Teljes szövegt

(1)tf. M-.. *&.

(2) Purchased. LIBRARY. \or ihe. 0\ the. TORONTO. UNIVEKSm OV í r om the KAT HLEEN. MAMI* BEQUEST.

(3) UR j. .. IV JJ. & t> & " " ^ " « »•'. KII NO.

(4)

(5) A MAGYAR NYELV. SZÓTÁRA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA MEGBÍZÁSÁBÓL. KÉSZÍTETTEK. CZÜOZOR GERGELY M.. *•. FOGARAS1 JÁNOS. TUDOM. AKAD. RENDES TAGOK.. HARMADIK KÖTET.. J. PEST. EMICH GUSZTÁV MAGYAR AKADÉMIAI NYOMDÁSZNÁL. 1865..

(6) P'rt.

(7) A MAGYAR NYELV. SZÓTÁRA HARMADIK KÖTET..

(8) RÖVIDÍTÉSEK.. =. olvasd. annyi mint. :. =. m.. =. elv.. átvitt. értelemben. = belszenvedö. belsz.. ige. elvontan, elvont értelemben. értelemben. ért. zzz. fér. kn. =s: férfi keresztnév. =. fn.. fö- és gyak.. fnév mn. =zz. =. h.. helyett. =. helyn. helyr. htn.. igék.. k.. =. határtalan. =. igeképzö. = =: középige = kicsinyezö. fo'cs.. km.. == névképz =: ni keresztnév. indulatszó. = közmondat. in.. =. névr. önA.. = helyragok. ==. ni nm.. személyrai. sz.. helynév. r= igehatárzó. ih.. isz.. és melléknév.. = harmadik. szr.. mélyh.. mivelt.. névk.. f. gyakorlatos. harm.. ige. lásd. Z.. átv. z=z átvitten átv. ért.. kötszó. fötísz.. ige. áth.. = = külszenvedö = = múlt id magash. = magashangon = mélyhangon = miveltet mn. = melléknév mváros = mezváros ksz.. = annyi mint — átható. am.. v.. mód. helyraggal. névmás. =r névrag =: önható ige. =. öszvetett. = például = parancsoló mód = többes szám. p. v. pZ.. par. Z6. t.. tt.. i.. =z. =s. tudniillik. tárgyeset. tulajdon ért. v.. = vagy. v. ö.. =. vesd öszve. tulajdon értelemben.

(9) I. I. I—. I— nyebb. szókban az I-t. mint. kiejtés végett,. jés, haramia haramj a. I. (A hosszú. ;. külön).. 1.. lapos. lapis. ,. télies teljes, cseries cser-. :. Némely képzett. paizs pajzs.. képznek. es os, ös us. hamis hámos. ,. 2. tüvis tüves. ,. meg. felel. mint. ,. :. haris haros,. ,. kris krös kódis koldus. Tájejtéssel mind rövid, mind hosszú é helyett használtatik, pl. ék ik (a szé,. I. bet. kisded alakban. ,. röviden ejtve. i,. tizenötödik. ;. I. s az önbangzók sorában vagy legmagasb hangúak közé tarÉles hangja által egyebek közöl kitn. A. a magyar ábéczében. Az. hatodik. tozik.. gyökökben. kelyeknél),. ,. részint ragozási. részint nyelvszokási. ,. :. !. :. tilalom stb. 2) Vé-. til,. mely ismét háromféle a) mely tájejtési vagy közösebb, vagy különösebb nyelvszokás szerint. konyhangu. i,. cs dücs. [. mint. —. —. mert a. Balatonmelléken. Rábaközaz é önhangzó eltt,. ben azon tájszokás, mely szerént, mint ersbülés (az árja nyelvben gúna). =. pl. ién. nyelvre. sínai. Göcsej-. ,. |. j. nem. a mennyiben ezek. feje feji stb.. ízi,. Nevezetes tünemény. idv üdv, fizet füzet, ing üng, di-. :. becsleli, ize. ,. tárgymutatóknak tekinthetk. emlékeztet. :. íí-re változik,. :. ,. i-t különböztetünk meg. 1) Vastaghangu i (igazabban 'i) rejlik oly gyökökben, melyek vastaghangu ragokat és képzket vonzanak, pl.. illan, in, inal, szid, szitok,. ,. ,. te-. kintetben négyféle. ill,. st. (az ország több helyein),. kelés. kilis. némely szókban általánosan is tüves tüvis és is egyenes igyenes különösebben a személyragokban pénze pénzi széle széli szeretete szereteti, becsülete. éles. s. hangzik,. i. ,. én, iédes édes, biéres béres, gyiékiény gyé-. igyekszik. kény, kiép kép, kiérdez kérdez, kies kés, niéniém né-. mely kivált a régieknél éles e-vel váltakozik pl. mind mend is es ide ede ily ely, sziget szeget kincs kencs stb. szókban. (Azonban ezen e-nek i-vel váltakozása a mélyhangu szókban. ném stb. (Vass József koszorúzott pálya értekezése). Ugyanebbl magyarázandó, midn régente is némely. üzen. izén. ,. ügyekszik. süket. siket. ,. hüt. hit. ,. ,. b). ;. ,. ,. ,. ,. ,. |. |. j. sem szokatlan,. Pista Pésta, ritka. pl. giliszta geleszta,. mai. é volt, tehát a föntebbi eset forog fenn, pl. kié-. í. =. gyó kénes. kígyó, régen. =. kiénos. ,. I. rétka. föntebb érintk. mint. de. ;. legtisztább. i. mely. ,. se. ez. nem. se e-re. íi-re,. itt. változik. icz iczeg, bicz biczeg, ill illik, csir. csirke stb.. bvebben. lap.. Bevezetés. 1.. 36. ,. —. 37. a. c). 'i).. pl.. ,. Mirl. Vastaghangu. '. vastag. mint. csipcsop. :. gyimgyom, limlom. ,. ikerszókban,. úgynevezett. az. kivált. ,. ,. diribdarab. ,. filit-. vagyis inkább éles. ,. még. bkez (~ bkezü. Valamennyi hosszú i-vé. ,. pl. ige. ige. mig,. íz iz stb.. szú. ,. í. könnyen változik rövid kígyó kigyó, hív hiv, míg hogy a hosszú e'-bl hosz-. í. ígér igér,. ,. így történik, ismét rövid i válik. ebbl. ,. fényes fínyes finyes, fészek físzek keritis. pinzes,. ,. méz. lépes. fiszek, kerítés kerítís. míz lipes miz. lípes. st. tanét tanít tanit stb.. rövid i-vé. édes ídes ides,. pl.. ,. pénzes pínzes. a hosszú. e. változik, mint szerént szerint. is. (tájdivatosan) emelint. köhént köhint. ,. egyszerre ,. emelént. suhént suhint,. ,. tapént tapint stb.. Némely szók mint. :. inbál hinbál. ajakbetüket, illeg. billeg. inta hinta, inpók hinpók. ,. irka firka. ,. iócza piócza, Ila Pila. ,. ficzke. iczke. ,. ;. b) az. ingó bingó, iczeg biczeg,. pl. izgat bizgat,. igyel figyel, izgál piszkál. ,. iszam ficzam,. itizál pitizál, ityók pityók,. ,. Tsta Pista, ihog vihog, iháczol. viháczol, imád, régiesen vimád.. betvel is, a szükséghez képest mélyhangú szókban még egy hangzó járulván. hozzá,. pl. ig. Fölcseréltetik j. jog, irgat, régiesen jorgat, inkább, régi-. esen jonkább. ,. ih. =: juh. =. a Carthausi. ,. ihait. =z. lag. magas hangú szókban. juhait. dés, ieszlés, a. ,. ihász. székelyeknél. AKAD. NAGY SZÓTÁR. juhász. :. is. ,. névtelennél. iszalag. KÖT.. :. = juhsza-. mint ieszke jeszke. jedés, jesztés.. III.. o, ó'-nél. =. ,. il-. giliszta. pl.. világos velágos. :. czi-. mirl. is,. hir-. ,. tán. (z=. i,. pl.. íi-re. is. =. büség. =z bükezü. =). nélkül. bin,. I, (1), elvont. =:. nélkül. gyökelem,. Ellentéte. i-ly bizonyítják.. :. :. =). 1). ide,. :=. bség bün. is. nélkil stb.).. :. i-nn-en, i-nn-ét,. o-da,. o-tt,. Bókon. an, o-nn-ét, o-ly származékaiból kitnik.. midn. ,. Közelséget mutató i-tt,. mint. o,. bikezü. (A régieknél. biség.. szócska, mint származékai. lentéssel,. közvetlenül. a rábaközi tójszólásban Vass József szerént. bség =.. =r bün. de ez. ó'-vel is,. változott által, s ez utolsóból lett az-. o-nne je-. kicsinyít, fiatalító értelme van, leg-. inkább keresztnevekben, mint Feri, Erzsi, Pali, Matyi, Pisti, Laczi, amidn ellentéte szinte o megnyújt-. néha még k betvel toldva, mint Ferkó, Erzsók,. Palkó, Matyók, Istók, Laczkó. 2) Jelent mozgást, menést, haladást, a legszélesb értelemben véve , s megvan a szanszkrit elvont gyök i, a görög irjvat, a latin ire, a szláv it v. iti igékben, s megegyezik vele a :. lovat menésre nógató és leheletes hi v. gyi indulatszó. gyök is ttz {= ü-öz) üget (= liEgyezik vele az üldöz (= ü-öl-d-öz) szókban stb. get v. ü-ög-et) ,. ,. kivált. ;. Fölcseréltetik. majd. va, s. elején fölveszi a) a leheleti h bett,. :. telen h'értelen, villa vélla, virad vérad, ritka ré'tka.. vércz, csikló csukló.. ,. :. ;. Sokszor fölcseréltetik az éles é-vel. íí-re,. ,. e. geleszta, kivált táj szólásokban. ,. :. kincs, régen. :. idomtalan vagy edomtalan, cziegány. mely esetben az i-vel jelzett elszó az utóbbinak némi kicsinyezett árnyalatát fejezi ki. Hasonló változatúak lidércz ludlik lyuk tik tyúk. falat, gizgaz. =. kénos néha rövid eltt is, mint iedom-. régen. gány v. czegány. (így van ez az let helyén).. némely szókban más vastaghangu szókkal fölcserélve használtatik. i. rs. talan. kégyó, kiéncs. :. kínos,. ,. ie-. Néhaköny-. Származékai (tag), izeg. ,. :. id,. ideg. melyekben. ,. ill, illan, ing, inog, ireg, iz. menés. általán a mozgás,. ,. ha-. ladás vagy mozgási képesség fogalma rejlik. Ide tar-. toznak a rezeg ijed. iszony. ,. fejez. bl. sz. ,. ,. ied reszket mozgást jelent és a rázkódtató mozgást :. iszonytató,. irtózik, irtóztató. 3). Elavult egyszer. segédbetüvel származik. :. i-sz-ik. ,. s. ige,. mely-. ebbl 1. v.. ki-. i-t,.

(10) IBOLO— IBRANT. I- IBLANY itat. mint. i-t-at-ás stb.. ,. gyökbl. e. lett. eszik, étet,. :. Boszankodást jelent egyszer hang,. etetés stb. 4). pl.. II nem akarok semmit tudni róla. Fájdalmas kitörést, vagy régire'szve'tet jelent indulathang az irgalom ,. esen. iorgalom, iorgat szókban.. :. utánzó. torokhang eltételével hí. ;. hé! szóval I. det. könnyebb. szók elébe Stail, istáló. ;. —. mint. ,. Elbeszéd, 123. néz-i-k. im. vízi, ates-i. stb.. t.. i.. az. ispék stb.. különféle. (=. les-ö lesi,. ,. Megvan. je-. a persában. am. tzi. Részletesen lásd. a-i, e-i,. melybl. ver-i-k. :. néz-i. barát-a-i. ;. néz-i-tek,. ,. barát-i,. v.. hív- e-i, hiv-e-i-m, fi-a-i,. fiamint ketts tárgymutató több-. ;. az a vagy. e. az önhangzók. Mintha volna. tor-. többi e. :. codexben egyebi. többéi és a Tatrosi. :. csa-. melyekben az. lódása miatt gyakran elejtetik. Hasonló éhez helyett. ,. e. egyebei.. :. pedig kikutatta sajátságait,. —. pl.. I,. bvebben. fog. vezte. el.. repet. ,. mélyrag elesvén: pénz-i. IB. ,. e. ,. ;. szer etet- i-e. elvont gyök, mely csak némely helynevek-. ben, u. m. Ibafa, Ibéd, Ibor-fia, Ibrány radt fen.. Az. ,. latin. viola,. német Veil, Veigel szókkal. A gyógytani iblaiiy, iboló stb. újabb származásúak s ibolya szóból alkotvák. Egyébiránt e szóban, ib jelentése azonosnak vétethe :. met. ,. ,. L. ezeket.. IBAFA,. falu;. IBÉD,. KIS — puszta Baranya mcgyé-. — ra,. IBIS, lásd. :. A. törökben. ibik. bankát. havasi. 1.. IBLAG,. (ibolag). fa.. tt.. Magot. Az iblanynak. más testekkel vegyülete. (ibol-any) fn.. tt.. iblany-t. ,. tb.. —. nyári. A. ö.. sárga, fürtös,. Külöuösen. kerti. ,. ,. ,. Máskép. :. (ibolya-ár-n) ösz.. neméhez tartozó növényfaj. ibolyáéihoz hasonlók. V.. ivolya.. V.. ö.. ,. Az. ár-. fn.. melynek. az. levelei. ARNÖ.. IBOLYAKÉK, színe a. (ibolya-kék) ösz. mn. Minek kék ibolyáéhoz hasonló. Ibolyakék szemek.. IBOLYASZEGECS,. (ibolya-szegecs) ösz. fn.. szegecsek neméhez tartozó növényfaj. IBOLYASZÍN, Olyan szín. ,. A. mely alakjára. ,. SZEGECS.. ö.. ösz.. (ibolya-szín). mn.. és. fa.. mint az ibolyáé. Melléknévileg am. ibo-. lyaszín, azaz olyan szinü, mint az ibolya.. IBOLYASZÖRP, ból kivont szörp. V.. IBOLYAT. (ibolya-szörp) ösz. fn. Ibolyá-. ö.. SZÖRP. Kerti. (ibolya-tö) ösz. fa.. ,. ibolya,. mint különösen ültetett és ápolgatott növény. Cserépben tartogatott ibolyat.. IBOLYKA,. (iboly-ka). kies.. fa.. tt.. ibolykát.. Kisded, aprófaju ibolya, ibolyácska.. IBORFA,. —. ra,. falu Szála. megyében. ,. —. t. ;. helyr. Iborfá-n,. ról.. IBORKA Heves megyei IBRAD (ib-ar- ad) önh. ,. —. tájszó. ,. 1.. UBORKA.. m. ibrad-tam. ,. —. tál,. Székelyesen am. magához tér eszére Félelembl megibradni. Eredetére nézve nem. v.. ott.. ,. vastag hangon. mint ébred,. ,. mintegy. :. virrad. V.. IBRADÁS, Magához. ok.. IBRANT,. v.. kiejtve. dosulata.. megugratták. Az. ,. :. ibrad,. ÉBRED.. (ib-ar-ad-ás). fa.. eszére térés. V.. tt.. ö.. ibradást. ,. tb.. IBRAD.. Ön- és áth. Kassai J. szerént Egerben. osont.. v.. ö.. Elibrant, önhatólag am. elugrik,. eloson, ellohol, elinal. Megibrantolták,. közönséges. sziirkésfeketc. :. háromszín kék vörös ibolya mely bokros és. különféle színekkel diszl virágok-. IBOLYAARNÖ,. nk. gették.. szilárd,. de. ;. VIOLA.. vegyészetben a fémdékek vagy fémdedek (Metalloidca) osztályába tartozó vegyelemek egyike, mely hévmérsékletnél. ,. illatú, s. am. oson ok.. szókkal. ellátvák. Nevezetesebb fajai. himszállal. kal kedveskedik. (Cheiranthus).. —. IBLANY.. IBLANY,. ,. kellemes. jelent.. IBLA,. a latin viola, né-. tót fiala. ,. ,. és öt rövid. más. CZIBIK.. Veigel. ,. jön.. ról.. Egy. ibolyát.. vénynemzetség neve melynek virágai öt különféle alakú és nagyságú levelekkel öt szirmú kehelylyel. ,. RÉTHÁT.. 1.. Iblanygöz. Iblany-. Diószeghi mindkettt megkülönbözteti. Ismeretes nö-. — b. ,. :. IBLANY.. 1.. fn. tt.. Veil, tájdivatosan. ,. ben; helyr. Ibofán,. (ibol-ó). IBOLYA,. a bö jelentésével a midn ibolya (= iboló) magyar értelmezéssel annyi volna mint bvol bvölkod mi a nevének meg is felel, minthogy igen v. dús virágzás. Eléjön még ibrad és ibrant szókban. tik. a fényképészetben (photographia).. tanár. Öszvetételei. IBOLÓ,. ,. is.. besze-. kencs. Iblanynedv. Iblany sav.. Ibrony ma-. közösnek látszik a. ibolya. Jodiumnak ne-. némely készítményei pedig nevezetes. játszanak. szeretet- j-e.. v.. mint elemet,. s felismerte. Az iblany a gyógyászatban igen nagyra. Török József. módosulata,. melyrl azonban ha nem tárgymutatóé? maga a sze-. pénz-e pénz-i, szeretet- e szer etet- i. kérdés lehet. e. Courtois. híres párizsi vegyész. violaszinü szótól. nézve ibolyához hasonló. V.. tárgyaltatni.. mint személyrag csak az. (3),. =. a görög ta)t]4. s. —. nél, miért itt is. Gay Lussac. sziksógyáros,. he-. annak vagy azoknak többjei, egyebei. L. Elbeszéd 158 1G2. 1. Egyébiránt ez igen gyakran j-vé változik, kivált az igéklyett. nev. stb. ibolya.. baráti-m. v.. séget jelent,. ,. i.. 1.. ver-i, ver-i-tek,. ;. i.. tárgymutató, mint. (2),. barát-a-i-m. t.. isko-. ,. melyekben mint helyet. kert-i stb.. ,. am. habi,. — I,. Speck. ;. szuszi-muszi,. lesi,. schola. :. játsz-i, csapd-i. :. lent maga a közelséget mutató ab-i. mint. ó'-ket kicsinzi, játsz-ó játszi. ó,. továbbá ház-i. :. még egy vagy. s és. ,. Strang, istráng. ;. sunyi;. pod-i), ugr-i,. is. (mely rokon. ,. kiejtés végett oly idegen ere-. kezddnek. mellékneveket alkot a részesüli. (i-öl-t,. ,. Felfedezte 1811-ben Párizsban. nevezetét.. csült szer,. melléknév-képz, mely. (l),. I,. iuölt. (vagy ü) hang-. hív. ,. hang, melyek. tett. két mássalhangzóval la. i. és ki- ált, Já-a-bál.. is). (2),. ,. Az. 5). igében hallatszó. i-v-öl-t v. ü-v-öl-t). szinü, fémfényü test, de hevitve pompás sötét ibolyakék szinü gzökké változik s innen nyerte iblany. áthatólag am.. elkerazaz veréssel megfutamtatták véleménye szerént ugrint v. ugrant mó,.

(11) ;. ID — IDE. IBRANY-ID IBRÁNY,. megyébeu. falu Szabolcs. —. — ban,. rány-ba,. IBRÁNYTELEK. puszta Szabolcs megyében. ,. —. helyr. Ibránytelk-en, Ibránytelek-re,. IBRED, IBRIK,. tájdivatos fu.. 76-. helyr.. ;. ból.. harm.. Külön-. je.. böz nagyságú és alakú de leginkább öblös hasas edény érczböl vagy cserépbl fogóval födvel cs csurgó szájjal ellátva, némely italok tartására és töltö,. ,. ,. Kávés,. getésére.. ,. Vizes ibrik (nyakas,. tejes ibrik.. cses korsó). Betüáttétellel am. bégre v. bögre.. azonos az arab. iránt. honnét. török. ,. kávés. ani.. kahwé-'ibrig'i. perzsa. ,. 'ibrik. cse-. szanszkrit íd. kel. IDV. —. —. — ICS,. képz,. szókban. Részletesebben. ICSAR,. alja.. Gyöke úgy. kével. —. a v.. látszik,. icsar-t, tb.. biczeg. 1.. gyöke. elvont. ,. egy az. iszik ital. 1) iczeg. kicsinyitési téttel. —. :. képzk. tél,. —. önh.. harm.. illegbillég.. szr.. —. midn. kicsinyes. ,. és ,. izeg-mozog,. ikerítve. s. ért.. (iczég-biczég) iker. ige.. Rokon. Súlyegyent. vesztve. V.. iczégés. t,. tb.. mozgásban lev testnek azon. iczeg. V. ö.. —. ÍDA.. 1.. ,. Abaúj me-. falvak. ról.. szabályszer idébb he-. ,. ,. :. En. idáig szántok,. Ami. Egész idáig. birtokunk. önh.. kényelmesen. ,. sza-. am. ezen csak. pedig odáig.. te. (i-sz-od-og-ál). Folytonosan. ámbár. ,. Értelmére nézve. ideig.. IDDOGÁL,. gyak. m.. és. apródonként,. ,. de gyakran iszik. Jó borocskát iddogálni. Többek társaságában iddogálni. Ki- megiddogálni a hordóbort. Mindenét eliddogálni. Máskép iszogat, ivogat. ,. :. IDDOGÁLÁS, lás-t. ,. —. tb.. által. ok. ,. (i-sz-od-og-ál-ás) fn.. harm.. kényelmes. kicsinyes,. —. szr.. i. d-e,. mongolul inde). ih. ;. ,. mely. meghatározott közel helyre mutatunk, hogy a moz-. gást, cselekvést feléje irányozzuk,. maga a. pont mindig. Ülj ide. Ide tekints. leszek.. vele,. iddogá-. tt.. Folytonosan tartó. a.. ivás, pitizálás.. (1), (i-de v.. vers).. ,. ne oda. Ide hallgass.. majd ha. oda. Hasonló. tiszta.. :. minélfogva az irány-. Hozd ide. szóló, pl.. itt. ,. a. azt. ,. kenyeret.. az Isten angyala.. Ide felé tarts.. Ide-oda járni, tekinteni. ék,. álla-. melyek elem-. ,. ide~ig de minthogy ez az származott ideig (idig) szóval öszveüt kü-. idáig terjed.. ide, tt.. innen idv,. értelemmel. helyig, ezen kijelölt pontig, vonalig, pl.. (Huszár. ICZÉG.. (iez-ég-és) fn.. A. e.. ö.. ;. IDÉBB.. ö.. IDE,. gyak. m. iczég-tem,. —. üldöztek bennünket a haramiák.. könny. ,. nem egyéb. s. ,. ,. ICZÉGES, pota,. eltéttel. s. ,. mozog ingadoz. Szélesb V. ö. IZÉG.. ICZÉGBICZÉG, :. iczke. vagy rokon. (izeg-bizeg).. vele az inog.. V.. iddogál- 1.. közbe-. keresve ide-oda. vele. ,. gyök-. és. lönböztetésül az idáig lett közdivatuvá. cs. acs, ecs, ics, ocs változata,. Eredetileg iz-ég. élt.. iczeg-biczég. mennyiben a. ,. mint a. szóknak. (icz-ég). ,. szók gyö-. ital. (atj. ,. di. különösen INNEP,. ö.. IDÁIG, tulajdoakép. az inczenpincz szóban.. incz, pl.. ICZEG. bor. ,. 2) iczi piczi. ,. ,. származékoknak, me-. lyekben alapfogalom az élénk. mozgás. ,. harm.. ,. lre. ,. ITCZE, ITCZES.. biczereg, ficza stb.. ,. — ok. V.. tájszólás! ih. a. bályosabb volna. ócsárló, alázó értelemmel bír.. ICCZE, ICCZÉS,. ICZ. képz.. Hegyalján am. csiger. ja.. képz gyakran. ,. tt.. a kavics, gubics. pl.. — ACS,. am. hitvány alávaló. s. ,. 1.. (i-cs-ar) fn.. —. Ib-. idom szókban. — ra,. Idán,. (2),. IDÁBB. idö-bö\. kicsinyezö. szr.. helyr.. ;. ból.. származik. is. KIS—, NAGY—,. (1),. helyr.. IDA,. megyében. falu Szabolcs. ban,. ásí<x>. látszik. ia'íd,. IDOM.. gyében;. Kis-. hellén. Más származással. helyeiken.. saját. és. lyett.. IBRONY,. bicz. ibrik-. ibrik.. ronyba,. dics stb.. ,. zését. ibrikkét.. tt.. dísz. dío, dívó.. bír az ideg, idegen, idö, 1.. énekel),. ,. szóval. (ibrik- cse v.. (ibrik-ke) kies. fn.. (innepel. mely hajdan. fn.. megvan a perzsa. s. magyarban azonosnak. melytl. ,. annyi mint. IDA,. IBRIKKÉ, ded. A. szókban.. cafetiére).. IBRIKCSE, IBRIKECSKE, ecs-ke) 1. IBRIKKÉ.. vagy elvout. (3), elavult. népet (id-napot) jelentett,. Egyéb-. (Kaffeekanne,. ibrik.. ,. ,. ID,. —. szr.. ,. közel helyre.. röl.. ÉBRED.. 1.. ;. ibrik-ét,. tt.. ;. ID (2), elvout törzs, az ide idébb származékokban, melynek elemei, a közelre mutató i és helyképz d, s am. közel hely, honnan ide am. hozzám. Ide haza. azaz több felé. Ide tova, és ide. Ide. Néha. Ide való. Ide jöjetek.. (Km.).. majd. ,. s tova.. a. nép nyelvén általában itt értelme van pl. Ide alá (itt alatt) hsebb van mint oda fenn. En majd csak ide benn (itt bean) maradok ti pedig legyetek oda künn (ott künn). Idehaza (itt honn). Ezen öszvetételben ide-tova am. ma holnap nem sokára. De mar engem ide tova elvisz a sz. Mihály lova. (Csokonai). V. ö. ODA, és ITT, OTT. IDE, (2), elavult fn. a köz divatban él ido helyett, mely ma csak némely ragokkal használtatik, ,. ,. ICZÉG.. ,. ICZINPICZIN,. (iczin-piczin). ikerített. mn.. 1.. INCZENPINCZ.. ,. ICZKEFICZKE,. (iczke-ficzke) iker.. mn. Nyal-. ,. ka, hegyke,. magát kényesen visel,. ficzke úrfiak.. V.. ö.. ICZKIVICZKI FICZKE. ID,. ,. hányiveti. Iczke-. FICZ gyökszók.. ICZ,. (iczki-viczki). lásd. :. ICZKE-. mint. gyöke különféle családokat képez származékoknak. 1) Mozgást, menést, haladást idö, idegen, ideg, 2) Mélyhangu rajelent ezekben (1), elvont. :. gozással, helyes alakra, arányos. külsre vonatkozik. idom, idomít, idomos stb. szókban.. :. :. ide-i. ,. ide-cn (idén), ide-etlen. alkotású idény stb.. (idétlen). Alkotása olyan. ,. ,. újabb. mint a czipe. (czip), csörge (csörg), bogya (bogyó) stb. szóké.. A. Müncheni codexben ragozva többször elfordul. Es nem vall ö benne gyökeret de idések. Az ö idésb fia. És mindketten idések valának. En idém. Ez lü ideiek. ,. 1*.

(12) -. IDEQBETEGSEG— IDEGENÍT. IDEBB— ffiEGBAJ Harmadik személyraggal. Mindenkor. ideje.. :. gyon a jámborodásnak. (Km.)- Ideje már tégy valamit. Ideje korán felkelni. Ideje korán ,. va-. ideje. hogy. való.. korán. V.. ID.. ö.. (ideg-betegség);. IDEGBONCZOLÁS. ,. Boncztani. annak idejében am. kell idben. Idején am.. Idejében,. IDEGBETEGSEG,. IDEG-. 1.. BAJ.. te is. mködés. választásával. (ideg-bonczolás). fn.. szét-. V.. foglalkodik.. vizsgálatával. és. ösz.. azon neme, mely az idegek. ö.. IDEG.. IDÉBB, (i-de-ebb) másod fokú helyhatárzó, mely közelebbedést jelent bizonyos ponthoz pl. Ülj idébb (hozzám közelebb). Húzd idébb a széket. Két házzal idébb jött lakni. Ha te idébb tolakodói, én odább ,. IDEGÉBRESZT,. (ideg-ébreszt) ösz.. Oly. fn.. ,. távozom. V.. IDE,. ö.. FELS —. ALSÓ—,. D3ECS,. kadt idegeket mozgásba hozzák, élénkítik.. IDEGÉN, IDEGEN. ODÁBB.. és. Thorda megyében. ben,. szerekrl mondjuk, melyek a megtompult vagy ellan-. falvak Erdély-. ,. —. helyr. Idecs-én,. 5. —. re,. idegén-t, tb.. —. vést, n enést. jelent. gyében. ;. IDEG,. —. (id-eg) fn.. Thorda me-. falu Erdélyben,. ,. —. Idecspataká-n,. helyr.. ra.. de kiavult. —. szr.. s e v.. Gyökeleme az elavult i mely eredetileg mozs megvan az id, iö, ion (j, jön), gást jelentett je.. ,. i, görögül írj^a, latinul ire, szlávul idem mint a hideg 1 ideg am. megyek. A d segéd bet szókban, s tulajdonkép i-eg, mint hideg hi-eg, rideg ri-eg. Az eg képz a gyöknek gyakorlatát, vagyis a. krit nyelven. ,. mozgás képességét jelenti. Ideg tehát elemezve jeküazaz mozgékony valamit lent könnyen mozgó. és. men.. az érzésnek. szaglóideg. lálideg, hallideg,. :. ideg, bordaközi. ideg,. szemmozgató ideg. ábrázat-. ;. nem. i. Azon. szalagforma részek az. szilárd,. nem. melyek a csuklókat, ízeket öszvekötik milyenek a mócsingok, inak. 3) Átv. ért. az állati ideghez hakülönösen húr, kisonló, rugalmas, mozgékony test ,. ,. feszíthet fonal. ,. pl. ácsideg,. csapóideg, iv idege. Ide-. get pendíteni. Ideget felhúzni, kifeszíteni, föltekerni.. _S lágy keblébe fogott,. Elhintette tüzes csókjaival Serdülj. ,. s. a miket. itt. Zengd majd lantom. „Lám. s te. ,. látsz. ,. mond. Kazinczy F.. idegjein.". rek laknak. j i. mi i. :. felköttetik. kötél.. volt. ..... és az idegökkel,. me-. LDEGALKAT,. Passió. 158. lap.. (ideg-alkat). ösz. fn.. Az. öszves. idegeknek kapcsolata, öszvefüggése, szervezete menynyiben bizonyos küls alakjok van. V. ö. IDEG.. IDEGBAJ, pot. ,. teszik. tl. v.. (ideg-baj). ösz. fn.. Baj, kóros álla-. melynek alapját az idegek hibás tulajdonságai pl. midn az idegek rendkívül érzékenyek ,. vagy tompák.. jövIdegen. Hivatalokat. hazai, honi, bel-. oly helyekrl, hol. nem hozzánk. ,. nem. szoktunk.. Idegen föld, or-. Idegen. tartományokban. helység.. falu,. tlünk különböz, más,. szokások,. Idegen. Idegen. liit.. kéz.. Ha. (Km.).. kézre.. távozó. nem. ,. vet,. való embemelyek nem mi hozzánk tartoznak, hol. 4). másféle.. erkölcsök,. szemérmes. is. A. miénk-. Idegen vallás,. szokások,. öltözetek.. az asszony, ne bízd idegen. Mint melléknév am. visszavonuló,. nem. barátságos,. hajlandó,. nem. nyájas.. Idegen arczot mutatni. Idegen szívvel lenni valakihez. idegen. Idegen névvel venni valamit, régie:. „the k(egy elmed) idegen névvel. thlem hogy én kévánom." Levél 1546. pénzem felett ezeket évbl (Szalay A. gyj-. az én. dik. teménye).. IDEGÉNÉDÉS,. lyekkel az ruha felköttetik volt azon okból csinálta-. nak ostorokat." Régi magyar. mondjuk. :. utazni. Idegen városban nehéz megszokni. 3). —. (id-eg- én- éd-és). harm.. ék.. szr.. laki. más valakitl. V.. IDEGENEDIK. IDEGENEDD!, (id-eg. ö.. „Azonfölül az ruha likas volt és kötelékvei. város,. nédés-t, tb.. Mentovich.. Továbbá. ,. nem. jött, ki. külföldi,. ,. befogadni a hazába.. lakni, tartózkodni. szag,. a te kebled fölhangolt ideg,. Fájón zeng, ha bú pendíti meg.". élbl. Oly emberrl vagy. Idegen ökör haza felé bög.. veszi én. ,. 1). idegeneknek adni. Ellentéte. sen am. rósz néven. ,. közvetlenül. s. Aki idegen ebnek kenyeret. más népek, más nemzetek. I. i-eg. :. id iöd jöd).. ,. mely máshonnan. v.. eb.. Idegeneket. kell. Emberektl. kisdede homlokát. s. mereven.. földi, idevaló. 2) Atv. ért. 1. stb. (nervus).. állati testben,. am. jödegen. veszi jutalmát. (Km.).. (Km.).. ;. j. 2). az ere-. v. jö-v-ök,. Idegen népek, nemzetek. Idegen ember.. madarak. Idegen. i. mozgásnak vezeti, melyeknél fogva különféle ne-. veik vannak. tt.. jö-. jö-ze változva jóeg,. i. ezen földrl, hazából való jövevény. ,. s. az. s. ,. irgalom jorgalom,. ig jog,. mondjuk, ki. állatról !. ;. lönösen így neveztetnek 1) azon lágy, és fehér szálak az állati testben, melyek vagy az agyból, vagy a gerinczböl erednek az egész testen szétágaznak, fehér sejtszövetekkel vannak körülvéve,. lett. azaz jö-ök. továbbá a gyakorlatos. ,. tulaj donkép. merbl. lett eleven,. :. ,. mn.. a jödegö részesülbl en által képeztetett, mint. ]. :. ,. :. Idegen tehát. Szansz-. ipar stb. szókban.. jön v. j'ó d segédbetüvel i-d-eg. jö-d-eg (mint. ,. illan, in, inog, izeg, izom,. melybl. (vö. ideg),. i. és. fn.. Gyökeleme a mozgást,. i-ök, i-esz, i-ön,. :. jö-esz v. jö-sz,. ról.. harm.. ideg-ét,. tt.. —. (id-eg-en). ,. ek.. röl.. deti,. IDECSPATAKA. —. ék v.. tem,. —. tél,. —. élt... —. e.. fn.. Állapot,. tt.. idegé. midn. va-. valamely dologtól idegenedik.. v.. én-éd-ik) k. m. idegened-. 1) Valaki iránt nyájas, barátságos,. bizodalmas lenni sznik,. s. úgy kezd. viseltetni iránta,. mint idegenek szoktak egymáshoz viseltetni. Elidegenedni valakitl. Miért idegenedtél ti tlünk ? 2). Lassanként idegen kézre, hatalomba. ,. más birtokába. másé lesz, mások társaságába áll. Némely mányok hazánktól már régen elidegenedtek.. jut,. IDEGÉNÉSZIK. ;. 1.. IDEGENEDIK.. IDEGENÍT, IDEGENÍT, idegénit-étt, htn.. —. ni v.. tarto-. —. eni.. (id-eg-én-ít). Idegenné. áth.. tesz.. m.. Leg-.

(13) IDEGENÜLT— IDEGNEDV. IDEGENITES—IDEGENULES. '. inkább. Valakit magunktól. igekötvel használtatik.. el. elidegeníteni.. Más jószágát. V.. elidegeníteni.. IDE-. ö.. IDEGÉNÍTÉS, IDEGÉNITÉS,. — ék,. mely. vés,. harm.. (id-eg-én-ít-és). —. szr.. Cselek-. e.. okozzuk, eszközöljük, hogy valaki. által. —. génkédés-t, tb.. et.. (id-eg-en-kéd-és) fn.. ,. —. szr.. tt.. mások iránt idegen gyanánt mutatkozik, mimások iránti bizodalmát vonzalmát barátságát ,. ,. V.. elveszti.. —. ,. valakitl ;. genkedel. tél,. étt.. v.. tlem. f. IDEGÉNKÓRSÁG. (idegen-kórság). ,. után. ösz.. fn.. öltözetek. ,. melyek nem honiak, hanem külföldön. ,. di-. ,. mn. Oly melyek a. ösz.. személyek vagy dolgok osztályába tartozó, magunkféliektöl elütnek. nem. különböznek. ,. ,. nem. honiak,. a mi szokásainkkal és erkölcseinkkel birnak.. Idegennem Idegennem. törvények, öltözetek. Idegennemü kormány.. népek, nemzetek.. IDEGENSÉG, harm.. szr.. —. e.. v.. tt.. nyájasság,. hiánya, megtagadása valakitl. —. IDEGES,. N. IDEGÉNSZENV,. ers idegekkel ható. ö.. v.. valamitl. —. (idegen-szerség) ösz.. és férj közti idegenség.. fn.. Minség, mely nem egyezik Némely magyar fogal-. kar.. ,. állati. V.. ,. bir.. 2). idegésség-ét,. tt.. különösen emberi. ,. ers. és. Az idegek. (id-eg-éz) áth.. Valamit hrféle ideggel. öszvege,. m. idegéz-tem v.. test. vagy inger-. ,. egész. IDEG.. ö.. idegekkel. ,. —. ,. tél,. ellát, föl-. IDEGENÜL. (id-eg-én-ül). ,. önh.. ;. 2) Másnak birtokába hatalmába esik. vagy valami iránt elébbi szeretete, von,. zalma, hajlandósága elmúlik. V.. IDEGÉN.. ö.. (id-eg-én-ül) ih.. IDEGFONAL,. Idegen módjára,. szítva. ;. idegen gyanánt. Ide-. valakit. Idegenül mutatkozni. (ideg fonal) ösz. fn.. DDEGFONAT,. Azon egyes. Több. (ideg-fonat) ösz. fn.. IDEGGYÖNGE, nem. idegei. ideg-. a. honfitár-. sak iránt.. (ideg-gyönge) ösz. mn. Akinek. bírnak teljes ervel, szilárdsággal.. IDEGGYÖNGESÉG,. (ideg-gyöngeség) ösz.. fn.. Gyöngeség, ertlenség az idegrendszerben. (ideg-hártya). ösz.. fn.. idegnek vékonyan kiterjedt hártyája, mely a. pon. általhat, s fehérszín.. ge. ,. A. lat-. szitala-. (Tunica nervea).. mely ly el a gyönhogy ersöd-. (ideg-ír) ösz. fn. ír,. lankadt idegek táját megkenik. ,. jenek.. IDEGKENCS. ,. (ideg-kencs). ösz.. lásd. fn.. :. IDEGÍR.. IDEGKÓR, IDEGLÁZ. ,. azaz vonzalom, bizodalom, nyájasság, szeretet nélkül,. máshoz vagy másfelé. (ideg-fájás. ,. Fájdalom az idegekben.. fn.. finom szálacskák az emberi testben, melyek egymásba fonódva az idegeket képezik.. IDEGÍR,. rává leszen.. (ideg-kór) ösz. fn. (ideg-láz) ösz. fn.. az idegek kóros állapotából ered. ,. 1.. IDEGBAJ.. Láz neme mely s mely különösen ,. az idegeket támadja meg.. IDEGLEIRÁS tan azon része. ,. ,. A. boncz-. leírásával. foglal-. (ideg-le-irás) ösz. fn.. mely az idegek. kodik.. IDEGÉNÜLÉS, ,. (id-eg-és-ség) fn.. Az. IDEGHÁRTYA, ,. különösen 1) Elébbi hónát, lakhelyét elhagyva más haza lakosává, polgá-. lapot. tb.. et,. sok és. marok. Ideges. IDEGFÁJÁS IDEGFÁJDALOM. (idegen-. IDEGENSZERSÉG. ,. m. idegenül-t. Idegenné lesz. tb.. test.. —. ért.. kinek igen mozgékony, izgat-. mely szerént sok. -fájdalom) ösz.. mazványban sok az idegenszerség.. nlés-t,. Szorosb. fonalak öszveköttetése.. az illet dolog sajátságával.. fogadni. ,. IDEGÉZ étt.. idegennem.. gééiül. ért.. 1). e.. szerkezete. V.. hidegség,. ;. (idegén-szenv) ösz. fn. Szenv,. IDEGENSZERSÉG. IDEGÉNÜL,. —. lékeny idegekkel. ,. ,. szr.. tulajdonsága. v.. ,. 3) Valaki. Ideges. biró.. idegés-t v.. tt.. ingerlékeny idegei vannak. Az ideges ember. ,. harm.. bizodalom. v.. IDEGENSZER, IDEGENSZER,. IDEGÉNÜL. mn.. ellátott.. ,. IDEG.. idegenség-ét,. szer) ösz. mn. Aminek idegen alakja színe, szaga, zamatja hangja stb. van. Idegenszer beszéd, íze Írásmód, ami elüt valamely nyelv sajátságától. Más:. visszaadja.. igen hajlandó minden benyomásra és indulatokra.. idegen személyek vagy dolgok iránt.. kép. (id-eg-és). Idegekkel biró. ek.. Idegenséget tapasztalni. Idegenség-. gel viseltetni valakihez.. ,. ösz. mn. Mi a mi szükséges rugal-. ,. szerel. Kézivet idegezni.. (id-eg-én-ség) fn.. Vonzalom. visszatartózkodás.. tarto-. (ideg- ersít). ,. mozgékony állapotukat fürd.. és. IDEGESSÉG, (idegén-nem). hatalmába. ,. amerikai. Idegerösítö gyógyszer,. vatoznak.. IDEGÉNNEMÜ. Más birtokába. elidegenült. IDEGERSÍT. Ideges legény. Atv.. Egymástól idegenked házasok.. Túlságos kapkodás oly tárgyak, szokások stb.. m. ide-. k.. Távolító ragu névvel am. valamitl elvonja elébbi vonzalmát, távonyájas, barátságos lenni megszün. Miért ide-. génkéd-tem,. lodik. —. (id-eg-én-kéd-ik). 2). lankadt idegekre frisitleg hat. masságukat. IDEGENKEDIK.. ö.. IDEGENKEDIK. idegénlt-. tt.. szeretetét, bizalmát. valamitl megtagadta, elvonta. Egymástól. Angolországtól. jutott.. IDE-. ö.. mányok.. midn. Állapot,. e.. ide-. valaki. dn. v.. mn.. (id-eg-ón-ül-t). Ki vonzalmát, nyájasságát,. 1). elidegenült szomszédok.. harm.. ék,. bizonyos jog vagy birtok elébbi. GENÜL. IDEGÉNÜLT, valakitl. v.. valami idegenné legyen.. IDEGENKEDÉS. midn. vagy. ;. tulajdonosától másra száll. Elidegenülés. V.. GÉN. fn. tt. idegénítés-t, tb.. iránt. 10. — ék,. midn. (i-d-eg-én-l-és). harm.. szr.. —. e.. fn. tt.. idegé-. Cselekvés vagy. valaki idegenné lesz valaki. v.. ál-. valami. IDEGNEDV, finom folyadék. ,. (ideg-nedv) ösz. fn. Igen vékony. melyet némelyek az érzés és. székhelyének tartanak. (Fluidum nerveum).. élet.

(14) IDEGNYA VALYA - IDEIG. 11. IDEGNYAVALYA. IDEIGLEN-- IDÉNY fn.. (ideg-nyavalya) ösz.. Világosan mutatja ezt egy másik rokon társa. IDEGBAJ.. IDEGNYOMÓ, (ideg-nyomó) ösz. fn. Sebészi Máskép eszköz tagcsonkításnál, az ülideg számára.. idre-hára,. :. IDEGRECZE. A. fu.. (ideg-reeze) ösz.. ,. szemgo-. közbeszurásából. IDEGRENDSZER,. (ideg-rend-szer) ösz. fn.. öszves idegek alkotása és egymáshoz. Az. IDEIGLEN,. viszonya.. álló. (Systema nervorum). (ideg-szélhüdés). ,. fo.. ösz.. (ideg szömölcs) ösz. fn. Kis-. ded szömölcsök a nyelv- és orridegek végén, melyek (Papillae az izlés és szaglás közvetlen eszközei. nerveae).. IDEGTAN. ösz.. (ideg-tan). ,. tárgyát az idegek ismerete , leírása deltetése stb. teszi. (Nervologia).. IDEGTANI,. (ideg-tani) ösz.. arra vonatkozó, ahhoz tartozó.. IDEGTANITMÁNY,. Tan. fn.. ,. melynek. felosztása. ,. illet,. 1.. TAN.. IDEGTELEN,. mn.. (id-eg telén). Idegek nélkül lev. ;. idegtelen-i,. ti.. különösen, idegek ere-. jétl, mozgékony rugékonyságától megfosztott.. bvja. ,. Ideg-. gyönyör vadász. Határozóilag am.. ,. ideg nélkül. (ideg-tétlenség). ösz.. IDEGTEVÉKENYSÉG, több ideg. (ideg tevékenység) ösz.. melynél fogva valamely ideg vagy rendeltetésének megfelel. Ellenkezje ,. :. ,. kormányával ideiglen meg-. et. tb.. ,. mköd,. létez,. —. ék.. IDEGZET,. (id-eg- éz-et) fn.. tt.. IDEI,. mn.. (i-d-i). idei-t, tb.. tt.. ö.. IDE.. tervek, javaslatok.. idei,. —. ék.. Törzsöke. tartó,. múlt idei események.. idre. Jöv. idei. munkába kerül mü. Ezen Szorosb ért. illet vagy kell id-. Több. idei forradalom. 2). Idegek. 1) Széles ért. bizo-. nyos idre kiterjed, idben létez, folyó, vonatkozó. Jelen. ben történ, minek most az ideje. Idei gondoskodás, rendelkezés intézkedés. 3) Korán lev, a szokott idt ,. megelz. Ezen gyümölcs igen idei. 4) A jelen évbl való. a jelen évben történ, erre vonatkozó, ezt illet. Idei bor, gabona, termés. Az idei események igen meglepk. és. idei. országgylés szszel. IDEIGLENESSÉG,. (i-dö-ig-len-es-ség). —. létez tb.. IDEIG ig. ,. (i-dö-ig). ,. Egy. jó ideig. ,. ideig,. ih.. darab. Bizonyos. id. (i-d-ig-len-i). IDEIGLENES. IDEIGTARTÓ, (ideig tartó) ek.. mn.. ideigleni-t,. tt.. L.. mi csak némi. ösz.. kevés ideig létezik. ,. mozgalmak. Ideigtartó harag. mn. Múlékony,. mködik.. ,. ,. Ideig-. ellenségeskedés.. Ideigtartó öröm.. IDEIGVALÓ, nem. mn. 1) Mulandó, mennyiben a mennyeinek. (ideig-való) ösz.. tartós. 2) Földi, világi,. Ideigvaló szenvedésért örök ju-. talmat, s ideigvaló gyönyörért örök kínt vallani.. IDEIN,. IDEJÉN.. 1.. IDEJE,. (i-d--je). ih.. midn. Élünk vele,. azt. akarjuk jelenteni, hogy bizonyos teendre nézve. itt. az id. Ideje, hogy a munkához lássunk.. IDEJÉN (i-d-je-en) ih. midn valaminek történnie kell. 2) Korán, jókor. (Km.).. 1) Ill kell idben, Mindent legjobb maga ,. ,. túró.. a szokott idt megelzve,. vagy igen pontosan megtartva. Idején ér gyümölcs. A jó gazda idején felkel. Idején jöttünk még senki ,. sincs. V.. itt.. DDE,. ö.. fn.. IDEJÉNVALÓ,. (idején-való) ösz.. mn. Kell id-. mköd,. megjelen. Idejénvaló intézkedés, ovakodás. Idejénvaló megtámadása az ellenségnek. DDÉN (i-d-en) ih. 1) Elavultért, am. idn, idben. Minden idén azaz minden idben. 2) Ezen. ben létez,. ,. ,. évben, ezen idben, vagyis esztendben. termést reméltünk. (Népd.).. Tavai. két-három annyi. Ideig óráig. kevés ide-. ideig, hosszú, örök, vég-. ,. mely szintén idt, de régibb idt. IDÉNT. folyásáig,. ideig, sok ideig,. am. nem sokáig nem tartósan. Ideig való, ideig tartó, am. nem örökös, nem hosszú ideig. Ideigháig, a székelyeknél az id, ha télen ideig.. szóval,. tt.. állapot.. —. tartó. fn.. Ideiglen tartó vagy. e.. is. Ez. idén, ez idén,. Ez. idén jó. megházasodom. voltam fürdben,. ez. idén. is. én. el-. megyék.. kezddik. hosszáig.. addig. míg azon ügyben állandó intézkedé-. sek tétetnek. Ideiglenes kormány. Ideiglenes tanár.. idei. nagyszerek. Az. ideigle-. idején tenni. Megismerni idején, mely tejbl lesz. öszvesége, idegrendszer.. az elavult ide (== id). V.. tt.. Ideiglen tartó, vagyis. ,. idegtétlenség. idegzet-ét.. mn.. (i-d-ig-len-és). ,. fn.. Lankadtság, tompultság, pl. szélhdés az idegekben, midn ezek mködni nem képesek.. Munkásság. —. és lelkinek ellentéte.. IDEGTÉTLENSÉG,. fn.. IDEIGLENES nés-t v.. IDEIGLENI,. IDEG-. iránt vég-. Üres tanszéket ideiglen betölteni.. bízni.. Idegtani esméretek.. (ideg-tanitmány). Határozott id-. ih.. mig bizonyos tárgy. ,. ideiglenesség -ét, harm. szr.. mn. Idegtant. ki,. rendelkezés tétetni fog. Ideiglen elvállalni valamely. ren-. ,. némi gúnynyal. ez. (i-d-ig-len). vagyis addig. ,. hivatalt. Valakit az ország. Szélhdés, megtompulás az idegrendszerben.. IDEGSZÖMÖLCS,. hogy. ,. hosszabb tartamot fejez. s. ,. mint a szóló várakozását kielégítné.. pontig. IDEG SZÉLHDÉS. látjuk. is. vegyest van mondva. lyónak reezealakú hártyája. (Retina).. télen kéjenez. pl.. ;. idegnyomasz.. ék.. :. idre-hára (am. valahára) csal* meglesz. bizonyos id-, Kriza János ugyan úgy értelmezi de a példában különösen a ,csak' szó kevés idig. :. —. kife-. ,. jezni.. tb.. huzamosabb idt akai. vetéve, mintegy ikerítve. 1.. 12. ösz-. ih.. A maga. idején. ,. jókor,. helyen.. Oly. :. LDÉNY,. ,. jelent,. (i-d-en-t). ,. kell idben. Idént megjelenni a rendelt képzés, mint koránt, (kor-a-an-t). (i-de-eny. — ék, harm.. —. v.. i-d-eny). —. fn.. tt.. idény-t,. Valamely idszak, különösen az évnek azon része, melyen vaidrész lamit tenni kell, vagy szoktunk tenni. Fürdési idény,. tb.. :. szr.. e v.. je..

(15) —. —. ;;. IDEVÁGÓ —IDÉZJÉT,. IDEODA-- 1DETT. 13. hónapokban.. a nyári. Tánczvigalmi farsangi idény.. IDEODA. (ide-oda). ,. ösz.. am. körülbelül,. mintegy. Tdeoda hét hete. :. Másképen. egy éve.. ,. IDE alatt. IDEODÁZ, (ide- oda- az) Többire. tova.. ide-. :. 1.. IDEREKESZTÉTT. 1.. TÉTOVÁZ. mn.. Mondjuk. oly irományokról, oklevelekrl, bizonyítvá-. nyokról. stb.. melyek. folyamodványhoz,. valamely. szerzdéshez, árjegyzékhez. IDEVÁGÓ,. IDEVALÓ. Az. stb. csatoltatnak.. ide-. rend tanulevelek értelme szerént. IDE S TOVA, ih. Ide-oda, erre-arra, rendetlen IDÉT,. eni. 1). v.. (i-de-ít) régies, áth.. juttat, érlel, fejleszt valakit. vagy ami hihetbb, üd, üde, üdv. Az ü. üdít.. s. helyett. ilni. ,. élni,. ilö,. ,. st. maga idv is ,üdv* helyett ÜDÍT. 2) L. IDÉTT.. IDÉTLEN,. —. ,. haza.. IDÉZ,. találtatik ,szül'. ,ül' helyett. több számtalanok. V.. és. Ö.. (i-d-etlen). mn.. idétlent,. tt.. tb.. ,. len gyermeket. vénhedés.. helytelen. ,. Idétlen vemh.. szülni.. élcztelen. ,. sületlen.. ,. szülés,. Idétlen. Idétlen gyümölcs.. Éretlen.. 2). Átv. só-. 3). Idétlen. tréfa,. idétlenkédés-t. beszéd-. tb.. ,. •ék. élcztelen-. ,. ,. ,. (i-dö-etlen-kéd-és). harm.. —. szr.. helytelenkedés. ,. fu.. Átv.. e.. tt.. idétlenkéd-tem. sótalanul. ,. ménczkedik ö.. —. ,. —. tél,. ostoba. ;. harm.. donság. ,. ,. étt.. Átv.. —. szr.. tréfálkodik,. beszél,. (i-d-etlen-ség). e.. ,. cselekvésmódban.. ,. m.. el-. magát.. viseli. fn.. 1) Éretlen állapot. idétlen-. tt.. vagy. sótalanság, izetlen-. idomtalanság a beszédben Beszédnek,. tulaj-. IDÉTLENSZÜLÉS, (idétlen- szülés) midn valamely n. eltt szüli. vagy. ,. ösz.. fn.. zonyságul. Régi. IDÉTLENSZÜLÖTT,. IDÉTT,. (i. A. elébe idézni.. vádlottakat. divatozott. u. idézem.. színire. „Es. :. volth,. „Továbbá. ezért. (idétlen- szülött). (ide-tova) ösz. ih.. de-ett v. i-de-en-t). idején, idejében, korában.. Szent. I.. Mások beszédébl vagy könyveibl mondatokat szavakat bi,. ,. felvilágosításul. ,. Ösz. fn.. jeles Írókból idézni valamit.. Pál apostolokat. ni. Péter,. ih.. s. :. sza-. ill szövegeket. idéz-. idézni.. (ide-zárt). ,. zárt,. ;. am.. idéliem,. váltó, bankjegypénz,. Idezárt. bútorok.. IDÉZÉS,. —. szr.. (i-de-ez- és). Cselekvés. e.. ,. —. ék, v.. mondatok. V.. —. idézése.. e.. ö.. idézés-t, tb.. tt.. Birói idézés.. IDÉZET,. meghatalmazás.. melynél fogva valakit. fn.. valamit idézünk.. Lelkek idézése. Jeles. IDÉZ.. (i-de-ez-et) fn.. Idézés eredménye vagy. tt.. harm.. idézet-ét,. müve;. szr.. idézés elvont ért.. azon szók melyek által az idézés történik, vagy melyek idéztetnek. Idézetek különféle jeles mun,. ;. kákból.. V.. IDÉZ.. ö.. IDÉZETLEN,. —. tb.. ék.. IDÉZETT,. nem. nem. idézett. IDÉZ, Ki. k.. idézetlen-t,. tt.. (i-de-e.-:-ótt). mn.. tt.. idézétt-et.. V.. mondatok.. (i-de-ez-ö). fn.. és. idéz valakit v. valamit.. ö.. mn.. tt.. Idéz. idéz-t,. tb.. törvényszolga.. idéz. szó-. IDÉZ.. IDÉZJEL, ),. Akit. Jeles írók. tanúk.. idézett. Perbeidézö hites személy. Szentírás szavait nok.. bn-. idéztek. Idézetlen. lehet.. amit idéztek. Bíró elébe. mveibl. mn.. (i-de-ez- étlen). Akit vagy amit. társakat elmarasztalni. („. István ideit, azaz. korában, idején. Fölveszi a személyragokat. Nagy emberek. ösz. mn. Azon helyhez, vagy azon mely közelünkbe esik irományhoz mellékelt, mely kezünkben forog. Idezárt. u. IDEODA.. régies. ersítésül stb. hoz elé.. ,. vait idézni. Szent írásból tárgyhoz. —. Magzat, mely a rendes idt megelzve, tehát kellleg ki nem fejldve és képzdve jött e világra.. IDETOVA,. Különösen. kik fegyveres kézzel rejám jöttének. ,. irományaiból. a rendes. ,. magzatját.. el. étt.. (Szalay Á. gyjteménye). 2). v.. Szabálytalan állapot. Törvény. mind az vármegye. tréfának, elménczkedés-. nek idétlensége.. id. azokat. miatt korán elhalt. Idétlensége. ért. sületlenség,. ség, helytelenség. —. ,. parancsol,. azaz nála vagy eltte jelenjen Az úr maga elébe idézi cselédeit.. Már a XVI. században. megidézni.. véve. fejletlenség.. gyermek. 2) Átv.. k.. helytelenül,. ért.. idomtalanul cselekszik. ;. tél. ide. valakit bíróilag a törvényszék elébe. ért.. Perbe idézni.. hí.. tréfál-. (i-d-etlen- kéd-ik). bután, izetlenül. IDÉTLEN. IJDÉTLENSÉG,. ség-e't,. Törvényes. harm.. IDÉTLENKÉDIK. ide, ide.. —. ,. ért.. kodás.. V.. 1). vagy helybe. cselekedetben sótalankodás, sületlenkedés,. v.. oktalan-. —. meg, hogy jjon. IDEZÁRT. beszéd, elménczkedés. Idétlen hányivetiség.. IDÉTLENKÉDÉS. meghagyja, hogy. ,. az dologért székre idéztetett minket szógabiró által.". Ami kell idejét még nem érte el ki nem éretlen, idnek eltte fejldni megsznt. Idét-. fejlett,. m. idéz-tem. (i-de-ez) áth.. Általán am. valakit magához rendel. valamit. 1). -ék.. talan. elleni ,ülni',. ,. Beidézni az utczán futkározó gyermekeket az iskolába.. v.. gyakran. ;. ;. Szellemeket, lelkeket, boszorkányokat idézni.. e-re változva, pl. nélkil ,nélkül' helyett, szil. i a. ,. am. kell. minél fogva am.. ,. kivált a régieknél igen.. — ni. idét-étt, htn.. Törzsöke vagy a régies ide (id),. idre. korra,. m.. mn. Erre vagy ezekre. (ide- vágó) ösz.. ,. rekesztett több. és különféle irányban. Ide s tova barangolni, bujdosni.. Idéttem. (ide-való) ösz. mn. Ezen helyhez, vagy czélra való minek vagy kinek itt a hona tanyája mi ide tartozik itt alkalmazandó. Idevaló emberek lakosok. Ezen könyv idevaló. Ezen szék idevaló az asztalhoz , nem az ágyhoz. Az idevaló edényeket válogassátok ki a nem idevalókat vigyétek ,. ösz.. stb.. vonatkozó. Idevágó felsbb rendeletek.. testülethez. (ide-rekesztétt). ,. idmben, iddben. világ volt.. Károly. Ló'rincz. ih.. szerént a kapnikbányai szójárásban. azaz. idétted, idélte stb.. más. Aratási, szüreti idény. (Saison).. 14. (idéz-jel) ösz. fn.. mely közé az. kat zárjuk, lebarátodat,. pl.. idézett szókat. Üd-jözÜönk ezen szavai „Szeressed. mint tennen magadat. egyik alapelvét. Helyesírási jel. vagy mondato-. teszik.. ~;. a. tiszta. fe-. erény tan.

(16) IDÉZLEVÉL— IDOMÁR. 15. IDEZLEVÉL, VÉNY. D3ÉZVÉNY, tb.. —. harm.. ék,. mely. levél,. IDOMATLAN— IDOMTALANSAG. (idéz-levél) sz. fn.. IDOMATLAN,. IDÉZ-. 1.. (i-de-ez-vény). —. szr.. —. e v.. je.. fn.. IDOMATLANUL,. idézvény-t,. tt.. IDOMI. Hivatalos iromány,. által valaki idéztetik, biró eltti. megjele-. Idomot. Kriza. idillót.. tt.. J.. szerént a szé-. kelyeknél, különösen Udvarhelyszéken am. ügyetlen.. Figyelmet érdeml szó, mely az ,ügyetlen' szóból azért nem származhatott mert mély hangzó (ó) van benne s igen ritka eset hogy a magas hangú szó. ahhoz tartozó Idomi arány. V. ö.. IDOMIAS,. átváltoznék mély hangúvá és viszont. A tagadó értelem azt gyaníttatja, hogy a ló a tagadó lan-ból mótehát a közelebbi alak. ;. idil-lan. :. törzs. idil. ;. pedig könnyen származhatott idom-bó\, t. i. az o, i-vé változván, mint ham-o-s == ham-i-s szókban, s az m, n-né, (mint a régies rnevet, ma nevet), az n ismét l-\é, :. (mint a régies. idomi-t. tt.. —. tb.. ,. arra vonatkozó.. IDOM.. —. ak.. ,. —. ni v.. m. idomít-. (id-om-ít) áth.. ,. ani. 1). at,. sze-. ;. —. htn.. ,. ak.. Idomi. (id-om-i-as). IDOMÍT IDOMÍT ott. idin. =. nám ma. :. lám). ,. tehát. ;. S az egész eredetileg. idil.. =. idom. idim. idomlan. :. =. képez, arányosan elkészít. Vésüvel idomítani. Valamit helyesen alakít,. IdM-n,. —. —. ra,. Abaúj. falu. megyében;. nyos állatokat valamire ügyesekké. IDOMÍTÁS IDOMÍTÁS idomítás-t, tb.. —. ,. Jelenti valamely testnek rendes,. —. arányos alakját. külsejét, vagyis. ,. annak. részei ill. harm.. ,. szr.. azon módot. idomítási-t, tb.. arányban állanak egymáshoz innét hangidom, versidom, idomos am. rendes, szabályos, módos, arányos, s idomtalan am. esetlen, aránytalan, helytelen. Rokon :. ;. — ak.. ,. mn. tar-. kiképzett. ,. IDOMOS,. mn.. (id-om-ít-ott). alakban. el-. valamire ügyességet szerzett.. ;. Paripának. testállás.. vadászatra idomított. tb.. ügyesség.. ,. díj.. Színpadra idomított. —. Lovak,. ahhoz. ,. idomított-at. Helyesen, arányosan, ill. készített. tt.. (id-om-ít-ás-i). Idomítást illet. IDOMÍTOTT, IDOMÍTOTT, tt.. fn.. Cselekvés, mely. arra vonatkozó. Idomílási fáradság. ,. Idomítási. mely-. ,. a.. IDOMÍT.. ö.. IDOMÍTÁSI IDOMITÁSI tt.. szabályos,. helyes viszonyban és. ,. Lovat pari-. tesz.. (id-om-ít-ás). —. ,. ok,. ebek idomítása. V.. ló,. nél fogva. által bizo-. valamit idomítunk. Testállás idomítása.. által. tozó. ról.. IDNAP v. IDNEP, eredeti és némely régieknél még ezen alakban eléforduló öszvetétele innep szónak. L. INNEP. LDOM, (id-om) fn. tt. idom-ot harm. szr. a ja.. Gyakorlat. ,. IDKA, ARANY—,. a ruhát.. Testhez idomítani. szobrot. 2). a,. pának idomítani. Ebeket vadászatra idomítani.. idomtalan.. —. ,. mn. tt. idomias-t v. Helyes alkotású, alakú, külsej idom rént készített. Tdomias szabás. Idomias szobor.. —. tb.. ,. v.. mn.. ,. ,. helyr.. IDOMTALANUL.. 1.. (id-om-i). ,. illet,. kellékek.. IDILLO, mn.. =. IDOMTA-. 1.. LAN.. nésre felszólíttatik.. dosult. mn.. (id-om-at-lan). 16. idomított. kopó.. vizsla,. (id-om-os) mn.. tt.. idomos-t. —. v.. at,. arányosan kiképzett, rendes kül-. ak. Helyesen,. sej, alakú. Rokon vele hangokban. idois a latin Benfey nem tesz róla említést, noha alig lehet róla kétség hogy szintén a Fid (f-id) gyökbl származik. V. ö. IDOM. Idomos testalkat. Idomos színpadi alak. Idomos arcz. Idomos szoborm. V. ö.. neus. :. ;. ,. vele a régies ildom. úgy. köd. is. ,. okosság), s. s. ,. értel-. bizonyít, mert ildom jelenti az ész-. rendes. ,. erejét. eszélyesség. ,. mindkett ugyanazon eredet, mit. látszik,. mök rokonsága nek helyes. (eszély. m-. öszhangzó mködését vagy. ,. mindkett jó. állapotot jelent. ,. idom. t.. a külsnek (testnek), ildom (mintegy elme-idom) a belsnek, (léleknek) jó állapotát. Minél fogva az is hihet, hogy eredetileg am. jódom és jóldom, azaz jó. IDOM. IDOMOZ, (id-om-oz) ott, 1. IDOMÍT.. i.. IDOMTALAN,. :. tulajdonságok aránya. inkább és jonkább,. ig,. Ily. betváltozások vannak az. jog, igtat, jogtat, irgalom, jorga-. lom szókban. Egyébiránt. v. ö.. ILDOM. szót. is.. Ne. za-. varjuk öszve az ,alak* szóval.. Igen közel lén. áll. EIJQ, honnét. tivus. :. idtív, s. szemlélek). stb.). :. íiov :. v. i'ov,. infini-. tídoiiai (am. látok,. innen származtatja a többek között. Benfey az HÖog (Ansehen Úvsisoí; (gestaltlos. =.. ,. Gestalt). ,. idomtalan) szókat.. ,. IDOMÁR,. Gyö-. ,. harm.. —. ,. surface.. (idom-ár). —. —. ok.. (idom-talan) mn.. idomtalan-t,. tt.. helytelen, formátlan. Esetlen,. ,. rendetlen,. Idom-. öszvehányt, vetett tagú.. aránytalan alkotású,. talan buksi gyerek. Idomtalan görbicze, löcslábu. szével faragott. Fej-. idomtalan szobor. Idomtalan termet.. Idomtalan ruhaszabás. V.. ö.. IDOM. Határozó gya-. Antlitz, Oberflache).. fn. tt.. idomár-t, tb.. —ok,. szr. a v. ja. Személy, ki bizonyos állatokat valamire ügyesekké képez pl. kocsis lovakat, paripákat, vadászebeket. Újabb kori alkotású szó. ,. IDOMTALANÍT, IDOMTALANIT, lan-ít). áth.. Idomtalanná. m. idomtalanít-ott. ,. htn.. (idom-ta-. — ni. v.. V.. ö.. tesz, elrutít. Elidomtalanít.. —. ani.. IDOM-. TALAN.. ídsa (Gestali. kül veszi a f-id alakot, honnan a latin videó, a szanszkritban vid mely am. tud. Az arabban cdím am. ábrázat, felüleg, (face. tál,. nánt am. idomtalanul, idom nélkül.. a középformában. és. ;. tb.. hozzá minden tekintetben a helaz aoristus. —. m. idomoz-tam,. áth.. —. IDOMTALANÍTÁS om-talan-ít-ás) fn. szr.. —. a.. Cselekvés. idomtalanná. tétetik.. ,. mely. V.. lenség,. lanság.. padra.. harm.. által valaki. —. ok,. (id-. harm.. vagy valami. IDOMTALAN.. ö.. IDOMTALANSAG idomtalanság-ot,. IDOMTALANITÁS,. ,. idomtalanítás-t, tb.. tt.. ,. szr.. (idom-talan-ság). —. a.. fn.. tt.. Esetlenség, helyte-. aránytalan, rendetlen alak, külsség, formát-. Idomtalansága miatt nem alkalmas a. szín-.

(17) ,. IDO— IDO. IDOMTALANUL— IDO. 17. IDOMTALANUL,. (id-om-talan-ul) ih. Idomtalan. esetlenül, rendetlen alakban, aránytalan. módon, azaz. külsvel, íbrmátlanul, helytelenül. Idomtalanul lépni, állani a színpadon. Idomtalanul álló ruha.. — ak.. IDOMÚ,. (id-om-ií). mn.. Bizonyos idommal. biró.. idomú-t,. tt.. —k. tb.. Bizonyos alakúvá leszen. m. ido-. önh.. arányos. ,. rendes,. ,. helyes formára alakúi. Gyakorlat által idomúi a. A mvész. ,. Tanítás által vadászatra idomúinak. az ebek. 3) Valamihez hozzá illeszkedik, alkalmazko-. IDMÚLÁS, IDOMULÁS, idomúlás-t cselekvés. ,. —. tb.. ,. harm.. ok,. midn. valaki. —. ö. IDOMUL. IDOMZAT, (id-om-oz-at). tt.. Állapot vagy. a.. valami idomúi.. v.. Testnek. idmúlása. V. harm.. —. szr.. Valamely. a.. test,. fn.. idomzat-ot,. tt.. mü. illetleg. részeinek. arányszerü öszvefüggése, aránymértékes szerkezete. ;. arányos alakzat, külforma.. DDOMZATOS, tos-t. —. v.. at. (id-om-oz-at-os). —. tb.. ,. mn.. idomza-. tt.. Idomzattal biró,. arány. (id-om-oz-at-os-ság). fn. tt.. ak.. -. mértékü.. IDOMZATOSSÁG. ,. —. idomzatosság-ot, harm. szr.. Tulajdonság, mely-. a.. fogva valamely egésznek minden küls részei,. nél. alakjai arányszerü. egymáshoz.. viszonyban állanak. lati. és. lyama. ,. :. ,. :. ,. ,. mely. bizonyos mozgások, tünemények. hat nap. Hét. lett. i-d-, mint. sül-d- (sütni való. fiatal. ben-d-ö ; om-ó om-d-ó. ,. ;. (me-ig. v.. Ilyenekül tekinthetk. mely-ig helyett). :. ;. = a-dig. ,. ben-ö. leomlik,. ,. fonor, fon-. me-dd-ig. a-dd-ig (ha. ;. régies adzig-nzk vétethetik). ,. me-d-ig. Azonban némileg eltér értelemmel mint. :. i-'öd-. v.. ü-öd-ö, valamint üz. =. lehet annyi. =:. ü-öz, üget,. am. üög-et, üldöz üöld-öz stb. Gvönyörü példánk van erre Szalay Ágoston gyjteményében. (Négyszáz. magyar végén. levél a. XVI. századból). ,. a. CLVI. dik levél. „Rejá gondoljon, jobb készen legyen kegyelmed) hogy nem készletlen találjon az iödö iwdew, (a w több helyütt is am. ö v. ö, pl. jwny, megh:. =. ,. A.KAD.. NAGY SZÓTÁB.. III.. KÖT.. ,. melyben a föld. ;. esztend). Négy,. nyolcz hónap. Száz év. század.. ,. 3). öt,. Az. mely, minden id. Szerencsés, boldog id. Békés, hábo-. forradalmi id. Dolog munka, evés, ivás álom, nyugalom ideje. Foly, telik, múlik, halad, repül, eljár az id. Éjnek idején. Annak idején. Mindent a maga ,. ,. Eltalálni az idt (alkalmat). Az idhöz (körülményekhez) alkalmazkodni. Mennyi az id f Idejét múlni. Ez id tájon v. tájban. Az id mindennek mestere. (Km.). Idt veszteni vesztegetni muidejében kell tenni.. ,. Idt. latni, halogatni.. idt.. eltölteni az. tölteni.. Idre. Kijelölni, meghatározni. várni.. Múlt vagy elbbi. ,. ,. Henyélve, haszontalanul. jelen. ,. jöv id. Régi id,. id.. „Áll egyedül Árpád egy csendes kis halom. ormán. Lelke magas képzelmekkel forog a nagy idben Annak elbbi s jöv tüneményit látja lebegni.". Vörösmarty (Zalán. ,. ,. futása).. „Járd össze századink sorát. A S. régi s új. tiszteld. A. jót. ,. idt. magasztald mindenütt. nagyot. ,. dicst. ,. !". Bacsányi János. 4). Különösen óra így használtatik gyakran a régiAzon idben (ex illa pl. Müncheni codexben ;. eknél. :. ,. hóra).. az. id. ugyan nem a jában. (a-ig h.), e-dd-. ig, e-d-ig (e-ig h.).. is,. azon. pl.. sü-ö sül-ö,. ,. (ami omlik. köles korpája), kanász, konász, kon-d ász. d-or stb.. ,. tengelye körül. saját. föld. d közbe-. s. disznó), tü-ö tü-d-ö. on-d-ó. ,. rús,. részesülje legegy-. ken-ö ken-d-ö. :. melyben a. ,. imént meghatározott idszakok egyes részei. Rövid, hosszú, kis, nagy id. Korai, kés id. Kevés, sok, né-. ,. szerbben i-, azaz mozgó, men, haladó, vetéssel. alatt. den változásain általmegy (hónap). ,. s. Tapaszta-. 2). a létezésnek azon szaka, fo-. ért.. ,. ,. ,. és ese-. és hely fogalmaival. közönséges. ,. hajdan igegyök volt. Az id. folyását felfogja.. a nap körül bevégezi útját (év. új. ,. a gondolkodás alakja, mely-. rendesen és szabályosan visszafordulnak. IDO, (i-d v. i-d-) fn. tt. idö-t. Személyragozva idm, idd, ideje ; idnk, idlök, idejék v. idejök ; idim, idid, idi, idink, iditek, idik v. ideim ideid, idei stb. Máskép üd. Tiszta gyöke az egyszer i v. ü hang, mely mozgást, menést, haladást jelent, s megvan az i-get (v. ü-get), i-deg illan indul ireg, izeg szókban. A szláv Ijeto hodina godina melyek idt jelentenek szintén mozgást haladást jelent gyököktl származnak. Ezen i valamint a szanszkritban. Am.. egymás után következ tárgyak. ész az. kapcsoljuk öszve minden képleteinket.. az idt.. ,. ,. (Km.). Különösen 1). ben az. Szobormüvek, emlékmüvek, épületek idomzatossága.. ,. ,. ,. megfordul (egy nap, 24 óra); melyben a hold min-. (id-om-úl-ás) fn.. szr.. =. kezwlethlen. ,. Zeit. :. mozgási szak. idomúi a jól szabott ruha.. dik. Testhez. ládban. test.. Nyergesnek idomúi a. képessé leszen.. betanított csikó.. 18. készletlen). A német csaZíd Tied, Tie tíd stb. szókról azt mondja Heyse, hogy eredetök homályos. ,Id' vagy ,üd' tehát eredetileg jelent oly valamit, mi mozog, jár, megy, halad. Az id eljár, senkire nem vár. Szolga ugyan az id, de nem várakozik.. jw, jwnek. mények. 2) Vala-. vésüje alatt szoborrá idomúi a kö.. mire ügyessé. v.. Csinos idomú termet.. IDOMUL, IDOMUL, (idomúi) múl-t. 1). ,. ?. Harmad id. koron (circa horam tertiam).. (venit hóra).. Nemde. A. tizenkét. id. vagyon. e. J. nap-. vacsorának ideje korán (hóra coenae).. A. „Hatod idtl fogván kedeg setét ln mind földnek színén kilenczed ideig. Es kilenczed hórán ivölte Jézus nagy szóval." 5) A légnek bizoPassióban. :. nyos idbeli állapota változása. Szép, jó, kellemes, rósz homályos hideg tiszta, meleg id. Komor , rút ,. ,. ,. ,. id. Állandó, változó, zivataros, ess, havas, zúzmarás, zimankós id. 6) Kor, életszak. Gyermekid, ifjúsági, öregségi id. Hosszú idt élni. Ideje vagyon (habét aetatem). Münch. cod. Legszebb legjobb idben lenni. Ami idnkben ez mind máskép volt. V. ö. IDE, fn. 7) ,. 2.

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Updating...

Kapcsolódó témák :