• Nem Talált Eredményt

Dr. Imre Sándor: A nőnevelés szervezése. Tanulmány. Megjelent a Kisdednevelés 1925. évf. 1. számában. (15 l.) : [könyvismertetés]

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Dr. Imre Sándor: A nőnevelés szervezése. Tanulmány. Megjelent a Kisdednevelés 1925. évf. 1. számában. (15 l.) : [könyvismertetés]"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

I R O D A L O M . 51

alatt megjelent könyveket „valósággal üzemszerűen gyártotta",

— mondja. Nyelvtanítási módszerét Bateus Vilmos spanyol jezsuita atyától vette. Könyveit jórészt másokkal íratta.

A J a n u a , Vestibulum stb. latin nyelvoktatási munkáiban Vech- ner volt munkatársa. A Didactiea Magnában Hartlieb és Kin- ner segítettek neki, de ezenkívül munkatársai voltak: Ritschl,

Colbovius, Ursinus, Hesenthaler, Weinhefaner, Spliess, Petet Figulus és Rave. Így érthető meg, hogy 150 munkát hagyott hátra. Hírességét annak köszönheti, hogy kitűnően tudta ön- magát adminisztrálni, életrajzírói pedig az ítéleteket egymás- tól,vették át, s nem olvasták el munkáit.

Neményi könyvének legfontosabb eredménye kétségtelenül az, hogy revízió alá kell venni a Comeniusról és Apáczairól szóló értékítéleteket.

Neményi át van hatva az Apáczai iránti lelkesedéstől, hősének minden lépését szerető gonddal kíséri, minden szaváért rajong. Ezzel1 szemben Apáczai .ellenfeleit nagyon kedvezőtlenül ítéli meg, s mindez nála erőteljes mondatokban, szuperlatívusok- ban jut kifejezésre. Nem a hűvös objektivitás hangján ír, hanem hevesen, szinte vulkánikus kitörésekkel. Ez a tiszteletreméltó hevesség talán nem találkozik a tárgyilagosság híveinek tetszé- sével, de a lelkesedni tudó olvasót magával ragadja. Könyvéből kieseng az a szemrehányás, hogy nem eléggé becsüljük meg azt, ami mienk! Neményi mindenesetre nagy érdemeket szerzett Apá- czai-kutatásaival. Könyve érdekes ós szokatlan jelenség irodal- munkban. Aki a nevelés történetével foglalkozik, annak el kell olvasnia ezt a könyvet, mellyel Neményi nagy szolgálatot tett a magyar pedagógiai irodalomnak. Weszely Ödön.

Dr. Imre Sándor: A nőnevelés szervezése. Tanulmány. Meg- jelent a Kisdednevelés 1925. évf. 1. számában. (15 1.)

A nőnevelés szervezésének kérdése mélyen lenyúlik a tár- sadalmi élet gyökeréhez s ezért a jelenkor egyik legáltalánosabb érdekű problémája. Egyrészt a jelenlegi gazdasági helyzet, másrészt pedig a nő szellemi fejlődése teszi szükségessé annak a mérlegélését, hogy miképpen helyezkedjék el á nő a mai tár- sadalmi éltet keretében. A társadalom- és kultúrpolitika feladata tehát a nő társadalmi szerepének a vizsgálata és annak a meg- állapítása, hogy a nőnevelésnek minő szervezése biztosítja az erre a szerepre való előkészülést. Vagyis röviden: milyennek kívánjuk látni a nőt a jövő társadalmában és milyen legyen • az a nevelés, amely célhoz vezet?

E kérdés eldöntésében igen eltérők a vélemények. Imre Sándor A nőnevelés szervezése című tanulmányában az ú j köz- neveléstől olyan nőt vár, „akinek műveltsége azonos értékű a férfiakéval, szakismerété nem kíván és nem is fogad el elné- zést pályatársaktól vagy feljebbvalóktól, aki nem riad vissza az ú t j á b a n levő nehézségektől, nem vár mástól gondoskodást — és mégsem válik nőietlenné, készen van az örök női hivatás

4*

(2)

52 IRODALOM.

betöltésére is és ebben is tudatosabb elődeinél." Szerinte „az ilyén nők tudják komolyan venni az életet magok számára s megkönnyíteni, felderíténi, célhoz, segíteni a mások életét."

.. Miiyen alapelveken nyugodjék- mármost az a nevelés, amely a nőt aura képesíti, hogy a társadalom életében m u n k á s szerepet tölthessen be? • •••>..

Minthogy a nőnevelés a köznevelésnek egyik része, a köz- nevelés pedig a. nemzet életének egyik alapvető mozgatója, ebből következik, hogy. a-nevelésügy terén minden szervezésnek egységesnek, az egységességen belül pedig — a dolog természe- ténél fogva — differenciáltnak kell lennie. A köznevelés szerve- zésében tehát a két nem nevelésének kérdése az egyetemes alap- elvek érvényesítése érdekében párhuzamosan tárgyalandó, de tekintetbe veendők a két nem sajátos szükségletei is.

A tanulmány írójának másik megállapítása az, hogy a nőnevelés szervezésében nem egyes részletek megújítására van szükség, hanem átfogó rendezésre, amely az egész nemzetre, jvaiamennyi társadalmi osztály . szükséglétéire kiterjed. Meg- győződése, hogy a mai helyzeten egyes tantervek módosítása.

yagy egyik-másik iskolafaj szervezetén való változtatás nem segít. Gyökeres átszervezésre van szükség, amely csak. a k k o r lehetséges, ha az összes szükségleteket figyelembe vesszük.

A szervezés ú t j á n állandóan szem előtt kell t a r t a n i a nő- nevelésnek kettős feladatát: a nőt az emberi feladatokon kívül a sajátos női hivatás betöltésére is elő kell készíteni. A helyes nevelés e két feladat h a r m ó n i á j á r a törekszik és kerülni fogja, a két véglétet, melyek közül az egyik a nőt csupán anyai hiva- tása betöltéséire kívánja előkészíteni, a másik pedig a férfival való emberi egyenjogúság álláspontját tekintve, csupán a nő.

társadalmi helyzetére gondol és a férfiéval azonos nevelést kíván.

Fontos kérdés a nőnevelés szervezésében, hogy milyen, iskolafajokra van szükség és minő legyen ézeknek az arány- száma. A tanulmány a leányiskoláknak 3 csoportját különböz- teti meg aszerint, hogy minő feladat betöltésére vállalkozik a nő: 1. Általában műveltségre vezető iskolák (elemi-, közép- és-

felsőfokú); 2. szakiskolák és 3. szűkebbkörű gyakorlati tan- folyamok. Az iskolafajoknak arányszáma a szükségletek minő- ségétől függ, s a helyes művelődési politika feladata annak az;

eldöntése, hogy egyes vidékek és egyes társadalmi osztályok szerint minő iskolákra van szükség. A lényeges követelmény az, hogy minden társadalmi osztály leánya megtalálja a neki megfelelő • művelődési teret s ezzel á nemzetnek valamennyi t a g j a résztvegyen a műveltség emelésében.

Ezek a fontosabb pontjai Imre Sándor t a n u l m á n y á n a k , amelynek-célja az, hogy elősegítse a nő helyzetének kialakítását;

és utat mutasson a nőnevelés szervezésében, hogy a ' n ő a m a g a anyai • hivatásán kívül társadalmi feladatok megoldására i á előkészülhessen és e kettős feladat harmonikus eggyéolvadásá- val a társadalmi és nemzeti élet megújhodásának komoly mun- kása lehessen." Radák Olga-

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A fiatalok (20–30 évesek, más kutatásban 25–35 évesek) és az idősek (65–90 évesek, más kutatásban 55–92 évesek) beszédprodukciójának az összevetése során egyes

Az ELFT és a Rubik Nemzetközi Alapítvány 1993-ban – a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával – létrehozta a Budapest Science Centre Alapítványt (BSC, most már azzal

A második felvételen mindkét adatközlői csoportban átlagosan 2 egymást követő magánhangzó glottalizált (az ábrákon jól látszik, hogy mind a diszfóniások, mind a

Feltevésem szerint ezt a kiadást ugyanaz a fordító, azaz Bartos zoltán jegyzi, mint az előzőt, s vagy azért nem tüntették fel a nevét, mert az ötvenes évek klímájában

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

Már csak azért sem, mert ezen a szinten még nem egyértelmű a tehetség irányú fejlődés lehetősége, és végképp nem azonosítható a tehetség, tehát igen nagy hibák