ÖSSZEHASONLÍTÁSA ERŐMŰVEK

HATÉKONYSÁGNÖVELÉSE CÉLJÁBÓL 465.

BOLLÓ BETTI,SZABÓ SZILÁRD,SOLTÉSZ LÁSZLÓ

ZAJFORRÁS- ÉS VESZTESÉGFELTÁRÁS LABORATÓRIUMI MÉRÉS ÉS NUMERIKUS SZIMULÁCIÓ

ALKALMAZÁSÁVAL HÁZTARTÁSI KÉSZÜLÉK FEJLESZTÉSÉHEZ 473.

BOLLÓ BETTI,JANIGA GÁBOR,BARANYI LÁSZLÓ

HOMOGÉN FOLYADÉKÁRAMLÁSBA HELYEZETT REZGŐ KÖRHENGER KÖRÜLI ÁRAMLÁS

VIZSGÁLATA 483.

NAGY TAMÁS

NYÍRTASS KÖZSÉG ÜZEMELŐ, SÉRÜLÉKENY FÖLDTANI KÖRNYEZETŰ VÍZBÁZIS DIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSE A KEOP-2.2.3./A PÁLYÁZATI

FELHÍVÁSHOZ 491.

(8)

VITÁLIS CSABA,SZABÓ ZOLTÁN,HAJDU SÁNDOR

AMÁVV63 SOROZATÚ VILLAMOS MOZDONYOKNÁL ALKALMAZOTT VONTATÓMOTOROK

MAROKÁGY CSAPÁGYAZÁSÁNAK ÁTALAKÍTÁSA 501.

BIRÓ ZOLTÁN,KOLOZSI-TÓTH MÁTÉ,TROHÁK ATTILA

SZŰRÉSI ELJÁRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA JÁRMŰVEK GSM ALAPÚ TÁVDIAGNOSZTIZÁLÁSI

CÉLJÁBÓL 511.

TÓTH GELLÉRT

SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIÁBAN ALKALMAZOTT ISZAPSŰRÍTŐ ÉS VÍZTELENÍTŐ

CENTRIFUGÁK REZDÉSDIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATA 517.

KOSZTOLÁNYI TAMÁS

PILÓTA NÉLKÜLI REPÜLŐGÉPEK INDÍTÓ-LESZÁLLÍTÓ BERENDEZÉSEI 527.

BUZETZKY DÓRA,FÓRIÁN SÁNDOR

BIHAR -BIHOR RÉGIÓ FELSZÍN ALATTI VIZEINEK FELMÉRÉSE 537.

NYITRAI CSABA

BARLANGÉPÍTÉSZET 545.

KUBOVICS BALÁZS

UAV MAGASSÁGMÉRŐ RENDSZEREI 555.

TIMKÓ ZSUZSANNA

AMISKOLCI EGYETEM HIDROGEOLÓGIAI MÉRŐÁLLOMÁSON LÉVŐ KUTAK

PRÓBASZIVATTYÚZÁSA ÉS A KAPOTT ADATOK KIÉRTÉKELÉSE 565.

OZSVÁTH GÁBOR,TÓTH ILONA,GODÓ ZOLTÁN ATTILA

A VÖRÖSISZAP SZENNYEZÉS –IN VIVO KÍSÉRLETEK NÖVÉNYEKKEL 571.

PINTÉR JUDIT MÁRIA,TROHÁK ATTILA

HANGVEZÉRELT OPERÁTORI KEZELŐFELÜLET FEJLESZTÉSE FÜGGŐSÍNPÁLYÁHOZ 579.

PAPP TÍMEA

PILÓTA NÉLKÜLI REPÜLŐGÉPEK ADATTOVÁBBÍTÓ RENDSZEREI 585.

TUGYI DÁVID,KALMÁR LÁSZLÓ,CSIKÓS MIKLÓS

VÍZELLÁTÓ HÁLÓZAT SZÁMÍTÓGÉPES SZIMULÁCIÓJA 593.

GYURKÓ VIVIEN,VERES GÁBOR

AZ URBANIZÁCIÓ HATÁSAI A KÖRNYEZETRE ÉS A DEBRECENI CSAPADÉKVÍZ MINŐSÉGE 603.

HURI DÁVID,MANKOVITS TAMÁS

HIPERELASZTIKUS ANYAGMODELLEK KONTINUUM-MECHANIKAI HÁTTERE,

OPTIMALIZÁLÁSI LEHETŐSÉG MOONEY–DIVLIN ANYAGÁLLANDÓKRA 613.

HERMAN JÁNOS,DEZSŐGERGELY

FOLYÓFORGÁCS LEVÁLASZTÁSÁNAK SZIMULÁCIÓJA 623.

MOLNÁR ATTILA,CZÉDLI HERTA,BRAUN MIHÁLY

KÖZÚTI JÁRMŰFPORGALOM ÉS NEHÉZFÉM TERHELÉS —KÖZLEKEDÉSI EREDETŰ NEHÉZFÉMEK URBÁNÖKOLÓGIAI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA DEBRECEN FORGALMI

CSOMÓPONTJAIBAN 629.

KOVÁCS GÁBOR

UAV HASZNOS TERHELÉSEI 639.

(9)

SZUPERFINISEL Ő BERENDEZÉS DINAMIKAI VIZSGÁLATA DYNAMICAL INVESTIGATION OF A SUPERFINISHING DEVICE

Dr. Patkó Gyula1, Dr. Csáki Tibor2, Dr. Barna Balázs3, Dr. Szilágyi Attila4

1egyetemi tanár, 2egyetemi docens, 3tanszéki mérnök, 4egyetemi adjunktus

1234Miskolci Egyetem, Szerszámgépek Tanszéke, 3515 Miskolc-Egyetemváros

patko@uni-miskolc.hu, csaki.tibor.dr@gmail.com, barna.balazs@uni-miskolc.hu, szilagyi.attila@uni-miskolc.hu

Kivonat: A cikk egy rezgéstani elven működő szuperfiniselő berendezés dinamikai modelljének vizsgálatát mutatja be. A vizsgálathoz lineáris, majd nemlineáris modelleket használunk. A nemlinearitást a szuperfiniselési folyamatot modellező Coulomb-féle csillapítás jelenti. A modell nemlineáris mozgásegyenlet-rendszerének közelítő megoldásait a fázisgörbe feletti linearizálás módszerével állítottuk elő. Az amplitúdó-frekvencia függvények ismeretében előállítottuk jellemző energetikai mennyiségek analitikus alakját, és ezeket felhasználva, szélsőérték vizsgálatok alapján határoztuk meg az energetikailag legkedvezőbb munkapontot. Az analitikus eredményeket minden esetben numerikus kísérletek segítségével ellenőriztük.

Kulcsszavak: szuperfiniselés, dinamikai, nemlineáris, energetikai jellemzők

Abstract: This paper concerns some dynamical aspects of the design process of a vibrational superfinishing device. As the first approximation, a linear dynamical model is applied, which is then replaced by an improved nonlinear one. The Coulomb-type damping, which is supposed to be the model of the superfinishing process, is considered to be the nonlinearity. The approximation solutions of the nonlinear governing equations are established by the method of linearization above the phase curve, thus the amplitude-frequency expressions and the expressions of the power characteristics in function of the system parameters can be set up. The optimal operation conditions have been established by revealing the extremums of these expressions. The results obtained analitically, have been proven and supported numerically.

Keywords: superfinishing, dynamical, nonlinear, power characteristics

1. BEVEZETÉS

A szuperfiniselés – más néven tükörsimítás – befejező finomfelületi megmunkálás, általában hengeres felületek, például gördülőcsapágyak futófelületeinek megmunkálására használják. A finiselési műveletet egy célberendezés végzi, amely rendszerint pótlólagosan kerül az alapgépre (eszterga-, köszörű berendezés, stb). A felület simaságát általában az alapgépbe fogott gyártmány forgó és a csiszoló kövek rövid löketű rezgőmozgásával érik el.

A kövek mozgatása történhet mozgásátalakító merev kinematikával vagy közvetlenül, pneumatikus, hidraulikus, valamint villamos hajtás segítségével.

A szuperfiniselés rezgés- és hőmérsékleti zavaroktól mentes megmunkálói környezetet igényel, és az adaptálhatóság következtében a berendezés befoglaló méreteit is körültekintően kell megválasztani. A befoglaló méreteket meghatározzák a berendezés energetikai viszonyai.

Ezt, valamint a rezgésviszonyokat dinamikai vizsgálat segítségével tárhatjuk fel. A dinamikai vizsgálatot számos mechanikai modell alapján végezhetjük. Jelen cikk egy ultraprecíz keményesztergáló berendezésre pótlólagosan felszerelhető egyfázisú, villamos hajtású szuperfiniselő berendezés egy lineáris és egy lehetséges nemlineáris modelljének dinamikai vizsgálatával foglalkozik, bemutatja továbbá a vizsgálatok során alkalmazott közelítő módszert.

(10)

2. IPARI ELŐZMÉNYEK

A Miskolci Egyetem az elmúlt évek során konzorciumi tagként vett részt egy új típusú, kombinált szuperfiniselési eljárás és az azt megvalósító berendezés kifejlesztésében. A nemzetközi konzorciumban, amely az EU6-os program keretében alakult, a német CEROBEAR és a HWG Wälzlager csapágygyártó, a holland székhelyű Hembrug és a román Diasfin cégekkel együtt az Aacheni Fraunhofer Intézet Gépgyártás-Technológiai Osztálya és a Miskolci Egyetem Szerszámgépek Tanszéke is helyet kapott.

A konzorcium az új típusú eljárás optimális paramétereit egy kísérleti szuperfiniselő berendezés segítségével kívánta feltárni. A berendezés megtervezése és kivitelezése a Miskolci Egyetem Szerszámgépek Tanszékének feladata volt. A prototípus berendezés a gyártását követően az Aacheni Fraunhofer Intézetbe került. A részleteiben is aprólékosan megtervezett kísérletsorozat egy éves időtartamot ölelt fel, melynek eredményeként feltárta az új típusú kombinált szuperfiniselési eljárás legkedvezőbb megmunkálási paramétereit.

A nemzetközi projekt záró értekezletén a konzorcium felvetette a prototípus berendezés továbbfejlesztésének lehetőségét. E szerint: a rezgő egységek tömegét, valamint a berendezés befoglaló méreteit körültekintően, az alapgép munkaterének méreteit szem előtt tartva kell megválasztani úgy, hogy az alapgép átalakítása nélkül legyen adaptálható, és a gyári tartozékként meglévő revolverfej mozgását ne korlátozza. Előzetes elméleti megfontolások alapján úgy véltük, hogy figyelembe véve a kísérletek során meghatározott legkedvezőbb megmunkálási paramétereket, és így javítva a berendezés energetikai viszonyait, a konzorcium által megfogalmazott piaci követelmény teljesíthetőnek látszik: lehetőség adódik egy, a prototípus berendezésnél jóval kisebb méretű, tömegű és gazdaságosabban működő, a piaci szempontoknak is megfelelő berendezés megépítésére.

3. IRODALMI ELŐZMÉNYEK

Az energetikai viszonyok feltárását modellek vizsgálatán keresztül végeztük. A vizsgálatok során elsősorban a mechanika nemlineáris rezgéstanban alkalmazott módszereit, valamint a matematika nemlineáris mozgásegyenletek közelítő megoldásaival foglalkozó módszereit alkalmaztuk [1], [2], [4], [6], [7], [10]. A nemlineáris mozgásegyenlet-rendszer közelítő megoldásait a fázisgörbe feletti linearizálás módszerével állítottuk elő [8], [9]. A stabilitásvizsgálatnál az értekezés a differenciálszámítás ismert eszközeit használtuk. A megoldások előállítása, valamint vizsgálata során a matematikai analízis ismert eszközei mellett a MAPLE12 és a MATLAB/SIMULINK 6.5 matematikai szoftverek alkalmazásán keresztül a numerikus matematika eszközei is felhasználásra kerültek [3], [5].

4. ELVI ALAPOK

A berendezés fentiek szerinti továbbfejlesztésének elvi alapjait az alábbi megfontolások jelentették. A szuperfiniselő berendezést csillapított gerjesztett rezgőrendszernek tekintve kimutatható, hogy adott frekvenciára hangolt és ehhez közeli frekvenciával gerjesztett rendszer kedvező energetikai viszonyok mellett működhet. Ennek megfelelően a prototípus berendezést alkalmasan megválasztott rugalmas taggal kiegészítve, és ezáltal a kísérletsorozat eredményeként feltárt munkapontra hangolva, az így kapott új típusú berendezés kedvezőbb energetikai viszonyok között működik. A vizsgált modellek energetikai viszonyait előre felállított szempontok szerint ítéljük meg. Amennyiben ezek a szempontok egy adott munkapont esetén egyidejűleg teljesülnek, úgy a modell – azon a munkaponton – a legkedvezőbb energetikai viszonyok között működik.

(11)

5. A LINEÁRIS DINAMIKAI MODELL

A vizsgálat szempontjából lényeges dinamikai és energetikai tulajdonságok feltárását az elektrodinamikus rezgéskeltő berendezés modelljét felhasználva végezzük (1. ábra). Az ábrán m a mozgó tekercs és a hozzá kapcsolódó rezgő alkatrészek együttes tömegét, k a rugóállandót, κ pedig a szuperfiniselési folyamatból származó, első közelítésben lineárisnak feltételezett csillapítás együtthatóját jelöli. Az áramköri elemek közül R , 1 R a villamos 2 körök teljes ohmos ellenállását, L , 1 L a tekercsek önindukciós, 2 M pedig a tekercsek 12 kölcsönös indukciós együtthatóit jelöli. U és 1 u jelöli a megfelel2 ő tekercsek egyen, valamint időben változó tápfeszültségeit.

1. ábra A lineáris dinamikai modell

A vizsgált modellek mozgásegyenlet-rendszerét a Lagrange-féle másodfajú mozgás- egyenletekből, egyszerűsítő feltevések figyelembevételével származtattuk,

0

mx x kx i 0

Ldi Ri x U cos t

dt

κ α

Γ Ω

+ + - =

+ + =

&& &

& , (1)

ahol U0 és R a 2 tekercs gerjesztő feszültségének amplitúdója, illetve ohmos ellenállása.

2. ábra A legkedvezőbb energetikai állapotot jelző minimumhelyek

(12)

A mozgásegyenlet-rendszer megoldásai és a hurokegyenlet alapján, a gerjesztő frekvencia függvényében felírt energetikai mennyiségek jól mutatják, hogy sajátfrekvenciával megegyező gerjesztő frekvenciát alkalmazva a modell a legkedvezőbb energetikai viszonyok között működik. Megjegyezzük, hogy ez csak akkor érvényes, ha a rendszer Lehr-féle csillapítása igen kicsi. A 2. ábra diagramjai egyes energetikai mennyiségek legkedvezőbb energetikai állapotra utaló szélsőértékeit mutatják, ahol λ a dimenziótlanított frekvencia, és

λ=1 esetén beszélünk rezonancia frekvencián történő gerjesztésről.

Azonos megmunkálási – A finiselési amplitúdó, finiselési körfrekvencia –, és rendszerparamétereket feltételezve, majd összevetve a prototípus és a megmunkálási frekvenciára hangolt új típusú berendezés lineáris modelljeinek energetikai jellemzőit – i0 áramerősség amplitúdó, F0 vonóerő amplitúdó, P , P , Pm eff s meddő, effektív és látszólagos teljesítmények stb – láthatjuk, hogy az új típusú berendezés jóval kedvezőbb energetikai viszonyok között működik (

1. táblázat).

1. táblázat. A prototípus és adott frekvenciára hangolt berendezések energetikai viszonyai A továbbiakban hasonló módon vizsgáltuk az új típusú finiselő berendezés egy lehetséges nemlineáris modelljének energetikai viszonyait, és megmutattuk, hogy a lineáris modellnél tapasztalt kedvező energetikai viszonyok – bizonyos paraméter kombinációk mellett – ekkor is előállnak.

6. A NEMLINEÁRIS DINAMIKAI MODELL

A szuperfiniselési folyamat jobb közelítése érhető el nemlineáris csillapítási modell, például a megmunkálási folyamatot jobban tükröző Coulomb-féle száraz súrlódási modell alkalmazásával, melynek karakterisztikáját az S = −F sgn xS

( )

& szakadásos függvény alakjában vettük figyelembe, és ahol FS az S súrlódási erő abszolút értéke. A modell alkalmazásakor nem vettük figyelembe kenőanyag jelenlétét, nem tettünk különbséget a mozgási és a nyugalmi súrlódási állapot között, továbbá elhanyagoltuk a stick-slip jelenségét.

(13)

Ennek megfelelően a Coulomb-féle száraz súrlódási modell mozgásegyenlet-rendszere

S

( )

0

mx F sgn x kx i 0

Ldi Ri x U cos t

dt

α

Γ Ω

&& &

&

+ + - =

+ + = , (2)

alakban írható fel. Ennek közelítő megoldásait a fázisgörbe feletti linearizálás módszerével állítottuk elő [8], [9]. A módszer segítségével meghatároztuk az eredeti mozgásegyenlet- rendszer

S 1

0

mx 4F x kx i 0

a

Ldi Ri x U cos t

dt

π Ω α

Γ Ω

&& &

&

+ + - =

+ + =

, (3)

ekvivalens lineáris mozgásegyenlet-rendszerét. A fázisgörbe feletti linearizálás során feltételeztük, hogy x t

( )

=a cos1

(

Ω ϕt+ A

)

alakú, és a egyel1 őre ismeretlen amplitúdó. Ehhez hasonlóan, i t

( )

=i cos0

(

Ω ϕt+ i

)

alakban tételeztük fel a 2 villamoskörben folyó áram erősségének idő függvényét, ahol i az áramer0 ősség egyelőre ismeretlen amplitúdója. ϕA és ϕi a gerjesztő feszültséghez képesti egyelőre ismeretlen fázisszögek. Az x t és

( )

i t

( )

megoldásalakokat (3)-ba behelyettesítve, elvégezve az algebrai átalakításokat, majd az így kapott összefüggéseket rendezve, adódnak a keresett a , 1 i , 0 ϕA, ϕi mennyiségek analitikus kifejezései a rendszerparaméterek és a gerjesztő körfrekvencia függvényében. Az új

2 2

k , ,

m

ν Ω η η ξ

= ν = = változók bevezetését követően az elmozdulás-amplitúdóra a

( ) ( )

{ }

( ) ( )

{ }

( ) ( )

( ) ( )

{ }

S

1 2 2

2 2 2 2 2 2

2 2

2 2 2

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

S S

0

2 2

2 2 2 2 2 2

8F R

a ( )

2 mR 1 mL 1

8F 4F

R 4 mR 1 mL 1 R L U

2 mR 1 mL 1

αΓ νη η π

ν η ν η ν η αΓ

αΓ νη ν η ν η ν η αΓ ν η α

π π

ν η ν η ν η αΓ

± = − ±

+ +

+ + +

± + +

, (4)

kifejezés adódik, ahol a1+ a négyzetgyök jel előtt álló pozitív előjelnek, a1 pedig a negatív előjelnek megfelelő görbeágat jelöli, ν a rezgőrendszer saját körfrekvenciája, η pedig dimenziótlanított körfrekvencia. Azért tartottuk célszerűnek egy linearizációs közelítő eljárás alkalmazását, mert így az energetikai mennyiségek a rendszerparaméterek folytonos függvényeként adódnak, és ezért a rendszerparaméterek energetikai állapotra gyakorolt hatása könnyen nyomon követhető.

7. NUMERIKUS ELLENŐRZÉS

Numerikus eszközöket alkalmazva részletesen megvizsgáltuk a linearizálás eredményeként adódó (4) amplitúdó-frekvencia függvények közelítésének helyességét. A numerikus ellenőrzés során a számadatok mellett, diszkrét η helyeken kiszámolt a1±

, valamint ugyanitt numerikus módon, 4-ed rendű Runge-Kutta módszerrel meghatározott a1RK

értékeket vetettünk össze.

(14)

S

0

N 1

F 60 N ; m 6 kg; k 213183 ; 188,5 ; L 0,0035 H ;

m s

N Vs

R 6 ,8 ; 20,4 ; 20,4 ; U 47 V

A m

Ω α Γ

= = = =

= = = =

(5)

A számítást rezonancia frekvenciánál

(

η=1

)

, valamint alá

(

η>1

)

és fölé hangolt

(

η<1

)

esetekben is elvégeztük. Az egyes η értékek mellett elvégzett számítások eredményeit a 2.

táblázat foglalja össze.

Elmozdulás-amplitúdó [mm]

Linearizálás

1RK

a

a1+ a1

η=0,44 0,77 0,67 0,70

Föléhangolt

η=0,83 1,70 1,61 1,94

Rezonancia η=1 5,55 5,58 18,81

η=2 0,16 0,17 0,18

Aláhangolt

η=3,46 0,05 0,05 0,052

2. táblázat. Az analitikus közelítő és a numerikus megoldások összevetése

Látható, hogy rezonancia frekvenciánál, és aláhangolt esetekben a a1+ görbeág függvényértékei közelítik jobban a numerikusan kiszámolt értékeket. Föléhangolt esetekben – az elhanyagolt stick-slip jelenség okaként – a közelítés mértéke már nem annyira egyértelmű, mert egyik esetben a1+, másik esetben pedig a1 függvényértékei közelítik jobban a numerikusan nagy pontossággal kiszámolt amplitúdó értékeket.

3. ábra Az analitikus és numerikus értékek relatív hibája a frekvencia függvényében Diszkrét értékek után egy szélesebb frekvenciatartományon, az η

(

0;2

]

intervallumon is megvizsgáltuk a lineáris közelítés pontosságát, csak a1+ esetén. A 3. ábra diagramja a

RK

1 1

1 a

δ = −a+ kifejezéssel definiált relatív hiba görbéjét mutatja a dimenziótlanított frekvencia függvényében. Megfigyelhető, hogy az a1+ és az

1RK

a értékei – a számunkra lényeges –

(15)

rezonancia frekvencia környezetében jól közelítik egymást, és a közelítés mértéke még nagymértékben aláhangolt rendszerek esetén is kielégítőnek

(

δ <0,1

)

mondható. A föléhangolt rendszer esetén tapasztalt nagyfokú eltérése azzal magyarázható, hogy a közelítő megoldással szemben a Runge-Kutta módszer nem tekint el a „stick-slip” jelenségtől, amely nagymértékben föléhangolt esetekben – például η=0,44 esetén – jelentkezik számottevően.

Mivel a linearizálás eredményeként az elmozdulás amplitúdó-gerjesztő frekvencia függvényre két görbe adódott, így stabilitásvizsgálat alapján döntöttük el, hogy mely görbeághoz tartozó amplitúdóértékek valósulnak meg tartósan.

8. ENERGETIKAI VISZONYOK

A stabil görbeág ismeretében felírtuk az energetikai jellemzők függvényeit a gerjesztő frekvencia függvényében. Megmutattuk, hogy bizonyos paraméterkombinációk –

(

2

) (

2 2 2

)

SH

S

R F R

2 3 2 0, 1, r 1, 1

L F L

ρ γ γ ρ ρ ρ

ν ν

− − − > = >> = >> = >> – egyidejű teljesülésekor a nemlineáris modell is legkedvezőbb energetikai viszonyok között működik rezonancia frekvenciával történő gerjesztés esetén. Az analitikus eredményeket numerikusan ellenőriztük. Az alábbi diagramon megfigyelhetők az energetikai mennyiségek legkedvezőbb energetikai viszonyokra vonatkozó szélsőértékei (4. ábra).

4. ábra Az energiamennyiségek szélsőértékei rezonancia frekvenciánál

Az energetikai mennyiségeket felhasználva, és azonos megmunkálási paramétereket feltételezve, összevetetettük a prototípus és az új típusú berendezés nemlineáris modelljeinek energetikai jellemzőit (3. táblázat). Látható, hogy alkalmasan megválasztott rugalmas tag közbeiktatásával a legkedvezőbb megmunkálási jellemzők kisebb áram- és gyakorlatilag elhanyagolható meddőteljesítmény felvétele, kisebb vonóerő, valamint kevesebb villamos energia fogyasztás mellett is biztosíthatók.

Egy ilyen hajtást biztosító lineáris motor befoglaló méreteit és tömegét tekintve is jóval kisebb annál, mint amit a prototípus berendezés hajtásához alkalmaztunk, így a konzorcium által megfogalmazott piaci jellegű elvárások teljesíthetők.

(16)

3. táblázat. A prototípus és az új típusú berendezés energetikai jellemzőinek összevetése 9. ÖSSZEFOGLALÁS

A cikk egy szuperfiniselő prototípus berendezés továbbfejlesztésével kapcsolatos dinamikai és energetikai számítások eredményeit foglalja össze. Először lineáris, majd nemlineáris modell esetében is igazoltuk az alkalmasan megválasztott rugalmas tag kedvező hatását: rezonancia frekvencián gerjesztve a rendszert, ugyanazon megmunkálási paraméterek a rugalmas tagot nem tartalmazó prototípushoz képest jóval kisebb méretű és tömegű, gazdaságosabban üzemelő berendezéssel is elérhetők.

10. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Az előadás a TÁMOP 4.2.1.B-10/2/KONV, a „A Felsőoktatás Minőségének Javítása a Kutatás-Fejlesztés-Innováció-Oktatás fejlesztésén keresztül” című projekt részeként, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

11. FELHASZNÁLT IRODALOM

[1] BOSZNAY,Á.: Műszaki rezgéstan. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1962.

[2] HARRIS AND CREDE: Shock and vibration handbook. McGraw-Hill Co., Inc., 1956.

[3] HECK, A.: Bevezetés a Maple használatába. Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Zenon Kft., Szeged, 1999.

[4] JORDAN,D.W.,SMITH,P.: Nonlinear ordinary differential equations, Oxford University Press, 1999.

[5] MERIAM,J. L., KRAIGE,L.G., HARPER,B. D.: Dynamics – Solving dynamics problems in Maple. John Wiley & Sons, Inc., 2007.

[6] NAYFEH,A.H.,MOOK,D.T.: Nonlinear oscillations. John Wiley & Sons, Inc. 1995.

[7] NMEMECHANIKAI TANSZÉK MUNKAKÖZÖSSÉGE: Dinamika V. Tankönyvkiadó, Budapest, 1981.

[8] PATKÓ, GY.: Dinamikai eredmények és alkalmazások a gépészetben. A Miskolci Egyetem Habilitációs Füzetei, Miskolc, 1998.

[9] PATKÓ, GY.: Közelítő módszer nemlineáris rezgések vizsgálatára. Kandidátusi értekezés, Miskolc, 1984.

[10] PONTRJAGIN,L.,SZ.: Közönséges differenciálegyenletek. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972.

(17)

A FELN Ő TTKORI MOBIL TANULÁS LEHET Ő SÉGEI M Ű SZAKI KÉPZÉSEKBEN, M Ű SZAKI TERÜLETEKEN

THE OPPORTUNITIES OF THE ADULTHOOD MOBILE LEARNING IN TECHNICAL TRAININGS, ON TECHNICAL AREAS

MISKOLCZI ILDIKÓ Főiskolai docens Szolnoki Főiskola miskolczi@szolf.hu

Kivonat: A szerző betekintést ad korunk egyik legmodernebb és leggyorsabban terjedő eLearning módszerének, az mLearning alkalmazhatóságának kérdésébe. Ennek keretében, meghatározza az mLearning fogalmát, annak főbb tartalmi elemeit. Megvizsgálja azokat a követelményeket, amelyeknek teljesülniük kell a tanulás szempontjából általánosságban és speciálisan a műszaki szakterületen való képzés és alkalmazhatóság tekintetében. Kitér a tanulási folyamatban résztvevők igényeinek bemutatására, mind a rendszer mind a felhasználók (oktató, tanuló) szemszögéből. Meghatározza a tanulásra alkalmas mobil eszközök hardver és szoftver követelményeit műszaki tartalmak tanulása esetén.

Kulcsszavak: mLearning, mobil eszközök, hardver, szoftver, műszaki tartalmak tanulása

Abstract: The article describes one of today's most modern and fastest-growing eLearning method, the mLearning. It demonstrates the applicability of the learning and teaching perspective. First of all the author defines the mLearning concept and its main contents. After it presents the requirements that are important for learning in general and technical training areas. Presents the needs of participants (student, teacher) in the learning process. Specifies the learning instruments for mLearning in case of hardware and software requirements of the case of technical and engineering study content.

Keywords: mLearning, mobile devices, hardware, software, learning of technical content,

1. MOBILITÁS IGÉNYE ÉS LEHETŐSÉGE A TANULÁSBAN

Az elektronikus tanulás, az eLearning ma már mindenki számára ismert, alkalmazott és elfogadott fogalom az oktatásban. A felgyorsult élettempónk, a fejlődő technika létrehozta és folyamatosan formálja, alakítja azokat a mobil eszközöket, amelyek felhasználhatóak a gyors, biztos ismeretszerzés, tudásszerzés érdekében. Léteznek olyan eszközök, amelyek ugyan nem oktatási célzattal jönnek létre, de gyakorlati alkalmazásuk során felfedezzük a bennük rejlő tanulásra való alkalmasság lehetőségét. Vannak azonban olyan eszközök is, amelyeket kifejezetten az oktatás eszköztárának bővítési célzatával hoznak létre, mégsem tejednek el, nem szeretik, nem alkalmazzák széles körben a felhasználók, oktatók és tanulók.

Kétségtelen azonban, hogy egy új felhasználói igény született az oktatásban, amit a szakma, a tudomány egy új paradigmaként mobil tanulásnak vagy röviden „mLearning”-nek nevezett el [1], [2].

A mobil kommunikációs technológiák és eszközök megjelenése és gyors fejlődése az oktatásban lehetővé teszi az oktatás, tanulás tértől és időtől való függetlenedésének elvét és gyakorlatát [3], és megvalósulhat a Seres György professzor által elnevezett „3B” elmélet [4], [5], a bárhol, bármikor bárkinek elve, kiegészítve a reális időn belül gondolattal.

Ezzel a tanulás szereplőinek helyzete a mobil tanulás modelljében átstrukturálódik a

„hagyományos" tanulási modellben lévő helyzetükhöz képest. Ezt szemlélteti a következő két

(18)

(1. ábra, 2. ábra) ábra.

1. ábra A „hagyományos” tanulási modell szereplőinek helyzete az internet korában

(készítette: Miskolczi Ildikó)

2. ábra A mobil tanulási modell szereplőinek helyzete az internet korában

(készítette: Miskolczi Ildikó)

Ahhoz azonban, hogy a mobil tanulásról beszélni tudjunk célszerű meghatározni annak fogalmát, lényeges elemeit, illetve helyét, helyzetét az egyéb tanulási formákhoz viszonyítva.

Kiindulópontként magam először annak helyzetét próbálom meghatározni a 21. századi tanulásban, majd a helyzete alapján meghatározni egzakt fogalmát.

Manapság kutatók körében sok vita van arról, hogy a mobil tanulás az eLearning-et követő újabb tanulási forma, vagy csupán az eszközök fejlődése által biztosított újabb lehetőség az eLearning-en belül [6]. Georgiev és munkatársai ez eLearning új szakaszaként határozzák meg a mobil tanulást. [7]. Ugyanakkor Laouris és Eteokleous, [8] valamint Ramshirish és Singh [9] az eLearningen belül határozzák meg annak helyét, amikor azt mondják, hogy kiindulásképpen tekintsük meghatározónak az eLearning egy általános definícióját, mely szerint az eLearning nem más, mint elektronikus hálózaton megvalósított tanítás-tanulás, amelyben az oktatási tartalmak az interneten, intraneten, extraneten keresztül érhetőek el, különböző IKT (infokommunikációs technológia) eszközök segítségével. A szerzők azt mondják, hogy ezen logika alapján a mobil tanulás az eLearning része. Magam ezt a nézetet tekintem kiindulópontnak (3. ábra).

3. ábra A mobil tanulás helyzete és kapcsolata az elektronikus tanulással (készítette: Miskolczi Ildikó)

(19)

Miről is van szó? Miben másabb, mitől több a mobil tanulás, mint az eLearning?

A mobil tanulás nem csupán egy újfajta tanulási mód, de a személyes tanulási környezet1 és a személyes tanulási háló2 határait jelentős mértékben bővíti, szélesíti, létrehozva ezzel a mobil, flexibilis tanulási környezetet3. Ennek az új tanulási környezetnek legfőbb jellemzője, hogy a mobil eszközökön keresztül a technikai megoldásoknak köszönhetően a tanulói igényekhez jobban tud alkalmazkodni a tananyag, ezáltal az könnyebben befogadhatóvá válik a tanuló számára. Hagyományos értelemben az eLearning által használt eszközök többnyire ugyanis olyan statikus technológiai eszközök, amelyek alkalmasak ugyan elektronikus tartalmak megjelenítésére (PC, laptop…), de alkalmazásukkal nem függetlenedik a tanuló az íróasztaltól. A mobil tanulás lesz az az új elektronikus tanulási forma, amely valójában megvalósíthatja a 3B elméletet, amely olyan mobil IKT eszközöket használ, amelyekkel valóban mobillá, helytől és időtől függetlenné válik, válhat a tanulás. Természetesen ennek feltétele a nem statikus adathordozón, hanem a weben, a számítási felhőkben, tárhelyen tárolt és elérhető oktatási tartalmak alkalmazása.

A mobil tanulás (mLearning) – tehát az eLearning egy olyan, internet alapokon nyugvó speciális formája, amely a mobil IKT eszközöket és technológiákat használja a tanulás során, ezzel megvalósítva a 3B elméletet.

A mobil tanulásnak számos előnye van, ma még azonban jó néhány kihívással, megoldatlan kérdéssel is szembesülnie kell.

1.1 A mobil tanulás pozitívumai

A módszer • A tanulás határai kitágulnak (3B)

• Időtakarékos (a tanulás idejét lerövidítheti)

• Költséghatékony (létező eszközöket és infrastruktúrát használ fel)

• Rövid képzéseken, továbbképzéseken, kurzusokon kifejezetten hatékony lehet

• Az LMS rendszerekkel integrálható

• Alapvetően tartalomközpontú szemléletmód jellemzi

• Csökkenti a tanulási tartalmak fejlesztési költségeit

• „Szabvány platformok használata maximális hozzáférést nyújt, miközben a minimálisra csökkenti a szükséges technikai támogatást” [10]

Az oktató • Szemléltetés, szimulálás, modellezés könnyebbé válik

• Sokféle file-formátum megjeleníthető (pdf., podcast, video, multimédiás tartalmak…)

• Interneten keresztül interaktív tartalmak megjeleníthetőek

• A nap 24 órájában hozzáférhető minden oktatási (kurzus) információ

• Nem csak a tananyag, hanem a hallgató is elérhető bármikor, így az interaktív kommunikáció könnyebben és gyorsabban megvalósul

• Közös projekt-munkák gyorsabbá vál(hat)nak

• Könnyebb tanulói motiválás

• Könnyebb, gyorsabb kapcsolattartás

1 Személyes tanulási környezet – personal learning environment, PLE

2 Személyes tanulási háló – personal learning network, PLN

3Mobil tanulási környezet – flexibile learning environment, FLE

(20)

A tanuló • Alkalmazkodik az élethelyzethez, felhasználói igényekhez (kényelmes, rugalmas)

• Sokféle file-formátum megjeleníthető (podcast, video, multimédiás tartalmak…)

• Interneten keresztül interaktív tartalmak megjeleníthetőek

• Közösségi, kollaboratív tanulást támogatja, ösztönzi a közösségi tanulás kialakulását

• Növel(het)i a tanulás hatékonyságát

• Könnyebbé válik a tanulás extrém helyzetekben

• „Segít növelni az önbizalmat, önbecsülést” [11], sikerélményt ad, élményszerűvé válhat a tanulás

• Segít jobban, tovább fókuszálni a figyelmüket nehezen összpontosító hallgatóknak is

• Feloldja a tanulás formalizmusát

• Segít fejleszteni a digitális írástudást

• Lehetővé válik az „asztal mellől felállás” a tanulás során (függetlenedik a tanulás az íróasztaltól)

• A gyakorlati, alkalmazható tudás megszerzésére összpontosít

• „E-portfólióba illeszthető” [12]

• A nap 24 órájában hozzáférhető minden oktatási (kurzus) információ

• Nem csak a tananyag, hanem a hallgató is elérhető bármikor, így az interaktív kommunikáció könnyebben és gyorsabban megvalósul

• Közös projekt-munkák gyorsabbá vál(hat)nak

• Könnyen formálható a különböző, sajátos tanulói stílusokhoz

• Könnyebb, gyorsabb kapcsolattartás 1.2 A mobil tanulás hátrányai, kihívásai, kérdései:

• Pedagógiai kérdések:

o Aki a mindennapokban problémamentesen használja a mobiltelefont vagy más mobil eszközt (legyen az oktató vagy tanuló), tudja-e használni oktatási célokra is?

o Szükséges-e, hasznos-e a mobiltelefonok vagy más mobil eszközök használata tanórai keretek között?

o Mit gondolnak a potenciális résztvevők (oktatók és tanulók) a mobil eszközökről, azok alkalmazásának lehetőségeiről az oktatásban?

o Hogyan változik a pedagógus szerepe akkor, amikor mobil tanulásban, tanításban vesz részt?

o Milyen kompetenciákra van szüksége egy pedagógusnak és a tanulónak az új tanulási térben?

• Technológiai kérdések:

o Mekkora az a tananyagmennyiség, információmennyiség, amely egy egységként (modulként) elküldhető a mobilra?

o Melyek azok a témák, amelyek alkalmasak ekkora részletekben való tárgyalásra?

o A képi megjelenítés eszközre szabott.

• Sokféleség

o Szabványok hiánya

(21)

Cél, hogy a lehető legtöbb eszközön használható anyag készüljön.

Lehetőleg ne minden eszközre külön kelljen elkészíteni az anyagokat.

o Terhelhetőség

A mobiltelefonok számítási kapacitása jóval kisebb, mint egy PC-é.

A hosszantartó használat energiaellátási kérdéseket is felvet.

o Kapacitás

A mai számítógépekhez és multimédiás tartalmakhoz képest kicsi a mobil eszközök mérete.

A tartalom főként online módon tud eljutni a felhasználóhoz.

o Sebesség

A letöltési sebesség általában nem túl nagy, konkurens letöltések esetén ez komoly fennakadásokat jelenthet.

• Ár

2. A MOBILITÁS IGÉNYE ÉS LEHETŐSÉGEI AZ OKTATÁSBAN

Mindannyiunk számára ismert a tény, ha nem is tudatosul bennünk, hogy az informatikai, IKT eszközök egyre inkább uniformizálódnak. Ma már nem csak a munkavégzés során a feladataink megoldására, döntéshozatalaink segítésére, de kommunikációra, kapcsolattartásra, ismeretszerzésre, szórakozásra is használjuk a korszerű mobil informatikai eszközöket. A múlt század robbanásszerű informatikai fejlődése lehetővé, a felgyorsult életünk pedig szükségszerűvé teszi az IKT eszközök készségszintű alkalmazását az élet szinte minden területén, így a tanulásban is.

2.1 A mobil IKT eszközök általános jellemzői

A köznapi megfogalmazás szerint, az okostelefon, tablet, PDA, mobil IKT eszköz a tudásától, esetleg a méretéhez viszonyított tudásától okos. Véleményem szerint azonban ezek az eszközök nem elsősorban technikai jellemzőik miatt tekinthetők ma már „okosnak”, hanem sokkal inkább a funkcióra, a használhatóságra, a sokféle alkalmazásra való alkalmasságuk miatt. Természetesen ezeknek vannak technikai feltételei.

Ahhoz azonban, hogy valóban tanulásra alkalmas ún. okos IKT eszközről legyen szó, ennél sokkal több konkrét kritériumnak kell megfelelniük. Ilyenek:

képernyő:

• érintőképernyő és/vagy qwerty billentyűzet

• nagy méretű kijelző

• kifinomult képernyőfelbontás

• 3D képszerkezet erőforrások, eszközök:

• nagy teljesítményű akkumulátor

• memória mérete nagy és bővíthető

• dupla kamerák, nagy képfelbontás, zoom funkció funkciók, szolgáltatások:

• hagyományos telefon- számítógépfunkciók mellett számos kiegészítő funkció

• hanghívás mellett video-hívás

• multimédiás eszközök kezelése (video, mp3, mp4, rádió…)

• szoftverek futtatása

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A tíz év leforgása alatt különböző m egrendelők által elvégeztetett kutatások legfontosabb célja az atom erőm ű környezetének földrengésbiztonsági

• Az önkezelési (self-medikációs) modellek lényegében azt hangsúlyozzák, hogy a dohányzás fontos szerepet játszik abban, hogy a használó ne- gatív érzelmeivel

A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik metallurgiai irányultságú természettudományos, m ű szaki, gazdasági ismereteik birtokában képesek a földkéregb ő l

Forrás: saját szerkesztés, KSH-adatok alapján. A munkanélküliségi ráta nagyobb mozgástérben változik, mint a foglalkoztatási vagy az aktivitási ráta. évi csúcsot követően

A LiS további célkitűzése a magasabb munkaerő-piaci részvétel (foglalkoztatási ráták növelése) elősegítése, és a munkavállalók képzettségi színvonalának emelése,

Az Észak-Magyarországi Régióban számos olyan témát találhatunk, amely önál- lóan teszi lehetővé az örökség út, vagy kulturális út kialakítását, alkalmat ad a mű-

A nagy országos könyvtárak és információs kutató- intézetek együttm ű ködésével létrehozott virtuális könyvtár a tudományos és m ű szaki dokumentum- források

BUDAPESTI M Ű SZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VEGYÉSZMÉRNÖKI ÉS BIOMÉRNÖKI