• Nem Talált Eredményt

Múzeumi térformák a XIX. században

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Múzeumi térformák a XIX. században"

Copied!
6
0
0

Teljes szövegt

(1)

Múzeumi térformák a XIX. században

(2)

Térformák

A 16. századtól a muzeális térformák fejlődése két irányba indult: a természeti- és

ritkasággyűjteményeket legtöbbször úgynevezett kabinetekben, kis, négyszögletes terekben helyezték el, ezzel szemben a művészeti- és történeti gyűjteményeket reprezentatív terekben,

amelyekben a műtárgyak a teljes dekoratív kialakítás részét képezték.

A 16. és 17. század francia és itáliai kastély- és palotaépítészetéből két olyan tértípust vettek át a múzeum céljaira, amely máig meghatározó maradt: a galleriát és a tribunát.

(3)

Térformák

Galleria

A galéria a késő középkori

kastélyépítészet elemeként jött létre, és eredetileg csupán egy fedett összekötő- vagy közlekedőjárat volt, nyitott

árkádokkal. Kezdetben falfestmények vagy tapéták, esetleg könnyen

mozgatható képek díszítették.

Az oldalfrontok lezárása után a galéria a maga hosszirányú formájával, zárt

falfelületével az egyik, és ablaksorával a másik oldalon, különösen festmények bemutatására ideális, oldalról

megvilágított térnek bizonyult. Korai

(4)

Térformák

Galleria

A Girolamo Colonna bíboros számára 1698 és 1703 között épített hosszan elnyúló Galéria, vagy Miksa Emánuel, bajor választófejedelem Grande Galerie-je a Schlessheimi kastélyban (képen) még ma is jól őrzi a régi galériatípust, amelyet VIII. Vilmos, hessen-kasseli őrgróf id.

François Cuvilliés tervei alapján, Németországban első ízben önálló, a kastélytól független épületként

emeltetett.

(5)

Térformák

Tribuna

A tribuna az itáliai manierizmus

palotaépítészetéből származik. Kör alakú vagy egyenlő oldalú centrális tér felső megvilágítással, amely egy téregyüttes csúcspontjaként különösen főművek bemutatására tűnt alkalmasnak. Az épülettípus leghíresebb példái az Uffizi tribunája Firenzében és a berlini Altes Museum rotundája (Karl Friedrich Schinkel 1822-1830) (kép).

(6)

Térformák

Kupolás terek

Kupolával fedett köralaprajzú építményeket a múzeumok valamennyi típusában

használtak. A választás valószínűleg több okból esett erre a formára: az ideális templomra, a Bölcsesség Házára (Domus Sapientiae) utalt, és emlékeztetett a Pantheonra (kép). Míg a galériát meghatározott művészeti ágak

bemutatására használták, addig a rotunda Mnemosyne, az emlékezet istennője és a Múzsák anyja temploma lett

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A szerzők súlyt helyeztek annak bemutatására, hogy az Egyesült Államok milyen terheket vállalt a külföldi. különösen a fejlett országokból érkezett statisztikusok

- A horog-, hullám- és felső hurkolású fecskevonal vázolása hajtogatott írólapon - A c-vonal (nyitott kör) és a felső ívelésű csészevonal írása egyedi

Centrális sérülés A nyaki gerinc hyperextensios sérülése általában centralis gerincvelői laesioval jár.. Nagyobb mértékű gyengeség alakul ki a felső végtagokon, az

A háromoldalú alakzatok közül egyenlő oldalú háromszög az, amelynek három egyenlő oldala van, egyenlő szárú, amelynek csak két egyenlő oldala van, ferde pedig,

A háromoldalú alakzatok közül egyenlő oldalú háromszög az, amelynek három egyenlő oldala van, egyenlő szárú, amelynek csak két egyenlő oldala van, ferde

Már Szegeden fölvetettem röviden, hogy érdemes volna bővebben megvizsgálni Böhm Károlynak az öntét központi fogalmának k i fejtés e során megfigyelhető,

a körbe írt és a kör köré írt szabályos sokszögek kerülete a kör kerületéhez tart, ha a sokszög oldalszáma minden hatá- ron túl nő. A körbe és köré n oldalú

a körbe írt és a kör köré írt szabályos sokszögek kerülete a kör kerületéhez tart, ha a sokszög oldalszáma minden hatá- ron túl nő. A körbe és köré n oldalú