NEMZETKÖZI STAIISZTIKA
TVNEMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG
Gazdasági helyzet
IPAR
A Német Szocialista Egységpárt 1952 júliusában tartott lI. pártkonferenc—iájának határozata a szocializmus gazdasági alap- jainak lerakását tűzte ki célul. ,,A politikai és gaidasági feltételek, valamint a mun- kásosztály és a dolgozók többségének Ön—
tudata ma már antnyira fejlett, hogy a szo- cializmus felépítése a Német Demokratikus Köztársaságban alapvető feladattá vált."
_— mondja a pártkonierencial határozata.
A határozatban említett gazdasági teli tételek közül alapvető az, hogy a második világháború mérhetetlen pusztításai—celle- nére a Német Demokratikus Köztársaság ipari termelése" már jóval több, mint a há- ború előtt volt. 1951 őszén Grotewohl elv—
társ joggal mondhatta: ,.Már nyilvánvaló.
hogy a Német Demokratikus Köztársaság
fasisztaellenes rendszere az ipari fejlődés olyan ütemét teszi lehetővé, amelyre nyu- ' gaton nincs példa." Gmtewohl elvtárs nza—vait ,az ipari termelés és a munka torme—
lékenységének alakulása igazolja.
Az ipari termelés és a munka termelékeny- ségének alakulása (1936 : 100)
Megnevezés 1950 1951 1952 1933 Ipari termelés . .* 112 136 153 [173
Munkatermelé— ! ;
kenység . . . . 98 113 J 125,7 114418 Forrás: Die Arbeit, 1952 május; Neue Zeit, 1951 ' október B.; Tervjelentés és tervelőirányzat,
A szocializmus anyagi alapja meg- teremtésének döntő láncszeme a nethez—
ipar fejlesztése. A II, pártkonierencia is felhívta erre a figyelmet.
/
x
A Német Demokratikus Köztársaság kormánya gondot fordít arra, hogy a ne—
hézipar termelése még jobban emelkedjék,
mint az általános szín—
vonala.
ipari termelés
Egyes fontos iparágak termelésének emel- kedése az előző év %-ában
l
Megnevezés 1 1952 l _ 1953 *
Kohásza't ... l 1 203 ] 1 25, 7
l
l 1 20, ) l 1 21,3
Gépgyár—tás ...
Forrás: Tervelőírányzat'ok.
A szocialista gazdaság felépítése szem- pontjából igen nagy jelentőségű az, hogy a szocialista szektor részesedése az ipar össztermelésélben egyre nagyobb lesz. A bányászat,,az energiagazdálkodás és a vaskohászat már teljes egészében állami tulajdonban van.
A szocialista szektor részesedésének növekedése az ipar óssztermelésében
É v %
1950 ... 73,1 1951 ... 793—
1952 ... 81,0
Forrás: Walter Ulbricht beszéde a Német Szo—
cialista Egységpárt II. konferenciáján, 1952 július.
A szocialista szektor részesedése az ipari össztermelésbem a kapitalisták pro—
fitjának fokozatos csökkenését jelentette és elősegítette azt, hogy az ipari beruházások volumene minden évben emelkedjék.
72
A beruházások alakulása az állami iparban, az előző/év 0Io—ában
1950 I 1951", ( 195? 1 1953
1462 1 140,7 ) 137. I -145
* Első 9 hónap.
Forrás: Tervjelentések és terveiőirányzat
A népgazdaság egészséges fejlődése ér- dekében egyes iparágakban a beruházások különösen nagy mértékben ernekednek.
Igy pl. 1951L-ben a kohászatra forditott be—
ruházások 77 4% kal múl ták felül az előző évit. 1952 ben a Szén- és Energiaügyi Al—
'lamtitkárság az előző évi beruházási ösz—
szeg 280 százalékát kapta. Az 1953 évr tervtörvény szerint pedig a Kohászati és Ércbányászati Minisztérium
1952. évi beruházá—sok 166%-át kapják.
MEZÖGAZDASAÖ
A ,Német Demokratikus Köztársaság kormánya a dolgozó parasztságot igen nagy mértékben támogatja. .A fasizmus megsemmisítése után a földreform almagy- birtokokat m—egszüntette és azóta is a dol- gozó parasztság gazdasági helyzete egyre—
jobb A mezőgazdasági terület százalékos megoszlásának alakulása a dolgozó pa—
rasztság gazdasági erősödését mutatja A, mezőgazdasági terület %vos megoszlása
gazdaságcsoporíok szerint
I 1939
Gazdaságcsoportok 1951
; ,
0,5——— 5 ha ... : 10,3 15,4 5 —— 20 ,, ... 30,0 55,3
20 —— 50 ,, . . .; ... 20,8 19,6
50 ——100 ,, ... 9,2 4,7
100 Ira—on felül ... l 29,7 ' 5,o
Szocialista szektor összesen 1 100,0 100,0 ( Forrás: Die Wirtschaft, 1952 július H.
A Német Demokratikus Köztársaság kormánya ügyel arra, hogy a paraszt- gazdaságok jövedelme emelkedék Az ál—
lami kereskedelem a kötel ező beszolgálta táson felü li termékmennyiséget magasabb áron vásárolja meg. Ezáltal a parasztság ' l951ben hektáronként 122 DM- át, 1952—
ben pedig 236 DM át kapott. A parasztság adóterhe hektáronként számítva 1949/50- es adatok szerint kb fele volt a nyugat—
üzemei az
NEMZETkozi STATISZTIKA (
németországi hektáronkénti * adótehemek. A kormány a haborus károk helyreállítására 3 milliárd DM kölcsönt adott a parasztság- nak. Több mint 170 ezer új házat és gaz—
dasági épületet építettek. A gépállomások—
nak fizetendő díjakat 1952—ben '25—309/0—
kal leszállították és ezzel a dolgozó pal—_
rasztság 35 millió DM-'át takarított meg.
A parasztgazdaságok termelésének fejlesz—
tésére is jelentős összegeket fordit az ál lami költségvetés.
A paraszígazdaságok fejlesztésére fokditoít' állami kiadások emelkedési
É v Ö s s z e g íA költségvetésük (millió DM) kiadások rag—ában '
1951 ... ! faog * 5,7
1952 . . .. 5 2136 ,: 7.5
Forrás; Deutsche Finanzwtlschait; 1952 június-
A dolgozó parasztságnak nyujtott segit- séget a gépállomások és traktorok számá—
nak emelkedése is mutatja:
E v Gépállomások ! 'lrdlggofgáníílm
— ! száma 1 Aátszámitva
1955... 524 10834 .
i951 540 15449
1952 sem 20083"
1953 , 29120H _
1955 , 750 _i 37500H
* Az első félév vége.
** Tervelőirányzatok.
A parasztgazdaságnak nyújtott gazda- sági és technikai segítség hatására a ter—
, méshozam állandóan emelkedik.
A terméshozam alakulása (hektáronként g-ában) '
M e g n e v e z é 5 1934/38 1946 195!
Gabona és takarmány— !
növény összzsen ... ' , 20,6 143 26,.')
Ebből: 2
Búza ... 24,6 17,5 32?
Rozs ... . mi § 12,9 234
Takarmz'mynöv ény 22, 0 15,.*') 27.7 Olajos növények ... i 14, 6 5.9 14,4 Burgonya ...! 173, 0 120,8 1789
(lukon—ép! ... ! 2914), 1.084 ama
Forrás: Statistlsche Praxís, 1552, 10. szám.
NEMZETKÖZI STATISZTIKA
73
1952-ben kb. ugyanazokat a termésered- ményeket érték el, mint 1951uben, de a ga- bona összhozama a mezőgazdaság szocia- lista szektorában 16%—kal több volt, mint
1951-ben. ,
"Az 1953. évi tervelőírányzat a hektáron—
kénti terméshozam további növekedését
írja'elő: *
— (1952 a 100)
Gabona és hüvelyesek -— ;— —- —— l03,7 Takarmánynövények —— ——-— —-— -— 119,0
Olajos növények ————— 1569
_ Burgonya ——————— ll3,6
Cukorrépa ——————— l04,8
Forrás: 1953. évi tervtörvény.
A terméshozam emelkedésével párhuza-
mosan az állatállomány is növekszik, Az ._1953. évi 'tervtörvény a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és az állami gazda- 'ságok állatállományának nagyarányú növe-
lését írja elő.
Az állatállomány; növekedése 1953-ban
(1952 : 100)
Termelőszö- Állami gazda;
M e g n e v e Z é s vetkezetekben ságokban
Szarvasmarha . . . 111,1 1203 ebből: tehén .. 113,8 144,1 Sertés ... ] 107,5 183,2
ebből: koca. . .' * 116,2 220,o m. ... 122,6 1093
ebből: anyajuh 1162. 114,1
Forrás: 1953. évi tervtörvény.
A termelőszövetkezeti mozgalom 1952 júliusában kezdődött. A termelőszövetkeze- tek száma azóta minden hónapban emel- ,kedik.
EA termelőszövetkezetek számának ,
s emelkedése
Július Aug. Szept. Okt. Nov. * 513335
_ 59 l ion ! 387 lass ! 1204l 1335
Forrás: Neues Deutschland, 1952. XI. 27.. Tartós Békét-Ért, 1953. jan. 25.
i
A szövetkezetek szántóterülete az Összes sz—ántóterületnek még csak 1.9%—a, de már a községek llO/O-ában alakult termelőszö—
vetkezet és ez a mozgalom további fejlődé—
sét is biztosítja,
ELETSZINVONAL
A népgazdaság fejlődésének eredményeit a Német Demokratikus Köztársaság dolgo- zói' életük minden területén érzik. Míg Nyugat3Németországban a munkanélküliek száma egyre nagyobb, a Német Demo—
kratízkus Köztársaságban a népi tulajdon-
ban lévő iparban a foglalkoztatottak száma
évről évre növekszik.A foglalkoztatottak létszáma a népi tulajdonban lévő iparban
1948 1949
1950 l 1951
1952 1953 l675 000l930000l1 170 00011 470 000l1624 oooll 724000
Forrás: Terv] elentések és tervelőirányzat. Die Wirtschaft, l95l, jún— 29.
A népi tulajdonban lévő iparban foglal- koztatott nők százalékaránya is emelkedett
Megnevezés 1950 1951 1952 1953
Az iparban fog-
lalkoztatottak _
százalékában . 25 30,1 35' 37,0
* Első 9 hónap.
Forrás: Tervjelentések és tervelőlrányzat.
A Német Demokratikus Köztársaság;
lakossága életszínvonalának emelkedését jelentős árleszállitások is elősegítették.
1948 októberétől 1951 végéig összesen tíz árleszállitást hajtottak végre. 1952 első
felében több textlláru árát csökkentették.
Az 1951—ben és 1952-ben végrehajtott árlea szállítások révén a lakos-ság 2300 millió,
DM—át takarított meg, Ugyanekkor az ipari munkások és alkalmazottak bére emelkedett.
A béremelések és árcsökkentések hatása a fontosabb élelmiszerek egy főre jutó évi fogyasztásának alakulásában is megmutat-
kozik.
A fontosabb élelmiszerek egy főre jutó
évi fogyasztásaMe gnevezés 1951 1952 1953*
!
Hús (kg) ... [. 344 37,6 43,6 Hal (kg) ... 6,5 s,5 1 1,8 Tojás (db) ... 73,0 89,0 105,0 Zsiradék (kg). . . 22,1 25; zs,4 Cukor (kg) . . . 22,7 29,3 32',5
* Tervelőirányzat alapján. ( Forrás: Neues Deutschland. 1952', XII: 9.;
évi tervtörvény.
rasa
74 x—Nmzer'xozi %STÁTISZTIKAr
A Német Demokratikus Köztársaság kor- mányának egyik legfontosabb célkitűzése a dolgozók szociális helyzetének javítása és kulturális színvonal emelése. Ezt mutatja a költségvetés szociális és kulturális kiadá- sainak alakulása is:
a
A költségvetés szociális és kulturális kiadásainak alakulása
(millió DM)
] I Az 1952.
: évi összes
M e g n e v e z é S É 1951 t 1952 VÉÉÉÉÉÉL
§ ' adások
l %-ában
Szociális és egész- ,_
ségügyi kiadások ' 5 376,8 6555,3 20,o
Kultúrális t
kiadások ... t ] 635,l) 2 167,8 . 7,6 Forrás: Dr. Loch pénzügyminiszter 1952 június 18-án tartott beszéde.
A költségvetés szociális kiadásai 1952—
ben 588 millió DM—val nagyobbak voltak.
mint amennyit az ötéves terv arra az évre előirányzott. A nagyarányú szociális kiadá- sok eredménye az, hogy a Német Demo—
kratikus Köztársaság dolgozóinak szociális ellátottsága lényegesen jobb, mint Nyugat—
Németország dolgozóié, :
Szociális ellátottság _(Nyugat-Németország megfelelő adatai — lOO)
Nyugdi'jminimum __ ú _ —_ _. _130 Özvegyi járadék — —- —- — _ ._.. 137 Árvák járadéka _ —— _ __ _. _ 134 Nyugdíjasok családi pótléka gyermek
után —— —— f— —— -— —— — —— 2l4 Forrás: Dr. Loch pénzügyminiszter 1952 június
ifi-i beszéde. *
l
A Német Demokratikus Köztársaság a' dolgozók egészségügyi ellátására is nagy
gondot fordít, Ez fejeződik ki a kórházi ágyak és a vidéki rendelőintézetek számá- nak emelkedésében is:
!, ,, l'
)! e g n e v e z' é s 1951 § 1952 1953
Kórházi ágyak t t
száma ... 189 000 ; 202 000 l 206 200
l s ';
Videki rendelű— ;
intézetek száma A 167 ; 226 ! 263 Forrás: Tervelőirzinyzatok,
A népművelési, tudományos és kultúr—
célokat szolgáló kiadások 1952-ben 4381 millióxmárkával voltak magasabbak, mint amennyit az ötéves terv arra az éVre előirt.
Míg az Adenauer kormány költségvetése
a kultúra, az egészségügy és a gazdasfág—
fejlesztése céljaira 1952 évre egy főre szá- mítva 76,4 márkát irányzott elő, addigfa Német Demokratikus Köztársaság költség-
vetése csak népművelési, tudOmáriyos és kulturális kiadások címén egy főre számítva 1251, DM—ávt juttatott 1952—ben a lakosság—
nak. _ _—
A tanulókra iordi—tott összegek 'a kulturá—
lis kiadások jelentős hányadát képezik.
Egy tanulóra eső évi kiadások
alakulása (DM)
Megnevezés 19513.
l
1952'Általános iskolai tanulók; ! - 232 l 262
a :
Középiskolai tanulók . . . ; 816 § 850
Szakiskolai tanulók ... l 2664 ; 3168
' Főiskolai tanulók ... ; 4125 l 4988
Forrás: Dr. Loch pénzügyminiszter 1952. június l8—án 'tartott beszéde.
A kulturális színvonal émelkedésétmu—
tatja a főiskolák és egyetemek hallgatói
számának emelkedése is.;
. l
vMogneveZés l 1950 195211953
, * l _
Egyetemi és főiskolai
hallgatók száma ... 26 890 34 700 45 370 Munkás- és parasztfakul— l ; § , _
tások hallgat. száma . . ; 64001 11 1001 14600 Forrás: Tervjelentések és 1953. évi tervtörvény.
Ennek az emelkedésnek elsősorban az az oka, hogy a munkás és parasztszármazású fiatalokat a Német Demokratikus Köztár—
saság kormánya tervszerűen bevonja az oktatásba. A fasizmus idején a főiskolai és egyetemi hallgatóknak csazk 4,5%-'a volt munkás— és parasztszárm-azású, Az 1948]
49—es tanulmányi evben arányuk már 26.5%—ra emelkedett. Az 1953. évi terv—tör-
vény előírása szerint pedig ezévben az ősz-
szes főiskolai és egyetemi haligatók 50%-a
munkás— és parasztszármazású lesz,
%
NEMZETKÖZI STATISZTIKA
75
NYUGAT-NÉMETORSZÁG
Gazdasági helyzet
IPAR
Az Amerikai Egyesült Államok és bonni bábkormánya Nyugat-Németországot a:
Szovjetunió és a népi demokráciák ellen irányuló háború felvonulási területévé ala-
kítják át. A háboi'ús keretszerződés és az
úgynevezett ,,európai hadseregről" szóló megállapodás ratifikálása révén Nyugat- Ne'metországot még erősebben fűzték hozzáaz amerikai háborús gépezethez.
Az amerikai monopoltőke különös figyel- met (fordít a nyugatnéme'országi kulcspozí—
ciók megszerzésére. A Berlini Gazdasági intézet 1951* évi számításai szerint 1241 részVénytársaságnál —— amelyek részvény—
tőkéje a nyugatnémet részvény őke 50%- át képezi — a befektetett külföldi tőke 36%-a amerikai eredetu, 19%a pedig angol. Az amerikai tőke a fegyverkezést szolgáló ipar- ágakban nyomul be ennek következménye az hogy a iegyverkezést szolgáló iparágak ter- melése rohamosan növekszik.
Ha az 1950. évi termelést lOO—nak vesz—
szük, akkor 1952-ben az ásványolajfeldol- ( gozó ipar terme—lése 37.7%-kail, a vegyipar tenmele'se 25,9%-kal, az elektrotechnikai ipar termelése 38,3%—kal emelkedett.
A hadiipar alapanyagai közül a szén— és nyersvas'termelwgsa túlhalad'a a háborúe-lőtti
színvonalat, az acél—termelés pedig nem "Sok—
kal maradt el mögötte.
Szén—, nyersvas— és acéltermelés (havi átlag, 1000 tonna)
(
l ' 1952
Meg-, 1936 ! 1949 1950 1951 három-
nevezes negyed—
i ! év
l l
Szén ... 47 1 8603 [ 9230 ]9910 l 10185
Nyersvas . 1048% 595 789 ! 891 1055
Acél ... t 149? 1 763 1010 11123 1294
* 1938.
Forrás; Monthly Bulletin ot statistics, 1952.
december.
Hogy az alapanyagok termelésének emel—
kedése kizárólag a háborús készülődést szolgálja, azt bizonyitja a ,,Neue Ruhr—
zeitunig" 1952 június 21—i száma amely
a vas— és acéltermeiésben a' termelés emelkedése ellenére mutatkozó hiányokat ,,Bonn egyre növekvő különleges megren- deléseivel" magyarázza, valamint azzal.
hogy ..a megszálló hatalmak megbízásai a múlt év vége óta megnégyszereződtek."
A hadiipar egyre fokozódó növekedése a nyugatnémet dolgozók életszínvonalánauk süllyedését, a polgári fogyasztás ,céljait szolgáló termékek gyártásának csökkenését vonja [maga után. A Müncheni Gazdaság- kutató Intézet megállapítja, hogy ,,a fo- gyasztási .javak ipari termelése az év folya- mán fokozatosan visszaesett, viszont a be- ruházási javaiké emelkedett. A gyenge. ke- reslet, a raktárkészlehk gyarapodása ter—
melési korlátozásokat tett szükségessé".
Fogyasztási cikkek termelése 1952-ben1
195! megfelelö hónapjának
%-ában
Vaj (július) ——————— 942
Pamutíonal (augusztus) —— —— —— -—— 77,4 Pamutszövet (augusztus) —— —— —— 88,5 Kerékpár (október) _— — —— A— — 73,7 Fényképezőgép (október) _ M —— 87.7
A bútorizpa—rban pl. 1952 nyarán több mint 250 üzem, vagyis az összes bútoriizemek 60—70%-a csökkentett munkaidővel dolgo—
zott.
Válságos a nyugatnémet textilipar hely—
zete is. Már az elmúlt év tavaszán számos műrostgyár 20—30%—kal csökkentette ter—
melését, WürttembergHohenzollern pamut- ' fonódái pedig az eddigi 5 napos munkahetet 4 napra: csökkentették, A rajnavidéki textil- iparban 35 nagyüzem közül 11 már 1952 tavaszán csak heti 24 órát dolgozott, de a többi üzem is erősen csökkentette a munka—
időt. 1952 márciusában Észak—Bajorország 50000 textilipari munkása már csak heten—
ként egy napot dolgozott. A kasseli ,,Spinn- t faser A. G" 14 napra leállította üzemét, majd rövidített munkaidőre tért át. A 19000 augsburgi textilmunkás közül 10000 —— te—
hát több mint 50% —— hetenként átlag
"csak 24—84 órát dolgozik.
'1 Monthly Bulletin of statistics, l952 december.
Wirtschaft und statistik, 1952 november, adatai alapján számítva.
MEZOGAZDASAG /
Az amerikai-angol imperialisták és német lakájaik a potsdami egyezményt a mező-' gazdaság területén is szabotálták. Megaka—
dályozták a jutnkerek kisajátítását, a tény—
leges földreformot. A bonni kormány agrár- politikája a háborús gazdálkodás előkészi- tésére és arra irányul, hogy fenntartsa a naigybirtokosok— hatalmát. '
, Földbírtokmuegoszlás' , Nyugat—Nérmetországban2
Az összes megművelt földterület %-áb'an
Nagybirtokosokés kulákok —— — — 573
Kis- és középparasztok —— ——- —-— 4i.9
Egyéb———-————————O,2y
Összesen 100,0
Nyugat— Németországban a parasztgazda—
ságok az összes mezőgazdasági üzemek 855%- át teszik ki és ezek a megművelt földterületnek csupán 41,—9%ával rendel-
keznek.
Nyugat—Németország urai a 'külterjes mezőgazdaság fejlesztésére fektetik a fő—
súlyt: a gabona vetésterület-ét növelik, azon- ban a zöldség— és főzelékfélék1 továbbá a hüvelyesek vetés*erülete csökken, A zöld—
ség- és főzelékfe'lék vetésterülete négy év alatt 55%— kal, a hűvel yeseké 43%- kell csök—
kent.
Nyugat Németország állatállománya l951- ben -— a sertésállomány kivéelével —— még mindig nem énte el a háborúelőtti szintet.
. Az állatállomány alakulása
(1000 db.)
, Meg, 1938 1948 1901r 1951. év
nevezés ___—*"'*7"'W"" "M! 1938. év ' decemberi állatszámlálás %-ában
] szerint
TM i ! ,
Szarvas- ;
marha . 12 0912 10 572,6 : 11 375,1 94
l !
ebből !
tehén . .. 5 9203 265,0 5 80331 98
Sertés .. . 'l 12 16371 6 733,0 13 603,1 l
Juh ... § 2 0985) '1 491,9 3 1 6653 ! 79
i i !
Forrás: Berichtc des instituts, 1952 augusztus.
! Német Demokratikus Köztársaság Tájékoztatási Szolgálat. 1952 4. sz adatai alapján számítva,
M
Deutschen Wirtáchafts;
NEMZETKÖZI STATISZTIKA
! A nyugatnémet parasztságnak nagy pro—
blémája az agrárollói a mezőgazdaság, a
falusi lakosság számára nélkülözhete— len
iparcikkek ára sokkal gyorsabban emelke—dik, mint a mezőgazdasági termékek ára.
A mezőgazdasági és ipari termékek
áralakulása 1952 októberében1938 ; 100
_ "MEZÖGAZDASÁGI TERMÉKEK
ROZS ' ** —— —- —- —— — —— —— 215 Burgonya * —— — —- __ _ __ ... 234 '
aJ—————'————m
Tojás — —— _. _— _. .. _ "_. __ 235 (
iPARCIKKEK '
Szén———————-———291"
Fa —-—————————————332
Szuperíoszfát -— _ —— ... —_ __ 263
Tégla ————— _ _ ... 238
"Forrás: Wirtschaft und statistik, 1952 november."
Súlyos megterhelést jelent a mezőgazda—
ság számára az egyre növekvő adóteher.
?
Egy hektárra eső adóteher
Év 11) 111938/39. év %áh: m
__ _ ' "_
1938/39 ... 33 l 100
1
1948/49 ... 39 ; 179
1949/50 ... ; 93 l 282
951/52 ... ' 120 1 364
Forrás: Die Wirtschaft. 1952. augusztus ki,, és Német Demokratikus Köztársaság Tájékoztatási
Szolgálat, 1952 4. sz. , —
A küliterjes gazdálkodás, az agrárolló, a rohamosan növekvő adók következtében fo- ' kozódik a mezőgazdaság eladósodása.
A' nyugatnémet mezőgazdaság adóssága
745 x Milló' DM
i948. június 21. —— —— _" —— —— 2480
* 1949. július l. — -—— —- —- __ 3090 1950. július 1. — — —- _— _ 3712 i951. július 1. —— —— __ _- _— 4270 Forrás: Berichte des Deutschen Wirtschaíts—
instituts 1952 augusztus.
A
A munkabér nagyon alacsony Nyugat- Ne'metország mezőgazdaságában. A mező—
gazdasági munkások bére az ipari munká—
sok bér'ének csupán 60%-a. ,a mezőgazdaw ságban dolgozó nők bére pedig még ezek- nél is 33%-kal alacsonyabb,
NE MZ! TKOZl STATISZTIKA
A mezőgazdasági munkások a rendkívül alacsony életszínvonal miatt tömegesen hagyják el a mezőgazdaságot. A nyugat- német mezőgazdaságban foglalkoztatott munkások száma az 1946.'e'vi 1600 OOO-ről _1951 őszéig 1068 OOO-re csökkent.
KÖLTSÉGVETÉS, HADIKIADÁS, ADO Az 1951/52. évi költségvetés teljesítéséről kiadott előzetes jelentés megvilágítja a nyu- gatnémet kormány nepe lenes reakciós po- litikáját és az amerikai angol imperialisták előtti szolgai behódolását.
Az 1951/52. évi költségvetési előirányzat egyes tételeinek teljesítése (%-ban)
Adók —————— ,— -— 1017
Megszállási költségek —— —— —- —— 132]
Háborús károk helyreállítása -— — 87,6 Háborús áldozatok családtagjainak
támogatása —————— 853 ,
Társadalombiztositási hozzájárulás —— 78,0 Mezőgazdasági támogatások —— —— 90 Forrás: Deutsche Finanzwirtschait, 1952 június,
A megszállási költségek súlyos terhet jelentenek a nyugatnémet gazdaság szá- mára.
Megszállási költségek alakulása
Költségvetési év Milliárd DM
[945/46 ———————— 25
1949/50 ———————— 42
1950/51 ________ 43
l95l /52 ———————— 73
Forrás: Mitteílungen des Wirtschaftswissenschalt-,
lichen Institut der *Gewerkschaíten, 1952 július.
Scháffer bonni pénzügyminiszter közlése , szerint az adóbevételek 40%-át a megszál—
lási költségek fedezésére fordítják,
1952 első negyedévében 1950. évhez ké- pest a havi átlagos adóbevételek 58%-kal voltak magasabbak. A bérek és fizetések után teljesitett adó 98%-kail emelkedett, annak ellenére, hogy a bérből és fizetésből élők száma alig 5%-kail növekedett. A tor- galmiadó bevételek, amelyek főleg a dolgo- zókat sújtják, 65%—kal valtak magasabbak.
Egy főre eső [adóteher alakulása
1937/38 : *100
l949/50 1950/51
l47,3 155,0
Forrás: Wirtsehaftsdienst, 1952 július.
.x] K!
!
PROFIT, ÁRAK, ÉLETSZINVONAL' A hadigazdálkodás, amely a monopóliu- mok számára busás profitot hoz, a dolgo- zóknak áremelkedést csökkenő béreket nö—
vekvő adókat, az életszínvonal csökkenését, muntkanélküliséget jelent.
A nemzeti jövedelem százalékos megoszlása-'—
e—_
Megnevezés ( 1949 ' 1951 Bér-ből és fizetésből élők részese-
_ dése ... GLS 46,9 Önálló foglalkozásnak és vállala-
tok részeSEdése ... 28,9 843 Egyéb ... 19,8 19,7
Összesen : 100,0 % 100,l
A nyugatnémet vegyipar részvényesei
—1951-ben w'a kiadások, adók és munka—
bérek leszámításával —— 35 milliárd DM profitot nyertek, míg a vegyipar 200000 munkása és alkalmazottja 1951-ben 15 mil—
liárd DM-t keresett. A munkabérekre és a fizetésekre fordított összeg csak az összfor- galom 15%- át tette ki míg régebben az
összforgal om 25%--a volt
Nyuga Németországban és Nyugat- Ber- linben állandóan emelkednek az élelmiszer-
árak. , "
Igy pl. Nyugat—Németországban 1952 júliustól októberig a kenyér kiskereskedelmi ára lO%- kal a hal e 46%- kal, a sertéshusé
'0-,kal a vazjé 17 %-kal emelkedett.
Elelmiszerárak alakulása Nyugat-Berlinben 1952 I. félévében
Aremelkedés l950
!. lélévéhez képest
Cikk 0[(;-ban
Marhahús ——————— :
Fehérkenyér -—- — ——- — —- -— 45
Búzadara ——————— 54
Cukor ————f.——_-_16
Tej ———————— 22
Burgonya ——————— 23
Forrás: Berichte des Deutschen Wirtschaíte- institut. l952 október.
Megdrágult a [közlekedés (is. Hamburg- ban a városi közlekedés díja a: pénzreform óta 1952 augusztusig 50%'-kal emelkedett.
Hessenben, Kölnben, Passauban és több más városban l952 augusztusában 6%-kaá
3 Statistische Praxis, ja'n számítva.
1952. május, adatai alap-
78 _A
drágvább lett a gáz-, viz— és elektromos—
áramszolgáltatás.
Az áremelkedéssel és az adók emelkedé—
sével nem tart lépést a névleges munka—, bérek növekedése, sőt egyes iparágakban csökkennek .a munkabérek. _
Az üvegiparbarn dolgozó férfímunkások munkabére 1951 szeptembertől l952 augusz-
tusig 2,2%—kal, a papíriparban dolgozókéo' pedig l3%—karl csökkent.
A nők sokkal alacsonyabb munkabért kapnak, mint a férfiak. _
Nők munkabére 1952 aagusz!usábawi
Férfiak
' munkabérének
Iparág ' %-ában
Egész 'ipav- _ _ _ _ _ _ _ 552 Vasipar _ _ _ _ _ _ _ __ 66.l
Vegyipar _ _ _ _ _ _ _ _. 59_5
Kerámíaipar _ _ _ _ _ _ _ 594
Texxtllipar _ _ _ _ _ _ .. 702 Ruházati ipar _ _ _ _ _ _ mg , Élelmiszer- és élvezetlclkk ipar _ 54,0
Egy Ruhzr-vídéki' bányász a Neues Deutschland-hoz írott levelében közli csa—
ládi költségvetését 1952 őszén:
Munkabére egy hónapban _
Családi pótlék _ _
40432 DM Hm,)???
egerem; 418,82 DM
Levonások és lakbér _ _ _ 10630 DM Világítás. rádió, újság,
"biztosítás _ _ _ _ _ [21,00 DM
A 4 tagú család megélhetése-remara'd 291,52 DM
azaz napi 9,72 DM a család, vagyis 243 DM egy személy részére. Ugyanakkor 1 kg kenyér ára 0,69 DM, 1 kg burgonya ára l,OO DM, 50 gramm legolcsóbb dohány'ára l,60 DM volt.
Hivatalos adatok szerint Nyugat-Német?
országban egy négytagú munkáscsalád élelmiszerfogyasztása, _ mennyiségben _ a következőképpen csökkent 1952. ]. félévé- ben 1951. !. félévéhez viszonyitva:5
Csőkkenés %—ban l951 I. félévhez
Cikk képest
Tej —— —— —— — —- _ -— _ 8
Zsír ________ [g
Tojás ________ 4
Marhahús _ _ _ _ _ ._.. 24
Liszt _ _ _ _ _ _ _ _ 14
Tésztaáruk _ _ _ _ _ _ _ 7 Hűvelyesek _ _ _ _ _ _ __ 7 Főzelékkon zervek _ _ _ _ ... 12
4 Wirtschaft und Statistik, 1952 november, ada- tai alapján számítva.
5 U. o.
NEMZETKÖZI STATl SZTK KA
MUNKANELKULISEG, , UZEMI BALESETEK, SZTRÁJK)
Nyugat-Németországban a teljes és rész— __
leges munkanélküliek száma majdnem há—
rom millió. ' * !
A békés célokra dolgozó iparágakbank erősen emelkedik a munkanélküliek száma.!
A munkanélküliség növekedése az iparágakban 1952 I, félévében6
Növekedés %aban 1951 I. félévéhez
egyes
Iparág képest
Kerámiaipar _ _ _ _ _ _ ll,7'
; Uvegipar _ _ _ _ _ _ .. 10'0 Épitőipar _ _ _ _ _ _ —— 12;5, Műanyagfeldolgozó ipar _ _ _ 73,6 Faieldolgozó ipar _ _ _ _ __ 13,7 Papíripar _ _ _ _ _ _ _ l4,7 Textilipar _ _ _ _ _ _ BSA
A kapitalisták, akik a maximális profit elérése érdekében a végsőkig kizsákmányol- ják a munkásosztályt, nem törődnek a mun- kások biztonságával. egészségével, elhanya—
golják a munkahelyeken lévő biztansági berendezések karbantartását, az új beren—
dezések felszerelését Ennek következtében növekszik az üzemi balesetek száma.
1000 biztosítottra eső üzemi balesetek száma az egyes iparágakban
"'v !
Index :Megnevezés 1949 ! 1951 ;1949á100 l
i (
Vas— és fémipur ... [ 112331; 16149!
144Kő— és agyagipar . . . § 10254! 14G,Ol ! 142
Elektrotechnikai—, n- ! §
nomme'chanika, l i ! _
optika....,...1 675711. SSAI! 134
; 1 f
Vegyipar, papir- és i 3 ;
nyomdaipar ... t 5933 ; 87.97 ] l 18
. l !
Építőipar...§, RLSS f 143375 175
Forrás: Berichte des Deutschen ertschalts—m instituts, 1952 július.
1000 biztosítva; dolgozóra eső üzemi balesetek száma a bányászatban
a .
Év Indexzalgaő _ 100
1959—————.-———_-—,í—i77
1951 _ _ — _ _ _ _ _ _ [39 Forrás: Berichte des Deutschen Wirtschafts-
ínstltuts, 1952 július. !
" Wirtschaft und Statlstik, 1952 február és ne'- _ vember, adatai alapján számítva,
ÉV EMZETKÖZI STATI SZTIKKA
/Nyugat—Németországban magasra Csilp a dolgozók tiltakozásánakhulláma hazá—
juk uirafelfegyverze'se, a haborus gazdál- kodás, az alacsony munkabérek és az ar—
emelkedések ellen. .
1952 novemberében l,6 millió nyugat—
német dolgozó r— 900000 bányász, 400000 textilipari munkás és 300000 baden—
würtembergi fémipari munkás '— harcolt
a magasabb bérért. _
,1952., november 6-án Ostwestfalenben és
Lippeben 3500 faipari munkás sztrájkotkezdett. A sztrájkba hamarosan további
26000 faipari munkás kapcsolódott be_Kl'iLKERESKEl)ELEM.
Az amerikai imperialisták parancsára Nyugat—Németország külkereskedelmi for—
galma a Szovjetunióval és a népi demo- kráciákkal majdnem teljesen visszaesett.
A Szovjetunióval és a népi demokráciák—
kal lebonyolított külkereskedelmi forga—
lom a háború előtt a német külkereske—
delmi forgalom 1/6- át alkotta, 1951—ben már csupán 2—30/0- át tette ki.
Az (összeszűkült kapitalista világpiacon Nyugat Nemetorszag egyre veszélyesebb konku—rrensként jelentkezik, és mindjobban behatol Anglia és Franciaország érdek' szféráiba. Ezt a törekvést az Egyesült Államok monopolistái támogatják, mivel l wrészt ipari érdekeltségeik miatt hasznos számukra a nyugatnémet kivitel emelke dése, másrészt, mert így is alá akarják
* ásni Anglia világpiaci helyzetét.
A nyugatnémet monopóliumok gyorsan erősítik pozíciójukat az európai piacon Különösen kiéleződött a versengés Anglia és Nyugat Nemetorszag között a gép ,piacon. A gépek exportja terén Nyugat—
Németország ma —— Angliát megelőzve _—
első helyen áll Európában.
Törökországban a vas- és aoélkivitel te—
rém szorította ki Nyugat—Németország Angliát.
Törökország vas— és acélbehozalrzla (ezer török fontban)
Származási ország ( 1948 ' 19.31
Anglia
Nyugnt-Németorszúg , . . . txt;
Farkas: Problemes Économirlues, 1952, október 7.
79
A nyugatnémet terjeszkedés egyik fő tc—
rülete Latin-Amerika. A Latin-Ame—ritzl felé, irányuló nyugatnémet kivitel 1949A-
1951-ig 32 millió dollárról 370 millió *dol—
lárra. vagyis több mint tízszeresére e'nei- kedett, míg az oda irányuló angol export értéke csak csekély mértékben növekedett.
A lalinamerikai országok behozatalának alakulása 1951—ben7
, 195l. év
Orszag 1950. év (Vo—aban
Származási ország: Anglia
Argentína —————— 74,9
Bolívia ———————— l72,4
Brazilia ——————— 941) *
Kolumbia —————— 1182 *
, Származási ország: Nyugat-Németország Argentína —- —- —- ,— — —— 333,5
Bolívia ——————— 45410
Brazilia —— —- — —— —— -— _ 316] * Kolumbia —— ? __ — — —-— 927,8 *
* 1950. év. 1949. év (Yo-ában.
Koilkurrensként lép fel Nyugat-Német—
ország magában a Brit Birodalom orsza—
gaiban is. 1951-ben Kanada Nyugat—
Németországból származó i'behozatala al háromszorosára, Ausztráliáé a kétszere—
sére, lndláé három és félszeresére emelke- dett l950—hez képest.
A francia monopóliumok is érzik a nyu- gatnémet konkurrenciát. Nyugat—Német- ország megingatjla Franciaország helyze—
tet mind az európai piacain, mind az af- rikai gyarmatokon, de főleg Francia—
Marokkóban.
Az áruexport növekedése együtt jár a tőkeexport növekedésévei. 1951 közepén a megszálló hatóságok engedélyt adtak nyu- gatnémet mónopóliumoknak külföldi fiók- üzletek alapítására és külföldi társaságok részvénypakettj—einek vásárlására. Igyt le- hetővé tették a nyugatnémet tőke behato- lását az elmaradott és függő országok gazdaságába.
Pakisztánban a Siemens és Halske cég tel efonfel szereléseket gyártó üzemet létesi—
tett 6 millió rupia befektetéssel (100 rupia r— 20 dollár). 1952 január végén a Mannes—
manh—konszern megkezdte egy acélmű épí—
tését Braziliában. A DKW autógyárak Dél—
afrikában, szerelőiízemet állítottak fel. A Heinekei—repülögépgyár és a wolfsburgi autógyár szintén fióküzemeket létesített Délafríkában. "
7'Dlr'ectlon o'f InternatiOnal Trade, 195! január—
december, adatai alapján számítva.
80
i
NEMZETKÖZI smnszrim
, Az angol—amerikai ellentétek kiéleződése
TÖKEKIVITEL
Az amerikai imperialliszS agresszív gazdasági terjeszkedése fokozza a harcot atőkés országok között —az összébb szűkült kapitalista piacoke'rt, nyersanyaglelő- helyekért, tőkekivíteli területekért. Ebben a harcban különösen megnőtt a tőkekivitel jelentősége, mert ez a gazdasági és poli—
tika—i terjeszkedés leghatásosabb eszköze A tőkekivitel elősegíti a dolgozók fokozott ki- zsákmányolását, 81 gyarmati és függő országok természeti kincseinek kirablását és fontos szerepet játszik a monopóliumok maximális profistjának biztosításában.
Az amerikai imperializmus attól kezdve,
hogy a; kapitalista világ fő hitelező álla—r
mává lett, kíméletlenül kiszorítja etély—társait a tőkekivitel fő szféráiból. lgilönö- sen éles a harc Angliával szemben, amely a második világháborúig a kapitalistavilág legfőbb tőkeexportőrje volt.
Az Angol Bank kimultatásából kitűnik, hogy az angol külföldi tőkebéfektte ésekí'az 1939. évi 3490 millió fontsterli—ng ől 1950- , ben 2020 millió fontsterilingre csökkmtek.
ezzel a külföldi tőkebefektetések összege : háborúelőtti színvonalnak csaknem a felére
arpadt, ' *
Anglia külföldi itőkebefektetései
ÉV ' É millió 193];díxioo
1039 ... 3490 l 100,0
1943. . L ... 2417 . 694;_ 1047 2274 ; 65,2
1949 ... 2033 í, 58,4 1950 ... .2020 l 57.9
Forrás: Records and statistics, 1952. aug. 9., 98, old.
Ugyanakkor az Amerikai Egyesült Alla- mok kűlföldi magántőkebefektetései az 1939. évi 125 milliárd dollárról 1951 végén
*22 milliárd dollárra emelkedtek. A második Világháború után a külföldi magántőke- befektetéseknél sokkal nagyobb mértékben növekedett, az állami tőkeexport. Az ameri- kai monopóliumok a külföldi (tőkebefekteté- sek kockázatát nem szivesen viselik, és ezért állami kölcsönök segitségével, vagyis
:
az amerikai adófizetők terhére, gyarmato—
sitják a függő helyzetbe hozott országokat.
Az állami küiföldi tőkebefektetések összeg!
1939—ben 35 millió dollár volt, 1951 végén pedig 13,8 milliárd dollár. A külföldi magán-tőkebefektetések 1945 végétől 1951 végéig 77 milliárd dollárral, ugyanezen
idő alatt az állami, tőkebefektetések ll.6
milliárd dollárral] növekedtek.Az Egyesült Államok tőkebefektetései (millió dollár)
] !
Megnevezés 1939 ! 1945 1947 I 1949 ; 1950 1951
!
Magántőkolwfektetósek ... 12 445 14 590 16 700 18 969 '21 018 22 300 ) Állami tőkebefektetések ... 35 ) 2 170 12 100 13 514 13 676 13 800
Összesen ... ÉIZ 480 16 760 328 801) 32 483 t.?! 694. 36 100
, !
Forrás; Balance of Payments _Yearbook, 1938.1946, 1947, 1949; L'Économlste Elropüi. 11960. 34- lius cs., 51. old. és Foreign Commerce Week] .1952. ápr. 2!., 4. old.
NEMZETKÖZI STATISZTIKA
A külföldi tőkebefektetések hihetetlen nyereségeket biztosítanak az Egyesült Államok monopóliumainak. Még az ameri- kai statisztikai adatok szerint is 1948—ban több mint l7%-ot tett ki a külföldön invesz- tált amerikai tőke utálni profit, ezzelsz—em- ben az USA—ban befektetett tőke utáni profit csak 13,8% volt, A gyarmati és függő ' országok kirablása az amerikai monopóliu—
mok maximális proiitszerzésének egyik leg—
több forrása. A ,,Survey of Current Business" c. amerikai folyóirat ez évi augusztusi számában közölt adatok szerint az Egyesült Államok külföldi tőkebefekteté—
sekből származó bevételei öt év alatt a háromszorosukra emelkedtek.
Az Egyesült Államok külföldi tőke- befektetéseiből származó profit
Ev millió dollár
1946 —— —— —— _ '— ——- 900
1949 —————— 1841
1950 —————— 2l86
1951 —————— 2695
Forrás: Survey of Current Business, 1952 au-
" gusztus. %
Ezek hivatalos adatok, valójában az amerikai monopóli—sták külföldi tőkebefekte-
!
Az Egyesült Államok közvetlen* külföldi
81
téseiből származó profitja sokkal manga- sabb, mert hiszen az amerikai monopóliu- mok hatalmas nyeres'égeik nagy részét gondosan eltitkolják. Az amerikai imperia- listák kiilföldi befektetéseiből származó profit 1948-ban 75 milliárd dollárra becsül- hető. 1951—ben az ,,Economic Notes" c.
halaidó amerikai folyóirat becslése szerint a nyereségek az 1948 évi színvonalat-jóval meghaladták.
Az amerikai imperialisták óriási külföldi nyereségeinek 354—400/0—a az amerikai im—
perializmus legrégibb vadászterületéről, a 'latinamerikai országokból származik. A kanadai beleketetésekből eredő nyereségek az összes nyereségek 20—25%—át képezik.
A középkeleti olajvidékek kiaknázásából nyert profit összege is állandóan emelkedik.
Ha összehasonlítjuk laiz Egyesült Alla—
mok és Anglia külföldi tőkebefe'ktetéseinek területi megoszlását, akkor azt látjuk, hogy az amerikai tőkebefektetések éppen azokban az országokban a leigmaigasabbak, és azokban az országokban emelkednek a legnagyobb mértékben, ahol az angol tőke teret veszít. Az amerikai tőkebefektetések nagy fellendülése tehát elsősorban a brit imperializmus rovására; következett be.
magántőkebefelateíései (millió dollár)
1951 év
Megnevezés 1940 1949 1950 1951 1940 év
%-ában
Kanada ... 2 100 3 359 3 848 4 347 207,0 Latinamerikai országok ... 2 500 4 798 5 065 5 504 2202 Marshall—országok ... 1 600 2 133 2 272. 2 483 155,2 Marshall—országok gyarmatai 300 564 561 564 188,0 Egyéb európai,;áizsiai és afri—
kai országok ... 800 1 564 1 804 1 991 248,9 ""
Összesen ...
7 300 12 418 13 550 14 889 203 0
k*IUj vállalatok, flókvállalatok, leányvállalatok alapítása.
Forrás: Records and statistics, 1951. febr. 24., 134. old. és Survey of Current Business,
— szeptember, 8. old.
Anglia és a dominiumai közötti ellentétek kiéleződését az amerikai imperialisták salját' céljaikra használják fel. Az amerikai tőke egyre erősebb mértékben hatol be Indi—ába, Ausztráliába, Új-Zél/alndba és a Délafrikai Unióba.
'A brit gyarmatok közül az amerikai im- perialisták Kanadában vetették meg leg-
6 Statisztikai Szemle 22—14
1
1952.
szilárdabban a lábukat Amint a ,,Business
Week" c. folyóirat megjegyzi: ,,Az amerikái
vállalatok többsége Kanadát az Egyesült Államok egy részének tekinti. Véleményükszerint 812 itt eszközölt beruházások nem
j'árnarkazzail a keckáza'ttal, mint általában
a külföldi beruházások". A külföldi eredetű
kanadai beruházásokban az Amerikai Egye—' lati—namerilkai
82
sült Allamok részaránya ma akkora, mint amekkora Angliáé volt az első világháború előtt. 1914-ben a külföldi eredetű kanazdai
tőkeberuházások 71%-a angol, 25%—a pedig
amerikai eredetű volt. 1949-ben m§r' az Egyesült Államok részesedése 74%, AnÉlláé pedig 22%.
Anglia külföldi tőkebefektetéseiaek alakulása az egyes országokban (millió font'sterliüg)
A 1950.év
Ország 1938 1948 - 1949 1950 1938.év*
%-ában
Kanada ... I 420 162 . 172 161 38,3
Argentina . . . . 368 ! [51 40 40 10,9
Brazilia ... 164 82 ! *79 64 39,1
Dél—Afrika 199 127 149 160 so,4
Burma ... 20 l 14 10 10 50,0
Forrás: Problémes Economidues, 1950. l49. sz.. 230. oldés Record and statistics, 1952 gugusleÉ.
1950-ben és 1951-ben a Kanadában esz-, közölt amerikai magánberuházások meg—
hazlavdták a laiinamerikai országokban esz- közölt beruházuásokat. A Kanada felé írá—
nyuló újabb óriási arányú amerikai tőke- kiviriel annak a következménye, hogy az amerikai monopolisták ellenőrzésük alá' akarják venni Kanada értékes stratégiai , nyersanyagait. Az újabban feltárt kanadai kőolajforrásokat kezükbe kaparintó amerikai cégek egy kb, 2000 km hosszú kőolajvezeté—
ket fektettek le. A második világháború után
feltárt labradori vasérotelepeket az amerikiüi
M. A; Hanna társaság ellenőrzi. : gAz amerikai imperialisták kiépítik Kenedi;
hadiipará-t. A kanadai hadiipar fejlesztéM
jövedelmezőnek bizonyult az amerikai ifh'fperialisták számára, mert a munkaei'á
olcsóbb, mint az Egyesült Államokban, ákország gazdag és olcsó vilienergiájának ki?
hanmálása pedig alacsonyabb termeléai '
költségeket jelenik, Kanadában kb. [2500
iparvállalat az amerikai .tőke ellenőrzésé alatt áll, ezek az ország gyáriparí termelé—sének mintegy 25%_-át szolgáltatják.
Az Egyesült Államok közvetlen magán beruházásai Kanadában gazdasági ágak szerint (millió dollár)
Keres— Mező- Bag—gú" " Köz- Össze- Év Ipar kede- gazda- )",th Koolaj művek Egyéb sen
lem ság szat
_ 1949 . . 1642 196 14 519 349 343 296 3 359
1.950 . . 1853 216 15 579 518 342 325 3 848
1951 .. 2041 238 - 17 657 ' 700 341 353 4 347
Forrás: Survey of Current Business, 1952. szept., 8. old.
A délamerikai országok közül Argentíná—
ban az angol tőkebefektetések összege 12 év alatt 90%—kal, Brazíliában 60%-*kal csök- kent. 1938-ban Angliának csak Braziliában eszközölt tőkebefektetései annyit tettek ki, mint az Egyesült Államok akkori összes tőkebefektetései. 1950-ben a Brazíliában befektetett külföldi tőkéknek már 7l%-a amerikai eredetű, és csupán
!17%—a angol. Az'amerikai monopoltőke ér- dekkörébe kerültek a brazíliai kőolajforrá-
sok, ércbányák és szénbányák. Rockefellerék
és az angol Shell cég közötti harc Dél- Amerika kőolajáért Rockefellerék győzelmé-
velxvégződött. Az amerikai konszernek ke—
zében van a dohányipar 84%-ax, az elektro-
mosipar 81,3%—a.Jelenleg az Egyesült Államok monopolis- tái ellenőrzik Argentina hús— és gyapjú- termelését, Venezuela kőolajat és Bolivia
ón-r és ezüstkiiermele'sé—t. , '
A latinamerikaxl országokban az Egyesült Államok tőkebefektetései az utóbbi 12 évben l20%-kai emelkedtek. 1951-ben az Egyesült
NEMZETKÖZI sTATisanA 8.3
Allamok összes külföldi tőikebefektetései- nek 37%—át a latinamerikaii tőkebefekte—
tések itetiték ki Az amerikai tőke azokban a gazdasági ágakban helyezkedik el, ame lyek a stratégiai nyersanyagok kihasz—
nálása és a hadiipar kiépítése szempontjá—
ból fontosak, Legnagyobb arányúaika be- fektetések ai kőolajkitermelésben, a bányá- szatban és a: kohászatban; emelkedik a tőke- befektetés az iparban, azonban osaik azokban az iparágakban, amelyek fejlesztése nem sérti az amerikai tőke érdekeit.
Az Egyesült Államok latinamerikai tőke- befektetéseinek százalékos megoszlása 1951-
ben gazdasági ágak szerint1
Gyáripar ————— 18,5
Kereskedelem —— —- — —— 7,4 Mezőgazdaság —— — —— -— KM Bányászat, kohászat — —— U.i Ásványolaj —— — —- — 328
' Közművek ————— 163
Egyéb ——————— 35
Összesenég 100,0
1 Survey of Current Business, 1952.
adatai alapján számítva.
szeptember,
Az amerikai tőke terjeszkedése következ- tében az angol monopoltőke magas nyere- ségei veszélyben forognak, Az angol mono- po'ltőke kisérleteket tesz, hogy más orszá-- gok, különösen az elmaradott országok le—
ígázása és népeinek rendsz—eres kirablása útján szerzett maximális profitot továbbra is biztosítsa magának.
így pl. az Angol Bank kimutatása sze- rint l949—től 1951-ig sikerült Angliának az, afrikai tőkebefektetéseit ismét emelni: De'l- ,Afrikában 7%-kail, Közép-Afrikában 7%—kal,
Kelet Afrikában 26%— kal
Kanadában az angol monopóliumok kí- használják hogy a kanadai színesfém- export szempontjából Anglia igen fontos felvevőpiac. 1951 áprilisában az angol kor- mány megállapodást kötött az Alumínium Company of Canada társasággal, amelynek értelmében Anglia több aluminiumot vesz- át, viszont Angliai a vállalatnak 40 millió dollár kölcsönt nyújtott,
A harc. amely az angol és amerikai im- perialisták között a tőkebefektetések szfé- ráie'rt folyik, világos bizonyítéka annak, hogy a kapitalista táboron belül jelentős érdekellentétek vannak.
' _ , Ára:
6'5
Megielent a
STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ
1952. évi 4. száma
Részletesen beszámol felemelt ötéves tervünk eredményeiről
elvtársnak az SZKP XIX. kongresszusán tartott beszámolója alapján szem- léltető grafikonon keresztül mutatja be a Szovjetunió hatalmas arányú gazda—
,sáigi és kulturális fellendülését, valamint a kapitalista országok válságtól
* terhes háborús gazdaságát és dolgozóinak nyomorát.
s._. Ft ' l
Kapható IBUSZ-pavillonokban és a Posta Központi Hírlapirodánál (V, József nádor-tér 1.)
és Malenikov .
