A FELSŐFOKÚ JOGI OKTATÁS FŐBB MAI RENDSZEREI

Lf

*

\ _s

VARGA CSABA

i

N *

A FELSŐFOKÚ JOGI OKTATÁS FŐBB MAI RENDSZEREI

t

1 9 6 7

A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A Á L L A M - ÉS J O G T U D O M Á N Y I INTÉZETE J O G Ö S S Z E H A S O N L l T Ó O S Z T Á L Y Á N A K K I A D V Á N Y A I

VARGA CSABA

A FELSŐFOKÚ J O G I OKTATÁS FŐBB MAI RENDSZEREi

BUDAPEST, 1967

1

A M a g y a r Tudományos A k a d é m i a Á l l a m - és J o g t u d o m á n y i Intézete Jogösszehasonlító Osztályának k i a d v á n y a i

Osztályvezető: Péteri Zoltán

A FELSŐFOKÚ J O G I OKTATÁS FŐBB MAI RENDSZEREI

A kiadásért felelős: Szabó Imre akadémikus, az MTA Á l l a m - és J o g t u d o m á n y i Intézete

i g a z g a t ó j a

T a r t a l o m j e g y z é k

Oldal

I. BEVEZETÉS 5 H. A FELSŐFOKÚ JOGI OKTATÁS FŐBB MAI RENDSZEREI 13

1. S z o c i a l i s t a á l l a m o k 15

Szovjetunió 17 Bolgár Népköztársaság 30

Csehszlovák Szocialista Köztársaság 36 Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság 42

Lengyel Népköztársaság 51 Német Demokratikus Köztársaság 58

Románia Szocialista Köztársaság 68 Más szocialista államok (Albán Népköztársaság, Koreai

Népi Demokratikus Köztársaság, Mongol Népköztársaság, Vietnami Demokratikus Köztársaság, Kinai Népköztár-

saság, Kubai Köztársaság) 72 2. N e m - s z o c i a l i s t a á l l a m o k 77

A. K o n t i n e n t á l i s á l l a m o k 79

Ausztria 81 Belgium 86 Finnország 90 F r a n c i a o r s z á g 92 Német Szövetségi Köztársaság 101

Olaszország 106 Svédország 111 Mexikó 114 Dél-amerikai államok (Argentina, Venezuela) 118

Oldal

B. A n g o l s z á s z á l l a m o k 123 Nagybritannia (Anglia, Skócia) 125 Amerikai Egyesült Államok 135 Kanada (angolszász területek é s Quebec) 142

D é l - a f r i k a i Unió 144 C. A f r o - á z s i a i á l l a m o k 147

Egyiptom 149 Fülöp-szigetek 152 India ~ 156

I z r a e l 163 Japán 165 Libanon 169 Szaúd-Arábia 171 Újonnan felszabadult a f r i k a i államok (Ghanai K ö z t á r s a s á g ,

Libériai K ö z t á r s a s á g , Kenyai K ö z t á r s a s á g , Nigériai Államszövetség, Rhodézia, S i e r r a Leone, Szudán, Tanzániai Egyesült K ö z t á r s a s á g , Uganda é s Malgas

Köztársaság) 172 IE. BIBLIOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATO 181

IV. A FELSŐFOKÚ JOGI OKTATÁS EGYES KÉRDÉSEI 187 1. A jogi felsőoktatás intézményeinek jellege é s p r o f i l j a 190 2. Felvételi e l j á r á s . . . 192

3. Az oktatás f o r m á i 195 4. Az általános jellegű tárgyak é s a hatályos jog oktatásának

viszonya 197 5. A tárgy v á l a s z t á s szabadsága 201

6. Szakosodási lehetőségek 204 7. A tanulmányok fokozatossága 206 8. A foglalkozásokon való r é s z v é t e l é s a tanulmányi fegyelem . . . 207

9. V i z s g a r e n d s z e r 208

I.

BEVEZETÉS

Egy adott o r s z á g felsőfokú jogi oktatási rendszerének célját, s z e r k e z e t é t é s funkcionálását s z á m o s körülmény határozza meg. E meghatározó tényezők közül elsősorban az adott o r s z á g társadalmi-politikai berendezkedését kell emlitenünk, de t e r m é s z e t e s e n nem lebecsülendő szerepet játszanak m á s , az előbbihez képest alárendelt, másodlagos tényezők i s , mint pl. a jogászi hivatások t á r s a d a l m i súlya é s tagolódása, az oktatási é s különösen a felsőoktatási r e n d s z e r szerkezete általá- ban, a jogászképzés hagyományai, a j o g f o r r á s i r e n d s z e r jellege stb. Ha azonban az egyes országok jogi felsőoktatásának r e n d s z e r é t csak a fentiekhez hasonló megha- tározó tényezők oldaláról közelitenénk meg, akkor önként é s jogosan adódnék az a következtetés, hogy minden egyes ország a maga s a j á t o s - é s részben csak r á j e l - lemző - körülményeinek megfelelően, ezek által meghatározottan épiti fel a jogász- képzés önálló r e m d s z e r é t , s igy e r e n d s z e r e k párhuzamos bemutatása vagy ö s s z e - hasonlitó vizsgálata eredménnyel nem kecsegtet, vagy legalábbis csak igen szük k e - r e t e k között, hasonló társadalmi-politikai r e n d s z e r ű , hasonló hagyományokkal stb.

rendelkező országok esetében lehet eredményre vezető. Egy ilyen állitás azonban túlságosan leegyszerűsített képet adna a jogászképzés rendje é s az adott ország társadalmi-politikai viszonyai közötti ö s s z e f ü g g é s r ő l , é s t e l j e s mértékben figyel- men kivül hagyná azt a jelentős körülményt, hogy a jogi felsőoktatás rendjének k i - alakitása megelőző hazai é s idegen tapasztalatok, általános s z e r v e z é s i elvek, s nem utolsósorban technikai jellegű megoldási módok figyelembevételére, ezek összehasonlitó é r t é k e l é s é r e épül.

Az oktatás adott rendjének kialakításában igen nagy jelentősége van bizonyos technikai megoldási módok felhasználásának, az ezekben r e j l ő t á r s a d a l m i - o k t a t á s i tapasztalatok f e l i s m e r é s é n e k . Ezek a megoldási módok, a bennük foglalt t a p a s z t a -

latokkal együtt, éppen technikai jellegük révén nem kötődnek szorosan egy adott társadalmi-politikai tipusu országhoz vagy a képzés adott szakjellegű tipusához, hanem f e l h a s z n á l á s r a kerülnek - vagy legalábbis kerülhetnek - e l t é r ő t á r s a d a l m i berendezkedésű országok e l t é r ő szakirányú oktatási formáiban, a burzsoá o r v o s - képzésben vagy a szocialista jogászképzésben egyaránt. Ilyen technikai megoldás- nak tekintjük pl. a felvételi e l j á r á s egyes f o r m á i t , a t á r g y v á l a s z t á s kötöttségét vagy szabadságát, az adott tanulmányokon belüli szakosodás lehetőségeit, a képzés fokozatosságát, az egyes oktatási f o r m á k a t (pl. előadás, gyakorlati foglalkozás, szakmai gyakorlat), a v i z s g a r e n d s z e r különböző változatait, a tanulmányi fegyelem meghatározásának egyes módjait, a nappali- é s m á s tagozatos oktatási f o r m á k a t , stb. Ezeknek a megoldási módoknak a r e a l i z á l á s a során t e r m é s z e t e s e n a r é s z - megoldások olyan konkrét tipusai jöhetnek l é t r e , amelyek csupán a tételes jog, vagy ezen belül éppen adott jellegű jogrendszerek oktatásában hasznosithatók (ilyen pl. az előadások tekintetében a jogág anyagának logikai sorrendben, a t ö r - vénykönyv beosztása vagy a joggyakorlat r e n d s z e r e z é s e alapján történő t á r g y a l á s a , az e s e t - m ó d s z e r s t b . ) .

Az oktatás szerkezetében általában s különösen a felsőfokú jogi képzés r e n d - s z e r e i b e n fellelhető általános s z e r v e z é s i elvek, technikai jellegű megoldá- sok léte a r r a mutat, hogy helyénvaló é s jogosult e területen i s az összehasonlitó szemlélet é r v é n y r e juttatása, m e r t a hazaitól e l t é r ő r e n d s z e r e k tanulmányozása

segitséget nyújthat a jogi felsőoktatás rendjének további alakitásához, s nem utol- sósorban az esetleg szükségtelennek bizonyuló k í s é r l e t e z é s e k megelőzéséhez vagy a kísérletekből fakadó hátrányos következmények kiküszöböléséhez.

Egy adott oktatási mód rendjének kialakításával vagy tökéletesítésével kap- csolatban előfordulhatnak olyan problémák, amelyek tekintetében az összehasonlitó vizsgálat eredménye többé-kevésbé általános jellegű, adott o r s z á g vagy országok s a - játosságaihoz kevéssé kötött megállapításokban fejezhető ki. Ez fordult elő pl. a Szovjetunió esetében, amikor az utóbbi évek során s z é l e s körű összehasonlitó v i z s - gálatot folytattak le annak eldöntésére, hogy a hallgatók optimális felkészülését a

fegyelem, az e l l e n ő r z é s milyen f o r m á i képesek a legjobban biztosítani. A s z o c i a l i s - ta é s r é s z b e n a nyugati oktatási r e n d s z e r e k r e i s k i t e r j e d ő viszgálat a r r a az általá-

sének kizárólag csak a vizsgák során való ellenőrzése é s l e m é r é s e kevésbé képes az optimális felkészültséget biztosítani, mint az, hogyha ez együttjár a foglalkozá- sokon való r é s z v é t e l kötelezővé tételével é s szigorú ellenőrzésével. Az ehhez hasonló problémák azonban, amelyeknek megoldása empirikus-összehasonlitó v i z s - gálatok alapján többé-kevésbé általános jelleggel fogalmazható meg, csak kivétele- sen fordulnak elő s tipikusnak semmiképpen sem tekinthetők.

A felsőoktatás egy adott rendjével kapcsolatos problémák túlnyomó többségé- nek megoldásához a fentieknek megfelelően nem elegendő csupán a korábbi vagy idegen tapasztalatok m e g i s m e r é s e , m e r t a megfelelő megoldás feltételezi a s a j á - tos konkrét hazai viszonyok, szükségletek é s követelmények f e l m é r é s é t é s a lehet- séges megoldási módozatoknak ezek alapján történő é r t é k e l é s é t . Ha tehát a p r o b - léma pl. jogi felsőoktatásunk szakosodási lehetőségei tekintetében m e r ü l n e fel, nem lenne elégséges a szocialista, esetleg még a m á s t á r s a d a l m i berendezkedésű o r s z á - gok hasonló tapasztalatainak egybevetése, m e r t a döntésnél mindenekelőtt azt k e l - lene figyelembe venni, hogy a jogászi hivatások hogyan tagolódnak hazánkban, m i - lyen a s z á m s z e r ű arány az egyes hivatások betöltői között, mekkora az egyes hi- vatások jövőbeni munkaerőszükséglete, mekkora az egyes hivatások ellátásához szükséges joganyag-ismeret közötti e l t é r é s , stb. Már ebből a példából i s világosan látható, hogy az összehasonlító vizsgálatok eredményeként nyert tanulságok á l t a l á - ban csak a hazai konkrét viszonyok é s szükségletek f e l m é r é s e alapján, ezekhez megfelelőképpen alkalmazva hasznosíthatók. Ebben az összefüggésben tehát az egyébként s i k e r r e l alkalmazott külföldi megoldási módok é s az ezekben r e j l ő t a - pasztalatok sohasem feltétel nélkül követendő példaként, hanem csak é s kizárólag mint lehetséges megoldási variánsok szerepelnek, amelyeknek átvétele vagy leg- alábbis r é s z l e g e s alkalmazása attól függ, hogy a vonatkozó területen a két o r s z á g viszonyai é s s a j á t o s szükségletei mennyiben felelnek meg egymásnak, vagyis mekkora a valószínűsége annak, hogy a megoldás hazai felhasználása hazai k ö r ü l - mények között is sikeresnek fog bizonyulni.

Az előbbiek alapján következtetéseinket abban foglalhatjuk ö s s z e , hogy az oktatás mindenkori rendszerének alapvonásai társadalmilag egyértelműen megha- tározottak, azonban az oktatás rendjének szerkezetében helyet foglalnak olyan formális-technikai jellegű elemek i s , amelyek e l t é r ő oktatási rendszerekben egy-

aránt f e l h a s z n á l á s r a kerülhetnek. E technikai megoldások adott követelmények k i - elégítésének lehetséges módozatait képviselik, s igy a követelmények hasonlósága esetén nyitva áll az ut idegen tapasztalatok figyelembevétele, megoldások átvétel utján való f e l h a s z n á l á s a előtt.

*

Az alábbi munka célja a felsőfokú jogi oktatás főbb mai r e n d s z e r e i n e k bemu- t a t á s a . Mivel a jogászképzés rendje é s s z e r k e z e t e az egyes országok j o g r e n d s z e - r e i r e j e l l e m z ő és azoknak mintegy tartozékát képezi, a munka e g y r é s z r ő l l e h e t ő s é - get kiván adni az egyes országoknak a jogi felsőoktatás szempontjából való m e g i s - m e r é s é r e , m á s r é s z r ő l pedig - é s ez volt az alapvető célkitűzés - a főbb jogi f e l - sőoktatási r e n d s z e r e k e t oly módon kivánja bemutatni, hogy ez alapjává válhassék későbbi - esetleg a mai magyar jogászképzés r e n d j é t is érintő, annak további t ö - k é l e t e s í t é s é t szolgáló - összehasonlitó vizsgálatoknak.

A kötet tárgyát a jogi felsőoktatás, tehát azok a képzési f o r m á k alkotják, amelyek hallgatóikat igazságszolgáltatási-államigazgatási funkciók b e t ö l t é s é r e k é - szitik elő. Ilyen képzést többnyire az egyetemek jogi k a r a i vagy ezekhez n a g y m é r - tékben hasonló jogi főiskolák nyújtanak, de az i s előfordul, hogy a jogászképzés l é - nyegében m á s , gyakorlati intézményekben tOrténik - ez esetben az utóbbi f o r m á k a t i s tárgyaljuk. Olyan országoknál, ahol az egyes jogászi hivatásokra való f e l k é s z í t é s e l t é r ő intézményekben vagy azonos intézmények e l t é r ő tagozatain történik (pl. ahol a közjegyző-képzés vagy az igazgatási szakemberek képzése külön történik), e l s ő - sorban csak az igazságszolgáltatási feladatok e l l á t á s á r a előkészítő oktatási f o r - mákat mutatjuk be.

A bemutatás során az egyes országok jogi felsőoktatásának r e n d j e önálló egységként s z e r e p e l . Törekvésünk a r r a irányult, hogy ne csak a jogászképzés mai r e n d j é t vázoljuk, hanem bizonyos mértékben utaljunk a történeti előzményekre é s a fejlődési p e r s p e k t í v á k r a (reformtörekvések s t b . ) i s . A kötet jellegénél fogva nem állt szándékunkban az egyes oktatási r e n d s z e r e k é r t é k e l é s e - amennyiben a bemutatás s o r á n é r t é k e l é s i s s z e r e p e l , ez elsősorban az illető jogászképzési r e n d -

ki. A lehetőség szerint a jogi felsőoktatás rendjének egészét, a felvételi e l j á r á s - tól egészen a diploma elnyeréséig be kivántuk mutatni. A képzés alapformájának mindenütt a nappali tagozatos oktatást tekintettük, az e l t é r ő f o r m á k r a legfeljebb csak utalunk. Ahol e r r e elégséges adattal rendelkeztünk, tárgyaljuk az egyes j o - gászi hivatások betöltésének f o r m á l i s előfeltételeit (diplomafajta, gyakornoki idő, szakvizsga s t b . ) i s . Több országnál - különösen ott, ahol az átalános jogászkép- zés és a jogtudományi szakemberek képzésének intézményei azonosak - foglalko- zunk az un. postgraduális képzési formákkal, a tudományos fokozatok m e g s z e r z é - sének előfeltételeivel is. Abból következően, hogy az egyes országokat önálló egységnek tekintettük, a jegyzetanyagot az egyes országok után, azok t á r g y a l á s á t követően helyeztük el. Az első számú jegyzet mindig a felhasznált irodalom bib- liográfiai adatait tünteti fel; a jegyzetek után néhány további, az adott jogi f e l s ő - oktatási r e n d s z e r t egészében jellemző munka adatait közöljük.

Az országok csoportosításánál elsődleges szempontként az egyes országok t á r s a d a l m i berendezkedését tekintettük, ennek megfelelően külön tárgyaljuk a szocialista é s a n e m - s z o c i a l i s t a államok jogászképzési rends® r é t . A n e m - s z o c i a - lista államoknál a további tagolás részben a j o g r e n d s z e r , pontosabban a j o g f o r r á s i r e n d s z e r jellege (kontinentális é s angolszász), részben pedig a területi elhelyez- kedés ( a f r o - á z s i a i államok) alapján történt. B á r az általunk tárgyalt a f r o - á z s i a i államok többsége egyértelműen sem kontinentális, sem angolszász j o g r e n d s z e - rünek nem tekinthető, a fenti csoportositás nem elégiti ki megfelelő módon a f e l - osztás logikai művelete által támasztott követelményeket, m e r t a f e l o s z t á s a l a p j a - ként használt kritériumok egyfelől megnyugtató módon még nem tisztázottak, m á s - felől pedig nem z á r j á k ki t e l j e s mértékben egymást. Mentségünkre csak az a k ö r ü l - mény szolgálhat, hogy a jogrendszerek csoportosításának k é r d é s e a szocialista é s a burzsoá elméletben egyaránt megoldatlan kérdésnek tekinthető, valamilyen c s o - p o r t o s í t á s t azonban ennek ellenére is el kellett végeznünk a n e m - s z o c i a l i s t a r e n d -

s z e r e k keretén belül - a felosztás általunk adott módja igy csak néhány gyakorlati szempont figyelembevételén alapult és semmiképpen sem léphet fel az zal az igény- nyel, hogy a jogrendszerek csoportosítása elméleti problémájának egyfajta igazol- ható megoldását adja.

Az egyes országok felsőfokú jogi oktatási rendszereinek bemutatása után egy rövid bibliográfiai tájékoztató következik, amelyben a jogi felsőoktatással foglalko-

11

zó általunk i s m e r t szakfolyóiratok, bibliográfiák, általános jellegű összehasonlító munkák, s végül néhány olyan o r s z á g jogászképzését i s m e r t e t ő cikk adatait tün- tetjük f e l , amelyekkel e kötetben külön nem foglalkozhattunk.

A kötetet l e z á r ó utolsó r é s z b e n a jogi felsőoktatás egyes kérdéseivel foglal- kozunk a jogászképzés i s m e r t e t e t t r e n d s z e r e i alapján. Ezek a k é r d é s e k elsősorban a jogászképzés olyan problémáihoz kötődnek, amelyek minden egyes országban szükségképpen felvetődnek, s amelyeknek ilyen vagy olyan módon történő megoldá- sa általában nincs közvetlen összefüggésben az illető o r s z á g t á r s a d a l m i - j o g i r e n d - jével, m e r t - technikai megoldásokról lévén szó - adott rendben adott követelmé- nyek k i e l é g í t é s é r e többféle megoldás i s , esetleg egyidejűleg alkalmazható.

A kötetben nagyszámú o r s z á g jogi felsőoktatásának r e n d j é t tárgyaltuk; a jelentős r e n d s z e r e k mellett néhány olyan o r s z á g jogászképzését is bemutattuk, amely csak a j o g r e n d s z e r s a j á t o s jellegét vagy a jogi oktatás s a j á t o s problemati - káját tekintve lehet indokolt, sőt kivételképpen olyan országok i s szerepelnek mun- kánkban, amelyek esetében a s a j á t o s vonás éppen abban áll, hogy hiányzik az önál- ló felsőfokú jogi képzés. Tekintettel a r r a , hogy a kötet előkészítésénél nagyrészt csak a hazai könyvtárakban fellelhető anyagokra támaszkodhattunk, a bemutatás sem az országok s z á m á t , sem az i s m e r t e t é s mélységét tekintve nem tarthatott a t e l j e s s é g r e igényt, s egyes jelentősebb r e n d s z e r e k bemutatása i s szükségképpen egyenetlen, hiányos m a r a d t , vagy pedig csak viszonylag régebbi adatokon alapul- hatott .

A kötet 1967 őszén, akkor jelenik meg, amikor az o r s z á g a pécsi egyetem megalapítása s ezzel együtt a magyar felsőoktatás megindulása 600 éves évfordu- lóját ünnepli. Az ünneplés tárgya mindig a mult ténye, a m e l y r e emlékezünk, de tekintetünk n e m c s a k a múltba, hanem egyben a jövő, a további fejlődés felé i s fordul. A kötet közrebocsátásával a magyar jogi felsőoktatás ügyét kívántuk szol- gálni, ahhoz kívántunk hozzájárulni, hogy jogászképzési rendszerünk további alakí- tásánál é s tökéletesítésénél fokozottabb mértékben l e h e t s é g e s s é váljék a külföldi tapasztalatok figyelembevétele, bevált megoldások é s s i k e r r e l nem j á r t k í s é r l e t e k m e g i s m e r é s e egyaránt.

II.

A FELSŐFOKÜ JOGI OKTATÁS FŐBB MAI RENDSZEREI

1. S z o c i a l i s t a á l l a m o k

Szovjetunió

A Szovjetunióban a felsőfokú jogi képzés r é s z b e n az egyetemek jogi k a r a i n , részben pedig az un. jogi intézetek keretében valósul m e g .¹

Az 191^-es f o r r a d a l m a t követően a felsőfokú jogi képzés elsősorban jogi intézetekben folyt, fokozatosan bevezették a szemináriumi r e n d s z e r t , amelynél az oktatás a l a p f o r m á j a nem az évfolyam-előadás volt, hanem a kisebb csoportokban való s z e m i n á r i u m i foglalkozás. Az oktatás egységesítése érdekében azonban k é -

sőbb v i s s z a t é r t e k az évfolyam-előadások r e n d s z e r é r e s fellendült a jogi karokon történő jogászképzés i s . A n . világháborút követően a jogi k a r i é s az intézeti oktatás között alapvető különbség m á r nem volt: a jogi intézetek által nyújtott ok- tatásban nagyobb s z e r e p e t kapott a gyakorlati képzés, de a tanrend, az oktatás időtartama (négy év) s a vizsgák r e n d s z e r e azonossá vált.

A nappali tagozatra való felvételhez megkövetelték a középiskolai v é g z e t t s é - get, 18 é s 35 év közötti k o r h a t á r t é s felvételi vizsga letételét, kivéve azokat a tanulókat, akik kitűnő eredménnyel végezték el középiskoláikat. A felvételi vizsga csak a középiskolai anyagra t e r j e d t ki, tárgya orosz nyelv é s irodalom, angol, f r a n c i a vagy német nyelv, történelem é s társadalomtudomány volt.

A tanulmányi tárgyak megállapításának az volt a s a j á t o s s á g a , hogy a tanévet egységesnek tekintették, s ennek megfelelően csak egészéves tárgyakat i s m e r t e k . Az előadások é s a gyakorlati foglalkozások ó r a s z á m á t egész é v r e állapították meg, s az egyes főiskolák előadóinak a feladatát képezte, hogy a k e r e t - ó r a s z á m o k a t heti ó r a s z á m o k r a bontsák fel.

Az utolsó évben a karokon é s az intézeteknél egyaránt lehetővé tették a hall- gatók ^zalcosodását, a következő szakokon: polgári jogi é s büntetőjogi szak, g a z - dasági jogi szak, államigazgatási jogi szak, valamint jogelméleti, nemzetközi jogi

é s jogpedagógiai szak (ez utóbbi szak utolsó ágazata a jogi középiskolák jogtaná- rainak képzését szolgálta; a jogi középiskolák a r e n d e s osztályok elvégzése után még két évig alapfokú jogi képzést nyújtottak s hallgatóikat kisebb jelentőségű jogi

2 állások b e t ö l t é s é r e jogosították).

A karok é s intézetek tekintetében egységes tanterv a következő volt ( z á r ó - jelben az előadások é s gyakorlatok egész évi ó r a s z á m á t , többéves ideológiai, nyel-₃ vi é s segédtárgyak esetében pedig ezek ö s s z ó r a s z á m á t jelöltük):

I. év

á l l a m - é s jogelmélet (68, 34)

egyetemes á l l a m - é s jogtörténet (78, 22)

a Szovjetunió népeinek á l l a m - é s jogtörténete (78, 22) a m a r x i z m u s - l e n i n i z m u s alapjai (kétéves, 124, 112) politikai gazdaságtan (kétéves, 158, 112)

elméleti statisztika (62, 18) latin nyelv

nyugati nyelv (hároméves, 350)

t e s t n e v e l é s é s katonai előképzés (hároméves, 360)

n.

a Szovjetunió államjoga (78, 24) külföldi államok közjoga (68) államigazgatási jog (68, 34) r ó m a i jog (102)

büntetőjog (96, 56) polgári jog (68, 24) logika (50, 10) pszichológia (48) nyugati nyelv

testnevelés é s katonai előképzés

III. év büntetőjog (82, 36)

büntetőeljárási jog (67, 67)

a 8. félévtol megindult, s lehetővé tették a szakosodást az állam é s a jog e l m é l e t é - ből é s történetéből, államjogból, valamint szovjet államépitésből é s igazgatásból i s .

Az 1950-es évek derekán a szovjet jogi felsőoktatás r e n d s z e r é b e n ujabb vál- toztatásokat hivtak é l e t r e . 1954-ben megszüntették pl. a külföldi államok g a z d a s á - ga é s politikája, a nemzetközi kapcsolatok története é s a nemzetközi magánjog ön- álló tárgyként való előadását, s bevezették az ügyészi felügyelet a Szovjetunióban, valamint a szovjet birósági statisztika oktatását; az e l j á r á s i jogok oktatását pedig felváltották a biróságok é s az ügyészségek s z e r v e z e t e a Szovjetunióban cimü tárgy előadásával. 1955-ben az intézeti tananyagból kiiktatták a római jogot é s a latin nyelvet, 1957-ben pedig a kriminalisztika mellett mindenütt bevezették a kötelező krimináltechnikai gyakorlatokat (laboratóriumi foglalkozások s t b . ) .

A jogászképzés rendjének további tökéletesítése tekintetében serkentő hatást gyakorolt az SzKP XX. Kongresszusa, amelyen a felsőfokú oktatást érintően töb- bek között az a határozat született, hogy a hallgatók elméleti tudásának é s gyakor- lati felkészültségének növelésén kivül jelentős mértékben növelni kell a hallgatók önálló munkakészségét i s . Ennek a követelménynek a megvalósítása azzal j á r t együtt, hogy é s s z e r ű e n csökkentsék a hallgatók megterheltségét, igy pl. az e l ő a - dások tárgyaként csak olyan problémák szerepeljenek, amelyeknek megoldása tudományos-elméleti megalapozást kiván. Hogy lehetővé tegyék a hallgatók nagyobb- foku aktivitásának kibontakozását, növelték a speciálkollégiumok s z á m á t , a k i e m e l - kedőbb hallgatóknak megengedték a vizsgák határidő előtt való letételét, sőt azt a r e n d s z e r t i s bevezették, hogy a legjobb hallgatóknak a dékán felmentést adhat a kötelező óralátogatás alól. Az évfolyam- é s diplomadolgozatokra nagyobb súlyt helyeztek, s lehetőséget adtak a gyakorlati vagy elméleti szempontból kimagaslóan é r t é k e s dolgozatok külön j u t a l m a z á s á r a i s . A hallgatók gyakorlati felkészültségének növelése irányában hatott az az intézkedés, amely megnövelte a szakmai gyakor- latok arányát. Az 1957-es évben pl. a hallgatók m á r három alkalommal vettek r é s z t t e r m e l é s i gyakorlaton: két hétig a II. év végén, s nyolc-nyolc héten k e r e s z -

5 tül a IV. és az V. év végén.

Az előbbiek során - elsősorban csak tendenciájukat tekintve - jelzett vál- tozások végső soron az oktatási rend egész szerkezetének megváltozását e r e d m é -

polgári e l j á r á s i jog (68, 102) pénzügyi jog (48)

földjog (48)

kolhozjog (50, 30) munkajog (60, 42)

dialektikus é s történelmi m a t e r i a l i z m u s (csak jogi karokon) nyugati nyelv

t e s t n e v e l é s é s katonai előképzés

IV. év b i r ó s á g i orvostan (40)

birósági p s z i c h i á t r i a (48) politikai tanok története (60) nemzetközi jog (96)

nemzetközi magánjog (48) k r i m i n a l i s z t i k a (20, 110)

külföldi államok m a g á n - é s kereskedelmi joga (40) a nemzetközi kapcsolatok története (40)

A r é s z v é t e l előadásokon é s gyakorlatokon egyaránt kötelező volt. A vizsgák- r a való f e l k é s z ü l é s t a szemináriumokon kivül a tudományos diákkörökben való r é s z - vétel é s a konzultációk r e n d s z e r e segítette elő. Az e l s ő félév végén a hallgatók csak kollokváltak - osztályozás nélkül. Év végéig választott tárgyból minden hall- gatónak évfolyamdolgozatot kellett i r n i a , majd minden tárgyból évzáró i r á s - é s szóbeli vizsgát kellett tennie, amelyeket kitűnő, jó, elégséges vagy elégtelen é r d e m - jegyekkel osztályoztak.

A hallgatók az utolsó év megkezdése előtt tiz héten k e r e s z t ü l szakmai gyakor- latot folytattak biróságon, ügyészségen, ügyvédi, közjegyzői vagy vállalati jogi irodában, avagy államigazgatási szervnél. Tanulmányaik végeztével állam v i z s g á z - tak a m a r x i z m u s - l e n i n i z m u s alapjaiból, á l l a m - é s jogelméletből valamint a v á l a s z - tott szaknak megfelelő négy tételesjogi alaptárgyból, m a j d jogi állások b e t ö l t é s é r e

4 további vizsga letétele nélkül jogositó diplomát kaptak.

Az 1948-1949-es évtől kezdődően a jogi karokon felemelték a tanulmányi időt öt é v r e . A külföldi államok közjoga cimü tárgyat felbontották a burzsoá államok é s

nyezték. A jogi főiskolákra való felvétel rendss e r e hasonló m a r a d t , azzal a válto- t a t á s s a l , hogy felvételi vizsgát csak orosz nyelvből é s irodalomból ( i r á s - é s s z ó - beli), valamint a Szovjetunió történetéből (szóbeli) kellett tenni.

g A tanterv az 1961-1962-es évek során a következőképpen alakult:

I. év

az S z K P története (4, 3) politikai gazdaságtan (5) á l l a m - é s jogelmélet (4, 4)

egyetemes á l l a m - é s jogtörténet (4, 4) szovjet á l l a m - é s jogtörténet (4, 4) r ó m a i jog (2)

logika (2, 2) latin nyelv (4, 2)

egy nyugateurópai nyelv (4, 4) testnevelés

II. év az SzKP története (4, 4)

politikai gazdaságtan (5, 4) államjog (6)

bifósági é s ügyészségi s z e r v e z e t (3)

a népi demokratikus államok államjoga (4) államigazgatási jog (2)

büntetőjog (4, 4) polgári jog (4, 2) birósági statisztika (4)

egy nyugateurópai nyelv (4, 4) testnevelés

in.

dialektikus é s történelmi m a t e r i a l i z m u s (4) pénzügyi jog (4)

államigazgatási jog (3) büntetőjog (4)

büntetőeljárási jog (4, 4) kriminalisztika (5)

polgári jog (2, 4) családjog (2)

polgári e l j á r á s i jog (3, 5) munkajog (3, 4)

mezőgazdasági jog (3) kolhozjog (3, 4)

IV. év

dialektikus é s történelmi m a t e r i a l i z m u s (4, 2) a politikai tanok története (4, 4)

a b u r z s o á államok államjoga (6) k r i m i n i s z t i k a (4)

kolhozjog (4)

nemzetközi jog (4, 4)

a számvitel (könyvelés) elemei (6) birósági orvostan (3)

birósági p s z i c h i á t r i a (3)

az ügyészi felügyelet a Szovjetunióban (4) az á l l a m - é s jogelmélet különös k é r d é s e i (2)

V. év

az á l l a m - é s jogelmélet különös k é r d é s e i (4) tájékoztató előadások:

a szovjet szövetségi köztársaságok á l l a m - é s jogtörténete a b u r z s o á államok polgári é s kereskedelmi joga

a b u r z s o á államok büntetőjoga a nemzetközi kapcsolatok története nemzetközi magánjog

a választott szaknak megfelelő előadások (összesen 130, 150)

Az egyes választott szakoknak megfelelő előadások a következők voltak:

á l l a m - é s államigazgatási jogi szak: az á l l a m - é s az államigazgatási jog egyes különös r é s z e i , a szovjet épités, a népgazdasági t e r v e z é s alapelvei, a szov- jet állam é s jog történeti f o r r á s a i é s ügyintézés a szovjet államigazgatásban;

büntetőjogi szak: a büntető- é s a büntetőeljárási jog egyes különös r é s z e i , a népi demokratikus államok büntető- é s büntetőeljárási joga, kriminalisztika s a birósági é s ügyészi munka m e g s z e r v e z é s e ; s végül,

polgári jogi szak: a polgári é s a polgári e l j á r á s i jog egyes különös r é s z e i , a szovjet döntőbiráskodás, közjegyzoség, mezőgazdasági é s kolhozjog, munkajog é s a népi demokratikus államok polgári é s polgári e l j á r á s i joga.

B á r a szovjet felsőoktatás egyik alapelve szerint a Szovjetunió minden ok- tatási intézményében a tananyag egységes,bizonyos mértékben t e r m é s z e t e s e n t a l á l - hatók e l t é r é s e k , elsősorban a speciális kurzusoknak tekintett szakelőadások r e n d - jében. Ennek következtében bizonyos karokon a hallgatók fakultativ tárgyként tanul- hattak még m a r x i s t a - l e n i n i s t a etikát vagy esztétikát, tudományos ateizmust stb. ; egyes egyetemeken pedig a választott szaknak megfelelően hallgathattak pl. a s z á l - lítási jog, a nyugdíjellátás vagy a t e r m é s z e t jogi védelme köréből i s előadásokat.

Az uj rendben még tovább növekedett a szakmai gyakorlatok aránya. Az e l - ső két év során a hallgatók csak látogatásokat tesznek az államapparátus egyes in- tézményeinél, a ü l . év végén azonban m á r 12 hetes gyakorlaton vesznek r é s z t b í - róságokon, ügyészségeken vagy az államhatalom helyi szerveinél, az V. év során pedig 22 hetet töltenek a választott szaknak megfelelő intézménynél. Ezt a gyakor- latot követően kezdenek hozzá a hallgatók diplomamunkájuk elkészítéséhez, m a j d ennek megvédése után teszik le államvizsgáikat az SzKP történetéből, polgári jog- ból é s - szakjuknak megfelelően - büntetőjogból vagy á l l a m - é s államigazgatási jogból.

Már az előbbiekből i s nyilvánvalóvá válik, hogy a Szovjetunióban igen e r ő s törekvésnek lehetünk tanúi abban a tekintetben, hogy a felsőfokú jogi oktatás alap- jaiban egységes jellege mellett m e g t e r e m t s é k a szakosodás feltételeit. T e r m é - szetesen e szakosodásnak igen sok megoldási módja lehetséges, s napjainkban a szovjet szakemberek törekvése a r r a irányul, hogy a szovjet viszonyoknak legin- kább megfelelő megoldást kidolgozzák. Bizonyos mértékben ennek a körülménynek tudható be, hogy a jogászképzés r e n d j e a Szovjetunióban szinte az állandó változás állapotában van. E változások figyelemmel k i s é r é s e a r r a is rámutat, hogy az e g é s z - éves tárgyak mellett m á r l é t r e j ö n az anyag r é s z l e t e s e b b tagolása, a féléves t á r - gyak r e n d s z e r e is. A hallgatók nagyobb elméleti felkészültsége előfeltételezi az idegen nyelvi tanulmányok intenzivebbé válását é s nagyobb súlyát a jogi tanulmá- nyok rendjében.

23

A fenti törekvések értelmében alig két évvel az előzőekben bemutatott okta- t á s i rend bevezetése után i s m é t a jogi oktatás egész s z e r k e z e t é t érintő r e f o r m - tantervet dolgoztak ki: 7

' I. év

1. félév

szovjet á l l a m - é s jogtörténet (3, 1) egyetemes á l l a m - é s jogtörténet

( 3 , 1)

á l l a m - é s jogelmélet (2, 1,5) politikai gazdaságtan (3, 1) logika (2, 1)

birósági s z e r v e z e t (2) r ó m a i jog (2)

latin nyelv (2) idegen nyelv (2)

2. félév

szovjet á l l a m - é s jogtörténet (3,1) egyetemes á l l a m - é s jogtörténet (3, 1) á l l a m - é s jogelmélet (2, 1,5)

politikai gazdaságtan (3, 1) logika (2)

büntetőjog (4, 2) idegen nyelv (2)

II. év

1. félév 2. félév

büntetőjog (1, 2) államjog (3, 2) polgári jog (3, 2) földjog (1, 2)

birósági statisztika (2, 1) politikai gazdaságtan (2, 2) dialektikus é s történelmi

m a t e r i a l i z m u s (2, 2) idegen nyelv (6)

büntetőjog (2, 1)

a népi demokratikus államok államjoga

(3)

polgári jog (2, 2)

államigazgatási jog (4, 2) politikai gazdaságtan (2, 2)

dialektikus é s történelmi m a t e r i a l i z - mus (2, 1)

könyvvitel (2, 1) idegen nyelv (6)

1. félév büntetőjog (2, 2)

kolhozjog (3, 2)

ni.

2. félév polgári jog (2, 4)

polgári e l j á r á s i jog (2, 4)

burzsoá államok államjoga (3) polgári e l j á r á s i jog (2, 2) polgári jog (2, 2)

polgári e l j á r á s i jog (2, 2) büntetőeljárási jog (2, 2) munkajog (2, 2)

az SzKP története (2, 2) dialektikus é s történelmi m a t e -

r i a l i z m u s (1, 1) idegen nyelv (2)

fakultativ:

az ateizmus alapjai (2) találmányi jog (2)

munkajog (2, 4)

az SzKP története (2, 2) idegen nyelv (4)

fakultatív:

az etika alapjai (2) találmányi jog (2)

IV. év

1. félév 2. félév

á l l a m - é s jogelmélet (2) az SzKP története (2, 1)

a politikai tanok története (4) nemzetközi jog (4)

ügyészi felügyelet (1,5, 2) kriminalisztika (2, 1) családjog (1, 2) idegen nyelv (4)

á l l a m - é s jogelmélet (2) az SzKP története (2, 2) kriminalisztika (2, 1)

krimináltechnikai laboratóriumi foglalkozás

(2)

birósági orvostan é s pszichiátria (2) idegen nyelv (4)

A IV. évben megkezdődik a szakosodás. A táblázatban f e l s o r o l t , minden szak s z á m á r a kötelező tárgyakon kivül a hallgatók választott szakjuknak m e g f e - lően - a moszkvai karon pl. a szovjet épités, a nemzetközi jog é s a b i r ó s á g i - ügyészségi szak között lehet választani - heti négy óra speciális előadásokon é s

szemináriumokon vesznek r é s z t . Az ilyen speciális foglalkozások tárgya pl. a szovjet épités, a diplomáciai é s a konzuláris jog, a lakásjog, a javító-nevelő munka s z e r v e z e t e , az ügyvédi jog, a biztositási jog stb.

A jogászképzés időtartama változatlanul öt év, de az ötödik év m á r nem s z o - rosan vett tanulmányi év: sem előadás, sem gyakorlati foglalkozás m á r nincs, ha- nem csak speciális szemináriumok. Az V. év fő feladata a diplomamunka e l k é s z í - t é s e é s a diplomavizsgákra való felkészülés; diplomavizsgát az SzKP t ö r t é n e t é -

bői, polgári jogból é s a választott szak jellegének megfelelően még vagy á l l a m - é s á l l a m i g a z g a t á s i jogból, vagy pedig büntetőjogból kell tenni.

Ebben az uj tanrendben szembetűnő vonás az, hogy a szakmai gyakorlatok aránya az eddigi fejlődéstől eltérően kisebb lett: a hallgatók csak a III. év második felében vesznek r é s z t s z a k m a i - t e r m e l é s i gyakorlaton - egy hónapot töltenek b í r ó - ságoknál, egy hónapot ügyészségeknél é s két hetet államigazgatási szerveknél.

Az uj tanrend é r t é k e l é s é r ő l , a r r ó l , hogy a hozzáfűzött reményeket mennyi- ben váltotta be é s melyek a további fejlődés utjai, nincs r é s z l e t e s tudomásunk.

A szovjet irodalomban megjelenő állásfoglalásokból itélve azonban a tárgyak elhe- lyezése é s az oktatási anyag m e g h a t á r o z á s a bizonyos r é s z l e g e s módositásokat igényel. Többen kívánatosnak t a r t j á k pl. , hogy a jogi tanulmányok rendjében i s s z e r e p e l j e n a tudományos kommunizmus alapjai cimü t á r g y ; mások pedig kifogásol- ják az á l l a m - é s jogelméletnek, valamint a r ó m a i jognak a tanrendben való elhe- l y e z é s é t . Ez utóbbiak é r v e az, hogy az á l l a m - é s jogelméletet nem bevezető s t ú - d i u m k é n t , hanem a jogi tanulmányokat l e z á r ó tárgyként, tehát a dialektikus é s t ö r - ténelmi m a t e r i a l i z m u s , valamint az SzKP története é s az egyes tételes jogi tárgyak oktatását követően kellene előadni; a jogi tanulmányokba bevezető tárgyként pedig az első évben 64 órában kellene oktatni a bevezetés az á l l a m - é s jogelméletbe cimü t á r g y a . A római jog oktatásával kapcsolatban a szovjet jogirodalomban hasonló f e l - fogás érvényesül: ne bevezető, hanem a szovjet polgári jogi tanulmányokat l e z á r ó tárgy legyen, tehát akkor oktassák, amikor a hallgatók a szovjet polgári jogból m á r levizsgáztak. ^

A Szovjetunió jogi felsőoktatásának mai helyzete az alábbi számokkal j e l l e - mezhető: jelenleg 29 jogi felsőoktatási intézmény működik (ebből 25 az egyetemek jogi k a r a , s 4 jogi intézet). Mig 1914-ben Oroszországban csak 12 500 joghallga- tó volt, az 1961-1962-es évben a Szovjetunió jogi felsőoktatási intézményeiben 44 000 hallgató tanult (az ö s s z e s felsőfokú hallgatók 1,7%-a). Az Összövetségi Levelező Jogi Intézetnek ebből 14 000 levelező hallgatója van. A jogi karok é s a többi intézet keretében 30 000 hallgató tanul, akiknek 24%-a nappali (7100), 21%-a e s t i (6400) é s 55%-a levelező hallgató (16 700). Az ö s s z e s joghallgató t a - gozatonkénti aránya tehát a következő: 18% nappali, 13% esti é s 69% levelező hall-

JEGYZETEK:

1. PAP Tibor, Jogi felsőoktatás a Szovjetunióban. Jogtudományi Közlöny, 1948. 3-4. 39-41. p . ; MAR TON YI János, Jogászképzés é s jogászi hivatások a Szovjetunióban. Acta Universitatis Szegediensis, Sectio J u r i d i c o - P o l i t i c a . Tom.

I. , F a s e . 2. Szeged, 1949. 24 p . ; MEDVE Zsigmond, A jogi oktatás ügye a Szov- jetunióban. Jogtudományi Közlöny, 1957. 4-6. 194-197. p . ; KAREV, D . S . ,

Sciences juridiques. Revue Internationale des Sciences Sociales (UNESCO), 1959. 2. (L' enseignement des sciences sociales en U. R. S. S.) 220-223. p . ;

NÉMETI László, A jogi felsőoktatással kapcsolatos tapasztalatok a Szovjetunióban.

Felsőoktatási Szemle, 1959. 9. 579-581. p . ; PROKOFIEV, M.A. - TCfflLIKINE, M.G. - TIOULPANOV, S.I. . L'enseignement supérieur en URSS. P a r i s ,

UNESCO, 1962. (Etudes et documents d'éducation, No 39.) 40. é s 56-58. p . ; ZINOVJEV, Sz.I. - REMENNKOV, B . M . , Vüszsie ucsebnie zavedenija

SzSzSzR. Universziteti ekonomicseszkie i juridlcseszkie vuzi. Moszkva, V ü s z s a j a Skola, 1962. 296. p . ; SEBANOV, A. F . , Juridicseszkie vüszsie ücsebnüe

zavedenija. Moszkva, Goszudarsztvennoe Izdatelsztvo "Vüszsaja Skola", 1963.

7 1 - 7 2 . , 8 6 . , 97-100., 108-112. é s 119-135. p . ; TARASZOV, M.A. ,

T e o r e t i c s e s z k o j podgotovke buduscsih jurisztov - sztrogoju poszledovatelnoszt.

Vesztnik Vüszsej Skolü, 1963. 7. 27-29. p . ; ROT, Henryk, R e f o r m a studiów prawniczych w ZSRR. Prawo i Zycie, 1963. 9. 15. (166). s z á m , 6. p. é s RÉVÉSZ, L. , Der j u r i s t i s c h e Unterricht in der Sowjetunion. Schweizerische Hochschulzeitung - Revue Universitaire Suisse, 1965. 4. 207-230. p.

2. A jogi karokon é s intézeteken (nappali, esti é s levelező tagozatos jogi ok- tatás) é s az előbb emiitett jogi középiskolákon kivül a jogi oktatásnak még a követ- kező f o r m á i működtek a Szovjetunióban: a jogi főiskolák mellett az 1919-es f o r r a - dalom után munkásfakultások, a középiskolával nem rendelkező dolgozók k é p z é s é r e ; középiskolát végzett népbirók és kerületi ügyészek r é s z é r e egyéves alapfokú t a n - folyamok; diplomás jogászok r é s z é r e egyéves továbbképző szaktanfolyamok; s végül jogi n é p s z e r ü s i t é s t célzó tanfolyamok különböző f o r m á i .

3. Ld. Pap, i . m . 40. p.

4. Megjegyezzük, hogy a tárgyalt időszakban csak kevés jogászi hivatás betöl- tésének volt f o r m á l i s előfeltétele a felsőfokú jogi végzettség. A népbirósághoz képe- s i t é s nem volt szükséges, csak a népbiróságok vezetői végezték el általában az egyéves alapfokú tanfolyamot. A k e r ü l e t i é s tartományi biróságok hivatásos b í r á i - nak sem kellett feltétlenül jogvégzettnek lennie; esetleg elégséges volt a m e g f e - lő birósági, s z a k s z e r v e z e t i vagy adminisztrációs gyakorlat igazolása é s az egy- é v e s tanfolyam elvégzése. Amikor ezek a biróságok másodfokú ügyekben Ítélkeztek, a tanácsban t e r m é s z e t e s e n csak jogvégzett birák vehettek r é s z t , hiszen itt e l s ő s o r - ban j o g k é r d é s r ő l kellett dönteni. Az ügyészségi apparátusban a k e r ü l e t i , körzeti é s v á r o s i ügyészek esetében elegendő volt a középiskolai végzettség é s az egyéves tanfolyamon való r é s z v é t e l . Az ügyvédségnél r e n d s z e r i n t megkövetelték a diplo- m á t , de ettől eltekinthettek akkor, ha a jelölt három évi kielégítő gyakorlatot iga- zolt népbirósági vezetőbiróként, ügyészként vagy vállalati jogászként. A jogi irodákban működő jogászok r e n d s z e r i n t főiskolai jogvégzettek voltak, de kivétele-

sen elegendő volt a gazdasági s z a k é r t e l e m igazolása i s . Ebben az időszakban csak a közjegyzőség (és a m á r emiitett fellebbezési biróságok) voltak a kizárólagos fórumok, amelyeknél a jogi diplomát feltétlenül megkövetelték. (Ld. Martonyi, i . m . 13-21. p . )

5. Ebben az időszakban felmerültek többek között olyan javaslatok i s , hogy a hallgatók 9 hónapos gyakorlati munkán vegyenek r é s z t még a diploma megvédése é s az államvizsgák letétele előtt. - A szakosodás tekintetében is többféle t e r v e - zetek voltak. 1957-ben birósági-ügyészségi é s államigazgatási szakok beinditását t e r v e z t é k , 1959-ben pedig háromirányú szakosodási lehetőséget terveztek: válla- lati-jogi (vállalati, döntőbizottsági é s t á r s a d a l o m b i z t o s i t á s i jogászok k é p z é s é r e ) , b i r ó s á g i - ü g y é s z s é g i é s állami-jogi (igazgatási jogászok képzésére) szakokat.

6. Ld. Prokofiev-Tchilikine-Tioulpanov, i . m . 56-58. p. - Megjegyzendő, hogy Sebanov ( i . m . 128. p . ) ugyanezen időszak tekintetében eltérően i r j a le a tanrendet: nála pl. a birósági é s ügyészségi s z e r v e z e t az I. év, az SzKP t ö r t é n e - te pedig a ü l . é s IV. év anyagában s z e r e p e l .

7. Ld. Rot, valamint Révész az előbbin alapuló cikkét ( i . m . 220. s köv.

P-).

8. Ld. pl. T a r a s z o v cikkét. - Ugy tűnik, a római joggal kapcsolatos á l l á s - foglalás alapját az képezi, hogy a szovjet jogi oktatásban a római jog mint számos kapitalista állam modern magánjogának történelmi előzménye s z e r e p e l , tehát ok- tatásának fő célja az, hogy bevezetésként szolgáljon a tőkés államok magánjogának tanulmányozásához.

TOVÁBBI IRODALOM

JOHNSON, E. L. , Some Aspects of Legal Education in the U . S . S . R . Journal of the Society of Public T e a c h e r s of Law, 1955. N.S. 3. 25-31. p . ;

SHEBANOV, A . J . , The Teaching of Law in Soviet Institutions of Higher Education. Law in the Service of P e a c e , 1965. N . S . 4 . 97-101. p . ;

SAMU MIHÁLY - GRESZNÁRY PÁL - PÁRTLI IMRE, A Joghallgatók Tudományos Egyesületének küldöttsége a Szovjetunióban. Felsőoktatási Szemle, 1959. 10. 652-654. p . ;

LYON, T. , J u r i s t i s c h e Ausbildung in der Sowjetunion. Z e i t s c h r i f t f ü r die gesamte S t r a f r e c h t s w i s s e n s c h a f t , 1961. 73. köt. 131 s a köv. p . ;

MORRIS, Soviet Legal Education. Journal of Legal Education, 1963. 15.

köt. 309 s a köv. p. ; é s

PERTCIK, V. , A jogi oktatás fejlődésének k é r d é s e i Kelet-Szibériában.

Szovjetszkaja J u s z t i c i j a , 1965. 15. 11-12. p.

Bolgár Népköztársaság

Bulgáriában a felsőfokú jogi képzés 1892-ben indult meg; ennek egyetlen f ó r u m a azóta i s szófiai egyetem jogi k a r a , amely a jogászképzés szükségleteit ma is kielégi ti. ^

Az egyetemre való felvétel a Bolgár Népköztársaságban két szakaszban, az un. jelölési e l j á r á s é s a s z o r o s a n vett felvételi e l j á r á s során történik. A j e l ö - lési e l j á r á s célja az, hogy még a felvételi kérelmek beadása előtt megvizsgálják a jelentkező f e l v é t e l r e bocsáthatóságát. A jelölést a lakhely szerint illetékes népi tanács végzi el egy külön e r r e a c é l r a létesitett t á r s a d a l m i bizottság segitségével, amely a t á r s a d a l m i s z e r v e z e t e k , szakszervezetek é s a helyi iskolahatóság t a g j a i - ból áll. A jelölőbizottság a jelölt t á r s a d a l m i , politikai é s szakmai tevékenységét vizsgálja. Ha a bizottság döntése s z e r i n t a jelentkező jelölhető az egyetemi f e l - v é t e l r e , e r r ő l a népi tanács okiratot állit ki. Ha a jelentkezőt nem jelölik é s ő nem é r t egyet a bizottság döntésével, akkor fellebbezhet a f e l e t t e s népi tanácshoz, amely rövid időn belül végleges é s megfellebezhetetlen határozatot hoz. Nappali tagozatra csak azok a dolgozók é s gyermekeik jelölhetők, akik középiskoláikat s i k e r e s e n elvégezték, s nem töltötték még be 35. életévüket. Férfiaknál még az s z ü k s é g e s , hogy katonai szolgálatiak letöltéséről vagy ennek e l h a l a s z t á s á r ó l igazo- l á s s a l rendelkezzenek. Egyetemi f e l v é t e l r e nem jelölhető az a személy, aki r é s z t vett népellenes tevékenységben.

A jelölt személyek a jogi karon felvételi vizsgát tesznek bolgár nyelvből é s irodalomból. A felvételi vizsga végeredményének megállapításánál figyelembe veszik még az é r e t t s é g i bizonyítvány végeredményét, valamint a középiskolai r é s z - eredményeket bolgár nyelvből, történelemből, s a Bolgár Népköztársaság Alkotmá- nya cimü tárgyból. A felvétel a felvételi vizsga végeredménye alapján történik.

Előnyben részesülnek azok a jelöltek, akik a termelőmunkában m á r résztvettek, akik vagy akiknek szülei tevékenyen résztvettek az antifasiszta harcokban, illetve akik aktiv társadalmi-politikai tevékenységükkel kitűnnek.

A tanulmányi idő a nappali hallgatóknál 4 év, levelező hallgatóknál 5 év.

Az oktatás alapvető f o r m á j a az előadás é s a gyakorlat. Ezt egészitik ki még a konzultációk, üzemi gyakorlatok, az önálló munka é s a beszámolók. Minden elő- adó és adjunktus hetente egy előre meghatározott órában fogadja a hallgatókat konzultáció céljából. Az alapvető tárgyakban való elmélyülésre a tudományos diák- körök szolgálnak, amelyekben a részvétel önkéntes. A hallgatók minden évben egy hónapot t e r m e l é s i gyakorlattal töltenek, elsősorban a szófiai bíróságokon é s ügyészségeken.

A tantervet é s az egyes tárgyak tematikáját illetően az utóbbi években több jelentős módosítást hajtottak végre. így többek között elhagyták az egyetemes á l - l a m - é s jogtörténetet mint alaptárgyat (valamint több választható tárgyat, mint pl.

olasz nyelv, birósági elmekórtan, általános statisztika), é s ezek helyett k i s z é l e s í - tették a kötelező ill. választható un. speciális kurzusok arányát. Az 1966-196-es tanévben a tanterv a következő volt (zárójelben először az előadások, majd a gya- korlati foglalkozások heti ó r a s z á m á t jelölve): 2

1. félév á l l a m - é s jogelmélet (3, 1) a kapitalizmus politikai gazdaság-

tana (2, 1)

bolgár á l l a m - é s jogtörté- net (4, 1)

birósági statisztika (3)

könyvvitel é s könyvvizsgálat (2) a nemzetközi kapcsolatok t ö r t é -

nete (2)

az SzKP története (2, 1) orosz (2)

latin nyelv (1, fakultativ) (gyors- é s gépirás - fakul-

tativ)

I. év

2. félév á l l a m - é s jogelmélet (3, 2)

a kapitalizmus politikai gazdaságta- na (2, 1)

római jog (1)

a nemzetközi kapcsolatok története (2) az SzKP története (2, 1)

a BKP története (1) orosz (2)

f r a n c i a , német vagy angol nyelv (4) politikai é s jogi tanok története (2, f a -

kultativ)

(gyors- é s g é p i r á s - fakultatív)

n.

1. félév 2. félév a szocializmis politikai g a z d a s á g -

tana (2, 1) államjog (2, 1)

a Szovjetunió államjoga (3, 2) b u r z s o á államjog (2, speciális

kurzus) r ó m a i jog (2) büntetőjog (2, 1)

polgári jog, általános r é s z é s javak (2, 2)

a BKP története (1, 1) f r a n c i a , német vagy angol

nyelv (2)

1. félév államigazgatási jog (2, 1) pénzügyi jog (3, 2)

büntetőeljárási jog (2, 1) büntetőjog (2, 2)

kötelmi jog (2, 2) nemzetközi jog (2, 1) dialektikus é s történelmi

m a t e r i a l i z m u s (2)

a szocializmus politikai gazdaságta- na (2, 1)

államjog (2, 1)

a népi tanácsok s z e r v e z e t e é s működése (2, speciális Kurzus)

büntetőjog (3, 2)

polgári jog, általános r é s z é s j a - vak (3, 2)

f r a n c i a , német vagy angol nyelv (2)

ín.

2. félév államigazgatási jog (3, 2) büntetőeljárási jog (2, 2) büntetőjog (3, 1)

kriminalisztika (2)

törvényszéki p s z i c h i á t r i a (2, s p e c i á - lis kurzus)

a népgazdaság t e r v e z é s e (2, speciális kurzus)

kötelmi jog (4, 2)

a KGST jogi problémái (2, speciális kurzus)

nemzetközi jog (2, 1)

dialektikus é s történelmi m a t e r i a l i z - mus (2, 1)

IV. év

1. félév 2. félév

büntetőjog (1, 1) kriminalisztika (1, 1) c s a l á d - é s örökjog (4, 1) munkajog (2)

á l l a m - é s jogelmélet (2, speciális kurzus)

büntetőjog (2, 2)

tengeri jog (2, fakultativ)

termelőszövetkezeti jog (4, 2) polgári e l j á r á s i jog (2, 2) nemzetközi magánjog (3, 1)

birósági orvostan (2, választható speciális kurzus)

b u r z s o á polgári é s kereskedelmi jog (2, választható speciális kurzus) munkajog (2, 2)

polgári e l j á r á s i jog (4, 2)

A vizsgaidőszakok a téli é s a nyári félév végén vannak, az utóvizsgák szeptemberben. Adott tárgyból utóvizsgázni csak egyszer lehet. Akinek egy f é l é v - ben összesen több mint három vizsgaelmaradása van, az nem utóvizsgázhat. Azo- kat a hallgatókat, akik egy félévben több mint három tárgyból nem vizsgáztak sike- r e s e n , illetve akik az utóvizsgán is sikertelenül szerepeltek, a r e k t o r döntésének megfelelően é v i s m é t l é s r e utasitják vagy k i z á r j á k az egyetemről. Évet ismételni szintén csak egyszer lehet.

Az egyes vizsgák osztályozása hat t e l j e s jegy alapján történik.

A nyolc féléves jogi tanulmányokat az államvizsgák z á r j á k le (külön diplo- mamunka vagy d i s s z e r t á c i ó nincs), amelyeket szabály szerint az utolsó félév e l - végzésétől számitott három éven belül kell letenni. Az államvizsgatárgyak a követ- kezők: a m a r x i z m u s - l e n i n i z m u s alapjai é s dialektikus m a t e r i a l i z m u s (szóbeli), polgári jog é s polgári e l j á r á s i jog ( i r á s - és szóbeli), valamint büntetőjog é s bün- tető e l j á r á s i jog ( i r á s - é s szóbeli). Államvizsgát megismételni szintén csak egy- s z e r lehet, a sikertelen államvizsgát követő harmadik év eltelte után.

Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat sikeresen befejezték, diplomát kap- nak, amely feltünteti az egyes államvizsgák összátlagát é s a korábbi v i z s g a e r e d - mények átlagát is (az egyes tárgyak vizsgaeredményeit a diploma melléklete t a r -

3 talmazza).

A végzett hallgatók - annak megfelelően, hogy milyen jogászi pályát v á l a s z - tanak - egy évi t e r m e l é s i gyakorlaton vesznek r é s z t biróságon, ügyészségen vagy ügyvédi munkaközösségben. Üzemi gyakorlatukat m á r nem az egyetem, hanem az igaz ságügyminisztérium ellenőrzi. Gyakorlati idejük alatt fizetésben nem r é s z e - sülnek, de ezt az évet a nyugdíj szempontjából figyelembeveszik, é s a t á r s a d a l o m - biztosítási szolgáltatásokat is igénybe vehetik. Az egy év elteltével az igazságügy- minisztérium bizottsága előtt joggyakornoki vizsgát tesznek, é s elkezdik tényleges működésűket.

A szófiai egyetem jogi k a r á n évről é v r e egyre több a jelentkező, s ennek meg- felelően növekszik a felvettek s z á m a i s . 1956-1957-ben a bolgár oktatási r e n d s z e r t s z é l e s körű t á r s a d a l m i b i r á l a t é r t e , mely abban nyert megfogalmazást, hogy az ok- tatás r e n d s z e r e e l m a r a d a szocialista fejlődés követelményeitől. A nemzetgyűlés által 1959. julius 3-án megszavazott törvény értelmében az oktatást olyan módon kell ú j r a s z e r v e z n i , hogy szorosabb kapcsolat jöjjön l é t r e az oktatás é s az élet kö- zött. Az á t s z e r v e z é s az 1960-as években megkezdődött, s amint e r r e m á r r á m u t a t - tunk, az oktatandó tárgyakat, ezeknek a tantervben való elhelyezését é s tematikáját tekintve m á r bizonyos eredménnyel is j á r t . A r e f o r m általános célját a jogi

oktatás területén abban fogalmazták meg, hogy az átfedések kiküszöbölésével csök- kenteni kell a hallgatók túlterheltségét, az e l ő a d á s s z e r ü s é g é s általában a leiró jelleg csökkentésével aktivizálni kell a hallgatóságot é s ezzel emelni az oktatás színvonalát, s tevékennyé kell tenni a t e r m e l é s i gyakorlatokat.

JEGYZETEK

1. VACSEV, Nikolaj, A jogi oktatás r e n d s z e r e a Bolgár Népköztársaság- ban. Jogtudományi Közlöny, 1961. 6. 374-377. p. é s a szófiai egyetem bolgár, orosz é s f r a n c i a nyelvű évkönyve: Szofijszki Universzitet "Kiiment Ohridszki".

Pazpisz na lekciite. Szofija,* 1966. 129-136. p.

2. Ld. Szofijszki Universzitet. . .

3. A nappali tagozaton kivül i s m e r t még a levező tagozat é s az un. e x t e r n á - tus i s , a m e l y e k r e nagy vonásokban ugyanazok a szabályok (tanterv é s p r o g r a m s t b . ) érvényesek. A levelezőhallgatókat szintén jelölik, a jelölést azonban az ü z e - mek, vállalatok stb. állami, s z a k s z e r v e z e t i és ifjúsági s z e r v e z e t i vezetősége vég- zi el. A jelöltek a legjobb üzemi munkások köréből kerülnek ki, akik 40 évnél nem idősebbek é s legalább két évi üzemi gyakorlattal rendelkeznek, s akikről a jelölő- bizottság f e l t é t e l e z i , hogy s i k e r e s e n ö s s z e tudják m a j d egyeztetni üzemi munkata- pasztalataikat tanulmányaikkal. A jelöltek felvételi viszgát tesznek, tanulmányaikat öt éven k e r e s z t ü l folytatják - azzal a különbséggel, hogy évente csak e g y s z e r ,

fajának tekinthető, a m e l y r e s a j á t o s szabályok érvényesek. Externánsként vezető beosztású állami hivatalnokok, társadalmi-politikai szervezetek tagjai é s kiváló üzemi dolgozók (elsősorban ujitók, élmunkások é s kitüntetettek) tanulnak, tehát olyanok, akik munkakörükben nélkülözhetetlenek s igy hivatásuktól hosszabb időre nem szakadhatnak el. Felvételük külön vizsga nélkül, hivatali-üzemi a j á n l á s alap- ján történik. Előadásokat nem látogatnak, hanem önállóan foglalkoznak az anyaggal s az év során b á r m i k o r jelentkezhetnek v i z s g á r a . Oktatási idejüknek csak a m a x i - muma van meghatározva: hat éven belül végezniök kell, de tetszőlegesen rövid idő alatt is befejezhetik tanulmányaikat. Diplomájuk egyenlő értékű a nappali vagy l e - velező hallgatók diplomájával. Megjegyzendő, hogy általában csak kétévenként inditanak a jogi karon externáns évfolyamot.

Csehszlovák Szocialista Köztársaság

Csehszlovákiában a felsőfokú jogi oktatás tekintetében a régi o s z t r á k - m a - gyar szabályzatok, igy a tanulmányokról é s a vizsgákról szóló 1893-as é s a dok- t o r i vizsgákról szóló 1872-es jogszabályok egészen 1950-ig hatályban maradtak.

E jogszabályokat é s a jogi képzésnek ezeken alapuló rendjét az Ausztriában folyó jogi oktatás tárgyalásánál mutatjuk be; itt csak annyit jegyzünk meg, hogy az o s z t r á k r e n d s z e r é r t e l m é b e n a tanulmányok két s z a k a s z r a voltak bontva: az egyi- ket az államvizsgák, a másikat pedig a doktori vizsgák zárták le. Amint ezt

Ausztria esetében r é s z l e t e s e b b e n tárgyalni fogjuk, e vizsgák s z á m o s p á r h u z a m o s - ságot mutattak, Különállásuk lényegében f o r m á l i s volt. Mivel Csehszlovákiában a n é m e t hatóságok 1939-tól 1945-ig bezárták a felsőoktatási intézményeket, a f e l - szabadulás után lehetővé kellett tenni, hogy a tanulmányaikat be nem fejezett hall- gatók vizsgáikat bizonyos könnyitésekkel befejezzék, ezek a könnyítések pedig azt eredményezték, hogy a két vizsgafajta közötti kölönbség végül teljesen e l t ű n t .¹

Az o s z t r á k r e n d s z e r ű jogi oktatás t e r m é s z e t s z e r ű l e g nem felelhetett meg a szocialista szellemű jogászképzés követelményeinek. Az egyetemi oktatás szocia- lista á t a l a k í t á s á r a irányuló r e f o r m t ö r e k v é s e k 1948-ban kezdődtek, 1950-ben - az o s z t r á k eredetű jogszabályok hatályon kivül helyezésével - m á r látható f o r m á t öl- töttek, s 1953-54-ben lényegében befejeződtek.

Az 1948-as tervezetek s z e r i n t a hallgatókat felvételi vizsgák során kell felvenni a k a r r a (a felvételi bizottság egy p r o f e s s z o r b ó l é s két felsőbb évfolyamú hallgatóból áll), amelyeken a jelöltek a l k a l m a s s á g á t , a t á r s a d a l m i élet iránti é r - deklődését m é r i k le. A tanrend kötelező é s választható tárgyakból áll (választható pl. a szónoklás é s a jogi előadás alapjai, a modern technika alkalmazása a törvény- hozásban é s a joggyakorlatban, idegen jogi szaknyelvek, s t b . ) . Az első évfolyamon

a következő tárgyakat kivánták oktatni (zárójelben az előadások, majd a gyakorlatok heti ó r a s z á m á t feltüntetve):" 2

1. félév

a tudományos m e g i s m e r é s alapjai (4) a társadalom g a z d a s á g i - s z o c i á l i s -

politikai története (6) a statisztika alapjai (2, 2) alkotmányjog (4)

jogtudomány é s közigazgatási jog (6)

2. félév

a tudományos m e g i s m e r é s alapjai (3) Csehszlovákia g a z d a s á g i - s z o c i á l i s - p o -

litikai története (5) általános jogfejlődés (4) alkotmányjog (4, 2)

jogtudomány é s közigazgatási jog (4, 2)

Az e l s ő év után a hallgatók egyhónapos gyakorlaton vesznek r é s z t a nemzeti bizottságoknál. A vizsgarendet igen szigorúan kivánták szabályozni, csak k i s s z á m - ban téve lehetővé az utóvizsgákat.

1950-ben az oktatás t a r t a m á t négy évben állapitották meg, majd az 1953-54- e s évtől kezdve felemelték öt é v r e . Az öt éves tanrend szerint a következő t á r g y a -

3

kat oktatták (zárójelben az egyes tárgyak ö s s z ó r a s z á m á t jelöljük meg): m a r x i z - mus-leninizmus (448, az első két évben a marxizmus-leninizmus alapjai, a h a r m a - dikban dialektikus é s történelmi materializmus), állam- és jogelmélet (128, az e l - ső évben), szovjet jog (128, az első három félévben), politikai gazdaságtan (320, az első két évben, a statisztikával egybeolvasztva), logika (32), egyetemes á l l a m - é s jogtörténet (192), csehszlovák á l l a m - é s jogtörténet (96), államjog (96), államigaz- gatási jog (197), büntetőjog é s büntetőeljárási jog (304), kriminalisztika (32), pol- g á r i jog (206), családjog (16), polgári e l j á r á s i jog (104), munkajog (64), n e m z e t - közi jog (80) é s orosz nyelv (128). Csak az ötéves tanrendben vezették be az alábbi tárgyak oktatását: mezőgazdasági termelőszövetkezeti jog (49), pénzügyi jog (38), a politikai tanok története (26), könyvelés és számvitel (13), valamint a kapitalista országok alkotmányjoga és politikai intézményei (37).

Az ötéves tanulmányi rend legjelentősebb újdonsága az volt, hogy az egyéb- ként egységes diploma mellett lehetővé tették az utolsó előtti két félévben a hallga- tók szakosodását. Három szak egyikét lehetett választani: birói, államigazgatási

gatási é s nemzetközi jogi (ez utóbbi feltételezte az orosz é s az angol vagy f r a n c i a nyelv olvasási szinten való i s m e r e t é t ) . A választott szaknak megfelelően a hallgatók külön előadásokon é s gyakorlati foglalkozásokon vettek r é s z t . Külön előadások vol- tak a következő tárgyakból: birói szak: büntetőjog é s büntető e l j á r á s i jog (50), b i - rósági orvostan (13), igazságügyi statisztika (13), polgári jog (52), polgári e l j á - r á s i jog (26) é s nemzetközi magánjog (12); államigazgatási szak: államigazgatási jog (76), munkajog (13), mezőgazdasági termelőszövetkezeti jog (13), pénzügyi jog (13) é s nemzetközi jog (24); végül nemzetközi jogi szak: nemzetközi kapcsola- tok (56), diplomáciai gyakorlat (26), politikai f ö l d r a j z (24), nemzetközi k e r e s k e - delem (24), szovjet intézmények (25) é s Anglia vagy F r a n c i a o r s z á g intézményei (25).

Átlagosan az ó r a s z á m egyharmadát a gyakorlati foglalkozások képezték.

Az egymást követő ki sebb változtatások során megnövelték a gyakorlati munka mennyiségét is: az ötéves rend bevezetésének évében hallgatók ö s s z e s e n három hó- napot töltöttek igazságszolgáltatási-igazgatási intézményeknél - a 8. félévben egy hónapot bíróságon, a 9. félévben egy hónapot a nemzeti bizottságoknál, s az utolsó félévben szintén egy hónapot ügyészségnél.

A hallgatók tanulmányi fegyelme igen szigorú volt: e g y r é s z r ő l minden fog- lalkozás tekintetében kötelezővé tették a r é s z v é t e l t , m á s r é s z r ő l pedig megszigo- rították a vizsgarendet is. Adott félévben három sikertelen vizsga esetében csak egy izben lehetett utóvizsgázni; két izben utóvizsgázni csak félévenként egy t á r g y - ból lehetett. Az é v i s m é t l é s t általában nem tették lehetővé: aki a fenti vizsgaköve- telményeknek nem felelt meg, elölről kezdhette tanulmányait.

Az utolsó félévben - a szakmai gyakorlaton kivül - nem volt semmiféle foglalkozás: a hallgatók disszertációjukat készítették el é s az államvizsgákra készültek fel (államvizsga volt minden alaptárgyból, beleértve pl. a családjogot, a nemzetközi jogot é s a m a r x i z m u s - l e n i n i z m u s t is). Az államvizsgák letételével a hallgatók a "promovált jogász" cimet nyerték el.

Az 1960-as évek során i s m é t jelentps módosításokat hajtottak végre a jogi felsőoktatás rendjében. A célt ismételten abban fogalmazták meg, hogy a két csehszlovák jogi kar a t á r s a d a l o m állami apparátusa s z á m á r a aktiv politikai káde-

mi súlyának is tudatában vannak. E z é r t kibővitették a gyakorlatok é s a s z a k m a i - t e r - melési gyakorlatok arányát, s kiegészítésként bevezették a szemináriumokat é s a konzultációk r e n d s z e r é t .

Az ujabb r e f o r m o k során a képzés ideje változtatlanul öt év m a r a d t . Beve- 4

zették számos uj tárgy oktatását. Ilyenek pl. a Kommunista P á r t é s a nemzetközi munkásmozgalom története, a tudományos kommunizmus,a politikai tanok története, a népgazdaságtervezés, a Szovjetunió á l l a m - és jogtörténete, Csehszlovákia é s a népi demokratikus államok 1945 utáni á l l a m - é s jogtörténete, az állam é s a jog e l - mélete é s szociológiája (ezt a 9. félévben, 39 előadáson é s heti két gyakorlati fog- lalkozáson oktatják), a Szovjetunió államjoga, a kapitalista államok alkotmányjoga, t á r s a d a l o m - é s államépités, a népgazdaság i r á n y i t á s a , gazdasági jog stb. A n e m - zetközi jogon é s a nemzetközi magánjogon felül még előadják a nemzetközi s z e r v e - zetek é s a jelenkori nemzetközi politika fő problémái cimü tárgyakat i s . Az u j tanrend további jellemzője az, hogy az igazságszolgáltatással kapcsolatos tárgyak zömét a IV. évben oktatják (az u j tematikában változatlanul nem szerepel a római jog; megszüntették a büntetőeljárási jog önálló tárgyalását i s é s beolvasztották a

"birósági é s ügyészségi s z e r v e z e t " cimü diszciplinába). A testnevelés az első négy évben s z e r e p e l , katonai előadások pedig a III-IV. évben. A hallgatók a 9. f é l - évben heti nyolc órában választásuk szerint egyes speciális kérdésekről hallgathat- nak előadásokat (a prágai jogi karon pl. a következők közül: az igazgatás m e c h a - nizálása é s automatizálása, a kibernetika alkalmazása a jog területén, a munka f o r m á i é s m ó d s z e r e i a nemzeti bizottságokban, az a f r i k a i államok államjogának s a j á t o s s á g a i s t b . ) .

A hallgatók az első évet ugy töltik, hogy egy hónapig tanulnak, majd egy hónapig gyakorlati t e r m e l ő munkán vesznek r é s z t , ismét egy hónapig tanulnak, m a j d dolgoznak - s ö s s z e s e n hat hónapot töltenek igy t e r m e l ő tevékenységgel.

A szakmai gyakorlatok aránya szintén elég nagy: a 6. félévben hat hetet töltenek üzemekben, nemzeti bizottságoknál, döntőbizottságoknál vagy mezőgazdasági in- tézményeknél; a 8. félévben öt hetet bíróságoknál vagy ügyészségeknél; a 9. f é l -

évben pedig 12 hetet olyan tipusu szerveknél, amelyeknél majd végzésük után el fognak helyezkedni.