(1)A Z O K K A L - VALÓ

Teljes szövegt

(1)A Z O K K A L - VALÓ. V E T É L K E D É S , a. ’. k i k. MINDEN VALLÁST JÓNAK TARTANAK; ES MI ND E GY NE K. TAPvTj AK,. A K Á R - M E L L Y VAL L ÁS ON L É GY E N AZ EMBER. A'. DEÁK. M E L L Y E T. NYELVEN. PIKTÉT. IRT. BENEDEK. NÉHJI GENEVJI PRÓFESSORj M O ST AN PED IG. AZ 6 IGEN FO N T O S-VO LTÁÉ R T ,. MAGYAR NYELVRE F O R DÍ T O T T , E s. A MÉLTÓSÁGOS GENERÁLlk. B E L E Z N A I MIKLÓS ü KEGYES. N A G Y S. KÖLTSÉGÉVEL. T A K Á T S K I S. AG. V Á T Z I. A'. KI-ADOTT. Á DÁ M f. P R É D I K Á T O R .. PESTEN, NYOMTudományos É, EITZENBERGER ANNÁNÁL, 1784. Haáz Rezső Múzeum Könyvtára, Székelyudvarhely.

(2) (. I. Thessal. V. m. Mindeneket meg -próbáljatok ; a’ mi jó azt meg-tartsátok.. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(3) í. I-. ogy V A G Y O N I S T E N , azt olly fok és nagy erossító O kok bizonyítják, hogy azokat, kik az ó Szívekben mái képpen mérnek szóllani , méltán nevezi' Bolondoknak a’ Királyi Próféta, a” S6lt. XIV. és L ili. Meg-egygyeznek ebben minden Nem zetségek ; nem tfak azok , mellyek a1 Böltíeíségr'ÓÍ és EszeíségrÓl nevezetetek, hanem azok-is , a- mellyek igen tudatlanok , otrom bák , és a’ kö-sziklás Hegyeken ei-lzélledve, im’ itt-am5 ott lak nak. Nints olly tudatlan Nép, ( azt mondja Tzitzeró ) nints olly fene Nemzet, a’ melly ne hinné ezt, hogy vagyon IJien. Arnóbius pedig ezt mondja: Ha meg-szóllalhatnának a’ néma oktalan Állatok és mint mi bef éllhetnének ; sőt a’ Gyömölts-Fák, a’ Földnek Hantjai, és a’ Kösziklák meg elevenedvén, értelmeden beszéllökké lehetnének: azok-is megér tenék, hogy vagyon Ifién, és azt kiáltanák, hogy minden Dolognak Ura egyedül az Ifién. Igaz ugyan , hogy a’ mai Időben, (ó h fájdalom!) találtatnak némellyek , a’ mint régenten-is találtattak, kik az Ó Eszekkel ’s Okoíságjokkal viszsza-élvén , és hol-mi Okorskákat im’ innen am’ onnan öszve-szedegetvén; ennek az első Tudomány* nak Világosságát, fortélyos beszédek által meg-homályosítani, és az Istennek Efméretét önnön magokban el-tör!eni igyekeznek : a’ végre t. i. hogy ezt a’ Zabolát Szájokból ki-vetvén, a’ magok Kényére szabadabban élheísenek ; és ezt a’ Závárt el-rontván, min. e. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(4) den-félé Bűnöket és G snosz Ságokat, Tartalék,nélkül el-követhefíenek. De a’ minden ’N emzetlégeknek fenn-emlitett közönséges Meg-egygyezéíeknek, tellyességel nem lehet ellenébe tenni ezeket a’ kevés Elvteleneket: kik-is az emberi Q kossagról le-mondotuk; és a’ kik vagy akarják vagy nem, ottan-ottan velzik-észre azt a’ kit nem tudni kívánnak , ’s kéntelemis irtóznak attól, a’ kit vakmerö-képpen gyűlölnek : sót a’ kik ha valamelly véletlen Tíáttan'ül vagy Zörgést hallándanak, egész Teltekben reszketnek, az Égre fel-néznek, Istent említenek. Mint amaz Kaligula nevű pogány Tsaszár, a’ ki-is, a’ mint Írja felőle Svétonius , jóllehet az Igeneknek nagy Meg-útálójok vált; még-is a’ kg kijjeb Menydörgéfre és Villáináfrais bé-hunyta a* szemeit ’s a Fejét be-takarta ; mikor pedig nagyon mmydörgött és villámlott, ollyankor az Agyából fel-ugrani, és annak alája-bújniJ'zokott. Nem szóllok egyebekről, kik az Jstent - Tagadóknak gyalázatos Nevezetek alatt el-lureztettek. Mert azok közül fokán tsak azért neveztettek ú g y , m ivel hogy azokat az Iíteneket meg utálták , a’ mellyeket ha meg nem útáitak-vólna, igen tetemeden vétkeztek-volna ; és a’ kik ( hogy "Tutziliujnak \Minut ius Félikfnél lévő szavaival éljek) jó Fél-tételből ,inkább mint Meg-útáláfból vetél kedtek az Ijlen felöl.. § II.. M. iszik hát és meg-vallják azt mindenek, hogy vagyon Ifen: ki-vévén némelly tsuda Elméjű agya-fúrt Embereket és talám némelly Barmok Módjára élő Nemzeteket. De szinte illyen i^az az-is:. i ) Hogy az lilén leg-tökélletefíebb, leg-jobb, és leg-fobb V alóság, a’ kinél femnii nintsen jobb és fellyebb ■ •való; nem-is találtathatik fenki ollyan, a’ ki íjlennek lenni hiddje azt, a’ minél vagyon vala mi jobb. A ’ mint ezt a’ Pogányok-is meg-eírnérték; a mint írja felölök Jgofion, a’ Keresztyéni Tudományról irtt Könyvében.2 2 ) Hogy ez azegész Világ az I(lentől teremtetett. ezt a’ Világot öröktól-fogva-lévónek mondani Képtelenség és lltentelensé^. . Mert mi lehetne nagyobb Képtelenség, mint az. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely. Mert.

(5) 5 hibás és nem tökélletes Dolognak , a’ leg-nagyobb Tökélletességet t. i. az Őrökké-valóságot tulajdonítani ; ’s ekképpen a Müvet ánnak Tlinálójával öszve-zavarni r Mert a’ kik valamelly testi Dolgot C Matériám ) öröktól-fogva lévőnek mondanak , nem fokát külomböznek azoktól, .a’ kik Plimvjfal együtt a’ Világot Istennek lenni hitték , és a’ kik nem szégyenlették ezt írn i: Mind IJlen az, va lamit láts z , és valahová mégy.. Épikúrufnak az ho!-mi igen appró R észetskéknek történet szer ’nt lett Öszve-íutáíbk felól- (_ de Atomorum fortuito concurfu ) való Eszellólködését, nem szükség meg tzáfolni. Mert ki volna ollyan esztelen, hogy Történetből lettnek mondja, ezt a’ minden féle Dolgoknak gyönyörűséges Őszve-Rákattatását ; ezt a4 5 szép Renddel készíttetett Épületet; ezt a’ mesterséges nagy roppant Alkotványt ? Mint-ha a’ Kövekből és Fákból lehetne H áz, tsakTör ténetből ; és mint-ha a’ Földre le-hintetett akar-melly fo k , és fok féle Betűkből teremhetne vallamelly ékes folyó Beszé d , vagy va lamelly szép Ének. Sokkal e szeflebben tfelekedtek a’ Pogányok között máfok, kik az Istent e* Világnak Tererntojének lenni megefmérték; és a’ kik SzofókleJJel ezt mondották: Az IJien egy, ki az Eget tsinálta, és a’ hoszjzú Földet, a’ mint olvashatni az Aleksándriai Kelemennél es TzirilhtfnáL 3 ) Hogy az Isten nem tsak Teremtóje e’ V ilágnak, és szebben lévő minden Dolgoknak, mellyek között-is leg-nemeífebbek az Angyalok és az Emberek: hanem minden Jóknak SzerzÓje-is, ésKi-meríthetetlen Kút-Feje. Azért-is a’ Pogányok , mindene ket az ó Isteneiknek tulajdonítottak : a’ mint ezt Homérufmk és máfoknak Iráíaikból könnyen meg-bizonyíthatnám, ha ez volna raostan a’ Dolgom. 4 ) Hogy Köteleíségünkben áll minékiink Embereknek e z , hogy azt a’ véghetetlen Valóságot imádjuk és tiszteljü k; annak tsudálatos Tulajdonságait, mellyek a’ Munkáiból ki-tetszenek, szemléljü k; azokról nem tsak valami múlósag és futtában gondolkod junk , hanem hoszszaíTan , vólta-képpen és figyelmeteflen elmélked jünk; Ó néki minden módon tetszeni igyekezzünk; Ótet igen sze-. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(6) 6 ressük ; és mindenekben 'ócet dicsőítsük. Mert kitsoda neor imád n á , tisztelné, szeretné, tsudálná, félné, azt az öröktól-fogva és mind örökké é ló , igen bölcs, igen hatalmas és igen igaz V a lóságot, a’ kitol vágynak mindenek, és a’ ki nélkül íémmi elin tsen? azt az Illene, a’ ki az Egec és a’ Földet nem tsak terem tette, hanem azokat, ezernyi-ezer-féle Dolgoknak Bövségével, és Szépségével, almélkodáfra méltó módon meg-ékesítette, mint valamelly válogatott drága házi Eszkozökkel gazdagon el-készíttetettnagy és pompás Szobákat? azt az Illene, ki az Embereket for málta ; kivált-képpen-való nagy Ajándékokkal fel-ruházta, és megszámlálhatatlan Jó-téteményekkel körny ól-vette , meg-gazdagította: még pedig a’ v é g re , hogy azoktól meg-eíinértetnék, tiszteltetn é k , és ditsöictetnék ? Ezek V két D olgok, ugy-mint az Idén’ Léteiének Tudáfa és az Iílennék T isztelete, egymással együtt jár nak és egybe köttetve vágynak. Nintsen oüyan vad Nemzetség ( ezt Írja Tzitzeró ) a’ melly nem tudná azt, hogy az lstent tisztelni kell] ha szintén azt nem tudja-is, uiitsodáfnak kell hinni az t íjlent. Epikűrus-is ezt nem egyszer meg-efmérte és meg-vallotta. És en nek az Imádáfnak, T iszteletnek, Szferetetnek, Tsudálkfnak, Fé lelemnek Munkáit foglalja már magába ez a’ Szó V A L L Á S ; a’ mellyr'Ól immár bcszélleniakarok, az Iítennek Segedelme által. § m ;. A zokból, mellyek a’ közelebb való Szakaszban mondattak , könny'U ki hozni ezt: hogy a’ Valláfnak Magva urnáén Emberekben bennek zagyon; mivel-hogy minden Emberek tudják azt, hosy vagyon ljlen. Mert fel tévén a zt, hogy vagyonidén, és vagyon OTtossággal biró Terem tés, melly a’ Vallád bé-veheti: sziikséges-képpen fél-kell tenni azt-is , hogy vagyon valamelly Vallás. Fel-tévén azt, hogy az Idén leg-jobb , és minden Jóknak Szerzóje : fel-tétecik az-is, hogy azt szeretni keik Fel-tévén azt, hogy az Idén leg-hatalmaífabb, ki a’ mellyeket teremtett, azokat ismét íemmivé teheti , és a’ Vétkezőket keményen meg-büncetheti: fel-tététikaz-is, hogy azt félni kell. Fel-tévén a zt, hogy az Idén a’ Jóságot, és az Igasságot igen szereti: fel-tétetik, hogy annak engedelmeskedni keli. Fel-tévén, hogy az Idén minden Szükségeinkben meg-fegíthec, és minden. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(7) 7 Nyomorúságinkból ki-szábadithat: fel-tétctík, hogy o benne bsz nunk kell. Fel-tévén , hogy az lilén igen Bölts, ki az Embereket Önnön magához illendő valamelly Végekre teremtette: fel-tétetik, hogy az Emberek kötelefék követni azokat a’ V égeket, a’ mellyekre teremtettek; jól-élvén , az Idéntől nékiék adatott O kos ságai, az-az tisztelvén az Iílen t, és azokat tselekedvén, mellyek az Ó Teremtojókhöz illenek j mert azokban áll az O kossággal 'való jól Élés Úgy de azt mondánk, hogy mind ezekben áll, mind ezeket magába foglalja a’ Vallás. "Bizonyos az-is, hogy az Emberek, Szinte úgy vagynák rendeltetve a’ Valláífa, valamint az egy-máíSal-való TárSalkodák ra , a z együtt Lakáíra. Sót :azok az Okok , mellyek minket az Istenhez kötnek, eroíSebék azoknál az O koknál, a’ mellyek min ket egymáshoz kötnek. Mert, az Idéntől nagyobb és bizonyok íább Jótéteményeket reményihetünk , mint az Emberektől; azlílennek inkább tartozunk hálákat adni, mint az Embereknek: és Sen kit nem tartozunk olly nagyon félni és Szeretni, mint az Iílent. * Mind ezek , olly minden Kételkedés nélku!-való bizonyos Dolgok, hogy a’ Pogányok, készszebbek voltak a’ Kígyók előtt, az Ege rek , a’ Krokodiluíok, a’ Fák és a’ Kövek előtt le-borúlni, mmt> lem Vallás nélkiil-valóknak lenni avagy láttatni. Olly eróííen beléjek volt ez nyomattatva, hogy könnyebben efett nékiek ek képpen az ö természeti Indulatokon eröszakot-tenni, mint íem Vallás nélkól élni: a’ minthogy bizony eröszak tétetik a’ természeti In dulaton akkor , midőn az Ember, az ö véle Született Kevélysége ellen, akármelly alá-való Dolgok előtt, ónként meg-alázzaönnön magát,. § ív. em Szükséges ezeket több Okokkal erősíteni; hanem tsak azt jegyzem-meg, hogy ezekből nyílván ki-tetszik ez: Hogy a’ VMáfnak Eredete nem májunmn vagyon, hanem annak Tudásából is El-hivéséböl, hogy vagyon IJlen ; mtlly Tudomány és Hit minden Em berekkel vélek született.. N. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(8) Nintsen hűt a5 Vallóinak Eredete, a’ láthatatlan Lelkektőlvaló Félelemből: a’ mint ebben a’ Százban hitte-vólr e g y , fok Istentelen es káromló Állatáíiról híres Eirrber. Mert kérlek! a’ V a lla t nak Eredetét, hogy-hogy lehetne a’ Lelkektől-való Félelemnek inkább tulajdonítani, mint az Istenfől-való Félelemnek? Vallyon annak Tudáfa és Hívébe, hogy vágynak láthatat'an L elk ek , izuletett-é inkább vélek az Emberekkel; mint annak Tudáfa és Hívébe, hogy vagyon lilén? Bizony a’ Lelkektől-való Félelem , foha bem vitte-vólna az Embereket valamelly Vallábnak Követé sére; ha elébb azt el,nem hitték- volna, hogy vagyonidén; vagy pedig ha azokat a’ Lelkeket Isteneknek nem tartották-vólna: a’ mint bizom^s némelly tudatlan Népek felől, ( nevezeteiben a’ Bra/lliaiak és Indiaiak felöl) hogy a’ láthatatlan Lelkeket, az-az, az Ördögöket féltek és tibztelték. De ezt azok azért tfelekedték, mivel - hogy az Ördögöket Isteneknek tartották : és igy , elébb és hamarább hitték a zt, hogy vagyon lilén. A ’ Vállalnak első és valóságos Eredete h á t, annak Túdáía és Hivéfe , hogy vagyon Isten. Nagy Helytelenség gondolni a z t - í s h o g y a’ Valláfnak Ere dete fagyon a’ véletlen Történeteknek természeti Okaiknak Nem-túdásából,és arra-való Magyaráz ásóból, hogy azok az Istentöl származnak: a’ mint ugyan azon említett Ember állította. Mert más azt mon dani, hogy meg- rémültek némelly Népek , valamikor ollyan Történeteketláttak , a’ mellyeknek természeti Okát nem tudták, miac p. o. a’ Nap-béli és H >ld-béli Fogyatkozáíl; és azoktól meg-rém űlvén, fel-indúltak a’ Vallás-béli Tselekedetekre: más pedig azt mondani, hogy a’ Vallábnak Eredete vagyon a’ Véletlen Történe teknek természeti Okaiknak Nem-túdásábói A ’ tudatlan N épek, az ollyan Történeteknek Alkalmatosságával, fel nem indúltakv 'ln a a ’ Vallás-béli Tselekedetekre, hanem-ha elébb, ezt a’ két Do’got tudták és hitték-vólnar elö/zor r, i, ezt: hogy vagyon va lamelly hatalmas Valós’ g , a’ kitől azok bzármaztak , a’ mellyeket Ők nem é r e tte k ; tn fod/tor e z t: hogy azt a’ hatalmas Valóságot talárn meg lehet engesztelni némelly Vallás-béli Tselekedetekkel; és á reájok következhető szomorú Változáfokat, azok által kell magokról el-ford.'tani. A ’ Vallásnak Magva hát, minden Embelekben meg-vagyon; és a’ Vallás mindenkor fel-tészi az Istennek. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(9) 3 valamelly Efméretét avagy Tudását. A ’ melly innen-is meg-bizonyícúdik , hogy fokán azok kozul-is, kik a’ véletlen Történetek nek természeti Okait jól tudják , színte úgy félik az Illeni, vala mint azok, a’ kik azokat nem tudják.. § v.. ,. ,. em mulathatom-el itten hogy meg ne tzáfoljam azokat-is kik azt állították : hogy a’ Vallást tsak némelly Úralkodók gondolták-ki, a’ végre, hogy ezzel ct’ mejlerséggel, az egyiigyü Népet, az Engedelmességben meg-tarthassák ; ámbár ök magok femmit kevésbé nem hittek, mint azt, hogy vagyon IJien.. N. Nem tagadom ugyan, hogy a! Valláfnak Színével, viszsza-éltek némellyek, az 6 Hatalmoknak ’s Méltóságjoknak Meg erősítésére, mint p. O.Jeroboám, Minős , Sóion, Likurgus, M ma, Muhammedi de azomban erre azt jegyzem-mtg: i) Más azt mondani, hogy a’ Vallással némelly Uralkodók, viszsza-éltek} más pedig azt mondani, hogy a’ Valláít azok gondolták és költötték. A z első Mondás igaz; de a’ máíodik nem igaz Sőt ellenben bizonyos az , hogy azok a’ ravasz Uralkodók kik a* Vallálhak Dolgában fok Költeményeket gondoltanak a’ v é g re , hogy az együgyii Néppel önön magokat inkább betsültessé k , és abban Félelmet szerezzenek , foha arra reá nem mehettek-volna, ha az Emberek, a zó Szívek ben, már elébb meg.gyózodve nem lettek volna az Istennek Lé tele felöl és a Valláfnak székséges volta felól. 2 ) e-t jeqyzem-meg: Más az Embereknek Szívekben meg-er'Ósíteni a’ Valláíra-valo Haj landóságot j más pedig azt szerzeni és fel-áliítani azokban. Ezt az utolsót tagadom; amaz elsőt pedig meg-engedem. Mert azok a’ ravasz Uralkod'k jól tudták azt hogy a’ Vallás nélkül, egy Tárfaság fém állandó; és hogy a’ Vallás nelk'úl-való Nép között , minden szabad lenne mindennek, a’ mi Ó néki tetlzenék; nem lenne közötte femmi Igassá g , femmi Tilalom , femmi Parantsoláfra-való Hatalom, femmi Engedelmeskedéíre-való Köteleíség; és az lenne a’ legjobb, a’ ki leg-tsalárdabb; ’saz lenne az L r , a’ ki leg-eróflebb. } ) ezt jegyzem m eg: Más azt mondani, hogy. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(10) némelly Uralkodók azt hitették-el az Emberekkel, hogy az Klen illyen vagy am’ ollyan Módon akarja magát tilzteltetni, és azért új Tzeremóniákat állítottak-fel azok kozott: más pedig azt mondani, hogy azt hitétték-el v é le k , hogy vagyon Isten, és az Ident tisztelni kell. Amaz első Mondád meg-engcdem; de ezt a’ rnáfodikat tagadom. Mondja-meg valaki annak az Embernek N e v ét, a’ ki leg-elószdr tanította-meg arra az Embereket, hogy vagyon Idén! Bizony ha a’ Vallád tsak a’ ravasz Uralkodók gondolták, és költötték-volna: tehát íg y , tsak azok a5Népek tartották-vólna valamelíy Vallád , a’ mellyek azoknak az Uralkodóknak hatalmok alá valának vettetve. Honnan vagyon hát, hogy minden más egyéb Népek-is, még azok is, a mellyek Jéróhoámrbl , Minófról, Sóionról, Likurgusról, dumáról, Muhammedröl, femmit nem hallottanak, ebben az Értelemben voltának, hogy kell Vallásának lenni az Embernek? Továbbá avagy hihetö-é a z , hogy az illyen Uralkodók, Szókratessel, Hátával, és más egyéb tudós Embe rekkel , Szókratesnél és Hátóml-is túdófabbakkal , el-hitethették volna azt, hogy az Ident tisztelni kell; ha nintsen Idén valóság gal? Miért nem hisznek-el fok egyéb Dolgokat, a5 mellyek ó nékiek mondattatnak •• ezt pedig minden Ellen-Mondás nélkül bév é szik ? 4 ) ezt jegyzem meg: Ha az Uralkodóknak Ravaszságától gondoltatott és találtatott-fel a’ Vallás: honnan lett hát az f hogy magok azok az Uralkodók , a’ kiknek fenki nem parantsolt, kik a’ Hizelkedóktól Ideneknek neveztettek, kiknek más Embe rek Temjénnel áldoztak, és a5 kiket mint valamelíy jelen-lévő Ideneket tiszteltenek, m agok, mondom, azok az Ident hitték; magokat attól függeni meg-efmérték; annak Haragjától féltenek; és a zt, a’ magok Áldozattyaikkal, még Emberekbol-való ÁldoZa jaikkal-is engesztelni igyekezték? Senki ne gondolja, hogy az onnan lett, mivel-hogy ezt a’ Vélekedéd, azok az Uralkodók , Kitsinségjektol-fogva magokba bé-szívták. Mert mi az Oka h á t , hogy fok más egyéb Vélekedéíék, a’ mellyeket haíönlóképp n Kitsinségjektól fogva bé-lzívtak, el-enyésztek ó belolök : ez pedig, hogy az Ijlent tif■ telni kell, foha ki nem töröltethetett ö belolök? Bizony nintsen egyéb Oka , hanem e z , hogy ezt maga a’ Term észetnek U ra az Idén írta-bé 6 beléjek Nem igaz hát a z, hogy a’ Vallás az Uralkodóknak RaYaszságátol gondoltatott.. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(11) § v i. zeket el'ore és közb'nségessen beszéllvéna’ Valláfról; más Dol gokra megyek által. És mivel minden Népeknek vagyon Vallatok , vagyon a’ Pogányoknak , vagyon a’ Sídóknak , vagyon a’ Muharnmedánufoknak, vagyon a’ Kercsztyéneknek ; a. o. viC gáljuk-meg jól ezt: Valljonegyenlö-képptn kedvelli-é azt az Jjlen akármelly Vallájon legyenek az Emberek? és az Embernek-is mind egynek kell-t tartani ákár-melly Valláfban éljen ö?. E. Ezt a’ Kérdéíl szókségefle tészi tokáknak Iílentelenségjek. A ’ kik-is ez mi Időnkben , mind azt újjobban elő-forgatják; va lami Kételkedés, a’ mindent Kétségbe hozó régi Pogányoktól ( a Scepticis) valami Szentségtelenség az Epikurus KövétŐitól ; valami gonoszsá g , az Ekkléfiában minden Törvényeket Fel-forgásóktól és szabad Szájokra élni Kívánóktól (ab Antinomis et Libertinis') származott-vala; ésottan-ottansürgetik: hogy mind egy a z , akár mit higyjél; akár-mellyik Gyülekezethez foglaljad magadat; min den Vallátok egyenlők; a’ leg-főbb Vallás e z , hogy mind a’ Lel k i, mind a’ Világi Dolgokban, azoknak az Elöljáróknak és Fe jedelmeknek engedelme~skedjünk, a’ kiknek Hatalmok alatt va g y u k ; az lilén a’ Közép-Pont, a’ mellyhez kell igyekeznünk, de az Isten femmit fém gondol véle, akar-melly Úton juíTon-el va laki arra a’ Közép-Pontra; és fok-félék azok az U tak, a’ mcllyeken a’ Boldogságra el-juihat az EmberMind-az-által nem kell azt gondolni, hogy mind ezek azon egy Módot követnének, az ő gonosz Állatáfaiknak Otalmazására r mert tsak-nem annyi Módokat követnek a’ mennyin vágynak Ők magok. Némellyek úgy tartják, hogy az Iítennek femmi gondja fin tsen erre a’ Világra. Némellyek úgy tartják hogy femmi Gondja fintsen a5 Valláfokra. Némellyek úgy tartják, hogy a’ Teílte! egygyi'itt a’ Lélek-is meg-hal; és azért , az Halált án, femmitől íem keil félni. Némellyelt úgy tartják, hogy az Igasság mélységeíTea el vagyon rejtetve ? és az Igasság felöl az lilén femmit nem jelentctt-ki az Emberek Fiaiknak. Némellyek úgy tartják , hogy az lilén ki-jelentette ugyan az Igasságot, de bizonytalan, a z , hol. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(12) IZ. légyen az az Keni Jelentés. Némellyek úgy tartják, hogy az K en az Igarságot, a’ Szent írásban jelentette ugyan k i , de igen homályoflán: úgy-hogy, nintsen ollyan Eretnekség, melly a ’ Szene írásból nem venné a’ maga erősítő Okait. Neméllyck úgy tartják, hogy az Istennek inkább tetszik a’ Békessé g , mint az Igasság. Máfok mást tartanak. Azomban mindnyájan azt m ondják, hogy ebből az Értelemből igen nagy Haszon származna az Emberekre. Mert ha minden Emberek, ebben az Értelemben lennének; te hát igy az egész Világ tíendes Békeíségben élne ; a’ Népek Nem zetiségek között femmi Ellenkezés nem lenne; a’ Királyok az ó Jobbágyaikkal ü szve foglaltatnának ; és ez a’ Föld az Égtől, a’ már Meg-bóldogiáltaknak Lakó Helyektől nem külömbözne. Oh tsudálatos, sőt átkozott Találmány, a’ mint majdmeg-fogjuk-latni! mellyel a’ Vallás Láb alá tapodtatikj és minden Szent Dolgok femmivé tétetnek. Hogy ezt meg-murathaíTam és jő Rendel follyon Beszédem: tehát ezeket az Embereket egyné hány S E R E G E K R E osztom , 's mindenik Sereget kiilön-külön támadom-meg, és külön-ktilön gyózöm-meg, a’ Kristusnak Se gedelme által.. § VIL Z E L S Ó S E R E G B E tészem azokat, a kik úgy tartják, hogy az Ijienmk femmi Gondja fintsen erre a’ Világra, és ebben az Emberek Dolgaira ; illetlennek ítélvén az JJlennek Felséges Voltához , hogy mindenekre gondot tartson. Ennek az Értelemnek Meg-tzáfolására nem akarok fokát beszélleni: mert Ennek Hamis-Voltát akár-ki is által láthattja, ha csak keveísé veszi-is ezt gondolóra. Á Szent írásból fém akarok elő-hozni tzáfoló Okokat ez ellen, jóllehet hozhatnék elő igen fokakat: nem tsak azért, hogy az illyen Értelmű Istentclenek meg utálják a’ Szent írásnak Mondáik, és azokra femmit fém hajolnak; hanem azért-is, hogy nem szukséges Ókét a’ Szent Írásból tzáfolni-meg, mert tsak az Emberi józan O kosságból-is meg-tzát'óhathattiak. Bizony ugyanazok az erősítő O k o k , m ellyek, az K ennek. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(13) íj. nek Léceiét bizonyítják, bizonyítják azt-Is hogy az Ifién gondot-tarc erre a’ Világra. Mert nem lehet gondolni lílen t, hanem-ha ezt leg-tökélleteíTebbnek lenni gondoljuk. Lgy-de k érlek, mitsoda Tbkélletesség volna abban az lilén be n , a’ ki a’ maga Jószágival Teremcéíeivel tellyességgel femmic fém gondolna; a’ ki e’ Világ nak Kórmányja meilet tsak henyélve ülne ; és mindeneket az Em bereknek Tettszéíekre bszna? Hiszem tsak az Emberek között-is az Okosabbaknak, a’ boltsebbeknek, nagy Gondjok vagyon a* magok Jószágjaikra; és a’ Népek kozott gyalázatos Hírek vagyon azoknak a’ Fejedelmeknek, a’ k i k , mint Sardanapálus Henyélés ben töltvén Életjeket, mindent a’ Jobbágyjaikra bszták. A józan Okosság tanítja azt ( igy ír Filó') hogy a’ Miivre gondot tártján annak Mejlere. Az Atya azon igyekezik, hogy az ö Nemzetje meg-maradjon. A ‘ ki valamit épített-is, azon vagyon, hogy az ö Épületje fok Ideig tartson : oltalmazván azt az Ártalmaktól, és elö-vévén mind azt, a’ mi annak használhat. Képtelen Vélekedés hát, ezt a' Világot úgy gondolni, mint valamelly Elöl-fárok nélkül-való Tárfaságot, a’ mellynek nintsen Igaz gatója , nintsen Parantsolója, nintsen Bírája. Tzitzeró ismét igy-ir, az J(leneknek Térméizetjekról-való Munkájának a-dik Könyvében : Vagy tagadni kell azt, hogy vágynak Istenek, vagy pedig ha meg-engetödik aX, hogy vágynak IJlenek tehát meg-kell vallani, hogy azok valamely Munkálódásban vágynak, még pedig igen nemes Munkálódásban. Nintsen pedig nemejfebb Munkálódás , a’ Világnak Igazgatásánál. Ne-is mondják az illyen tírtelmü Emberek a zt, hogy tneg-kissebbedne úgy az ljiennek Boldogsága, ha é‘ Világnak Igazgatá sában foglalatoskodna. Mert ellenben a’ Gondvifelés nélk'éil, nem lehetne az Isten leg-bóldogabb ; mivelhogy nem lehetne leg-tökélleteíTebb A z valóságos Boldogság éppen nem áll a’ minden Mun kálódás nélkul-való Henyélésben, hanem inkább a Munkásságban. Ennek az Ellen-Vetésnek úgy volna Helye, ha az lilén valamelly Unalommal és Fáradsággal igazgatná a’ Világot: úgy-de az lilén, tsupán tsak az Ó Akaratja által tselekeizik és v iszen véghez min deneket, minden Unalom és Meg-táradás nélkül. Továbbá, a’ Teremtett Dolgoknak Termélzetjek-is , bi zonyítja azt, hogy az Mennek gondja-vagyon-e’ Világra. Mert azok, még a’ leg-nagyobbak-is, valaminc-hogy a’ Semmiből te-. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(14) remtettek , úgy ifmét a' Semmiségbe vilzsza-esnének, femmivé lennének, ha a’ Léteiben, ugyanattól az Erőtől nem tartattatnának-fenn, a’ mellytöl teremtettek: mivel-hogy azoknak Természetét azoknak Lételjek nélkúl-is lehet gondolni és képzelni j azért-is abból, hogy azok mostan vágynak, nem következik az , hogy a’ következő Szem-pillantásban-is fögnak-lenni. Ennek az erősítő Oknak maiikat tészek titánná, a’ mellyis onnan vétetik : hogy Ennek a Világnak minden R észi köz o t t , tsudálatos Izép Rendet tapasztalunk lenni. Mert ügyan-is ; honnan vagyon ez a’ tsudálatos, de eléggé nem tsudáltatható Meg-egygyezés az Ég , a’ Főid és az Emberek között ? honnan vagyon a’ Világ R észeinek illyen illendően-való F.l-helyheztettetéfe k ; az egy-máíto! külömbözö Dolgoknak illyen állandó Egygyefség jek ; a’ minden Teremtéíeknek illyen szép Egyútt-Lehetőségj e k , ha femmi Igazgatója nintsen a5 Világnak ? Azt szokták ugyan mondani az illyen ÉrtelmÚ Emberek: hogy ebben a’ Világban fok Rendeletienségek vágynak, a‘ mellyek-is nem volnának, ha ez az Ijlentöl Igazgattatok; a’ fáknak fokszor ros s z úl vagyon Dolgok, a’ Roszszaknak pedig jó l; a’ gonosz Emberek virágzó Állapotban vágynak, a’ jó Emberek pedig nyomorgottatnak: ki hihetni hát-el, hogy az Ifién gondot-tart erre a’ Földre ? és inkább ki ne hinné azt, hogy tsak Tórtínetbül lésznek mindemnek. De kitsoda vagy te óh hitván Ember, hogy igy kárpálod azt, a’ mit nem értesz ? Avagy nem eíetté meg-rajtad íokszor, hogy a’ Fejedelmeknek azokat a’ Tselekedeteiket helyteleneknek Ítélted, a mellyeket azután tsudáltál, és ditsértél , a’ midőn azoknak okait meg tudtad ? Bizony ha az Istennek titkos Kamarájába bé-mehetn é l; vagy pedig ha az Isten a’ maga Titkait tenéked ki-nyílatkoztatni melúztatna: majd nem tsulálhatnád eléggé azoknak a’ Dol goknak szép Rend jeket, a’ mellyeket mostan rendeletleneknek mon dasz Azért tuíákodol Te ekképpen az Isteni Gond-viíélés ellen: mivel-hogy az Emberek Dolgaiknak ’s Állapotjaiknak tsak a’ kez detét szemléled, azoknak jövendő Meg-fordúlasát vagy meg vál tozását pedig nem várod-meg. De kérlek, ugyan el-mered-é azt. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(15) 1$. m ondani , hogy ezen a’ Földön tellyességel femmi (intsen jó és szép Rendben, hanem mindenek rendeletiemül nagynak ? El-hiszem , nem vagy oilyan szemtelen, hogy azt állatnád. Meg-kell hát vallanod, hogy vagyon Illeni Gond-vifelés, a’ mellytöl mind ezek igazgattalak. , De azt mondod, hogy a* Kegyeseknek roszszúl vagyon Áílapotjok^ Ugy-de kérlek! i ) KegyeíTek-é valósággal mind a z o k , a’ kiket azoknak ítélsz lenni? talám meg-tsalatkozol az azok felól-való íté let-tételedben ? talám tsak kiilső-képpen mutatja magát Kegyesnek íbk Ember, holott belől Méntélén Szív'u. a ) Ne gondold, hogy roszszúl volna Állapotjok azoknak a’ KegyeíTeknek, a’ kiket az Isten meg-oíloroz , mint Atya a’ Fiját; mind azért, hogy a’ jó Állapot ban el-ne kevélyedjenek; mind azért, hogy-é Világnak Szem e tétől el-vonattaflanak, és a Mennyei Jókat óhajtsák; mind azért,, hogy külömb-külömb féle Jó tselekedetekben gyakoroltadénak, és ekképpen tneg-próbáltatván, jövendőben meg-koronáztassanak: de a’ kik azomban, a’ Nyomorúságoknak Kozepette-is vidám Lélek kel vágynak; és az ő jelen-való Sorfokkal meg-elégedvén, jobb Állapotot reménylenek. Továbbá azon tsudálkozol, hogy a’ Eofrszaknak jól vagyon Állapotjok? De kérlek, miért ítéled jónak azoknak állapotját? A zé rt, azt mondod, hogy a’ Földi Jókkal bóvölködnek. De vallyon fő Boldogság-é e’ földi Jókkal bóvölködni? Melly fóká kat tészen boldogtalanokká a’ földi Jóknak BŐvsége ! Boldo goknak itéled-é azokat, kiket a’ Lelkiesméret, valamelly tetemes Gonoszságjokért, ottan-ottan mardos , kínoz és gyötör ? Boldogok nak tartod-é azokat, a’ kik tsak azért emeltecnek-fel magassan, hogy majd annál nagyobbat essenek ? hogy ne szóllyak azoknak Számokra tartatott örök Búntetéfekről, mellyeket tagadnak az Iílentelenek; Halljuk-meg mit ír a’ Pogány Szeneket ezen Dolog ra n ézve: Mikor, úgy-mond , látod, hogy a’ jó és az Ifiének előtt ked ves Emberek Nyomorúsággal élnek, valamelly Állapira nehezen kapnak, ®* roM z Emberek pedig bujálkodnak; és nagy Gyönyörűségben élnek: vedd-gohdólóra , hogy mi a’ Fijáinknakszép Magok-Vifelésekben , a’ Szol gainknak pedig a‘ Tsintalanságjokban gyönyörködünk ; amazokot szoros Fenyítékben tartjuk, ezeket pedig Szájokra botsátjuk ’s »’ t. A' Nyomora-. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(16) i€. ság Alkalmatossága a* Jótselekedeteknek. Azokat míltán'mondhattja va laki boldogtalanoknak, a’ kik igen boldog Állapotban élvin cl-túnyúlnak és el-tompúlnak, és kiket a’ henye Békesség mint valamelly tsendes Ten geren aluttat. ’s. a. t. Az IJlen hát azokat, a’ kiket kédvell, meg Sa nyargatja , meg-próbálja mujlrálja: azokat pedig, a’ kiknek kedvezni lát tatik , a’ jövendő Vesztdtlmtkre tartja.. $ vili. A * M Á S O D I K S E R E G B E tészem azokat a’ kik meg-enge**• ^ dik ugyan azt, hogy az Embereknek Dolgaikra gondot tart azjjlenj de azt mondják, hogy nem minden Dolgaikray tsak az igen nagyokra, nem pedig a’ Kitsinyekre ; az Országokra és az egész Népekre, de azok ra nem, mellyek, a’ Vallásra tartoznak: és igy az IJlen előtt mind egy, akármit higyjenekaz Emberek. De Ennek a’ Vélekedésnek Hamistágát könnyű meg-mutatni. Mert vallyon, az aprólékos Dolgok közé kell-é számlálni azokat, mellyek az Istennek T iszteletére tartoznak? Mintha az Jítennek volna valamire nagyobb G ondja, m inta’ Vallásnak Méltóságos Voltára. Ki hinné azt-el, hogy az Isten igazgat más egyéb Dolgokat; azt pedig az Embereknek, szabad Akaratjokra bsz ta , akármi módon tiszteljék ótet. Mint-ha t. i. mind egynek tar taná , ha Oktalan Állatnak Formájában tiszteltetik-is, és néha halhéjjasnak néha Szarvasnak, néha Arannyá-változottnak festetik-is: a’ mint festettették-vala a’ Pogányok az o Isteneiket. Óh távúi légyen, hogy igy gondolkodjunk a’ leg-tökélleteíTeb Valóság felöl! Ki-mondaná helyes eszűnek azt a’ K irályt, a’ ki magának pompás Házakat építené, a’ Váró fáit er Ófen bé-kerítené, a’ Jobbágyit meg gazdagítaná j de azonban a’ Jobbágyira magokra hagyná, hogy a’ mint tetszi k , tsak úgy engedelmeskedjenek 6 néki; és mind egy nek tartaná , akár Szamárnak , akár Disznónak Képében fessékki Ötét ? Miért vagyon h á t, hogy a’ leg főbb Bóltseíségű Isten felöl, olyanokat mernek mondani az Emberek, a’ minéműkec valamelly E szén-lévÖ Ember felól fenki nem mondana? Ha az lilén nem gondol azokkal a’ Dolgokkal, mellyek a' Vallásra ’s az 6 T iszteletére tartoznak; bizony tsuda, hogy valami módon. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(17) l7 tisztelik ótet a zo k , a’ kik ebben az Értelemben vágynak. M ert, miért könyörögnek, és miért adnak hálákat néki ; ha az ö Ér telmek szerént, fém a’ Könyörgésse l, fém a’ Hálá-adáísal nem gondol femmit, fém meg nemharagszik azért, hogy otet az Em berek nem tisztelik ? A ’ Tdtzcrónak erősítő Oka ( Argumentuma ) ez, az Isteneknek Term észetjekről írtt Munkájának első Könyvében i Váltanak és vágynak úgy mond , ollyan Túdáfok, a’ kik úgy tartjuk , hogy az Isteneknekfunmi Gondjokfntsen az Emberiknek Dolgaikra. A' kiknek Értelmek ha igaz, igy mitsoda Kegyesség, mitsoda Szentség lehet, ’s a’, t. Fájlalandó D olog, hogy a’ Keresztyén Valláíl tudó Em berek, vakabbak e7 pogány Embernél! Nem-is érdemlenek több Meg-tzáfoláíl.. jr ix.. ,. Z H A R M A D I K S E R E G B E tészem azokat a7 kik úgy vélekednek, hogy a’ Lélek halandó, és a’ Testttel együtt meg hal ; avagy tsak hogy az Halál után femmitöl fém kell félni; nem lésztn Ítélet, a‘ mint közönségessen heszéllik } mind Mefe az, a’ mit a’ Paraditsomról avagy a’ Pokolról hírlelnek, valamint Mefe volt az, a’ mit az Elif.us Mezőkről, és az Akhercnról mondották a’ Togányok: és így éji nknek azok,. kik a' Vallásért olly igen tőrödnek.. A. Tsuda D olog, hogy a’ Keresztyén Világban találtatnak ollyan Emberek, kik a’ Lelket halandónak mondják : holott a’ Pogányok ( ki-vévén az Epikurus Tsordájából való némelly Sertéfeket ) ellenkezőt állítottak ; és inkább képzelték azt, hogy a’ Lélek egyik Teltből ki-menvén , múlik Teltbe m égven, mint lem halandónak hitték-vólna a' Lelket. Meg-tetszik ez , az Homérus' Vériéiből, és nem tsak a’ G ö rö g , hanem a7 régi Frantzia, Indiai és Egyiptomi pogány Tudótoknak Hiítoriájokból-is. És bizonyára azok , kik a’ Lelket halandónak mondják, a7 Léleknek Természetjéről lóba nem gondolkodtak volta-képpen: a7me!!y-is mivel tsupa egygyes Valóságú, ( Simplexá minden T e stiségtol iires, és femrr.i R t szekből, Darabokból nem állj azért az meg nem halhat, meg nem romolhat. Ezt az erősítő Okot oívaf-. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(18) 18. , -<?>■ ■ <>$<?>■ <>-. fűk Tzitzerónál-is a’ Tuskulumi Kérdéfeknek elsó Könyvében: A ' Lelket meg-vijgálván, úgym ond, nem kételkedhetünkfelöli, Qhanem-ha a’ Termíszetnek liidonhinyában igen tudatlanok vagyunk J hogy a’ Lélekben, Jemmi más hozzá elegyedett,fen,mi hozzá nett,femmi hozzá-fcglaltatott,fenimi hozzá-ragasztatott Dolog nivtsen. Melly igy lévénj bizony a’ Lélekfeni széllyel nim választathatik , Jeniszéllyel nem ojztathatik ,fem széllyel nemszaggattat.'iatik, fém széllyélném vonattathatik, és azért meg lem halhat. Mert az Meg-halas mint-egy Széllyel-Menés, és azoknak a’ Részeknek egymás* tál-való El- Valáfok, mellyek a* Meg-halás előtt egybe-foglaltatva valónak. A zt hinni, hogy a’ L élek, az Embernek Halálakor, az 6 Lehelletével és Melegségével együtt úgy enyészik-el, mint a’ Tűz, vagy a’ S z é l; azt hinni, mondom , nem tsak Gorombaság, hanem ugyan Eszelósködés. Mert mitsoda Eszes Ember mondhatja ezt-el a ’ gondolkozó Valóságról; az Elméről, melly akár-mit igen gyorfan ki-gondől, könnyen meg-ért, hamar meg-tanúl; melly az el múltakról-el nem felejtkezik , a’ jelen-lévőket által-látja , Jók Dolgoknak és Merevsé geknek Tudását magába foglalja, és a’ mellyhez nintsen hozzá ragadva femmi földi nehéz Dolognak Motsokja , a’ mint szoll Tertullianus y es a’ mellyel véle termett az Halhatatlanságnak Óhajtása, és a’ telhe tetlen Kívánság, melly meg nem elégíttetik egyébbel, hanem az öröké-tartó Jóval, Ne-is mondjad: hogy nem lehet meg-érteni azt, mi mó don maradhat meg Életben a’ Lélek , mikor a' Telt meg-hal: mivel-hogy a’ Telttel olly igen szoroíían egybe vagyon ó köttetve, hogy az Éhséget, Szomjúságot, Fájdalmat, Gyönyörűséget, Szetetetet, Gyúlölséget, abban és azzal együtt egyszer ’s mind érzi? Mert ennek ni Ellenvetésnek úgy volna H elye, ha a’ Lélek azon egy Termélzetű volna a’ Telttel De mivel egészszen külömbözó Term észetje vagyon a’ T e stt'Ól, és a’ Telt nélkül ’s a’ Telten kí vül még tökélletessebben gondoikodhatik: könnyű meg.érteni hogy <í>a’ Telt nélkűl-is élhet. De azt mondják hogy a’ Lélek Semmivé tétettetik , a’ midőn a’ Telt meg-hal? I gy-de, azon kivid, hogy ( a ’ mint az újjabb Túdófok meg-jegyzik ) femmi erősítő ükkal-avagy Példával. nem Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(19) ‘9 nem lehet azt meg-bizonyitani, hogy valamelly magában fenn-álló Dolog ( Subfiantici ) lenne valaha Semmivé : ezen ki vúl , mondom, miből és micsoda Okokkal lizonyítják-meg Ók a z t, hogy az Ifién akarja valaha Semmivé tenni a’ Lelket ? Ki jelentette ezt meg ó nékiekV Mivelhát erről a’ Dologról femmi bizonyod nem mond hatnak: avagy nem Oktalanság-é úgy élniek, mint ha az ó Telteknek Halálakor az Ó Le!kek-is el-múlna? A z iilyen Értelmű Emberek, ellenkezőt tanulhatnának , ha a’ Szent Iráfokat olvasnák , meJlyek-is a’ Léleknek Halhatatlan-Voltát, fok Helyeken tanítják. A rra, hogy a’ fövendő Életet, az ítéletet, a’ Paradicso mot és a’ Poklot Mesének mondják, tsak ezt kérdem 6 tólök : Vailyon ugyan tellyeíséggel és minden Kételkedés nélkül el-mondhatják-é azt, hogy együl-egyig mind tsupaKöltemények azok,mellyeket az utolsó Ítéletről és a’ jövendő Életről beszéllenek az Em berek ? Vailyon el-hiszik-é azt, hogy a’ leg-tökélleteíseb Valóság nak Tulajdonságival ellenkeznék az azoknak Meg-búntetése, kik az ó Törvényiéit olly íokszor által-hágrák, a’ kik Ó néki foha fém akartak engedelmeskedni, a' kik az ő Felséges-Volta ellen olly fok káromló Beszédeket szóilottak; de a’ kiket itt ezen a’ Földön nem akart meg-bőntetni ? Hát nem íllendő-é, hogy az Ifién színte úgy Igaz-is légyen, valamint Kegyelmes? De engedjük-meg az iilyen ÉrLelmú Embereknek a z t, hogy ez a’ próbái,'1 O k nem színte ollyan erős, hogy az Emberrel Kételkedés néikól el-hitethese azt, hogy lészen valaha ítélet: leg-alább avagy tsak azt mcg-kell vallaniok, hogy a’ felől Gyanúságba ejti az Embert. Továbbá kérem ő k e t , hogy vegyék gonáolóra ezt: Lehet-é tsupa Költeménynek mondani a z t , a’ mire a’ józan Okoíság és a’ Lelki-Esméret tanít mindeneket ? Mert honnan vágynak azok a’ Rettegéfek és Félelmek, azok a’ belső titkos Gyötrelmek mellyek a’ gonoszt-tselekedőket ottan-otran kínozzák? Honnan vágynak a’ Lelki-Esméretnek azok a’ Mardosáíi, m elyeket a’ leggonoszszabb törvénytetlen Királyok-is ( Tyrcmni) Önön magok ban meg nem fojthattanak, a’ midőn igen akarták-is? A ’ mint erre Tanú-bizonyság -'Víbérius Tsá (zárnak a’ Római Tanátsboz külde tett Levele : a’ mellyben-is azt írja , hogy ő minden Nap’ oda vagyon;.. annyira Biintetiseivi változtak niki-is az ö Gonossági, is nagy Vetkei. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(20) a' mint mondja Tíitzitus. Kérlek" honnan származnak ezek ? Ók azt mondjak , hogy a1 régtól-íbgva be-szívott helytelen Véltkedéíekbol: én pedig azt mondom, hogy az utolsó Itélettól-való Félelemból. Hibázok é n , azt felelik, ü g y de az énRibázáfom nem oliy igen világos, hogy femvni Gyanakodás (e lehetne körülötte. Továbbá m é g , ha mind ezek tsak a’ Keresztyénektól gondolttatott Költem ények; honnan vagyon hát, hogy ezeket már a’ Keresztyénség előtt élt Pogányok-is tudták, úgy-mint kik olly lbkat írtak a’ Rhamm'tjia A szszony-Istenró l, a’ jó és roszsz TselekedeteKnek Meg-itéiojéról ; Etikusról, Minősről, Rhadcimantusről, a pokol-béli Itélo-Birókról. Mellyekhez hozzájok lehet adni azt , a’ mit ír Strábó az .0 XV -dik Könyvében, a’ Brakhmar.es neveze tű régi Indiai Túdóíökfelól: hogy t. i. azok abban az Értelemben voltak, hogy ezt az Életet úgy kell tartani, mint a’ fogantatott Magzatnak Állapot] át; az Halált pedig úgy, mint arra az Életre való &ülettetéfl, a’ melly valóságos és igen boldog Élet; a’ Jóknak t. i. kik a’ Böltsességntk Követői váltanak. Mind ezzekbólmeg-tetszi k , hogy az Istentelenek leg-alább kételkedni tartoznak a’ felöl , ha vallyon tsupa KöJtemények-é a zo k , mellyek a’ jövendó Életről mondattatnak. És ez már elég minékünk. Mert ebből meg-tetszik , hogy Ók ollyan Állapotban vágynak, a’ mellyben nem tudják ( a5 mint magok meg-vallyák ) ha el-fognak-é kárhozni, a’ mint az Ó Gonosságjaikért és Iílenteleségjekért igen méltán meg-érdemlették, vagy pedig Semmivé lésznek Ugy-de, ha lészen íté le t; hát mitsoda Esztelenség , mitsoda DühbTség, ollyanokat tselekedni, mellyek Tégedet az örök Büntetésekre méltóvá telinek ? és azokat nem akarni tselekedni ,a' mellyek tégedet minden V e szedelemtól meg-mentenek , sótörökké boldoggá tésznek , ha valósággal kell várni valamelly Boldogságot ? És ezek elegek lehetnek annak Meg-bizonyítására, hogy nem tsak halhatatlan a’ Lélek és lészen utolsó Ítélet; hanem annak-is , hogy hameg-engedödne-isaz, ( mellyetmind-az-által tagad unk) hogy bizonytalan a’Léleknek Halhatatlan-Volta és az ítéletnek Meg-létele: rnég-is a’ bólts Embernek úgy kell élni, mint-ha ma. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(21) 21. gában meg-vúlna gyózettetve azok felól, és így ez alatt a’ Szín alatt , éppen nem lehet mind egynek tartani a zt, akár-melly Valláít kovelscn az Ember.. §. x.. A. ’ N E G Y E D I K S E K E G B E tészem azokat, a’ kik úgy tartják, hogy tulajdon-képpen femmi nirásen vagy igaz, vagy hamis , vagy jó , vagy roszsz Dolog, hanem minden Igajság, és Hamisság, minden Jóság és Roszszaság , tsak az Embereknek Vélekedéjektölfügg : és igy jzabad mindennek akármelly Validfi követni, a’ maga Tetszéje szerínt. Boldog lilén! ki-hitte-vólna, hogy e’ mi Időnkben fognak-támadni ollyan Emberek , k i k , a1 minden Dolgok felól-való Kételkedéíl ( Scepticismum et fyrrhonisinutn) a-’ Valásba-is be-hozzák ? A zt mondják , hogy femmi nintsen Igaz: úgy de leg-alább ö elöttök , igaz a z, hogy femmi nintsen Igaz. Ezen ki vul , avagy nem igaz-ú az , hogy azok , a’ kik ezeket mondják , vágynak és élnek ; hogy kétszer héttő négy j hogy az Egész nagyobb a’ maga Részénél avagy Darabjánál ? De azt mondják ez mi K ételkedőnk: Nem szóllunk mi az esséle Dolgokról, hanem szóllunk tsak a’ Vallásra tartozó Dol gok felól. Jól vagyon hogy meg-engedik a zt, hogy vagyon valamelly Ig a z! De vallyon nem igaz-é az-is, hogy az lilén igen tökélletes , igen bólts, igen hatalmas, igen igaz ? avagy tsak nem igazabb-é ezt mondani, mint azt, (távo l légyen Számtól a’ Káromko dás ! ) hogy az lilén nem tökélletes , nem bölcs, nem hatalmas , nem igaz? Meg-engedjük ezt-is! azt mondják a'mi Kételkedőink. Úgyde vallyon nem igaz-é az-is, hogy az Iilent tisztelni k e ll; még pe dig ollyan Módon, melly az ó Illeni Termélzbtéhez illendői? Ezt (cm merik tagadni a’ mi Kételkedőink. Nem igaz hát a’ mit ál latnak , hogy t. i- femmi nintsen igaz. És bizonyára minden Mon dás ( Troprfitio ) vagy igaz vagy hamis szukséges-képpen: tudni illik igaz, ha valameliy Dologról femmir nem állat vagy tagad, a’ mit nem kell állatni vagy tagadni; hamis pedig, ha ellenben va lamit vagy állat vagy tagad, a’ mit nem kell állatni vagy tagadni.. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(22) XX. De ezt mondják a’ mi Kételkedőink: Vagyon minden Be széddel ellenkező, azonban pedig egyenlő Hitelű inástk Beszéd; és ugyan azon Dologban, az ellenkező Értelmeknek , hafonló Erejű Okai találtatnak. Meg-vallom, hogy fok Dolgok k o ru l, mind a’ két R észról tétetnek-fél ollyan erősítő Okok , a’ mellyek néha úgy meg-szorítják, és függőben tartják az Ember’ Elm éjét, hogy nem tudja mellyik R é szre hajoljon, mellyiket higye-el: a’ midőn t. i nem elég gondoíTan fontolja-meg azokat a’ Dolgokat, mellyekról a’ Beszéd va gyon. Azt fém tagadom, hogy némelly Világi B'óltsek, a’ légeimérteífebb és tudva-lév'obb Dolgokat-is tagadták: de tagadom azt, hogy vagyon minden Bejzéddel ellenkező azonban pedig egyenlő Hi telű máfé Beszéd. Játszik néha az Emberi El me, és az mindenektől helyben-hagyattatott Do'goka -is igyekezi lortélyos Beszédivei meghomályosítani. De ki mondaná, hogy azok a’ forcélyos Beszédek, és helytelen Következéfek QSophismata et Paralogismi') egyenlő Ere jűek és Hitelnek azokkal a’ derekas és helyes Okokkal , a’ meltyek más részrol fel-tétetnek ? A ’ mi Kételkedőinknek ez az Ellen-Vetéfek meg-bizonyítja ugyan azt, hogy a’ mi Elménk nek nem kell hebe-hurgyákodni, az eleibe térített Dolgokról-vaicó ítélet-tevésben, hogy el ne tévelyedjen; de^ nem bizonyítja-meg a z t, hogy femmi nintsen Igaz_ Továbbá , a’ mit az Igasságról és Hamisságról mondék r ugyan azt mondom a yóságról és a’ Roszszaságról-is: hogy t. i. vagyon magában jó és roszsz Dolog ; és vagyon Külömség a’ jó és roszsz , a’ tiszteíséges és gyalázatos Dolgok kozott. M ert, ha nem volna femmi Külombség ezek közöt r tehát igy nem tselekednének roszszúl a’ szentség-töró, az Atcyokac meg-bió , a’ károm kodó , a’ más Házát meg gyújtó ’s. a. t. Emberek : tehát igy mind egy lenne , akár tiszteljed , akár átkozzad az Iílent; akár szereííed a' Széleidet, akár meg-oljedazokat. Ki nem iszonyodna pedig-elaz illyenektól ? Ne-is mondjad , hogy ez az Iszonyodás, tsak azokból a’ helytelen Vélekedéfekból szárm azik, mellyekre a’ Szüléink taní tottak bennünket. Mert ha ez igy vagyon : honnan vagyon h á t, hogy ezekben tsak nem minden Népek meg egygyeznek, jóllehet gén külombozó-képpen neveltettek ?.. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(23) D e , hogy jobban-is szorítsam o k ét, ezt kérdem to lok: tartoznaké követni az o bennek lévő emberi O kossá g o t, vagy nem tartóz* nak ? Ha nem tartoznak; tehát igy az Okoíság teJlyeíséggel haszontalan o nékiek; a’ Term észet haszontalanúl tette ókét OkoCsággal bírókká j és nem méltók többé arra, hogy az Emberek közé számláltassanak. Ha pedig tartoznak követni azt; roszszúl tselekesznek hát a zo k , a’ kik azt nem követik. És igy vagyon Külömbség a’ jó és a’ roszsz Dolog közöt. Ne-is mondjad: hogy az O kosság egyik Emberben Jónak mondja a z t , a’ mit a’ máíikban Roszsznak lenni mond. M ert: O Vágynak némellyollyan Dolgok , mellyeket az O koíság, min deneknek Meg-egygyezéílk szerént, jóknak mond lenni, 2 ) Eb ből tsak az következik, hogy a’ Jót a’ K oszsztól nem minden Emberek külömböztetik-meg derekaífen: de nem lehet ebból azt meg bizonyítani, hogy teJlyeíséggel femmi (intsen jó, avagy roszsz Dolog. Még ez egygyet mondom : A ’ Terem tés, vagy tartozik va lamivel az Ó Teremtő jének, vagy nem tartozik. Hogy femmível lem tartozik, ezt fenki nem mondja. Ha pedig tartozik valami vel ; tehát köteles azt meg-tselekedni, véghez vinni: ha köteles , tehát roszszúl tselekeszik a’ Terem tés, ha annak az 0 Kötelességének eleget nem tészen, ha azt bé nem tellyesíti. Külömbség va gyon hát a’ Jó és a’ Roszsz között. És igy hamis Fundamentomhoz támaszkodnak azok, a’ kik abból, hogy femmi Igazat nem tar tanak lenni, azt hozzák k i , hogy mind egy hát a z , akármelly Valláfon légyen az Ember. §.. X I.. Z Ő T Ó D I K S E R E G B E tészern azokat, a* kik meg-engedik ugyan azt, hogy vagyon valami Igaíság és Hamilság; de azonban azt mondják : hogy az Igasság mélységejjen el-vagyon rej tette; azt az Emberek nem találhatjak-fel: azért-is irind egyrek kell tar tanunk , akár-mellyik Vallást kovessuk , mivel-hogy nem tudhatjuk mtllyikben vagyon az Igasság.. A. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(24) *4. Ezeknek Meg-tzáfoltatá okra ezt mondom : Bizony tsuda volna az , hogy az Embereknek, az Jgaíságot meg-érthetó Elmét adott az lilé n ; még-is azonban femmi Igasságot fém jelentett-vólna-ki azoknak : valamint hogy tsuda-vólna a z , hogy látó Szemeket adott Ó nékiek; még-is azonban femmi Világosskgot nem tererr.tett-vólna, mellyet az ó Szemeikkel nézheilének. Azt ugyan meg-kell vallani , hogy igen lök szükséges Igasságokat foha örök ké nem tudhattak-vólna az Emberek; ha az lilé n , különös Jelen tés által, fegstségül nem lett-vólna ó nékiek. És annak a Jelen tésnek Szükséges-Voltát, magok a’ Pogányok-is meg-esmérték; azért írta ezt Szofókks: A ’ melly Jjieni Dolgokat magok az ljlenek-meg mm jelentenek , azokat Te foha meg vem érheted; ha színtén vifgálándod-is mind azokat. Ennek Meg-bizonyitására nem kívántatik íok Beszéd; mivel-hogy igen nyilván vagyon. Mert kitsoda nem tud ja , hogy p. o. a’ Szent Háromságnak T itkát, a’ Kriítus’ Meg-testesülésének T itk á t, a’ Fel-támadásnak Titkát, az emberi sót az angya li Elme-is, íbha meg nemtudhatta-vólna, ha azt maga az lilén ki-jelenteni nem mékóztatott-vólna. Úgy azt-is, mi módon engeszteltethetik-meg az lilén az Emberekhez, azt-is, mondom, iíleni Jelen tés nélkül, nem tudja az emberi Elm e: ámbár azt meg-esméri, hogy az Ember, Bűnök nélkül nem tölti az ó Életét; hogy a’ Bűnök által meg-sértetik az lilén ; és hogy a’ rr.eg-haragudott Iilent szükséges meg-engesztelni. A,’ Léleknek az Halál után lejendó AlJapotja felól-is, íökat nem tudnának az Emberek; jóllehet a’ Lé leknek Halhatatlanságát tanítja nékiek a’ józan O kosság Innen lett a z , hogy Szókrates meg-akarván inni a’ Mérget, igy szóllot a’ Barátinak: Ideje vagyon immár hogy innét-el menjünk; én hogy meg haljak , ti pedig hogy tovább-is éljetek. Mellyik légyen pedig jobb, azt ttz Ifiének tudjak; és úgy tartom, hogy azt egy Ember fém tudja. He, ha egy részról meg-esmérjük-is az Iíleni Jelentésnek szűkseges-vóltá t, azonban más részról azt állatjuk, hogy ebben, az lilén iegítségül vélt minékünk, és a’ szükséges Igasságokat ki-jelentette az Embereknek. Mert mivel az lilén á’ végre teremtette az Embere ket , Hogy azoktól meg-e■ mérteísék és tisztehei.-ék: a o. méltó Panaszizok lehetne reája, ha magát tellyeíséggel meg nem esmértetné Ó vélek; és ha avagy tsak egy valainelly Népnek-is meg nem jelentené azt, mi módon lehet ó néki tetszenL Mind a’ kec-. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(1)A Z O K K A L - VAL&Oacute;

(1)A Z O K K A L - VALÓ