É R T E К E Z É S E К
A TERMÉSZET TUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL.
Kia d ja a Ma o y a r Tu d o m á n y o s Ak a d é m ia.
А III. O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B Ő L
S Z K H K K 8 Z T I
SZABÓ JÓZSEF,
OSZTÁLYTITKÁR.
V. K Ö T E T . X I. SZÁM. 1874.
A
RAKOYÁCZISANIDINTRACHYT (?
ÉS FÖLDPATJANAK
VEGYE LEMZESE.
КОСИ ANTAL.
EGYETEMI TANÁRTÓL KOLOZSVÁRT.
(F elo lv astato tt а I I I . o sztály ülésén 1874. dec. 4.)
B U D A P E S T , 1875.
A M. TŰD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-HIVATALÁBAN.
(Az Akadémia bérházában.)
Eddig külön megjelent
É R T E K E Z É S E K
a mathematikai tudományok köréből.
E l s ő k ö t e t .
I. S z i 1 у K álm án . A m echanikai hö-elm élet egyenleteinek általán o s ala k já ró l. Székfoglaló . ... 15 kr.
IX. H u n y a d y Jen ő . A pólus és a p olárok. A viszonyos p o láro k elve 30 kr.
III. V é s z J á n o s A B iztosítási kölcsön (új é letb izto sítási nem ) . 30 kr.
IV. K r a s p é r István. A Scliw erdt-féle C om parator m ó d o síto tt alkalm azása 15 k r.
V. V é s z J á n o s A. Legrövidebb táv o lo k a körkúpon. Székfoglaló 20 kr.
VI. T ó t h Á goston. Az európai n em ze tk ö zi fokm érés és a körébe ta rto z ó
go ed aetai m u n k álato k . . . . 30 kr.
VI I K r u s p é r Istv án . A párisi m e te r-p ro to ty p . . . . 10 k r.
V III. К ö n i g G yula. Az e llip tik ai függvények alk alm azásáró l a m agasabb fokú eg y e n le te k e lm é le té r e ...24 k r.
IX. M u r m a n n Ágost. E urópa b olygó elem ei, a n n ak tiz első észlelt szem
b en állása s z e r i n t ... 25 kr.
X. S z i 1 у K á lm á n . A H am ilton-féle e lv és a m echanikai hő-elméL t máso
dik fő té te le . . . . 10 kr.
X I. T ó t h Á goston. A földképkészités je le n állása, a m in t az képviselve vo lt az a n tw e rp e n i k iállításo n . K é t t á b l á v a l ... 40 kr.
Második kötet.
I. M u r i n a n n Á gost. F re ia bolygó fe le tti értekezés . . . . 70 kr.
II. K r u s p é r István. A c o m p a r a t o r o k r ó l ... 20 k r.
I I Г. K r u s p é r István. A vonásos hosszm értékek összehasonlítása folya
dék b an . . . . 10 kr.
IV. F e s z t V. A közlekedési m üvek és v o n a l o k ... 30 kr.
V . M u r m a n A. Az 1801. nagy üstökös p ály áján ak m e g h atáro zása 40 kr.
VI. K r u s p é r J . A párisi lev éltári m é te r-rú d ... 10 kr.
Harmadik kötet.
I. V é sz J á n o s Á rm in. A dalék a visszafutó sorok elm életéhez. . 10 kr.
II . K o n k o l y Miklós. Az ó -g y allai csillagda leírása s ab b an tö r té n t nap
fo lto k észlelése néhány spectrcscopicus észlelés töredékeivel. 1872. és 1873. K é t tá b lá v a l... . . . 80 kr.
III. K o n d o r G usztáv. E m lékbeszéd H ersch el Ján o s k. ta g fö lö tt . 10 kr.
IV. B. E ö t v ö s L oránd. A rezg ések in te n z itá s a , te k in te tte l a rezgési fo r rá s n a k és az észlelőnek m o z g á s á r a ... 15 kr.
V. В é jt h у M ó r . A D iffractjo elm életéh ez . . . . . 12 kr.
V I. M a r t i n L a j o s . Az e ró m ü ta n i csavarfelületek. — A vízszintes szél
k e ré k elm élete. K ét é r t e k e z é s ... 10 kr.
A
RAKOVÁCZISANIDINTRACHYT (?)
ÉS F Ö L D P Á T J Á N A K
VÉG Y ELEMZÉSE.
KOCH ANTAL,
EGYETEMI TANÁRTÓL KOLOZSVÁRT.
(F elo lv astato tt a II I. osztály ülésén 1874. dec. 4.)
B U D A P E S T . 1875.
A M. TŰD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-HIVATALÁBAN.
(A kadém ia-utcza, akad. bérház).
Budapest, 1875. Nyom atott az A t h e n a e u m nyom dájában.
A RAKOVÁCZI SANIDINTRACHYT (?) ÉS FOLDPÁTJANAK V E G Y E L E M Z É S E .
KOCH ANTAL EGYETEMI TANÁRTÓL.
A Szerémmegye Rakovácz falujának határában előfor
duló trachyt-külemü kőzetről 1871-ben a bécsi cs. kir. bir.
földtani intézet évkönyvében (1871. 21. B. 1. Heft.) közlöttem rövid ismertetést, 1872-ben pedig a Magyar Tud. Akadémia értekezései közt megjelent »Górcsői kőzetvizsgálatok« czimü munkálatomban részletesen leírtam ezen kőzetnek ásványos összetételét és górcsövi szerkezetét. Mindkét helyen a kőzetet összetevő ásványok associatióját a dr. Szabó J. tanár ur által javasolt módon Írva, a következőnek találtam :
Sanidin, Amphiból, Biotit, (Augit, Magnetit, Sanidin, Nepheliu.)
A kőzet tömöttsége 2-676-nak találtatott. Ennek alap
ján a kőzet sanidintrachytnak mondatott, de ki volt emelve hogy kevés nephelín- és víztartalma, továbbá calcit és zeolitli kiválása, végre alapanyagának egyenletes tömöttsége, szálkás törése és a kőzetnek a tábláshoz közelítő elválása m iatt ha
sonlít a phonolithhoz.
A bécsi cs. kir. bir. földtani intézet 1872-ki évkönyvé
nek III. füzetének 295. lapján megjelent dr. Lenztőlegy érte
kezés, »Beitrage zűr Geologic dér Erusca Gora in Syrmien«
czím alatt s ebben több hibás nézeten és állításon kívül, me
lyeknek megczáfolása nem ezen értekezés keretébe való, a 303-ik lapon közölve van dr. C. Doelternek a rakováczi tra- cliytra vonatkozó vizsgálatának eredménye is, mely szerint amphiból és magnetit sok van benne, augit hiányzik, a föld- pát csak kis részben sanidin, nagyrészt plagioklas, a népbe-
м. T. AKAD. ÉRT. A TF.RKÉ8ZKTTUD. KÜRÉBÖI.. 1871. 1 ‘
4 K O C H ANTÍAt.
lin hiányzik, biotit táblácskái igen ritkák, quarz hiányzik, az alapanyag végre mállott s a polarizált fényre nem mindig ható. Ezek alapján a kőzetet amphibol-andesitnek tartják.
Ezen közlésre szükségesnek találtam a földtani intézet igazgatóságához erre vonatkozólag beküldeni néhány lielyre- igazitó sort, a melyekben határozottan megmaradtam a kőzet
nek ásványos összetételére nézve régi állításomnál s arra is utaltam, hogy az általam vizsgált kőzet egészen üde, kékes
szürke, a polarizált fényre jól ható volt, a Bécsben viz sgált példányok pedig mállottak s alaposabb vizsgálatra fölszólít
ván az illetőt, kiemelém, hogy a földpátnak és a kőzetnek elemzéséhez, mely a legbiztosabb fölvilágositást fogja nyúj
tani, hozzáfogtam.
E figyelmeztető soraimnak megvolt az a hatása, hogy dr. C. Doelter újra és behatóbban megvizsgálta a kőzetet, melyből nehány példányt Nedeljkovics küldött fel Újvidékről, s a bir. földt.'intézet »Verhandlungen« 1874. évi 3. számában a 60. lapon levő közleményében lényegben már az én néze
temre jutott, megengedi, hogy a kiválóit nagy földpátkristá- lyok lehetnek Sanidinek, elismeri, hogy az ampliibólon kivül nehány (?) halványzöld metszet nem dichroistikus, tehát au- git lehet, hogy a górcső alatt sok Sanidin látható benne — de plagioklas is — hogy a magnetit gyakori, az alapanyag csakugyan kristályos, de a neplielin jelenléte mégis kétséges.
Ezen trachytok beküldőjének közlései szerint a tracliyt na
gyobb elterjedéssel bir Rakovácz vidékén, mint eddig fölvet
tük, a mit a múlt nyáron te tt kirándulásimban magam is ta
pasztaltam és értekezésem folytában még le fogok írni.
K i kell emelnem a dr. Szabó J. tanár ur által a »Föld- tani Közlöny« 1874. évfolyam 96. és 97. oldalán közlött vizs
gálati eredményt is, a mely szerint a szomszédos ledinczei trachyt orthoklas-quarcz-trachyt lévén, annak elterjedéséből következtetve, a rakováczi sem lehet más, csakhogy oly gyé
ren van benne a quarz, hogy az általam gyűjtött példányokon egy szem sem volt található.
Ennyire jutván a rakováczi kőzetnek ismeretében, igen érdekesnek és szükségesnek mutatkozott a kőzetnek és földpátjának vegyelemzése, melyet a kolozsvári egyetem vegy
A RAKOVACZI SANI DIN TR A CI IYT.
tani intézetében dr. Fleischer Antal tisztelt barátom szívessé
géből el is végezhettem, s melynek eredményeit a következők
ben összeállítva fogom közleni.
I. A földpátnak elem zése.
Mielőtt magára az elemzésre cs ennek eredményeire térnék, ezen földpátnak előjövételéről, alaki és physikai tulaj
donságairól kell némelyeket előrebocsátanom.
A hasadékos üveges földpátnak táblás kristályai meg
lehetős gyéren vannak elhintve a kőzetben, úgy, hogy néha 5—6 kézi példány felületén is alig láthatni egyet.
Az 5—6 □ m. m-nyi táblák közönségesebbek, a na
gyobbak ritkábbak. Eddigelé, a midőn már harmadizben gyüj- ték ugyanazon helyen, csak három körülbelül 2 5 ra. m-nyi nagyobb kristályt találtam, melyek vastagsága 4 m. m. volt.
A kristályok jól vannak kifejlődve, élesen körvonalozva, de mivel szorosan összefüggnek a kőzet alapanyagával, a kivá
lasztásnál összehasadoznak, úgy, hogy alakjukat csak a kör
vonalokból lehet meghatározni s ebből, meg a górcső alatt a polarizált fényhez való viselkedéséből határozottan kitűnik, hogy tisztán karlsbadi ikrek legegyszerűbb alakjukban,t.i. =»P,
2 P o c , H o o P o o , oP összalaklattal, a mint azok a többi között a drachenfelsi trachytban oly szépek és gyakoriak. A csiszola- tokbau az ikerösszenövésnek vonala is határozottan látszik, ha a csiszolatnak síkja az ikerlapot metszi.
A kitört darabkák tisztán hasadtak; a hasadási fölüle- tek elég simák voltak arra, hogy a fényverési szögmérő segé
lyével a hasadási szögek megméressenek, s ezen mérések többszörös ismétlése mellett is az eredmény állandóan
90° volt.
Egészen üde kőzetben a földpát víztiszta, a mállott kő
zetben ellenben piszkos sárgás szinü, mivel a vasoxydliydrát beléje húzódott, de ilyenkor is erős, üvegfényü és üde még.
Az alaktani tulajdonságok tehát határozottan ortlio- klasra mutatnak, mit fennemlitett értekezéseimben is kiemel
tem már.
Az elemzéshez megkivántatott anyagot illetőleg meg
6 KO CH AN TAL.
kell jegyeznem, hogy annak különben elégtelensége miatt a nagyrészt víztiszta darabkákon kívül sárgás darabkákat is vettem az elemzéshez, továbbá hogy a földpát vékony csiszo- latai a górcső alatt tekintve, telvék idegen ásványok zárvá
nyaival, melyeket kiválasztani lehetetlen. Különösen kivettem benne: a kőzetnek 'alapanyagát, pornemü és nagyobb magne- tit szemcsékkel telve, augitnak zöldesszürke metszeteit és tö
redékeit, továbbá igen hosszú, tű alakú mikrolitheket haránt hasa’dozva, melyek apatitra emlékeztetnek, végre a sanidin hasadékai mentében szürke, homályos anyagot, helyenként összecsomósodva, mely — egy csep sósav tétetvén a csiszo
latra, — a górcső alatt élénken pezsgett, tehát mindenesetre gyobbrészt szénsavas mész.
Ezen okokból, habár a földpát-darabkákat a leggondo
sabban el is választám a reá tapadó kőzetanyagtól, úgy hi
szem könnyen kimagyarázható, hogy elemzéseimnek eredmé
nyei m ért nem vágnak össze pontosan és hogy a földpát ösz- szetétele mért nem egyezik meg az orthoklas valamelyik so
rának typicus összetételével.
Összesen három elemzést vittem véghez, kettőt a kova
savra, és földes fémekre, egyet az alkaliákra, a midőn egyút
tal az A h Оз-et és a CaO-ot harmadszor is meghatároztam. *)
*) Az elem zésnél k ö v etett eljárás a kővetkező v o l t : A földpát- nak finom ra dörzsölt pora 100 -n ál k is z á rítta tv á n , négyszer annyi viz- m ent szénsavas nátrium m al m eg ö m lesztetett s a SiOo az előirt eljárás szerin t le v á la s z ta to tt és m e g lia tá ro z ta to tt. A le sz ű rt sósavas oldatból az Al2 0 3 és csekély F e. 0 3 (m elyet az A l2 0 3 sárg a szine á ru lt el) am m ó
niák k al le c s a p a to tt és együtt m e g lia tá ro z ta to tt. U tólag tisztaság ára m egkém leltetvén, még kevés Si 0 2 v á la s z ta to tt el.
A le s z ű rt folyadékból am m óniák és oxálsav á lta l a mész leválasz
ta to tt, és g ázfu v ó n ál kiizzítatván, m in t CaO m egm éretett.
A m inölegesen k im u tato tt csekély MgO el lett hanyagolva.
A z a lk a liá k ra való elem zésnél (3-ik próba) a földpát p o ra fluor- könenygáz h a tá s á n a k 8 napig k ité te te tt s a visszam aradt aljakból az AU 0 3 és CaO az előbb le irt m ódon m e g h a tá ro z ta to k , a MgO nyom a elh an y a g o ltato tt.
A le s z ű rt o ld at b epárologtatván, a salm iak izzítás á ltal k ih a jta to tt s a m arad ó k b an P latinchlorid és erő s borszesz alkalm azása m ellett az e lő irt m ódon a kálium és n atriu m p la tin c h lo rid külön m egliatározta- to tt és KoO és N a20 -d á á tszám ittato tt.
A BAKO VÁCZl SANIDINTRACHYT. 7
A következő táblázatban elemzéseim eredményeit szá
zalékokban összeállítva adom.
A lk a tré szek.
I. próba 0-387 gr.-
nyi ásv.
porral.
II. p ró b a 0-492 gr.
ásv. p o r
ral.
II I. próba 0-557 gr.-m al
Közép- eredm ény
0 arány
SiOs 63-0491 64 3862 — 63-7177 33-9828
АЬОз
18-8630 17-7113 18-9638 18-5127 8-6273( k c v é s F o 2 0 r a l.)
CaO 3*8759 3-6585 2-8725 3-4689 0.9554Í
K 20 — — 8-1508 8.1508 1*3800 ) з ‘7854
Na20 — — 5-6193 5-6193 l-450o)
Összeg 99-4694 A kőzetnek tömöttsége három mérésnél v o lt:
') 2-5586 2) 2-6095 3) 2‘5805 ; középtömöttsége: 2"5846.
Az ü arány = RO : A b 0 3 : Si 0 2 1-3368 : 3-0456 : 12
Ezen eredményben a S i0 2 csekélyebb mennyisége az, a mi által főldpátunk vegyszerkezete az orthoklas perthit sorá
nak összetételétől e lté r; de tekintetbe vévén azt, mit az elemzett földpát tisztátalanságára nézve mindjárt eleintén fölhoztam, továbbá, hogy az egész kőzet, és amint láttuk, a hasadélcos földpát is át van hatva szénsavas mésztől, azon rendellenesség könnyen kimagyarázható; s így eltekintve a CaO túlságos mennyiségétől, főldpátunk az orthoklasok per
thit sorának egészen jól megfelel. Tschermák G. földpát el
mélete szerint ugyanis a perthit sornak megfelelő elméleti összetételhez igen közel áll a mi földpátunknak összetétele is, ha a Ca О-t mint mechanice a földpáthoz kevert elegyrészt vesszük, s így kihagyván azt a földpát alkatrészeiből, a visz- szamaradókat 100-ra kiszámítjuk;
8 K O C IÍ ANTAL.
A perthit elméleti össze
tétele Tschermák sze
rint :
A rakováczi fölclp. ösz- szetétele а Ca О elha
gyása m ellett:
S i0 2 • • 66.6 A L 0 3 . . 19-0 K 20 . . 8-7 N a20 . . 5-7
66-4 19-3 8-5 5.8 100-0
Elméi. töm .: 2-588
íoo-o
2-5846 megmért töm.
Látni ezen összehasonlításból, hogy nemcsak az össze
tételben, de még a tömöttségben is megvan a közel megegye
zés, s így a rakováczi kőzet földpátját bátran tarthatjuk az orthoklasok perthit sorába tartozónak, s adhatjuk neki Tschermák elmélete szerint az O n Abi vegyjelt.
A földpátnak újból elemzésénél mindenesetre tanácsos lesz annak porát előbb eczetsav hatásának kitenni, hogy az a szénsavas mészt föloldván, eltávolítsa belőle.
A kőzetnek elemzése végett 10 kézipéldányból tökélete
sen üde darabokat leüték, ezeket mákszemnyire törvén, jól összekeverém, belőle több grammnyi mennyiséget finom porrá dörzsölék s ebből 1,108 grammot vevék az elemzéshez.
Meg kell jegyeznem, hogy miután a sanidint külön elem
zés végett gondosan kiszedtem, s különben is nagyon gyéren fordul elő a kőzetben, az elemzéshez vett porban a szabad szemmel látható sanidinből alig lehetett valami, s az elemzés tnlajdonképen csak a sanidinmentes kőzetre vonatkozik.
A kellő idő hiánya miatt csupán csak egy elemzést vé
geztem s az alkáliákat külön meg nem határozván, a tényleg meghatározott alkatrészeknek különbségét a 100-tól vonat
koztatom egyelőre az alkáliákra. *)
*) Az elem zésnél k ö v etett eljárás rö v id en a kővetkező v o l t :
1. A finom ra dörzsölt és előbb 100°-nál k isz á ríto tt közet-por pla- tintégelyben vörös izzásnál k ih e v ítte te tt s a súlyveszteség m egliatá.
ro z ta to tt.
II. A kőzetnek elem zése.
A IiAKOVÁ CZl SAJJIDhNTRACIlYT. 9
A következőkben elemzésem eredményei százalékokban olyképeu vannak összeállítva, hogy megvannak külön a sósav
ban oldhatlan és az oldható alkatrészek együttesen 100-ra, és külön külön százra kiszámítva, és megvannak az alkatrészek összeadva is.
Az elemzéshez vett kőzetpor súlya 0'932.
A = a sósavban föloldódott rész 12-4218°/o- В — a sósavban föl nem oldódott rész : 87*5782 ('/í .
A.
12-4218 részben 100 részben
S i0 2 . . 2-77J8 22-3143
АЬОз 0-6508 5-2392
F o ,0 3 . . 21691 17-4622
CaO . . 21691 17-4622
MgO, K 20 , Na20. 0-5422 4-3649
Izzít. s. veszt . . 4-1186 33-1568
12.4216 99-9996
2. A kiizzított k ő z e tp o r sósavval kezeltetett, á tsz ü re tv é n az, forró szénsavas n átro n o ld attal a fö lb o n to tt Si 0 2 is á tv ite te tt az oldatba.
3. Az old atlan rész négyszer annyi száraz szénsavas nátrium m al m egöm lesztetett s S i0 2 ta r ta lm a az elő irt módon m e g b a tá ro z ta to tt.
4. Az Ala0 3, F e20 3 és CaO m eghatározása akkép tö rté n t, m int a fö ld p át elemzésénél.
A i'e 20 3 és A 1.03 k a lih y d r a t á ltal szétválasztva k ü lö n külön meg- h a tá ro z ta to tt.
5. A MgO m eg h atáro zása (csupán a sósav á lta l föl nem oldott részben) úgy t ö r t é n t , ho g y a salm iáktól izzítás á lta l m egszabadított töm ény Cl2Mg, C1K és CINa o ldathoz tiszta iszapolt liiganyéleg a d ato tt, az oldat vízfürdőben b e p á ro lo g ta to tt, k is z á rítta to tt, k iiz z ítta to tt s a m a
rad ék a szü rlén az a lk a liá k eltáv o lítása czéljából fo rró vizzel jól k p m osatott.
1 0 KOCH ANTAL.
В.
87.5782 részben 100 részben.
S i0 2 . . 48-9635 55-9083
А120з . . 16-0997 18-3832
F e20 3. . 7-2984 8-3336
CaO . . 5-0433 5-7586
MgO . . 5.5314 6-3159
K 20 , Na20 4.6419 5.3003
87.5782 99 9999
Az А és В eredményei összeadva:
S i0 2 . . . . 51-7353 АЬОз. . . . 16-7505 Fe20 3 . . . 9-4675 CaO . . . . 7-2124 MgO . . . . 5-5314 K 20 , Na20 és kevés MgO . . . 5-1841 Jzzítási veszt. 4-1186 99-9998
Tömöttségét üdébb anyaggal mint 3 év előtt, ú jra meg
határozván, kaptam: 1) 2"7018, 2) 2'7073, miből a közép- tömöttség: 2.7045.
H a ezen elemzésnek eredményeit áttekintjük és a sani- dintartalmu trachytok meg a plionolithok vegyszerkezetével összehasonlítjuk, azonnal szembeötlik a nagy különbség az egyes alkatrészek mennyiségét illetőleg, azt látjuk, hogy a ko
vasav, a timföld és az alkaliák mennyisége igen csekély, a föl
des és nehéz fémek mennyisége ellenben igen nagy azokhoz képest, s hogy kőzetünk inkább a basikus doleritekhez köze
lit összetételére nézve. Ugyanez áll a kőzetnek tömöttségéről, mely szintén a phonolitheké ,és a doloriteké között áll. Jól kitűnik ez, ha az emlilett kőzetek alkatrészeinek középértékeit összeállítjuk és egybehasonlítjuk kőzetünk alkatrészeivel, mi végből Jukes »a földtan kézi könyvé «-bői veszem azok közép
értékeit :
A RAK OV ÁC Zl S A N l D I N T R A C H t T . 1 1
Alkatrészek:
T ra-
cliyt no litliP ho- Rakováczi kőzet Dolerit K. töm .
2-60
R.töm.
2'56 Köz. töm. 2-7055 2-95
S i02 66-5 57-7 51-7353 51-0
A120 8 17-0 20-6 16-7505 14-0
Ec20 3 3-0 3-5 9-4675 14-7
CaO 1-4 1-5 7-2124 ío-o
MgO 1-1 0-5 5-5314 5-5
K 20 5-0 6-0 5-1841 0-2
N a,0 4-0 7-0 3-4
Izzítási sülyveszteség 1-0 3.2 4-1186 11
Ezen összehasonlító táblázatból kitűnik, hogy a rako- váczi kőzet vegyszerkezetére és tömöttségére nézve egészen a savanyúbb trachytok, phonolithok és az aljasabb doleritek közt foglal helyet. Egyéb tekintetben azonban inkább a plio- nolithra, mint a trachytra utal, minők: az izzítási veszteség nagysága, a sósavban feloldódott részek mennyisége (12'4218
°/o), a kőzetnek ásványos összetétele és tömött szövege.
Az izzítási veszteség aránylag azért oly nagy, mert a kőzet pora a veres izzásig hevittetvén, nemcsak a H 20 , de a COj összes mennyisége is elszállt. A C 02 bőségére pedig az elemzésben kapott CaO nagy mennyisége utal (a sósav által föloldott részben a C 0 2 hoz kötve mint calcit van a kőzetben eloszolva.
Erre utal az, hogy a kőzet sósavval már darabban is pezseg, pora pedig élénken és jó darabig fentartja a pezs
gést ; de kézi nagyító és górcső alatt a csiszolatban is föltűn
nek a kiválott calcitnak erecskéi és szemcséi. Kézi példányai
mon igen jól láthatni, hogy az elválási lapok felületei mind mészkéreggel bevonvák, mely a legfinomabb repedésekbe is bevonul még, sőt egy kézi példányon 9—12 m. m.-nyi calcitér van összeforrva a mállásnak indult kőzettel. Minden arra mu
tat, hogy a calcit áthatja az egész kőzetet, s mint láttuk, még a benne kiválott sanidint is, s ez az oka, hogy a földpát elem
zésénél is annyi CaO-t kaptam.
] 2 KOCH A N T A L.
A sósavban föloldódott alkatrészek (beleszámítva az iz- zítási veszteséget is) mennyisége (12'4218°/o) kisebb ugyan, mint az a phonolitlioknál szokott lenni, de mégis jóval tete
mesebb, mint a trachytoknál, ha azok t. i. oly üdék, mint a mi kőzetünk. Ez arra utal, hogy az alapanyagban a calciton kí
vül más zeolithes ásványoknak is kell kiválva lenniök, s hogy a górcsői vizsgálatnál gyanított neplielinnek jelenléte is igen valószínű, mit azonban az alkaliák részletes meghatározása után lehetne határozottabban kimondani.
A S i0 2-nek aránylag kis mennyisége, a kőzetből kiválott sanidin daczára, onnan magyarázható ki, hogy a sanidin igen ritkásan van elhintve s az elemzéshez vett kőzetporban, mint említem — csaknem hiányzott; a górcsővileg kimutatott sanidin mikrolithek oly aprók, hogy nagy mennyiségük daczára nem igen emelhetik a S i0 2 tartalmat. Mindenesetre valószí
nűbb azonban, hogy az alapanyagnak többi egynemű — a pola
rizált fényben tarka mozaik kinézésű — átlátszó szürkés része nem orthoklas, hanem valami basikusabb plagioklas, vagy ta
lán nem is földpát, hanem egyéb basikusabb kovasavas ve- gyület.
A sósav által föloldott részben a 2’1691 °/0 Fe20 3 csak
nem kizárólagosan a magnetitből való, mely bőven van a kő
zetben elhintve, mig a sósavban oldhatlan rész 7'2984°/0 Fe20 2 csak kis részben származhatik azon magnetit porszemecskék- tő!, melyek a kőzet alapanyagába és elegyrészeibe zárva a só
savval nem érintkezhettek; nagyrészt ezen F e20 3 a kőzetnek főelegyrészeiből, az amphibol-augit- és biotitből és talán az alapanyag vegyületéből is vonatott ki.
A sósavban oldhatlan részben foglalt CaO és MgO-nek mennyisége (5 0433 és 5’5314%) és az alkaliákra maradó 4-6419 ° о az említett ásványokból és az alapanyagból vonat
hatott ki, mig ellenben a sósav által föloldott részben foglalt CaO, MgO és alkaliák a kiválott zeolithekre jutnának.
H a ezek után a rakováczi kőzetet elnevezni és az ismert kőzetek közé besorolni akarjuk, nem adhatunk más helyet neki, mint azt, melyet a fentebbi táblázatban elfoglal, t. i.
hogy egyrészt a trachytok s plionolithek, másrészt a doleri- tek között áll, de úgy, hogy legtöbb tulajdonságainál fogva
Л. RAKOVÁCZI S A N ID IN 'l 'R A C Il Y T . 1 3
közelebb van némely phonolithekhez, mint a doleritekhez.
Ezen viszonynak kifejezést adandó, leghelyesebbnek vélem, ha ezen közetet dolerites phonolithnak elnevezem, az ásványos összetételt pedig igy állítom össze :
Sanidin, ampbibol, biotit (augit, magnetit, nephelin ?) és mellékes elegyrészek gyanánt calcit, határozatlan zeolithek, idegen kőzetzárványok, különösen agyagpala és quarzhomok- kő, melyeken a kőzet keresztültört.
A mi ezen dolerites phonolitb elterjedését illeti a rako- váczi völgyön belül, arra nézve a múlt nyáron te tt kirándulá
somban szereztem új adatokat. Legjobban az először ismert lelhelyen, a rakováczi patak alján van föltárva s itt kapható a legüdébb állapotban. Nehány száz lépéssel feljebb újra van egy kis kitörése, hol a magnesiadüs mészkővel és a serpentin- nel érintkezik, igen mállott, át van hatva calcit, barnapát és chalcedon erekkel, sőt ilyen rétegesét egészen körül is zárt.
Találtam végre hasonló kőzetnek mállott darabjait a rakováczi pataknak nyugoti ágában, a Stolice nevű begynek nyugoti lejtőjén és alján, miből következtetem, hogy ezen hegynek ormán is igen valószínűen van ezen kőzetnek egy vagy több kitöréspontja.
Kelet felé az Ostra Glavica és Sandreviti hegyek or
main lép ki hasonló kőzet, mely, mállott darabjai után ítélve, alig lehet más, mint az elemzett üde kőzet.
A ledinczei völgyben végre Popovich Sándor újvidéki tanár közleménye szerint (Földt. közi. 1874. évfolyam 94 1.) több helyen tör elő egy eruptív kőzet, mely quarz-orthoklas- trachytnak lett meghatározva. A véghez vitt elemzés eredmé
nyei után azonban hajlandó vagyok azon kitöréseket is dole
rites phonolithnak tartani, hacsak azoknak vegyelemzése más eredményre nem fog vezetni. A quarznak jelenlétét egyes szemcsékben és zárványokban nem tartom azokra nézve lé
nyegesnek, mivel a rakováczi völgyben előforduló -kőzetnél is látjuk, hogy különböző idegen kőzetanyagot zár magába s így a körülfekvő homokkövekből és conglomeratokból is juthattak bele azon szemek és zárványok.
É R T E K E Z É S E K
a természettudományok köréből.
Első kötet. 1867—1870.
I. Az Ózon képződéséről g yors égéseknél. Á ra
A polhorai sósforrás vegyelemzése. T h a n K árolytól
(1867.) . . . . . ... . 12 kr.
II. A közép idegrendszer szürke állom ányának és egyes ideg
gyökök eredeteinek tájviszonyai. L e n h o s s é k József
től (186 ) ... . 12 kr.
III. Az állattenyésztés fontossága s jelenlegi állása M agyar
om zágban Z 1 a m á 1 V ilm ostól ( 1 8 6 7 . ) ... 30 kr.
IV. K ét új szem m érészeti mód. J e n d r á e s i k Jen ő tő l (1867.) 70 kr.
V. A m agnetikai lehajlás m egm éréséről. S c h e n z 1 G uidó-
t 1 ( 1 8 6 7 . ) ... ... . . 30 kr.
VI. A gázok öss enyom liatóságáról. А к i n K áro ly tó l (1867.) . 10 k r.
V II. A Szénéleg-K énegről. T h a n K árolytól (1867.) . . . 10 k r.
V ili . K ét új kénsavas K áli-K adm ium kettőssónak jegeczalak-
jairó l. K r e n n e r G. S án d o rtó l ( 1 8 6 7 . ) ... 15 kr.
IX . A datok a bagym áz oktanálioz. B ó z s a y Józseftől (1868.) 20 k r.
X. F arad ay M ihály. A k i n K árolytól (1 8 6 8 .)... 10 k r.
X I. Jelen tés a L ondon- és B erlinből az A kadém iának k ü ld ö tt
m eteoritekről. S z a b ó Józseftől (1868.) . . . . 10 k r.
X II. A m agyarországi egyenesröpüek m agánrajza. F r i-
v a l d s z k y Ján o stó l ( 1 8 6 8 . ) ... . 1 f r t 50 k r.
X III. A féloldali ideges főfájás. F r o m m h o l d K áro ly tó l (1868.) 10 k r.
X IV . A hark án y i kénes viz vegy-elemzése. T h a n K árolytól
(1869.) . . . ... 20 k r.
XV. A szulinyi ásványvíz vegyelem zése. L e n g у e 1 Bélától
^ ( 1 8 6 9 . ) ... . . . . . . 10 k r . XV I. A testegyenészet újabb h alad á sa s tudom ányos állása nap
jain k b an , három kiválóbb kóresettel felvilágosítva. В a-
t i z f a l v y Sám ueltől ( 1 8 6 9 . ) ... 25 k r.
X V II. A górcső alkalm azása a k ő zettan b an . К о c h A n taltó l (1869.) 30 kr.
X V III. A datok a járv á n y o k oki viszonyaihoz К ó z s a y Józseftől (1870.) 15 kr.
X IX . A silikátok form ulázásáról. \V a r t h a V inczétől (1870.). 10 kr.
Második kötet. 1870—1871.
I. Az állati m unka és a n n ak forrása. S a y M óricztól (1870) 10 kr.
II. A mész geológiai és technikai jelentősége M agyaror
szágban. B. M e d n y á n s z k y D ónestől (1870.) . . . 20 k r.
III. T apasztalataim a szeszes italo k k al, v alam in t a dohánynyal való visszaélésekről, m in t a lá tto m p u la t okáról. H i r s c h-
l e r Ignácztól ( 1 8 7 0 .) ... . . 80 kr.
IV. A hangrezgés in ten sitásán ak méréséről. H e l l t r Á gosttól.
( 1 8 7 0 . ) ... 12 kr.
V. Hő és nehézkedés. G r e g u s s G yulától (1870.) . 12 kr.
V I. A C eratozam ia him sejtjeinek kifejlődése és alk atáró l. J u r á
n y i Lajostól (4 tá b íá v a l, 1870.) . . . . . . 40 kr.
V II. A kettős torzszülés boneztana. S c h e i b e r S. H .-tól Buku-
restben. 4 kőnyom atu á b ráv al. . . . . 30 k r.
V III. A Pilobolus gom bának fejlődése- és alakjairól. K l e i n
G yulától. K ét táb láv al. 15 k r.
IX . Oedogonium d iplandrum s a nem zési folyam at e m oszatnál.
J u r á n y i L ajostól . ... . . . 35 k r.
X. T apasztalataim az a rté z i szökőkutak fúrása körül. Z s i g
m o n d y V i l m o s t ó l ... 50 kr.
Ára X I. N éhány F lo rid e a K ristalloidjairól. K l e i n G yulától. (Egy
tábl.) . . . . . ... 25 kr.
X II. Az Oedogonium diplandrum (Jur.) te rm é k e n y íte tt petesejt-
jéröl. J u r á n y i Lajostól . . . . . . . 25 kr.
X III. Az esztergom i b u rán y réteg ek és a kisczelli tá ly a g földtani
kora. H a n t k e n M i k s á t ó l ... . . 10 kr.
Х1У. Sauer Ig n ácz em léke. Dr. P o o r Im re 1. ta g tó l . . 25 kr.
ХУ. Górcsövi közetvizsgálatok. K o c h A n ta ltó l . . . . 40 kr.
Harmadik kötet. 1873.
I. A kapaszkodó hajózásról. K e n e s s e y A lb e rttó l . . . 20 kr.
II. Emlékezés N eilreich Á gostról. H a z s l i n s z k y F rigyestől 10 kr.
II I. Frivaldszky Im re életrajza. N e n d t v i c h K árplytól . 20 kr.
IV . A dat a s z a ru h á rty a gyurm ájába le ra k o d o tt festanyag ism er
tetéséhez H i r s o h l e r Ig n ácztó l ... 20 k r.
У. K özlem ények a m. k. egyetem v eg y tan i intézetéből. D r.Flei-
scher és D r. S te in e r részéről. E lő te rje s z ti T h a n K á ro ly . 20 kr.
VI. Közlem ények a m. k. egyetem v e g y tan i intézetéből, saját m aga, v a la m in t Dr. L ngyel és Dr. Iio h rb a c h részéről. E lő
te rje sz ti T h a n K á r o l y ... 10 k r V II. E m lékbeszéd F ló r Ferenoz felett. D r. P ó o r Im ré tő l. . . 10 kr.
V III. Az ásványok olvadásának új m eg h atáro zási m ódja. S z a b ó
J ó z s e f t ő l ... 16 kr.
IX. A gom bák jellem e H a s z l i n s z k y . F rig y e stő l . . 10 k r.
X. A datok a zsírfelszívódáshoz. T h a n h o f f e r L ajostól . 60 kr.
X I. A datok a m adárszem fésűjének szerk ezetéh ez és fejlődésé
hez. M i h á l k o v i c s G ézától . . . . . 25 kr.
X II. A vese v érk erin g ési viszonyairól. H ö g у e s E ndrétől. . 50 k r.
Negyedik kötet. 1873.
I. A m a g y a r gom bászat fejlődéséről és je le n állap o táró l.
K a l c h b r e n n e r K á r o l y t ó l ... 25 k r.
II. Az A eth y lo x alátn ak h a tá s á ró l a N a p h ty la m in ra . В a 11 ó
M á t y á s t ó l ... 10 kr.
III. A salvinia n a ta n s spóráinak kifejlődéséről. J u r á n y i L ajo stó l 20 kr.
IV. H y rtl C orrosio-anatom iája. L e n l i o s s e k Józseftől . . 10 kr.
V. E gy új m ódszer a földpátok m e g h a tá ro z á s á ra kőzetekben.
S z a b ó J ó z s e f t ő l ... . . . 80 k r.
VI. A beocsini m á rg a fö ld tan i kora. H a n t k e n M iksától . 10 kr.
Ötödik kötet. 1874.
I. E m lékbeszéd Kovács Gyula fö lö tt. G ö n c z y P áltó l. . . 10 k r.
II. M agyarország téhelyröpüinek futonczféléi. F r i v a l d s z k y
J á n o s t ó l ... 40 kr.
II I. B ery lliu m és alum ínium kettős sók. W e l k o v Sándortól. 10 kr.
IV. Jelen tés a C apronam id e lő á llítá s á n a k egy m ódjáról.
F a b i n y i E e z s ő t ő l... . . . . i 10 kr.
V. Id ő já rá si viszonyok M agyarországban 1871. é v b e n ; k ü lö nös te k in te tte l a höm érsékre és csapadékra. 7 táblával.
S c h e n z 1 G u i d ó t ó l ... 50 kr.
VI. A N um m ulitok réteg zeti (stra tig ra p h ia i) jelentősége a dél
nyu g ati közép m ag y aro rszág i hegység ó -harm adkori k ép
ződm ényeiben. H a n t к e n M iksától . . . . . 20 kr.
V II. A vízből való élet- és vagyonm entés és eszközei. K e n é s
sé у A l b e r t t ó l ... 20 kr.
V III. A datok a lá ta h á rty a -m a ra d v á n y k ó ro d a i ism eretéhez.
H i r s c h l e r I g n á c z t ó l ... . 15 kr.
IX. T an u lm án y a rég i zsidók o rv o sta n á ió l. Dr. R ú z s a } '
J ó z s e f tő l... 25 kr.
X. E m lékbeszed Agassiz Lajos k. ta g fölött. M a r g ó T iv a
d a rtó l . 15 k r.
B udapest, 1875. Nyomatott az A t h e n a e u m nyomdájában.