1. szám
mert a legutolsó számlálás óta a forgalmi viszonyok terén jelentős eltolódás mutatkozott, másrészt az előző számlálás csak az állami és törvényhatósági utakra terjed ki, ez pedig a községi és vasúti hozzá—- járó utakat is felölelte. Ezenkívül az úthálózat fej- lesztése sem nélkülözheti a számlálás adatait. A közúti forgalomszámlálás négy részben, úgymint nyári, őszi, téli és tavaszi adatfelvétel útján történt.
A számlálás minden évszakban hétszer 24 órán át tartott, úgyhogy az első napon 24 órától 6 óráig, három nappal később 6 órától 12 óráig, és így to- vább mindíg hat órával eltolva folytatódott. A számlálás végrehajtását az úti személyzet végezte.
A számlálás az egész kiépített úthálózatra kiterjedt, mégpedig 9.495 km főközlekedési útra és 8.971 km nem főközlekedési útra. A számlálóhelyek száma az előbbinél 1.912, az utóbbinál 1.783 volt. A számlálás úgy történt, hogy az úti személyzet a számlálás eredményeit számlálólapokra vezette, amelyeket az államépítészeti hivatalok összesítettek. Ezekből a táblákból azután a Kereskedelem- és Közkedésügyi Minisztérium közúti osztálya megfelelő ellenőrzés után és az egyes járóművekre nézve megállapított átlagos értékek behelyettesítésével kiszámította min—
den egyes számlálóhelyre, illetve útvonalra a 24 órai forgalom nagyságát járóművek szerint, A négy számlálási periódus részeredményeinek feldolgozása után azok középértékei számittattak ki és ezeket út- szakaszonkint és útvonalankint e kötetben közre—
adták. A kiadvány I. részében a főközlekedési utak, II. részében pedig a főközlekedési utak közé nem tartozó utak forgalmi eredményeit találjuk meg tör- vényhatóságonkint részletezve. A III. rész a főközle—
kedési közutak tonnaforgalmának százalékos meg-A oszlását, a IV, rész a főközlekedési utak hálózatába nem tartozó közutak tonnaforgalmának százalékos megoszlását tartalmazza. Az V. rész a számláló—
helyek megoszlását útvonalankint, illetve törvény- hatóságonkint részletezi. A kötethez a forgalmi adatok szemlélhetűbbé tételére egy forgalmi térkép van mellékelve. A térkép a főközlekedési közutakon végighaladó napi forgalom összes súlyát tünteti fel öt súlycsoport szerint különböző szinjelzéssel.
P.-H. M. br. dr.
Adóstatisztíka. Vlll. füzet.
Statistigue des impöts. Fascicule VIII.
Kiadja: M. kir. pénzügyminiszter.
Publíé par le ministre royal hongrois des Finances.
Budapest, 1989. 419 1. — p.
A legújabb adóstatisztikai kiadást, —— mely immár sorrendben a nyolcadik, — a m. kir. pénz—
ügyminiszter 1939 őszén bocsátotta ki. Ez az új füzet az 1937. évi adóstatisztika eredményét tartal- mazza, összehasonlítva azt az 1936. évi adatokkal.
A kiadvány szerkezete nem mutat különösebb elté—
rést a korábbiakkal szemben. Kimutatja az 1936.
__50_
1940
és 1937, évi összes közterheket, az állami egyenes- adók 1937. évi kivetési eredményeit és kivetési alap—
jait. Részletes tájékoztatást nyujt az állami egyenes- adók megoszlásáról, az adó- és kamatmérséklések—
ről, valamint az együttesen és külön kezelt közadók 1937. évi előírási és befizetési eredményeiről s a hátralékok egyes adatairól.
Magyarországon 1937-ben az összes közterheknek az összege 1 milliárd 138 millió P-t tett ki, vagyis 54 millió P-vel többet, mint 1936-ban. Az egy lakosra esö átlagos közteher 1937-ben 125'91 P, míg 1936-ban 120'54 P volt. Az utolsó években a közterheknek állandóan emelkedő irányzatát nemcsak Magyar—
országon, hanem a többi államokban is szemmel kísérhetjük. Az 1937. évi bevételeknek 42'79%'-a esett az egyenes-, 17-01% a forgalmi adókra, 13'32% az illetékekre, 11'73'% a fogyasztási adóra, 5'53% a vámokra és 9'62% a jövedékekre. Az 1937.
évi közterhek megoszlása továbbá azt mutatja, hogy 821,413.000 P jutott az államnak, Budapestnek 107,757.000 P, a többi pedig a vármegyék, tj. váro—
sok, megyei városok, községek és egyéb közjogi tár—
sulatok között oszlott meg. Az állami egyenesadó 68'55%—a esik a városokra, 31'45%-a a kis- és nagy.
községekre.
A részletes táblázatoknak közgazdasági, pénz- ügyi, szociál- és népesedéspolitikai szempontból is nagy jelentőségük van. A pénzügyi kormányzat megértő és szociális politikáját igazolja az adó- behajtások száma. Az 1937. év végén 5.086 ingó- és 9.308 ingatlanárverést foganatosítottak. Az 5.000 P-n felüli adóhátralékok összege 272 millió P-t tett ki az 1936. évi 25'8 millió P—vel szemben.
Ez a legújabb adóstatisztika a gyakorlati és az elméleti szempontból egyaránt hasznos forrást jelent az ország anyagi viszonyainak intézésénél és vizs-
gálatánál. Ifj. M. L. dr.
A Magyar Posta jelentése 1938. évi műkö-
déséről.
Rappo'rt de la Paste Hongroise sur son activité en 1938.
Kiadja. a Magyar Királyi Postavezérigazgatóság.
Publié par la Direction Générale de la Paste Royale Hongroise.
Budapest, 1939. 227 l. —— p.
A magyar posta évenkint megjelenő jelentései közül ez az első, amelyben a visszacsatolt Felvidék—
nek adatait is megtaláljuk. A bevezető fejezet ismer- teti, hogy 1938 novemberében a honvédség bevonu—
lásáva] egyidejűleg a posta közegei hogyan vették át a postahivatalokat, valamint miként történt a távíró és távbeszélő kapcsolatok kiépítése az anya- országgal. A következő fejezet a személyzet létszá- mában az 1938/39. költségvetési évben bekövetkezett változásokat, valamint a személyzet egészségügyi, szociális viszonyait és intézményeit tárgyalja. Az ál- talános igazgatási ügyek ismertetése után foglalko-
1 . szám
51 — 1940
.zik a jelentés a postabálózat berendezéseivel és eszközeivel. Az 1938. év végén az ország valameny
nyi 3.000 lakoson felüli községében volt postaszol- gálat és valamennyi 5.000 lakoson felüli községében távbeszélő szolgálat. Az összes községeknek 71'8%-a postaszolgálattat, 47'6%—a pedig távbeszélőszolgálat-
tal van ellátva, a lakosság 94'0%-ának pedig posta- szolgálat és 84'9%-ának posta- és távbeszélőszolgá—
lat áll rendelkezésére. A jelentés képeket közöl az év folyamán kiadott új bélyegsorozatokról, majd .áttér a posta forgalmának ismertetésére. Megtudjuk, hogy a magyar posta az 1938. évben 537 millió darab levélpostaküldeményt, 508 ezer darab érték- üevelet és dobozt, 11 millió darab csomagot s 11 millió darab postautalványt továbbított. Atávíró hálózatát és berendezéseit külön fejezet tárgyalja. A távíró az 1938. évben 2'9 millió (lb táviratot kézbesített. A táv—
beszélőszolgálat 2.146 hivatalból és ügynökségből áll.
Az év végén 124 ezer távbeszélőt'őállomás volt az országban, amelyeken át 187 millió beszélgetést folytattak. Külön fejezet foglalkozik a rádiószolgá—
lattal. A rádiótávírón az 1938. évben 226 ezer táviratot adtak le és 236 ezer táviratot vettek. Jelentős a műsorszóró rádió működése is, így Budapest I. állomás év folyamán 5.497 órán át volt üzemben; az év végén 419 ezer ládióelőfizető hallgatta az adást. A Jelentés érdekes táblázatokat közül itt a rádióelt'ifizett'ikről, akiket, terület és foglalkozás szerint ismertet. Az utolsó fejezet a posta költségvetését és pénzügyi eredmé—
nyeit tartalmazza. A posta az 1938/39. költségvetési évben 1055 millió pengő bevételt és 94'1 millió P kiadást mutat ki és a költségvetési évet 11'4 millió pengő felesleggel zárta. A posta Jelentése ezenkívül számos szép grafikont is tartalmaz, amelyek a for—
ílZ
galom eredményeit tíz évre visszamenőleg szemlél-
tetik. [).-H. M. hr. dr.
Jelentés a M. kir. Országos Közegészség- ügyi Intézet 1938. évben végzett munkájáról.
Rapport sur l'aetivité en 1938 de l'Institut Royal Hongrois de Sante' Publigue.
XII. évi jelentés. Közli: Toma—sík József dr.
Xlle rapport aminel. Publié parte Dr Joseph To m .:s ik.
Budapest, 1939. 332 1. — p.
Az előttünk fekvő kötetből kitűnik az a hatal—
mas szociális és kultúrmunka, melyet az Országos Közegészségügyi Intézet az 1938. évben is végzett. A bevezetésben rövid történelmi visszapillantást talá—
lunk az év világtörténelmi jelentőségű eseményeire, csonka hazánk területének megnagyobbodasára s az Intézet munkájának evvel kapcsolatos bővülésére.
Majd megismerkediink az Intézet által végzett tanító munkával, utána az egyes osztályok s a vidéki állo- mások közegészségügyi működésével. lílénk tűnik többek között a maláriára és bányászaszályra vo—
natkozó gyógyszer-
ellátás ellenőrzése. Külön fejezetet szentel a jelentés vizsgálat, oltóanyagtermelés,
a Rockefeller Alapítvány anyagi támogatásával ata- kult Influenzakutató Osztálynak s ugyancsak külön fejezet ismerteti azt a munkát, mely a falvak jó ivóvizéért folyik, Hosszan foglalkozik a jelentés a különböző járványok pusztitásával is A könyv má—
sodik része nagy részletességgel ismerteti a szerte az országban folyó tanácsadói, stb. munkát. Számos statisztikai adat egészíti ki az egyes fejezeteket, a visszatekintő táblák pedig az ország közegészség- ügyi viszonyainak javulására vonatkozólag enged- nek következtetéseket. Álljon itt jellemzésül néhány kiragadott adat. Az Intézetben végrehajtott összes vizsgálatok száma 188195 volt. Bányászaszály-vizs—
gálatot 9.055—öt hajtottak végre, diftériást 16.813-at.
A kémiai osztály 5.139 vizsgálatot végzett. Kútat 1938 végéig 32.712—t vizsgáltak meg. A zöldkeresztes védőnők összesen 531.180 látogatást végeztek. Sok fénykép teszi még basznavebetőbbé és tetszetősebbé a könyvet, melynek gondos összeállí- tása az Intézet tudós igazgatója, Temes-ik József dr.
egyetemi tanár munkáját dícséri. L. E. dr.
Czettter Jenő: Az emberi gazdálkodás tör-
ténete.
Eugéne Czettler: Histoire des Systémes Eco- nomigues.
Budapest, 1939. 2481. —— p.
A primitív ember gazdálkodásától a mai kor bonyolult gazdasági rendszeréig az emberi hiány- érzet kielégítésére irányuló munka időbeli és térbeli változása széles skálát mutat. Az emberi gazdálko
a gazdaság-
összesen
dás megfigyelésével külön tudomány-.
történelem foglalkozik. Ez a tudomány az, amely a legősibb időktől, a prehisztorikus kortól kezdve bosszú korszakokon keresztül rögzíti az emberi gaz- dálkodás fejlődését és annak jelentős állomásait.
Czettler Jenő hiányérzet
kielégítésére irányuló teve'akenysétar szemléltetésében könyve az emberi
visszanyúlik a legősibb időkig, amikor még a leg—
szükségesebb eszközök sem állottak az ember ren- delkezésére. A prehisztorikus őskorban az ember azonban lassankint rendekbe, nemzetségekbe tömö- rült s a magántulajdon elvén alapuló gazdasági rendszert fejlesztette ki. Ennek a kornak a végén ékszerek, használati tárgyak, fémrudak szerepeltek mint fizetési és esereeszkőzök s a kor végén a pénz használata is kifejlődik.
Az ókori gazdálkodás, amelyről már írásos em- léke-kkel rendelkezünk, a gazdasági fejlettség magt—
sabb fokát mutatja. Ebben a korban a nagy vizek mentén kezdődik a kultúrák kialakulása, melyek központjai: Mezopotámia és Egyiptom. Ezek már fejlett kereskedelemmel rendelkeznek s a gyarma—
tosítasra vonatkozó törekvések is erősen éreztetik hatásukat az emberiség fejlődésében. Az emberi gazdálkodásnak ezt a korát a liellenizmnst követő római birodalom gazdasági rendje zárja le, mely az ókor két legnagyobb gazdasági egységének, a
4?
