LETÖLTÉS mo201...elvű

(1)

KÉMIA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

ÉRETTSÉGI VIZSGA • 2018. május 18.

(2)

Az írásbeli feladatok értékelésének alapelvei

Az írásbeli dolgozatok javítása a kiadott javítási-értékelési útmutató alapján történik.

Az elméleti feladatok értékelése

 A javítási-értékelési útmutatótól eltérni nem szabad.

 ½ pontok nem adhatók, csak a javítási-értékelési útmutatóban megengedett részpon- tozás szerint értékelhetők a kérdések.

A számítási feladatok értékelése

 Az objektivitás mellett a jóhiszeműséget kell szem előtt tartani! Az értékelés során pedagógiai célzatú büntetések nem alkalmazhatók!

 Adott – hibátlan – megoldási menet mellett nem szabad pontot levonni a nem kért (de a javítási-értékelési útmutatóban megadott) részeredmények hiányáért. (Azok csak a részleges megoldások pontozását segítik.)

 A javítási-értékelési útmutatótól eltérő – helyes – levezetésre is maximális pontszám jár, illetve a javítási-értékelési útmutatóban megadott csomópontok szerint részponto- zandó!

 Levezetés, indoklás nélkül megadott puszta végeredményért legfeljebb a javítási-érté- kelési útmutató szerint arra járó 1–2 pont adható meg!

 A számítási feladatra a maximális pontszám akkor is jár, ha elvi hibás reakcióegyen- letet tartalmaz, de az a megoldáshoz nem szükséges (és a feladat nem kérte annak fel- írását)!

 Több részkérdésből álló feladat megoldásánál – ha a megoldás nem vezet ellentmon- dásos végeredményre – akkor is megadható az adott részkérdésnek megfelelő pont- szám, ha az előzőekben kapott, hibás eredménnyel számolt tovább a vizsgázó.

 A számítási feladat levezetésénél az érettségin trivialitásnak tekinthető összefüggések alkalmazása – részletes kifejtésük nélkül is – maximális pontszámmal értékelendő.

Például:

 a tömeg, az anyagmennyiség, a térfogat és a részecskeszám átszámításának kijelölése,

 az Avogadro törvényéből következő trivialitások (sztöchiometriai arányok és térfo- gatarányok azonossága azonos állapotú gázoknál stb.),

 keverési egyenlet alkalmazása stb.

 Egy-egy számítási hibáért legfeljebb 1–2 pont vonható le (a hibás részeredménnyel tovább számolt feladatra a többi részpont maradéktalanul jár)!

(3)

 Súlyos elvi hiba elkövetésekor a javítókulcsban az adott feladatrészre adható további pontok nem járnak, ha hibás adattal helyesen számol a vizsgázó. Súlyos elvi hibának számít például:

 elvileg hibás reakciók (pl. végbe nem menő reakciók egyenlete) alapján elvégzett számítás,

 az adatokból becslés alapján is szembetűnően irreális eredményt adó hiba (például az oldott anyagból számolt oldat tömege kisebb a benne oldott anyag tömegénél stb.).

(A további, külön egységként felfogható feladatrészek megoldása természetesen itt is a korábbiakban lefektetett alapelvek szerint – a hibás eredménnyel számolva – érté- kelhető, feltéve, ha nem vezet ellentmondásos végeredményre.)

(4)

1. Egyszerű választás (12 pont)

Minden helyes válasz 1 pont.

1. B 2. D 3. B 4. E 5. C 6. D 7. B 8. A 9. C 10. E 11. B 12. C

2. Elemző feladat (14 pont)

a) A: gáz.

B: gáz.

C: szilárd. 2 pont

(Két helyes válasz megadása: 1 pont) b) A*

B*

c) B*

C*

B anyag esetében: Csapadék keletkezik.* Színe: fekete.*

C anyag esetében: Csapadék keletkezik.* Színe: sárga.*

AgNO3 + KI = AgI + KNO3 1 pont

(Helyesen felírt ionegyenlettel is elfogadható a válasz.)

2 AgNO3 + H2S = Ag2S + 2 HNO3 1 pont

(Helyesen felírt ionegyenlettel is elfogadható a válasz.) d) Az ezüst-nitrát-oldathoz szalmiákszeszt öntünk,*

majd a formaldehid-oldathoz öntve, a borszeszégő lángjában melegítve,*

ezüsttükör jelenik meg a kémcső falán. 1 pont

4 Ag⁺ + 4 OH^- + HCHO = 4 Ag + 3 H2O + CO2

(5)

3. Esettanulmány (6 pont)

a) 1. Levegő cseppfolyósítása.*

2. Frakcionált kondenzáció (vagy: forráspontok különbségén alapuló elválasztás és lecsapás, szakaszos lepárlás, desztilláció).*

b) C6H12O6 = 2 CO2 + 2 C2H5OH 2 pont

(A kiindulási anyagok és reakciótermékek képletének helyes megadása: 1 pont.

Helyesen feltüntetett együtthatók: 1 pont.) c) B gázkeverék.*

d) D gázkeverék.*

e) Szén-dioxid.*

f) Tartalmaz +4-es oxidációs számú atomot.*

g) E gázkeverék. 1 pont

A *-gal jelölt megállapítások közül bármely két helyes válasz 1 pont. 3 pont

4. Táblázatos és elemző feladat (16 pont)

1. Metil-amin konstitúciója. 1 pont

2. Ecetsav konstitúciója. 1 pont

3. Benzol konstitúciója. 1 pont

4. Hidrogénkötés.*

5. Hidrogénkötés.*

6. Diszperziós kölcsönhatás.*

7. Gáz.*

8. Folyadék.*

9. Folyadék.*

10. Lúgos.*

11. Savas.*

a) Az ecetsav. 1 pont

CH3COOH + C3H7OH ⇌ CH3COOC3H7 + H2O 1 pont

Propil-acetát (propil-etanoát). 1 pont

b) Metil-amin. 1 pont

c) N-metil-acetamid (N-metiletánamid). 1 pont

d) Fehérje. 1 pont

e) Metil-amin. 1 pont

4 CH3NH2 + 9 O2 = 4 CO2 + 10 H2O + 2 N2 2 pont (Helyes képletek felírása 1 pont, helyes együtthatók feltüntetése 1 pont.)

A *-gal jelölt megállapítások közül bármely két helyes válasz 1 pont. 4 pont

(6)

5. Számítási feladat (7 pont)

a) A vegyület moláris tömege: M 16,764,003g/mol 67,09 g/mol 1 pont 1 mol vegyületből, azaz 67,09 g-ból kiindulva az alkotórészek tömege és anyagmennyisége:

g ,04 48 g 09 , 67 7161 , 0 )

(C   

m

mol 000 , 4 01mol , 12

04 , ) 48

(C  

n

g ,01 14 g 09 , 67 2088 , 0 )

(N   

m

mol 000 , 1 01mol , 14

01 , ) 14

(N  

n

g ,038 5 g 09 , 67 0751 , 0 )

(H   

m

mol 998 , 4 008mol

, 1

038 , ) 5

(H  

n 3 pont

Tehát a molekulaképlet: C4H5N 1 pont

Pirrol. 1 pont

b) C4H5N + 4Br2 =C4Br4NH + 4 HBr 1 pont

(Minden más helyes levezetés maximális pontszámot ér!)

6. Számítási feladat (13 pont)

a) Az oldat oxóniumion-koncentrációja:



^H³^O^



^¹⁰^² ^mol/dm³ ^{1 pont}

A savi disszociációs állandó:

   

 

e

s

e e

S c H O

IO O

K H _

 



 

3 3

3 1 pont

A savi disszociációs állandóra felírható egyenlet: ¹ ² ₂² 10

10 10 10

66 ,

1 _



 



 



cs 1 pont

Az egyenlet megoldása: cs 1,0610^²mol/dm³ 1 pont A jódsav anyagmennyisége: n(HIO₃)4,00dm³1,0610^² mol/dm³ 4,2410^²mol

1 pont

A jódsav tömege: m(HIO₃)7,46g 1 pont

b) IO3- +5 I^- + 6 H⁺ = 3 I2 + 3 H2O 1 pont

I2+ 2 S2O32-= 2 I^-+S4O62- 1 pont

c) Az 500,0 cm³ oldatban lévő kálium-jodát anyagmennyisége:

(7)

A titrálásra fogyott mérőoldatban lévő kálium-jodát anyagmennyisége:

mol 10 ,367 3 mol/dm 10

667 , 1 dm 10 020 , 2 )

(KIO₃   ^² ³  ^² ³   ^-4

n 1 pont

A keletkező jód anyagmennyisége:

mol 10 1,010 mol

10 ,367 3 3 )

(KIO₃    ^-4   ^-3

3n )

n(I₂ 1 pont

A nátrium-tioszulfát anyagmennyisége:

mol 10 2,020 mol

10 1,010 2 )

(S₂O₃²^ 2n(I )   ^-3   ^-3

n ₂ 1 pont

A nátrium-tioszulfát-oldat koncentrációja:

3 -1mol/dm 10

2,020

 

  _^



3 2 2 3

3

2 1,000 10 dm

mol 10 020 , ) 2 (S O

c 1 pont

7. Számítási feladat (14 pont)

a) Az etanol anyagmennyiségére következtethetünk. 1 pont

2 C2H5OH + 2 Na = 2 C2H5ONa + H2 1 pont

b) A felszabaduló hidrogén anyagmennyisége: mol 5,000 10 mol 50

, 24

225 ,

) 1   ^²

n(H2

A reagáló nátrium anyagmennyisége: n(Na)2n(H2)1,00010^¹mol 1 pont A reagáló nátrium tömege: m(Na)1,00010^¹mol22,99g/mol2,299g 1 pont A feleslegben maradó nátrium tömege: m(Na)_fel (3,3342,299)g1,035g 1 pont c) Az égési folyamatok reakcióegyenlete:

C2H5OH + 3O2 = 2 CO2 + 3 H2O 1 pont

C3H6O + 4O2 = 3 CO2 + 3 H2O 1 pont

Hess tételének ismerete: 1 pont

Az egyes folyamatok reakcióhője:

kJ/mol

1368

















_rH₁ 394kJ/mol 2 ( 286kJ/mol) 3 ( 278kJ/mol) 1 pont kJ/mol

1792

















_rH₂ 394kJ/mol 3 ( 286kJ/mol) 3 ( 248kJ/mol) 1 pont d) Az etanol anyagmennyisége: n(C2H₅OH)2n(H2)1,00010^¹mol

Az etanol égésében felszabaduló hő:Q₁ 1,00010^1mol(1368kJ/mol)136,8kJ 1 pont Az aceton égésében felszabaduló hő:Q₂ 226,4kJ(136,8kJ)89,60kJ 1 pont

Az aceton anyagmennyisége: 5,000 10 mol

kJ/mol 1792

kJ 60 ,

) 89 ²

6   



  O H

n(C₃ 1 pont

Anyagmennyiség-százalékos összetétel:

% 66,67



5OH) H n%(C n

2 és %(C H₆O) 33,33%

n n

3 1 pont

(8)

8. Számítási feladat (16 pont)

a) CoO + 2 HCl = CoCl2 + H2O 1 pont

b) A feloldandó kobalt(II)-oxid anyagmennyisége:

mol 10 ,000 g/mol 4

74,93 g

29,97   1

 n(CoO)

A reagáló hidrogén-klorid anyagmennyisége: n(HCl)2n(CoO)8,00010^¹ mol 1 pont tömege: m(HCl)8,00010^¹ mol36,46g/mol29,17g

Az oldat tömege: 100 82,86g 20

, 35

g 17 ,

29  

oldat 

m 1 pont

Az oldat térfogata:  ₃ 70,52cm³ g/cm

175 , 1

g 86 , 82

oldat

V 1 pont

c) Ha 29,97 g kobalt(II)-oxidot sztöchiometrikus mennyiségű sósavban oldunk fel, akkor a keletkező oldat tömege:m_oldat, 29,97g82,86g112,83g 1 pont Moláris tömegek:M(CoCl₂)129,8g/mol; M(CoCl₂.6H₂O)237,9g/mol 1 pont A keletkező kobalt(II)-klorid anyagmennyisége: n(CoCl₂ )4,00010^¹ mol

tömege: m(CoCl₂ )4,00010^¹ mol129,8g/mol51,92g 1 pont Az oldatból kiváló kristályvizes sóban lévő kobalt(II)-klorid tömege:

g 54 , 9 36 , 237

8 , g 129 98 ,

66  

kr 

2)

m(CoCl 1 pont

A telített oldatban maradó kobalt(II)-klorid tömege:

g 15,38 g

54 , 36 - g 92 ,

51 

oldatban 

2 )

m(CoCl 1 pont

A visszamaradó telített oldat tömege: m_oldat 112,8g66,98g45,82g

A benne lévő víz tömege: m(H₂O)45,82g15,38g30,44g 1 pont Ha 30,44 g víz 15,38 g kobalt(II)-kloridot old,

akkor 100,0 g víz 50,53 g kobalt(II)-kloridot old. 1 pont d) A telített oldatban maradó kobalt(II)-klorid anyagmennyisége, amely

egyben az elektrolízissel leválasztható kobalt anyagmennyiségét is jelenti:

) ( mol 10 1,185 g/mol

129,8 g 38 ,

15 _-₁

Co n )

n(CoCl₂ _oldatban    

A leválasztáshoz szükséges elektronok anyagmennyisége:

mol )

n(e^- 21,18510^-1mol2,37010^¹ 1 pont Az elektrolizáló cellán áthaladt töltésmennyiség:

C mol

mol C

Q 9,65010⁴ / 2,37010^¹ 2,28710⁴ 1 pont

(9)

Adatpontosságok:

6. Számítási feladat: az a) részben 3, a c) részben 4 értékes jegy pontossággal megadott végeredmények

7. Számítási és elemző feladat: a b) részben 3 vagy 4, a c) és d) részben 4 értékes

jegy pontossággal megadott végeredmények

8. Számítási feladat: 4 értékes jegy pontossággal megadott végeredmények