MAGYAR KÖZLÖNY 146. szám
M A G YA R O R S Z Á G H I VATA L O S L A PJ A 2019. augusztus 27., kedd
Tartalomjegyzék
209/2019. (VIII. 27.) Korm. rendelet Az oktatás ágazati irányításának módosításával kapcsolatban egyes
kormányrendeletek módosításáról 6006
210/2019. (VIII. 27.) Korm. rendelet A Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításával kapcsolatos egyes
kormányrendeletek módosításáról 6010
211/2019. (VIII. 27.) Korm. rendelet A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló
290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról 6013 212/2019. (VIII. 27.) Korm. rendelet A 2022. évi férfi kézilabda Európa-bajnokság Budapesten való
megrendezéséhez szükséges létesítményfejlesztés kiemelt budapesti fejlesztéssé, valamint a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, továbbá a beruházással kapcsolatos sajátos szabályok
megállapításáról szóló 64/2019. (III. 27.) Korm. rendelet módosításáról 6014 213/2019. (VIII. 27.) Korm. rendelet A nyomástartó berendezések, rendszerek és létesítmények
műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről 6014
28/2019. (VIII. 27.) ITM rendelet A nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági
felügyeletéről és az autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről szóló
2/2016. (I. 5.) NGM rendelet módosításáról 6034
1513/2019. (VIII. 27.) Korm. határozat A Kormány által alapított közalapítványokkal és alapítványokkal kapcsolatos időszerű intézkedésekről szóló
1159/2010. (VII. 30.) Korm. határozat által előírt felülvizsgálati eljárás megállapításai alapján szükséges intézkedésekről szóló
1316/2010. (XII. 27.) Korm. határozat módosításáról 6036 90/2019. (VIII. 27.) ME határozat A Magyarország Kormánya és a Türk Nyelvű Államok Együttműködési
Tanácsa Titkársága közötti, a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsa magyarországi Képviseleti Irodájáról szóló
székhely-megállapodás létrehozására adott felhatalmazásról 6037
III. Kormányrendeletek
A Kormány 209/2019. (VIII. 27.) Korm. rendelete
az oktatás ágazati irányításának módosításával kapcsolatban egyes kormányrendeletek módosításáról
A Kormánya nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 13. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 2. §, a 3. §, az 5–9. §, a 10. § (2) és (3) bekezdése, az 1. melléklet és a 2. melléklet tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
a 4. § tekintetében a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 67. § (1) bekezdés a) pontjában, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés k) és l) pontjában, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 18. pontjában és (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet módosítása
1. § A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdésében az „oktatásért felelős miniszter által kijelölt szervezet” szövegrész helyébe az „Emberi Erőforrás Támogatáskezelő” szöveg lép.
2. Az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet módosítása
2. § Az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § Az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) az emberi erőforrások minisztere (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv. A Hivatal felsőoktatással, külföldi oklevelek elismerésével, valamint nyelvvizsgáztatással és nyelvvizsga-akkreditációval kapcsolatos feladataival összefüggésben a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés c), e) és f)–h) pontjában meghatározott hatásköröket – a hatékonysági és pénzügyi ellenőrzés kivételével – az innovációért és technológiáért felelős miniszter látja el.”
3. § Az R1. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Hivatal elnökhelyetteseit az elnök javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel. A Hivatal felsőoktatásért felelős elnökhelyettesét a miniszter az innovációért és technológiáért felelős miniszter egyetértésével nevezi ki és menti fel.”
4. § Az R1.
a) 4/A–4/B. §-ában, a 16. § (6) és (7) bekezdésében az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az innovációért és technológiáért felelős miniszter” szöveg,
b) az 5. § (2) bekezdésében a „miniszternek” szövegrész helyébe a „miniszternek, illetve az innovációért és technológiáért felelős miniszternek” szöveg,
c) 14. §-ában az „az oktatásért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „a miniszter” szöveg,
d) 18. § (1) bekezdésében az „a miniszter” szövegrész helyébe az „a miniszter az innovációért és technológiáért felelős miniszterrel egyetértésben” szöveg
lép.
3. A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet módosítása 5. § A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 92. §
(1) bekezdés 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az emberi erőforrások minisztere (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány]
„8. – a 116. § 24. pontjában, valamint a 2. mellékletben foglalt kivétellel – oktatásért”
(felelős tagja.)
6. § Az R2. 116. §-a a következő 24. ponttal egészül ki:
[Az innovációért és technológiáért felelős miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány]
„24. – az ezen alcímben és a 2. és 3. mellékletben meghatározottak szerint, a felsőoktatással összefüggő feladat- és hatáskörök tekintetében – oktatásért”
(felelős tagja.)
7. § Az R2. 11. alcíme a következő 137/A–137/C. §-sal egészül ki:
„137/A. § (1) A miniszter az oktatásért való felelőssége keretében előkészíti a) a felsőoktatásra,
b) a külföldi oklevelek és szakképzettségek elismerésére,
c) az államilag elismert nyelvvizsgáztatásra és a külföldön kiállított nyelvvizsga-bizonyítványok elismerésére, d) a külhoni magyarok felsőoktatására
vonatkozó jogszabályokat.
(2) A miniszter az oktatásért való felelőssége keretében a) felel a felsőoktatás irányításáért,
b) meghatározza a magyar állami ösztöndíjrendszer igénybevételének kereteit,
c) közreműködik a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogrammal kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatok végrehajtásában.
137/B. § A miniszter az oktatásért való felelőssége keretében a felsőoktatás irányítása vonatkozásában ellátja a 39. § (2) bekezdés e) és f) pontjában foglalt feladatokat.
137/C. § (1) A 2. melléklet határozza meg azokat a felsőoktatással összefüggő feladat- és hatásköröket meghatározó jogszabályokat és jogszabályi rendelkezéseket, amelyek tekintetében a miniszter a felsőoktatásért való felelőssége körében a Kormány oktatásért felelős tagja.
(2) A 3. melléklet határozza meg azokat a feladat- és hatásköröket meghatározó jogszabályokat és jogszabályi rendelkezéseket, amelyek tekintetében
a) az emberi erőforrások minisztere a 8. alcímben, b) a miniszter az ezen alcímben
meghatározott felelőssége keretében a Kormány oktatásért felelős tagjaként jár el.”
8. § (1) Az R2. az 1. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.
(2) Az R2. a 2. melléklet szerinti 3. melléklettel egészül ki.
9. § Hatályát veszti az R2.
a) 100. § (1) bekezdésében az „ , oklevelek és szakképzettségek” szövegrész, b) 101. §-a.
10. § (1) Ez a rendelet 2019. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) Az innovációért és technológiáért felelős miniszter által – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018.
(V. 22.) Korm. rendelet 116. § 24. pontjában meghatározott felelősségi körében – irányított szervek alapító okirataiban – e rendelet alapján – bekövetkezett változások törzskönyvi nyilvántartásba vételét 30 napon belül kell elvégezni.
(3) Az e rendelet alapján az innovációért és technológiáért felelős miniszterhez átkerülő feladat- és hatáskörök tekintetében – az ellátásukhoz kapcsolódó egyéb feladatokra, jogosultságokra és kötelezettségekre kiterjedően – az e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint a feladat- és hatáskört ellátó miniszter által vezetett minisztérium jogutódja az innovációért és technológiáért felelős miniszter által vezetett minisztérium.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet a 209/2019. (VIII. 27.) Korm. rendelethez
„2. melléklet a 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelethez
A 137/C. § (1) bekezdése szerinti feladat- és hatásköröket meghatározó jogszabályok és jogszabályi rendelkezések
1. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 54. § (19) bekezdése 2. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 17. §
(9) bekezdése
3. a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 19/A. § (6) bekezdés e) pontja
4. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4. pont 4.7. alpont a) pontja 5. az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 28. § b) pontja
6. a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 5. § (2) bekezdés e) pontja, 8. § (5) bekezdése és 34. § (10) bekezdése
7. a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 36/A. § (3) bekezdése
8. a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 13. § (1) bekezdése, 29. § (3)–(5) és (7) bekezdése
9. a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 67. § (2) és (7) bekezdése 10. a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló
2011. évi CXXXII. törvény 9/B. §-a, 35. § (2) bekezdése, 36. § (6) bekezdése és 42. §-a 11. a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény
12. a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 14. § (2) bekezdés f) pontja 13. a büntetések, intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló
2013. évi CCXL. törvény 434. § (6) bekezdése
14. a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény 12. §-a
15. az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 7. § (3) bekezdése 16. az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 7. § (23) bekezdése
17. a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíjról szóló 54/1994. (IV. 13.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése
18. a posztdoktorként való foglalkoztatásról és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjról szóló 156/1997. (IX. 19.) Korm. rendelet
19. a Magyar Formatervezési Tanácsról szóló 266/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése
20. a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007.
(III. 26.) Korm. rendelet
21. a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló 303/2007. (XI. 14.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés g) pontja
22. az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet
23. a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet 7. § (4) és (5) bekezdése
24. a Hamisítás Elleni Nemzeti Testületről szóló 287/2010. (XII. 16.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdés a) pontja 25. a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló
2011. évi CXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 363/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 26. az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságáról szóló 17/2012. (II. 16.) Korm. rendelet Melléklet 4. pont 4.1. alpont
b) pontja és 8. pont 8.1. alpont b) pontja
27. a felsőoktatási minőségértékelés és -fejlesztés egyes kérdéseiről szóló 19/2012. (II. 22.) Korm. rendelet
28. a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet
29. a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény végrehajtásához szükséges egyes rendelkezésekről szóló 248/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet
30. a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet
31. a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 32. a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet
33. a nemzeti felsőoktatási kiválóságról szóló 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet 34. a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjról szóló 52/2013. (II. 25.) Korm. rendelet
35. a Stipendium Hungaricumról szóló 285/2013. (VII. 26.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése
36. a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015.
(IV. 9.) Korm. rendelet
37. a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről szóló 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet
38. a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény felsőoktatásban való végrehajtásáról és a felsőoktatási intézményben való foglalkoztatás egyes kérdéseiről szóló 395/2015. (XII. 12.) Korm. rendelet 39. a lakosság természetes és mesterséges eredetű sugárterhelését meghatározó környezeti sugárzási helyzet
ellenőrzési rendjéről és a kötelezően mérendő mennyiségek köréről szóló 489/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. melléklet 6. pontja, 3. melléklet 3. pontjában foglalt táblázat 3. sora és a 3. pont 3.1.1. alpontja
40. a felsőoktatási intézmények alaptevékenységének finanszírozásáról szóló 389/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 41. a kulturális és tudománydiplomáciai feladatok ellátásáról szóló 241/2016. (VIII. 16.) Korm. rendelet 1. §
(4) bekezdése
42. az „Ösztöndíjprogram Keresztény Fiataloknak” elnevezésű ösztöndíjprogramról és a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 120/2017. (VI. 1.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése, 3. § a) és b) pontja és 4. § a) pontja 43. az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vételhez szükséges szakmai gyakorlati idő szakirányú jellegének
igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárás részletes szabályairól szóló 418/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 1. melléklet 13. és 14. sora
44. a szakfordításról és tolmácsolásról szóló 24/1986. (VI. 26.) MT rendelet 6. § (2) bekezdése
45. az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő gazdasági tárgyú szabályokról szóló 85/2012. (XII. 28.) BM rendelet 9. § (3) bekezdése
46. a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 68/2013.
(XII. 29.) NGM rendelet 2. melléklet 9. pontjában foglalt táblázat 81. sora
47. a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról szóló 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet.”
2. melléklet a 209/2019. (VIII. 27.) Korm. rendelethez
„3. melléklet a 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelethez
A 137/C. § (2) bekezdése szerinti feladat- és hatásköröket meghatározó jogszabályok és jogszabályi rendelkezések
1. a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 20. § (2) bekezdés q) pontja
2. a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 11. §-a
3. a kulturális és tudománydiplomáciai feladatok ellátásáról szóló 241/2016. (VIII. 16.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés f) pontja
4. a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdés 13. pontja
5. az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet 4/C. §-a
6. az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 13. § (6) bekezdése
7. a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet 60. § (6) bekezdése
8. az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelős intézményekről szóló 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet 1. melléklet 4. pontja
9. a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól szóló 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében foglalt táblázat 25. és 36. sora 10. a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben
eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése
11. a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet 1. számú melléklet I. rész 2. pont l) alpontja, II. rész 10. pont b) alpontja, VIII. rész 1. számú táblázat D:13 mezője
12. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos eljárások díjáról szóló 28/2007. (V. 31.) IRM rendelet 5. § (2) bekezdés c) pontja
13. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 25/2007. (V. 31.) IRM rendelet 34. mellékletében foglalt táblázat 10. pontja
14. a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 2. melléklet szerinti táblázat E:2, E:3, E:4, E:5 és E:6 mezője
15. a felsőoktatási, valamint az államilag elismert nyelvvizsgarendszer működésével kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról, azok mértékéről szóló 12/2013. (II. 12.) EMMI rendelet.”
A Kormány 210/2019. (VIII. 27.) Korm. rendelete
a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításával kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról
A Kormány
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 2. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 3. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
a 4. alcím tekintetében a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény 20. § b), c), e) és g) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosítása
1. § A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet] 26/B. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A gyámhivatal az e § szerinti jognyilatkozatok jóváhagyása iránt a Nemzeti Eszközkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Nemzeti Eszközkezelő) kérelmére is eljár, ha a jognyilatkozatot a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvényben (a továbbiakban: 2011. évi CLXX. törvény) és a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvényben
(a továbbiakban: 2018. évi CIII. törvény) meghatározott adásvételi szerződés megkötése, illetve az ingatlan részletvétellel történő megvásárlása során teszik.”
2. § A 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 146. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A gyámhivatal a cselekvőképtelen nagykorú személy gondnoka, valamint a cselekvőképességében a vagyoni ügyeit érintően korlátozott személy és gondnoka kérelmére jóváhagyja a Ptk. 2:23. § (1) bekezdésében meghatározott jognyilatkozatokat. A gyámhivatal az e bekezdés szerinti jognyilatkozatok jóváhagyása iránt a Nemzeti Eszközkezelő kérelmére is eljár, ha a jognyilatkozatot a 2011. évi CLXX. törvényben és a 2018. évi CIII. törvényben meghatározott adásvételi szerződés megkötése, illetve az ingatlan részletvétellel történő megvásárlása során teszik.”
3. § A 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 153. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A jóváhagyás iránti kérelemhez nem kell mellékelni az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott iratot, ha az ingatlan tulajdonjogának átruházása a 2018. évi CIII. törvényben meghatározott részletvétellel történt az arra jogosult részére. A jóváhagyás iránti kérelemhez ebben az esetben a részletvevő 2018. évi CIII. törvény szerinti ingatlan megvásárlására vonatkozó részletvételi nyilatkozatát (a továbbiakban: részletvételi nyilatkozat) kell mellékelni.
(5) A jóváhagyás iránti kérelemhez nem kell mellékelni az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott iratot, ha az ingatlan tulajdonjogának átruházása
a) a Nemzeti Eszközkezelő részére jogszabályban meghatározott módon vagy
b) az arra jogosult részére a 2011. évi CLXX. törvényben és a 2018. évi CIII. törvényben meghatározott módon történt.”
4. § (1) A 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 154. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyámhivatal – a tulajdonosváltozás, illetve a tulajdonközösség megszűnésének ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében – a szerződésben, a részletvételi nyilatkozatban foglalt törvényes képviselői jognyilatkozat jóváhagyását és a határozat véglegessé válását rávezeti a szerződésre, a részletvételi nyilatkozatra, illetve megosztás esetén a vázrajzra.”
(2) A 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 154. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:
[A gyámhivatal – a vételár megfizetésének (3) bekezdésben meghatározott módjára vonatkozó rendelkezés hiányában – az okiratokat csak akkor láthatja el záradékkal, ha]
„b) az ingatlan tulajdonjogának átruházása a Nemzeti Eszközkezelő részére történt, és
ba) a vételárat a 2011. évi CLXX. törvényben meghatározott módszer és felosztás szerint fogják megfizetni, vagy bb) a vételárból a 2011. évi CLXX. törvényben meghatározott esetben a kiskorú személyt is megilletné a fennmaradó vételárhányad, és a vételárból a kiskorút megillető összeget gyámhatósági fenntartásos betétben fogják elhelyezni, vagy
c) az ingatlan tulajdonjogának átruházása a 2011. évi CLXX. törvényben és a 2018. évi CIII. törvényben meghatározott módon történt az arra jogosult részére.”
2. Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet módosítása
5. § Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem kell tanúsítványt készíteni)
„d) a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény és a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény hatálya alá tartozó tulajdonosváltás és bérbeadás”
(esetén.)
3. A használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet módosítása
6. § A használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016.
(II. 10.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő h) ponttal egészül ki:
(A családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy)
„g) lakás vásárlása esetén – a h) pontban foglaltak kivételével – az igénylő az ingatlan-nyilvántartási hatóság által érkeztetett adásvételi szerződést benyújtsa,
h) a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény alapján történő lakásvásárlás esetén az igénylő benyújtsa az ingatlan egy összegben történő megvásárlásáról szóló adásvételi szerződést, valamint a Nemzeti Eszközkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság által kiállított, az adásvételi szerződés ingatlan-nyilvántartási hatóság részére történő megküldéséről szóló nyilatkozatot.”
4. A Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításával kapcsolatos egyes szabályokról szóló 274/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet módosítása 7. § A Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításával
kapcsolatos egyes szabályokról szóló 274/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 274/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet] 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az ingatlanra vonatkozó, a Törvény 13. § (1) bekezdése szerinti tulajdonváltozás esetén az ingatlan vételára a Nemzeti Eszközkezelő által a NET tv. alapján meghatározott, az ingatlanért fizetett vételárnak megfelelő összeg, csökkentve a bérlő által a Törvény 13. § (1) bekezdése szerinti átalakulás napját megelőző év utolsó napjáig megfizetett lakbér összegével.
(3) A Nemzeti Eszközkezelő az (1) és (2) bekezdés szerinti vételár meghatározásakor kamatot nem számít fel.”
8. § A 274/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet 15. §-a helyébe a következő szöveg lép:
„15. § (1) A Törvény 8. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozattétel hiányában a lakóingatlan és a tartalék ingatlan esetén a lakbér egy naptári hónapra számított mértéke 2020. január 1-től a 2018. december 1-jén hatályos lakásbérleti szerződés alapján fizetendő lakbérnek megfelelő összeg háromszorosa.
(2) A Törvény 13. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozattétel hiányában a lakóingatlan és a tartalék ingatlan esetén a lakbér egy naptári hónapra számított mértéke a Törvény 13. § (1) bekezdése szerinti átalakulás napját követő harmadik hónap első napjától, de legkorábban 2020. január 1-től az átalakulás napján hatályos lakásbérleti szerződés alapján fizetendő lakbérnek megfelelő összeg háromszorosa.”
9. § A 274/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet VIII. Fejezete a következő 15/A. alcímmel egészül ki:
„15/A. A Nemzeti Eszközkezelő tájékoztatója a részletvétel egyéb szabályairól 29/A. § (1) A Nemzeti Eszközkezelő a részletvételi jogviszony keretében meghatározza a) a havonta fizetendő részletek esedékességének napját,
b) a havi részletek teljesítésének feltételeit, elszámolásának rendjét, c) a vételár előteljesítésének feltételeit, elszámolásának rendjét,
d) a 9. § szerinti egyösszegű esedékesség beállta esetén a részletvevőnek szóló fizetési felszólítás megküldésének rendjét,
e) a részletvevő és a Nemzeti Eszközkezelő közötti kapcsolattartás formáját és rendjét.
(2) A Nemzeti Eszközkezelő az (1) bekezdés a)–e) pontja tekintetében a részletvevőknek szóló tájékoztatót (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: tájékoztató) küld az ingatlan címére, valamint a tájékoztatót közzéteszi a honlapján.
(3) A Nemzeti Eszközkezelő a tájékoztató tartalmát a részletvevők érdekeinek figyelembevételével állítja össze.
A Nemzeti Eszközkezelő jogosult a tájékoztató egyoldalú, a részletvevők érdekeit figyelembe vevő módosítására.”
10. § A 274/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet 30. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a műszaki hibával érintett ingatlan a Lakástörvény szerint megsemmisült, a bérbeadó az eset körülményeinek függvényében dönthet úgy, hogy a bérlő részére beköltözhető és megfelelő tartalék ingatlant
ajánl fel bérleti jogviszony létesítésére. A tartalék ingatlanra kötött bérleti szerződés időtartama a megsemmisült ingatlanra vonatkozó bérleti szerződés időtartamához igazodik. Ha a megszűnt bérleti szerződésben bérlőtársak szerepeltek, a bérbeadó a tartalék ingatlanra kötött bérleti szerződést is a bérlőtársakkal köti meg. Ha valamelyik bérlőtárs nem kívánja az új bérleti szerződést megkötni, azt a bérbeadó a többi bérlőtárssal köti meg. A nem szerződő bérlőtárs a szerződés megszűnését követően elhelyezési igénnyel nem léphet fel a bérbeadóval szemben.”
5. Záró rendelkezések
11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 211/2019. (VIII. 27.) Korm. rendelete
a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben
bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hvt. vhr.) 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közigazgatási államtitkár irányítási jogkörét közvetlenül vagy a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár útján gyakorolja. A közigazgatási államtitkár az irányítás jogát bármikor magához vonhatja.”
2. § Hatályát veszti a Hvt. vhr. 8. § (3) bekezdése.
3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 212/2019. (VIII. 27.) Korm. rendelete
a 2022. évi férfi kézilabda Európa-bajnokság Budapesten való megrendezéséhez szükséges
létesítményfejlesztés kiemelt budapesti fejlesztéssé, valamint a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, továbbá a beruházással kapcsolatos sajátos szabályok megállapításáról szóló 64/2019. (III. 27.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A 2022. évi férfi kézilabda Európa-bajnokság Budapesten való megrendezéséhez szükséges létesítményfejlesztés kiemelt budapesti fejlesztéssé, valamint a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, továbbá a beruházással kapcsolatos sajátos szabályok megállapításáról szóló 64/2019. (III. 27.) Korm. rendelet a következő 1/A. §-sal egészül ki:
„1/A. § A Beruházással összefüggő építési, felújítási, átalakítási, bővítési, helyreállítási, korszerűsítési, fejlesztési, bontási és beszerzési tevékenység közfeladatnak minősül.”
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 213/2019. (VIII. 27.) Korm. rendelete
a nyomástartó berendezések, rendszerek és létesítmények műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről
A Kormányaz Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,
a 44. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormr.) 13. § (1) bekezdésében meghatározott műszaki biztonsági hatóság hatósági felügyelete alá tartozó,
a) az 1. melléklet 7. pont a)–e) alpontjában meghatározott veszélyességi határértéket meghaladó nyomástartó berendezés,
b) töltő berendezés,
c) kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezés
létesítését tervező, létesítését, üzembe helyezését, üzembe vételét, üzemeltetését, átalakítását, javítását, időszakos ellenőrző vizsgálatát és megszüntetését végző természetes személyre, gazdálkodó szervezetre.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki
1. a nyomástartó berendezések tervezésére, gyártására és megfelelőségértékelésére, továbbá piacfelügyeletére;
2. a veszélyes áruk szállítására használt szállítható nyomástartó berendezésekre;
3. a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó nyomástartó berendezésekre, beleértve a fogyasztóknál elhelyezett cseppfolyósított propán-bután gázkeveréket tartalmazó nyomástartó berendezéseket is;
4. a közlekedési hatóság hatáskörébe tartozó nyomástartó berendezésekre;
5. a nukleáris biztonsági hatóság hatáskörébe tartozó nyomástartó berendezésekre;
6. a vízellátás, -elosztás és -elvezetés hálózatára és kapcsolódó berendezéseire, a vízerőműi üzemvíz-létesítményekre, valamint a tűzivíz-ellátás berendezéseire;
7. az aeroszol termékre és aeroszol csomagolásra;
8. a járművek működéséhez készült berendezésre az autógáztartályok kivételével;
9. a gépbe, felvonóba, villamossági termékbe, orvostechnikai eszközbe, gázfogyasztó készülékbe, robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezésbe vagy védelmi rendszerbe épített veszélyes töltetű nyomástartó berendezésekre;
10. a haditechnikai célú berendezésre;
11. a nyomástartó létesítményhez csatlakozó csővezetékre;
12. a gépi berendezés olyan házára és részére, amelynek méretezési, anyagkiválasztási és gyártási előírásai elsősorban a statikus vagy dinamikus üzemi igénybevétel követelményeit kielégítő szilárdsági, merevségi, stabilitási és egyéb működési kritériumokon alapulnak, és amelyeknél nem a nyomás a meghatározó tervezési tényező;
13. a nagyolvasztóra, kupolókemencére, a gázkonverterre, valamint az acél és nemvas fémek olvasztó, újraolvasztó, gáztalanító és öntő üstjére;
14. a nagyfeszültségű berendezés nyomással igénybe vett házára;
15. a villamos vezeték és telefonkábel nyomással igénybe vett burkolatára;
16. a hajó, rakéta, légi jármű és mozgó tengeri bázis speciálisan fedélzeti beszerelésre vagy meghajtásra tervezett nyomástartó berendezéseire;
17. a hajlékony burkolatú nyomástartó berendezésekre;
18. a kiáramló és beszívó jellegű hangtompítókra;
19. a szénsavas italok palackjára és dobozára;
20. az ital szállítására és árusítására használatos edényekre;
21. a meleg víz fűtőrendszerekhez tartozó fűtőtestre és csővezetékre;
22. a hordozható tűzoltó készülékek palackjaira és a légzőkészülékek palackjaira a (3) bekezdésben meghatározott esetkör kivételével;
23. a folyadéktöltetű nyomástartó berendezésre, ha a gázterének nyomása legfeljebb 0,5 bar.
(3) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, e rendeletnek az időszakos ellenőrző vizsgálatra vonatkozó előírásait a hordozható tűzoltó készülékek palackjai és a légzőkészülékek palackjai esetében is alkalmazni kell.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet és a végrehajtására kiadott jogszabály alkalmazásában
1. autógáz: gázüzemű jármű üzemeltetésére használt, cseppfolyós gáz (propán, propilén, bután, izobután, izobutilén, butilén, valamint ezek elegyei), sűrített földgáz és egyéb gáz üzemanyag;
2. autógáz tartály: a gázüzemű közúti járművek és munkagépek üzemanyag-ellátó berendezésébe épített, cseppfolyós, sűrített vagy kriogén autógázzal tölthető tartály vagy palack;
3. autógáztároló tartály: az autógáz-töltőállomás technológiájának részét képező, cseppfolyós autógáz üzemanyag tárolására szolgáló nyomástartó berendezés;
4. átalakítás: minden olyan beavatkozás, amely a nyomástartó berendezés eredeti funkciójának, műszaki kialakításának vagy technológiai paramétereinek megváltoztatását eredményezi;
5. áthelyezés: egy nyomástartó berendezés, töltő berendezés eredeti telepítési helyéről elmozdítva új telepítési helyen – akár egy létesítményen belül – történő létesítése;
6. ellenőrző vizsgálati ciklusidő: a nyomástartó berendezés, töltő berendezés két egymást követő időszakos ellenőrző vizsgálata közötti időtartam, évben vagy hónapban megadva;
7. ellenőrző vizsgálatok:
a) nyomáspróba: a nyomástartó berendezés, töltő berendezés – műszaki dokumentációban megadott mértékű – nyomásterheléssel végrehajtott ellenőrző vizsgálata;
b) szerkezeti ellenőrző vizsgálat: a nyomástartó berendezés, töltő berendezés állapotának időszakos vagy soron kívüli ellenőrző vizsgálata az üzemeltetési igénybevételeknek való megfelelés megállapítása céljából;
c) szilárdsági ellenőrző vizsgálat: a nyomástartó berendezés, töltő berendezés nyomáspróbával vagy egyéb ellenőrző vizsgálati módszerrel, a nyomástartó berendezés megbontása nélkül végrehajtott integritás-ellenőrző vizsgálata;
d) tömörség-ellenőrzés: az üzemi nyomáson és hőmérsékleten, saját közeggel vagy egyéb alkalmas közeggel is végrehajtható szivárgás-ellenőrző vizsgálat, amelynek célja annak kimutatása, hogy a nyomástartó berendezés, töltő berendezés az ellenőrzési nyomáson tömör;
e) tömörségi nyomáspróba: a tömörtelenség kimutatására alkalmas közeggel a legnagyobb megengedhető nyomás értékén végrehajtott ellenőrző vizsgálat, amelynek célja a legnagyobb megengedhető nyomáson való tömörség igazolása;
f) üzemeltetési ellenőrző vizsgálat: a nyomástartó berendezés, töltő berendezés üzemeltetésére vonatkozó műszaki biztonsági szabályok betartásának időszakos helyszíni ellenőrző vizsgálata;
g) egyéb ellenőrző vizsgálati módszer: olyan, a belső ellenőrző vizsgálat és a nyomáspróbával történő szilárdsági ellenőrző vizsgálat kiváltására vagy kiegészítésére alkalmazható, műszaki biztonsági szempontból egyenértékű megfelelőségértékelési tevékenység vagy eljárás, amelyet harmonizált szabvány, honosított harmonizált szabvány vagy nemzeti szabvány tartalmaz, és a kor műszaki- tudományos színvonalának megfelelő, alkalmas eljárásnak minősül;
8. időszakos ellenőrző vizsgálat: a nyomástartó berendezés, töltő berendezés nyilvántartó lapon feltüntetett besorolási ciklusidejének megfelelő üzemeltetési és szerkezeti, valamint szilárdsági ellenőrző vizsgálata;
9. javítás: minden olyan megelőző tevékenység vagy meghibásodás utáni beavatkozás, amely a nyomástartó berendezés, töltő berendezés szerkezeti állapotának az eredeti állapottal egyenértékű visszaállítását célozza;
10. kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezés: a puffer tároló nélküli töltő berendezés, amelynek töltőkapacitása nem több, mint 25 Nm3/h, beleértve annak felszereléseit, valamint üzemi szerelvényeit az első csatlakozási pontig, amely a gázt a fogyasztói vezetékből (CNG) vagy egyéb forrásból autógáz tartályba vagy palackba lassú üzemben tölti;
11. kriogén tartály: mélyhűtött cseppfolyós halmazállapotú gáz tárolására szolgáló hőszigetelt vagy vákuumszigetelt tartály;
12. létesítés: nyomástartó rendszer létrehozása nyomástartó berendezés, töltő berendezés adott helyre történő telepítésével és rendszerbe kapcsolásukkal;
13. mobil nyomástartó berendezés: a vontatás, illetve a szállítás során 0,5 barnál nagyobb túlnyomás alatt nem álló – ideiglenesen alkalmazott technológiához – változó helyen használt nyomástartó berendezés, valamint a kompresszorral egybeépített légtartály;
14. nyomástartó berendezés: az edény, a csővezeték, a biztonsági szerelvény és a nyomással igénybe vett tartozék, valamint a nyomással igénybe vett részekhez közvetlenül kapcsolódó elemek;
15. nyomástartó létesítmény: a telepített nyomástartó rendszerek összekapcsolt, kölcsönhatásban működő rendszere, amelynek biztonságos üzemét e kölcsönhatás alapvetően meghatározza;
16. nyomástartó rendszer: a gyártó által összeszerelt több nyomástartó berendezés, amely összefüggő működési egységet alkot;
17. próbaüzemeltetés: a nyomástartó berendezés, töltő berendezés egészének vagy egyes egymással összefüggő részeinek (technológiai egységének) előre meghatározott program szerint végrehajtott üzemi működésének ellenőrzése; a sikeres próbaüzemeltetés igazolja, hogy a nyomástartó berendezés megfelel a folyamatos normál üzem követelményeinek, azaz a nyomástartó berendezés műszaki értelemben üzembe vehető;
18. rendkívüli esemény: a nyomástartó berendezés, töltő berendezés üzemeltetése során bekövetkezett:
a) környezetkárosítás, a környezet veszélyeztetése, továbbá a földtani közeg, illetve a talajvíz szennyeződése,
b) a létesítmény területén tartózkodó személyek életének veszélyeztetése, c) az idegen ingatlanon vagy létesítményben történt károkozás;
19. tervdokumentáció: írásos és rajzos formátumú dokumentum, a tervező utasítása a kivitelező részére;
20. töltő berendezés: a gázt szállítható nyomástartó berendezésből nyomástartó berendezésbe lefejtő berendezés, ha töltési képessége nagyobb, mint 1000 kg/h, valamint a nyomástartó berendezésből a gázt szállítható nyomástartó berendezésbe, vagy hordozható tűzoltó készülék palackba vagy légzőkészülék palackba töltő berendezés, ha a töltési képessége nagyobb, mint 10 kg/h;
21. üzemeltetés: e rendelet hatálya alá tartozó berendezés biztonságos működtetéséhez szükséges feltételek biztosítása és a berendezés rendeltetésszerű működtetése, beleértve az üzembevételt, az üzemzavar elhárítást, az üzemen kívül helyezést, a karbantartást, valamint az üzemeltető ellenőrzéseit is;
22. üzemeltető: az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki nyomástartó berendezéssel, töltő berendezéssel rendelkezni jogosult, vagy akit a berendezéssel rendelkezni jogosult annak üzemeltetésére írásban feljogosított;
23. üzemeltetői ellenőrző szervezet: a nyomástartó berendezések ellenőrzésére az üzemeltető által létrehozott, a 13. alcímben foglalt feltételeknek megfelelő szervezet;
24. üzemen kívül helyezés: olyan tevékenység, amelynek során a nyomástartó berendezést a működő technológiai rendszerről leválasztják, kiszakaszolják, nyomásmentesítik, töltetét leürítik és kitisztítják;
25. veszélyes töltet: az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CLP rendelet) 2. cikk 7. és 8. pontjának meghatározása szerinti olyan anyag vagy keverék, amely a CLP rendelet I. melléklet 2. és 3. részében meghatározott, alábbi fizikai és egészségi veszélyességi osztályokba sorolható:
a) instabil robbanóanyagok vagy az 1.1., 1.2., 1.3., 1.4. és 1.5. alosztályba tartozó robbanóanyagok;
b) tűzveszélyes gázok, 1. és 2. kategória;
c) oxidáló gázok, 1. kategória;
d) tűzveszélyes folyadékok, 1. és 2. kategória;
e) azok a 3. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékok, amelyek legnagyobb megengedett hőmérséklete a lobbanáspont fölött van;
f) tűzveszélyes szilárd anyagok, 1. és 2. kategória;
g) önreaktív anyagok vagy keverékek, A-F típus;
h) piroforos folyadékok, 1. kategória;
i) piroforos szilárd anyagok, 1. kategória;
j) vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek, 1., 2. és 3. kategória;
k) oxidáló folyadékok, 1., 2. és 3. kategória;
l) oxidáló szilárd anyagok, 1., 2. és 3. kategória;
m) szerves peroxidok, A-F típus;
n) akut orális toxicitás, 1. és 2. kategória;
o) akut dermális toxicitás, 1. és 2. kategória;
p) akut inhalációs toxicitás, 1., 2. és 3. kategória;
q) célszervi toxicitás – egyszeri expozíció, 1. kategória vagy
r) a nyomástartó berendezésben található olyan anyag vagy keverék, amelynek legnagyobb megengedett hőmérséklete a töltet lobbanáspontja fölött van.
3. A nyomástartó berendezés, töltő berendezés létesítésének, üzembevételének, üzemeltetésének, használaton kívül helyezésének, végleges üzemen kívül helyezésének, javításának, javítás utáni ismételt üzembevételének, átalakításának, időszakos ellenőrző vizsgálatának és megszüntetésének általános szabályai
3. § (1) A Kormr. 13. § (1) bekezdésében kijelölt műszaki biztonsági hatóság (a továbbiakban: Hatóság) engedélyével lehet a) állandó helyre telepített nyomástartó berendezést, töltő berendezést létesíteni,
b) nyomástartó berendezést, töltő berendezést üzembe venni,
c) nyomástartó berendezést, töltő berendezést javítás után – ha a javítás annak műszaki biztonsági szintjét hátrányosan befolyásolhatja – ismételten üzembe venni,
d) nyomástartó berendezést, töltő berendezést átalakítást követően – új megfelelőségtanúsítás esetén is – üzembe venni,
e) nyomástartó berendezés, töltő berendezés ellenőrző vizsgálati ciklusidejét megváltoztatni, f) nyomástartó berendezés, töltő berendezés ellenőrző vizsgálati határnapját megváltoztatni, g) használaton kívül helyezett nyomástartó berendezést, töltő berendezést ismételten üzembe venni, h) üzemeltetői ellenőrző szervezetet működtetni.
(2) Az üzemeltető a Hatóságnak bejelenti
a) a nyomástartó berendezés, töltő berendezés üzemeltetésének tartós szüneteltetését, b) a nyomástartó berendezés, töltő berendezés megszüntetését,
c) a nyomástartó berendezés, töltő berendezés műszaki biztonságát érintő javítását, d) nyomástartó berendezés, töltő berendezés átalakítását,
e) e rendelet alkalmazási körébe tartozó berendezéseket érintő, bekövetkezett rendkívüli eseményt.
4. § A Hatóság a nyomástartó berendezések és nyomástartó létesítmények létesítési, üzemeltetési, átalakítási és megszüntetési engedélyezésére irányuló első- és másodfokú eljárásában a 2. melléklet szerinti szakkérdést is vizsgálja.
4. Nyomástartó berendezés, töltő berendezés, nyomástartó létesítmény létesítési engedélyezési eljárása
5. § (1) A helyhez kötötten üzemeltetett nyomástartó berendezések, töltő berendezések telepítése létesítési engedélyhez kötött. A létesítési engedély iránti kérelmet az üzemeltető nyújtja be.
(2) A létesítési engedély iránti kérelem tartalmazza:
a) a nyomástartó berendezés, töltő berendezés létesítésének helyét, rendeltetését, b) a létesítési tevékenységgel érintett ingatlan helyrajzi számát,
c) a tervező nevét, címét és tervezői jogosultságát,
d) az általános elrendezési tervet, a fennálló állapotra kiegészített, az ingatlanügyi hatóság által kezelt állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból szolgáltatott adatok alapján, a tervezett létesítmény 100 m-es körzetéről,
e) a műszaki leírást (tervet) és tervrajzokat,
f) a tervező nyilatkozatát (szakterületenként) arról, hogy
fa) a tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, beleértve az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabályban, a helyi önkormányzati rendeletekben, helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben foglaltaknak, továbbá a nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről szóló miniszteri rendelet szerinti Műszaki Biztonsági Szabályzatban foglaltaknak és a vonatkozó szabványoknak,
fb) szabványos műszaki megoldástól való eltérés esetén az alkalmazott megoldás legalább azonos biztonságú, mint a honosított, harmonizált szabvány szerinti biztonsági szint,
fc) a tervezett műszaki megoldás biztosítja az élet, az egészség, a környezet és a kulturális örökség védelmét,
fd) a tervezésre jogosultsággal rendelkezik, névjegyzéki (nyilvántartási) számának feltüntetésével, g) a mezőgazdasági rendeltetésű földművelés alól való kivonására vonatkozó nyilatkozatot,
h) a közművek, a közútkezelő nyilatkozatait, érintettségük hiányában az erről szóló tervezői nyilatkozatot, i) a szakhatóságok állásfoglalásainak kialakításához szükséges tervfejezeteket,
j) a létesítési jogosultság igazolását,
k) kazán esetében a vízelőkészítő berendezés leírását, valamint a rendeltetési célra való alkalmasság igazolását.
(3) Az engedélyezéshez készített részletes helyszínrajzon mérethelyesen fel kell tüntetni
a) az érintett ingatlanokra vonatkozó szabályozási és építési vonalakat, megjelölve az építési előírásokat, korlátozásokat, védőtávolságokat, valamint a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott diffúz, helyhez kötött légszennyező pontforrás körüli zónát,
b) az érintett ingatlanon meglévő és meghagyni vagy lebontani tervezett, továbbá a kérelem tárgyával összefüggésben létesítendő építmények (épületek, épületrészek) külső körvonalait, megjelölve a terep jellegzetességeit, fel kell tüntetni a tervezett létesítmény pontos távolságát a telekhatároktól, valamint a környezetében megmaradó építményektől,
c) a közlekedési, a villamosenergia- és a közműhálózathoz való csatlakozás szempontjából lényeges adatokat, d) az érintett ingatlanon lévő közművek nyomvonalait.
(4) Ha a védelmi övezet a létesítésre szolgáló más ingatlant is érint, tulajdonosának a létesítéshez való hozzájárulását a kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek igazolnia kell.
(5) A műszaki terv tartalmazza:
a) a nyomástartó berendezések általános műszaki leírását, legalább berendezésenként a berendezés állapotát befolyásoló jellemzők (általában az üzemi hőmérséklet, áramlási sebességek, korróziós hatások) megadásával,
b) a nyomástartó berendezések technológiai berendezéseinek részletes leírását és összeállítási tervrajzait, c) a közlekedési, táv- és hírközlési, közmű- és villamosenergia-hálózat, valamint azok kapcsolatainak terveit, d) a biztonsági, egészségvédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi követelmények teljesítésének ismertetését.
(6) A nyomástartó berendezések általános műszaki leírásának tartalmaznia kell a létesítmény főbb adatait, rendeltetését, a technológia főbb, meghatározó berendezéseit, a technológiai folyamat leírását, műszerezettségét, a várható veszélyek és a létesítményen belül elhelyezésre kerülő, nem technológiai célú berendezések ismertetését, továbbá a nyomástartó berendezéshez kapcsolódó csővezetékek, technológiai rendszerek nyomáspróbával történő szilárdsági ellenőrző vizsgálatának és tömörségi nyomáspróbájának elvégzéséhez szükséges nyomáspróba tervet.
(7) A rajzdokumentáció tartalmazza a technológiai berendezések terveit és tervrajzait, valamint a közlekedési, táv- és hírközlési, közmű- és energiahálózat kapcsolatainak terveit olyan részletességgel és méretarányban, hogy azok alapján elrendezésük, működésük egyértelműen meghatározható legyen.
6. § (1) Használt nyomástartó berendezés, töltő berendezés létesítésénél a tervező javaslatának figyelembevételével a Hatóság határozza meg azt, hogy
a) a nyomástartó berendezés, töltő berendezés tervezett igénybevételnek megfelelő állapotát milyen kiegészítő ellenőrző vizsgálattal, anyagvizsgálattal, szakvéleménnyel kell igazolni,
b) a nyomástartó berendezés, töltő berendezés eredeti dokumentációjának részleges vagy teljes hiánya esetén, annak pótlásaként milyen dokumentumok beszerzése szükséges.
(2) Ha az üzembevételhez előírt feltételek teljesülése csak a nyomástartó berendezés, töltő berendezés üzemszerű működése során ellenőrizhető, akkor a Hatóság a létesítési engedélyben előírja próbaüzemeltetés – üzembevételi engedély iránti eljárást megelőzően történő – lefolytatását.
(3) A próbaüzemeltetés időtartamát az adott nyomástartó berendezés, töltő berendezés jellegétől függően a Hatóság állapítja meg, legfeljebb hat hónapban, ami kérelemre egy alkalommal további három hónappal meghosszabbítható.
(4) A létesítési engedély három évig hatályos. A Hatóság az engedély időbeli hatályát kérelemre meghosszabbítja, ha az engedély megadásának feltételei fennállnak.
(5) Az üzemeltető a létesítési engedélyt és az engedélyezési dokumentációt a nyomástartó berendezés, töltő berendezés teljes élettartama alatt megőrzi.
5. Nyomástartó berendezés, töltő berendezés üzembevételével kapcsolatos engedélyezési eljárás 7. § (1) A nyomástartó berendezés, töltő berendezés üzembevételi engedélye iránti kérelmet az üzemeltető vagy
megbízottja nyújtja be.
(2) Az üzembevételi engedély iránti kérelem benyújtásának feltétele – mobil nyomástartó berendezések esetének kivételével – a létesítési engedély megléte és az abban előírtak teljesülése.
(3) Az üzembevételi engedély iránti kérelem tartalmazza:
a) a nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről szóló miniszteri rendelet szerinti Műszaki Biztonsági Szabályzatban meghatározott adattartalmú nyomástartó berendezés bejelentő- és nyilvántartó lapot, vagy a Műszaki Biztonsági Szabályzatban meghatározott adattartalmú töltő berendezés bejelentő- és nyilvántartó lapot, vagy a Műszaki Biztonsági Szabályzatban meghatározott adattartalmú nyomástartó és töltő berendezés változás bejelentőlapot;
b) a 9. §-ban meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő dokumentációt, továbbá c) a Kormány által rendeletben kijelölt szakhatóságok számára készített dokumentációkat.
(4) Mobil nyomástartó berendezés esetén az üzembevételi engedély iránti kérelem a 9. §-ban meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő dokumentáción felül tartalmazza:
a) a nyomástartó berendezés rendeltetését, és
b) az időszakos ellenőrző vizsgálatok elvégzésére az üzemeltető által kijelölt telephely címét.
(5) A Hatóság az üzembevételi engedélyezési eljárás során vizsgálja a létesítési engedélyben előírt feltételek teljesülését, létesítési engedélyre nem kötelezett berendezések esetén a nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről szóló miniszteri rendelet szerinti Műszaki Biztonsági Szabályzatban foglaltak teljesülését, továbbá a nyomástartó berendezés, töltő berendezés rendeltetésszerű állapotának és a biztonságos működésnek a feltételeit.
(6) Ha a Hatóság nem írta elő a létesítési engedélyben a próbaüzemeltetésnek – az üzembevételi engedély iránti eljárást megelőzően történő – lefolytatását, a Hatóság az üzemeltető üzembevételi engedély iránti eljárást megelőzően benyújtott kérelmére az üzemeltetőnek az alapvető műszaki biztonsági követelmények meglétéről szóló nyilatkozata alapján – az e rendeletben meghatározott előírások teljesülése esetén – elrendeli a próbaüzemeltetés lefolytatását. A próbaüzemeltetés időtartamát az adott nyomástartó berendezés jellegétől függően a Hatóság állapítja meg, legfeljebb hat hónapban, ami kérelemre egy alkalommal további három hónapra meghosszabbítható. A határidő letelte után üzembevételi engedélyezési eljárásban bírálható el a berendezés alkalmassága.
(7) A Hatóság által elrendelt próbaüzemeltetés időtartama alatt a nyomástartó berendezésekre, töltő berendezésekre az üzembevételi engedéllyel rendelkező berendezésekre előírt követelmények vonatkoznak.
8. § (1) Az üzemeltető az üzembevételi engedéllyel kapcsolatban keletkezett dokumentációt a nyomástartó berendezés, töltő berendezés teljes élettartama alatt megőrzi.
(2) Az üzembevételi engedély határozatlan ideig hatályos. A folytonos üzemben működő nyomástartó berendezések szerkezeti és szilárdsági ellenőrző vizsgálatát a tervezett karbantartási üzemleállások során kell megtartani, legalább a ciklusidőnek megfelelő naptári éven belül.
(3) Ismételt üzembevételi engedélyt kell kérni, ha
a) a nyomástartó berendezést, töltő berendezést áttelepítik, b) a nyomástartó berendezést, töltő berendezést átalakítják, vagy
c) a nyomástartó berendezésen, töltő berendezésen végzett javítás vagy annak alkatrészét érintő javítás, csere a berendezés biztonságos üzemeltetését hátrányosan befolyásolhatja.
(4) Ha a Hatóság a műszaki baleset kockázatának mértéke alapján indokoltnak ítéli, akkor az üzemeltetés azonnali beszüntetésére szóban is kötelezheti az üzemeltetőt, akinek a nyomástartó rendszer veszélymentesítését haladéktalanul meg kell kezdenie. Az üzemeltetés azonnali beszüntetésére vonatkozó felhívást jegyzőkönyvben kell rögzíteni a helyszínen. A Hatóság a szóbeli kötelezését követően haladéktalanul határozatba foglalja az üzemeltetés megtiltását.
(5) Ha a Hatóság az időszakos vagy soron kívüli ellenőrző vizsgálat során személyeket, vagy a környezetet közvetlenül veszélyeztető hiányosságot állapít meg, vagy az engedélyek kiadásakor alapul vett feltételek engedély nélküli megváltozását tapasztalja, az engedélyt visszavonja.
(6) Az üzemeltető csak a Hatóság által előírt és ellenőrzött intézkedések, ellenőrző vizsgálatok, átalakítások, javítások végrehajtása után, az üzembevételi engedélyt visszavonó határozatban előírt dokumentáció mellékelésével kérelmezheti a nyomástartó berendezés, töltő berendezés ismételt üzembevételének engedélyezését.
9. § (1) Létesítési engedéllyel létesülő nyomástartó berendezés, töltő berendezés esetében az üzembevételi engedély iránti kérelem tartalmát a (2) bekezdésben és a 10. § (1) bekezdésében foglaltak, a létesítési engedélyezési eljárásra nem kötelezett mobil nyomástartó berendezések esetében az üzembevételi engedély iránti kérelem tartalmát a (2) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a 10. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak határozzák meg.
(2) Az üzembevételi engedély iránti kérelem tartalmazza:
a) – ha a kérelem benyújtását megelőzően még nem bocsátották a Hatóság rendelkezésére – a nyomástartó berendezésnek a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról szóló miniszteri rendeletben előírt megfelelőségi tanúsítványt;
b) nyomástartó létesítmény esetén a 10. § szerinti üzemeltetési utasítást;
c) az engedélyezett (bejelentett) és kivitelezett állapot közötti eltérést feltüntető megvalósulási tervet és az eltérésre vonatkozó tervezői jóváhagyást;
d) a létesítési dokumentációban és a hatósági engedélyben előírt esetleges ellenőrző vizsgálatok jegyzőkönyveit, használt nyomástartó berendezés esetén a berendezés állapotának, adott célra történő alkalmasságának igazolását is;
e) ha a Hatóság a létesítési engedélyben előírta a próbaüzemeltetésnek az üzembevételi engedély iránti eljárást megelőzően történő lefolytatását, vagy ennek hiányában az üzemeltető kérelmezte a próbaüzemeltetés elrendelését és a Hatóság azt elrendeli, a nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről szóló miniszteri rendelet szerinti Műszaki Biztonsági Szabályzatban közzétett szempontok szerint kiértékelt próbaüzemeltetés lefolytatásának igazolását és
f) az érintett közmű üzemeltetők, közszolgáltatók írásbeli hozzájáruló nyilatkozatait.
