Duncan, Otis Dudley: A népesség megoszlásának mérése

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYEDÖ

gazdasági, foglalkozási, etnikai és bioló- giai—fiziológiai tényezőiről; a városiasodás

befolyásáról a születés—gyakoriságra; a születéscsökkenés és a munkanélküliség *

kapcsolatairól; a népességi előrejelzések

szükségességéről; a népesség öregedéséről;

a belső népáramlásokról; az olasz kiván- dorlás okozta különféle (demográfiai, egészségügyi, gazdasági, anyagi) veszte—

ségekről; a népesség nemek szerinti meg-

oszlásában jelentkező aránytalanságoknak

a munkapiacon is érezhető zavaró hatá—

sáról stb. y *

Somogyi könyvének első három és utolsó

fejezete a legáltalánosabb tartalmú: bő nemzetközi adatanyagra támaszkodik (a magyar népességstatisztika gazdag anya—

gából azonban külön adatcsoportosítást

nem igen tartalmaz). Ezeknek a fejezetek—

nek a tudományos és gyakorlati megálla- pításai általános népességkutatási szem—

pontból is igen tanulságosak. Egyébként

a három kifejezetten olasz vonatkozású

fejezetnek, valamint a népesedéspoliti—

kainak is vannak Olaszországon túl is fi—

gyelmet érdemlő általános vonatkozásai."

(Ism.: Thin-ing Lajos)

*

Duncan, Otis Dudley:

A népesség megoszlásának, mérése

(Thc measurement of population distribution.) Population Studies. 1957. No. 1. 27—45, p.

A népesség térbeli megoszlásáról számos

országból és vidékről bő leíró anyag áll

rendelkezésre, Az idevágó kérdések elmé- leti és módszertani szempontból több

' tudományágat (demográfia, emberföld- rajz, emberi ökológia, területi kérdésekkel

foglalkozó gazdaságtudomány) érintenek.

A legkifejezőbb mérési módszerek tekin—

tetében meglehetősen sok még a nyitott _ kérdés. A tanulmány ezekre való utalá-

sokkal foglalja össze és értékeli a területi

népességeloszlás leírásának és mérésének

főbb kifejezésmódjait, valamint részben

az azokkal kapcsolatos számítási eljárá—

sokat is.

A szorosabban területi mértékek közül a tanulmány a következőkkel foglalkozik:

a lélekszám és a népsűrűség különféle (közigazgatási stb.) tagolásoknak megfelelő

földrajzi megoszlásával; a népességfel—

halmozódás mérésével; a népesség tér—

beli szétszóródásának mértékével; a né—

697

pességi súlypontok és központok megálla—

pításával; a ,,népességi potenciál" kérdé—

sével kapcsolatos mérési és kifejezési le—

hetőségekkel. A ,,kategóriaszerű" mérté- kek közül pedig a következőket taglalja:

a települési (lakóhely—) osztályozásokat

(város és falu tagolás; a nagyobb közpon—

tok és az ország egyéb részeinek meg-

különböztetése), a néptömörülésnek (a köz—

ségek lélekszám-nagyságkategorizálásának)

különböző értékeit; végül egyes további,

hasonlóképpen kategóriaszerü mértékeket

(például a centrumok körüli települések—

kel kapcsolatos vizsgálatokat stb.). A

tanulmány végsősorban arra is utal, hogy

a térbeli népességeloszlás helyes meg—

világításához—általában a különféle mérési

lehetőségek együttes alkalmazása szüksé-

ges (mégpedig minden tekintetben erő—

sen földrajzi alapon); ugyanakkor a más demográfiai ágakkal való összefüggések figyelembevétele is indokolt: nemcsak a népességösszetételnek, hanem a népességi dinamikának (a vándorlásoknak, a ter—

mékenységnek, a halandóságnak) is lénye—

gesek a népess—égeloszlási vonatkozásai. A térbeli népességmegoszlás kérdésköre a demográfia és a rokon tudományok részé-

ről az eddiginél nagyobb figyelmet érde—

melne meg. '

(Ism.: Thirring Lajos) Hérouville, H., d':

A közös piac és a franciaországi népesedési kérdések

(Marché com—mun et problemes démographirgues.) Etudes el Conjonclurc. 1957, No. 9. 905—318 p.

A nyugat—európai közös piaccal impose—_

latban számos olyan értekezés jelent meg,

amelyek a kérdés gazdasági oldalát tár—

gyalják. Nem hanyagolható el azonban a népesedési problémák megvitatása sem, A tanulmány szerzője az idevágó vizsgá—

lódások sorát óhajtja elinditani.

A szerző azt vizsgálja, hogy — népe- sedéspolitikai szempontból ——- milyen lesz Franciaország helyzete a leendő organizá—

ció keretében.

Mindenekelőtt a közös piac tagállamai népességének várható fejlődését vizsgálja 1971-ig, párhuzamba állítva a 0. E. C. E.

tagállamaival. Megállapítja, hogy a közös piac 6 tagállamának népessége 62 százalé—

kát teszi az 0. E. C. E. 17 tagállama népes—

ségének. Franciaország népességi fej—' lődése igen kedvezőnek látszik: a második