TMT 20.évf. 9.szám 1973.szeptember
Az Országos Széchenyi Könyvtár Katalógusai (Használati útmutató)
/Összeáll.: FARAGÓ Lásaióná - HARASZTHY Gyula. Bp.1972.17? p./
Örömmel k e l l üdvözölni az Országos Széchényi Könyvtár katalógus- hálózatáról m e g j e l e n t használati útmutatót. Megalkotása f o n t o s mér
földkövet j e l e n t nemcsak az ország n e m z e t i könyvtárának életében, h a nem az egész magyar könyvtárügy szempontjából i s . Bar elsőrendű f e l a d a t a kétségkivül az OSZK olvasótáborának j o b b kiszolgálása, a k e r e ső gyorsabb eligazítása; ezen túlmenően minden magyarországi nagy- és kiskönyvtár gyakorlatára i s hatással l e h e t .
Legnagyobb könyvtárunk hatalmas dokumentumanyagának - a köteles
példányok alakjában jelentkező h a z a i kiadványoknak és a külföldről beáramló i r o d a l m i termékeknek feldolgozása, feltárása i g e n sokrétű, a l a p o s , pontos munkát követel. Az Országos Széchényi Könyvtár p e d i g minden t e k i n t e t b e n példaképpen áll az ország többi könyvtára előtt.
Annál i s inkább érthető ez, h i s z e n a Magyar Nemzeti Bibliográfia szerkesztése i s a n e m z e t i könyvtár feladatkörébe t a r t o z i k . Az OSZK címleírásai p z u t o n elkerülnek az ország minden részébe, természetes tehát, hogy minden könyvtárost követésre ösztönöznek. Ez a tény p e d i g
örvendetes előrelépést j e l e n t az egységre törekvés utján.
A müfármegjelölést jelző "Használati útmutató" kifejezés t u l szerényen h a n g z i k , mert h i s z s o k k a l többről van sző, m i n t egy nagy
könyvtár használatának mutatójáról. Az összeállitők - a k k o r , amikor az OSZK katalógusainak történetével f o g l a l k o z n a k - nem csupán törté
n e t i tényeket közölnek, hanem felsorolják az o k o k a t , az akkor válasz
t o t t megoldásokat és az egyes korszakok nehézségeit. A változtatások megvalósítása minden könyvtárban m i n d i g nagyon nehéz f e l a d a t o t rótt a könyvtárosokra, különösképpen elmondható ez nagykönyvtár esetében.
A g y a k o r l a t l a n , de még a g y a k o r l o t t könyvtáriátogatő i s sok e s e t ben segitséget vesz igénybe az őt érdeklő i r o d a l o m megtalálásához. A segédletek, f e l i r a t o k , ábrák, r e g i s z t e r e k , a katalóguscédulák c i m l e - i r a s i szövegei, választókartonjai, utalói mind segítenek ugyan, de sok e s e t b e n nem t u d n a k választ a d n i .a kereső "miért"-jére.
A felmerülő nehézségek áthidaló megoldásaként rendkívül jónak m u t a t k o z i k egy i l y e n részletes útmutató megszerkesztése. Jó érzékkel választottak a szerkesztők az információközlésnek e z t az eszközét.
Felsorolják a többmilliósra tehető" állomány egységeit, a különböző tárakat, azok jellegzetességeit, a feltárási módokat, a kialakulás
tól n a p j a i n k i g . ízelítőt adnak a cimleirási szabályokból, a szakozás lényegéből, gyakorlatából, magismertetnek a különféle katalógusmun
kákkal, a katalóguscédulák besorolási módjával és a katalógusszer
kesztés problémáival.
A kötet egyes f e j e z e t e i részletesen tárgyalják:
a/ az u j a b b k o r i könyvekről és könyv j e l l e g i ! periodlkumokról ké
szült katalógusokat;
683
Beszásoldk, szemlék, közlemények
b/ a tárak éa különgyüjtemények katalógusalt;
c/ a központi katalógusokat;
d/ a Könyvtártudományi és Módszertani Központ /KMK/ katalógusa
i t .
Az egyes tárak esetében részletes választ kapunk a 3zóban forgó kiadványok jellegére, sajátos rendszerére, az időhatárokra, a tárolá
s i h e l y r e , az anyag terjedelmére és a használat módjára vonatkozóan.
Részletes tájékozódást nyújt a könyvek, a könyv jellegű p e r i o d i k u m o k , a hírlapok éa folyóiratok gyűjteményéről, a kézirattárról, a régi nyomtatványok táráról, a zárolt kiadványok táráról, a plakát- és k i s nyomtatványtárról, a színháztörténeti tárról, a térképtárról, a zene
műtárról és a mikrofilmtárról, i l l e t v e a feltárási mddról ée a hasz
nálatról.
Ismertetést kapunk továbbá az OSZK n y o m t a t o t t ás sokszorosított kötetkatalögusairől, amelyek v a l a h a a n e m z e t i könyvtár tárainak éa gyűjteményeinek anyagát feltárták. A művet mutatók és táblázatok egé
szítik k i a végül rövid a n g o l , német és orosz nyelvű összefoglalókat i s találhatunk a kötetben.
A cime után ítélve caak szük érdeklődésre számot tartó, de való
jában i g e n nagy hatósugarú munkát kivánatos lenne minden könyvtáros kezébe a d n i , hogy ezáltal látóköre szélesedjéti, érzékelje a könyvtá
r i munka vonalán mutatkozó sok nehézséget, a f e l a d a t o k megoldhatósá
gát és érezze meg a munka szépségét i a .
A könyvtáraknak a folyóiratok áremelkedéaéból eredő problémái közismertek: hogyan l e h e t s z i n t e n t a r t a n i a beszerzést, m i l y e n össze
geket k e l l évente a drágulásra biztosítani, s m i l y e n pótösszeggel k e l l számolni egy-egy u j folyóirat megrendeléoe eseteben? Ezek a kér
dések a könyvtárost számítások elvégzésére késztetik.
I n d i a i könyvtárosok számításai s z e r i n t a m a t e m a t i k a i folyóira
t o k átlagosan évi 12 í- k a i drágulnak, s i l y e n módon 7-8 évenként elő
fizetési áruk megduplázódásával k e l l számolni. Érdekes módon a r e f e ráló lapok ára sem tér e l lényegesen ettől az átlagtól; a Mathematicál
Simon Imréné
A matematikai folyóiratok ára
684
