Az ipar információellátásának időszerű kérdései megtekintése

AZ IPAR INFORMÁCIÓELLÁTÁSÁNAK IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

Philip Miklós

KG INFORMATIK

Az iparban dolgozó tapasztalt szakemberek régi kí­

vánsága volt, hogy h a z á n k b a n széles alapokon nyugvó szakmai információellátás, illetve információs rendszer jöjjön léire. A műszaki fejlődés n e m z e t k ö z i versenye mind s ü r g e t ő b b é tette e kívánság teljesülését. L é p t ü n k is e tekintetben előre, bár a hazai szakmai információs rendszer az általános fejlődéssel összességében nem tudott lépést tartani.

A gazdaságirányítási rendszer régebbi formájának elveit t ü k r ö z t e vissza az a k o n c e p c i ó , amelyet 1964-ben dolgoztak k i a k ö z p o n t i és a szakágazati tájékoztatás munkamegosztásáról és kapcsolatáról. Az irányítás szer­

k e z e t é n e k megváltozása azonban csakhamar k o n c e p c i ó ­ váltásra k é s z t e t t e a rendszer szervezőit, u i . a szakágazati tájékoztatási szervezet fejlesztését, decentralizálását — az ipari k ö z é p i r á n y í t ó szervek megszűnése miatt — nem lehetett továbbvinni. A szakágazati intézetek az új k ö r ü l m é n y e k k ö z e p e t t e nem válhattak egy-egy széles k ö r ű szakmai információs hálózat vezető i n t é z m é n y é v é . Ezzel p á r h u z a m o s a n — sajnos - a vállalatok vezetése sem kényszerült korszerűsíteni saját informáltságát: kevés helyen j ö t t létre olyan vállalati információs részleg, amelyre az iparágak információs hálózatát fel lehetett volna építeni.

M e g k e z d ő d ö t t a tájékoztatási i n t é z m é n y e k önálló gazdálkodó intézménnyé válása. A z információ mind­

i n k á b b árúvá vált. A kereslet kezdetben gyorsan növeke­

dett, de általában csak a rövid távlatú igényeket fejezte k i . Ez azzal a h á t r á n n y a l j á r t , hogy a befektetésigénye- sebb szolgáltatások megszervezésének anyagi fedezetét továbbra is csak a k ö z p o n t i alapokból lehetett (kellett volna) e l ő t e r e m t e n i . A gazdaságirányítási rendszer szelle­

mének megfelelően - a vállalatokon kívül - j ö t t e k létre

vagy bővültek egymás után az olyan i n t é z m é n y e k , szolgáltatások, melyek az ipar információellátását igye­

keztek segíteni.

Ezek az információszolgáltató i n t é z m é n y e k és az általuk n y ú j t o t t szolgáltatások nem t a r t o t t á k magukat valamely „ágazati keret" k o r l á t a i h o z , így r e m é n y volt az i n t é z m é n y e k k ö z ö t t i verseny megindulására. A folyamat azonban — ha meg is indult — hamarosan a l á b b h a g y o t t , sőt megszűnt. Ennek legfőbb oka az volt, hogy minden olyan i n t é z m é n y , amely információt szolgáltatott, a szolgáltatások minőségének j e l e n t ő s fejlődése nélkül is pénzügyileg biztosan tartotta magát. Fizetőképes keres­

let a h a g y o m á n y o s szolgáltatásokra bőven volt. de — sajnos — az új módszerűekre ez nem alakult k i . így nem volt é r d e m e s , sőt lehetséges olyan információszolgáltatá­

sokat bevezetni, amelyek nagy kezdeti b e f e k t e t é s e k e t igényeltek volna, vagy amelyeknek fenntartási költsége a megszokottnál lényegesen nagyobb volt.

Az igények viszonylag alacsony színvonala mindenek­

előtt az információnak mint á r u n a k a jellegéhői követke­

zik. Értéke nagyon gyorsan változik annak megfelelően, hogy mennyire képes t ü k r ö z n i m e g h a t á r o z o t t pillanat­

ban a valóság megismerni kívánt részét. Minősegét azzal lehet jellemezni, hogy mennyire friss, célrairányult az információ és mennyire teljesen foglalja magában a feltárható forrásokat. Ezeket a minőségi t é n y e z ő k e t

kevesen értékelik megfelelő alapossággal, pedig e ténye­

zők adják az információ gazdasági é r t é k é t . A j ó vállal­

k o z ó az információkat arra használja, hogy csökkentse k o c k á z a t á t , növelje nyereségét. A j ó tervező sem elsősor­

ban ötletet vár az információtól, hanem k o n k r é t részlet­

megoldást. A felhasználó igénye és a szolgáltatás színvo­

nala kölcsönhatásban van egymással. Ha a felhasználónak

45

Philip M.: Az ipar információéi látásának időszerű kérdései

nincs megfelelő igénye, akkor a szolgáltatás színvonala stagnál Ma viszont a szolgáltatás színvonala alacsony, akkor a Tel használó nem a lehetséges gazdasági é r t é k é n , hanem kulturális hasznosságán méri az információt, és így nem tulajdonít jelentőséget annak, hogy az infor­

máció egy kicsit elavult és nem pontosan foglalkozik azzal, aminek az érdekéhen beszereztek.

Hozzájárul az igények alacsony színvonalához az is, hogy az információ közvetlen felhasználója az általa olvasott külföldi forrásoknál rendszerint nem mérlegeli, hogy azok mennyire teljesen tükrözik a világban találha­

tó lcgújabh e r e d m é n y e k e t . Nagy részük a könyv- és folyóirat-típusú információhoz szokott, amelynek költsé­

ge - a nagy példányszám miatt - viszonylag alacsony. A ..lestre szabott" vagy más ok miatt kis példányszámú, lényegesen drágább információt alig veszik igénybe. Még az olcsón beszerezhető szabadalmakat, szabványokat, katalógusokat, kutatási jelentéseket is kevesen használják forrásként. Hasonlóan kevéssé veszik igénybe a nemzet­

közi szolgáltatásokat, pedig azok arra lennének hivatot­

tak, hogy ellensúlyozzák az információk szóródásából a d ó d ó h á t r á n y o k a t .

Néhány évtizede S. C. Bradford vizsgálatai m u t a t t á k ki először, hogy kevés számú folyóirat összesűrítve tartalmazza a tárgykörre vonatkozó szakcikkek jelentős részét. A szakterülettől távolabb eső szakfolyóiratok mind kevesebb és kevesebb olyan szakcikket tartalmaz­

nak, melyek tárgyköre megegyezik a kevés számú fotyó- irai cikkei többségének tárgykörével, de összességükhen szintén jelentős mennyiséggel gyarapítják a tárgykör irodalmát. Nem elegendő tehát a folyóiratcikkek tekinté­

lyes h á n y a d á t t a r t a l m a z ó kevés számú folyóirat feldol­

gozása.

Hradford vizsgálatai ó t a a helyzet sokat változott.

Mindaz, amit megállapított, ma már nemcsak a folyóira­

tokra, hanem velük e g y ü t t sok más műfajra, információ­

forrásra érvényes. E tapasztalat arra int, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül a legtávolabbinak látszó információ felkutatását sem. Ehhez azonban olyan információs

technika alkalmazására van szükség, amelyet csak köz­

ponti intézmények tudnak fenntartani. De az információ közvetlen felhasználója (aki például a folyóiratot olvas­

sa) nem követeli (hogy is k ö v e t e l h e t n é ) a korszerű információkutatási módszerek alkalmazását.

Mások - főként az idegen nyelven olvasó szakembe­

rek - az információs i n t é z m é n y által szolgáltatott információkat általában akkor értékelik le, ha azok csak azokból a forrásokból merítenek, amelyekhez a szak­

ember saját vállalatánál eredetiben is hozzájuthat. Már­

pedig a vállalatok majd minden forráshoz ( p l . folyóirat­

hoz) közvetlenül is h o z z á j u t h a t n a k .

Az ipari menedzserek labilis magatartása is oka a szakmai információ gyenge felhasználásának. Azt ugyan tudják, hogy a versenyképes termeléshez nemcsak anyag, energia, szerszám, munkaerő stb. kell, hanem információ

is, de nehéz e l d ö n t e n i ü k , hogy k u t a t á s , fejlesztés, licenc vagy az ú n . szakmai információ (ezalatt a szakirodalmi, verbális, képi, tárgyi szakmai információkat értjük) révén célszerűbb-e hozzájutni.

Az ezzel kapcsolatos mérlegelés általában annak a megállapításához vezet, hogy a k u t a t á s h o z , fejlesztéshez elég sok pénzre van szükség, mert el kell érni, hogy a k u t a t á s i cél és a k u t a t á s feltételrendszerének kritikus nagysága összhangban legyen egymással. A licencek beszerzése bonyolult, s a jobban felkészült partner egyben a tulajdonjogával védett információból is t ö b b e l ő n y t sajtol k i magának, mint ami a vevőnek megérné (bizonyára ez az oka annak, hogy a műszaki fejlesztési költségeknek csak mintegy 10%-át fordítjuk licencek vásárlására). A m ű s z a k i - t u d o m á n y o s információk foga­

dókészsége - mint részletesebben kifejtettük - ala­

csony.

Ezek a nehezen mérlegelhető t é n y e z ő k ( k u t a t á s , fejlesztés, licenc vagy szak információk) ö n m a g u k b a n is nehézzé teszik a választást, bár az ipari vezetők a m ű s z a k i - t u d o m á n y o s információk fogadókészségére t u d n á n a k a l e g k ö n n y e b b e n hatni. De némely vállalati célrendszer nem is a műszaki fejlődésre épül, félreértve azt, hogy a versenyképes (ermelésfejlesztés csak egyik tényezője a vállalati e r e d m é n y növelésének. Így aztán azokat a gazdasági manővereket helyezik előtérbe, ame­

lyek nem kívánnak szakmai információkat. Sajnos, a gazdasági mechanizmus az idők folyamán nem csökken­

tette — i n k á b b talán növelte — azok számát, akik nem a t ö k é l e t e s e b b technológiai és keresleti feltételek, hanem olyan manőverek iránt é r d e k l ö d n e k , amelyek a rövid távú „ t a l p o n m a r a d á s t " biztosítják.

Végül is k ö n n y e n kialakulhat a vállalatoknál egy olyan általános értékítélet, hogy a j o b b minőségű infor­

máció megvásárlása luxus, a szakmai információ megszer­

zésének és feldolgozásának teljességét nem szükséges k u t a t n i , frisseségét nem az eredeti információ létrejötte és hazai felhasználása k ö z ö t t i idővel kell mérni, relevan­

ciáját pedig érveléssel lehet p ó t o l n i .

A vállalat információszerzési módszere j e l l e m z ő a vállalat vezetési stílusára. Ennek megállapításánál figye­

lembe kell venni, hogy m i n d k e t t ő n e k a u t o n ó m a fejlődé­

se, és a k ü l ö n b ö z ő időszakokban a k e t t ő k ö z ö t t i k ö l c s ö n h a t á s k ü l ö n b ö z ő erősségű. Jelen időszakban a gazdaságpolitikai célok erős kölcsönhatást t é t e l e z n e k fel - különösen a k o h ó - és gépiparban - a vezetési feladatok és az információellátás k ö z ö t t . A termelési szerkezet átalakítására vonatkozó feladatok csak sokol­

dalú tájékozódással oldhatók meg. A z információszolgál­

tatásokat azonban csak az fogja használni, akiben már kialakult a kérdés, milyen információhoz akar külső segítséget igénybe venni akkor is, ha azért fizetnie kell.

Ezeket a kérdéseket azonban kevés vállalatnál elemzik elég m é l y r e h a t ó a n , így a vállalat stratégiai céljának megfelelő információs rendszer nem áll össze egységes egésszé.

46

TMT. 28. évf. 1981/2.

N e h é z volna megmondani - anélkül, hogy ne elemez­

nék a jelen helyz.etben már használt módszereket —, hogy milyen információszerzési módszereket kell alkal­

mazni a vállalatoknak. Helyzetfelmérésekből kellene kiindulniuk, amiből megállapítható volna, hogy e problé­

mák megoldására milyen tapasztalatokat érdemes figye­

lembe venni. Ez az egyszerűnek látszó feladat egy sor alig m e g o l d h a t ó nehézséget ad azoknak a v e z e t ő k n e k , akik szakmai információs rendszer szervezésével eddig keveset foglalkoztak. A nehézség az igények megállapít­

hatóságának bizonytalanságából fakad.

Információigény-vizsgálatok vállalatoknál módszere­

sen alig folynak. Ha pedig országos szerv részérői indu! el az. információs igények vizsgálata, akkor nem lehet szám­

ba venni azokat, akik nem válaszoltak, pedig a szakmai információhoz való viszonyukról a l k o t h a t ó k é p esetleg jelentősen befolyásolná az ossz értékelést.

Az i g é n y k u t a t á s o k n a k csak egyik aspektusa az infor­

mációszerzés módszereinek vizsgálata. Egymagában nem is mond eleget a helyzet egészéről. Fontos lehet a forrásokra vonatkozó vélemények összegyűjtése, a szol­

gáltatások (kiadás, szerkesztés, tárolás, osztályozás, hoz­

záférés, terjedés stb.) kritikája is, n e m k ü l ö n b e n a felhasz­

nálói szokások vizsgálata (időfelhasználás, pszichológiai, szociológiai aspektusok stb.) és a tárgyra (információhor­

d o z ó r a , információs rendszerre és szervezetre stb.) vonat­

kozó vizsgálat.

Az igények vizsgálata ritkán vezet változásokhoz, mert a szakmai tájékoztatásban kialakult mechanizmu­

sok rendkívül makacsul akarják magukat megtartani a régi formák k ö z ö t t . Ennek a jelenségnek azonban nem­

csak a h á t r á n y a i t , hanem lehetséges e l ő n y é t is észre kell venni. A kialakult formák u i . gyakran védik a k u l t ú r a eddig felhalmozott értékeit, tapasztalatait.

Az a vita, amely n é h á n y évvel ezelőtt a MTESZ t u d o m á n y o s egyesületeiben a l e g k ü l ö n b ö z ő b b iparágak (így az elektrotechnika, elektronika, műszeripar, szá­

mít ó g é p t u d o m á n y o k , optika, finommechanika, gépipar és k o h á s z a t ) részvételével folyt a szakmai információs rendszerről, kétséget nem hagyott afelől, hogy változá­

sok szükségesek az információellátásban.

A l e g k ü l ö n b ö z ő b b iparágakban elhangzott vélemé­

nyek azért h a s o n l í t o t t a k egymásra, mert az okok forrása minden iparágban azonos volt. Sajnos, ezt a vitát sem országos, sem vállalati intézkedések, sem a részleteket tisztázó i g é n y k u t a t á s o k nem k ö v e t t é k .

A vitában részt vevő szakemberek megállapították, hogy a szakmai információs rendszer egészét korszerűsí­

tésnek kell áthatnia. Erősíteni kell az i n t é z m é n y e k e g y ü t t m ű k ö d é s é t abban, hogy „az egyszeri feldolgozás és sokoldalú felhasználás" elve érvényesüljön. Ennek érdekében az első feldolgozást minél k ö z e l e b b kell vinni az adott t é m a k u t a t á s á b a n és fejlesztésében érintett i n t é z m é n y e k h e z .

A sokoldalú felhasználás érdekében lényegesen széle­

síteni kell a szakmai információkhoz való hozzáférés lehetőséget. Olyan ö s z t ö n z ő k e t kell bevezetni - akár az e folyamatokban részt vevő i n t é z m é n y e k gazdasági szabályozórendszerének módosításával is —, amelyek a sokoldalú felhasználást segítik elő. Javítani kell — a gazdaság erejéhez mérten -- az e folyamatokban részt vevő i n t é z m é n y e k eszközellátottságát, hogy a fejlődő információigényeknek a szolgáltatások (sokolalú felhasz­

nálás) mennyiségi szempontból és az átfutási időt tekint­

ve is mindjobban megfeleljenek. Minden dokumentum­

típusnak m e g h a t á r o z o t t , egységes — a szakmai t é m á t ó l , szinttől stb, függő — információs csatornarendszeren (információs h á l ó n ) kell áramlania, függetlenül a t t ó l , hogy az eredeti dokumentum hol keletkezett.

Az információk feldolgozásában é t terjesztésében részt vevő i n t é z m é n y e k p r o d u k t u m a i r ó l az eddigieknél szélesebb k ö r ű tájékoztatás szükséges. Javítani kell tehát az „információt az információról".

A szakmai információellátásban a k u t a t ó - f e j l e s z t ő szakemberek részvétele elengedhetetlen, annak az elvnek megfelelően, hogy a szakmai információ a k u t a t á s n a k és fejlesztésnek a része. Ezért a k u t a t ó - f e j l e s z t ő intézmé­

nyekben az e tevékenységet j ó l végző k u t a t ó k és fejlesztők számára nagyobb megbecsülést kell biztosíta­

ni, összefüggésben ezzel, a hivatásosan végzett infor­

mációs munka, szakképzettség stb. nagyobb társadalmi elismertetését, az e m u n k á t végző réteg fokozottabb társadalmi szervezettségéi, számbavételét, t u d o m á n y o s fokozatok elnyerése iránti igénye realizálási lehetőséget stb. kell elősegíteni. Ennek felfutása meg kell, hogy előzze a kutatási-fejlesztési információellátás h a t é k o n y ­ ságának növekedésében várt nagyobb e r e d m é n y e k be­

következését. A vita óta sok i d ő telt el. Feladataink azóta csak n ö v e k e d t e k .

Az innovációs információk terén különösen sok a t e e n d ő n k . Jobban kell hasznosítani

• a szabadalmakat mint a műszaki fejlődés legfrissebb forrásait, a szabványokat és azokat a dokumentumo­

kat, amelyek a műszaki életben az egységesítést segítik e l ő ,

• a termékekről (és piacukról) fellelhető információkat azzal, hogy egységes rendszerbe foglaljuk Őket, és biztosítjuk minden é r d e k e l t számára a k ö n n y ű hozzá­

férést,

• a műszaki, gazdasági információk tartalmának időbeli rendszerezését, elősegítve ezzel a múltra és jövőre v o n a t k o z ó megállapítások figyelemmel kísérését és a fejlődés vonulatának jelzését.

Az innovációs információ megjelenése sok formában lehetséges, előállítása általában nem kis költséggel jár.

Hogy növekedjék iránta a kereslet, eladásával intenzíven kell foglalkozni különösen a k o h ó - és gépiparban, amely az innovációk iránt rendkívül érzékeny gyártási ágakat

47

Philip M.: Az ipar információellátásának időszerű kérdései

re prezentül. Az innovációs információk beszerzése, hasz­

nálatuk elősegítése azoknak a vezetőknek a hatásköré­

ben van, akik a szakemberek százainak, ezreinek munká­

idra számítanak és azt irányítják. Az információval foglalkozó szakemberek t ő l ü k várják elsősorban a hely­

zet megváltoztatását.

*

•

PH/L IP Mik/ós; Az ipar információellátásának időszerű kérdései

Az információszolgáltatás és felhasználás, valamint a gazdaságirányítás fejlődése egymással kölcsönhatásban van. Sajnos ez u t ó b b i mégsem tudta magával ragadni az ipar információelhítottságának fejlődését. Nem fejlődik a felhasználói igények színvonala. Nem mérlegelik eléggé a modern információszerzési módszerek alkalmazásának gazdaságosságában rejlő e l ő n y ö k e t , igény vizsga la t o k á t alig folytatnak. A kevés tapasztalatot sem követik a k c i ó k , pedig az innovációs információk (szabadalmak, szabványok, t e r m é k i n f o r m á c i ó k , műszaki—gazdasági prognózis információk stb.) felhasználása jól segítheti a gazdaság fejlődését.

* * *

PHILIP, M.: Currentproblems of information provision for industry

Information supply, use and the development of economy management have a mutual influence on each otlier. The tatter, however, faüed to imply the improve- ment of information supply. The levél of user's demand is not developing. Advantages of economic efficiency offered by modern information technology are not considered. User surveys are rarely conducted. The few experiences are not followed by action, although the use o f novelties represented by patents, standards, product information, scientific-economic forecasts etc. could considerably promote economic development.

OHJlMn, M-:

MHcbopruariHOHHoe o ö e c n e i e H H e , n o r p e ó ^ e H i i e HHcbopMauriH HaxojtflTCH B O B3anMOjreiícTBHH c pa3- BHniem ynpaBJieHHíi xo3HÍícTBa. K co>KajreHHio, no- ciejiHee He Morjio 3a coÖoü nOB^eib pa3BHTiie H H - chopMaiiHOHHoro oBecnenemiH npoMbiuineHHocxH.

He noBbiiiraeTCsr ypOBeHb iiHcbopMamiOHHbix 3anpo- C O B . He oqeHHBaroTCH B flocTaTOinoir Mepe npeHMy- mecTBa, Kporomnecfl B SKOHOMHMHOCTH Hcno^bso- BaKiiH coBpeMeHHbix MeroüOB HHcpopwauHH, n o i T H He HCc^ejryroTCH un<hopwaunoHHHe n o T p e Ő H o c x n .

Hame

* « *

PHILIP, M.: Aktuelle Fragen der Versorgung der Industrie mit Informationen

Es besteht zwischen der Darbietung und Benutzung von Informationen und der Entwicklung der Wirtschafts- leitung eine Wechselbeziehung. Letztere konnte jedoch leider die Informationsversorgung der ungarischen In­

dustrie nicht in ihre Entwicklung einbeziehen. Das Niveau der Benutzeransprüche steigt nicht in einem dem technischen Fortschritt entsprechenden Mass. Auch die wirtschaftlichen Vorteíle des Einsatzes moderner Infor- mationsbeschaffungsmethoden werden nicht genügend ausgenutzt; es werden kaum Bedarfsforschungen durch- geführt, die geringen Erfahrungen werden nicht fur A k t i o n é n benutzt, obzwar Information über Innovatio- nen, Patenté und neue Produkte, technisch-wirtschaft- liche Prognosen und dergleichen die Wirtschaftsentwick- lung fördern.

48