A MUNKATERMELÉKENYSÉGI MUTATÓK OSZTÁLYOZÁSA JELLEGUK ALAPJÁN
DR. NÉMEDI MIHÁLY
Az értékben kifejezett munkatermelékenységi mutatóknak jellegük szerinti osztályozását az alábbi három mutatóval fejezhetjük ki:
1. A munkatermelékenység bruttó jellegű mutatóját a
(?PBzí képlettel jelölhetjük, ahol P3— a munka bruttó termelékenységet,
(2— a bruttó termelés értékét,
T— az élő munka mennyiségét jelenti.
2. A munkatermelékenység nettó jellegű mutatóját a
a — M
PN : egyenlet mutatja, ahol PN— a munka nettó termelékenységét,
M —— a termelési értékben foglalt anyagjellegű részt (anyagköltség, amortizáció) jelöli.
3. A munkatermelékenység teljes jellegű (globális) mutatója a
: ké lettel fe'ezhet" ki, ahol
G Tha-Te p 3 o
Pg— a munkatermelékenység teljes jellegű mutatóját, Th — a G termék előállításához felhasznált holt munka, Te— pedig az élő munka mennyiségét jelenti.
E mutatószámot Szobolj Sztrumilin—féle mutatószámnak nevezil.
Az értékben kifejezett munkatermelékenységi mutatószámokon kívül hasz—
nálják még a munkatermelékenység természetbeni mutatóját is:
P 22, ahol T
T —- az élő munka mennyiségét,
(2 —— a termelés mennyiségét természetes mértékegységben jelenti.
E mutató reciprok értékének, vagyis a fajlagos munkaidő—ráfordításnak a számítását nálunk a munkatermelékenység közvetlen mérési módszerének neve-
! V. Szobolj: K voproszu ob izmerenii proizvoditelinoszti truda v SzSzSzR. Szocialíszticsesz- kij Trud. 1956. évi 9. sz.
906 DR. nemm MIHÁLY
zik. (A munkatermelékenység természetbeni mutatóját itt csak a teljesség ked——
véért említjük meg. Jellegét tekintve e munkatemnelékenységi mutató bruttó,
jellegűnek nevezhető.) ;
A kapitalista államokban az általános termelékenységi mutató fogalmát is
) értelmezik, amivel a termelési tényezők (természet, tőke és munka) tennelékenym _
ségét kívánják kifejezni. Ezzel a mutatóval itt nem foglalkozunk, nüvethogr ez nem kimondottan munkatermelékenységi mutató.
A munkatermelékenység fentebb említett háromféle mutatószámánakfoga'l—
mát —- a marxi értékk-ategóriák alapján -— világosan foglalja'össze Brechsler László ,,Az értékben kifejezett mutatószámok bruttó, illetve nettó) jellege" címü
tanulmányában2 a következőképpen:Bruttó Nettó Vegyes!
jellegű termelékenységi mutatószámok
teljes értéken új értéken teljes értéken
Atermeléa ki/eiezése: c—j—v—j—m v—j—m c—j—v—j—m
A munkaidő kifejezése: c 4- v 4— m 0 -j— m o 4- m
teljes értékre ; új értékre új értékre forditott munkaidő forditott munkaidő forditott munkaidő
A munkatermelékenység bruttó jellegű mutatójának értelmezésénél a teljes termelést ( c-l—v-j—m)—t viszonyítjuk az új értékre (1: —j— nm)-re fordított munkaidő—
höz, vagyis itt c—vel nagyobb értéket hasonlítunk az élő munkához,.mínt amennyit ' az valóban előállított. E miatt mondja Sztrumílin is nagyon helyesen azt, hogy a munkatermelékenység fogalmát a gyakorlatban az elméleti követelményekkel ellentetben elméletellenesen magyare'lzza'tk.3 Hasonló gondolatot fejez ki Ollé
Lajos is, amidőn azt mondja, hogy ha vizsgálatunk célja az élő munka termelé—kenységi színvonalának alakulása, akkor csakis azt a termelési eredményt (új
értéket, nettó termelést) vehetjük figyelembe, amit a vizsgált időszak élő mun-
kája hozott létre.4 Megjegyezzük azonban, hogy a munkatennelékenységi in—dexek számításánál ez a hiba jórészt kiküszöbölődik azáltal, hogy az össze- hasonlított időszakokban egyaránt a bruttó értékeket vesszük számításba.
A munkatermelékenység nettó jellegű mutatójának számításánál a nettó termelést, illetve a nettó termelési értéket a (v -j—m)-t helyesen ahhoz a mun-—
kához, vagyis a (1: —l— m)-re fordított munkaidőhöz viszonyítjuk, amely azt való- ban létrehozta. A nettó jellegű munkatermelékenységi mutató tehat helyes
mutatószám.A munkatermelékenység teljes jellegű mutatója ugyancsak helyesen fejezi ki a munkatermelékenység fogalmát, mert a teljes termelést (c—j—v—l—m) a teljes termelésre, vagyis a (c-l-v—l-m)-re fordított munkaidőhöz viszonyítjuk.
A c—re fordított munkaidőt holt munkának, a (v—l—m)-re fordított munkaidőt
pedig élő munkának nevezzük. *
' Statisztika! szemle, 1958. évi 1—2. sz.
0 Sz. Sztrummn: Ob izmerenii proizvodltel'noszti truda. Szocialiszticseszku Trud. 1956. 4. sz.- 5 Ollé Lajos: A munkatermelékenység !ogalma, statisztikai mérése az iparban. Statisztika!
szemle, 1957. évi 7. sz.
A MUNKATERMELÉKENYSEGI MUTATOK
907
Az általunk és Drechsler László által értelmezett munkatenmelékenységi
;mütatók jellege között tartalmi különbség nincs, csupán, az elnevezés tekinte—
:tében áll fenn bizonyos eltérés. Drechsler László ugyanis a teljes értékű terme- lésnek a ráfordított munkaidőhöz történő viszonyítását bruttó jellegű, a teljes értékű termelésnek az új értékre fordított munkaidőhöz való viszonyítását pedig vegyes jellegű munkatermelékenységi mutatószámnak nevezi, ezzel szemben mi a bruttó jellegű elnevezést az utóbbi mutatóra használjuk, míg a Drechsler által bruttó jellegűnek nevezett mutatót mi teljes jellegű mutatószámnak nevezr
tük. A nettó jellegű mutatónál ilyen elnevezésbeli különbség nincs köztünk. ,_
A munkatermelékenység különböző mutatóinak általunk használt elnevezé—
sét azért tartjuk célszerűbbnek, mert a Drechsler László által vegyes jellegűnek nevezett munkatermelékenységi mutatószámot nemcsak a szocialista, hanem a kapitalista országokban is általában bruttó jellegűnek nevezik, de korábban
nálunk is ezt az elnevezést használták erre a fogalomra.5
A bruttó jellegnek más munkatermelékenységi mutatószámra történő vo—
natkoztatása a külíöldi szakirodalom tanulmányozása esetén bizonyos zavart okozhat.
A másik szempont, ami az általunk használt elnevezést indokolja az, hogy a bruttó jellegű és a nettó jellegű munkatermelékenységi mutatók között kü—
lönbség csak a tört számlálójában jelentkezik, mivelhogy a bruttó jellegű muta—
tónál a teljes (bruttó) termelési értéket, a nettó jellegű mutatónál viszont a tiszta (nettó) termelési értéket viszonyítjuk a tört nevezőjében szereplő élő munka mennyiségéhez.
Az általunk bruttó jellegűnek nevezett munkatermelékenységi mutató elvi- leg vegyes jellegűnek is mondható, tehát a Drechsler László által használt el- nevezés ennél a mutatószámnál elvileg sem helytelen, az emlitett szempontok miatt azonban mégis célszerűbbnek tartanánk, ha a vegyes jellegű helyett a bruttó jellegű jelzőt használnánk a PB:% mutató ehievezésére.
Ha a vegyes jellegű munkatemelékenységi mutatószámra a bruttó jellegű elnevezést alkalmazzuk, akkor következésképpen más elnevezést kell használ—
nunk a Drechsler László által bruttó jellegűnek nevezett munkatermelékenységi mutatószámra, amit mi a Paz—rí? kifejezéssel jelöltünk. Emunkatemne—
h .
lékenységi mutatószámra mi a teljes jelleegű elnevezést használjuk és javasoljuk általánosan elfogadni, mert e mutatószámmal a teljes termelési értéket a teljes munkaidőráforditáshoz viszonyítjuk.
Ennek a kérdésnek megvitatása azért időszerű, mert az utóbbi időben ná—
lunk a munkatermelékenységi mutatók bruttó és vegyes jellegét a korábbi idő- szakoktól eltérően értelmezik. Befejezésül újból hangsúlyoznom kell, hogy —-—
az elnevezésbeli különbözőségektől eltekintve —— a Drechsler László által és általunk ismertetett munkatennelékenységi mutatók jellege között tartalr'ni kü—
lönbség nincsen, vagyis a Drechsler László által javasolt különböző jellegű munkatermelékenységi mutatók tartalmilag szintén helyesek.
E rövid megjegyzés célja, hogy a munkatermelékenységi mutatószámoknak jellegük szerinti osztályozásánál olyan egységes elnevezéseket használjunk, ame—
lyek azonos értelműek a többi szocialista és nem szocialista államokban használt elnevezésekkel, illetve fogalmakkal. '
! Lásd: Cukor György: ,,A munkatermelékenység bruttó és nettó mutatószámainak alkal—
mazhatósága" cimű tanulmányát. (MTA Közgazdaságtudományi Intézetének Évkönyve, 1957.).
