• Nem Talált Eredményt

LINNEA - a finn egyetemi könyvtárak integrált számítógépes hálózata megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "LINNEA - a finn egyetemi könyvtárak integrált számítógépes hálózata megtekintése"

Copied!
5
0
0

Teljes szövegt

(1)

Anttl Solni

Finn T u d o m á n y o s Könyvtárak Számítógépes Csoportja

L I N N E A - a finn egyetemi könyvtárak integrált számítógépes hálózata

A finn egyetemi könyvtárak számítógépesítésében kívánatos kooperáció gondolata már 1972-ben megfogalmazódott. Az álom, e könyvtárak Integrált számítógépes hálózata azóta Jórészt valóra vált, az Oktatási Minisztérium Számítógépes Csoportja irányításával ós a VTLS-szoftverre (USA) építve. A LINNEA névre hallgató könyvtári hálózat a FUNET adatátviteli hálózatra támaszkodik. A fejlesztés az együttműködés lehetőségeit használta kl, és befejezése az együttműködésnek új távlatokat nyit.

A — V

A n t i i S o l n i k ö n y v t á r o s v é g ­ z e t t s é g e t s z e r z e t t , a k e z d e t e k ­ től - 1 9 7 4 - t ö l - r é s z t v e s z a s z á m í t ó g é p e s í t é s t e r v e z é s é b e n . A F i n n T u d o m á n y o s K ö n y v t á ­ rak S z á m í t ó g é p e s C s o p o r t j á n a k i g a z g a t ó j a .

A számítógépesítés összehangolása 1974 után

A finn egyetemi könyvtárak számítógépesítésében kívánatos kooperáció gondolata már 1 9 7 2 - b e n meg­

jelent egy kormányzati megbízásra létrejött s z a k b i ­ zottság előterjesztésében. Az országos szintű ter­

vezés 1 9 7 4 - b e n kezdődött, amikor az Oktatási M i ­ nisztérium két státushelyet teremtett ezzel a céllal.

Az első cél az volt, hogy olyan országos központi katalógust hozzanak létre, amely egyaránt szolgálja a (közös) katalogizálást és a visszakeresést. M o d e l l ­ ként a svéd LIBRIS programrendszerre építettek, ám egy rövid tesztelési időszak után elvetették ezt a meg­

közelítést, egyrészt az igen nagynak ígérkező költsé­

gek, másrészt az akkortájt folyamatos változásban levő LIBRIS bizonytalansága miatt.

Igy sem volt tanulságok nélküli az első p r ó b á l ­ kozás, s különösen meghatározónak bizonyult az a t a n u l s á g , hogy a gyors t e c h n i k a i változások korában szilárd viszonyítási pontot egyedül a nemzetközileg elismert szabványok jelentenek. Ezért az erőfeszíté­

seket a finn MARC-formátum kidolgozására ö s s z p o n ­ tosították, s eközben hozzáláttak a British Library által kifejlesztett kötegelt üzemmódú LSP (Library Software Package) hasznosításához, melyet katalo­

gizálásra és géppel olvasható MARC-rekordok össze­

állítására vettek igénybe. Az LSP - Jóllehet m i n d e n ­ nemű tesztelés és (esetleg létező) alternatívák elem­

zése nélkül vásárolták meg - egészen kiváló eszköz­

nek bizonyult. Tizenhárom év múltán még mindig használjuk, sőt egyes részeivel a jövőben Is élni kívánunk.

Az LSP nagyon rugalmasan hasznosítható k ü l ö n ­ böző típusú nyomtatott katalógusok és bibliográfiák előállításában. Szabványos MARC-leírásokkal dolgo­

zik, s alkalmas MARC-alapú adatbázisok gondozásá­

ra és üzemeltetésére. Tökéletesen megfelel továbbá arra is, hogy adatcserére szánt, ISO 2 7 0 9 szabvány szerinti mágnesszalagokat állítsanak elő vele, vagy ilyenekkel dolgozzanak.

Az LSP-t főként a következő területeken alkalmaz­

zák:

• a FINMARC-formátummal dolgozó Finn Nemzeti Bibliográfia adatbázis gondozására, a bibliográfia nyomtatott vagy mikrofilmlapos előállítására;

• helyi könyvtári adatbázisok üzemeltetésére és eltérő formájú helyi katalógusok előállítására;

• számítógépes rekordok átalakítására, hogy nyilvá­

nos onlíne Információkereső rendszerekben hasz­

nosuljanak.

A lassan "ódivatúnak" számító LSP alkalmazási Időszaka összességében felettébb termékenynek bizonyult a finn számítógépes e g y ü t t m ű k ö d é s b e n . Nemzetközileg kompatibilis szabványokat alkottak és adaptáltak, melyek az egész országban elterjedtek.

Együtt közel egymillió MARC-rekordot készítettek a legkülönfélébb adatbázisok számára (ráadásul ezek az adatbázisok egymástól függetlenül jöttek létre).

Szerény erőforrásokkal Is sikerült nyilvános célra szánt szolgáltatásokat teremteni, ö s s z e g e z v e : a könyvtári világban az e g y ü t t m ű k ö d é s t a versengés elébe helyező hagyomány született.

Az Oktatási Minisztériumnak alárendelt Finn Tudományos Könyvtári Számítógépes Csoport, mely jelenleg tíz munkatárssal működik, közvetlenül foly­

tatja az 1 9 7 4 - b e n elkezdett munkát.

(2)

S o i n i , A.: LINNEA - a finn egyetemi könyvtarak Integrált...

Új technológia, ú] rendszer

A Számitógépes Csoport 1 9 8 4 - b e n azt a megbí­

zatást kapta az Oktatási Minisztériumtól, hogy d o l ­ gozza ki az egyetemi könyvtárak számítógépesítési stratégiáját. A csoport egyéves kutatás-elemzés eredményeként az alábbi stratégiai irányokat j a v a s o l ­ ta:

• Integrált könyvtári rendszert kell meghonosítani minden egyetemi könyvtárban a helyi szükségle­

tek (könyvtári rutinfeladatok, felhasználói igények stb.) kielégítése é r d e k é b e n .

• Olyan központi rendszert kell teremteni, amely szolgáltatásokat nyújt a helyieknek (pl. gondozza a központi katalógusok adatbázisát, országos bib­

liográfiai szolgáltatásokat terjeszt).

• Az adatátviteli hálózat k ö s s e össze a helyi r e n d ­ szereket mind a központtal, mind pedig egymással.

A későbbiekben a stratégia még egy lépéssel to­

vábbment: ugyanazt a könyvtári szoftvert kell minden résztvevőnél bevezetni, hogy az együttműködés leg­

jobb feltételeit teremtsék meg. Természetesen szó sincs arról, hogy az Oktatási Minisztérium kötelez­

hetné az egyetemeket az együttműködésre vagy azonos rendszerek elfogadására. Fordított a helyzet:

az egységes rendszer funkcionális és pénzügyi előnyei annyira vitathatatlanok, hogy a könyvtárak e l ­ fogadták a javaslatot, a minisztérium pedig fontosnak érezte a szoftver- és hardverbeszerzésekhez szük­

séges anyagiak biztosítását. A tervezett hálózat a LINNEA (Library Information Network tor Academic Libraries) nevet kapta.

A rendszer kiválasztása

A nyolcvanas évek közepén számos integrált (vagy legalább nevében "Integrált") helyi könyvtári rendszer hirdette magát a nemzetközi piacon. Hogy találjuk meg a szükségleteinknek leginkább megfe­

lelőt? Mintegy 2 0 számítógépes rendszergazdától és szoftvercégtől kértünk (ártajánlatot a következő köve­

telményeket állítva:

• a rendszer legyen alkalmas mind a helyi, mind pedig az országos központi feladatok ellátására;

• képes legyen MARC- (Illetve FINMARC-verzlójú) leírások kezelésére;

• speciális s k a n d i n á v jelkészlettel is használható legyen.

Tizenhárom javaslat futott be, s a feladók közt piaci nagyságok és kisebb cégek egyaránt voltak.

Már a fejlesztés első szakaszában egyértelművé vált, hogy s e m m i k é p p e n nem vállalhatjuk magunk egy új programrendszer kidolgozását (sem a határidő, sem a teljesség, sem pedig a pénzügyi ellátás szempontjá­

ból), így aztán a kulcsrakész rendszereket vettük górcső alá.

A kiválasztás folyamata így sem volt éppen k ö n n y ű m u n k a . Komoly időbeli és szellemi ráfordítást igényelt. Különösen felelősnek éreztük magunkat

abból következően, hogy húsz egyetem jövőjét készültünk befolyásolni. Kétéves intenzív m u n k á b a került, ami vizsgálódással, teszteléssel, számítgatás- sal telt, míg megfogalmazhattuk javaslatunkat a VTLS (Virginia Tech Library System) megszerzésére.

A VTLS

A VTLS programcsomag minden fontos könyvtári f u n k c i ó t tartalmaz (különböző típusú keresés, egysé­

gesített névformákkal operáló katalogizálás, k ö l c s ö n ­ zés, folyóirat-érkeztetés, gyarapítás stb.). Az alap­

program t ö b b kiegészítése (CD-ROM kapcsolás, hálózati működés, katalogizálás személyi számítógé­

pen, folyóiratcikk-alrendszer) már elkészült, mások a kifejlesztés szakaszában vannak. A VTLS rendszert mintegy 120 könyvtár használja szerte a világban (Európában skót, francia, spanyol, finn, svéd és szov­

jet könyvtárak). Hewlett-Packard (HP) 3 0 0 0 - e s soro­

zatú gépeken futtatható.

A VTLS kiválasztását a finn egyetemi könyvtárak számára az alábbi érvek támasztják alá:

• Funkcionális integráció. A VTLS valóban Integrált rendszer. Az integráltság hagyományos megha­

tározása szerint az adatok a rendszer különböző moduljai közt oszlanak meg. A VTLS viszont nem­

csak az adatok szintjén, hanem funkcionálisan is integrált, azaz az egész rendszer összes funkciója integráltan működik, hogy a felhasználó b á r h o n ­ nan, bármikor, bármit tetszés szerint végezhessen.

A más rendszerekben gyakorta meglévő bonyolult - s nemegyszer zavart okozó - lépéssorozatok így kiküszöbölődnek.

• Egyszerű használat. A rendszer használata minden részében azonos s t r u k t ú r á j ú , ugyanakkor vannak alternatívák a felhasználó érdekében.

• Szabványok. A VTLS képes az ISO 2 7 0 9 szabvány­

nak megfelelő mágnesszalag előállítására, a FINMARC-formátum szerinti adatmeghatározásra és az ISO 6 9 3 7 / 2 jelkészletén alapuló adattárolás­

ra.

Ez azt jelenti, hogy az összes meglévő számító­

gépes rekordot továbbra Is haaznoaíthatjuk, továbbá adatokat vehetünk át nemzetközi b i b l i ­ ográfiai forrásokból (miközben magunk is készít­

hetünk a k ü l f ö l d számára csereszabatos mágnes­

szalagokat saját adatbázisainkból).

• Átfogó jelleg. A rendszer felöleli az összes a l a p ­ vető könyvtári funkciót, s számos további feladat gépesítését is kínálja.

• Állandó fejlesztés. A VTLS szerzői folyamato8an tökéletesítik rendszerüket, így remélhető, hogy hosszú távon is modern szemléletű eszközünk lesz.

• Hálózati üzemmód. A rendszer speciális kiegészí­

tése mind a központi szolgáltatások, mind pedig a hálózati együttműködés f u n k c i ó i t biztosítja. A West-Virglnla Library Network e tekintetben kellő referenciát jelent.

(3)

TMT 38.ávf. 1 9 9 1 .7 . ax.

A VTLS Finnországban

Jóllehet a VTLS eredeti változata számos olyan f u n k c i ó t kínál, amelyre Finnországban s z ü k s é g ü n k van, ez mégis külföldi rendszer, s adaptálásra szorul a teljes értékű használat kedvéért. Ez vonatkozik a FINMARC-formátum beépítésére, a képernyők és a több ezres utasításkészlet lefordítására, a skandináv jelkészlet használatának megteremtésére, s olyan konvertáló programok összeállítására, amelyek a már létező rekordok átvételét biztosítják.

A Számítógépes Csoport felelős az adaptálásnál és implementálásnál jelentkező (eladatok ö s s z e h a n ­ golt elvégzéséért. A VTLS Inc. cég a szoftverfejlesz­

tést végzi. így a tervezési program fokozatosan a meg­

valósítás szakaszába ér: a helyi könyvtári installálá­

sok napi rutinjelleget öltenek, miközben folytatódik a központi rendszer tervezése, s tesztelési szakaszba ért a hálózati üzemmódot biztosító f u n k c i ó k átvétele.

A teljes rendszerprogram 2 2 helyi könyvtári r e n d ­ szerrel számol, s ezeket egészítik kl a központi szolgáltatások és a hálózati tennivalók, hogy mintegy három év múlva egy nagyszerű álom valósággá váljék. A LINNEA tagkönyvtárait és a rendszer Instal­

lálásának szakaszait szemlélteti az Lábra.

Jelenleg - 1 9 9 0 októberében - már kilenc instal­

lálásnál (nyolc könyvtár és a Számitógépes Csoport tesztelési rendszere) tartunk. Méretre igen eltérő rendszerekről van szó. Kis rendszernek minősül a Helsinki Svéd Közgazdasági Főiskoláé, ahol az alapgép HP 3 0 0 0 / 9 2 2 R X típusú (32 M b központi memória, 1,3 GB lemezkapacitás), amely 2 5 felhasz­

náló é p p e n egyidejű munkáját biztosítja, a nyilvános online olvasói katalógusban (OPAC) 12 terminállal kereshetnek, a személyzet pedig 8 terminállal vagy személyi számítógéppel dolgozhat. A jelenlegi leg­

nagyobb kiépítésű rendszert az Oulul Egyetemen állí­

tották üzembe: HP 3 0 0 0 / 9 4 9 - e s számítógép (128 Mb központi memória, 4 GB lemezkapacitás), amely 105 OPAC-terminált és legalább 125 munkaállomást vagy személyi számítógépet, továbbá 8 6 nyomta­

tóegységet tud ellátni. A rendszer egyidejűleg mint­

egy 1 4 0 felhasználóval t u d e g y ü t t m ű k ö d n i . A Helsinki Egyetem rendszere még nagyobb lesz teljes kiépíté­

sekor (HP ' 3 0 0 0 / 9 5 0 - e s központi gép); Itt jelenleg c s u p á n a Finn Nemzeti Bibliográfia adatbázisa van implementálva.

A helyi VTLS-rendszerek igénybevétele a keresési f u n k c i ó k biztosításával kezdődik (kulcsszavas keresés Boole-operátorokkal) mind az olvasók, mind pedig a könyvtári személyzet számára, ezt azonnal követi az egységesített névformákkal számoló katalo­

gizálási, valamint a kölcsönzési modul. A folyóirat-ér­

keztetés, gyarapítás, rendelés moduljait már adaptálták, s hamarosan bevezetik az első könyv­

t á r a k b a n . Az olyan alrendszereket, mint a CD- R O M - k a p c s o l ó d á s , a f o l y ó i r a t c i k k e k hivatkozása, a hálózaton belüli információcsere, a következő 6 - 8 hónapban fogják tesztelni és adaptálni a Számító­

gépes C s o p o r t n á l .

0 i n s t a l l á l v a Q 1 9 9 2 - 1 9 9 3 - b a n l e s z i n s t a l l á l v a

Y J = Központi Rendszer

1. Lappföldi Egyetemi Könyvtár (Rovanleml) 2. Lappeenrantal Műszaki Egyetemi Könyvtár 3. Országos Tároló Könyvtár

4.1 Helsinki Egyetemi Könyvtár. Finn Nemzeti Bibliográfia 4.2 Helsinki Egyetemi Könyvtár (hálózat)

5. Joensuul Egyetemi Könyvtár 6. Jyvaskylal Egyetemi Könyvtár 7. Oulul Egyetemi Könyvtár 8. Svéd Közgazdasági Főiskola

9. Helsinki Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára 10. Helsinki Műszaki Egyetemi Könyvtár

1 1 . Abol Egyetemi Könyvtár 12. Vassal Egyetemi Könyvtár 13. Turkuí Egyetemi Könyvtár 14. Tamperei Egyetemi Könyvtár 15. Tamperei Műszaki Egyetemi Könyvtér

1. ábra A LINNEA tagkönyvtárai

(4)

A program összehangolása

Az egész fejlesztés egyik alapgondolata volt, hogy mindenütt ugyanazt a számítógépes könyvtári rend­

szert kell bevezetni. A könyvtárak ugyan hajlamosak azt gondolni, hogy mindegyikük tulajdonságai bizonyos vonatkozásban egyediek, s egyediek a szolgáltatásaik és olvasóik Is - igy aztán nincs olyan rendszer, amely mindenki számára megfelelő lenne.

M i n d e n k é p p e n jó pár érv szól az együttműködés mellett:

1. A rendszer kiválasztása (a specifikáció megha­

tározása, ajánlatkérés, értékelés, szerződés) felet­

tébb idő- és pénzigényes feladat. Még több ráfordí­

tást igényel, ha egyenként látnának hozzá.

2. A külföldi rendszer adaptálása igen nagy ráfordí­

tást igényel (fordítás, programkiegészítés stb.). Ha ezt központilag végzik, sok-sok időt és pénzt takarítanak meg.

3. Előnyösebb karbantartásra lehet számítani, ha a felhasználók tekintélyes csoportjáról, s nem egy- kettőről van szó.

4. Felhasználói oldalról szemlélve a kérdést, feltétle­

nül előnyösebb, hogy egyszer kell a rendszerrel megismerkednie, s az igy elsajátított készségek tetszőleges alkalommal kamatoztathatók. Ezáltal az egész betanítási folyamat is o l c s ó b b - g y o r s a b b a könyvtárosi körben is, minthogy általánosan érvényes kézikönyvek szerezhetők, és tanfolya­

mok szervezhetők. Ezzel szemben eltérő rendsze­

reknél sokszoros munkával kellene számolni.

5. Talán a legfontosabb a könyvtári együttműködés lehetősége. Azonos rendszerrel, hasonló adatbázi­

s o k k a l , közös szabványokkal és egységes haszná­

lati móddal lehetővé válik az egyszer már valahol elvégzett munka gyümölcseinek hasznosítása az egész rendszerben, s a közvetlen hozzáférés egymás adatbázisaihoz azonnal kamatozik n e m ­ csak a keresés, hanem a dokumentumrendelés, előjegyzés, üzenetküldés s t b . folyamatában Is.

(Ugyanakkor magától értetődik, hogy egymás rekordjait nem változtathatja meg senki.)

6. A szükséges pénzalap megszerzése is k ö n n y e b b lehet egy jól megalapozott közös program esetén, mint ugyanannyi pénzhez j u t n i egyenként (miköz­

ben az ugyanannyi pénz sem eredményezne olyan hasznot - lásd az 1. pont szövegét).

Mindenesetre nem volt nehéz meggyőzni a könyv­

tárakat és a főhatóságot az e g y ü t t m ű k ö d é s előnyeiről. A LINNEA-hálózat gondolata osztatlan tetszést aratott minden egyetemen, s már csak az a kívánságuk, hogy mielőbb bekapcsolódhassanak, megkapják saját rendszerüket. Az Oktatási Miniszté­

rium következetesen támogatja a fejlesztési progra­

mot, s az állami költségvetés révén kellő támogatást is nyújt. Eddig t ö b b mint 4 0 millió finn márkát (kb. 10 millió USD-t) fordítottak a programrendszer és a gépek beszerzésére, és még további 15 millió márkára lesz s z ü k s é g 1 9 9 2 - 1 9 9 3 - b a n a további egyetemek felszerelésére és a központi (osztott) katalogizálási egység megteremtésére.

Solni, A.: LINNEA - s finn egyetemi könyvtárak Integrált...

A központi rendszer és a hálózati üzemmód

A saját számitógépen üzemelő központi rendszer a LINNEA-hálózat lényeges része. Ez tulajdonképpen egy közős katalógus, amely a rendszer bármelyik helyi egységénél készült bibliográfiai adatokat ismétli meg, kiegészítve a megfelelő lelőhely- információval. Ennek a központi adatbázisnak az a fő célja, hogy a rendszer teljes információmennyiségét egy helyről kínálja minden résztvevőnek, s a keresés eredményeként a felhasználó megtalálja a keresett könyvek lelőhelyeit is. A könyvtárközi kölcsönzés elő­

segítésére a hálózatban meg lehet tudakolni a tulaj­

donos könyvtárat is, és azt, hogy nincs-e a kért könyv kikölcsönözve. Ha szükséges, előjegyzést lehet kérni. A katalogizálók számára a központi adatbázis a bibliográfiai adatok forrása, tehát találat esetén nem kell a leírással bajlódni, elég a meglévő rekordot átvenni a helyi adatbázisba. Másik központi szolgál­

tatás lehet a külföldi bibliográfiai adatbázisokból való ellátás (mágnesszalagról vagy CD-ROM-ról átvéve).

A központi szolgáltatásoknak a helyi rendszerek­

kel való integrációja magas követelményeket támaszt az adatátviteli hálózat iránt, nem is beszélve a hálózati szoftverről. Szerencsére Finnországnak kiváló hálózata van, amely 1984 óta köti össze az egyetemeket és egyéb kutatóhelyeket. Ez a FUNET, amely az egyetemek közti kapcsolathoz multiproto- kolláris vonalakat bérel (TCP/IP és DECnet p r o t o k o l ­ lokat használnak). Az adatátvitel sebessége a leg­

korszerűbb vonalakon 2 M B / s , másutt 5 1 2 k b i t / s és 6 4 k b i t / s . A FUNET közvetlenül össze van kötve a skandináv NORDUnet hálózattal, továbbá európai és világméretű hálózatokkal is (2. ábra). A LINNEA - mint könyvtári rendszer - ezt a FUNET-hálózatot használhatja.

A Jövő perspektívája

A folyamatos technikai tökéletesítés, a közösen továbbfejlesztett szabványok, a növekvő mértékű nemzetkőzi együttműködés egészében új lehetősége­

ket tárnak a könyvtárak elé Is. Az optimista szemlélet azt ígéri, hogy a világon bárhol meglévő információ lehívható a saját terminálra pár g o m b n y o m á s s a l . A pesszimista azt mondhatja erre, hogy egyáltalán nem biztos, sikerül-e a t e c h n i k a bonyolultságával meg­

küzdeni, avagy a bármiféle adathoz való közvetlen hozzáférés általánossá válhat. Az Igazság talán vala­

hol a középúton található: a hálózatoknak k ö s z ö n h e ­ tően hatalmas adatmennyiségek válnak hozzáfér­

hetővé, de bizonyára komoly munka kell ahhoz, hogy ezek az adatok a helyi rendszerünkben lévőkkel k o m ­ patibilisek legyenek. Ezért alaposan meg kell fontolni, melyek azok az információk, amelyek a gyakori Igény­

bevétellel számolva megérdemlik a konvertálás ráfordításait. Igen kemény munka szükséges ahhoz, hogy a nemzetkőzi szabványok valóban hatékony

(5)

T M T 3 8 . é v f.1991.7.M.

2. ábra A NORDUnat és s FUNET hálózatok

M ü n c h e n b e n , 1 9 9 1 . október 2 1 . és 26. között tartják meg Systems 91 elnevezés alatt a 12. nemzet­

közi számítástechnikai vásárt és kongresszust. Ke­

z ü n k b e n van a szervezőbizottság által kibocsátott sajtóközlemény-sorozat 10. ós 1 1 . száma 1991 j ú n i u ­ sából.

A 10. szám az Unix operációs rendszerrel foglalko­

zik, minthogy a vásáron bemutatásra kerülő sok új program előnyben részesíti az Unix alkalmazását személyi számítógépekre. Igy a DOS-utód O S / 2 válto­

zataként lép fel, mér csak azzal is, hogy számos kényelmes programcsomagot kínál.

Az Unix elterjedését a 8 0 3 8 6 - o s és az újabb, 8 0 4 8 6 - o s processzorral rendelkező személyi számí­

tógépek tették lehetővé. Az Unix előnye, hogy az ezzel az operációs rendszerrel kifejlesztett progra­

mok egy az e g y b e n átvihetők egy másik számítógép­

re, amelynek ugyanolyan processzora van.

Világszerte e d d i g 4 0 0 0 0 0 példányban adták el az Unix személyi számitógépre kidolgozott verzióját;

Európában egyedül 1 4 0 0 0 0 - e t .

A DOS-szal szemben még az az előnye, hogy mig az e l ő b b i egy m u n k a h e l y e s alkalmazást tesz lehetővé, az Unix a t ö b b m u n k a h e l y e s üzemmódot; a DOS ezt c s a k egy külön hálózati szoftverrel tudja megoldani. Egyszerűen megvalósítható a nagyszámí­

tógéphez való csatlakoztatás Is.

együttműködést teremtsenek, s még ennél is b o n y o ­ lultabb elérni, hogy a világon működő könyvtárak használják Is ezeket a szabványokat.

A LINNEA kilátásai m i n d e n k é p p e n reményt k e l t ő ­ ek. A hálózat egészen új lehetőségeket tár résztvevői elé. Ha ezeket jól kl tudjuk használni, ha m e g b i r k ó ­ zunk a szakmai ós anyagi terheléssel - már néhány éven belül megmutatkoznak e lehetőségek.

Irodalom

[ I I McGARTH, O.-LEE, C : The Virginia Tech Library System (VTLS). - Library Hl Tech, Issue 25, 1989. p.

1 7 - 2 8 .

[2] SOINI, A.: LINNEA - Library Information network for Flnnish research librarles. = Blbllographic access in Europe: First International Conference held In Bath 1 4 - 1 7 S e p t e m b e r 1989 / ed. by Lorcan Dempaey.

Bath, 1990. p. 1 1 3 - 1 2 0 .

Fordította: Sonnevend Péter

91

A 11. szám a számítóközpontok terén mutatkozó változásokkal foglalkozik. A korábban c s a k nagyszá­

mítógépen elvégezhető feladatokat ma az íróasztalon lévő, nagy teljesítményű gépek g y o r s a b b a n és j o b b a n képesek megoldani. A számitóközpontok azonban nem váltak feleslegessé, hanem új szerepet töltenek be, mint gigantikus, intelligens állomány- tárolók és -kínálók. A központilag gondozott, feldolgo­

zott és megszervezett óriási adatállományok a modern távközlési t e c h n i k á k segítségével a hálózat­

ba szervezett személyi számítógépek és m u n k a á l ­ lomások bármelyikére lehívhatók.

A számítóközpontok feladatkörébe tartozik még a használók kiszolgálása, a megfeleld szoftver éa h a r d ­ ver rendelkezésre bocsátása, a komplex szoftverter­

vezés, innovatív programcsomagok kidolgozása s t b . A számítóközpontokra bizonyos t e k i n t e t b e n avant­

gárd szerep Is hárul.

A Systems 91 címe:

Münchener Messe- und Ausstellungsgesellschaft mbH,

Messegelánde Postfach 12 1009 D-8000 München 12 Telefon (089) 51 07-0 Telefax (089) 51 07-506

Papp István

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

http://lib.ke.hu/emimg/konferencia/Konyvtarak_Tan ulmanyok_2016_BELIV_P001-144_NYOMDA.pdf A Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtára 2015 novemberében kettős évfordulót

az ott fenntartott szabadpolcos folyóirat-olvasónak köszönhetően lett medievista.. mény az oxfordi Bodleyan kollégium könyvtára, ahová az utóbbi 15 évben

Úgy tűnik, hogy még a tudósok és kuta- tók is rászorulnak a személyes információkeze- lésben segédkező könyvtárosra („az Ön könyv- tárosa!”). Teljesen természetes,

rozásokkal és megvalósított vagy fejlesztés alatt lévő projektek ismertetésével tisztázza, mit is értsünk ezen a kifejezésen. A digitális könyvtárak főbb jellemzői.

szírozással az alapfeladatok és a központi, területi szolgáltatások optimális ellátását, a rendszerszerű működés elfogadható szintjét kell elérni az állami,

zépiskolai, a főiskolai és egyetemi könyvtárak, egyházi könyvtárak, a különböző intézmények, egyesületek, köztestületek, gazdálkodó szervezetek könyvtárai, a munkahelyi

zépiskolai, a főiskolai és egyetemi könyvtárak, egyházi könyvtárak, a különböző intézmények, egyesületek, köztestületek, gazdálkodó szervezetek könyvtárai, a munkahelyi

nek Csokonai dunántúli tájszógyűjtésével foglalkozó könyvét, első látásra (a szerző korábbi munkásságának ismerete nélkül!) valószínűleg arra gondol, hogy ebben a