AZ OSZK HÍRADÓ TÖRTÉNETE ÉS
REPERTÓRIUMA
1958 8-1974
AZ
ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR HÍRADÓJÁNAK
TÖRTÉNETE ÉS REPERTÓRIUMA 1958- 1974
Összeállította:
HORVÁTH VIKTOR
Budapest, 1977
Lektorálta:
NÉMETH MÁRIA az OSZK Híradó
főszerkesztője HARASZTHY GYULA
WIX GYÖRGYNÉ
TIZENHÉT ESZTENDŐ 1 9 5 8 -1 9 7 4
Az "OSZK Híradó" első számának megjelenése egybeesik könyvtárunk 1958 márciusában kezdődött átszervezésével. Az ak
kor újjászervezett szakszervezet a pártszervezet segítségével teremtette meg, de a könyvtár uj vezetése is igényelte kiadá
sát .
A lap a könyvtár munkájáról való rendszeres tájékoztatást kezdettől fogva feladatának tek intette. E munkájával, az Írott szó mozgósító erejével vált cselekvő részesévé az uj élet k i
bontakoztatásának, a több kötetet kitevő írásaival pedig tanú
ja és krónikása le tt az elmúlt tizenhét év történetének.
A lap programjáról
Lapunk első száma "OSZK Szakszervezeti Híradó" címen 1958.
május 10-én jelen t meg. Első megnyilvánulása v o lt ez az 1956- os ellenforradalom utáni uj közéletnek és az újjászervezett szakszervezeti munkának. Feladatait is ennek megfelelően f o galmazta meg: " . . . arra szántuk - olvashatjuk az első szám néhány soros bevezetőjében - , hogy eszköze legyen szakszerve
z e ti munkánk fellendítésének és eredményességének". A s te n cil
sokszoros it ás bán héthetenként megjelent számai is arra utalnak, hogy elsősorban a szakszervezeti munka h ír e ir ő l és a könyvtár életének eseményeiről kivánta tájékoztatni olva sóit, az OSZK szakszervezeti tagságát.
A lap programjának tényleges megfogalmazása és azzal pár
huzamosan címének "OSZK Hiradó"-ra változtatása 1959-ben tör
tént. "Feladataink azonosak a könyvtár egészének feladataival /á lla p íto tta meg a második évfolyam kezdetén a lap akkor ala
kult szerkesztő b izottsá ga /. Ezért a szakszervezeti élet és
munka ismertetése mellett döntő feladatunknak tekintjük könyv
tárunkban a közösségi szellem ápolását, egy egységes, a szocia
lizmus építésének szolgálatában á lló kollektíva megteremtését*
. . . Könyvtárunk hazánk szocialista építésében fontos kulturális nevelő és kultúrpolitikai feladatokat lát e l. Szükségesnek tart
juk, hogy minden munkatársunk saját részfeladatain túl lássa an
nak összkönyvtári vonatkozásait és szélesebb társadalmi hatását i s . Ezt szolgálja az a törekvésünk, hogy áttekintő képet kívá
nunk adni könyvtárunk egészének munkájáról, elért eredményeiről, még fennálló hiányosságairól, terveiről és mindennapi munkájá
r ó l . ” /Uj év - régi feladatok. = 2. évf. 1959. 1-2. sz. 1. p ./
Az I960, év már újabb feladatokat hozott. "Könyvtárunk tör
ténetében az uj épületben való elhelyezése uj szakaszt nyitott meg előttünk perspektivábans a nemzeti könyvtár igazi megvaló
sulásának időszakát - á lla p ította meg a Híradó ú jévi bevezető cikke - . Az erre a feladatra való felkészülésnek e lő fe lté te le könyvtárunk szervezetének átépítése, dolgozóink szakmai képzett
ségének és alkalmasságának b iztosítá sa . . . . Szolgáljon ez em
lékeztetőül lapunk, könyvtárunk és olvasóink, a könyvtár dolgo
zói részére." /Köszöntés és emlékeztetés. = 5* évf. I960. 1. sz.
1—^• p. /
összegezésként és a lap k ite lje s e d e tt, mindmáig változat
lan programjának megmutatására, végül a Híradó másfél évtizedes fordulója alkalmából i r t vezércikk megállapítását idézzük.
"E kiadvány, amely I960 óta a könyvtár pártszervezetének és szakszervezeti bizottságának lapjaként jelenik meg, munkánk
nak immár 15 éve hűséges k ísérője, hétköznapjaink és ünnepeink eseményeinek hiteles krónikása. Jelentősége az idők folyamán e- melkedett: hiszen egyre nagyobb létszámmal és egyre szétszórtabb elhelyezésben működő könyvtár különálló részlegei, egymástól tá
vol dolgozó munkatársai között a közérdekű tájékoztatás szolgál
tatásával nemcsak kapcsolatot terem tett, hanem az összetartozás érzését, a közösségi gondolatot, az összkönyvtári szemléletet is ébren tartotta. . . . Az elmúlt másfél évtizedre visszatekintve, ma már mi is elmondhatjuk . . . intézményünk munkáját és problémá
it fe ltá ró cik k eivel, az ezek fe le t t in d ított színvonalas viták folytatásával Híradónk nemcsak regisztrá lja életünket, nemcsak
közvéleményünket formálja, hanem az intézet vezetésének i s tud indítékot, segítséget adni az egyes kérdések felvetéséhez, meg
oldásához. Ezen túlmenően pedig tájékoztatja azokat a könyvtá
rakat és könyvtárügyi szerveket, amelyek nemzeti könyvtárunkkal kapcsolatban állanak." /A tizenhatodik évfolyam e lé . = 16. évf.
1973. 1-2. sz. 1-2. p ./
A Hiradó cikkei és olvasói
Lapunk cikkeit és á llá sfo g la lá sa it, olvasóinknak a Híradó
hoz való kötődését elsősorban annak je lle g e határozta meg. Ezt a lap szerkesztő bizottsága 1967-ben igy összegezte: "Híradónk mozgalmi je lle g ű , a könyvtár pártszervezetének és szakszerveze
t i mozgalmának orgánuma. így a könyvtárnak nem hivatalos lapja, kommentárjai és állásfoglalása i sem azonosak minden esetben a hivatali vezetésével . . . , de a könyvtár feladatát magáénak te
kinti és a cél elérésében k ife jt e t t munkájával önmagát a könyv
tár e vonalon való képviselőjének te k in ti." /A tizedik évfolyam kezdetén. = 10. évf. 1967. 1. sz. 3. p ./
A lap és a könyvtár dolgozói között az évek során szoros kapcsolat alakult k i. Ezt a lap olvasottsága, megjelentetésének igénylése mellett egyebek is igazolják. Illusztrálására idézzünk 1961-ből egy szerkesztőségi megállapitást: "Lapunkat élővé és olvasottá egyfelől könyvtárunk újjáépítésében, pártszervezetünk és szakszervezetünk életében b etöltött szerepe, másfelől ir ó i gárdája tette. A cikkek szerzőinek, tudósításain le Íróinak sorá
ban könyvtárunk legjob b ja i váltották egymást, köztük igen sokan - Bánlaky Éva, Beck Oszkár, Bóday Pál, Borsa Gedeon, Farkas László, Futala Tibor, Gombocz István, Medrey Zoltán, Tombor Ti
bor, Vargha Balázs, Varga S. Frigyes, Wix Györgyné, hogy csak néhányat említsünk - szinte állandó munkatársként dolgoztak."
/Egy uj évfolyam kezdetén. = 4. évf. 1961. 1. sz. 1. p ./
Helyszíni tudósításként olvashattuk 1964-ben egy akkori munkatársunknak - k ritik ai megjegyzésekben sem szűkmarkú - olva
sói levelében: "Ma már eseményszámba megy az osztályunkon a Hira
dó megjelenése. Ki az első betűtől az utolsóig végigböngészi, ki meg csak az őt különösen érdeklő írásokat fu tja át, azonban igy vagy úgy, mindnyájan olvasói vagyunk a lapnak. . . . Kommentárok
is fűződnek a cikkekhez, helyeslés, nemtetszés, a vita végig- gyürüdzik az osztályon, s azután e lü l." /Jakab Róbert: Hozzá
szólás a Hiradó cikkeihez. = 7. évf. 1964. 4. sz. 171-172. p ./
Ez a magyarázata annak i s , amit /a nem egyszer tanulmányi szinten i r t cikkekre is figyelemmel/ szinte egyedülállónak k ell tekintenünk. Azt ugyanis, hogy a lap indulásától mindmáig a kö
zölt cikkekért honoráriumot sohasem f iz e t e t t , jó lle h e t a cikkek jelentős részének témáját a szerkesztő bizottság határozta meg /helyesebben: felkérésére Írtá k /.
De erről tanúskodik lapunk megmaradása és fe jlő d é s e i s . Azt könyvtárosok tudják a legjobban, hogy a másfél évtizedet meghaladó idő nem szokványos a Híradóhoz hasonló lapok életében.
A Hiradó ebben is k iv étel. Igaz ugyan.hogy uár három alkalommal - is szünetelt eddigi története folyamán, de mindig életre kel
te tte olvasóinak íg é r je és a gondozásét vállalók akarása. És, amit a legfontosabbnak tekinthetünk, minden újraindulása egy-egy újabb állomását jelen tette fejlődésének. Ezért is állapíthattuk meg 1973-ban " . . . lapunk, amely már alapításakor helyes célo
kat tűzött ki maga e lé, elképzeléseihez mindig hü maradt, ugyan
akkor azonban mind szélesebb területet fo g o tt át és mind igé
nyesebb megoldási formákat v á la s z to tt."
A Hiradó szerepe a könyvtár életében
Érdemesnek látszik megállani Jakab Róbert már em lített cikkének egy másik megállapításánál: " . . . nyilvánvalóan hasz
nos lenne - irta hozzászólásában - s a cikkek szerzői és a könyvtár vezetősége egyaránt örömmel fogadná, ha nem sajnálnánk a fáradtságot to lla t fo g n i. Könyvtárunkban azonban nem buzog különösebben a vitakedv, s ha i t t - o t t mégis jelentkezik, több
nyire megreked a "folyosói-munkaértekezletek" színvonalán.".
A Hiradó á lt a l fe lv e te tt kérdésekhez való hozzászólás szük
ségességét lapunk szerkesztősége mindig hangsúlyozta. Kovács Máté, az ELTE könyvtártudományi tanszékének néhai vezetője, e zt, a Hiradó munkájának egy értékelésében ki i s emelte. "A Hiradó - irta - nemcsak követi és r ö g z ít i, hanem bizonyos mér
tékig b efolyá solja és a la k ítja is az eseményeket. Különösen a tervek és feladatok körvonalozásával, még inkább egyes problémák
megvitatásának lehetővé té te lé v e l. Úgy tűnik . . . a közvélemény- -formálásának ilyen és hasonló hatékony módjait érdemes volna az eddigieknél gyakrabban alkalmazni. /Az OSZK Hiradóiól könyv
tárügyünk szemszögéből. = 12. évf. 1969. 1- 2 . sz. 2. p ./
A v ita , a fe lv e te tt kérdések visszhangja persze sok más tényezőtől is fü ggött. A Hiradó egyes évfolyamainak tükrében vizsgálva ezt a kérdést, az 1959-1960-as, az 1964-1966-os, majd az 1970-es évek v itá i említhetők elsősorban. Témái az akkor ak
tuális kérdések voltak. Csak a jelentősebbeket emlitve: a mün
cheni szakjelzetes anyaggal kapcsolatosan az OSZK katalógusai
nak kérdése / 1960. 3-8. s z . / , "Az olvasószolgálat kérdései a munkatársak és az olvasók szemszögéből" /1964. 4-7. s z ./ , az OSZK szakkönyvtári fu n k cióiról fo ly ta to tt v ita , amelynek során ir o dalomtörténészeket és történészeket is megszólaltattunk /1964.
9. sz. - 1966. 3» s z . / . A könyvtárunk nevéről fo ly ta to tt vitaso
rozatban /1965. 1- 6. s z ./ külön hangsúlyt kapott a Széchényi Fe
renc nevéhez való ragaszkodás, s a cikkek közvetve szerepet já t szottak a könyvtár mai elnevezésének /Országos Széchényi Könyv
tár - Magyar Nemzeti Könyvtár/ kialakitésában is .
Olyan szakmai kérdések voltak ezek, amelyek azzal, hogy le hetőség a dódott nyilvános megvitatásukra, a könyvtári demokrácia érvényesülésének is mutatói voltak. Mutatói annak, hogy a könyv
tár vezetése egy-egy időszakban milyen mértékben kivánt dolgozói együttesére támaszkodni a könyvtár alapvető feladatainak kimun
kálásában.
A Jakab Róbert á lta l em lített "vitakedv" hiánya, ille t v e a dolgozók körében felvetődő kérdéseknek a "folyosói-munkaértekez- le te k "-re való á ttétele azonban elsősorban a k özéleti /fejezzü k ki úgy, hogy, a könyvtár mindennapi életében felm erülő/ problémák megvitatásának szükségességére vonatkozott. Ő maga is egy ilyen esetből indult k i. Albert Gáborra hivatkozott, aki a Hiradóban /"ösztöndijak " az OSZK-ban. = 7. évf. 1964. 3» sz. 77-80. p . / az e lle n emelt sz ó t, hogy egyes kérdésekben a dolgozókról, azok meg
kérdezése nélkül döntenek fe le tte s e ik .
Célszerűnek látszik a Hiradó szerepét ebből a szempontból is megvizsgálni.
Idézhetjük a Híradó 1963. évi számaiból példaként Vadász Ferencné szavait: "Különböző szakmai megbeszéléseken - irta -
. . . gyakran hangzik el más-más általános fogalmazásban - r i t kábban konkrét megközelítésben - egyazon probléma, amelyet rö
viden igy fejezhetnénk ki: hivatásunknak érezzük munkánkat, szeretnénk az előttünk á lló nagy feladatok megoldásának kezde
ményező részesei lenni és érezni i s az alkotó munka jó le ső örö
mét - de sajnos . . . " /Közügy,- közös ügy. = 6 . évf. 1963. 5. sz.
154-155. p ./
És a z t, hogy a könyvtár munkája demokratikus vonásainak fe jle s z té s é r ő l és a dolgozókkal való kapcsolat erősítéséről v olt szó, azt egy másik cikk húzta alá: " . . . annak a szemlé
letnek, vezetési állásfoglalásnak a felszámoláséra van szükség - olvashatjuk a cikkben - , amely tehernek tartja a társadalmi erőknek bevonását a h ivatali munkába és egyre inkább azokat a megoldásokat keresi, amelyekben az adminisztratív utasítás lép a meggyőzés és a dolgozók mozgósításának helyébe." /Horváth Viktor: Ahogyan mi látjuk. = 6 . év f. 1963. 5. sz. 130. p ./
Vadász Ferencné cikke egyben megoldást is java solt: "Az OSZK Híradó a mi lapunk. Eddig is szívósan, közmegelégedésre
tájékoztatta minden munkatársunkat belső életünk eseményei
r ő l . . . Ennek a jó tájékoztató jellegnek feladása nélkül kapjon szót hasábjain az olvasó i s . A szerkesztőséghez érkezett közér
dekű javaslatok, a munka folyamán formálódó vélemények, akadá
lyok, problémák jelenjenek meg lapunkban. A közösséget érdeklő válasz kövesse ezeket az "in terpellá ciók a t" és - talán mondanom sem k e ll, ha már parlamenti szinten gondolkodunk és írunk - b iz tosítsuk az in te rp e llá ló "mentelmi jogát" i s . . . . "
Felesleges lenne újabb példákat hozni. A fe lsz ó la lá s lehe
tősége megvolt és dolgozóink egy része é lt is azzal. Tény, hogy 1964-től megnövekedett a lapban a szakmai és közérdekű kérdések
kel foglalkozó cikkek és a munkaértekezletekről való beszámolók száma s a lap egyre növekvőbb részét fog la ltá k l e . Persze a ké
sőbbi idők változást is hoztak. A "miért" kérdésre a választ azonban már máshol k e ll keresnünk.
Szerkesztési elvek a gyakorlatban
változatlanok maradtak ugyan, de, részben az egymást váltó szerkesztő bizottságoktól, részben a körülményektől meghatáro
zottan, más és más hangsúllyal érvényesültek. A Híradó szer
kesztési munkáját k e ll korszakokra bontanunk annak a megállapí
tásához, hogy a lap programja célkitűzéseinek egyike vagy mási
ka mikor és milyen mértékben dominált.
Kiindulási alapként célszerűnek látszik a tizenhét eszten
dőt két részre bontani úgy, hogy 1965 második és 1966 első fe lé t átmenetnek tekintjük.
Az első időszaknak, az 1958_1965-ös éveknek közös vonása, mindent meghatározó törekvése a könyvtár átszervezése nyomán kialakuló uj feladatokra való mozgósítás. Ebben az időszakban a lap programjának domináns eleme az OSZK dolgozóinak egészét egyesitő kollektíva összekovácsolására való törekvés v o lt. An
nak a kollektívának a kialakítása, amely cselekvő részese, vég
rehajtója lehetett az uj feladatoknak. A hangsúly tehát /Kovács Máténak a már em lített értékelő cikke sz e rin t/ a "szűkebb házi kérdésekkel" való foglalkozáson v o lt . Ez időszak végén, az 1965- 1965-ös években a lap szerkesztési vonalának központjába a mér mozgósított társadalmi erőknek az az igénye került, hogy bekap
csolódhassanak a h iva tali feladatok megoldásába.
A Híradó 1958 májusában a könyvtárral együtt megújuló szak- szervezeti mozgalomból nőtt ki és arra épült. Ebben az időben a lapot 1959 márciusáig a szakszervezeti bizottság nevében Kovács József, az SZB propagandistája mint szerkesztő és az SZB elnöke, Horváth Viktor á llíto ttá k össze és adták ki a tagság tájékozta
tására.
A lap tehát a szakszervezeti munka közvetlen eszköze v o lt, a szakszervezeti mozgalom pedig a lapnak bázisa. így szakmai, közéleti és minden más vonatkozáséban a lap a szakszervezeti é le te t és annak a könyvtár fela d a ta it s e g ítő , közösségi életét építő munkáját, eredményeit vagy az arra irányuló k ísérleteit tükrözte. Ez lényegében 1965 végéig igy is maradt.
1966 folyamán a lapnak az addigi bázisa vá ltozott meg, he
lyesebben: kiszélesedett és miután /nem kismértékben ebből kö
vetkezően i s / a lap megjelenése 1966 jú liu sé tó l 196? szeptembe
réig szünetelt, ez időben is k ife je z te a két időszak közötti e l
térést.
Az 1966-1967-es évek a könyvtár munkájában /társadalmi vo
natkozásaiban i s / egy uj időszak kezdetét je le n tik .
Ekkor indult meg az OSZK-ban a harmadik ötéves tervre /1966-1970/ előirányzott feladatok végrehajtása.. Előtérbe a Várba való felk öltözés előkészületei kerültek: a könyvtár á l
lományának számbavétele és az un. rekonstrukciós munkák. Meg
kezdődtek a helyhiány miatti költözködések, a tárak és az á llo mány egyes ré sze i "vándorútra" indultak. Előbb Rákospalotóra /a z ott vásárolt és átalak ított épületbe/, majd a k is c e lli és a keszthelyi kastélyba. Uj vezetőséget választott 1967 február
ban a szakszervezet, márciusban pedig a KISZ. Egyszóval: uj táv
latokkal, uj adottságokkal egy uj é le t kezdődött. Ennek megfe
lelően vált szélesebbé az OSZK Hiradó bázisa, szerkesztő b iz o t t ságának pedig uj feladatok megoldására k e lle tt felk észü ln ie.
A lap továbbra is a párt és á szakszervezet orgánuma maradt, célk itű zései sem változtak, de a körülményekből következően
szerkesztésében és tartalmában változtatásokra v o lt szükség.
" . . . Könyvtárunk mozgalmi szervezeteinek vonalán történt vál
tozások m ellett szerkeszt ős égünk belső együttesét k e ll elsősor
ban kialakitanunk ahhoz, hogy színvonalas és eredményes munkát tudjunk végezni . . . /hangsúlyozta a lap újraindulásakor az uj évfolyamot bevezető ciicfc# majd igy fo ly t a t t a / Lapunk tartalmát ille tő e n . . . jobban előtérbe kivánnánk á llita n i a mindennapi kérdésekkel való foglalkozást úgy, hogy dolgazóink á llá sfog la lá sá t, az egyes kérdésekre való reagálást, észrevételeik et, ja
vaslataikat tükröztesse." /10 . évf. 1967« 1» /Szeptember/ sz.
2-3. p.
Mindezek együttesen és szükségszerűen a Hiradó programjá
nak előterébe a könyvtár problémáival, a szakmai kérdésekkel va
ló rendszeres foglalkozást á llít o ttá k . Ez határozta meg a Hiradó arculatát az 1967-tel kezdődő második időszakaszban. Ennek je lentőségét emelte ki Kovács Máté /a z előbbiekben már em litett cikkének azzal a megállapitásával, hogy a Hiradónak " . . . fontos szerepe van az OSZK keretein b e lü l, de elju t a hatása a könyvtár
ügy más te rü le te ire i s . "
A Híradó szerkesztő bizottságai
A lap szerkesztése indulásától kezdve k ollek tiv munka v o lt . Az egyes számok tervezését /a közlésre szükséges és a l
kalmas témák kiválasztását és a z t, hogy azok megírására kit kérjen meg a szerkesztőség/, a már megjelent számok értékelé
sét a mindenkori szerkesztő bizottságok végezték. A Híradó meg
jelenésének első éveiben az aktuális kérdések megválasztásában, nemegyszer kezdeményezésében az SZB akkori /S a lla i István ál
ta l v e z e te tt/ szakmai munkabizottsága já tszott jelentős szere
pet. így lettek a lap szerkesztő b izottsá g i ü lései a könyvtár életének, munkájának, terveinek és eseményeinek valóságos v i
taköreivé.
Az első szerkesztő bizottság 1959 február folyamán alakult meg. Miután a lap addigi szerkesztőjét, Kovács Józsefet az in - tázetvezetés a z ir c i müemlékkönyvtár vezetésével bizta meg, a Híradó fe le lő s szerkesztője Horváth Viktor l e t t . /2 . évf. 1959»
4. sz. 6. p ./
A tizenhét év folyamán /figyelmen kivül hagyva az időköz- , beni egyes személyi változásokat/ a Híradónak négy szerkesztő bizottsága v o lt . Az első az 1959-1961-es években, a második
1962-től 1966-ig, a harmadik az 1967-1969 k özötti években műkö
d ött. Időrendben a negyedik szerkesztő bizottság 1970-ben ala
kult, 1975-ban azonban e mindmáig működő együttesben a szerkesz
té si munkák közvetlen vezetését - főszerkesztőként - dr. Németh Mária vette át.
1958 májusától 1974 decemberéig szerkesztő bizottsá gi ta
gok voltak: Bánlaky Éva /1960. január - 1965. március/, Belo- horszky Mária /1971. május - 1972. junius/, dr. Borsa Gedeon /1962. október - 1965. március/, dr. Csapodi Csabáné /1962.
október - 1965. március/, dr. Faragó Lászlómé /1970 októberé
t ő l / , dr. Ferenczy Endréné /1970 á p r ilis á t ó l/, dr. Gombocz I s t ván /1959» március - 1965* március/, Gyulai Árpád / 1969. márciu
s á t ó l/, dr. Hankiss Elemér /1962. február - szeptember/, Horváth Viktor /1958. május - 1974. december/, I s z la i Zoltán / 1969. már
cius - 1972. február/, dr, Jeszenszky Géza /1970. augusztus - 1973* febru ár/, Juhász Lászlóné szerk. titk ár / 1971. május - 1974. augusztus/, Kovács Ilona /1967. szeptember - 1974. decem-
b e r /, Kovács József /1950. május - 1959« február/, dr. Lázár Péter /1959. március - 1961. december/, M ilhoffer Alajos /1967.
szeptember - 1969» február/, dr. Németh Mária /1975 januárjá
t ó l / , Ónódy Miklós /1965 á p rilis - 1969. február/, Óvári Sán
dor /1965. á p r ilis - 1966. junius/, Papp István /1962. októ
ber - 1965. szeptember/, Révay Rita szerk. titkár /1974 novem
b e r é tő l/, Somkuti Gabriella /1963 jú liu s á tó l/, Sővényházy C sil
la /1974 m árciusától/, Szűcs Ilona /1959. március - 1962. no
vember/, Török Sára /1973. január - december/, Vadász Ferencné /1970. november - 1971. május/, Vásárhelyi Judit /1970. novem
ber - 1971. május/, Veöreös Enikő /1973* januárjától/ és dr.
Wix Györgyné /1967 szeptemberétől/.
A szerkesztő bizottságok tagjai közül szerkesztői t is z t séget töltöttek be: Horváth Viktor, / f e l . szerkesztő: 195 9. már
cius - 1974. december/, Kovács József /szerkesztő: 1958. május - 1959« febru ár/, dr. Németh Mária /főszerk esztő: 1973 január
j á t ó l / , Papp István /szerkesztő: 1963« jú lius - 1965« szeptem
b e r /, Somkuti Gabriella /szerkesztő: 1963« jú liu s - 1965» szep
tember és 1967. szeptember - 1970. december/, dr. Wix Györgyné /szerkesztő: 1967« szeptember - 1970. december/.
A lap fe le lő s kiadója a Szakszervezeti Bizottság, ill e t v e annak mindenkori titkára v o lt : 1958 májusától 1966 júniusáig Horváth Viktor, 1967 szeptemberétől 1969 márciusáig M ilhoffer Alajos és 1969 márciusától Gyulai Árpád.
Rovatok, cimek és cikksorozatok
Tizenhét év eseményeit tükrözik a lapnak azok az állandó rovatai vagy időszakosan használt cimei is , amelyeken a szer
kesztőség a lap tartalmát csop ortosította . A következőkben eze
ket ismertetjük.
Az egyes számok nyitó-rovatát jelentő "Krónika” az inté
zetvezetés munkájáról és a személyi változásokról tájékoztat
ta o lv a só it. Bár ezen a cimen csak 1970-től szerepel, ez a ro
vat lényegében egyidős lapunkkal, hiszen az 1958 márciusában alakult vezetői kollégium már 1958. ju lius J -i ülésében úgy ha
tározott, hogy " . . . a Híradóban rendszeresen tájékoztatni k e ll a könyvtár d olg ozóit a kollégium á lta l tárgyalt minden, a könyv
tár munkájával kapcsolatos közérdekű kérdéseiről". /Az OSZK kollégiumának üléséről jelen tjü k . = 1. évf. 1958* 5-8« sz. 3*
p ./ A rovat szerkesztője 1970 októberéig Horváth Viktor, azt követően pedig Somkuti Gabriella v o lt . A személyi híreket és változásokat dr. Hernády Dénes közölte.
Hasonlóképpen állandó je lle g g e l szerkesztődött a "Munkánk
r ó l, kérdéseinkről" c . rovat i s , amely az OSZK munkájának aktu
á lis kérdéseiről nyújtott rendszeres és átfogó tájékoztatást.
E rovat 1959-1988 között "Könyvtárunk kérdéseiről" cimen sze
repelt. Szerkesztője 1987-től 1972 júniusáig dr. Wix Györgyné v o lt .
Annak érdekében, hogy olvasóink saját részfeladataikon túl az OSZK egészét is megismerhessék, lapunk szerkesztő b i
zottsága folyamatos feladatának tekintette a múlt és a jövőt épitő jelen kérdéseinek rendszeres ism ertetését. Ezt a c é lt két, ma is élő rovat szolg á lta .
A "Múltúnk, örökségünk" cimü - az OSZK története egyes eseményeit idéző, résztanulmányokat tartalmazó - rovat 1967- ben indult. A rovatban közölt tanulmányok többségét dr. Ber- lász Jenő ir t a .
Az 1959-1981-es évek folyamán a könyvtár egyes osztályai
nak munkáját az "Ismerjük meg!" c. rovatunkban mutattuk be. Ti
zenkét évvel később ugyanezt a célt a "Nosce te ipsum!" c. rovat szolgálta . A cé l azonos v o lt, de ezt az 1973-ban in d itott rova
tot /a z 5-6. számtól/ már azzal az igénnyel szerkesztettük, hogy az egyes osztályok szűkebb szakterületük hazai és nemzet
közi eseményeiről s munkájuk fejlődésének tá v la ta iról is adja
nak számot lapunk hasábjain. A rovat szerkesztője dr. Faragó LászIóné.
Szűke bb és tágabb értelemben vett szakmai kérdésekkel a tizenhét év folyamán több rovat fo g la lk o z o tt.
Ilyen jellegű volt az OSZK magyar vonatkozású k ü lföld i szerzeményeit ismertető cikksorozat, amelynek ö s s z e á llitó ja 1966-tól a nemrég elhunyt dr. Birkás Endre v o lt . Két célt k í
vántunk ezek közlésével szolg á ln i. Részint tájékoztatást akar
tunk nyújtani a k ü lföld i kiadóknak a magyar irodalom iránt meg
nyilvánuló érdeklődéséről, részint "bepillantást kívántunk ad
ni a halárainkon tú li magyar irodalmi termésbe.
Ezt egészítette ki az 1970-1972. években annak az újabb történ eti irodalomnak összefoglaló ismertetése, amelyet könyv
tárunk az angol nyelvterületen kiadott magyar vonatkozású mü
vekből szerzett be. E közlemények szerzője dr. Jeszenszky Géza v o lt .
1970- t ő l feladatunknak .tekintettük a hazai és k ü lföld i szakmai kérdések ismertetését. Ezt a c é lt lapunk "Tájékozódás"
c. rovata sz o lg á lta . Az ezen b elü li "Szakirodalmi tallózás" c.
tájékoztatás ö s s z e á llító i dr. Faragó Lászlóné, Kovács Ilona és dr. Wix Györgyné voltak.
És, amint az történni szokott, lapunknak i s voltak olyan rovatai, amelyek ma már nem élnek, de annak idején, az esemé
nyektől függően hosszabb vagy rövidebb ideig központi témákkal foglalkoztak. Ezekből mutatóba csak kettőt emlitünk.
1959-ben indult és 1966-ig regisztrá lta a Budai Várban ké
szülő székházunk építésének eseményeit az "Épülő uj otthonunk"
c. rovat. A közel két évtizedre elnyúló építkezés tette idő e lő tt meghaladottá foly ta tá sá t. Szerzői dr. Farkas László és dr. Tombor Tibor voltak.
Az egykor ugyancsak pezsgőbb szakszervezeti, helyesebben a szakmai kérdések megvitatásának nagyobb nyilvánosságát igény
lő közösségi é le t te t te aktuálissá az 1959 derekán induló "Sza
bad szóval", majd a "V ita" címet v is e lő rovatunkat. Nem az ér
deklődés hiánya, hanem a megváltozott körülmények zárták le 1970-ben ennek kapuit i s .
A könyvtár belső életének eseményeivel, a pártszervezet, a szakszervezet, a KISZ és a Kamarakórus munkájával esetenként külön cikkekben i s , de 1967 szeptemberétől rendszeresen a
"Könyvtárunk é le té r ő l" c. rovatunkban foglalkoztunk. Ebben az egyes szervezetek külön-külön ismertették munkájuk eredményeit, rendezvényeit és közérdekű h ír e it .
Legutóbb, 1974- őszén /a lap 7-8. számában/ "Ifjú sá g i Fó
rum" cimmel uj rovat indult. Bevezetésére a könyvtár 1974 ápri
lisában ta rtott "Ifjú sá g i Páriámént"-jén fe lv e te tt kérdések
alapján került so r. Szerkesztését - a KISZ megbízása alapján - Veöreös Enikő v á lla lta .
Ami ezen kivül volt
az néhány mondatban összefoglalható. Címszavakban: a lap idő
szakosságának és időnkénti szünetelésének kérdései, megjelen
tetésének formái és azok a mellékletek, amelyek időnként egy- egy közvetlen igény k ielégítésére, jelentek meg. A lap törté
netéhez ezek is hozzátartoznak.
Lapunknak 1958 májusától 1974 decemberéig 185 száma je lent meg 3^00 oldal terjedelemben.
Azok száméra, akik a számadatokból olvasni és következtet
ni is tudnak, az egyes számok megjelentetését és terjedelmét év
rendben részletezzük i s . 1958-ban 14 szám je le n t meg 52 oldal terjedelemben. 1959-ben 21 szám 227 oldalon, az 1960-1962. évek
ben 12-12 szám 248, 230 és 228 oldal terjedelemben. 1963-ban 5 szám 167, 1964-ben 10 szám 292, 1965-ben 12 szám 274-, 1966-ban 6 szám 109, 1967-ben pedig 4 szám 118 oldalon. Az 1968-1971»
években a lap rendszeresen összevont számokban kéthavönként je
lent meg 180, 214, 198 és 184 oldal terjedelemben. 1972-ben 6 szóm 109, 1973-ban és 1974-ben 12-12 szám 256, ille t v e 314 o l
dalon.
A Híradó a tizenhét év folyamán három alkalommal szünetelt időlegesen: 1963 januárjától júniusáig, 1966 jú liu sá tó l 1967 augusztusáig és 1972-ben jú liu s t ó l az év végéig. E kényszerű szünetelések közül az 1966-1967» éviekről az előbbiekben már v olt szó. A lap 1963» és 1972. évi szünetelései nem az olvasói igények, hanem a szerkesztői teendőket összefogó kéz hiányából adódtak.
A Híradót A4—es formában adtuk közre. Az 1958-1959» évek
ben sten cil-sok szorosit ásban, borítólap nélkül jelent meg, az első két szám egyleveles nyomtatványként. 1960-tól xerox-rota- print nyomással készült, 1961-től pedig borit ó fe d é lle l jelen t meg. A 4. évfolyam utolsó számától /1961 decemberétől/ előbb a lap első oldalán, majd 1963-tól a boritófedélén rendszeresen közölt képeket a könyvtár gyűjteményeinek egyes darabjairól, vagy OSZK-vonatkozásu rajzokat és fényképeket.
A lap korlátozott számban kisebb terjedelmű kiadványokat is m egjelentetett. Ezek közreadása esetenként olvasói egy-egy szűkebb körének használtatására történt.
1965-ben jelen t meg a Hiradó 1965-1964. évi válogatott cikkeit tartalmazó repertórium. E kiadványt Papp István, a lap akkori szerkesztőinek egyike á llít o t t a össze.
1968-ban és 1969-ben a szerkesztőség a lap különszámaiként adta közre a szakszervezet á lta l rendezett k ü lföld i tanulmányi kirándulások utiprogramját. Az első az 1968. á p rilis 27-étől május 6 -ig tartó csehszlovákiai, a második az 1969. augusztus 16-27-i romániai utazás tanulmányi c é lja it ismertette. Mindkét kiadvány A5-ös formában 60-70 példányban je le n t meg a kirándu
láson részvevők száméra.
"Nosce te ipsum!"
Ezt a szólásmondásként használt la tin nyelvű idézetet 1973-ban egy játékos ö tle t á llit o t t a lapunk egyik rovata élé re . Az e cim alatt közölt cikkek könyvtárunk egyes szakterületeinek megmutatását szolgálták azzal az elgondolással, hogy céltuda
tosan és eredményesen dolgozni csak a könyvtár munkája egészé
nek ismeretében lehet.
Ebben az á t v it t értelemben címszó lehet most is , amikor az OSZK Hiradó tizenhét éves történetének végéhez értünk.
Ismerjük meg jobban közvetlen múltúnkat is , amelynek a mai munka fo ly ta tá sa . Legyen e tizenhét évnyi történet segítség, tapasztalatátadás és tanulság. Az egykori krónikások nevében adjuk és ajánljuk az OSZK mai és eljövendő könyvtárosai és ve
zetői kezébe.
Budapest, 1977 októberében
ÚTMUTATÓ
A repertórium tartalma
A repertórium a könyvtár lapjának, az "OSZK Hiradó"-nak 1958-tól 197^ -ig terjedő cikkatyagét dolgozza f e l , közvetve pedig - szerkezetéből adódóan - a könyvtár közelmúltja tizen
hét esztendejének eseményeit tartalmazza. A lap ugyanis indu
lásától kezdve krónikása kivánt lenni és volt ténylegesen az Országos Széchényi Könyvtár munkájának, feladatai végrehajtá
sának és közösségi életének. így a folyamatosan rögzített ese
mények időrendben és témánként való csoportosítása a repertó
riumot a fe n t i időszak kronologikus naplójává te tte .
A cikkanyag repertorizálásában a válogatást az elérhető teljességre való törekvéssel együttesen alkalmaztuk. így:
- nem dolgoztuk f e l a Híradónak más lapokból esetenként átvett cik k eit, közleményeit, de felvettü k mindazokat, amelyek
ben az OSZK-ra vonatkozó rész is v o lt ;
- nem repertorizéitűk a lap állandó jellegű rovatainak és cimeinek többségét, de az efemer értékűek mellőzésével kiemel
tünk azokból minden, a könyvtár munkájára, közösségi életére vonatkozó jelen tős eseményt h ir formájában;
- mellőztük az olyan cikksorozatokat is , amelyek folyama
tosan adtak h ir t p l. a könyvtár uj kü lföldi szerzeményeiről vagy a könyvtári folyóiratokban me gjelent cikkekről, de re g isz t
ráltunk minden olyan szerzeményt /sokszor csak hir formájában/, amelyet kiemelkedőnek Ítéltünk;
- nem vettük f e l a híradás je lleg ű személyi rovatokat sem / p l . k ü lföld i vendégeink vagy munkatársaink k ü lföld ön /, de a
"Személyi hirek és változások" c . rovatunk fontosabb adatait hármas tagoltságban /kitüntetések, nyugdíjazások, halottaink/
a repertórium "Függelék" c. részében rögzítettük.
A repertórium szerkezete
A repertórium a cimleirások sorszámozott té t e le it tizedes rendszerű szerkezetben k ö z li, amelynek csoportositása lényegé
ben megegyezik a könyvtárunkat ismsrtetö tájékoztatók vagy az OSZK évkönyveiben közölt jelentések fe lé p íté s é v e l. Más megfo
galmazásban: egy egységes szerkezetben összegezi a könyvtár élete és munkája minden érdeminek tekinthető eseményét úgy, ahogyan az a Híradó hasábjain, az annak idején megjelent cik
kekben és más híradásokban tükröződött.
A könyvtár tanácsadó testületének /kollégium i, vezető-ta
nácsi és főosztályvezetői értek ezletek / ü léseit nem külön cso
portként, hanem az üléseken tárgyalt kérdések s z e r in t i.bontás
ban szerepeltettük. Ezeknek egy részét /miután a Híradó annak idején a napirenden szereplő kérdéseket nem mindig r é s z le te z te / csak h ír formájában közölhettük. Ennek pótlására zárójelben feltüntettük az ülés pontos időpontját, ami a repertórium hasz
nálója részére lehetővé teheti a könyvtár központi irattárában való utána keresést, ahol ezeknek az üléseknek az iratanyaga megtalálható.
A repertórium cím leírásai
A cimleirások a "Könyvtári cim leirási szabályok" c. szab
vány alapul v ételév el, de a repertórium je lle g é b ő l következően és a terjedelem csökkentése c é ljá b ó l módosításokkal készültek.
Jelentősebb módosításaink:
a / A tárgyuk szerint összetartozó cimleirások adatait ese
tenként - ha erre lehetőség v o lt - egy cím leírás keretébe össze
vontan közöltük.
b / Az egymást követő azonos cimü cikkek leírásánál a cim ismétlése helyett az "Ua." je lz é s t alkalmaztuk.
c / A több csoportba sorolható címleírásokat nem többszöröz
tük. Pótlásukat közvetlen utalások formájában, vagy a mutatók segítségével oldottuk meg.
d/ Az egyes csoportokon belül a cím leírásokat a cikkek meg
jelenésének időrendjében soroltuk be. Indoklása kettős.
- A könyvtár munkáját, a feladatok megoldását v. megol
datlanságát a repertóriumban a maga folyamatosságában, időren
di egymásutániságában kivártuk szem léltetni. Ezt pedig csak időrendi besorolással leh etett e lé r n i.
- Egy másik nem kevésbé fontos indok a szemtanú h ite le s ségével való látás b iztosítá sa v o lt. Könyvtárunkban ugyanis /ah ol a vélemények megnyilvánulásának a Hiradóban Írásos lehe
tősége v o l t / az egyes feladatok megoldásának sikerét vagy s i kertelenségét, a közösségi életben felvetődő kérdések v ita to tt
ságát vagy visszhang nélkül maradását, az e kérdésekkel fo g la l
kozó Írások mennyiségén vagy hiányán keresztül i s szem léltetni lehet.
Ezért és ilyen elgondolással alkalmaztuk a cikkek idő
rendi besorolását. A repertórium egyes csoportjainál e tt ő l va
ló eltérések természetesen voltak és k e lle tt is legyenek.
e / A szokásostól eltérően terjedelmesebb annotációt kel
le t t fűznünk az egyes cimleírásokhoz. Ezt az összefüggések k i
emelése, esetenként a kevésbé ismert előzmények ismertetése, az események folyamatosságának megláttatása egyaránt szükséges
sé te tte .
A repertórium mutatói
A repertóriumban való tájékozódást a tartalomjegyzék, a szerzői névmutató és a betűrendes mutató együttesen b iz t o s ít ják. Mindkét mutatóban tételszámok szerepelnek. A rö v id íté s- jegyzék a cimle Írás okban előforduló te s tü le ti nevek és az egyéb k ifejezések rövidítéseinek feloldását összevontan k ö z li.
1. Szerzői névmutató
A repertóriumban szereplő személynevek nagyobb száma in
dokolta a cikkek szerzőinek külön mutatóban való közlését.
A többszörözések elkerülésére aláhúzással jelöltü k azok
nak a cikkeknek tételszámát, ahol a szerző neve más vonatkozás
ban / p l . könyvének, előadásának, kollégiumi előterjesztésének stb. ism ertetése/ szerepel.
Ha a lapban a szerző családnevén kívül leánynevén is sze
repel, utalásos fe lv é t e lt alkalmaztunk. A sziglák feltü nteté
sét a mutatóban mellőztük.
2. Betűrendes mutató
A repertórium je lle g é b ő l következően e mutatóban elsősor
ban az OSZK szervezetével, munkájával és közösségi é letév el szorosan összefüggő nevek, tárgyak és fogalmak szerepelnek.
I t t tüntettük f e l a cimleÍrásokban és az annotációkban szerep
lő nem szerzői személyneveket is .
A cikkekben szereplő k ü lfö ld i városneveket a mutatóba ál
talában nem vettük f e l , ille t v e azokat az országnevek ala tt szerepeltettük. Ezeken belül azonban - a könnyebb tájékozódás elősegítésére - tárgyi megjelöléseket és csoportosításokat / p l . k iá llítá so k , rendezvények, tanulmácyutak s t b ./ alkalmaztunk.
RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK
AK Akadémiai Kiadó
ÁEV Állami Könyvterjesztő V állalat
B.IEKK Budapesti Műszáléi Egy tem Központi Könyve;
ra
bmb British. National Bihliography bőv. b őv ített
Bp. Budapest c. cim, című DSB Deutsche
Staatsbibliothek egyet. egyetemi
EIÍCE Eötvös Loránd Tudományegyetem
& Építésügyi Minisztérium ETO Egyetemes Tizedes
Osztályozás évf. évfolyam
főov# főosztályvezetői ESZEK Eővárosi Szabó Ervin
Könyvtár Et fo rin t h* helyettes i l l . illu s z tr á c ió ism. ism erteti
JA TE József A ttila Tudományegyetem let. körülbelül
KEKK K ülföldi Eolyóiratok Központi Katalógusa kibőv. k ibővített
KISZ Magyar Kommunista Ifjú sá g i Szövetség KKI Kulturális Kapcsolatok
Intézete KLTE Kossuth Lajos
Tudományegyetem
KITEK Kossuth Lajos Tudomány- egyetem Könyvtára KMK Könyvtártudományi és
Módszertani Központ kny. különnyomat
k o ll. kollégiumi
közp. központ, központi KSH Központi S ta tisztik a i
Hivatal
KSílK Központi S tatisztik ai Hivatal Könyvtára KtSM KülUgyminiszt érium KV Külkere slcede Írni
Vállalat ld. lásd
M.K. Magyar Közlöny MER Magyar Eolyóiratok
Repertóriuma mh. meghalt
MKE Megyar Könyvtárosok Egyesülete
MM Müve lödésilgy i Minisztérium
MNB Magyar Nemzeti B ibliográfia
MNM Magyar Nemzeti Muzeum MRT Magyar Rádió
és Televízió MSZ Magyar Szabvány
MSZBT Magyar-Szovjet Baráti Társaság
Msaap Magyar S zocialista Munkáspárt
MTA Magyar Tudományos Akadémia
MTAK Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára MTI Magyar Távirati Iroda NOo Nemzetközi
Csere szolgálat NDK Német Demokratikus
Köztársaság NSZK Német Szövetségi
Köztársaság ny,' nyomda, nyomdai
OGYJ Országos Gyarapodási Jegyzék
OKDT Országos Könyvtárügyi és Dolcumentáoiős Tanáos
o tt . oktatási
OKI Országos Könyvtárügyi Tanáos
OMK Országos Műszaki Könyvtár
OMKDK Országos Műszaki Könyv
tár és Dokumentáoiós Központ
OSZK Országos Széchényi Könyvtár
ÖNB Österreichische Natio na.ljbib l i o t hek
össze
á ll. összeá llította
P« pagina
pfm polofolyőméter r . rész
HMK Régi Magyar Könyvtár HM Ny Régi Magyarországi
Nyomtatványok
RltyT Régi Nyomtatványok Tára speo. sp eciá lis
stb. és a többi sz. szám
SZB Szakszervezeti Bizottság szerk. szerkesztő.
szerkesztette
SZOT Szakszervezetek Országos Tanáosa
SzSzK Szovjet S zocialista Köztársaság
SZU Szovjetunió
TC/46 Technical Commitee/46 [ISO-bizottság]
TIT Tudományos Ismeretter
jesztő Társulat ts z . tételszám
tud,1 tudományos ua. ugyanaz un. úgynevezett
USA Az Amerikai Egyesült Államok engol nevének kezdőbetűi
AZ
1958-1974-ES ÉVEK CIKKEI
1 AZ OSZK MÚLTJA ÉS JELENE 1.1 A könyvtár története 1.11 Általában
1. Windisch Éva, V. : Az OSZK történetéről. = 5« évf. 1962.
4-5. sz. 85-87« p.
Az OSZK történetével foglalkozó eddig megjelent müvek, a kutatások jelen leg i helyzete és a további feladatok.
2. Gömböcz István: Amire időben kellene felkészülnünk. = 8.
évf. 1965. 3. sz. 85-86. p.
Az OSZK története megirását,' fakszimile kiadások előké
szítését és uj tájékoztató kiadását szorgalmazza.
3. Jelentés az OSZK története megírásának eddigi munkála
ta ir ó l. /1971. márc. 11-i főov. é r te k e z le t./ [_Hir^ = 14.
év f. 1971. 3-4. sz. 36. p.
Berlász Jenő és Dezsényi Béla e lő te rje sz té s e . 1.12 A könyvtár nevéről
4. V iargha] BHalázs] : Druszánk az OSZK - Országos Szóra
koztató Központ . = 4. évf. 1961. 3« s z • 69-70. p.
Humoreszk.
5. Könyvtárunk nevéről. = 7. évf. 1964. 7« sz. 190. p.
Az AK Lexikonszerkesztőségének adott tájékoztatás a könyvtár elnevezéseinek változása iról.
Vitacikkek:
Wind iseh Éva, V.: Könyvtárunk nevéről. = 8. évf. 1965.
l .s z . 23-25. p. [Hibaigazitását ld. 2. sz. 59. Pj]
Gombocz István: Észrevételek a könyvtárunk nevéről c.
cikkhez. = 8. évf. 1965. 2. sz. 54-56. p.
Windisch Éva, V. : Könyvtárunk nevéről. = 8. év f. 1965.
3. sz. 87-88. p.
Somkuti Gabriella: Még egyszer könyvtárunk nevéről. = 8.
évf. 1965. 4. sz. 109-111. P.
V Qjzkele t.vl A [ndrásj : Adalékok könyvtárunk nevéről szó
ló vitához. = ö. év f. 1965. 5-6. sz. 158. p.
6. Bérlész Jenő: Könyvtárunk neve történeti megvilágít ás- ban. = 10. évf. 1967. 4. /December/ sz. 98-102. p.
7. Kelecséqyi Gábor: "Orszegos Szechengi Konguter". = 14.
évf. 1971» 1-2. sz. 27-28. p.
Szatirikus irás az OSZK-hoz érkező k ü lföld i küldemények cím zéseiről.
I.Q.5 Tanulmányok, cikkek az OSZK m últjáról 1802 - 1918
8. Berlész Jenő: Széchényi Lajos alapítványa [1827] . 10.
évf. 1967* 1. /Szeptember/ sz. 15-15. p.
9. - - : Könyvtárunk eddigi otthonai. = 1 0 . év f. 1967« 2.
/Október/ sz. 41-45. p.
10. - - : Könyvtárunk és a Nemzeti Muzeum. = 10. évf. 1967.
5. /November/ sz. 76-78. p.
11. - - : Széchényi második könyvtár-alapitvénya - 1820. = 11. évf. 1968. 1-2. s z • 15-15. p ., 5-6. sz. 65-68. p.
Széchényi Ferenc soproni gyűjteménye.
12. - - : A Széchényi-féle soproni könyvtár sorsa. = 11. évf.
1968. 7-8. sz. 97-100. p ., 9-10. sz. 119- 122. p.
15» - - : A Széchényi Könyvtár az 1858-i árvíz idején. = 11.
évf. 1968. 11-12. sz. 161-164. p.
14. - - : Könyvkötési gondok könyvtárunkban 1848 e lő t t . = 1 2 . évf. 1969. 1-2. sz. 14-18. p.
15. - - : József nádor és az Országos Széchényi Könyvtár. = 12. évf. 1969. 11-12. sz. 196-199. p.
16. - - : Ahol könyvtárunk másfél évszázaddal ezelőtt otthont ta lá lt . Józsefváros kulturális fe jlő d é s e . = 15. é v f. 1970.
7-8. sz. 152-155. P-, 9-10. sz. 159-164. p.
17. - - : Hogyan jö t t lé tre a Muzeumkert? D-855-1857] • = 16.
év f. 1973. 7-8. sz. 145-148. p.
18. - - s Hogyan le t t a Széchényi Országos Könyvtárból Ma
gyar Nemzeti Muzeum? = 17. évf. 1974.
I . r. Az 1807. évi organizációs terv előzményei. = 7-8.
sz. 188-190. p.
I I . r. Az 1807. évi organizációs terv. = 9-10. 239- 241. p.
I I I . r. A muezumi törvényjavaslat első három pontja. = 11-12. sz. 290-295. p. ,
1919 - 1944
19. Dezsényi Béla: Az Országos Széchényi Könyvtár és gróf Klebelsberg Kunó tudománypolitikája. - Gyűjteményegyetem és B ib lio g rá fia i Központ. = 12. évf. 1969» 5-6. sz. 88-92.
p ., 7-8. sz. 124-128, p.
R é s z le t ---- : Szervezet, ügyvitel és igazgatás az Or
szágos Széchényi Könyvtárban a Horthy-korszak elején c. ta
nulmányából.
20. - - : Az Országos Széchényi Könyvtár hatósági fu nkciói.
H ite le s íté s, könyvkivitel ellenőrzése. = 12. évf. 1969. 9 - 10. sz. 159-164. p. - [Részlet az előbbi tanulmányból,I 21. - - j A két világháború k özötti emigráns-kiadványok be
szerzése Bécsből és Bécsen á t. = 13. évf. 1970. 1-2. sz.
26-29. p ., 3-4. sz. 63-68. p ., 5-6. sz. 98-101. p.
Részlet - - : Fejezetek az Országos Széchényi Könyvtár gyarapitási p o litik á ja és állományának fejlőd ése köréből a két világháború között c . tanulmányából.
22. ' Kelecsényi Gábor: A velencei kulturális egyezmény és az Országos Széchényi Könyvtár /1932/. = 12. évf. 1969. 3-4.
sz. 57-61. p.
23. Haraszthy Gyula: Érdekességek, szines apróságok könyv
tárunk m últjából. = 17. é v f. 1974. 9-10. sz. 242-243. p.
Az OSZK 1919. évi ir a t t á r i anyagából.
1945 - 1970
24. Horváth Viktor : Két évized könyvtárunk é le té b ő l. 1945- 1965. = ö. év f. 1965- 3. sz. 69-70. p.
Emlékezés a Felszabadulás 20. évfordulója alkalmából.
25. Az Országos Széchényi Könyvtár felszabadulás utáni hu
szonöt éve. = 13. évf. 1970. 1-2. sz. 1-3« p.
Részlet az OSZK 1970. márc. 21-i ünnepségén elhangzott beszédből.
26. Bériász Jenő: Huszonöt éve önálló a Széchényi Könyvtár.
= 17. évf. 1974. 3-4. sz. 67-70. p.
A könyvtár önállóságra való sikertelen törekvései az 1949. évi törvényerejű rendeletet megelőző évtizedekben.
1*2 A könyvtár munkáját ismertető kiadványok 1.21 OSZK évkönyvek
27. Az OSZK tudományos kiadványterve. /1958. okt. 9 -i k o llé giumi ü lé s ./ CHirJ = 1. évf. 1958. 9-10. sz. 7. p.
Az évkönyv-sorozat 1959» évi kötetének megjelentetése.
K ije lö lté k az évkönyvek szerkesztő bizottságát.
28. Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve. 1957. Bp. 1958.
Ism. Varga Sándor Frigyes. = 2. évf. 1959* 3« sz. 3« P*
29. Ua. 1958. Bp. 1959. Ism. Dezsényi Béla. = 3. évf. I960.
4. sz. 84. p.
30. Ua. 1959. Bp. 1961. Ism. f t i . CÉutala Tibor] . = t4. évf.
1961. 3« sz. 58-59» P*
31. Ua. I960. Bp. 1962. Ism. Haraszthy Gyula. = 6. évf.
1963. 2. /A u ^ s z tu s / sz. 50- 51. P.
32. Ua. 1961-1962. Bp. 1963. Ism. Faragó Lászlóné. = 7. évf 1964. 3« sz. 64-66. p.
33. Ua. 1963-1964. Bp. 1966. Ism. Varga S. Frigyes. = 9.
évf. 1966. 5-6. sz. 91-92. p.
34. Ua. 1965-1966. Bp. 1967. Ism. Vértesy Miklós. = 11.
évf. I960. 11-12. sz. 157-158. p.
35* Ua« 1967« Bp. 1969. Ism. Is z la i Zoltán. = 13. évf.
1970. 3-4. sz. 54-56. p.
36. Ua. 1968-1969. Bp. 1971. Ism. Isz la i Zoltán. = 1 5 . évf. 1972. >-4. sz. 58-60. p.
37« Ua. 1970-1971. Bp. 1974. Ism. Fülöp Géza. = 17. évf.
1974. 11-12. sz. 279-280. p.
1.22 OSZK tájékoztatók
38. Az Országos Széchényi Könyvtár. [Tájékoztató.] Bp. 1964.
Egyet. ny. 55» p.* illu s z t r . [Angol, francia és orosz nyelven i s ] Ism. _G_[ombocz[_,I[stvári] . = 7. évf. 1964. 7.
ez. 191-192. p.
39. Németh Máriás Uj kiadásban adjuk közre az OSZK Tájékoz
ta tót. = 15. évf. 1972. 5-6. sz. 90- 92. p.
Az IFLA budapesti közgyűlése alkalmából.
40. Az Országos Széchényi Könyvtár - A Magyar Nemzeti Könyv
tár. Bp. 1972. Ism. Tóth András. = 16. évf. 1973. 1-2.
sz. 23-24. p.
2 A KÖNYVTÁR IRÁNYÍTÁSA 2.1 Az OSZK felép ítése 2.11 A könyvtár szervezete
41. Könyvtárunk [1958. évi] átszervezésének nyomában. = 1.
évf. 1958. 5-6. sz. 4. p.
42. fFutala Tibor] / f t i / s Néhány szó egy alakuló részleggel kapcsola tban. — 4. é v f. 1961. 7—8. sz. 176. p.
Az 1952-ben alakult Igazgatási Osztály 1957-ben meg
szűnt. 1961 júliusában igazgatási részleg alakult, amely 1963 márciusában ismét osztállyá l e t t .
43. Az M.M. 72.084/1963 sz. határozatával jóváhagyta a Szín
háztörténeti Tárnak a Történeti Különgyüjtemények, a Mikro
filmtárnak pedig a Modern Különgyüjtemények főosztályához való átsorolását. [HirJ = 6. évf. 1963. 1. /J u liu s / sz.
3. p.
44. Szervezeti változások. = 7* évf. 1964. 10. sz. 270-271.
P*
1964. dec. 1-ével az I . főosztályt I/A és I/B főosztá
lyokká szervezték át.
45. Ua. = 11. év f. 1968. ,1-2. sz. 9-10. p. •
Az 1968. jan. 1 -tő l hatályos uj Szervezeti és Működési Szabályzat alapján végrehajtott szervezeti változások.
46. Állományvédelmi és Reprográfiai Főosztály alakult 1970.
szept. 1 -i h atá llya l. [Hir.] = 13. év f. 1970. 7-8. sz.
' 117. P.
Előzményeit ld . Krónika cimszó alatt 5-6. sz. 82. p.
47. Szervezeti kérdések. /1971. jan. 2 1 -i főov. é r te k e z le t;/
[Hir.] = 14. évf. 1971. 1-2. sz. 4. p.
Ki k e ll dolgozni a Nemzeti Könyvtár szervezeti fe lé p í
tésének modelljét és meg k e ll kezdeni a Hirlaptár funkciók szerinti decentralizálását.
48. Tudományos titk á ri á llá s rendszeresítése. /1971» szept.
3 -i főov. é r te k e z le t./ [H ir] = 14. év f. 1971. 7-8. sz.
101. p.
Az állás megszervezését okt. 1 -i hatállyal mondták k i. f;
49. Németh Mária: Krónika. = 16. évf. 1973. 7-8. sz. 125-127.p.
A könyvtár 1973« szept. 1-ével hatályos uj szervezeti fe lé p ité s é r ő l, az uj szervezet kialakitásának indokairól és az uj szervezeti egységek fe la d a ta iró l.
50. Krónika. |Az OSZK 1973* szept. 1-ével életb elép tetett uj szervezeti felépítése^ = 1 6 . évf. 1973. 9-10. sz. 164- 165. p.
Táblázat a szervezeti egységek és a vezetők névszerinti f els orolásával.
51. Szervezeti változások. = 17. évf. 1974. 9-10. sz. 222.p, 1974. okt. 1-ével V. főosztály alakult a IV. főosztá ly ke ttéválasztásával.
2.12 Szabályzatok, ügyrendek
52. Az Országos Széchényi Könyvtár uj szervezeti szabályza
ta. / 1958. ju l. 3- i k o ll. ü lé s ./ [Hir^ = 1. évf. 1958.
5-6. sz. 4. p.
53. Tombor Tibor: Az ügyrendek szerepe és jelentősége az OSZK életében és munkájában. /A szakmai megbeszélések so
rozatának második v i t á j a ./ = 4. é v f. 1961. 1. sz. 20-22.p.
54. Az OSZK munka- és ügyrendi szabályzata. /1962. márc.
15 -i k o ll. ü lé s ./ [Hir.] = 5. évf. 1962. 3. sz. 53-54. p.
A szabályzat e ls ő része "Általános Ügyrendi Szabályok"
cimmel 1962 májusában lépett érvénybe. A tervezett továb
b i részek / l d . 4-5. sz. 90-91. p ./ egyes szabályzatai kö
zül csak néhány készült e l . A t'eljes ügyrendi szabályzat 1974. dec. 31-ig nem nyert kiadást.
55. Parkas László: Könyvtárunk ügyrendi szabályzatáról. = 5. év f. 1962. 4-5. sz. 9O-91. p.
Az 1962. márc. 15-én jóváhagyott Általános Ügyrendi Szabályzat hatályba lép tetéséről.
56. Az OSZK intézkedési terve. /1965. márc. 16-i k o ll. ü lé s ./
[Hir.] = 8. évf. 1965. 3» sz. 71. p.
57. Az OSZK szervezeti szabályzatának módosítása, i l l . uj Szervezeti és Működési Szabályzat kiadása. /1965. máj.
18-i k o ll. ü lé s ./ [H ir] = 8. év f. 1965. 5-6. sz. 126. p.
Az MM 80.023/1968. jan. 11. sz. a. hagyta jóvá.
58. Az uj Munka Törvénykönyvet életbe léptető 1967» évi I I . törvényről és a végrehajtását szabályzó kormányrendelet legfontosabb kérdéseiről. / 1967. nov. 13- i kibővített k o ll.
ü lé s ./ [H ir] = 10. évf. 1967. 4. /December/ sz. 91. p.
59. A 138/1967. /M.K. 2 2 ./ M.M. sz. ut. alapján 1602/1968.
sz. a. kiadást nyert az az Ü gyviteli Intézkedés, amely könyvtárunkban a főigazgatói jogkörbe utalt munkaügyi kér
déseket szabályozza. [H ir] = 11. évf. 1968. 9-10. sz. 109.
P.
Módosítását ld . 12. évf. 1969. 1-2. sz. 4. p.
60. Az Igazgatási Osztály ügyrendi szabályzata, /1970. nov.
12-i főov. é rte k e z le t./ [Hir.] = 13. évf. 1970. 11-12. sz.
175. P.
Ld. még 14. évf. 1971. 1-2. sz. 4. és 7. p.
2.2 Az OSZK vezetése 2.21 A könyvtár tanácsadó testületének és állandó b i
zottságainak Biankája
A kollégiumi, a vezetői-tan ácsi és a főosztályvezetői értekez
letek anyagát ld . tárgyuk szerinti bontásban a repertórium vo
natkozó részein él.
Gyűjtőköri Kooperációs Bizottság
61. Gyűjtőköri elhatárolás a nyelv- és irodalomtudomány területén. = 8. évf. 1965* 4. sz. 100-101. p.
A nemzeti könyvtári funkció tisztázása során az OSZK megállapodást kötött az ELTE és az MTA könyvtáraival az e területeken folyó állománygyarapítás összehangolására.
A cikk a megállapodás szövegét k ö z li.
62. Könyvtárunkban tartották meg alakuló üléseiket a ma
gyar nyelv- és irodalomtudományi, valamint; a magyar tör
ténettudományi gyűjtőköri kooperációs b izottságok. [Hirl]
= 12. évf. 1969. 3-4. sz. 52. p.
Hungarika Koordinációs Bizottság
63. Hungarika kérdések az Országos Széchényi Könyvtárban.
/1970. dec. 14-i k ibővített szakmai é r te k e z le t./ [Hir.] = 13. évf. 1970. 11-1 2. sz. 176-177. p.
Előzményeit ld . 1-2. sz. 7« P»
64. Megalakult a Hungarika Koordinációs Bizottság. fHir.|
as 14. évf. 1971. 1-2. sz. 7. p.
A bizottság tagjainak felsorolá sá v a l.
szerű kérdése. = 14. évf. 1971. 3-4. sz. 32-34. p.
A Hungarika Koordinációs Bizottság fe la d a ta iró l.
66. A Hungarica Koordinációs Bizottság 1971» dec. 3-ón tar
totta meg második ü lését. Tárgysorozatán a "K ülföldi Ma
gyar Nyelvű Folyóiratok Repertóriuma" próbaszámának és a
"Hungarica. K ülföldi Folyóiratszemle" első évfolyamának értékelése szerepelt. [H ir.] = 14. évf. 1971« 11-12. sz.
159. P.
67. Haraszthy Gyula: A Hungarika Koordinációs Bizottság te
vékenysége. = 16. évf. 1973. 5-6. sz. 100-103« P.
A Bizottság lé t r e jö t t é r ő l, előzményeiről, kétéves mun
kájáról és a további feladatokról.
Segédlcönyvtáxi Bizottság
68. A segédkönyvtárak gyűjtőköre és gyarapítása. /1971. ju l.
12-i szakmai é rte k e z le t./ [Hir.] = 14. évf. 1971« 7-8. sz.
100-101. p.
A javaslatban szereplő kérdések kidolgozásával az ú jjá szervezendő Segédkönyvtári Bizottságot, az igényelt müvek elbírálásával a Gyarapítási Osztályt bizták meg.
69. A Segédkönyvtári Bizottság feladatköre és 1972. évi munkaterve. - A tájékozódást és az általános művelődést szolgáló kurrens folyóiratok beszerzése és házi kölcsönzé
se /olvasókörök szervezése u tján /. Szakmai je lle g ű segéd
könyvek intézeten b e lü li tartós kölcsönzése. /1971. nov.
26 -i főov . é rte k e z le t./ = 14. évf. 1971. 11-12. sz. 157- 159. P.
7 0. E lőterjesztés az in té z e ti /munkahelyi/ segédkönyvtárak gyűjtőköri előirásainak módositása tárgyában. /1973» nov.
22- i főov. é r te k e z le t./ [Hir.] = i 6 * évf. 1973. 11-12. sz.
218. p.
71. Pajkossy György: A Segédkönyvtári Bizottság munkájáról.
= 16. évf. 1973. 11-1 2. sz. 236-239. p.
Gépesítési Bizottság
72. Az OSZK gépi felszereltségének kérdései. /1971« fet>r.
25-i főov. é r te k e z le t./ [Hir.] = 14. évf. 1971. 3-4. sz.
35-36. p.
A Gépesítési Bizottságot G énesitésfejlesztési B izott
sággá k ell átszervezni.
73» A Vezetői Tanács 197^-. szept. 11-i ülésének határozata alapján uj Gépesítési Bizottság alakult. [HirJ] = 17. évf.
1974. 9-10. sz. 221. p.
2.22 Beszámolók és tervek Távlati tervek:
74. Az Országos Széchényi Könyvtár 1961-1975. évi tá vla ti terve. /1959* márc. 16-i k o ll. ü lé s ./ [HirJ] = 2. évf.
1959« 5-6. sz. 5* p.
Az OSZK átszervezése utáni első program. Legfőbb c é lk i
tűzései: korszerű nyilvános szolgálat szervezése, az arch i- v á lis feladatok ellátása központi kérdés, az örökölt res
tanciák felszámolása, az MNB uj alapokra helyezése, a könyv
forgalmi munka továbbépítésé, a könyvtártudományi munka k i
alakítása, korszerű technikai apparátus megteremtése.
75. A tudományos és szakkönyvtárügy fejlesztésének főbb c é l
kitűzései a harmadik ötéves tervidőszakban. /1965. jan. 16- i kibőv. kollégiumi ü l é s ./ Q íir.] = 8. év f. 1965. 1. sz.
3. p.
76. Az OSZK főbb feladatai a harmadik ötéves tervben. 1966- 1970. /1965. márc. 9 -i k o l l. ü lé s ./ [_Hir.] = 8- évf. 1965.
3. sz. 71. p.
77. Könyvtárunk főbb fe la d a ta iró l a harmadik ötéves tervben.
= 8. évf. 1965. 3« sz. 75-78» p.
Az OSZK 1966-1970. évi tá vla ti tervének részletes ismer
tetése.
78. Az Országos Széchényi Könyvtár előterve az 1971-1975.
évi f e jle s z t é s i tervhez. /1969. jun. 1 4 -i vezetői-tanács
ü lé s ./ [H ir.] 12. évf. 1969. 7-8. sz. 113. p.
Csak az állományvédelemmel kapcsolatos tervezés.
79. A központi szolgáltatások tiz--éves /1971-^1980/ távlati f e jle s z t é s i terve. /1971. jun. 4 - i főov. é rte k e z le t./
[Hir.] = 14. év f. 1971. 5-6. sz. 69. p.
80. Gombocz István: A központi szolgáltatások tízéves f e j le s z té s i terve. = 14. évf. 1971. 7-8. sz. 97-99» P«
Az OSZK vezetői-tanácsa á lta l elfogadott és az UM-nek fe lt e r je s z t e t t tá vla ti terv összefoglaló je lle g ű ismerte
tése.
61. A gyűjtemények t iz éves /1971-1960/ tá vla ti fe jle s z t é s i terve. /1972. márc. 31 -i fő o v ..é r t e k e z le t ./ [HirJ = 15.
évf. 1972. 3-4. sz. 39-40. p.
82. Az Országos Széchényi Könyvtár ötödik ötéves tervének /1976-1980/ létszám fejlesztési igényei. /1974. ju l. 10-i vezetői tanácsülés./ [H ir] = 17. évf. 1974. 7-8. sz. 177*P*
Éves "beszámolók és tervek
83. [Ezerkilencszázötvenkilenc] Julius elsején lép életbe könyvtárunk módosított takarékossági terve. = 2. évf. 1959«
12. sz. 3-5. p.
A Szakszervezeti Bizottság felhivása az OSZK kollégiu
ma á lta l jóváhagyott terv végrehajtására.
84. Gomboez István: Könyvtárunk 1959« évi beszámolója és [ i9 6 0, évi] terve. = 3. évf. I960. 2. sz. 35- 56. p.
85. Tallózás könyvtárunk [i960, első] fé lé v i jelentéseiben.
= 3. é v f. I960. 7-8. sz. 154-156. p.
1961 - 1965
86. Határozat az Országos Széchényi Könyvtár 1961. évi mun
katervének végrehajtásáról. = 3. é v f. I960. 9.s z . 171-172.p.
A könyvtár pártszervezetének I960, ok t. 3-án ta rtott ki
b ő v íte tt vezetőségi ülésén.