ÉRTEKEZÉSEK EMLÉKEZÉSEK

ÉRTEKEZÉSEK EMLÉKEZÉSEK

VAJDA GYÖRGY

KOCKÁZAT ÉS BIZTONSÁG

2.6

AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

ÉRTEKEZÉSEK EMLÉKEZÉSEK

ÉRTEKEZÉSEK EMLÉKEZÉSEK

SZERKESZTI

TOLNAI MÁRTON

VAJDA GYÖRGY

KOCKÁZAT ÉS BIZTONSÁG

AKADÉMIAI SZÉKFOGLALÓ 1982. NOVEMBER 20.

AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

A kiadványsorozatban a Magyar Tudományos Akadémia 1982.

évi CX LI I. Közgyűlése időpontjától megválasztott rendes és levelező tagok székfoglalói — önálló kötetben - látnak

napvilágot.

A sorozat indításáról az Akadémia főtitkárának 22/1/1982.

számú állásfoglalása rendelkezett.

ISBN 963 05 3567 X

A kiadásért felel az Akadémiai Kiadó és Nyomda főigazgatója Felelős szerkesztő: Klaniczay Iába

A tipográfia és a kötésterv Löblin Judit munkája Műszaki szerkesztő: Érdi Júlia

Terjedelem: 6,12 (A/5) ív AK 1578 k 8486

Akadémiai Kiadó és Nyomda, Budapest Felelős vezető: Hazai György

© Akadémiai Kiadó, Budapest 1984, Vajda György Printed in Hungary

A KOCKÁZATOK JE L L E G E ÉS É R T É K E L É S E

A technikai civilizáció térh ó d ítá sa és bővü­

lése együtt já r a veszélyforrások szaporodásá­

val. Az üzembe helyezett gépek és berendezé­

sek szám ának gyarapodása m egnöveli az ü ze­

mi, közlekedési, háztartási és egyéb balesetek valószínűségét. A technológiai folyam atok nagy része szennyezi a k ö rn y ez e te t, am i a bioszféra változásain keresztül egészségrontó hatású. Az em beri tevékenység k öv etk eztéb en egyes agglom erációkban már kedvezőtlenebbé vált a m ikroklím a, és távlatilag globális változások sem elképzelhetetlenek , például a légkör széndioxid-koncentrációjának növeke­

dése m iatt. Az utóbbi években m egnőtt a figyelem a te c h n ik a káros következm ényei, társadalm i ko ck ázatai iránt. K ülönösen e lő té r­

be állították e kérdéseket a körny ezetv édelem problém ái és egyes országokban az a to m e rő ­ művek körül kialak ult viták.

Az ártalm ak és veszélyek sok fejlett tő k é s országban ,,z ö ld ” m ozgalm akat váltottak ki, m elyek a visszatérést propagálják az egyszerű és term észetes életm ódhoz, a rousseau-i életfilozófiához. „Az an yagi javak nem boldogítanak” — hirdetik, figyelmen kívül hagyva, hogy ezen anyagi jav ak csökkentik veszélyeztetettségünket a term észeti erő k kel szemben, az időjárás, az éhség, a m egerőltető m unka, a betegségek ártalm aival és kockáza-

5

taival szem ben. Ezen áram latok szám os fejlett tőkés országban nem lebecsülendő politikai tényezővé váltak, am it pl. tü n te té se k , népsza­

vazások, korm ányválságok is tü k rö z n e k . Meg­

nyilvánulásaikban sajátosan ö tv ö ző d ik az emberi egészség féltése és a bioszféra romlása m iatti jogos aggodalom az üzleti és politikai érdekből m anipulált töm egpszichózissal. A társadalm i kihatások boncolgatása k ü lö n ta­

nulm ányt érdem elne, je le n m ondanivalóm at a tényleges kockázat kérdései köré kívánom csoportosítani. A tec h n ik ai haladás a ko ck áza­

to k m érlegét kedvező irányba b illen ti, ami tü k rö ződ ik az átlagos é le tk o r növekedésében, az életszínvonal em elkedésében, az egészség- ügyi helyzet javulásában, a kevésbé m egeről­

te tő és kellem esebb életm ó d b an , jo b b táp lá l­

kozásban, kedvezőbb m u n k afe lté te lek b e n és más hasonló m u tatók b an.

Rajtunk m úlik, hogy milyen m érték b e n csökkentjük a technikai ered etű veszélyeket.

Gépesítéssel és autom atizálással, ipari ro b o to k és szám ítógépes folyam atirányítás segítségével csök ken thető a term elés balesetveszélyeinek k ite tt szem élyek száma; szigorúbb m éretezési követelm ényekkel, tök életeseb b biztonsági berendezésekkel ki lehet küszöbölni a baleset- veszélyt o k o z ó üzem zavarok egy részét;

tisztító- és szűrőberendezésekkel, teljesen zárt technológiai fo lyam ato k k al red u kálh ato k a környezetbe k ibocsátott szennyező anyagok stb. M indennek azonban ára van. B o nyolult 6

feladat annak m egítélése, hogy véges anyagi erőforrásainkat m ily en területek en és milyen m értékben fo rd ítsu k a biztonság növelésére vagy m ás társadalm i szükségletek fo k o zo ttab b kielégítésére.

H angsúlyozni kell, hogy a k o ck ázato k at lehet csökkenteni, de nem lehet teljesen kiküszöbölni, a tö k éle te s biztonság fizikailag lehetetlen. Egyrészt a szerkezetek m eghibáso­

dásai vagy üzem zavarai, másrészt az em berek tévedései vagy könnyelm űsége m indig előidéz­

hetn ek veszélyes helyzeteket. A rra is gondolni kell, hogy egy beavatkozás egy bonyolult rendszer egyik p o n tjá n ellentett h atású lehet a rendszer másik p o n tjá n . Például a füstgázok kéntelenítése nagy m ennyiségű hulladékot eredm ényez, am i az élő vizeket veszélyezteti;

m aguk a biztonsági berendezések is meghibá- sodhatn ak , így szaporítják a hibaforrásokat stb.

A biztonság és a védettség m inősítése jó ré sz t még m a is szubjektív megítélésen m úlik. Nem b izto s, hogy m ind en veszélyfor­

rásra felfigyelünk, illetve, hogy azoknak az ártalm akkal a rá n y o s jelentőséget tulajdoní­

tu n k . K ockázatok indokolatlan túlbecsülését és veszélyek o k ta la n lebecsülését egyaránt tapasztalni lehet, am it esetenként a helytelen tö m eg tájék o ztatás is elő m ozd ít. Az sem b iztos, hogy m unkavédelm i és egészségvédel­

mi ráfordításaink megosztása a k ock ázato kk al arányos, és erőfeszítéseink o p tim ális haszon-

7

nal járn ak . A tech n ik ai létesítm ények és berendezések biztonsági m éretezése, az élet- biztonságot és egészségvédelmet szolgáló m ű­

szaki előírások, az ezt célzó technológiai m egoldások a hosszú idő a la tt g yű jtö tt tap asztalatok o n és a jó za n m űszaki ítélőképes­

ségen alapulnak. A követelm ény ek et gyakran lazítják fel olyan engedm ények, hog y „éssze­

rűen m egvalósítható m érték b e n ” vagy

„gazdaságilag elviselhető m ódon” , am i ugyan­

csak a szubjektív ju d iciu m szám ára n y it teret.

Az utó b b i években m erült fel az igény az objektívebb tisztán látásra, a k o c k á z a to k és a biztonság kvantifikálására. E törekvéseknek nagy lökést a d ta k a nukleáris sugárzás ártalm ai körül k ib o n ta k o z ó d o tt viták — m elyek helyenként a kö zérdeklődés közép­

p o n tjáb a kerültek. O lyan kérdésekre kell a választ keresni, hogy az atom erőm űvek m ekkora egészségügyi kockázatot jelen ten ek , hogy a biztonság m ilyen foka te k in th e tő kielégítőnek stb. A vizsgálatok m ódszerei m ost vannak kialaku ló ban , a válaszokat még jele n tő s bizonytalanság terheli. E n n e k oka egyrészt, hogy a k o c k á za t számítása nagyon b o n y o lu lt és ö sszetett problém a vizsgálatát igényli, másrészt hog y kevés m egbízható adat áll rendelkezésre a szám ításokhoz. A szüksé­

ges ism eretek azo n b an évről évre g y arap o d ­ nak, és így a válaszok is m egbízhatóbbá válnak. A z atom energetikában kialakuló m ód­

szerek á tteijed ő b en v annak más technológiák- 8

ra is, m in d tö b b elem zés lát napvilágot, m ely a kockázat és a biztonság kérdéseit objek tiv en szám szerűsítve igyekszik megválaszolni.

A vizsgálandó kock ázato k típ u s a it az 1. táb lá za t, a k árosodások kim en etelén ek válfajait a 2. táblázat te k in ti át.

1. táblázat KOCKÁZATOK TÍPUSAI

Kockázat típusa Néhány tipikus ok baleset traumatikus sérülés, égés,

sugárfertőzés

egészségkáro sód ás toxikus anyagok az anyag­

cserében, környezeti ártalmak

genetikus mutáció ionizáló sugárzás

Az ártalm as hatások és a kockázat k ö z ö tt három féle kapcsolatot célszerű m eg k ü lö n b ö z­

tetni, a 3. táblázat szerint.

A determ inisztikus kockázatok alapv etően az üzem eltető szem élyzetet veszélyeztetik.

Ezeket m egfelelő ráfordításokkal ki lehet küszöbölni, legfeljebb katasztrofális üzem za­

varoknál vagy a védelm i berendezések m eghi­

básodásakor érvényesülnek, de ez m ár a ko ckázato k m ásodik kategóriájába ta rto z ik . E

9

2 . táblázat

A KÁROSODÁSOK KIMENETELE

Károsodás kimenetele Megjegyzés

elhalálozás azonnali vagy a baleset egyenes következménye­

képp későbbi időpontban, várható élettartam a baleset okozta szervi

csökkenése elváltozás vagy krónikus betegség miatt

végleges munka- képtelenség átmeneti munka-

rokkantság

képtelenség gyógyítható károsodás genetikus mutáció elváltozások a későbbi

generációkban

m ásodik, valószínűségi jellegű kockázat telje ­ sen nem k ü szö b ö lhető ki, de m űszaki és szervezési intézkedésekkel előfordulásának valószínűségét elfogadható m érték re lehet csökkenteni. E véletlenszerűen előforduló esem ények tö b b n y ire szintén az ü zem eltető ­ ket veszélyeztetik, de kívülállók károsodása sincs kizárva, pl. egy nagyerejű robbanás, tűzvész, gátszakadás vagy hasonló súlyos haváriák következtében . (Speciális a helyzet a közlekedésben, m elynek jellegéből fakad, 10

3. táblázat

A KOCKÁZATOK JELLEGE

Kapcsolat jellege A következmény jellege Példák az ártalmas hatásra

Védekezés lehetősége

1. determinisztikus egyértelmű összefüggés a hatás és a következ­

mény között, a hatás csak egy küszöbérték felett ártalmas

toxikus anyagok koncentrációja a munkahelyi levegőben, g/m3;

zajszint, dB;

radioaktív sugárzás elnyelt dózisa, mSv

a kockázat kiküszöbölhető, ha az ártalmas hatást jóval a küszöbérték alá szorítják

2. valószínűségi véletlenszerű esemé­

nyek, pl. baleseti arány

a technológia szín­

vonala nem kielé­

gítő;

a kockázat műszaki és szervezési intézkedésekkel csökkenthető, pl. szakszerű

Kapcsolat jellege A következmény jellege Példák az ártalmas hatásra

Védekezés lehetősége

a berendezések el­

használódtak, vagy karbantartásuk hiányos;

a védelmi berende­

zések meghibásod- tak;

a munkafeltételek rosszak;

nem kielégítő munkavédelem;

emberi figyelmet­

lenség

tervezés; munkavédelmi berendezések, eszközök és előírások; szakmai képzés;

balesetvédelmi oktatás;

veszélyes munkahelyek távkezelése stb. révén

3. vélelmezhető hipotetikus, többnyire feltételezik, hogy nincs küszöbérték;

pl. a lakosság egészségi állapotának romlása

emissziók a kör­

nyezetben, lég­

szennyeződés;

élővizek szennye­

ződése; ártalmas anyagok a táplá­

lékláncban;

radioaktív háttér- sugárzás szintjé­

nek növekedése

emissziók csökkentése való­

színűsiti a kockázat csökke­

nését

hogy az üzem eltető k — vagyis a járm ű v ezető k

— száma jóval kisebb, m int a forgalom ban résztvevőké, ezért az u tó b b iak részaránya sokkal nagyobb a balesetekben.) A vélelm ez­

h e tő kock ázatok megítélése m ég bizonytalan alapokon nyugszik, az ártalom m értékét és a védekezés m ódját egyaránt vitatják, — ha ism ereteink egyértelm űbbek lennének, a k o c ­ kázato k ezen típ usát be lehetn e sorolni az előző két kategória valam elyikébe. A ko ck áza­

to k e harm adik típusa a lakosság teljes k ö rét érinti, ezért m eg k ü lö n b ö ztetett társadalm i figyelem — és nem egy esetben aggodalom — tárgya.

A kockázatok m értékének szám szerűsítése nem mindig egyszerű felad at. Az o ly an tevékenységeknél vagy hatásoknál, m elyek veszélyességét idejekorán felism erték, és a következm ényekről megfelelő ad atgyűjtést szerveztek, a tap asztalato k ra tu d u n k tám asz­

kod n i. E statisztikai a d a to k b ó l különféle kockázati m u ta tó k a t lehet kép ezn i, ha azo k at az időegységre (több n yire év), a tevékenység valam ilyen fajlagos értékére (pl. a villam os energetikában 1 GW-nyi erőm űvi teljesítm ény­

re vagy 1 kW h villamos energia előállítására) vagy a populáció m eghatározott körére (pl. a szénbányászat dolgozóira) vetítjü k . E m u ta ­ tó k tén y a d a to k o n alapulnak, így m egbízható­

ságuk viszonylag jó — a statisztik ai ad a tg y ű j­

tés m ódszertani korlátái k ö z ö tt (p o n ta tla n adatszolgáltatás, eltérő értelm ezés, rugalm at­

14

lan csoportosítás, o k o k és következm ények félreism erése stb.). Az így m eghatározott m u ta tó k az idő során a véletlenszerűségnek m egfelelően is ingadoznak, de ennél lényege­

sebb, hogy az idő foly am án gyakran m ódosul az ok és az okozat k ö z ö tti korreláció, m ert változnak a veszélyeztetettséget befolyásoló k ö rü lm én y ek — nem utolsósorban a kockázat csökkentése érdekében te tt intézkedések kö vetk eztéb en . így pl. a tényleges te c h n o ló ­ giai fejlőd éstő l függ, hogy milyen időinterval­

lum okra lehet realisztikusan időbeli átlagokat képezni, túlságosan sok évet bizonyosan nem célszerű átfogni. M indez a statisztikai ad ato k felhasználásánál k ö rü ltek intésre és kellő k riti­

kai m egközelítésre in t. Term észetesen a ko ck ázat szám ításához csak olyan ad a to k h aszn álh atók, m elyeknél a következm ény oka egyértelm ű, az oksági összefüggést más lehetséges okok nem teszik bizonytalanná.

Az oly an tevékenységeknél, m elyek a statisztik ai megfigyelés körén kívül esnek, vagy m elyekre nincs tapasztalat, becslések útján lehet a k o ck ázato t szám ítani. E nnek m egbízhatósága szükségszerűen kisebb, m int a statisztik ai ad atoko n alapuló eljárásoké. E zért a szám ításoknál a biztonság növelésére tö re k e d n e k , kedvezőtlen feltételezésekből in­

dulnak ki, és a nagyon kis valószínűségű esem ényeket is m értékadónak tek in tik , am i a ko ck ázato k túlbecsülését eredm ényezi ugyan, de növeli a bizalm at az eljárással szem ben. A 15

szám ítás legegyszerűbb m ódja az analógia, ha alapu l lehet ven ni olyan, a vizsgált tec h n o ló ­ giával rokon vagy ahhoz hasonló tec h n o ló ­ giát, melyre rendelkezésre állnak statisztikai a d a to k . Ennek híján a k o c k á za to t a valószínű­

ségszámítás m ódszereivel lehet becsülni. A k o c k ázato t tö b b n y ire két té n y e z ő szorzata­

k é n t értelm ezik. Az egyik tén y ező a veszélyes esem ény vagy h a tá s bekövetkezésének valószí­

nűsége, am it m egbízhatósági analízisekkel állapítanak meg. A másik tén y ező az esem ény vagy hatás szám szerűsített következm énye, am i rendszerint szintén valószínűségi változó.

E zt az eljárást eredetileg a repülőgépiparban fejlesztették ki az új típ u so k forgalom ba állításának engedélyezéséhez (érdem es rám u ­ ta tn i, hogy a hatóságok összem érhetőnek m in ősítették az új típusok szám íto tt ko ckáza­

tá t a régi típ u so k tapasztalt kockázatával).

K ésőbb az eljárást továbbfejlesztették az űrhajózás és a nukleáris techn ik a céljaira. A kockázatbecslésnek egy to v áb b i lehetősége korrelációk keresése, am it főleg oly an kor alkalm aznak, a m ik o r a következm ényre ren ­ delkezésre állnak tén y a d a to k , de annak tö b b féle oka leh et. Ez u tó b b i m ódszert főleg foglalkozási és körn y ezeti ártalm ak valószínű­

ségének m eghatározásához használják. Az ilyen típusú ko rrelációk szám ítását azo n ban sok bizonytalanság terheli, eredm ényeit jogos fenntartással fogadják, ugyanis a korreláció

16

magas szignifikancia szintje nem feltétlen ü l bizonyítéka a kauzális kapcsolatnak.

N y ito tt k érdés, hogy célszerű a k o c k á z a to ­ kat m egítélni (4. táb lázat). A fejlett tőkés országokban leginkább a költség—h aszo n szá­

m ításon alap uló gazdasági értékelés te rje d t el.

Pénzben fejezik ki az ártalm ak k öv etk ezm é­

nyeit, és e z t szem besítik a védekezés költsé­

geivel, a védekezést addig érdem es fokozni, amíg an n ak költségei n em haladják meg az elérhető haszon m értékét. E szám ítások kulcs­

kérdése, h o gyan lehet a különféle k im enetelű következm ényeket k ö zö s nevezőre hozni és értékben kifejezni. Egyesek a k iesett m u n k a­

idővel szám olnak és az elm aradt m u nk abért 4. táblázat

A KOCKÁZAT ÉRTÉKELÉSE

Értékelési mód

Értékelés kritériuma

Számszerűsítés módja 1. gazdasági minimális

költség

következmények értéke pénzben 2. statisztikus társadalmi

tűrőképesség

kockázatok elő­

fordulásának valószínűsége 3. funkcionális kedvezőbb

alternatíva

alternatívák koc­

kázatának össze­

hasonlítása 17

vagy a m eg nem te rm e lt nem zeti jövedelm et tekintik kárnak. Ez a szám ítási m ód term észe­

tesen csak az üzemi balesetekre értelm ezh ető, a lakosság nem kereső rétegeire nem . Mások a biztosítótársaságok k ártérítési tarifái alapján számítják a kárt. E ltekin tv e a ttó l, hogy a módszer tu d o m á n y ta la n , hiszen eredm énye a gazdasági színvonaltól és egyéb k ö rü lm én y ek ­ től függően országonként változik, az eljárás etikailag is elfogadhatatlan. Az élet érték ének latolgatása, az emberi egészség árának m érle­

gelése szocialista hu m an izm u su n kk al össze­

egyeztethetetlen.

A statisztik u s eljárás szakszerűbb, ennél a vizsgált tevékenység k ü lön féle k im en etelű kockázatait hasonlítják össze a term észetes eredetű, illetve a társad alo m által m ár meg­

szokott k ockázatokkal. A z 5. táb lázat am eri­

kai adatok alapján [ 1 ] n é h á n y ö n k én t vállalt tevékenység k ö vetkezm ényét, valam int az é rin tette k tő l független k ü lső hatások k o c k á za ­ ta it m utatja. A tapasztalatok szerint az em be­

rek nagy többsége lO -4 — lO ^ -n é l kisebb ko c­

kázat ö n k é n te s vállalását m ár nem tartja veszélyesnek [2], bár a táblázat tanúsága szerint gyakran vállalunk nagyságrenddel na­

gyobb k o c k á za to t is. A d ö n té s ü n k tő l függet­

len külső hatásokból fak a d ó k o c k á za to t 10 -5 — 10 -6 a la tt már nem érezzük nyugtalaní­

tó n ak . Figyelm et érdem el, hogy egyes veszé­

lyeket m ások kockázatos m agatartása m iatt k ényszerülünk vállalni (já rm ű v e z ető -g y alo g o s,

18

5. táblázat

HALÁLOS BALESETEK KOCKÁZATI MUTATÓ!

1 FŐRE ÉS 1 ÉVRE VETÍTVE önként vállalt Külső kényszerből

veszélyek fakadó

valószínűsége • ÍO-* kockázatok • 10-7 dohányzás (napi

20 cigaretta) 500 borivás (napi

1 üveg) 75

autóversenyzés 120

sziklamászás 4

autóvezetés 17

motorkerékpár­

vezetés 200

röntgendiag­

nosztika* 1

dohányzókkal közös szobában

tartózkodás* 1

járműforgalom­

ban elütött

gyalogos 500

árvíz 22

földrengés 17

tornádó 22

vihar 8

villámcsapás 1 repülőgép

rázuhanás 1

nyomás alatti tartályok

robbanása 0,5

állatok mérgező harapása vagy

szúrása 1

vegyi termékek

szállítása 0,5

leukémia 800

influenza 2000 meteorit be­

csapódás

*pesszimisztikus becslések

0,0006

do h án y o s—nem dohán yzó ). A társad alm i tű ­ rőképesség azonban szubjektív és változó, amit g y ak ran a töm egtájék oztatás is m ódosít, így nem lehet abszolút m ércének tek in ten i.

Az is hibája a m ódszernek, hogy a veszélyezte­

tettség nek csak nagyságrendi m egítélésére al­

kalm as, a konkrét teend ő kre nem orientál eléggé.

A m i körülm ényeink k ö z ö tt a legcélszerűbb a funkcionális vizsgálat, m ely azonos társad al­

mi szükségletek kielégítésére alkalm as altern a­

tívák k o ck ázatait veti egybe.

E tan u lm án y szerzőjének vélem énye szerint ez szolgáltatja a legobjektívebb k é p e t és a legtöbb inform ációt a célszerű tee n d ő k re. A következők a m ódszer alkalm azására m u ta t­

nak be péld át a villam oseneigia-ellátás terü le ­ tén.

20

A VILLA M OSEN ERG IA-ELLÁTÁS KOCKÁZATA

A villam osenergia-ellátás szükségszerűen — és elk erü lhetetlenü l — ko ck ázattal is e g y ü tt­

jár, am it azonban a társadalom nak vállalnia kell, m ert a villam osenergia-ellátás hiányának még nagyobb a kockázata. E z t különösebb vizsgálat nélkül is egyszerű belátni, ha elkép­

zeljük, hogy hiányzik a ko rszerű világítás, a háztartások gépesítése, az ipari h ajtóerő te te ­ mes hányada, a töm egközlekedés és szám talan egyéb fu n k ció elláth atatlan n á válik.

A villam osenergia-igények kielégítésére többféle technológiai lehetőség van, az ezek­

hez ta rto z ó kockázat eltérő. A ko ck ázato k összehasonlításához a vizsgálandó technológiai sémát a 6. táblázat m utatja. U gyanott lá th a tó , hogy a hazai villam os energetika három leg­

fontosabb változatára a séma elem einek mi a konkrét tartalm a. A zárójeles fázisok tec h n i­

kai vagy gazdasági ok o k b ó l M agyarországon nem valósulnak meg, így a hazai ko ck ázato t nem befolyásolják.

A to v áb b iak ban a 6. táb lázatb an szereplő sémának az első négy blokkját fogjuk vizsgál­

ni. Ez azt jelen ti, hogy a vizsgált technológiai vertikum a szénbányászattól, a szénhidrogén­

kiterm eléstől, illetve az uránércbányászástól az erőm űvekig terjed ő fo ly am ato k at fogja át.

Az utolsó két b lo k k o t figyelm en kívül fogjuk hagyni, mivel azok részletes elem zéséhez ke-

21

IO N )

6. táblázat

VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁSI ALTERNATÍVÁK

1. szénbánya előkészítés szállítás vas­

(nemesítés) úton, szállító - szalagon, kötél­

pályán (cső­

vezetéken, hajón)

szénerőmű villamos fogyasztói hálózat átalakító

berendezések energiahordo­

zó kiterme­

lése

energiahordo­

zó előkészíté­

se és feldolgo­

zása

energiahordo­

zó szállítása

villamos- energia fejlesztése

villamos­

energia szállítása

hasznosítás

2. szénhidrogén­ szeparálás szállítás cső­

mező kőolaj - finomítás

vezetéken

3. uránércbánya (ércfeldolgo­ szállítás zás)

(dúsítás) (fűtőelem­

gyártás)

vasúton

to

U )

szénhidrogén­ villamos fogyasztói

erőmű hálózat átalakító

berendezések atomerőmű villamos fogyasztói

hálózat átalakító berendezések

vés az inform áció. Ez az összehasonlítást nem gátolja, mivel a nem vizsgált két blo k k hatása gyakorlatilag azonos m indhárom altern atív á­

nál. Ez a szám ítási m ó d azonban a valóságos­

nál jóval kisebb társadalm i k o ck ázato t ered­

m ényez. Például az 1 GW-ra eső halálos áram ­ ütések szám a M agyarországon évente 20 k örül mozog (és ennek tö b b m in t fele a h á z ta rtá so k ­ ban következik be), az áram ütések d ö n tő e n a séma uto lsó két blokkjára jellem ző balesetek.

A fatális k ockázatnak ez az eleme k erek en 5-szöröse a séma első négy blokkjára szám í­

to tt üzem i kockázat 10. táblázatban láth a tó átlagos értékének.

E lhatározás kérdése, hogy m ilyen mélységig követjük a kock ázatok o k a it (7. táb lázat). A közvetlen ok o k at a vizsgált technológiai tevé­

kenység elem zéséből lehet levezetni. A társa­

dalom veszélyeztetettségéről teljesebb k é p e t nyerü nk , ha az ezen tú lm en ő k ö z v e te tt és m aradandó okokat is figyelem be vesszük. A kö zv etett o k o k közé a létesítm ények lé tre h o ­ zása, valam int a főtevékenységnél figyelem be nem vett fun k ciók során kialakuló veszélyek tarto zn ak . Ezen k o c k á za to k követéséhez a m űszaki tartalo m alapján meg kell h a tá ro zn i a vizsgált tevékenységek volum enét, in p u t—o u t ­ p ut m érlegekből (pl. Á gazati K apcsolatok Mérlege) szám ítható, hogy az egyes anyagi szektorok m ilyen arán y ban járulnak h o zzá a tö b b i szektor tevékenységéhez; a baleseti sta­

tisztikák figyelem bevételével e kapcsolatok 24

7. táblázat

A KOCKÁZATI OKOK VERTIKÁLIS BONTÁSA

Jelleg Érvényesülésének területe a) közvetlen - a technológiai vertikum folya­

matos tevékenysége b) közvetett - az energiahordozón kívül a

folyamatos tevékenységhez felhasznált egyéb anyagok és szolgáltatások biztosítása - a létesítmények építése, a

berendezések gyártása

- az épületekhez, gépekhez szük­

séges anyagok gyártása, valamint az ezzel kapcsolatos szolgáltatá­

sok biztosítása

- a gyártó kapacitások létesítése - a munkaerő feltételeinek

biztosítása

- nem energetikai infrastruktúra létesítése és üzemeltetése - stb.

c) maradandó - kumulált hulladékok és emissziók hatása

25

transzform álhatok b eg yűrűződő k o c k á za ti m utatókra; m indezekből levezethető, hogy a különféle anyagok (pl. 1 t acél vagy cem en t) gyártása, a gépek, ép ü letek előállítása, a szol­

gáltatások biztosítása (pl. 1 áru • t • km -nyi szállítási tevékenység) m ilyen k o ck ázattal já r, illetve m ennyivel növelik a vizsgált te c h n o ló ­ gia ko ck ázatát. A szám ítás elvét k ö n n y e n fel lehet vázolni, tényleges végrehajtása azo n b an nagyon m unkaigényes. N éh án y ilyen szám ítás épp energetikai változatokra m ár tö rté n t [pl.

3, 4], de heves vitát v á lto tta k ki m ind az adatbázis m egbízhatósága, m ind a szám ítási mód egyértelm űsége körül.

A k ö zv etett kockázatok legjelentősebb há­

nyadát az erőm űvek létesítése és az ehhez szükséges anyagok és gépek gyártása oko zza.

Az építésnél és a gyártásnál fo g la lk o zta to tt létszám ok, valam int az általáno s baleseti sta ­ tisztikák figyelem bevételével néhány halálos baleset például valószínűsíthető (m integy 2 —6 esemény/GW , hagyom ányos erőm űveknél k e ­ vesebb, atom erőm űveknél tö b b ). Ezeket az esem ényeket azonban az e rő m ű — tö b b évti­

zedes — élettartam ára kell v o n a tk o z tatn i, így a kockázat 0,1/GW • év nagyságrendben m o ­ zog, ami a 10. táblázatban lá th a tó közvetlen kockázatok kal összevetve nem tú l jelen tő s.

(N em mindig ez a jellem ző, egyes nem k o n ­ vencionális energetikai v álto zato k nál — pél­

dául a napenergia hasznosításnál — a k ö zv etett ko ck ázato k n ak m eghatározó szerepe van a 26

szükséges szerkezeti anyagok rendkívül nagy mennyisége m iatt [4].) Az építési m unkák nagy volum ene m iatt a kö zv etett k o ck ázato k ezen válfaja az atom erőm űnél nagyobb, m ás tevékenységek (pl. bányanyitás, m u n kaerő ­ biztosítás stb .) viszont az atom erőm űvek ese­

tében jele n tik a kisebb ko ck ázato t. V alószínű­

síthető te h á t, hogy a k ö zv etett k o ck ázato k mértéke a 6. táblázatban b e m u ta to tt három változatnál nem nagyon eltérő , és jóval k i­

sebb, m int a közvetlen kockázatoké. Így első közelítésben a közvetett k o ckázato k elem zé­

sét m ellőzni fogjuk, ami a társadalm i veszé­

lyeztetettség m értékét ugyan csökkenti, de a változatok kockázatának sorrendiségét nem érinti.

Egyes esetek ben nem m ellőzhető a m ara ­ dandó o k o k vizsgálata sem, m ert pl. az ato m - erőművi h u lladékok jóval az erőm ű é le tta rta ­ mán túl is kockázat forrásai lehetnek, vagy a légkör C 0 2-tartalm ának növekedése m a még be nem lá th a tó kihatásokkal járh at. A hazai viszonyok tárgyalásánál e ttő l tö b b n y ire el lehet tek in te n i, a kiégett fűtőelem ek végleges tárolása a Szovjetunióban tö rté n ik , az egyéb radioaktív hulladékok tárolása nem o k o z szá­

m ottevő h a tá st, a C 0 2 -problém át pedig nem lehet regionálisan vizsgálni. Nem m ellő zh ető viszont az atom erőm ű ből em ittált hosszú éle­

tű rad io izo tó p o k hatásának vizsgálata, nem annyira veszélyességük, hanem a közvélem ény m eg k ü lö n b ö ztetett figyelme m iatt.

27

AZ ELEMZÉSEK CÉLSZERŰ CSOPORTOSÍTÁSA

8. táblázat

Normál üzemvitelnél Kockázatot okozó üzem­

zavar esetén üzemviteli

személyzet

determinisztikus

valószínűségi valószínűségi lakosság a

környezet­

ben

vélelmezhető valószínűségi vélelmezhető

A konkrét elemzéseknél célszerű megkülön­

böztetni az üzemen belüli és az üzemen kívüli kockázatokat (8. táblázat). Az üzemeltető személyzetet determinisztikus és véletlen ár­

talmak veszélyeztetik. A folyamatok részletes identifikálását azonban többnyire mellőzni lehet, mert rendelkezésre állnak hosszú időre visszatekintő és megbízható statisztikai ada­

tok a balesetek és az egészségkárosodás alaku­

lásáról. A 9. táblázat példaképp a hazai üzemi baleseti statisztikák néhány adatát mutatja be, ez is alátámasztja, hogy a tudatosan vállalt fatális kockázatokra a társadalmi tűrőképesség lO'Vfő ‘ év nagyságrendben mozog. A koráb-

2 8

ÜZEMI BALESETEK JELLEMZŐI MAGYARORSZÁGON [5]

9. táblázat

Halálos balesetek száma 100 000

dolgozóra vetítve

Balese­

tek száma

1000 dolgo­

zóra vetítve

Egy balesetre

eső táp­

pénzes napok száma

1979- 1980- 1980- 1980-

ben ban ban ban

bányászat 32,9 33,1 78,7 26,9

szénbányászat villamosenergia-

37,3 33,0 97,9 26,6

ipar 27,0 15,8 18,4 33,8

kohászat 14,4 10,6 40,9 28,3

gépipar 7,6 4,8 36,2 21,9

építőanyagipar 16,0 14,7 38,1 24,6

vegyipar 25,7 6,6 30,6 21,9

könnyűipar 2,3 3,8 27,7 21,7

élelmiszeripar 11,4 14,4 35,2 24,4 ipar átlaga 12,0 9,9 37,6 24,0 építőipar

szállítás és

25,5 24,8 32,7 28,4

hírközlés mező- és erdő-

24,8 18,0 24,3 31,1 gazdálkodás 20,3 18,7 36,9 26,8 vízgazdálkodás 24,5 14,1 19,1 18,9 országos átlag 14,6 12,7 32,8 25,9

29

bi időszakra vonatkozó adatokat felhasználás előtt azonban célszerű kritikailag felülvizsgál­

ni, egyrészt abból a szem pontból, hogy idő­

közben nem m u tattak -e ki k o ráb b an figyel­

m en kívül hagyott veszélyforrásokat, m ás­

részt annak tisztázására, hogy a tech n o ló gia vagy a védekezés fejlődése nem m ó d o síto tta-e szám ottevően a veszélyek arányát vagy a kockázatok m értékét.

30

AZ Ü ZEM VITEL KOCKÁZATA

A 10—12. táb lázato k a szénbázisú és szén- hidrogén bázisú villam osenergia-ellátás üzem i kockázatainak hazai jellem zőit m utatják a

6. táblázat technológiai fázisai szerinti b o n tás­

ban. A m u ta tó k az 1975 és 1980 k ö z ö tti statisztikák ad atain alapulnak. A szám ítások során b izon yo s elhanyagolásokat és k ö zelíté­

seket k ellett alkalm azni, ezek azonban szá­

m ottevően nem érintik a levezetett m u ta tó k nagyságát és arán yait. Ezek egyik oka, hogy a statisztikai adatgyűjtés rendszere nem m indig tette lehetővé az ad ato k kigyűjtését a vizsgált csoportosításban. A legbizonytalanabbak a szénszállításra vonatkozó m u ta tó k . A bány ára telep ített erőm űveknél a közvetlen szállítósza­

lagos vagy kötélpályás kapcsolat m iatt a b al­

esetek részben a bánya, részben az e rő m ű adatai k ö z ö tt szerepelnek. A vasúti szénszállí­

tás ad atait k ü lö n nem gyűjtik, így azt a vasúti áruszállítás általános jellem zőit figyelem be vé­

ve kellett m egbecsülni, e becslés b izo n y talan ­ sága azonban az eredő érték ek et legfeljebb néhány százalékkal m ódosítja. M egjegyzendő viszont, hogy a vasúti baleseteknél nem vá­

lasztják k ü lö n az üzem eltető szem élyzetre és a lakosság é rin te tt egyedeire vonatk ozó a d a to ­ kat, így a szám ok a lakossági k o ck ázato t is tartalm azzák.

31

OJK)

HALÁLOS ÜZEMI BALESETEK 1 GW-NYI ERŐMÜVI TELJESÍTMÉNYRE VETÍTETT MUTATÓI MAGYARORSZÁGON

10. táblázat

Halálos baleset/GW

1975 1976 1977 1978 1979 1980 ⁶ év átlaga

külfejtéses szénbányászat — 1,56 ^2,88 3,02 4,48 6,03 3,00

erőmű

villamosenergia-termelés külfejtéses szénbázison,

1,29 1,32 0,44

eredő érték — 2,85 ^2,88 4,34 4,48 6,03 3,44

mélyműveléses szénbányászat 7,38 ^{8,01 6,22} 20,43 9,14 7,20 9,73

vasúti szénszállítás 0,57 0,71 0,79 2,11 0,72 ^{0 ,6 8} 0,93

erőmű 0,83 villamosenergia-tennelés

mélyműveléses szénbázison,

eredő érték 8,78

szénbányászat 5,59

vasúti szénszállítás 0,34

erőmű 0,50

szénbázisú villamosenergia-

termelés eredője 6,43

szénhidrogén-kitermelés 0,98

kőolaj-finomítás 0,19

szénhidrogén-szállítás -

0,88

9.60 6,14 0,42 1,05 7.61 0,20

3,49 10,50 5.07 0,47 2.07 7,61 0,18

22,54 15,43

1,25 0,54 17,22 0,31 0,13 0,08

0,93 10,79 7,56 0,43 0,54 8,53 0,30 0,04 0,06

7,88 6,55 0,40

69,95 0,46

1,02 11,68

7,72 0,55 0,78 9,05

0,41 0,06 0,02

Halálos baleset/GW

1975 1976 1977 1978 1979 1980 ⁶ év átlaga

erőmű 0,44 _ 0,35 _ 0,13

szénhidrogén bázisú villamosenergia-termelés,

eredő érték 1,17 ^0,20 0,62 0,52 0,75 0,46 0,62

a villamosenergia-termelés

eredő mutatói 4,05 3,79 3,78 7,00 3,55 3,03 4,20

11. táblázat ÜZEMI BALESETEK

1 GW-NYI ERŐMŰVI TELJESÍTMÉNYRE VETÍTETT MUTATÓI MAGYARORSZÁGON

Baleset/GW

1975 1976 1977 1978 1979 1980 ⁶ év átlaga

külfej téses szénbányászat 366 358 322 321 259 264 315

erőmű 46 64 52 72 51 49 56

villamosenergia-termelés külfejtéses szénbázison,

eredő érték 412 422 374 393 310 313 371

mélyműveléses szénbányászat 2422 2684 2744 2805 2647 2428 2622

OJON

vasúti szénszállítás erőmű

villamosenergia-termelés mélyműveléses szénbázison, eredő érték

szénbányászat vasúti szénszállítás erőmű

szénbázisú villamosenergia­

termelés eredője

Baleset/GW

1975 1976 1977 1978 1979 1980 ⁶ év átlaga

2 3 2 3 2 2 2

80 101 109 98 113 84 98

2504 2788 2855 2906 2762 2514 2722

1888 2028 2058 2099 1976 1862 1985

1 2 1 2 1 1 1

67 86 86 87 87 70 81

1956 2116 2145 2188 2064 1933 2067

szénhidrogén-kitermelés 51

kőolaj-finomítás ⁸

szénhidrogén-szállítás 3

erőmű 45

szénhidrogén bázisú villamosenergia-termelés,

eredő érték 107

a villamosenergia-termelés

eredő mutatói 1109

U)

' - J

51 44 39 37 34 43

6 6 6 5 3 ⁶

2 4 ² 2 1 2

23 18 16 17 11 22

82 72 63 61 49 73

1063 1001 906 816 793 948

u>

00 12. táblázat

ÜZEMI BALESETEK MIATTI TÁPPÉNZES NAPOK 1 GW-NYI ERŐMŰVI TELJESÍTMÉNYRE VETÍTETT MUTATÓI MAGYARORSZÁGON

10³ kiesett munkanap/GW

1975 1976 1977 1978 1979 1980 6 év átlaga

külfejtéses szénbányászat 7,70 8,04 7,59 8,05 6,98 4,98 7,22

erőmű 1,48 1,36 0,70 1,86 0,73 0,95 1,18

villamosenergia-tennelés külfejtéses szénbázison,

eredő érték 9,18 9,40 8,29 9,91 7,71 5,93 8,40

mélyműveléses szénbányászat 63,41 65,96 68,60 73,70 ^66,02 63,98 66,94

vasúti szénszállitás 0,06

erőmű 1,86

villamosenergia-termelés mélyműveléses szénbázison,

eredő érték 65,33

szénbányászat 49,14

vasúti szénszállítás 0,04

erőmű 1,71

szénbázisú villamosenergia-

termelés eredője 50,89

0,07 0,05 0,09 0,06 0,05 0,06

2,26 ^2,02 1,96 2,16 2,31 ^2,10

68,29 70,67 75,75 68,24 66,34 69,10 49,68 51,35 53,46 49,38 48,69 50,28

0,04 0,03 0,05 0,04 0,03 0,04

1,90 1,49 1,92 1,57 1,77 1,73

51,62 52,87 55,43 50,99 50,47 52,05

103 kiesett munkanap/GW

1975 1976 1977 1978 1979 1980 ⁶ év átlaga

szénhidrogén-kitermelés 1,80 1,84 1,48 1,41 1,16 1,52 1,53

kőolaj finomítás 0,18 0,19 ^{0,12 0,12 0 ,1 2} 0,07 0,13

szénhidrogén-szállítás 0,07 0,06 0,07 0,08 0,08 0,05 0,07

erőmű 0,75 0,70 0,46 0,44 0,36 0,36 0,51

szénhidrogén bázisú vülamosenergia-termelés,

eredő érték 2,80 2,79 2,13 2,05 1,72 ^2,00 2,24

a villamosenergia-termelés

eredő mutatói 28,89 26,34 24,87 23,22 20,30 21,14 24,12

A tüzelőanyag-kiterm elésre — és é rte le m ­ szerűen a szállításra, valam int a finom ításra — vonatkozó m u ta tó k a t a m egfelelő erőm űvek tényleges éves felhasználása alap ján szám íto t­

tuk át 1 GW-nyi erőm űvi teljesítm ényre. E n ­ nek során csak a dom ináns tü zelőanyag-fel­

használást vettü k te k in te tb e , elhanyagolva olyan járu lékos tén y ező k et, m in t pl. a szén- erőm űvek szénhidrogén-fogyasztása, am i a végeredm ényt alig befolyásolja. V o n a tk o z ta tá ­ si alapnak az egyes erő m ű cso p o rto k ren delk e­

zésre álló teljesítm ényét te k in te ttü k . A vizs­

gált időszakban a szénerőm űvek nagy kihasz­

nálási óraszám m al üzem eltek, a szénhidrogén­

erőm űveknél viszont a kihasználás erősen csökkenő. Ez a választott v on atk o ztatási alap m ellett a szénhidrogén-erőm űvek ko ck ázatát némileg csök k en ti, a szénerőm űvekéhez ha­

sonló kihasználás m ellett a m u ta tó k m integy 30%-kal nagyobbak lennének, de az e rő m ű tí­

pusok k ö z ö tti különbség szám ottevően így sem m ódosulna.

A 10—12. táblázato k b ó l egyértelm ű, hogy a szénhidrogén-bázisú változat üzem i k ock áza­

ta nagyságrenddel kisebb, m in t a szénbázisúé, továbbá az is, hogy a k ülfejtéses szénbányá­

szatra alapuló villam osenergia-ellátás sokkal kevesebb b alesettel jár, m int a m élyműveléses- re épülő. A k ock ázato k m eghatározó elem e m indegyik alternatívánál a tüzelőanyag k ite r­

melése, a tüzelőanyaggal kap csolatos egyéb m űveletek (szállítás, kezelés, finom ítás) k ih a ­ 41

tása nagyságrenddel k isebb, és az erőm űvek baleseti k o ckázata is lényegesen kisebb (a szenes változatoknál az átlagértékek alapján az erőm űvi kockázat m ajdnem nagyságrenddel kisebb, m in t a bányászati).

Az ü zem eltető szem élyzetet a balesetek m ellett a foglalkozási á rtalm ak is veszélyezte­

tik. Ezek m értékére és kim enetelére (csö k kent élettartam , rokkantság stb .) azonban nem egyértelm űek az adatok. Szám bavételüket az is nehezíti, hogy a k á ro sító hatás hosszú idő alatt kum ulatívan érvényesül, következm énye gyakran csak évtizedek m úlva m u tatk o zik , így a jelenlegi egészségi állapot egy m últbeli h ely­

zet következm énye. U gyanakkor a védekezés és a gyógyítás technikája állandóan fejlődik, a szűrővizsgálatok ma a károsodások jó részét már csírájában ki tu d já k m utatn i, végzetes betegségek k ö n n y en gy ógyíthatóvá váltak, a felism ert veszélyforrásokat elfogadható m é rté ­ kűre k o rlá to ztá k stb. A szénbányászat kiv éte­

lével a foglalkozási ártalm ak kihatása elh an y a­

golható a baleseti m u ta tó k m ellett. H osszú ideig a szénbányászok légzőszervi m egbetege­

dése volt a legjelentősebb ártalom (p n e u m o ­ coniosis), a javuló m u nkahelyi k örülm ények a statisztikák gyors javulását ered m ényezték [6, 7]. A hazai statisztikák értékelését az is nehezíti, hogy az elm últ m ásfél évtizedben a szénbányászok létszáma jelen tő sen csö k k en t, a term elékenység erősen n ő tt, a technológiai körülm ények és a m u nkahelyi egészségügyi 42

feltételek lényegesen javultak, ezért a m ai statisztikai a d a to k egy korábbi korszerű tlen hazai állapot késői u tóhatását tü k rö z ik . Ügy tű n ik , hogy a korszerű bányászkodásra vonat­

k ozó külföldi m u ta tó k a m egbetegedések és balesetek arányára jo b b a n jellem zik a jelenlegi hazai helyzetet. A korszerű m élym űveléses szénbányászatban a foglalkozási ártalm ak va­

lam elyest növelik a kockázati m u ta tó k a t, a külfejtéseknél ilyen hatás nem m u ta th a tó ki

13. táblázat

A TÜZELŐANYAG-ELLÁTÁS ÁTLAGOS , KOCKÁZATAI 1 GW ERŐMÜVI

KAPACITÁSRA VETÍTVE

Maradandó Halálos sérülés, vagy baleset/ krónikus /GW ■ év megbetege-

dés/GW • év szénbányászat

mélyművelés

baleset ¹,2-0 ,6 90—45

foglalkozási ártalom külfejtés

0,21 2,5

baleset 0,3 16,5

foglalkozási ártalom - -

szénelőkészítés, kezelés 0,08 5,2

vasúti szénszállítás 0,03 ?

kőolaj-kitermelés 0,5 43

földgáz-kitermelés 0,4 36

43

(13. táb lá za t). A b izo n y talan m érték ű és idő­

ben n ehezen k o rrelálh ató hatás m ia tt a

1 0—^{1 2}. táblázatban e lte k in te ttü n k a foglalko­

zási ártalm ak szám szerűsítésétől, ez a szénbá­

nyászat kockázati m u ta tó it csö kk enti, de a rangsorban elfoglalt h ely zetét nem é rin ti. A teljesség kedvéért m egem lítjük, hogy jó fo r­

mán m in d en energiaipari tevékenységnél szá­

m ottevőek a mozgásszervi m egbetegedések is, de sok egyéb ok m ia tt tap asztalh ató általános elterjedtségük és en y h éb b kim enetelük köv et­

keztében kevéssé leh e t korrelációt találn i a m unkafeltételekkel. Ugyanez vonatk o zik a zaj okozta halláskárosodásra is.

összehasonlításul a 13. táblázat a fejlett tőkés országok átlagérték eit m u tatja be az erőm űvi tüzelőanyag-ellátás 1 GW-ra v etített kockázataira [8], a 14. táblázatban pedig egy amerikai szénerőm űves elemzés főbb eredm é­

nyei találh ató k [3]. A hazai szénbányászat kiugróan magas k o c k á za tát alapvetően két kedvezőtlen körülm énnyel lehet m agyarázni.

Egyrészt szeneink alacsony fű tő é rté k e m iatt sokkal nagyobb m ennyiséget kell kiterm elni azonos villam osenergia-fejlesztéshez, a kocká­

zat pedig arányos a kib án y ászo tt töm eggel.

Másrészt a kedvezőtlen geológiai feltételek (vékony rétegek, nagy mélység, kedvezőtlen elhelyezkedés és dőlésszög, elemi veszélyek stb.) ko rláto zzák az üzem m éretet, a művelési m ódot és a term elékenységet, azonos töm eg kiterm eléséhez sokkal nagyobb létszám szük­

44

séges, amivel a kockázat szintén arányos. A kiterm elt szén előkészítő feldolgozásának ( tö ­ rés, osztályozás, dúsítás, mosás) k o ck ázata elhanyagolható a kiterm elésé m ellett, az e u ró ­ pai átlag GW • évre vetítve 0,08 halálos és 5,2 baleseti k o ckázat. A 10—12. táblázat iparági átlagokon alapul, vagyis e m űveleteket is figye­

lembe veszik, ahol és am ilyen m érték b en a bányáknál m egvalósulnak.

A m agyar szénhidrogén-erőm űvek k o ck áza­

ti m utatója alig haladja meg a 14. táb lázatb an szereplő é rté k e t, viszont a szénerőm űveknél szám ottevő a különbség. E zt a tech n ik ai színvonal különbségére lehet visszavezetni, egyrészt a jóv al nagyobb fajlagos létszám , m ásrészt a nagyobb üzem zavar-gyakoriság kapcsán. A m agyar kock ázati m u ta tó t növelő nagyobb létszám legfőbb oka a blo kk o k sok ­ kal kisebb egységteljesítm énye, em ellett az autom atizáltság alacsonyabb szintje, a k a rb a n ­ tartáso k nagyobb gyakorisága és eltérő re n d ­ szere (a fejlett tőkés országokban ez a szállító gyárak felad ata, am it g yakran berendezések cseréjével látn ak el) is szerepet játszik. A gyakoribb m eghibásodásnak nem csak a g y en ­ gébb szerkezeti anyagminőség az oka, hanem hazai tüzelőanyagaink égésterm ékeinek kedve­

zőtlenebb korrozív és erozív hatása is (k ü lö n ö ­ sen erősen érvényesül külfejtéses lignit e rő m ű ­ vünknél). A m élym űvelésből szárm azó szenet többségükben elhasználódott, öreg és nagyon kis egységteljesítm ényű erőm űvekben tüzeljü k

45

as 14. táblázat

1 GW-OS SZÉNERŐMÜ KOCKÁZATAI [3]

Üzemeltető személyzet Lakosság

Fázis haláleset baleset vagy

megbetege­

dés

haláleset megbetegedés

szénbányászat (62% mélyművelés, 38% külfejtés)

baleseti sérülés ^0,6 42

ártalom 0,02-0,4 © o — —

szénelőkészítés

baleseti sérülés 0,5 2,9 ^{- -}

ártalom ^{— — — —}

szállítás vasúton (átlagosan 300 mérföld)

baleseti sérülés 0,3—1,3 1,2-5,9

erőmű (65%-os kapacitástényezővel)

baleseti sérülés 0,1(0,02-0,3) 3,3(2,7-4,0)

ártalom 50 mérföldön belül* — —

ártalom az USA teljes területén — —

összesen 1,1-2,5 50-55

nem választható külön az üzemeltetőktől

0,6(0-3) nincs becslés 6(0—30) nincs becslés 6,6

A füstgáz kénmentesítését és 3 millió lakost feltételezve.

el, ez m agyarázza ezek kiugróan magas e rő m ű ­ vi k o ck ázatát.

A szénhidrogén-kiterm elés, -finom ítás és csővezetékes szállítás, valam int a szén h id ro ­ gén-erőm űvek kock ázati m u tató i jó l egybees­

nek a k ülföldi értékekkel. A vasúti szénszállí­

tás jellem zői a szállítási m ódnak és távolság­

nak függvényei, ez m agyarázza a 13. és 14.

táblázat nagyon eltérő m u ta tó it, a hazai érték beleillik ezek sávjába.

Az atom erőm űvi v áltozatra hazai a d a to k k a l nem rendelkezünk, csupán a külföldi in fo rm á ­ ciók adaptálására szorítk o zhatu n k . A z u rá n ­ ércbányászat üzem i k o ck ázatai alacsonyak, mivel a nagy fajlagos energiatartalom k ö v e t­

keztében az 1 GW-nyi erőm űkapacitás ü zem é­

hez kiterm elend ő érc m ennyisége — és ezzel arányosan a fo g la lk o zta to tt bányászok létszá­

ma — ^{1 —2} nagyságrenddel kisebb, m in t a szénbányászatban. E nnek m egfelelően a bal­

eseti kockázat is ^{1 —2} nagyságrenddel kisebb, ha feltételezzü k , hogy a bányászat két válfajá­

ban a létszám ra v etített baleseti arány azonos.

A k ü lföld i k özlem ényekben az urán ércb án y á­

szat halálos k ockázatára 0 ,2 — 0,5/GW • év k ö ­ zö tti ad a to k találhatók [3, 9], a nem halálos kim enetelű balesetek és m egbetegedések 12—1 5 /G W ‘ év körüli értékűek. T ö b b n y ire feltételezik, hogy ezen m u ta tó k a foglalkozási ártalm ak következm ényeit is tü k rö zik . E zek közül a legtöbbet a radon és bom lásterm ékei oko zta tü d ő rá k k a l foglalkoztak, ennek veszé­

48

lyét m egfelelő szellőztetéssel lehet eliminálni.

A k ő z e te k o kozta 7-sugárzást m egfelelő műve­

lési technológia esetén nem te k in tik ve­

szélyesnek. Korszerű bányákban a legpesz- szim isztikusabb szám ítási m ód sem vezet 0 ,0 3 —0 ,1 /GW • év-nél nagyobb k o ck ázatra — a kollektív dózis alapján. Az ércbán y ák ban a por sokkal kevesebb légzőszervi m egbetege­

dést o k o z o tt, m int a szénbányákban, a techni­

kai fejlődés pedig még kedvezőbbé tette a viszonyokat.

A rendkívül szigorú biztonsági előírások, a különféle védelm ek és a foly am atos egészség- ügyi felügyelet az atom erőm űvek területén egyedülálló h ely zetet eredm én y ezett. A vilá­

gon jelenleg üzem b en levő közel 3 0 0 erőm űvi re a k to r tö b b m in t 2400 reak torév ny i üzem ­ ideje ala tt nukleáris eredetű halálos baleset, vagy súlyos kiem enetelű sugársérülés nem fo rd u lt elő, a kisebb kihatású sugárártalm ak szám a is jelen ték telen . Az ü zem vitel jellegé­

ből, a berendezések különlegesen igényes m ű ­ szaki színvonalából, az autom atizáltság magas fo k áb ó l és a szem élyzet felkészültségéből k ö ­ vetkezően a nem nukleáris e re d e tű baleseti statisztika is n ag yon kedvező. A külföldi ad a to k a letális kim enetelű konvencionális balesetek k o ck ázatára ⁰,^{0 1}—^{0 , 1} k ö zö tti é rté ­ k ek , a sugárzás o k o z ta foglalkozási ártalm aké­

ra pedig 0 ,0 5 —0,1 évenként és G W -onként.

A 15. táb lázat egy amerikai viszonyok k ö ­ z ö tt végzett elem zés [3] részleteit m utatja a 4 9

IS. táblázat

1 GW-OS ATOMERŐMŰ KOCKÁZATAI (USA, 65%-OS KAPACITÁSTÉNYEZŐ)

Üzemeltető személyzet Lakosság

Fázis haláleset

baleset vagy megbetegedés

haláleset

nem halálos megbetege­

dés ércbányászat

baleseti sérülés 0,31 11,96

sugárzás okozta rák 0,06 0,03 0,08 0,08

egyéb ártalom (nem sugárzás okozta) 0,07 0,14-2,8 - -

fűtőanyagciklus

baleseti sérülés 0,004 1,3 ^{— —}

sugárzás okozta rák 0,034 0,034 0 ,002 0 ,002

erőmű

baleseti sérülés 0,013 1,13 - -

sugárzás okozta rák katasztrofális baleset hulladékkezelés (sugárzás) szállítás

baleseti sérülés sugárzás okozta rák katasztrofális baleset erőmű leszerelése

baleseti sérülés sugárzás okozta rák eredő

0,07 0,07

0,1 ^—

7,45* 10"* 7,45-10'

0,01 0,1

8,5-10"* 8,5-10"*

<7,1-10*^ < 7,1 -10"4

8-^10-4 0,07

4,2- IO^-3 4,2-10^"3

0,017 0,017

beleszámítva az előzőbe 5,1 - 10^-5 5,1-10' 5

6,¹-¹⁰"* ⁶,1-10"*

<7,1-10"* <7,1-10"*

5,3-10^{' 9} 5,3-10' 9

0,69 14,8-17,5 0,1 0,1

nukleáris v álto zatra, vizsgálatunk felfogása szerint csoportosítva a k o ckázato k at mind az üzem eltető szem élyzetre, m ind a lakosságra.

Más külföldi elem zések hasonló szám szerűsé­

gekre vezettek. Ha a 15. tá b lá za tb ó l csak a M agyarországon megvalósuló fáziso k at vesz- szük figyelem be, az üzemvitel letális kockáza­

ta 0,63/GW • év, am i megegyezik a szénhidro­

gén változat 1 0. táb lá z a t szerinti átlagos koc­

kázatával. Hazai körülm ények k ö z ö tt ez a becslés valószínűleg tú lzo ttan alacsony, a paksi reakto rok egységteljesítm énye a figye­

lem be vett am erikai reaktorok harm ada, a hazai k arbantartási gyakorlat is teljesen eltérő, m indezek k ö v etkeztéb en a fajlagos létszám és a m űveleti gyakoriság is lényegesen magasabb.

A hagyom ányos erőm űvi balesetek m integy h arm adát a kazánüzem és a tüzelőanyag-m ani­

puláció okozza, a fennm aradó kétharm ad ko rszerű szénhidrogén-erőm űveinknél m int­

egy 0,09-es letális k o c k á za to t képvisel. Ha ezt hely ettesítjü k az ato m erő m ű b aleseti sérülé­

seinek helyébe, 0,7 körüli k o c k á za to t nye­

rünk, am i még m indig hatoda villam osenergia­

term elésünk jelenlegi átlagos kockázatának.

Figyelm et érdemel, hogy a 15. táb lázat üzem ­ viteli k ock ázatának negyedét a sugárzás felté­

telezett — de eddig n e m b izo n y íto tt — követ­

kezm ényei teszik ki. Ezek számítása nagyon pesszim isztikus, am i nagy valószínűséggel tú l­

zott, mivel az egyéni dózisko rláto kat nagyon szigorúan betartják.

52

A LAKOSSÁGI KOCKÁZAT FO R R Á SA I

A k o c k á za t vizsgálatának legpro b lem atik u ­ sabb része a lakosság veszélyeztetettségének megítélése. Az ipari létesítm ények k ö rn y ez e ­ tében ta rtó z k o d ó k a t valószínűségi és vélel­

m ezhető kockázatok fenyegetik. Figyelem be véve a vizsgált három energetikai válto zat létesítm ényeinek jellegét és elhelyezkedését, feltételezh ető , hogy ezek m űködéséből k ö v e t­

kező dinam ikus hatások (robbanás, nagy tö ­ megek szétrepülése vagy lezuhanása, tala jm o z ­ gások stb .), tűz és hasonló balesetveszélyes esem ények a lakosságot nem veszélyeztetik (a nukleáris baleset nem ebbe a kategó riáb a tarto zik ). így valószínűségi k o ck ázato t a la­

kosság szám ára csupán a szállítások során előforduló szokványos közlekedési balesetek jele n te n e k . Ez a kockázat a forgalom sűrűség­

gel, vagyis a szállított m ennyiségekkel és a szállítási távolságokkal arányos. E gyedül a vasúti szénszállításnál jelentkezik o ly an for­

galom sűrűség, ami az egyéb veszélyforrások­

kal összem érhető hatású. Az egyéb szállítási tevékenységek hatása — beleértve a nukleáris fű tőelem ek és a radio aktív hulladékok szállítá­

sát is — a kis volum enek m iatt nagyságrendek­

kel k iseb b , így elhanyagolható (az esetleges sugárártalm ak a vélelm ezhető k o c k á za to k tí­

pusába tarto zn ak ). A vasúti baleseteknél együttesen m utatják ki az ü ze m e lte tő sze­

53

m élyzet és a lakosság k ock ázatát, a

1 0 —1 2 táb lázato k b ó l láth ató , hogy ez az eg y ü ttes veszélyeztetettség sem jelentős.

A lakosságot legnagyobbrészt olyan vélel­

m ez e tt ko ck ázato k veszélyeztetik, m elyek a létesítm ények k ö rn y ezetszen ny ező hatásából szárm aznak. A z ezekkel k apcsolatos ism ere­

tein k b e n még sok a bizonytalanság. A viszo­

n y o k tisztázását célzó k u tató m u n k a az u tó b b i években erősen fellendült, a m itő l várni lehet ism ereteink fo k o z a to s bővülését, az okok és következm ények k ö z ö tti korreláció javulását és a hatások m egítélése körüli b izon y talan­

ság csökkenését. A problém ák term észetéből fak ad ó an azonban nem rem élhető, hogy rövid id ő n belül a k o ck ázato k szám szerűsítésének m egbízhatósága összem érhető lesz az üzem vi­

teli szem élyzet veszélyeztetettségével. Egyelő­

re a vélelm ezett következm ényeknél csupán o ly a n nagyságrendek becslésére van mód, m e­

lyek többszörös biztonsággal felülről h a tá ­ rolják be a k o c k á z a to t, és így jelen tő sen tú l­

becsülik a veszélyt. Bár ez a m egközelítés je le n tő s anyagi konzekvenciákkal já r, a lakos­

ság biztonsága érdekében mégis fenn kell ta rta n i, amíg a tu d o m á n y egyértelm űen nem jo g o sít fel enyhébb megítélésre. A vélelmezett k o ck ázato k elem zésének fő b b lépéseit a

16. táb lázat m u tatja.

54

16. táblázat

A LAKOSSÁGI KOCKÁZAT ELEMZÉSÉNEK FŐBB LÉPÉSEI

— Veszélyforrások azonosítása

— Veszélyforrások számszerűsítése

= mértékük nagysága

= előfordulásuk gyakorisága

— Veszélyes hatások terjedése

= terjedési út kijelölése

= terjedés módjának szimulálása vagy mérése

= a hatás térbeli és időbeli eloszlásának meg­

állapítása

— Következmények számszerűsítése

= az egyéneket érő káros hatás mértékének becslése

= a kitettség koincidenciájának meghatáro­

zása

= az egészségkárosod ás jellegének és való- szinűségének becslése

= a kockázat számszerűsítése

Ma még sok vita zajlik akörül, m ily en hatásokat kell valóban veszélyesnek m in ő sí­

teni. A 17. táblázat b em u tatja, hogy a je le n le ­ gi többségi felfogás szerint mit te k in tü n k a három vizsgált alternatívánál potenciális ve­

szélyforrásnak, két k ereszttel jelölve a k o c k á ­ zato k dom ináns részét o k o zó típ u so k at. A táb lázatb an szereplő ártalm ak túlnyom ó tö b b -

55

17. táblázat

ÜZEMEN KÍVÜLI VESZÉLYFORRÁSOK

£ por- v. pernyeemisszió hamu- és salakelhelyezés SO-emisszió ______________________i NO-emisszió x _____________1 CO-emisszió C02 -emisszió

; 0 N6/3 M

0 )

c

X

uG élővizek vegyi szennyezése radioaktív sugárzás és emisszió radioaktív hulladék

szénbányászat + +

szénszállítás +

szénerőmű ++ + ++ + + + + +

szénhidrogén-kitermelés +

kőolaj-finomítás szénhidrogén-szállítás szénhidrogén-erőmű uránércbányászat atomerőmű

hasadóanyag- és hulladék- szállítás és -tárolás

ségét különféle anyagok emissziója képezi. Az em issziók legtöbb válfajáról elég m egbízható ad ato k k a l rendelkezünk, mivel a k ö rn y ezetvé­

delm i követelm ények k ik én y szerítették ezek m érését és gyakran korlátozását is.

A fosszilis tüzelőanyagokon ala p u ló villa­

m osenergia-ellátási alternatívák leg fő b b kör­

nyezetszennyező forrásai az erőm űvek. A szén­

bányászat — különösen a külfejtés —, valam int a szénnel kapcsolatos m anipulációk (kezelés, rakodás, szállítás egyes m ódjai) szén p o r kiszó­

ródásával járnak e g y ü tt, de ez csak a közvet­

len k ö rn yezetb en érvényesülő lo k ális hatás, ami a lakosságnak csak szűk k ö ré t érinti.

Jelen tő s légszennyezést okoznak a k ő o lajfin o ­ m ítók is, de a kőolajfrakciók erősen csökkenő erőm űvi felhasználásának m egfelelően ennek a villamos energetikára terh elh ető h á n y ad a m á­

sodlagos az erőművi em issziók m ellett.

Az ártalm as erőm űvi emissziók éves értékei­

re m u tat be nem zetközi átlagokat a 18. táblá­

zat. Term észetesen a ko n k rét létesítm ények jellem zői a tüzelőanyag összetételétől és a technológiától függően nagyon e lté rő e k lehet­

nek. Az emisszió az idő függvényében is jelen tő sen változhat, a m it a terhelés m értéke, az üzem vitel módja, a tüzelőanyag kémiai összetételének ingadozása és más k ö rü lm é­

nyek váltanak ki. Ü zem zavarok vagy a kör­

nyezetvédelm i berendezések m eghibásodása átm enetileg szélsőségesen nagy em issziót is ok o zh atn ak . Az im m issziók m érték ad ó tarto- 58

Hiányában az élettani hatások többnyire k u ­ m ulatívok, ezért az ingadozásokat és tra n z ie n ­ seket nem érdem es külön vizsgálni, elég az emissziók hosszabb időre vonatkozó é rté k ét vagy időbeli átlagát alapul venni, a k ö rn y ezet- védelmi előírásoknak megfelelően. A 18. tá b ­ lázatban nem szerepel a 10⁷ t/GW • év nagy­

ságrendű C 0² -emisszió, valamint a k ia d o tt teljesítm ény kétszeresét kitevő hőszennyezés, m int am ik közvetlenül az emberi egészséget nem veszélyeztetik.

A 18. tá b lá za tb ó l is látszik, hogy a k ö rn y e ­ zetet leginkább veszélyeztető em issziókat az erőm ű füstgázában távozó égésterm ékek o k o z ­ zák. Az imm isszió csökkentésére a füstgázt mind m agasabb (2 0 0 —300 m) kém ényeken vezetik ki, így a tágulásra kedvezőbb fe lté te ­ lek (n ag y ob b szélsebesség és felh ajtó erő ), na­

gyobb légtér és hosszabb idő áll rendelkezésre.

A magas kém ények lényegesen csökkentik az im m issziót, de kedvezőtlen m eteorológiai k ö ­ rülm ények vagy bizonyos csapadékviszonyok esetén a talajszinten — egyes kö rzetek b en — így is k ialakulhatnak nem kívánatos érték ek .

Hosszú ideig a figyelem előterében a per­

nyeem isszió állt [10]. K orszerű szénerőm űve­

ket ma m ár csak olyan pernyeleválasztókkal létesítenek, m elyek a füstgázból a pernye 98—99% -át kiszűrik. Ilyen berendezésekkel fo k ozato san azon régi erőm űveket is kiegészí­

tik, m elyek még huzam osan üzem ben m arad­

nak ta rtó s terheléssel. így a füstgázban távozó 59