t a n í t v á n y a , SZÁMÁk .
S A M A R A S 2 E R 2 K / > r r '
B U G Á T J > j / Z i
B > K O K T A T ó
e i ßs' betűivel.
V e z é r s z ó .
I
í m e az észképi gyógytudománynak tanítva- nyaim száraára öszveírt egyik részét, mely
az ép élet mivoltát és annak megtartását ta- nítja, a magyar orvosi világ eleibe terjeszte- ni bátorkodom, csak azon okbul, hogy ál- tala aggódó lelkemet szenveitől valamiképp fölmentsem, és magamnak e'ként valahára is nyugalmosabb órákat készítsek. — Igenis, egy részről jól tudván azt, hogy minden em- beri gondolat cselekedetté valósulni vágya- kodik , és hogy minden észképnek szükség- képp üzönczséget kelljen maga után h ú z n i ; más részről azt elgondolván , hogy tanítvá- nyaim ajkaimról szedik le gyógyászi fogata- iknak első elemeit, melyeket fogékony és tartékony lelkökbe mélyen benyomván, ké- sőbb azokat az emberi nem életbeli üdvére Yagy veszélyére viszik által: ha mind ezeket, mondom, hideg elmémmel fölszámítom, le- hetetlen hogy megnyugodjam lelkemben, és magammal megelégedjem mind addig, míg ta- nítványaimnak évenként általadott gyógyá- szi alaptételeimnek helyes vagy sete voltokat más nálamnál mélyebben látó, s bővebb ta- pasztalása tudóstul őszintén kimondatni nem hallándoni. — Ha diszlett a közéletbeli vég- telen sokféleséget ezen néhány ívekre szorí- tanom, azokat hijány nélkül kimerítnem : örülni fogok; ha előadásomban azon ügyes Vezérfonalat fölleltem , mely a tanulót és ol- vasót nyomrul nyomra, a közönségesebb el-
vekről a különösebbekre lánczszemenként vezetvén , őket ezen tudomány tágas birodal-
x
IY
sinának mintegy határtalan mezőnek egy te- kintetteli átnézésére képessekké teszi, ha abban az egyes fogatok, mint mondani szok- ták, egymásból életművesen f'ejlődtettek k i : az még inkább fog gyönyörködtetni ; de ha jelen munkámat csinos nemzeti köntösbe bír- tam öltöztetni, úgy, hogy a műveltebb tudós világ abban kedvét találja: az — az, mondom, égig ragadand , és Jie.ves mellemnek új táp-, lálmányává leszen, hogy ez után többre és magosbra is törekedjem. — Hanem ellenben, ha hellyel hellyel oly gyógyászi elveket hin- tettem volna munkámba, melyek tanítványig mat üzönczségökben talán szerencsétlen tet- tekre vezetnék: azon ugyan igen bánkódnám, de azokat jobbakkal fölcserélni el nem mu- lasztanám ; nem külömben, ha valaki előadá- somban jobb és természetesebb útba igazíta- na, annak szinte hálával adódznám , mert ki nem tudja a z t , hogy főképp a tanodai könyveknek a szép rend egyik derekabb ol- dalukat teszi. Tudom lesznek olyak is, kik nyelvemben fognak botránkozni, ezeknek csak azt vallom
5hogy én azon emberek kö- zé tartozom, k i k sem nyelvünk tökéletessé- gén el nem bízván magokat, sem tökélyte^
lensége miatt el nem csüggedvén, fárarihataí- lanul sietnek czélok eleibe ; szándékom ezen részről tiszía , ha bár ereim igen szűken ju- tottak is és valóban boldognak, igen boldog- nak fogom akkor magamat érzeni, ha szép nyelvünk dicsoszlopára csak egy virágcsát birtam ís tűzni.
Jelen munkámban az olvasó azon neve-,
zetes fogatokat , melyek felé a kevesbé ne-
vezetesek minden oldaliul mintegy lógadoz-
V iiak , döntött betűkkel találandja; mit azért c s e l e k v é k , hogy azok segedelmével tanítvá- nyaim terhén könnyebbítsek, és a legfőbb fogatokat mélyen lelkök.be véssem ; t. i. mi- dőn még tanuló koromban kéziratokkal kel- le nyomorognom, azt tettem, hogy iromá- nyaimban a legnevezetesebb ösmereteket, me- lyeket mintegy egész közmondások velejének véltem, tollal aláhúzva magamnak kijegyez- tem, minek jövendőben azt a hasznát vettem, hogy harmad- vagy negyedszeri ízben nem kelle minden szavakat újra olvasnom, hanem az aláhúzott szovak pillantatára a fogatok gyüpetenként vonultak el lelkem e l ő t t , és végre, főképp ha tanítómnak diszlett tudomás nyába jó rendet behozni, azon karba érzet- tem magamat helyzetni, hogy olykor az egész tudománynak nagy birodalmát mintegy egy pillantattal által képzelni tudtam. — Vajha ti is szivemből szeretett tanitványim jelen munkámat gondolkozva olvasván, azt agya- tokban először emvé, ismét olvasván pedig táppá tehetnétek, és vajha vasszorgalmatok által ugyanaz végre vérré változnék bennetök.
Az ki agyógytudománynakezen részében jár- t á s s á fogösmerni, hogyjelen munkám fölállít tása végett az azonnal fölhozandókbul több kutforrásokat használtam, de reménylem azt i s , hogy abban senki sem fog k é t e l k e d n i , hogy még többet gondolkoztam.
A z é p t a n k ú t f e j e i .
M á t y u s . Diaetetica 2. R. Kolozsvár 1762.
M á t y u s. 0 és líj Diaetetica. 6. Darab, Pozsony 1787—1793.
V e s z p r é m i . Az egésség föntartására Re-
gulák.
\ í
-P á r i z P á p a i . Pax Corporis. Lőcsén Í692.
Kolozsvár 1695. ugyanott i774.
S a l e r n i t a n a S e h o l a. Kolozsváratt. 1770.
ugyanott 1776,
T i s s o t. Nép. való tudósítás az egészség i- ránt. N. Károly. 1772.
K i s s . Egészséget tárgyazó Katekézmus. So- pron. 1794. ugyanott 1796. Kolozsvá- ratt 1797.
H u f e l a nd. Az ember élete meghoszsz. Mes- tersége. f o r d . K o v á t s M i h á l y Pest.
2. Kötet 1799.
H u f e l a n d . Makrobiatika. ford. K o v á t s M i h á l y Buda, 1825.
Z s o l d o s . Diaetetika. v. az egésséget fenn- tartó , s a t rendszabások 2. kiadás
' 1 8 1 8 .S t r u v e . Gyenge élet meghoszsz, mesterség ge 3. R. Pest 1802.
P e t e r ka. egész, tárgyazó okt. beszédje.
Vácz 1805.
R á c z J. A szép nem mind egész, s a t. álla- pótjában Pest 1825.
A józan életnek regulái, ford. T a k á t s P á l 1815.
C s o r b a J . Hygiastika vagyis orv. okt. mit kell tenni az egésség fenntartására, s a t. Pest. 1829.
W i l d b e r g Hygiastik. o. die Kunst die Ge- sundheit d. Menschen zu erhalten, etc.
Berlin, 1822.
B u r d a c h. Diaetetik f. Gesunde wissenschaft- lich bearh. Leipzig 1805.
C o n s b r u c h s . Diaetet. Taschenbuch. 1803.
2. Ausg. 1820.
T a r t a l o m .
Lap.
Bevezetés az É p t a n b a 1 E l s ő R é s z .
Az éptannak t á r g y a . 5
M á s o d i k R é s z .
Az éptannak czélja . . . 27
E l s ő S z a k a s z .
A tökély esen k i f e j l ő d ö t t embernek éptanja . . 3 1 E l s ő C z i k k e l y ,
A t á p l á l ó é l e t működéseit illető éptan . , . 3 1
Első F ő.
Az egésséges fiilszivásra előkészítő rendszabások . 3 2
Második f ő . Az egésséges elválasztások és kiürítésekre szol-
gáló éptanos rendszabások . . . 56 M á s o d i k C z i k k e l y .
Az állati élet munkálkodásainak éptanja . . 6 2 Éls ő Fő.
A közérzés , és külső érzékek gyakorlásainak é p -
tanos r e n d s z a b á s a i . . . . 6 3
Második Fő.
M a g i a lélek tehetségei gyakorlásainak éptanos
rendszabásai . . .
Harmadik. F ő+
A t önkényes mozgás éleiművei gyakorlásainak é p - tanos rendszabásai
H a r m a d i k C z i k k e 1 y.
A tenyésző élet munkálkodásainak éptanja . Első Fő.
A férjíi nem tenyésző élet működései gyakorlásai- nak éptanos rendszabási
Második Fö.
Az asszonyi nem tenyésző élet működései gyakor- lásainak éptanos rendszabásaf.
M á s o d i k S z a k a s z .
Az egész ember életének éptanja az ő fogontatásá- tul fogva egész természetes haláláig E l s ő C z i k k e l y . A kifejlődő embernek éptanja
Első Fő.
A remekkép növelése . . .
Második Fő.
A remekkép eltéréseinek növelése .
M á s o d i k C z i k k e l y . A visszafejlődő embernek éptanja .
68
71
75
79
. 80
86
. 87
. 90
102
108
/
B e v e z e t i s
a z É p t a n b a ;
1. g.
t-
JEptannak (Hygieologia) a gyógytudomány azon része m o n d a t i k , inely az é p , vagyis egésséges e m b e r i élet megtartásának t a n í t á s á v a l foglalatoskodik. E p t a n n a k p e d i g honni nyelvünkön nevezzük a z é r t , inert az épség, v a g y é p , egésséges élet m e g t a r t á s á t t a n í t j a , más r é s z - r ő l ugyanazt b e l ő l e tanuljuk meg 5 honnét ezen szó az
épség, és tanítás meg tanulás gyükéből ered. Ezen s a ó - liatárzásból az tetszik k i , hogy az éptannak tárgya az -épség vagyis egésség, czélja pedig ennek megtartása legyen.
2. S.
Mi a m o n d o t t a k h o z k é p p e s t az ezen t u d o m á n y v é - gével átlátandó okból az éptant két részben fogjuk elő- adni , és megtanulni, még pedig az elsőben t á r g y á t , a másodikban czélját. — Azonban m i e l ő t t ezt tenni k e z - denők, először is azon módot magyarázzuk m e g , mely sze- r i n t l á b r a k a p ezen tudomány , aztán pedig hasznárul fogunk szólani.
1
2
18.
Az é p t a n n a k , valamint az orvosi tudomány | m i n - den egyebb részeinek talpkövét az élettudomány ( P h y - siologia) t e s z i , ugy a n n y i r a , hogy maga ezen t u d o m á n y tárgyának , vagyis az egésségnek meghatározása szintazon, s ő t t nagyobb jussal tartoznék az élettudományhoz , m i n t az éptanhöz ; azonban a jobb r e n d , és a terepély gyógy- tudomány egyes ágainak könnyebb előadása meg fölfogása végett azt itt tellyesítjiik , m i r e ottan a tanulót csak a - lattomban késziténk elö. — Továbbad , mivel az élettu- domány az élet f ö l t é t e l e i t , az é l e t e r ő t és az életmüve- zetséget közönségesen előadja , az ezen föltételekről szó- ló közönséges elveket az emberi test egyes életműveinek m ű k ö d é s t i r e alkalmozván, ezeket környülményesen l e í r j a , s ö t t átalában az ezek végrehajtására szükséges ösztönöket is é r i n t i , e z e k b ő l , m o n d o m , az élettudománynak az é p - tanra való szükséges volta tovább is kitetszik. — Azon o k b u l , hogy az éptan az egésséges élet m e g t a r t á s á r a szükséges dolgoknak ( J ó z s z e r t a n i t m á n y , Matéria d i a e t e - tica) alkalmozatokat (Léitartanitmány , Macrobiotica) o k - t a t j a : k ö v e t k ö z i k , hogy az éptanoncznak (Hygieologus)
m i n d a természetrajzra , (Physiographia) mely a t ö b b i dolgok közt a józszerek (média diaetetica) leírását is magában f o g l a l j a , mind a természettudományra , ( P h y - sica) mely ezen szereknek erőbeli t u l a j d o n s á g a i r a , és , működéseire , nem k ü l ö m b e n m i n t minden egyebb d o l -
gokéira o k t a t , nagy szüksége legyen. — |Hogy pedig a m o n d o t t tudományokbul az egesség megtartására szede- g e t e t t e l v e k n e k , melyeknek foglalatja ezen tudomány e6zképi részét t e s z i , valódi baszna legyen : szükséges, a közönséges életnek módját és szokásait is közelebbről Osmerni, hogy ezeket tudván , az ő helyes vagy h e l y - telen voltokat a magunk, de leginkább a számtalan e m -
3
b e r e k által t ö b b századok lefolyta a l a t t tett és szerzett tapasztalásaikbul elláthassuk } honnan a betegségek o~ ' kairól szóló tanítás is , mely a kórtudománynak ( P a t h o - logia) egy r é s z e , az éptannak fölállítására e l k e r ü l h e t e t - l e n ü l szükséges. — Es csakugyan ezen a tapasztalások- bul elhúzott elvek teszik az éptannak valódi o l d a l á t , melyek ugyancsak ezen tudománynak észképi oldalát meg- h a t v á n , benünket az éptan czéljának elérésére az épta- nos gyakorlásokban ( e x e r c i t a t i o n e s liygiasticae ) karon, fogva vezetnek.
4. S.
A z éptannak nagy haszna ön széles k i t e r j e d é s é t párhuzomos arányban ó h a j t j a ; honnét az követközik r
hogy ő t e t nem csak a g y ó g y á s z n a k , de más minden olyas embernek i s , kire más emberek akármely t e k i n - t e t b ő l bízva vannak , tudni kelljen. Ezen állításnak k ö - vetközésében kétféle módon lehet az épiant fölállítani;
1.1. közönséges haszonra, az e m l í t e t t m ó d s z e r i n t (3. %.) és a tanuló orvos számára, az élettudománytól, mennyi- r e csak l e h e t , a k ó r t u d o m á n y t u l p e d i g tökélyesen m e g - választva. '— M i is ezen u t ó b b i módon adjuk elő az é p - t a n t , f ő k é p p a z é r t , hogy a gyógytudomány k ü l ö m b ö z ő részeit egymás közt öszve ne zavarjuk. A t a n u l ó , h a s z ü k s é g , a közönséges haszonra szolgáló é p t a n t az o r - vosi tudomány k ü l ö m b ö z ő részeiből öszvetévőleg ön e r e - j e által is képes lesz gondolkozásában előteremteni ^ sutt ügy an ő az ezen tudományban szerzett egyes e m b e r t é r -
deklő éptanos f o g a t i t egy egész emberi társaságra a l - kalmozva terjesztvén, képes leend az úgy nevezett orvo si háttant (Politia medica) annyira a mennyire fölfogni.
5 . f .
Az éptannak mind az egész gyógy tudományra. ?
1 ^
4
mind más egyebb \ tanítmányok czéljainak elérésére nagy hasznú lefolyása van , honnét a gyógyásznak e l - k e r ü l h e t e t l e n ü l szükséges , az egyebb tanult embereknek szer f ö l ö t t h a s z n o s , sött a tanulatlanoknak is sikeres tudomány } és csakugyan ezeknek számára lelki t e h e t s é - geikhöz alkalinoztatva mint néptanitmány szokott szol- gálni. — Az orvosi tudományra nézve az a haszna varr, h o g y a gyógyászt az egésség fogatjára t a n i t v á n , őtet a betegségnek alaposabb megfogására e l ő k é s z í t i ; továbbad, hogy oly rendsorokat szab e l ő n k b e , melyeknek t e l l y e - sítése által a szorosabb értelemben vett gyógy tudomány gyakorta fölöslegessé t é t e t i k . — De más tudományok czéljai könnyebb elérésére nézve is hasznos a józan e l - vekkel r a k o t t é p t a n , mivel ő mind a báttannak , mely j á m b o r p o l g á r o k a t , mind a vallásnak, mely erényes l e l - k e k e t törekedik k é p z e n i , alapul szolgál 5 mely h á r o m tudományok egymásnak kezeiket n y ú j t v á n , szüntelen arra i g y e k s z e n e k , miképpen tehessék az e m b e r t eztn mulandó é l e t b e n , a mennyire csak l e h e t , az örökben pedig a legfőbb fokig vég nélkül boldoggá.
5
E l s ő R e s z . A z e p t a n n a k t á r g y a .
6. S.
A z élet, és egésség meghatározása teszik a gyógy- tudománynak talpkövét, mivel az élet meghatározása a halálét r e j t v e már magában foglalja , valamint az egés- ség is a betegségét, és viszontag ezek is árasztonak fényt amazokra. M á r pedig a gyógytudoinány szüntelen ezen négy tárggyal foglalatoskodik. — Mivel az egésség és b e - tegség nem e g y e b b , mint az életnek két k ü l ü m b ö z o m ó d o s í t á s a , k ö v e t k e z i k , hogy az egésség és betegség meghatározásának az éleinek fogatjábul kell szármoznia, mit a halál ellenkezőleg bizonyít be.
A ' h o z , hogy valahol a természetben oly élet l e - gyen jelen , melyet életm'úvesnek nevezünk. , külső és belső f ö l t é t e l e k , vagyis ösztön, életinüvezetség, és é l e t - erő k í v á n t a t n a k ; hogy az állati testeknek tulajdon é l e t - müvezetségökből tulajdon erő fejlődjék ki az ösztönök a l k a l m o z a t o k r a , mely mint íngékonyság vagy indulé- konyság (Incitabilitas) a külső világra viszszaműködni képes , és t e h á t hogy az emberben az életnek két n e -
7. %.
14
inét a belsőt és külsőt (a iengbdcst, (vegetaüo) ef in- gékonyságot) kellessen m e g k ü l ö m b ö z t e t n i , mind ezeket az élettudomány t a n í t j a . — Ezen ösmeretekaek k ü v e t - küzésében , h o l a három küvetközendő föltéleleket ö s z - vevéve jelenlenni t a p a s z t a l j a k , o t t mindenütt egésséget mondunk j e l e n l e n n i :
a.) h o g y a b e l s ő é l e t , v a g y i s a l e g s z o - r o s a b b é r t e l e m b e n v e t t t á p l á l ó d á s , m e l y m i n t p a r á n y é l e t m i i v e z e t s é g j e l e - n i k m e g , o l y l e g y e n , m i l y e n n e k t e r m é - s z e t é n é l f o g v a l e n n i e k e l l .
b.) hogy ezen belső életet , az ingékonyság , mint belőle az ösztönök által kijejlekedett erb, két oldalrul mint ok, és fogonat jótévóleg környelje.
c.) hogy a merb részek közé szorult, de velők e- gyenloleg nem vegyült az edényekben folydogáló folyó részek a belső életet hasonlólagvagy mint ok vagy mint fogonat két oldalrul jótékonyan ápolják. — A midőn
az egyes életmüves testekben ezen h á r o m f ö l t é t e l t jelen- lenni tapasztaljuk , őket egésségeseknek , állapotjokat p e - dig egésségnek nevezzük. Mivel pétiig az ember is csak egy egymis (individuális) életmüves t e s t , k ö v é t k ö z i k , hogy egéssége is az e m l í t e t t h á r o m f ö l t é t e l t ő l függjön.
— Az egésségnek e l s ő f ö l t é t e l e a l e g n e v e z e - t e s e b b , úgy hogy az maga is elég lenne talán az é p - ség f o g a t j á r a ; a két utolsók az első nélkül az egésséget sehogy sem tehetik.
8. S.
Kétféle egésséget külömböztetnek meg, t. i. általá- nos , és m e g h a t á r z o t t a t . Csak oly életmüves test, mely az életmüves kifejlődésnek fölső polczára hágván , azon változhatatlanul megmaradna , m ú l h a t a t l a n u l ifiií, sziin-
7
telen szép és erős l é v é n , minden ő t e t megtámadó e r ő t győzedelmesen visszaigazítana , és őtet semmi é l e t e r ő l - ködés ki nem merítené , "s meg nem törné, csak , a m i n t sokan mondják, ily életmüves test dicsekedhetnék általános egésséggel (sanitas absoluta). — M e l y egésség- nek fogatja mivel a nagy világ és az ember t e r m é s z e t é - r ő l t e t t fogatinkkal öszve n e m jő ; h a talán valahogy szemlélődő gondolkozásunk elveivel m e g e g y e z n é k , ter- mészetfölötti egésségnek (sanitas metaphysica) l e h e t n e nevezni 5 de mivel ennek kísérküvét s e m á l l j a ki, azon o k b u l , hogy aként a szükséges l é n y t a t ö r t é n e t b e l i v e l , az időre , t é r r e , és t e h e t s é g r e v é g h e t e t l e n t , az ezen <
b á n t a l m a k r a nézve bevégzettel öszvezavarja 5 k ö v e t k ö z i k , hogy az egyes életmüség általános egésségéről a d o t t f o - gat maga inagátul üszvedüll 5 — s ő t t ugyan e b b ő l az is küvetküzik, hogy t e h á t az egyinis életmüves testek e - gyedül meghatározott, (sanitas relativa) Vagyis oly egés- séggel b i r j o n a k , m e l y , miután a természet l é t e l ö k és működésűknek első gyökét m e g v e t e t t e volna , a t é r b e n és az időben ön tehetsége é9 a külvilág befolyása által határoztatik meg. /
9. S.
A legtökélyesebb meghatárzott egésségröl csak az képes magának tökély es fogatot készítni, ki az e m b e r t életmiivezetségére, és élőtehetségére nézve nem csak egy időpontban, nem csak egy oldalrul ö s m e r i , sött őtet az e m l í t e t t két tulajdonságokra nézve az ő fogontatásátul fogva, egész természetes halálának végső pontjáig, miként is ezt az élettudományban t a n í t á n k , mintegy egy p i l - lantatban általképzelni t u d j a . Az ily egésség k é p é t t e - h á t az élettudomány adja e l ő n k b e , melyben előadott egésségnek k é p e azon rernekkép , — vagy igazabban szól- v
a
ván , — azon remekképnek kellene l e n n i e , melyhöz a valóságban előkerülő e^y/nis egésségek (sanitas individu- ális) t ö b b é vagy kevesbé k ö z e l í t e n e k , sőtt némelykor vele egészen mégis egyeznek,
10. s .
Hogy az e m l í t e t t r e m e k k é p az egymis egésség p é l - dánya l e g y e n , és annak tökélységét mutassa , annyi b i - zonyos ; de a b b ó l még a z , m i n t említénk , éppen nem k ö v e t k ö z i k , bogy minden tőle való eltávozásokat az e - gésség fogatábul k i z á r j o n , sött mi azt állítjuk , hogy az egégségnek igen széles határai legyenek ; mind. addig egésséges t. i . az é l e t , míg csak a fölebb e m l í t e t t egés- ségnek föltételei az életmüves testekben jelen vannak. — A követküzendőkben azon haiárczövekeket fogjuk k i t ű z i n i , melyek , b á t o r az épség remekképétől többé kevea- b é eltávozni látszassonak is : mégis az említett h a t á r o - k o n innét l é v é n , az egésséghöz tartoznak , á m b á r a r c - a i e k k é p n é l közelebb essenek is a betegséghöz.
11. s.
M i n t h o g y az egésség a b e t e g s é g n e k , vagyis azon állapotnak vagyon ellenébe t é v e , mely alatt a p a r á n y - életmüvezetséget elváltozva lenni gondoljuk , mint ezt a kórtudományban bővebben fogjuk l á t n i ; és mivel az életnek ezen két állapotjai teszik az éleinek tökélyes körét: k ö v e t k ö z i k , hogy az egésség és betegség tágabb vagy szorosabb meghatározásai által ennek vagy aman- nak birodalma szorosabb vagy tágabb határok közé ej- tetik.. — O t t a n , h o l az egésség végződik, és a betegség k e z d ő d i k ; és i s m é t , h o l ez végződik, amaz pedig kez-
dődik , az életnek oly állapotjaira akadunk , melyekről i a j o s e l l á t n i , h a az egésség, vagy betegséghöz tartóz-
9
zonak e? ily á l l a p o t o k , a betegség eldjáró jeleinek avagy a neki készülésnek időszakasza, és a lálbadás. — M i magunkat az egésség f ö l t é t e l e i h ü z a l k a l m o z v á n , a l á b - badást egészen m e g g y ő z ő d v e , a betegség nekikészülé- sének időszakaszát pedig csak föltételesen , az az csak azon esetre számítjuk az egésséghöz, hogy h a b á r az ingékonyságban > vagy a folyó r é s z e k b e n , avagy m i n d a k e t t ő b e n is némely beteges változásokat tapasztalunk is , de h a még a belső é l e t , vagy is a m e r ő részek p a - ranyéletmüvezetségét elváltozva lenni okosan föl nem t e - h e t j ü k , addig csakugyan betegséget sem m o n d h a t u n k jelen lenni 5 mely két állapotot a k ó r t u d o m á n y b a n v i - lágosabban látandjuk , h o l is őket a betegség szakadat- lan lefolyásának tisztább előadása és fülfogása végett fog- juk bővebben érinteni.
12. S.
Az egésség föltételei közt sem a térrZl, m e l y e t az életműség foglal e l , sem az idórül, melyben az é l e t i n ü - v e s t e s t élete t a r t , nem e m l é k e z é n k , mivel az é l e t m ű - ség és az élet ezekkel szükséges viszonyban lévén , őket előleg föl kell tennünk , és így magok magoktul is ér t e - tődnek } aztán meg azt sem á l l í t h a t j u k , hogy a' térnek é s időnek az életinűségre és az életre, az egésségre meg
a betegségre oly nagy befolyása volna. — A p a r á n y é l e t - müvezetség ugyan tulajdon és m e g h a t á r o z o t t t é r t foglal e l , maga a kifejlődés is körül b e l ő l bizonyos i d ő t k í - ván ; de midőn a t é r t és az i d ő t az egész é l e t m ű s é g r e , és ennek általános életére alkalmozzuk, azoknak oly an- jnyira kiszabott voltokat nem t a p a s z t a l j u k .
13. S-
Ugyanis a térre nézve a kis embernek nem kevesbé
10
l e h e t jó életmiivezetsége, m i n t a középszerűnek, vagy n a g y n a k , sőtt még az életmüség részei közt temérdek aránytalanságot tapasztalunk az emberek k ö z t , melyek b á t o r az e m b e r t kiilöinbféle betegségekre előkészítsék is, őket mégis betegségben szenvedni nem mondhatjuk ; h a - sonlóképp olykor az ember a természettől t ö b b tagot nyer, m i n t a remekkép fogatja kívánja, olykor természet- nél fogva kevesebb részek jutnak egy kettőnek, mi gyógy- c z é l b ó l , vagy Yak t ö r t é n e t b ő l is megeshetik , a k i v i i l ,
h o g y az ily embereket betegeknek m o n d h a t n á n k . — A z egész testre n é z v e , m i n t alább és a kórtudományban l á t n i fogjuk , az életmüvezetségben kétféle aránytalansá- got tapasztalunk , t. i. az aszkórságos, és a gutús kii- leményt, (Habitus p h t h i s i c u s , et apoplecticus) a t ö b b taguak az e l s ő , a kevesebb tagnak az utolsó külemény- h ö z tartoznak ; mely aránytalanságokon kiviil az egyes tagokra és életmüvekre nézve a remekké ptőli eltérések- nek számtalan példáira akadunk az emberek k ö z t , de a melyek mindannyin az egésség sorompói közt foglaltatnak.
14. S-
Hasonlóképpen élhet az ember t ö b b vagy kevesebb ideig, a kivül hogy a külümböző tartású élet közt m i - voltos külüinbség legyen , m i v e l amaz csak egy irány, emez pedig minden irány szerint élvén, a hoszszú életnek vigályságát, a rövid élet tümüttsége által pótolja k i ; sött az egyes részek működései között aránytalanság is l e h e t j e l e n , a betegségekre előre készítheti az e m b e r t , a kivül hogy ez azért egésségesnek lenni m e g s z ű n n é k , mind addig míg főképp az egésségnek első föltétele j e - len van. — A mikből k i t e t s z i k , hogy az egésségnek ki- terjedése a tér, és idő részéről elegendő tág korlátok kü- zé legyen ejtve.
11
15- S.
Az egésség remekképe ugyan t ö b b i tulajdonságai közt az életidőre nézve az élet derekán díszlik leginkább, és ezen időszakaszban m u t a t j a magát legfénylőbb dicső- ségében ; azonban az ezen é l e t i d ő t ü l két irányfelé t á v o - zó más koracsok , t. i. a kifejlődés, és visszafejlődésnek éleiidejei sem zárják ki az egésség f o g a t j á t , m e r t az egésségnek többször e m l í t e t t h á r o m föltételeivel h a s o n - lólag birnak , őket t e h á t m i n t az egésség végső h a t á r a i - hoz t ö b b é vagy kevesbé közel e s ő , ugyancsak az egés- ségnek kisebb fokait szükség tekintenünk.
16. 5.
A mcrsékmény (Temperamentum) fogatja a folyó részek k ü l ö m b ü z ő minémüségökből , ezeknek a n j e r ő részekhöz való külömbüző mennyiség - és minéműségbeli a r á n y o k b ó l , továbbad a merő részeknek , nevezetesen a három főrendszernek egyik a m á s i k h o z képesti n a g y o b b vagy kisebb k i f e j l ő d é s é b ő l , úgy végre ezeknek a külső világhoz való viszonybeli képességükből kerekedik ki ; mely s z e r i n t , a m i n t ezen tulajdonságok az egymis e m - b e r e k b e n véghetetlenül m ó d o s í t a t n a k , úgy eszünk sze- r i n t f ü l kell azt tennünk , hogy minden embernek kiilü- nös t e h á t egymis mérsékménye (Temp. individuale) l e - gyen. — Á m b á r pedig a mérsékmények v é g h e t e t l e n ü l változónak , a tapasztalás és tudomány mégis m i n d a z o - kat négy sarkalatosakra (Temp. cardinalia) b i r t a szorí- tani , melyekliüz t. i. mint példányokhoz a természetben előjüvő egymis mérsékmények t ü b b é kevesbé hasonlíta-r nának. A sarkalatos mérsékmények a folyó részek i elő-?
kelőségére nézve véres, ( t . sanguineum) epesáros, (t. mer.
lancliolicum) fehérturhás (t. phlegmaticum) és epésekre (t. cliolericum) o s z t a t n a k ; az első az ingékonyság gyá^
12
ratóira nézve ingékony-tompának , a másik tompa-ingé- k o n y n a k , a harmadik t o m p á n a k , a negyedik ingékony- nak mondatik. — A remekkép mérsékménye a négy s a r - kalatosak szerencsés és egyenlő vegyítéséből kerül ki ^ honnél i s , minél jobban kidiindükiik az egyik egyiknek b é l e g e , annál alább száll egésségének tükélysége, annál közelebb esik az egésségnek végső h a t á r á h o z } de azért meg .nem szűnik egésségnek l e n n i , mert ennek leginkább megkívántatott bélege, legalább az első, meg vagyon benne.
17. S.
Mind ezen inivoltos és szükséges sajátságaikon ki- viíl az embereknek, m e l y e k b ő l , őket külümböző állpont- bul t e k i n t v é n , lesznek és v a n n a k , és melyekre nézve az ember egésségének h a t á r a i majd tágabbak majd szű- kebbek , bir még az emberi életműség bizonyos t e h e t s é g - gel , mely azt t e s z i , hogy ezen tehetségnek csekélyebb, vagy nagyobb ereje szerint az egésség tágabb vagy szű- k e b b korlátok közé ejtessék. Az t. i. az alkotmány, (Constitutio) mely az életinűségnek a külvilághoz képpest azon a r á n y a , mely által ő , a fölvett még pedig tágabb é r t e l e m b e n é r t e t t ösztönöket csekélyebb vagy nagyobb erőlködéssel képes a maga hasznára fordítani. — Minél trosebb az alkotmány , annál nagyobb részt foglal el magának az egésség az élet k ö r é b ő l , annál erősebbek sorompói , következőleg annál kisebb rész jut abból a betegségnek , annál inkább tehetetlen az egésség s o r o m - póin áttöretni. Ellenben minél gyöngébb az alkotmány annál kisebb részt foglal el magának az élet köréből az egésség , annál gyöngébbek sorompói , következőleg an- n á l nagyobb rész jut az élet köréből a betegségnek, ez amiál könuyebben á t t ö r e t amannak gyönge sorompóin.
13
18.
Az alkotmánynak alapját a szüléktől fogamzás a l - kalmával nyert t ö h b vagy kevesebb életerővel b i r ó , t ö b - b é vagy kevesbé tökélyes életművezetség' t e s z i , m e l y alapra az ösztönöknek közbenjárása által é p ü l az egés- ségnek gyöngébb vagy erősebb é p ü l e t e , az alkotmány.
— H a az ösztönöknek az ingékony sághoz való arányait v i z s g á l j u k , ugy találjuk : bogy az ösztönök az alkotmány a l a p j á r a , vagyis a sziilőktül vett életerővel biró életinii- vezetségre nézve vagy kellemesek, vagy kellemtelenek;
ímámosak (indifferentes) n i n c s e n e k , legalább e l e i n t é n , ezekké csak akkor l e s z n e k , midőn már egyebként is t u - lajdonságbeli ellentételben lévén , életmiiségünkkel , a gyakor velők való élés által második t e r m é s z e t t é , vagy- is szokássá, az az ímámosakká v á l t a k , az az olyakká l e t t e k , liogy jelen lévén az életmüségben, sem kellemes sem kellemtelen érzéseket nein o k o z n a k , de midőn h i - báznak , külömbféle b a j o k a t , a legkellemtelenebb é r - zéseket hozzák elő.
19. S.
Az alkotmánynak volta függ t e h á t a sziilőktül v e t t életerővel biró é l e t m ü v e z e t s é g t ő l , és az erre m u n k á l ó - dó ö s z t ö n ö k t ő l , melyek által a'maban az ingás jő elő , az az a belső erő külsővé válik , vagy másként az é l e t - müvezett anyagban l e k ö t ö t t erők tiszta á l l a p o t j o k b a is- mét de már módosítva , az az külső életerőve változva visszatérnek. Az alkotmánynak alapja szabad a k a r a t u n k - t ó l nem függ , de az ingásnak vezetése részről egyene- sen , részrdl közbevetve szabad akaratunk alá vetetett;
ezen szabad akaratunktól nem egyenesen h a n e m k ö z b e - vetve függő ingással, mely az állati élet életmüveinek , leginkább a vérkeringésnek rendszerére p e r d ü l t uiű-
14
ködéseitől f ü g g , a legszorosabb értelemben vett t á p l á - lódás a legközelebbik öszvekütetésben áll , mely is a z eredeti parányéletmüvezetséget ápolván, azt szüntelen f ú l fölújítja. — K i tetszik innen , b o g y mi az ingékonyság- nak bölcs vezérlése által az alkotmánynak jó alapját meg- tarthatjuk , s ö t t a roszat is némineinűképp megjobbíthat- juk , valamint annak oktalan vezetésével a jót is elront-
hatjuk , a roszat pedig csak h a m a r j á b a n tenkre tehetjük„
20. S-
M i az alkotmánynak három faját vesszük f ö l , t. i, durva vagy e r ő s , közepszerű vagy szerencsés, és finom vagy gyönge alkotmányt. Némelyek szerint az a l k o t m á n y - nak ezen h á r o m faja ugyanannyi mérsékményt tesz , t.
i. az első az ugy nevezett bajnok (temperamentum a t h - leticum) a középső a mérsékleti (t. moderatum) az u t o l - só pedig az ideges mérsékményt (t. n e r v o s u m , lxysteri—
c u m , hypochondriacum) teszi ; meg is keíl vallanunk, hogy ezen két fogai egyik a másikhoz igen közel esik , az alkotmánynál mégis nevezetesen az ösztönök k e l l e - mes vagy kellemetlen voltokat vesszük leginkább tekin- t e t b e , m i t a mérsékményeknél az ösztönökre nézve csak általánosan cselekszünk , továbbad , hogy , mint ki fog t e t s z e n i , az alkotmány javítására vagy roszabbítására a szabad akaratnak az ösztönök és élettudományos m ű k ö - dések v e z e t é s ^ á l t a l nagy befolyása v a n , a inérsékmény pedig az akarat által közbevetetlen n e m v á l t o z i k , h a - n e m vagy az alkotmány változtával k ö z b e v e t v e , vagy idővel maga magátul v á l t o z i k ; v é g r e , hogy az a l - kotmány inkább a parányéletmüvezetség tömőtségéből vagy vigályságából szárinozván, az egyenesen ebből e r e - dő belinger által vezérli az ember működéseinek, és az ösztönök kiválogatásának f o l y a m a t j á t ; a inérsékinény pe~
dig inkább a másodrendbeli életmüvezetségből eredvén, az alkotmány közbejárása által tétetik a kiilvilágbeli ösz- tönökkel viszonyba.
21. S.
A szerencsés, vagyis küzepszerű alkotmány valósá- ga abban á l l :
a.) hogy a kellemetlen ösztönök az állati élet é l e t - müvei , és működései által vagy épjjen föl ne vétesse- nek , vagy h a fölvétetnek is, legalább azokban nagy és tartós változásokat ne okozzonak..
b.) hogy a kellemetlen ösztönök a tápláló élet é l e t - müvei és működései által hasonlóképp vagy föl se v é - tessenek , vagy ha fölvétetnek is, azok oly csekély v á l - tozásokat okozzanak a b b a n , hogy azok az állati élet k ö - rébe által ne hassonak.
ct) hogy a kellemes ösztönök az állati élet életmüvei által illendően fölvétessenek ugyan, de mégis ú g y , hogy ámbátor ezen kellemes behatások a tápláló életnek sok életműveit az állati élet méltóságára einelintenek i s , de"
legalább ezekben állandó egész a parányéletinüvczetségig h a t ó változásokat ne okozzanak.
(1.) hogy a kellemes behatások, m e l y e k , a táp- láló élet életmüveire és működéseire hatnak , ezen élet sorompóin á t t ö r e t v é n , az állati é l e t t e l is illendőleg közöltessenek, az az u g y , hogy ennek életmüveiben á l - landó egész a parányéletmiüvezetségig h a t ó változásokat ne gerjesszenek.
e.) hogy az ímámos ösztönök l e g f ü l e h b az ő kicsa- pongó mennyiségük által tegyék az ingékonyságot nagyobb m o z g á s b a , és más r é s z r ő l , hogy nálok n é l k ü l , ha szük- s é g , legalább egy darab ideig el is l e h e s s ü n k , a k i v ü l ,
hogy távollétük külümbféle bajokat szerzenének.
16
22. S.
Hogy m i é r t nevezzük a l e í r t alkotmányt szerencsés- nek , a m o n d o t t a k b u l k i t e t s z i k , mely t e h á t benünket n e m csak egésségessé, h a n e m boldoggá is képes t e n n i . Ez az alkotmánynak azon remekképe , s azon zsinór- mérték, m e l y h ü z egy mis alkotmány ínkat (constitutio i n - dividuális) közelíteni törekednünk k e l l , m e l y t ő l minél i n k á b b eltávozunk , egésségünk és boldogságunk annál szorosabb korlátok közé ejtetik. Ezen szerencsés elren-
deléstől pedig kétféleképp távozhatunk e l :
a.) h a szüntelen a kellemes ösztönöket v a d á s z v á n , a kellemetleneket tökélyesen k e r ü l j ü k , akkor a kellemes ösztönök ímámossá válnak , az egyebként ímámosak kellemetlenekké l e s z n e k , a másképp kellemetlenek p e - dig e l t ü r h e t e t l e n e k k é válnak, és a kórtudománybeli okok közé tesznek á t m e n e t e l t ; mely a közepszerű a l k o t m á n y - t ó l való eltérést finom vagy gyönge alkotmánynak n e - vezzük.
b.) h a pedig szüntelen kellemtelen ösztönöknek va<- gyunk kitéve , akkor ugyan sok kellemetlen ösztönök í m á m o s a k k á , más ímámosak pedig kellemessé l e s z n e k , de az egyebként kellemesek ellenkező okbul csaknem azt t e s z i k , mit a kellemetlenek az előbbeni esetben, és e teszi a durva vagy eros alkotmányt.
23 5-
Á m b á t o r ezen szerencsés alkotmánytól két ellenke- ző irányban való eltávozásokat ha ü s z v e h a s o n l í t j u k , az utolsónak az előbbeni előtt való méltósága igen k i t ü n - dököljék : azonban ennek is megvannak a maga rosz oldalai, úgy hogy őtet a szerencsés alkotmány eleibe s e m m i k é p p nem t e h e t j ü k ; m e r t :
17
a.) az akármelyik életre b e h a t ó valamivel kelleme- sebb 'ösztönök a nekik kiszabott k o r l á t o k a t á l t h a t v á n , könnyen közönségesekké lévén, mind a két élet é l e t m ü v e i - ben t a r t ó s , és egész a parányéletmüvezetségig haiti vál- tozásokat okoznak.
b.) mivel elrendeltetésünk ellen látszik l e n n i , hogy szüntelen kellemetlen behatásoknak legyünk kitéve.
c.) minthogy az állati életben egyik érzés a mási- kat szüli, és az előbbeni a reákövetkezÖ másikot a k i - fejlődésre e l ő s e g í t i : k ö v e t k ö z i k , hogy az oly e m b e r , k i szüntelen főképp t á p l á l ó életbeli kellemetlen ösztö- nöknek van k i t é v e , az első fokon lévő érzésre m ű k ö d ő , leginkább a tápláló é l e t e t az állati élet m é l t ó s á g á r a emelintő kellemes ösztönöknél egyebet nem igen vesz f ö l ; nem csuda t e h á t h a az ily ember az állati élet f ö l - eőbb tehetségeinek gyönyörűségeit nem érezheti.
d.) mivel az erős alkotinányu ember az ártalmos be- hatásokat nem ösmeri, gyakran m e g e s i k , hogy azok á r - t a l m a ellen magát oldalmazni nem képes.
24. j .
H a az alkotmány az egésséggel oly szoros öszve- kotetésben van , és ha a szerencsés alkotmány leginkább kedvez az ember egés3égének és b o l d o g s á g á n a k , h a ez azon z s i n ó r m é r t é k , mely az ösztönök kellemségöket^
ímámosságokat, és kellemtelenaégöket az egésség javára sokkal bizodalmasabban j e l e n t i , m i n t a más két a l k o t - mány : követközik , hogy távolabb t e k i n t e t b ő l a sztren- esés alkotmánynak megszerzése az éptannak nem cse- kélyebb czélja l e g y e n , mint magának az egésségnek meg- tartása a legközelebb tekintetből 5 és csakugyan ezen t u - dománynak második részében mindenütt a r r a fogunk t ö - r e k e d n i , hogy miféleképp lehessen a szerencsés a l k o t -
2
Á
38
mányt megszerezni ; itt azonban nem fog czéliránytalart l e n n i , ha azon közönséges alapvonalokat előadjuk, m e - lyeket aküzepszerű alkotmánynak megszerzésére az egyes működések , és ösztön alkalmozásoknál megtartani szükség.
25. S.
a.) Mivel a belső és külső élet közt közönségesen azt az arányt tapasztaljuk , hogy csak akkor kezdjenek a részek kifelé m ű k ö d n i , midőn ezek a belső élet által m á r a kifejlődésnek bizonyos tökélységét e l é r t é k : k ö - vetközik , hogy a külső ösztönök által egy élettudomá- nyos működést sem' kelljen siettetni; honnét még az is k ö v e t k ö z i k , hogy az ösztön mennyisége a rész kifejlő-
désének fokához legyen alkalmozva. Azt p e d i g , liogy az é l e t m ü v e z e t s é g , és életerő a működés végbevitelére már elegendőleg kifejlődve legyen, nem az ösztönnek az életműre erőszakosan t u k m á l t alkalmozása , mint inkább az életmíínek az ösztön iránt való esenködése határozza meg.
b.) Mivel az ösztönök által munkaságba t é t e t e t t kiilsö élet a belsőt szüntelen fogyasztja', k ö v e t k ö z i k , hogy a d d i g , míg a belső élet nyugalom által helyre nem á l l í t a t i k , ösztönnel a külső életet munkaságba ten- ni nem szükség, jlzt hogy a belső élet már helyre ál- lott, nem mindenkor az ösztön óhajtása, mint inkább a közérzés adja tudtunkra ; mely egy részről a faradság és a farádság nemeinek érzése által a belső életnek csiig- gedését ; más részről pedig a p i h e n s é g , és pihenség n e - meinek érzése által a már h e l y r e állott belső életet je- lenti ; midőn is egyszersmind már az ösztön ú j alkalmo- zásának ideje m e g t é r , másként eltesped a belső élet.
c.) Mivel az életmüvezetség és életerő az élet elaő
19
időszakaszában éri el a maga t ö k é l y s é g é t , és mivel a - zokkal jár az alkóbnány párliuzomösan : követközik, hogy a szerencsés alkotmány megszerzésére egyedül az eiso éíetidőszakasz szolgáljon, az egyebb két koracsban csak ä légiiagyöbb bajjal leliet valamit galyabítani főképp a gyönge alkotmánnyal , rontani ellenben még a legjobb alkotmányt is minden életidőben meg leliet.
d.) Mivel a kellemes ösztönök a g y ö n g e , a k e l l e - m e t l e n e k pedig a d u r v a alkotmánynak k e d v e z n e k : k ü - vetközik , hogy a szerencsés alkotmány megszerzésére a kellemes behatásokat a kellemetlenekkel váltogatni kell- jen\ még pedig mivel a d u r v a alkotmány sokkal jobban megegyez az egésséggel, és könnyebben lehessen azt Szerencsés aikötniánnyá áltváltoztatni , t e h á t tanácso- sabb leend több kellemetlen m i n t kellemes ösztönöket engedni.
e.) A mi a kellemes ösztönök alkalmozatokat illeti, h a valamely életműnek csak egy olyas ösztön felel m e g j azt csak halkkal üregbedő mennyiségben szükség a l k a l - m o z n i } h a pedig ugyanazon életműnek több kellemes ösztönei vannak, azok közül először a kevésbé aztán pedig az inkább kellemes ösztönöket kell az iinint m e g - m o n d o t t mód szerint az életműnek megengedni. Cse- kél-yfeBÖ meghatárzásök a l a t t a kellemetlen ösztönökről is ugyanezeket kell tartanunk.
26. S-
Az egésségnek azon remekképe t e h á t , melynek e - gyes működéseit a különös élettudomány első részében l e í r á n k , minden tulajdonáira n é z v e , melyek másként az ember mivoltos bántalmainak (Affectio) neveztetnek , az 'egésségnek ha nem éppen a középén is , a'hoz legalább' jóval közelebb áll, m i n t akármely más egyes bántalbüi-
i 1
2 0
beli eltérés. — A remekkép t e h á t az életidőre néfcvé az élet delében áll, nemére nézve valamennyire k ö z ö m - b ö s k ö d i k , mérsékménye a négy sarkalatos íuérsékmények egyenlő vegyítékéből k e r ü l k i , alkotmánya a két végső^
t. i. a durva és gyönge közé szoruló szerencsés, kille- ményére nézve végre oly, mely az aszkórosj és gutás közt lebeg.
27. g.
Ezen minden embernek tulajdon bántalmakra riézve közepett álló remekkép egéssége legbiztosabb, l e g b á t o r - ságosabb , l e g á l l a n d ó b b , l e g k í v á n a t o s a b b ; állapotja l e g - boldogabb. — D e h á t a tőle való eltérések egéssége oly
elhagy atatott e , hogy azt a legkisebb külső ok , vagy más a belső környülinényeknek b a l csillagzata is f ö l d ö n - tse 9 nem , m e r t azon alább említendő külső d o l g o k a t , és élettudományos m ű k ö d é s e k e t , melyek által az eltérés egéssége valamennyire m e g j a v u l , nem is e m l í t v é n , az érintett bántalmak még belső természetüknél fogva két- féleképp javítathatnak m e g :
a.) ha az egyes bántalmak mivoltos bélegei lassan- ként csüggedni kezdenek.
b.) az ellenkező természetű bántalmak ugyanazon egymiben együve kocczanván, annak egésségbeli á l l a p o t - ján javítón aki
28. S-
Á bántalmak kisbedö bélegei t e h á t az eltéréseket A remekképhüz közelebb v e z e t i k ; e szerint egésségbeli állapotjokat jobb karba h e l y e z i k : e'ként a növekedő élet- kor ; a közömbösködő n e m ; a t o m p u l ó ösztönfogékony- ságú vagy öregbedő visszaható e r e j ű , és egyebb t u l a j - donságaira nézve is változó véres m é r s é k m é n y , az öreg-
2 1
b e d ő öqztöjifogékonyságú vagy tompuló visszaható e r e - j ű , és egyebb sajátságaira nézve is változó epesáros mér-, s é k m é n y , az ösztönfogékonyságra és ellenható t e h e t s é g r e nézve egyenlően növekedő de anyagilag is változó feliér- t u r h á s m é r s é k m é n y , vagy az e m l í t e t t tulajdonságokra nézve egyenlően t o m p u l ó epés mérsékmény 5 a d u r v u l ó gyönge, és megfordítva a gyöngülő durva alkotmány ; végre a szélesedő aszkóros, és a nyulakodó gutaütéses küleinény
az eltéréseket a remekkép felé vezetik.
2 9 . S.
Hogy azt megítélhessük , miként javítsonak az e l - lenkező természetű b á n t a l m a k e g y m á s o n , és azok vala- mely egymiben ö s z v e j ő v é a , miként tegyék ennek egés- aégét nagyobb b á t o r s á g b a , vagyis miként vezessék az
eltérést a reinekkép f e l é , mindenek e l ő t t azt kell k i f ü r - késznünk, melyek legyenek az azon seregbeli bántalmak?
mi a kórtudományban átlátandó okokbul az el8Ő seregliöz a növeködő é l e t i d ő t , a n é m b e r n e m e t , a v é r e s , és f e - h é r t u r h á s m é r s é k m é n y t , a finom a l k o t m á n y t , és aszkó- r o s küleményt számláljuk , a második sereghöz pedig v é - leményünk szerint a visszafejlődő é l e t k o r , a férjfi n e m , az epesáros és epés m é r s é k m é n y , a durva a l k o t m á n y , és gutaütéses külemény vitetnek.
30, g.
H a az e m l í t e t t második seregbeli bántalmak közül e g y , vagy kettő nagyobb vagy kisebb mennyiségben egy- veledik az elso seregbeliek közé, akkor az eltérésnek.-
egéssége javul, tökély esed ik 5 e s z e r i n t :
a.) A kifejlődő kor megjavítatik a férjfiúi nem, e p e - sáros és epés mérsékmény, a durva alkotmány, és gutaü=.
téses küleiíLény állal.
l.) A visszafejlődő életkor megjavul az asszonyi nem , véres , és f e h é r t u r h á s mérsékmény r finom a l k o t - m á n y , és aszkóros külemény által.
2. a.) A férjfiui nem megjavul a kifejlődő k o r r a l , Yéres és f e h e r t u r h á s mérsékménnyei, gyönge alkotmán- nyal , és aszkóros küleménnyel.
b.) A némberi nem megjavítatik a visszafejlődő k o r r a l , e p e s á r o s , és epés inérsékinénnyel, durva a l k o t - mánnyal , és gutaiitéses kiileinénnyel.
3. a.) A véres mérsékmény megjavítat k epesáros- s a l , visszafejlődő é l e t i d ő v e l , f é r j fiúi n e m m e l , durva a l - kotmánnyal, és gutás küleménnyel.
b.) Az epesáros mérsékmény megjavul véressel, ki- fejlődő é l e t i d ő v e l , némbernemine.1 finom alkotmánnyal aszkóros küleménnyel.
c.) A fehérturhás mérsékmény megjavítatik epés- sel, vissafejlődő életidővel, férjfiúi n e m m e l , durva a l k o t - mánnyal , és gutaütéses küleménnyel.
d. Az epés mérsékmény megjavul fehérturhással, kifejlődő é l e t i d ő v e l , asszonyi n e m m e l , gyönge alkot- mánnyal , és aszkóros küleménnyel.
4. a.) A gyönge alkotmányt megjavítja a durva , a visszafejlődő é l e t k o r , a férjfiui n e m , az epesáros és epés mérsékmény , a gutás külemény.
b.) Az erős alkotmányt megjavítja a finom , a ki- fejlődő é l e t i d ő , a némberi n e m , a v é r e s , és f e h é r t u r - hás mérsékmény , meg az aszkóros kiilemény.
5) a.) Az aszkóros kiilemény megjavul gutaütésessel, visszafejlődő é l e t i d ő v e l , férjfiui n e m m e l , epesáros , és epés m é r s é k m é n n y e i , durva alkotmánnyal. -
b.) A gutaütéses külemény megjavul az aszkóros- s a l , kifejlődő életkorral , némberi n e m m e l , véres, és f e h é r t u r h á s mérsékménnyei , és gyönge alkotmánnyal.
23,
31.
Miután az egésséget, és az 6 szélességét h a t á r a i v a l c g y i i t t , n e m kiilümben az e m b e r egésségének ön bán- talmaiból szármozó javulás m ó d j a i t l á t t u k v o l n a : szük- ség egyszersmind azon ösmertető jeleket is e l ő a d n i , m e - l y e k b ő l ráösmerünk az egésségre. — Az egésségnek csak
egyetlen egy személyes jele (signum subjectivum) v a n , és ezen jel a küzérzésből ered , m e l y , valamint ö n l é - t ü n k r ő l és testünk egyebb s kiilömbféle á l l a p o t j a i r ó l t a - íjit b e n n ü n k e t : úgy ő az egésségnek is a m é r t é k e ; mi t. i. abban á l l , hogy az ember a :naga működéseit k ö n - n y e n , sőtt néinineműképpen gyönyörűséggel t e l l y e s í t - v é n , a maga lételében kedvet talál. Az iíiú erős a l k o t - Wiányti e m b e r t oly hatalmosan t u d ó s í t j a ezen érzés a test jó á l l a p o t j á r u l , h o g y ő nem csak minden b e t e g - s é g t ő l mentnek véli m a g á t , honnét sok betegséget o k o - zó ártahnos befolyásoknak szántszándékkal kiteszi m a - g á t ; hanem még a h a l á l t is csak nem lehetetlennek k é p - zeli önközérzésének r é s z é r ő l ; ámbátor az ész k ö v e t k ü z t e - lés (inductio) által csak alig tud Valamit bizonyosabban m e g m u t a t n i , mint a halálnak e l k e r ü l h e t e t l e n csapását.
32. S-
Az egésségnek a közérzésből eredő jele a köznépre nézve az egésségnek egyetlenegy z s i n ó r m é r t é k e ; a k ö z - nép egyébként együgyűbb életet é l v é n , mind addig egés- ségesnek üsmeri m á g á t , a meddig csak az é t e l , i t a l , álom nekie jól e s i k , míg az elválasztások nála t e r m é s z e -
tesen t ö r t é n n e k , míg együgyű testi foglalatosságait v é - gezheti. Azonban, ki az egésségnek szélességét és fokát az egyinis emberekben meg akarja határozni T annak az égésig személyes jele sem nem bizonyos 7 se nem ele- gendő ; n e m b i z o n y o s , mivel ő másnak személyességét
24
(subjectivitás) aem t u d h a t j a ; nem elegendő, mivel a köas~
érzés némely egymikben igen é r z é k e n y , máskor pedig igen t o m p a l é v é n , az első esetben nem ritkán minden az életmüségben előforduló talán csekélyebb változáso- kat is betegesnek t a r t h a t , a második esetben pedig gya-.
korta a már jelenvaló betegséget sem jelenti.
33.
Az oly embert , kinek életmüvezetsége és é l ő t e h e t - sége jó állapotban lévén, minden működéseit az élettudo- inányban l e í r t rend szerint tellyesíti, azt tárgybeliképp (ob^
jective) is egésségesnek t a r t j u k . — T e h á t a tápláló életre nézve, mindenek előtt, h a az emkészítés jó, mely magát fő->
i é p p az illendő időben megforduló éhség és szomjúság általa
a nyelv tisztasága, és az által m u t a t j a , hogy a gyomor td->
ján a táplálinányok fölvétele után semmi kellemetlen érzést (nagyobb h ő s é g e t , annál kevesbé n y o m á s t , vagy é p p e n fájdalmat) nem o k o z , de az egész testben sem vétetik leginkább a nagyobb hőség kifejlődése és a test lankadsága által magát mutogató erősebb ellenhatás ész- re. — Továbbad , ha az emésztésre követköző tápké-<
szítés és a ssivó edényekben t ö r t é n ő öszyehasonlitás jól végbe K e n v é n , maga a vérkészités is czélerár.yos, az az , mennyiségére és minéműségére nézve a l k a l m o s , m i t nálunk kaukazi embereknél a külső bőrrendszernek fehér gyönge p i r o s s á g á b ó l , minden embernél pedig a, belső bőrrendszernek világos v ö r ö s s é g é b ő l , és abból veszünk é s z r e , hogy az é r - , és szívverés mértékletesen g y o r s , mértékletesen n a g y , és kazepszerűleg erős, ho-.
va még a mértékletesen kifejlődött élettelly is számítat- hatik. — Annakutánna, ha az állati hev rendes, a külső életnek nem minden csekélyebb gyakorlására, nem min- den eucsem bencsem ösztönre távozik el természetes,
25
f o k á t ó l , h a a résaeknek kifejlődése, m e g t a r t á s a , és is- mettermődése alkalmas. — V é g r e h a az elválasztások és kiürítések is t e r m é s z e t e s e k , xnilyek a b ö r g ő z ö l é s , a tüdőbeli p á r o l g á s , melynek m ű k ö d é s e , mivel az e d é - nyek rendszerével oly szorosan öszve van k ö t v e , h a s o n - lóan , mértékletesen s e b e s n e k , nagynak és erősnek k e l l l e n n i e ; h a a vizellet elválasztása rendes, a vizellet m e n - nyiségével és kiürítésével egyetemben 5 valamint a szék- l e t é t e l e iá,
34. S.
Mivel nagyobb részt az állati működések csak é l e t - műveiknek a t á p l á l á s segedelmével t ö r t é n ő kifejlődése á l t a l tétetnek l e h e t s é g e s s é , mindenek e l ő t t , m i d ő n az állati életnek életmüveit jó állapotban t a p a s z t a l j u k , az egésséget ezen részről is jelen lenni m o n d j u k , f ő k é p p h a a külső érzékek a közérzéssel egyetemben a l k a l m o - aan g y a k o r o l t a t n a k , h a a test anyagából kiemelkedő é r - sések a lélek által könnyen f ö l v é t e t n e k , és a magok m ó d j o k szerint ügyesen kidolgoztatnak 5 h a a l é l e k t ő l e r e d ő szabad akarat az indulatok á l t a l a maga m ű k ö d é - sében vissza nem tartóztatik , á l t a l a minden állati m o z - gások szabadon f o l y t a t n a k ; h a , midőn a szabad akarat életműveinek elegendő más foglalatosságot n e m a d v á n , azok főképp a fiatal e m b e r t a játszásra nógatják 5 h a , mondom, mind ezen foglalatosságok szabadon és könnyen végeztetnek 5 h a a t á p l á l ó életnek é l e t m ü v e i , és a t á p - láló élet működései könnyen és állandóan az állati élet méltóságára nem e m e l t e t n e k : akkor az e m b e r t ezen részről is egésségesnek m o n d j u k ; u g y , h a az állati élet működései alatt az állati meleg a maga termék á l l a p o t - jában m e g m a r a d , h a a bádjadság nem korán áll b e azok után , és ez azokkal nincsen a r á n y t a l a n s á g b a n , h a u -
26
gyanazoi? inunkálódások után a működő életművekben semmi f á j d a l o m , vagy ennek másolatjai nem t a p a s z t a l - t a t n a k , akkor egésséges az ember.
35, S.-
V é g r e h a a nemiö foglalatosságok az élet delében, és a két e höz forduló életidő részeiben alkalmosau g y a k o r o l t a t n a k , még pedig a f é r j f i részéről h a rendes mennyiségű és ininéműségii ondó választatván e l , az ő kiürítése is törvényesen történik \ a némber részéről h a - sonlóan ha a petefészkek jó állapotban lévén, és a nem-- zendő ú j életinűség lehetséges lételére mutatván, jó á l - l a p o t j o k a t az alkalinos időben visszatérő rendes m e n n y i - ségű és minéműségű havi tisztulással j e l e n t i k , h a maga a viszonyos szeretetnek gyönyörűsége az időre és m ó d - r a nézve illendően g y a k o r o l t a t i k , és melynek k ö v e t k e - zésében a t e r h e s s é g , szülés, g y e r m e k á g y , és szoptatás alkalmosan folynak le, mely nemző foglalatosságok mind az állati é l e t h ö z , még inkább pedig a t á p l á l ó h o z i l l e n - d ő arányban v a n n a k : akkor mind ezeket az egésségnek bélegeit öszvevévén az e m b e r t nem csak egésségesnek és é p n e k , de egésznek is mondjuk;_ ámbár sokszor nem e - gész az e m b e r , a kivül hogy azért egésségesnek l e n n i
megszűnjék., 4
M á s o d i k R e s z.
A z é p t a n 11 a k c z é l j a .
36. S.
A z éptannak czélja avagy a jelen való egésségnek megtartása , részről az egésség megtartására szolgáló dolgoknak az ugy nevezett józsrereknek ö s m e r e t é t , r é s z - r ő l pedig ezen dolgok alkalmozata módjának tudaluiát kívánja. Az egésség m e g t a r t á s á t eszküzlő dolgok (isme- reteinek foglalatja Józszertanitmány-nak (Matéria diae- tetica) az ő alkalmozatok m ó d j a i r ó l szóló tanítás p e d i g Léttartanítmánynak (Macrobiotica) neveztetik. Józszer- tanitmánynak nevezzük a z é r t , m e r t a józanság, vagy r o - zanság szereiről s z ó l , azt t a n í t j a ; L é t t a r t a n j t m á n y n a k p e d i g , m e r t emberi létünk megtartását o k t a t j a , honnét az előbbeni szó a józan , szer, és tanitni, az utolsó pedig a létei tartani és ismét tanitni szavak gyökeiből á l l o t t öszve. — M i a józszertanitmányt a mennyiben még azt az élettudományban nem tellyesítettük a l é t t a r - tanitinánnyal öszvefoglalva itten t e l l y e s í t j ü k ; előre is megjegyezvén , hogy az egésség megtartására szükséges.;
szereknek tudományos leírásával, melyek a közönséges
^ l é t b ő l úgyis többnyire ö s m e r e t e s e k , a tanodai időnek rövidsége m i a t t , sokkal kevesebbé foglalatoskodunk5
m i n t azoknak az emberi testre való, m ű k ö d é s ö k , és a l - kalmozajjok m ó d j a i v a l , amazoknak nagyobb részt e g y e - dül neyét említvén.
28
37. S-
Az éptannak egyenes czélja ugyan a jelen való e - gésségnek m e g t a r t á s a , mely mégis inkább kiterjeszköd- vén, a jelen egésség á l t a l a következendő egésséget is igyekszik kieszközölni, a mennyiben a mostani egésség a következendőnek okát magában f o g l a l j a , mely a m a n - nak teliát bizonyos tekintetben f o g o n a t j a , szüleménye.
Ily módon lassú de biztos folyamattal törekedik a ^ é p t a n az e m b e r t az engesztelhetetlen halálnak legnyugalmo- sabb ölébe vezérelni, őtet a természetes h a l á l ha nem éppen k e d v e s , mégis eléggé p u h a karjai közé v e z e t n i , ő t e t egész életében egésségben, s ö t t boldogságban t a r t - ván. A honnan az éptan h a t á r a i még inkább k i t e r j e d - vén, magát a természetes halálnak ki eszközlését, és ezen a gyöngéd uton az örök életbe való szerencsés á l t m e n e - t e l t is czélul veszi. Azon okbul, hogy azok, kik t e r m é - szetes halállal halnak m e g , közönségesen nagy időt é l - nek , ezen t u d o m á n y másképp sokat igerő , de sokszor csak keveset tellyesítő kevély névvel hosszú élet mü- készségének (ars longaevae vitae) is neveztetik. — M i - v e l pedig gyakorta a betegség is a r e á j a követköző e - gésségnek o k a , melyből t. i. ez olykor nagyobb tisz- taságban emelkedik ki: k ö v e t k ö z i k , hogy az egésséges és beteg életnek tudomí^iya egymásnak k a r j a i k a t n y ú j t - v á n , tehetik a gyógyászt képessé, az e m b e r t egésséges á l - l a p o t j á b a n m e g t a r t a n i , vagy még tökélyesebbre vissza téríteni.
38. 5.
Valamint a jelen egésségnek megvannak a maga j e - l e i , melyek mégis többé vagy kevesbé a jövendő egés- íégre is m u t a t n a k : úgy a tapasztalás még oly jeleket is közöl velünk, melyekből a hosszú életre hozhatunk kö- yetkSztetést, a melyeket itt fogjuk előadni. — Csak az
29
t a r t h a t a hosszan t a r t ó é l e t r e s z á m o t , ki szerencsés f o - gontatása alkalmával a jó életmüvezetségnek és é l e t e r ő - nek alapját m e g n y e r i , és ki a közepszeru a l k o t m á n y megszerzésére fölállított rendszabások (25. g.) á l t a l a maga eredeti jó életiniivezetségét és életét megtartani, a roszat pedig jobbítani igyekszik; a s első esetben á l l a n - dó és hosszú életet meg egésséget inkább Ígérhet az ember m a g á n a k , mint a másodikban.
3 9 . S-
KJnek szülői erős , é p , jó alkatású emberek lévén, magok is hosszú életet é l t e k , azoknak szinte erős é l e t - m ü v e z e t s é g ö k , és tartós életerejük l é v é n , a hosszú é l e t szép reményét szülőiktül örökségben kapják; kinek o l y szerencsés életmüvezetsége v a n , hogy a részeknek aránya egyik a másikának a hasonmérték törvényei szerint i l - lendőleg megfelel ; kinek egyes részei h a m a r á b b nem
fejlődvén k i , ezen részeknek gyakoroltatása a más r é - szeknek kifejlődését nem h á t r á l t a t j a ; ki oly szerencsés környülmények közé e s i k , hogy az ösztönök alkalmoza- t á t nem a csalárd műveltnek nevezett világ befolyása, hanem a már kifejlődött életnek tökélysége j e l e n t i , k ö - zönségesen kinek részei csak lassanként fejlődvén k i , minden rész a maga tökélyes életmüves bélegét csak lassan ugyan de tökélyesen m e g k a p j a , ki t e h á t csak l a s - san n ö v e k e d i k , lassan érik, kinek folyó részei esak h a l k - kal hágnak kifejlődésöknek legfölsőbb de egyszer'smind is legtükélyesebb lépcsőjére, kinek lágy m e r ő részei, m i - nél t ö b b ideig m e g t a r t j á k l á g y s á g o k a t , a nekik t u l a j d o n zsonggal (tónus) együtt, kinél a keménymerő részek nem éppen kö gyanánt keményednek meg , elegendőleg é r m é - czesek, s ö t t valamennyire zsongosak; ú g y , ki későbben kapja meg csecsemfogait, ha ezek nagy bajjal rontonak a foghúson á l t a l , ha a maradó fogak későn jelennek meg,
30
leginkább az ügy nevezett bölcsesség f o g a i , ha ezek s ü - n i e n vannak egymás mellé rakva ; ki keveset vagy é p - pen semmit sem betegesküdik ; kinek égésségbeli álla- p o t j a nem éppen a külső befolyásoktul függ, kinek b ő - re nem hervad el k o r á n , zsongját nem künnyen veszti e l , kinek f ü l b ő r e csak késübb vagy soha meg nem k é r - gesedik , kinek hajai és kürmei nem éppen sebesen n ő - nek , hajai későn ő s z ü l n e k , későn vagy éppen nem h u l l - nak , kit a kellemes és kellemetlen indulatók és szen- vedélyek nem annyira a b a j g a t n a k , ki sein az élet szük- ségeivel nem liarczolván egyféle leginkább nüvényelede- lekkel t á p l á l j a m a g á t , sem más az élelmek bőségében meg más főképp testi gyönyörükben ném úszik 3 az ily e m b e r , m o n d o m , hosszít életet ígérhet magának.
40. S;
Áz éptan czéljánák elérése az éptanoiicz részéről tökélyes szabadakaratos munkálkodásokat tesz fül. Hogy inicsoda arányban álljonak az ember killömbféle mű- ködései egyik a másikához k é p p e s t , az leginkább áz é - l e t t u d o m á n y b ó l tetszik k i ; t. i. az állati élet működé- seinek gyakorlása legnagyobb részt f ü g g szabad a k a r a - t u n k t ó l , és csak ezek által közbevetve l e h e t á t á p l á l ó és nemző működéseket g y a k o r o l n i , melyek közül az e l - isőnek az eleje és v é g e , a másodrendbelinek pedig egye- dül a vége á l l a t i , ö n k é n y e s , következőleg főképp ezek függnek szabad akaratunktól. — Mi az eptannak ezen részét a különös élettudományt választván kalauzul fogjuk előadni, az az először a már tökélyesen k i f e j l ő -
d ö t t embernek é p t a n j á t , másodszor pedig öszvevéve az fegész ember életének éptanos rendszabásait az ő fogon- éatásátúl f o g v a , az élet derekát itt átugorván , egész az y természetes haláláig;
31
E 1 s o S z a k a s z
A t ö k é l y e s e n k i f e j l ő d ö t t e m l ) é r n e k é p t a n j a.
41. S.
M i v e l az ezen szakaszban előadandó rendszabásokat a kifejlődött józaii ember önnön egésségének hasznára önkényes akaratjával t é l i y e s í t i ; azért is az é l e t d e l é - ben az egésség hasznára telly-esítendő rendszabások f o g - l a l a t j á t égy szóval öngondviselésnek n e v e z z ü k ; melyet is ugyancsak ismét az élettudományt választván k a l a u - zul a h á r o m .következő czikkelyben vélünk bevégezni 5 még pedig az elsőben a t á p l á l ó , a másodikban az á l l a - t i , a harmadikban a tenyészélet éptanját fogjuk előadni;
E l s ő C á i k k e l y
;A tápláló élet működéseit illető ép tahi
42. S.
A z életmüves működésék a szabad akarathoz k é p - pest , melyet az éptan rendszabásainak tellyesítése élőre
föltesz , azon arányban vannak , hogy azok közül egye- nesen csak azok kormányoztatnak az önkény által
32
f melyek az emberi test külső és belső határain történ- vek; azon munkálkodások p e d i g , melyek a t á p l á l ó é l e t részéről az emberi t e s t térimbelében történnek , azok a szabad a k a r a t t ű l csak közbevetve f ü g g n e k ; a mennyi- b e n egy részről ezek a határon történő működesek, m á s r é s z r ő l pedig az állati és tenyészélet életmüveinek szabad- akaratos gyakoroltatásai által kormányoztatnak. — Az e m b e r i t e s t határain kétféle t á p l á l ó életbeli működések mennek v é g b e , t. i. a tápláló szereknek folszivása, és az életmüves test gyurmájában m e g r o m l o t t részek- nek az ugy nevezett elválasztásra következő kiürítése.
— Ezen két rendbeli működések mindenütt történnek u g y a n , hanem m é g i s , mivel a bélhuzamban az ide n a - g y o b b mennyiségben h o z a t o t t saját t á p l a h n á n y o k b ó l t ö b b folszivatandó e r a v , és t á p k é s z ü l , azért is a f ó l - szivás munkálkodására szükséges éptanos rendszabásokat, leginkább a bélcsőre korlátoljuk ; az emberi test egyebb h a t á r a i r a pedig , még a vastag beleket is ide s z á m í t v á n , az egésséges elválasztások végbevitelére szolgáló r e n d - szabásokat fogjuk t e r j e s z t e n i ; ámbátor viszontag a b é l - csőben sok elválasztások, az egyebb határokon pedig n e m csekély fölszivás t ö r t é n i k . — Azért is a tápláló élet működéseinek éptanos rendszabásáit a követkőző két főben adandjuk elő.
E l s ő F ő .
Az egésséges fölszivásra előkészítő rendszabások.
43. S.
Azon a n y a g , mely a szivó edények tehetsége á l t a l a bélhuzam határain fölszivatik, nagyobb részt az ugy
