001:338.011 SZELLEMI TŐKEBERUHÁZÁSOK GAZDASÁGOSSÁGA KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÜZEMI VISZONYOKRA
I I . rész dr. Patek Ferenc
A SZELLEMI TŐKEBERUHÁZÁS SZEMÉLYI GAZDASÁGI SZINTEH
Gazdasági életünkben a tudás / n e v e z e t e s e n a szaktudás/ j e l e n t i a személyi tőke l e g f o n t o s a b b formáját. Egészen külön közgazdasági tanulmányt igényelne, hogy ez a személyi tőke miként i l l e s z k e d i k be társadalmi és gazdasági rendszerünkbe, ezért a j e l e n e s e t b e n csak a z t kívánjuk vizsgálni, hogy a s z e l l e m i tőke akkumulációja m i l y e n s z e r e p e t játszik üzemi szintű s z e l l e m i tőkeberuházási rendszerünk
ben. A r r a már előzőleg rámutattam, hogy e r e n d s z e r b e n a beruházások
nak átlagosan 25 ?£-a e s i k az üzemi beruházásokra / r i + r j j / , m i g túl- nyomó részük személyi beruházás formájában bonyolódik l e , idő- és e- nergiaráforditás révén.
Beruházóként i t t elsősorban a mérnökök és t e c h n i k u s o k , v a l a m i n t hasonló jellegű munkát végző más képesítésű szakemberek jönnek szá
mításba. A s z e l l e m i tőkeberuházások súlypontja üzemen belül a z o k r a a részlegekre e s i k , a h o l s z e l l e m i termékek készülnek /a termelő üzemek szerkesztő, fejlesztő és kutató részlegei, továbbá a tervező- és szerkesztőirodák, kutatóintézetek s t b . / .
A személyi beruházás a következő tételekből áll:
r , . az i r o d a l m i információs anyag felkutatására fordított idő és e n e r g i a ,
r ~2 az i r o d a l o m felhasználására fordított mellék-idő /Például
7 e z z e l k a p c s o l a t o s közlekedés, várakozás a kölcsönzésnél s t b . / ,
r ^ a tényleges olvasás,
r , . az anyag e s e t l e g e s átdolgozása, nyilvántartása s t b . - / p l . magán-dokumentáció készítése, jegyzetelés s t b . / ,
r - - a szóban forgó anyag megfelelő részeinek feldolgozása egy a d o t t probléma megoldására. /Ez a tulajdonképpeni alkotó jellegű s z e l l e m i munka./
PATEK F.s S z e l l e m iI tőkeberuházások
r - g a k a p o t t s z e l l e m i termák megfelelő formába öntése, hogy ' az a kívánt célra hasznosítható l e g y e n . /Egy t e r v leírá
s a , megrajzolása, s z e r k e z e t i r a j z kidolgozása s t b . / , r ^8 magánkönyvtárra fordított kiadások,
r-„ a személyi s z e l l e m i tőkeberuházás! r e n d s z e r b e n jelentkező e s e t l e g e s más a n y a g i kiadások.
Tegyük f e l , hogy az ^ 1 - 3 5 tételeknél a beruházás idő- és e n e r giaráfordítással történik. Ezen kívül előzőleg már megállapított szempont s z e r i n t tekintsünk e l az r 3 8- 3 9 tételektől. / E z e k e t tehát f i g y e l m e n kívül h a g y j u k / .
F e n t i e k s z e r i n t tehát: r ^ = r ^ •+ r ^2+ ... + r ^ g .
Tételezzük f e l továbbá, hogy az 1 3- r a egységes mértékegység ál
l a p i tható meg, amennyiben az átlagos energiafelhasználással ráfordí
t o t t munkaidőt /órákban k i f e j e z v e / vesszük a l a p u l , i l l e t v e ennek f o r i n t r a átszámított értékét.
Az előzőkben munkaóránként 1 0 , - F t - a l számoltunk, e z t azonban csak becslésszerüen vettük, hogy a számításokhoz v a l a m i l y e n reális a l a p o t nyerjünk. Pontosabb érték meghatározása külön tanulmányt igé
n y e l n e . Becsült összeg megállapítását azért t a r t o t t u k megengedhető
nek, m i v e l az összegszerűségnek e tanulmányon belül c s a k egy e s e t b e n van jelentősége /az / r i + r 2 / : r 3 arány megállapításánál/, a h o l más szempontok alapján megengedhetőnek látszott a becsült érték alapján való számítás.
A beruházási összeg nem határozza meg egyértelműen a z t az i n f o r mációs anyagmennyiséget, m e l y e t e beruházással b i z t o s i t h a t u n k , ugyan
i s e z t számos körülmény módosíthatja. A tőkeberuházással elért s z e l l e m i energia-mennyiség növekedését X - e l jelölve, B/X j e l e n t i az e¬
gész tőkeberuházási r e n d s z e r beruházási hatékonyságát.
Megkülönböztethetünk hosszú- és rövid távú személyi s z e l l e m i b e ruházásokat. Hosszú távú beruházásnak nevezzük a z t a tevékenységet, amikor egy szakember egy b i z o n y o s a d o t t területen belül általában f e j l e s z t i tudását és gyűjti az a n y a g o t /tehát a s z e l l e m i tőkefelhal
mozáshoz szükséges munkát végzi/ anélkül, hogy p o n t o s a n tudná a tény
l e g e s hasznosítás idejét, módját és körülményeit. Csaknem minden mér
nöknek megvan a saját - egy vagy több - tudományterülete, amelyen be
lül i g y e k s z i k lehetőségeihez képest lépést t a r t a n i a fejlődéssel.
Rövid távú beruházásnak nevezzük a z t a tevékenységet, a m i k o r u ¬ g y a n e z t a munkát egy konkrét és meghatározott f e l a d a t t a l k a p c s o l a t ban végezzük. Szűkebb értelemben e z t irodalomkutatásnak nevezzük.
A hosszú és rövid távú beruházások egymáshoz való aránya a b e r u házások hatékonyságát nagymértékben befolyásolja, ami a z z a l magyaráz
ható, hogy a hosszú távú beruházások c s a k k i s részben kerülnek köz
v e t l e n felhasználásra. Pőleg módszertani és általános p e r s p e k t i v i k u s hátteret biztosítanak a munkához, és c s a k részben tartalmazzák az e-
IMX 1963.máj. X.évf. 4.szám gyes arankákhoz szükséges információkat. A hosszú távú beruházások 6- v e k r e előre t e k i n t e n e k és éppen ezért a f e l d o l g o z o t t tudás-anyagnak csak egy része kerülhet tényleges hasznosításra. H i n t már említet
tük, a tudás-anyagnál v i s z o n y l a g nagy mértékű erkölcsi kopással k e l l számolnunk. Ennek következtében * hosszú távú beruházással biztosí
t o t t s z e l l e m i tőke egy része néhány év múlva már nem hasznosítható.
A s z a k i r o d a l o m elévülése, a m i n t a r r a PEJÉR / 2 9 / i s rámutat,más és más értelmet n y e r , és más és más eredményt m u t a t a s z e r i n t , hogy az elévülést m i l y e n szemszögből vizsgáljuk. Könyvtári szempontból e l évült az a kiadvány, amelynek t a r t a l m a u j és bővebb formában másutt m e g j e l e n i k . A felhasználó szempontjából azonban maga az információ e z z e l nem v e s z t e t t e e l értékét.
Rövid távú beruházásoknál - értelmezésünk s z e r i n t - csaknem t e l j e s felhasználással számolhatunk, és i t t az erkölcsi kopás való
színűleg minimális.
A hosszú távú beruházások ennek ellenére nemcsak fennállnak,ha
nem a t e l j e s s z e l l e m i tőkeakkumulációban döntő s z e r e p e t i s játsza
nak. Ennek több oka v a n . Az e g y i k a horizontális tudás szükségessé
ge, melynek fontosságát már másutt kifejtettük / 3 l / . A másik ok a z , hogy a konkrét f e l a d a t o k kézhezvétele után többnyire n i n c s idő a v o natkozó /vertikális/ s z a k i r o d a l o m és az a l a p o k a t tartalmazó / h o r i z o n
tális/ i r o d a l o m feldolgozására. A .rendelkezésre álló idő jelentékeny része tehát a kevésbé hatékony távlati beruházásokra fordítandó.
Az e g y i k döntést a személyi beruházási r e n d s z e r b e n az j e l e n t i , hogy az illető kutató, mérnök vagy t e c h n i k u s az általa s z e l l e m i tő
keberuházás céljára szánt idejét m i l y e n arányban o s z t j a meg a h o s z - szu és rövid lejáratú beruházások között. A döntésnél f i g y e l e m b e k e l l v e n n i e a szakterület jellegét, az anyag szórtságát, a r e n d e l k e zésre álló tájékoztató szolgálatot, a várható f e l a d a t o k típusait és határidejeit s t b .
A személyi s z e l l e m i tőkeberuházási r e n d s z e r e n belül a leglénye
gesebb döntés kétségtelenül a z , hogy mekkora l e g y e n a s z e l l e m i tőke
akkumulációra fordítandó beruházás /idő és e n e r g i a / . E t e k i n t e t b e n a következő megfontolások alapján dönthetünk:
1 . M i l y e n beruházás eszközlendő abból a célból, hogy a r e n d e l kezésre álló s z e l l e m i tőke a megengedett minimális s z i n t e t elérje?
2. M i l y e n mértékben növekszik a várható haszon e minimális be
ruházás f o k o z a t o s növelésével?
3. A beruházási volumen és a h a s z o n párhuzamos növekedése m e l l e t t egy b i z o n y o s optimumnak k e l l l e n n i e egy a d o t t beruhá
zásnál. M i ez az optimum?
4. H o l v a n a g y a k o r l a t b a n elérhető felső határ?
PATEE 7.i S z e l l e m i tőkeberuházások
Előbb f o g l a l k o z z u n k az 1 . és 4. tételekkel. Ezek a z t f e j e z i k k i hogy a gazdaságossági szempontoktői függetlenül a reálisan számítás
ba jöhető beruházásoknak v a n egy alsó és felső határa.
Az alsó határ a z t j e l e n t i , hogy h a például v a l a k i n e k mérnöki ké pesitése és beosztása v a n , egy b i z o n y o s minimális mértékben lépést k e l l t a r t a n i a a t e c h n i k a fejlődésével, h a továbbra i s mérnöki munkát a k a r végezni. Az üzemek mindenkitől megkövetelnek egy b i z o n y o s tudás s z i n v o n a l a t . Sajnálatos tény, hogy a követelmények a legtöbb e s e t b e n nem t u l nagyok.
A felső határt az j e l e n t i , hogy az egyébirányu munkák m e l l e t t természetszerűen csak több-kevesebb idő fordítható a s z a k i r o d a l o m tanulmányozására és általában a tudás növelésére még a l e g j o b b aka
r a t m e l l e t t i s .
Ezen általában meglehetősen tág határok között a döntés hasonló a többi beruházási döntésekhez, és egy többé-kevésbé f o l y a m a t o s b e r u házásnak ős a várható megtérülésnek az egybevetéséből áll. Természe
t e s e n e t e k i n t e t b e n még f o k o z o t t a b b mértékben érvényes az üzemveze
tőségek s z e l l e m i tőkeberuházás politikájára vonatkozó megállapítá
sunk, és az i l y e n döntés általában ösztönös módon történik, b i z o n y o s t a p a s z t a l a t i tények alapulvételével. Tudatos gazdasági döntésekről i t t n i n c s sző. Ez nem zárja k i , hogy az ösztönös döntések általában reálisak l e g y e n e k .
A "haszon" szót i t t tágabb értelemben használtuk és az mindazon ellenértékek összességét j e l e n t i , a m e l y e t a személyi beruházó / a mér nök, kutató vagy t e c h n i k u s / s z e l l e m i tőkeberuházása ellenében n y e r , i l l e t v e vár.
T e k i n t e t t e l a r r a , hogy ez az "ellenérték" vagy egyáltalán nem a n y a g i jellegű, vagy p e d i g h a a n y a g i i s , de összegszerüleg nem i g e n határozható meg, a személyi beruházási stratégia tárgyalásánál i n d o k o l t n a k látszik, hogy a beruházást ne a h a s z o n n a l , hanem azon ténye
zőkkel hozzuk összefüggésbe, amelyek e döntésre általában hatást .gya k o r o l n a k . E z e k e t a tényezőket - m i n t e z t már előbb i s emiitettük - motivációnak nevezzük. Ez egyrészt a z t f e j e z i k i , hogy a személyi s z e l l e m i tőkeberuházás többnyire nem közvetlenül j e l e n t h a s z n o t a mérnöknek, t e c h n i k u s n a k vagy kutatónak, hanem közvetve, másrészt pe
d i g , hogy ez a haszon i g e n jelentékeny részben nem a n y a g i jellegű.
M i v e l az általunk vizsgált beruházási r e n d s z e r b e n a beruházó személy e beruházásának "ellenértékét" túlnyomó részben az üzemtől k a p j a i l l e t v e várja, a motiváció tárgyalásánál elsősorban abból k e l l k i i n d u l n u n k , hogy az üzem vezetősége m i l y e n álláspontra h e l y e z k e d i k a személyi s z e l l e m i beruházással szemben.
AZ ÜZEMI ÉS SZEMÉLYI SZELLEMI BEEUBÁZÁSOK ÖSSZEFÜGGÉSEI Az egész felvázolt s z e l l e m i tőkberuházási r e n d s z e r n e k az az e¬
g y i k alapfeltevése, hogy az üzemi beruházási r e n d s z e r révén akkumu-
SKX 1963.máj. X.évf. 4.szám
lálódott szellemi tőke általi egy b i z o n y o s szellemi mnnka elTágzáse Tálik lehetségessé, és hogy ez a s z e l l e m i munka az üzem termelési ér
tékének növekedését j e l e n t i . T e k i n t e t t e l a r r a , hogy az ennek alapjá
u l szolgáló s z e l l e m i tőkét részben személyi beruházás biztosította, az üzem a maga részéről b i z o n y o s ellenértéket nyújt azoknak, akik e beruházást tették.
Blmőletileg a l e g l o g i k u s a b b és leghatásosabb megoldás az l e n n e , h a a nagyobb értéket jelentő /magasabb műszaki s z i n t e n m e g o l d o t t / munka ennek megfelelő mértékű magasabb díjazást n y e r n e . A magasabb díjazás természetesen nem állhat arányban sem az akkumulált tőkével, sem p e d i g a személyi beruházás mértékevei / r 3- a l / , hanem csak a tény
l e g e s e n hasznosított szaktudással.
Azonban még ez sem valósitható meg sem elméleti, sem p e d i g g y a k o r l a t i szempontból. Mindenekelőtt csaknem lehetetlenség egy műsza
ki-tudományos jellegű munkánál / a m i l y e n n e k k e l l tekintenünk a műsza
k i kutató, tervező intézeteknél vagy termelő Üzemeknél folyó i r o d a lomkutatást/ közvetlenül díjazni a s z a k i r o d a l o m felhasználásával és feldolgozásával k a p c s o l a t o s munkát, nehézséget j e l e n t az a tény i s , hogy e munka részben f i z e t e t t munkaidőben f o l y i k , de egy egész s o r további nehézség i s j e l e n t k e z i k .
A műszaki szakember díjazását az általa végzett irodalomkutatá
s i munkával közvetlenül összefüggésbe h o z n i még abban az e s e t b e n i s nehezen megoldható, h a az illető /például egy kutatóintézetben/ k i mondottan e z t k a p j a munkakörként.
Az üzemnek és a népgazdaságnak azonban módjában áll, hogy köz
v e t e t t megoldásokkal honorálja a z t az időt és energiát, a m e l y e t a műszaki szakemberek s z e l l e m i tőkeberuházásra fordítottak, és Így ér
dekeltté t e h e t i a dolgozókat abban, hogy b i z o n y o s egészséges arány
ban e tőkeakkumulációhoz a maguk részéről i s hozzájáruljanak.Ezeket az eszközöket motivációnak nevezzük, de i d e s o r o l u n k még b i z o n y o s további o l y a n tényezőket i s , melyek e l v o n t a b b jellegűek.
A M0TI7Í.CIÓ TÍPUSAI 1 . A tudásvágy és alkotás-ösztön
Minden emberben él az a természetes ösztön, hogy jő munkát v é gezzen, hogy a l k o s s o n és a l i g h a tévedünk, m i k o r a z t állítjuk, hogy nagyrészt ez a vágy ösztönzi a f i a t a l o k a t a r r a , hogy a legkézzelfog
hatóbb alkotómunkát lehetővé tevő mérnöki hivatást válasszák. A jól végzett munka öröme és a tudásvágy két alapvető fontosságú motiváci
ós tényező. A tudásvágy hatalmas hajtóerő, azonban rendkívül lénye
ges, hogy soha ne s z e r e p e l j e n e g y e t l e n motiváló erőként, u g y a n i s m i n t pszichológiai tényező, minden más pszichológiai tényezőhöz h a sonlóan negatív előjellel i s s z e r e p e l h e t . Ha v a l a k i lelkesedéssel f o g l a l k o z i k egy kérdés tanulmányozásával, de a z t t a p a s z t a l j a , hogy
PATEK J.t S z e l l e m i tőkeberuházások
erőfeszítését nem értékelik, aktivitása t e l j e s közömbösségbe csaphat át, és később érvényesülő motivációs tényezők sem h a t n a k reá s e r k e n tőleg.
2. As a n y a g i elismerés
Az a n y a g i elismerés a motivációs tényezők közül a legnagyobb f i g y e l m e t érdemli. E z t n y u g o d t a n megállapíthatjuk anélkül, hogy a- nyaglassággal vádolhatnának bennünket.
Az a n y a g i elismerés két formában j e l e n t k e z h e t az általunk v i z s gált vonatkozásban. Először i s kétségtelen, hogy a s z a k i r o d a l o m t a nulmányozása és a szaktudás növekedése m i n d e n k i számára lehetővé t e s z i munkájának j o b b elvégzését, ezért ez e g y i k tényezője l e s z munka
körben való emelkedésének és Így a n y a g i ösztönzőként i s h a t h a t . Az összefüggés azonban i t t s o k k a l elmosődottabb, semhogy motivációs té
nyezőként komolyabb jelentőséget tulajdonithatnánk n e k i .
Az a n y a g i elismerés leghatásosabb formája a közvetlen e l i s m e rés, például h a egy prémiumfeladatnál az a l a p o s s z a k i r o d a l m i megala
pozottság s z e r e p e l a prémium e g y i k döntő feltételeként. E t e k i n t e t ben nem i s az összegszerűség a lényeges, hanem csak az a tény, hogy a szakirodalomkutatást a n y a g i l a g megbecsülik. A s z a k i r o d a l m i k u t a tás és az elismerés összegszerűsége közötti közvetlen összefüggést j o b b h a nem hangsúlyozzák, m i v e l ez ismét összehasonlításokhoz és pszichológiailag káros hatásokhoz v e z e t h e t .
Az a n y a g i elismerésnek - e g y i k vagy másik formában - v a n egy b i z o n y o s minimuma: minden körülmények között biztosítani k e l l , hogy a s z a k i r o d a l m i kutatás ne j e l e n t s e n a n y a g i hátrányt a dolgozó számá
r a . Ez távolról sem o l y a n természetes, m i n t az első p i l l a n a t r a lát
s z i k .
Amikor az a n y a g i elismerés fontosságát hangsúlyozzuk, nem k e l l feltétlenül a z t h i n n i , hogy i t t gyökeres bérezéspolitikai változta
tásokra gondolunk. A legtöbb e s e t b e n v i s z o n y l a g minimális összegek felhasználásával nem várt eredményeket l e h e t n e elérni h e l y e s p s z i chológiai alkalmazás esetén. A nehézség nem a n n y i r a pénzügyi téren
j e l e n t k e z i k , m i n t inkább abban, hogy az üzemek vezetői nem i s m e r i k eléggé e problémákat.
3. Erkölcsi elismerés
Az erkölcsi elismerés szintén rendkívül erős motivációs ténye
ző, de tulajdonképpen nem önállóan j e l e n t k e z i k , hanem az előző két tényezővel b i z o n y o s , összefüggésben áll. I t t i s a pszichológiai té
nyezők állnak előtérben és ez i s elsősorban a h e l y e s vállalatveze
téstől függ. Lényeges azonban, hogy az elismerés megfelelően megala
p o z o t t formában történjék meg.
TUC 1963.máj. X.évf. 4.érám
4. S z a k i r o d a l m i munkásság
E g y i k leghatásosabb és egyben legegészségesebb motivációs ténye
ző a mérnök, a kutató által végzett s z a k i r o d a l m i vagy tudományos mun
kásság. /Eatásos, m i v e l általában mind erkölcsi, mind p e d i g a n y a g i elismeréssel jár/. A f e l d o l g o z o t t a n y a g o t - v a g y i s az i g y s z e r z e t t s z e l l e m i tőkét - p e d i g az e s e t e k többségében gazdasági termelő mun
kájuk során i s hasznosíthatják és hasznosítják. Az OME e r r e v o n a t k o zó adatgyűjtése s z e r i n t / 2 9 / a s z a k i r o d a l m i kutatás meglehetősen nagy százalékban ténylegesen a saját kutató vagy s z a k i r o d a l m i munká
r a v o l t visszavezethető.
E motivációs tényező szélesebb mértékű kihasználását sajná
l a t o s módon gátolja az a tény, hogy szakfolyóirataink száma s i r a l m a san csekély. A műszaki szakembereknek v i s z o n t csak egészen k i s töre
déke j u t e l ahhoz, hogy könyvet Írjon. Ez az országos probléma csak népgazdasági s z i n t e n n y e r h e t megoldást. A z t h i s z e m , kiadói p o l i t i kánk nem v e s z i kellő mértékben f i g y e l e m b e a z t a tényt, hogy a műsza
k i kiadóvállalatoknak m i l y e n szép feladatkört j e l e n t e n e , ha nemcsak pár t u c a t már i s m e r t szerzőre alapoznák a magyar könyvkiadást. Pél
dául a szerzők százaival dolgozó mérnöki továbbképző Intézeti k i a d ványokat nem l e h e t n e - e o l y a n formában k i a d n i , hogy az nagyobb becsü
letére váljék a szerzőknek?
5. üjitás és találmány
Nagyjából ugyanaz v o n a t k o z i k e r r e i s , m i n t a s z a k i r o d a l m i mun
kásságra. I t t talán j o b b a n előtérbe j u t az a n y a g i ösztönzés. Bem vé
l e t l e n , hogy sok üzemben az olvasókör kiindulási a l a p j a éppen az u - jitókból állt.
6. Könyvtári propaganda
A könyvtár s z e r v e z e t e , a jó nyilvántartások, a jó könyvtári ügy
v i t e l és néhány részben már pszichológiai tényezőt i s magában rejtő könyvtártechnikai megoldás / m i n t például a s z a b a d p o l c - r e n d s z e r / nagy
mértékben befolyásolják a s z e l l e m i tőkeberuházások hatékonyságát, és i g y közvetett motivációs tényezőként j e l e n t k e z n e k . A dokumentációra i s ugyanezek v o n a t k o z n a k .
A könyvtári propaganda /mint például kiállítások, előadások,pro
pagandakiadványok, könyvprospektusok/ jellegét t e k i n t v e inkább a szépirodalmi és ismeretterjesztő könyvtárak céljait szolgálja, m i n t az üzemi könyvtárakét. Üzemi könyvtárak esetében ez a propaganda e l sősorban o l y a n e s e t e k b e n t e h e t jó szolgálatot, a m i k o r egy üzemben a könyvtár szervezése még csak k e z d e t i stádiumban v a n , és i l y e n eszkö
zökkel k e l l felhívni a f i g y e l m e t a könyvtár létezésére. Már beindí
t o t t , jól v e z e t e t t könyvtárnál a propaganda m i n t motivációs tényező csaknem értéktelen. Hövelheti ugyan a primőr f o r g a l m a t , de az i r o d a lomnak a munkák során való felhasználására n i n c s hatással. B i z o n y o s létjogosultsága a decentralizált üzemekben v a n .
PATEK P.: S z e l l e m i tőkeberuházások
A MOTIVÁCIÓ HATÁSOSSÁGA
Ha a beruházásokat üzemi szemszögből nézzük, és csak a z t az i n formáció-feldolgozást és hasznosítást.vesszük f i g y e l e m b e , a m e l y e t a gazdasági-műszaki munkánál ténylegesen felhasználtak, a következőket állapithatjuk meg:
1 . A dolgozó elé kitűzött műszaki f e l a d a t határozza meg a szük
séges s z e l l e m i tőkeberuházás alsó és felső határát, s z a k i r o d a l m i vonatkozásban a feldolgozandó szakirodalom-területet és a feldolgozás mértékének két szélső határértékét /általá
ban elég tág határok között/.
2. A munka s z e l l e m i színvonalának a n y a g i és erkölcsi elismerése a vállalat részéről döntő mértékben határozza meg, hogy a dolgozó a f e n t i határok között m i l y e n a l a p o s mértékben h a s z nosítja a s z a k i r o d a l m a t , és hogy i l y e n módon m i l y e n színvo
n a l o n o l d j a meg f e l a d a t a t . Ez az a n y a g i és erkölcsi e l i s m e rés kimagaslóan döntő tényező.
3. A többi - közvetett - motivációs tényező az esettől függően befolyásolhatja a s z a k i r o d a l o m felhasználásában jelentkező személyi s z e l l e m i tőkberuházás mértékét. E közvetett motivá
ciós tényezők azonban g y a k r a n jelentősen e m e l i k - a gazdasá
g i feladatoktól függetlenül - az üzemi könyvtár forgalmát.
4. Az összes motivációs tényezők döntő módon a pszichológiai körülményektől függnek; ebből következik, hogy általában ne
gatív hatásként i s j e l e n t k e z h e t n e k .
A MŰSZAKI-TUDOMÁNYOS KUTATÁS, MINT SZELLEMI TŐKEBERUHÁZÁS Az előzőkben általában o l y a n üzemek v i s z o n y a i t és s z e l l e m i tő
keberuházási rendszerét vizsgáltuk, a h o l a termelés súlypontja f i z i k a i jellegű termékek előállításán v a n /termelő üzemek/, és a h o l az ehhez szükséges s z e l l e m i tőkeberuházás súlypontját a s z a k i r o d a l m i a¬
nyag biztosítása és feldolgozása j e l e n t i . Minden termelő munkában a¬
zonban v a n egy b i z o n y o s fejlődés, és minden termelő üzem az általa előállított f i z i k a i termékeken kivül b i z o n y o s s z e l l e m i produktumokat i s t e r m e l , már csak azért i s , m i v e l minden gyártmánynak v a n egy b i zonyos / r e j t e t t / információs értéke i s . A termelő üzemek e s z e l l e m i produktumot termelő tevékenysége s z i n t e észrevétlenül az üzem továb
b i munkájának előfeltételét j e l e n t i .
Abban az e s e t b e n , ha u j üzem létesül, h a egy gyár u j technoló
giára tér át, h a egy gyártási f o l y a m a t o n belül ugrásszerű fejlődés
r e v a n szükség, v a g y i s általában, h a a természetes - hogy ugy mond
j u k biológiai t i p u s u - fejlődés h e l y e t t egy céltudatosan erőltetett ütemű fejlődést kívánunk biztosítani akár egy üzemen, üzemrészen, a-
TMT 1 9 6 3.máJ. X.éví. 4.szám
kár p e d i g egy népgazdasági ágon belül, kénytelenek vágyónk a Banká
hoz szükséges tudásanyagot külön előállítani. Sz más szávai a z t j e l e n t i , hogy többé-kevésbé módosított formában f o l y t a t u n k l e o l y a n gyártási munkát, amelynél f i z i k a i termelés tulajdonképpen nem törté
n i k , de amelynél a n y e r t s z e l l e m i produktum alapján már tényleges gyártás indítható meg.
A műszaki kutatómunka tehát nem egyéb, m i n t o l y a n termelő mun
k a , amelynek egy b i z o n y o s s z e l l e m i produktum a főtermőke, ami nem zárja k i a z t , hogy f o r m a i l a g az e s e t l e g gépjellegű i s l e h e t / p l . r e pülőgép prototípus/.
Tehát a s z e l l e m i tőkeberuházás e g y i k fő formája a műszaki-tudo
mányos kutatás. Bár végterméke s z e l l e m i produktum / i l l e t v e még gyak
rabban: egy f i z i k a i produktumnak információs t a r t a l m a / , munkamódsze
rében nagymértékben a l k a i m a z termelő üzemi eljárásokat /laboratóriu
mi és m o d e l l kísérletek, fél-ipari méretű üzemek, prototípusok elő
állítása s t b . / .
A kutatás f e n t i értelmezéséből következik, hogy döntő s z e r e p e t játszik benne a s z a k i r o d a l o m felhasználása, a m i indokolttá t e s z i , hogy részletesebben f o g l a l k o z z u n k e z z e l a kérdéssel. A szerző e h e l y e n nem i s k i v a n a kutatásokra kitérni, és reméli, hogy egy közel-
Í
övőben megjelenő külön cikkében módjában l e s z majd részletesen f o g - a l k o z n i a műszaki-tudományos kutatómunka és a s z a k i r o d a l m i tájékoztatás kapcsolatával és a kutatás szerepével s z e l l e m i tőkeberuházási rendszerünkön belül.
A kutatásra vonatkozó irodalomból i g e n értékes felvilágosításo
k a t kaphatunk a s z e l l e m i tőkeberuházási r e n d s z e r egyéb s z i n t j e i r e vonatkozóan i s , m i v e l a kutatómunka fontossága az utóbbi időben v i lágszerte rohamosan növekszik, és v e l e párhuzamosan az e z z e l kapcso
l a t o s problémákat már i g e n a l a p o s a n tanulmányozták.
A kutatások gazdaságosságával h a t a l m a s i r o d a l o m f o g l a l k o z i k , és ez s z e l l e m i tőkeberuházási rendszerünk általános vizsgálatánál e r e d ményesen hasznosítható. A már h i v a t k o z o t t i r o d a l m o n kívül megemlít
hetjük SÜBDÉH /23/, SCHÜCKLER A3/, SEHGUPTA / 3 4 / és BEVEBXDGE / 6 / munkáit, melyek a kutatás gazdaságosságára és stratégiájára v o n a t koznak.
Ugyancsak a kutatómunka vizsgálata révén n y e r t e k általános e l ismerést a motivációval k a p c s o l a t o s problémák és a s z e l l e m i munkával k a p c s o l a t o s pszichológiai tényezők. E téren u t a l u n k TELL /8/,MA.0HLÜP / l l / , WEST CHURCHMAE / 5 / munkáira, v a l a m i n t a "Technisehe Eundsehau"
e g y i k cikksorozatára / 1 6 / .
Befejezésként röviden f o g l a l k o z n u n k k e l l a műszaki dokumentá
cióval i s ; az e d d i g i e k b e n u g y a n i s a tárgy ismertetésének szükségsze
rű leegyszerűsítése érdekében c s a k a szűkebb értelemben v e t t könyv
tári szolgáltatások tárgyalására szorítkoztunk.
PATEK P .: S z e l l e m i tőkeberuházások
A DOKUMENTÁCIÓ SZEREPE A SZELLEMI TŐKEBERUHÁZÁSOK GAZDASÁGOSSÁGA SZEMPONTJÁBÓL
A s z a k i r o d a l m i dokumentáció o l y a n - szekunder jellegű - s z a k i r o d a l m i típus, amely a dokumentációs feldolgozás tárgyát képező primér anyagot az eredetitől eltérő r e n d s z e r b e n , t e r j e d e l e m b e n és / i l l e t v e v a g y / n y e l v e n közli.
A dokumentáció tehát három tevékenységet r e j t magában: 1 . r e n d szerező, 2. kivonatoló, 3 . fordító. A legtöbb dokumentációs kiadvány mindhárom tényezőt magában f o g l a l j a , azonban lehetséges, hogy e g y i k vagy másik eleme hiányzik.
Nem tekinthető dokumentációnak az az i r o d a l o m , mely o l y a n té
n y e k e t vagy véleményt közöl, m e l y e t a dokumentáció alapjául szolgá
ló primér i r o d a l o m nem t a r t a l m a z , továbbá mely az eredetitől csak nyelvében tér e l /fordítás/.
A dokumentációs tevékenység h e l y e s értékelését nagymértékben megnehezíti az a tény, hogy a legtöbb e s e t b e n nehezen l e h e t eldönte
n i , hogy a hasznosított dokumentáció m e l y i k tevékenysége t e t t e i n d o kolttá használatát.
A dokumentáció célját és formáját t e k i n t v e , két alaptípust még
i s megkülönböztethetünk:
1 . A dokumentáció, m i n t a p r i m e r s z a k i r o d a l o m rendszerezését célzó szolgáltatás
E dokumentációs szolgáltatás fő célja m i n d i g a z , hogy egy - meglévő vagy feltehetően beszerezhető - primér anyag mutatójaként szolgáljon, v a g y i s m i n t e g y javított és bővített szakkatalógusa az i ¬ r o d a l m i - nevezetesen a folyóiratcikk-anyagnak. A l a k j a többnyire k a r t o n . Ennél a típusnál a rendszerező tevékenység v a n előtérben.Gazda
ságossági számításainknál elsősorban abból a szempontból lényeges, hogy csökkenti az r ^ i tétel szükséges arányát, - k i s e b b mértékben e¬
s e t l e g az T32 és ?34 tételekét i s . A típussal szemben támasztott fő- követelmény az áttekinthetőség és teljesség, v a l a m i n t az átfedés- mentesség.
2. A dokumentáció, m i n t a primér anyag kiegészítése
Olyan anyagokról, amelyek egy tájékoztató r e n d s z e r e n belül e r e d e t i b e n nem állnak rendelkezésre, az olvasókat dokumentációs kiadvá
n y o k k a l tájékoztathatjuk. Ez m i n d i g csak szükséges r o s s z , v a g y i s csak b i z o n y o s körülményekkel indokolható, m i v e l a könyvtárnak - h a csak módja v a n rá - elsősorban a primér i r o d a l m a t k e l l az olvasók kezébe a d n i / 1 5 / . I n d o k o l t l e h e t i l y e n módon b i z o n y o s szekunder f o n tosságú érdeklődési kör kielégítése, de s a j n o s néha még a primér gyűjtőköröknél i s szükséges használatuk, például h a valutahiány m i a t t nem áll módunkban az e r e d e t i anyag beszerzése.
ZHX 1963.Báj. I.éVf. 4.szám
E dokumentáció általában többé-kevésbé bó k i v o n a t , és többnyire nem k a r t o n a l a k u , előterében p e d i g a kivonatoló tevékenység áll. Gaz
daságossági szempontból az r ^ tétel nagyságával áll szoros k a p c s o l a t b a n , de az összefüggések részletezésre - helyszűke m i a t t - i t t nem térhetünk k i . E dokumentációs t i p u s különleges formája az a mű
f a j , m e l y e t nálunk a "Műszaki Gazdasági Tájékoztató" /egy különösen jól sikerűit kiadvány/ képvisel, mely minden t e k i n t e t b e n a s z a k f o lyóiratoknak f e l e l meg, a z z a l az eltéréssel, hogy nem e r e d e t i c i k k e k e t közöl, hanem k i v o n a t o s fordításokat. A dokumentáció i t t hajlé
konyságával segíti k i a természetes módon nehézkesebb kiadói tevé
kenységet.
5 második dokumentációs kiadványtípus abban az e s e t b e n l e h e t nagyobb jelentőségű, h a v a l a m e l y üzemben - bármely oknál f o g v a - n e hézségbe ütközik a primér i r o d a l o m beszerzése, v a l a m i n t a k k o r , h a az olvasókör nyelvtudása s z o k a t l a n u l a l a c s o n y . E kiadványoknál már a fordítói tevékenység kerül előtérbe, és éppen ezért e kiadványtípu
sok külföldön s o k k a l létjogosultabbak, m i n t Magyarországon, m i v e l - főleg az angolszász és f r a n c i a nyelvterületen - a szakemberek átla
gos nyelvtudása rendkívül a l a c s o n y /32/. Érdemes l e n n e megvizsgálni, hogy i l y e n t i p u s u kiadványokat m i l y e n mértékben hasznosítanak a ma
g y a r v i s z o n y o k h o z e t e k i n t e t b e n közelebb álló országokban / p l . H o l l a n d i a vagy Svédország/.
E dokumentációs kiadványokkal k a p c s o l a t b a n három szempontot k e l l hangsúlyoznunk:
1 . A dokumentáció olvasása általában a primér I r o d a l o m r a f o r dítható idő rovására megy;
2. Ha csak kissé i s igényesebb munkáról v a n sző, e g y e t l e n k u t a tó sem f o g dokumentációra támaszkodni, hanem az e r e d e t i k i adványra;
3. A szakember a szakterületén amúgy i s "tömörítve" o l v a s és i g y nem j o l e n t számára előnyt, h a a kivonatolást mások vé
gezték e l .
Végűi - de nem utolsósorban - még egy tényt k a l l hangsúlyoznunk, mely s a j n o s nem eléggé ment még át a köztudatba, sőt ellenkezőleg, elhalványodőban Van:
A s z a k i r o d a l m i k ö n y v , , v a g y c i k k u - g y a n u g y m ű v é s z i a l k o t á s , m i n t egy szépirodalmi vagy filozófiai mű. A komoly c i k k nem szószátyár és minden szavára szükségűnk v a n . A nagy összefüggéseket tartalmazó leiró részek l e g alább o l y a n lényegesek, m i n t a m a t e m a t i k a i képletek és műszaki ada
t o k . A s z a k c i k k g o n d o l a t o k a t i s ébreszt, és a könyvtár f e l a d a t a nem az adathalmazok közlése, hanem a tudás közvetítése.
A könyvtár e g y i k f e l a d a t a az i s , hogy a jövő tudósait, kutató
i t , szakembereit az általuk végzendő s z a k i r o d a l m i munkásságra előké
szítse, és e z t csak t e l j e s értékű I r o d a l m i müvek révén t e h e t i .
ÍATEK P .: S z e l l e m i -tőkeberuházások
Kétségtelen tény, hogy manapság a s z a k i r o d a l o m csaknem áttekint
hetetlenül nagy, és nehéz lépést t a r t a n i - időhiány m i a t t i s - a f e j lődéssel. Azonban éppen annál az olvasókörnél, amelynél ez elsősor
ban j e l e n t k e z i k /tehát a kutatóknál, tudományos szakembereknél s t b . / a l i g h a f o g segítséget j e l e n t e n i az o l y a n k i v o n a t , a m e l y e t egy közpon
t i intézménynél készítettek, a h o l a felhasználás szempontját még nem i s m e r i k .
Ami végül a nyelvtudás hiányával i n d o k o l t i l y e n t i p u s u dokumen
tációs kiadványokat I l l e t i , a szerző azon a véleményen v a n , hogy h a a szakemberek nyelvtudásának felmérése után a r r a a meggyőződésre j u t u n k , hogy a dokumentációra fordítási-szolgáltatási célzattal v a n szükség, a k k o r s o k k a l h e l y e s e b b megoldás v o l n a néhány jól megválasz
t o t t folyóirat t e l j e s egészében való lefordítása, m i n t a többé-ke
vésbé bővített k i v o n a t o k a t tartalmazó kiadványok áradata.
A könyvtár vezetésénél felmerülő e g y i k leglényegesebb straté
g i a i döntés a z , hogy egy tájékoztató szolgálaton /például egy üzemi könyvtáron/ belül a t e l j e s információs anyag hány százalékát közve
títik dokumentáció formájában. Tan egy, a könyvtárak optimális mére
tével összefüggő minimum /3l/» m i v e l c s a k egy erősen túlméretezett könyvtár t u d j a g y a k o r l a t i l a g az egész primér a n y a g o t e r e d e t i formá
ban a d n i . A szerző véleménye s z e r i n t üzemi v i s z o n y l a t b a n általában a z z a l számolhatunk, hogy a gazdaságosan méretezett és h e l y e s s z e r z e ményezési stratégiát követő könyvtárnál a csak dokumentáció formájá
ban közölt információs anyag 5 és 15 $ között mozoghat.
STRATÉGIAI DÖNTÉSEK A MŰSZAKI TÁJÉKOZTATÓ SZOLGALATBAN Tanulmányunk célja az üzemen belüli s z e l l e m i tőkeberuházási rendszerünk vizsgálata v o l t . T e l j e s e b b kép nyújtása érdekében rövi
den f o g l a l k o z t u n k azonban e s z e l l e m i tőkeberuházási r e n d s z e r néhány más f o n t o s összetevőjével i s . Természetesen egy rövid c i k k keretén belül ez csak vázlatos l e h e t e t t .
E tanulmányon belül nem tértünk k i a beruházással k a p c s o l a t o s stratégiai döntések tárgyalására. A c i k k csak az általános k e r e t e k e t a d t a meg, a stratégiai döntések, i l l e t v e az e z e k r e vonatkozó vizsgálatok és számitások külön tanulmányt igényelnek. E döntések természetesen nemcsak a beruházásokra v o n a t k o z h a t n a k , hanem b i z o nyos a d o t t beruházási k e r e t e k e n belül I l y e n szükségesség más téren i s j e l e n t k e z i k .
A t a k t i k a i döntések v i s z o n t nagyrészt a műszaki tájékoztató r e n d s z e r belső gazdaságosságával állnak összefüggésben, és m i v e l a
O S 1 9 6 5. « a g . X . á r í . 4 . s z á m szerző e s z e l i t t egyáltalán nem kívánt f o g l a l k o z n i , a t a k t i k a i dön
tések tárgyalása e l e v e kivül e s i k a tanulmány keretén.
J e l e n tanulmány keretén belül a tudást tökének tekintettük.Ter
mészetesen a tudásnak, v a g y h e l y e s e b b e n szálra, a m i esetünkben a szaktudásnak, nemcsak m i n t tökének v a n s z e r e p e . Ennek következtében a r q f « » ^ tájékoztatáson belül szükségessé rálő stratégiai döntések nem feltétlenül az i t t közölt l o g i k a i k e r e t e n belül oldandák meg.
Többféle szimulációs t e c h n i k a képzelhető e l e döntések tárgyalásá
v a l k a p c s o l a t b a n , és a tárgyalás módja ennek megfelelően f o g változ
n i .
P. PATEK* The p r o f i t a b i l i t v o f i n t e l l e o t u a l I n v e s t m e n t s w i t h p a r t i o n l a r r e s p e c t t o o p e r a t i o n a l o o n d i t i o n s
To promote any p r o d u c t i v e a o t i v i t y , i t i s n e c e s s a r y t o p r o v i d e f o r , b e s l d e s o t h e r p r e o o n d l t i o n s , c e r t a i n knowledge matériái. X h i s knowledge matériái a v a i l a b l e w i t h i n a g i v e n eoonomio u n i t / s u c h as an e n t e r p r i s e / i s o a l l e d i n t e l l e c t u a l c a p i t a l . I n t e l l e o t u a l o a p i t a l inve8tment means I n v e s t m e n t s t o g r a n t i n t e l l e c t u a l c a p i t a l r e a l i z e d i n f o r m o f f i n a n c i a l o r t i m e and energy i n v e s t m e n t s . A o c o r d i n g t o a u t h o r , párta o f t h i a i n t e l l e c t u a l o a p i t a l inveátment system a r e r e p - r e s e n t e d , f r o m a n e n g i n e e r l n g a s p e c t , by P r o f e s s i o n a l t r a i n i n g , P r o f e s s i o n a l p u b l i o and shop l i b r a r i e s , e n g i n e e r l n g s o i e n t l f i o r e s e a r o h work e t c . The p r e s e n t p a p e r wants t o d i s c u s s p r i n c i p a l l y f a o t o r y - l e - v e l i n v e s t m e n t s d i s t l n g u i s h i n g , i n t h i s r e s p e c t , between o p e r a t i o n a l /oompany, government/ and p e r s o n a l i n v e s t m e n t s . The p r o f i t a b i l i t y o f such i n v e s t m e n t s depends g r e a t l y on t h e i n v e s t m e n t p o l i o y and i n t e r - r e l a t i o n o f t h e two i n v e s t o r s /őompany management and employees/.
A u t h o r d i s c u s s e s i n h i s paper t h e p r i n c i p a l fundaments o f t h i s i n vestment p o l i o y as v a l l as t h e p r a o t l o a l a s p e c t s c o h o e r n i n g t h e s e — l e c t i o n o f t h e c o r r e e t p o l i o y t o be f o l l o w e d .
o o o
