A csomagkapcsolás alapelvei és a Magyar Posta csomagkapcsolási tevékenysége II. megtekintése

A C S O M A G K A P C S O L Á S A L A P E L V E I E S A M A G Y A R P O S T A C S O M A G K A P C S O L Á S I TEVÉKENYSÉGE I I .

K Ü L F Ö L D I A D A T B A N K O K E L É R É S É N E K T Á V K Ö Z L É S I M E G O L D Á S A Horváth Pál

Magyar l*os!u Központin

Általános tudnivalók

Az információt számítógépes adatbankokba (adatbázisokba) szervezetlen lekérdezésre felkínáló szotgállatóközponlok többnyire lehetővé teszik számítógépük elérését a telex- és a távbeszélő­

hálózaton, valamint adaihálózaion - általában cso­

magkapcsolt adathálózaton - át egyaránt. Az elérés fogalom egyrészt a fizikai kapcsolatot jelenti a fel­

használói terminál és a szolgáltatói számitógép között, másrészt a logikai kapcsolatot a felhasználó és a szolgáltatói számítógépen futó programok közölt. A kettő együtt jelenti a szolgáltatóközpont és a felhasználó közötti online kapcsolatot. A fizikai kapcsolat feladata a karakterek szállítása oda-vissza a terminál és a számítógép között. A logikai kapcso­

lat feladata, hogy a fizikai kapcsolat szolgáltatására épilve lehetővé tegye a felhasználó számára a számí­

tógéppel t ö r l é n ö o n l i n e információcserét*.

Az információcsere a felek kölcsönös bemutat­

kozásával kezdődik. Ennek keretében a felhasználó beadja azt a titkos azonosítóját (kulcsszó, pass- word). amelynek alapján a számítógép öt. mint szolgáltatásainak bejegyzett előfizetőjét felismeri, megállapítja jogosultsági körét (pl. milyen informá­

ciókhoz férhet hozzá). Ezután következik az adat­

bank tényleges igénybevétele, a felhasználó és a számítógép párbeszéde a kívánt információ megke­

resése és a felhasználóhoz való eljuttatása érdeké­

ben. A z online adatbankclérés fö lépéseit az /. ábra szemlélteti.

' A logikai kapiwtnt itl bcvezcicll fogalma nem ikonos az online keress tcchnikajibnl ismeri logik u kapcsolattal vagj logikai műveletekkel. Itl a szolgáltató számítógépének és adatblíislinók hasjnilaltjogossif.il jelenli, - A szerk.

Az elérési lépések közül a fizikai kapcsolat felé­

pítése távközlési feladat, ezért tartozik "postai" ha­

táskörbe. A szolgáltatói számítógéppel l ö r l é n ő lo­

gikai kapcsolatteremtés, az online használat és a díjazás feltételeiről a felhasználó általában a számító­

gépes szolgáltatóval közvetlenül állapodik meg. A felhasználó az előzőek miatt két számlál kap: az igénybe vett távközlési szolgáltatásokért (a fizikai eléréséri) a postától, az adatbank-használatért pedig a számítógépes szolgáltatótól.

Elérés r e l e x í e r m í n á l r ó l

Az adatbankok elérésének a legegyszerűbb mód­

ja a telexhálózat használata. Az adatbankok igény­

bevételében érdekelt minden i n t é z m é n y n e k van lelexállomása. A telexszolgálat karakterkészlete (CCITT No. 2 nemzetközi távíró ábécé) megfelel az angol nyelvű információ átviteléhez, az 50 baudos, m á s o d p e r c e n k é n t 6,7 karakter sebességű jeltováb­

bítás pedig a kis mennyiségű információt lekérdezők számára elfogadható.

A telexhálózat a 2. ábrán látható m ó d o n , két­

féleképpen v e h e t ő igénybe adatbankok elérésérc:

a) A felhasználó a szolgáltatói számítógép telexháló­

zati csatlakozását hívja fel a telex-világhálózaton.

Ez a megoldás igen egyszerű, hiszen semmiféle postai egyeztetést nem igényel, ugyanakkor lávoli országok esetén ugyancsak költséges: 1 perc telex levelezés az USA-val 150 forintba kerül:

b) A felhasználó a nyilvános csomagkapcsolt adathá­

lózatot veszi igénybe a szolgáltatói számítógép X.25-ÖS interfészének az elérésére.

H o r v á t h P.: A c s o i o a e k a p c s o l á s alapelvei..

Az adatbank használata

A logikai kapcsolat felépítése

LOGON

A fizikai kapcsolat felépítése

A logikai kapcsolat bontása LOGOFF

X

A fizikai kapcsolat bontása

/. ábra Az ailalb.mkelcrés fÖ lépései

A csomaghálózatok díjszabása jóval kedvezőbb a telexhálózaténál. A távközlési díjmegtakarítás annál nagyobb, a hívóhoz minél közelebb térnek ál a te- lexmüködésröl a csomagüzemre. Magyar előfizetők­

nek a lelex/csomag á l m e n c l e l a legközelebb a Ractio-Attsiria A. G. (Bécs, az Osztrák Posta engedé­

lyével m ű k ö d ő oszirák távközlési vállalkozás, az U I T - Union Iniernalionale des Télécommunica- lions = Nemzetközi Távközlési Egyesülel - által elismert távközlési szolgáltató) acija.

Az USA telexvállalataí közül is kinálnak néhá­

nyan telex/csomag átmenetet. Az ö igénybevételük­

kel természetesen nem lehel csökkenteni az inter­

kontinentális tclexkapcsolat költségét, legfeljebb egyes, telexhálózatról közvetlenül el sem é r h e t ő számítógépekhez lehet így hozzáférni.

A 2. ábra b) része a telex/csomag átmenet különböző elhelyezkedésének eseteit mutatja. A ti) megoldásra hazánkban egyelőre nincs m ó d : a Magyar Posta kísérleti csomaghálózalának Iclcx- hálózafi csatlakozása még nincs. A c) megoldás a Radio-Austria A. G. igénybevételét mutatja. A b) megoldás olyan országokban használható, amelyek­

kel a Magyar Posta nemzetközi telexközpontja nincs közvetlen trönkkapcsolalban (pl. Japán). Az

a) megoldás az USA é s egyes európai országok esetén alkalmazható: ezekhez az országokhoz a magyar telexhálózalnak közvetlen (rönkjei (átkérő- vonalai) vannak. Nem minden csomaghálózatnak van telexhálózati csatlakozása és - mint említettük

- nem minden adatbank van bekötve a telexhálózatba.

Amerikai adaibank-szolgállató elérése esetén a Radio-Austria A. G. fent ismertetelt szolgáltatását használva az osztrák telex-előfizetőknél a követ­

kező díjak merülnek fel (az 1983. évi díjszabás alapján):

• a Radio-Austria csomagkapcsoló gépének elérése az Oszlrák Posta telexhálózatán keresztül díj­

mentes,

• a hívolt számítógéppel felépüli csomaghálózati összcköllcics minden megkezdett perce után 6 ATS.

• minden megkezdett ezerkaraktercs adott vagy veti adatmennyiség után 8 ATS,

• a hívói a Radio-Auslria csomagkapcsoló gépében azonosító U S E R N A M E fenntartásáért havonta

100 ATS.

Egy félórás információkeresés távközlési költsé­

gei egy amerikai adatbankban:

• csomaghálózali percdíj: 30x6 = 180 ATS.

• az adalmennyiscggel arányos díj (feliévé, hogy az inleraktív m ű k ö d é s miall az effektív átviteli sebesség a 6,7 karakter/s értek felérc csökken):

30x60x6,7/(2x1000) - 6,03 kilokarakter, azaz felfelé kerekítve 7 kilokarakter ulán 7x8 = 56 ATS.

Összesen tehát 236 ATS alkalmi köliséggel járt a példának tekinteit adatbankelérés, melyei l e r m é ­ szetcsen a havi 100 ATS azonosítóhasználati díj is terhel. A megoldás költséggazdaságos vollát mulat­

ja, hogy az oszlrák előfizető a 25 ATS/perc díj alapján 30x25 = 750 ATS-t fizetett volna, ha az amerikai számítógép lelexhálózati csatlakozását érte volna el közvetlenül. Hasonló megoldás a magyar előfizetőknek is előnyös lenne: a n e m z e i k ö - zi csomagkapcsolási díjak ugyanis jóval olcsóbban teszik lehetővé az interkontinentális hírközlést.

Nem lebecsülendő, hogy a megoldás egyben a Magyar Posla devizamérlegéi is kevésbé lerhclné.

m i n t a nemzetközi lelex kimenő forgalma.

T M T 3 4 . 6 v f . I 9 K 7 . 1 0 . s j ; .

Telex-világhálózat

Számítógép

Telex-elofizetoi vonal

Telexterminá!

Telex-elofizeto'i vonal Nemzetközi telex

trönk ( átkéro ] áramkör

al Külföldi s z á m i t ó g é p elérése telexen

b) Cso maghálózat hoz c s a t l a k o z ó külföldi s z á m í t ó g é p e l é r é s e telexlcrminálról

2. ábra T e l e x t e r m i n á l használata ad albán kelé résre

Elérés kapcsol! távbeszélő-hálózati adatállomásró!

A kiipcsoli távbeszélő-hálózat a telexhálózathoz hasonló elérési módokai kínál:

• fel lehel hívni a szolgáltató számítógépének távbeszélő-hálózati, automatikus hívásfogadási!

csatlakozását; a hívásért az adotl célországra érvényes nemzetközi percdíjnak megfelelő össze­

gei kell fizetni;

• fel lehet hívni valamely (hazai vagy külföldi) nyilvános csomaghálózat kapcsolt távbeszélő- hálózati csatlakozását, hogy a hívás onnan a cso­

maghálózaton továbbhaladva érje el a szolgáltató számítógépét.

Távközlési és - mint a későbbiekben lálnt fogjuk — felhasználói szempontból is a második eset az é r d e k e s e b b . A csomaghálózatba a hívóhoz minél közelebb való belépésnél mutatkoznak meg a legjobban a csomagkapcsolás előnyei (díjmegta-

H o r v á t h P.: A csnniaiikiipcsnKis alapelvei.

karítás és átviteli minőség). A csomaghálózat elérésére használatos átviteli sebességek 300 bit/s (a CCITT V.21 ajánlása szerinti modemmel) vagy 1200 bit/s (a CCITT V.23 vagy V.22 ajánlásai sze­

rinti modemekkel).

A Magyar Posta kísérleti csomagkapcsoló köz­

pontjában megvannak a V.21 és V.23 ajánlások sze­

rinti fogadó modemek és a távbeszélő-hálózati, karakterüzemíí lekérdező terminál jellemzői cso- rnagüzemmódra való átalakításának a lehetőségei I P A D - [Packed Assembly-Disassembly = csomag­

összerakás, -szétosztás] funkció), azonban nemzet­

közi adatbankelérésre egyelőre még nem alkalmas.

A Radio-Austriánál ez a szolgáltatás is elérhető a telex esetére felsorolt dijakkal. A szolgáltatás von­

zóbbá tételére a bécsi csomagkapcsoló központ távbeszélő-hálózaton való igény bevételéért - Ausztriából bárhonnan - csak helyi távbeszélődíjat kell fizetni.

A Radio-Austria A . G. csomagkapcsoló gépének Magyarországról telexen vagy kapcsolt távbeszélő- hálózaton való elérésekor a magyar felhasználónak a valutában fizetendő csomaghálózati távközlési díjon kívül meg kell térítenie a M a g y a r o r s z á g - Ausztria viszonylatra érvényes telexlevelczési vagy távbeszélődíjat is.

Adatbankok elérése a vonalkapcsolt adathálózat adatállomásairól

Jelenleg a dijak és a szolgáltatás minősége szem­

pontjából a legjobb adatbankelérési lehetőséget e g y é n e i m űcn a Magyar Posta vonalkapcsolt adathálózata nyújtja (melyei a kapcsolóközpont lipusa alapján gyakran NEDIX-hálózalnak is nevez­

nek). A hálózal az ország egész területéről igénybe vehelö. A kiszolgált előfizetői kategóriákat az 1.

táblázat szemlélteti.

/. táblázat Előfizetői kategóriák

Szolgálati Átviteli üzemmód DTE-DCE interfész osztály sebesség

CCITT X.! bilis automati­ kfci hívás

szerint kus hivás automatikus

automati­ fogadás kus foga­

dói

1 300 aszinkron X.20 X.20bis(V.24>

2 110 aszinkron X.20 X.20bis(V.24)

200 aszinkron X.20 X.20bis(V.24) 4 2400 szinkron X.21 X . 2 l b i s ( V 24)

s 4800 szinkron X.21 X.21bis(V.24.)

A 3. ábrán két hazai előfizetői csatlakozást tün­

tettünk fel a V.24 és az X.20 D T E - D C E interfésszel való csatlakozás szemléltetésére. Mint látható, a V.24 interfészű terminálok adathálózati csatlakoz­

tatásához szükség van az NCU (Neiwork Control Unit) nevű egységre, mely a kézi (manuális) hívás és a kézi vagy automatikus hívásfogadás lebo­

nyolítására szolgál. A DCE-V jelű berende­

zéssel e g y ü t t m ű k ö d v e az N C U gyakorlatilag bármely, V.24 inlcríésszcl rendelkező, 300 bil/s sebességgel m ű k ö d ő terminál adathálózati illesz­

tését lehetővé teszi. Az X.20 interfész alkalmazása esetén az aulomatíkus híváshoz és a hívásfogadás­

hoz szükséges algoritmusok a terminálba vannak beépítve; az ilyen ún. X.20-as terminál intelligens e g y ü t t m ű k ö d é s r e képes az adalkapcsoló központtal, ezért az NCU ekkor felesleges.

A NED1X magyar vonalkapcsoló központ és az osztrák csomagkapcsoló T Y M N E T ENGINE nevű gép között — biztonsági okokból - több adatáram­

kör van üzemben. Az egyidejűleg több 3110 bit/s sebességű adatcsatornái is képező T D M (időmultip­

lex) berendezések vonali jeléi 2400 bit/s sebességű modemek közvetítik, míg néhány vona­

lon 300 bit/s sebességű modemek m ű k ö d n e k együtt egymással.

A T Y M N E T ENGINE elé intelligens interfészát- alakíló. ún. V / X konvertcrcgységci kel! elhelyezni,

mivel a T Y M N E T - g é p nem kezeli az X.20 eljárási.

A V / X konverter lehetővé teszi az automatikus hívásfogadást, valamint a magyar adathálózatba való behívást.

A c s o m a g ü z e m m ó d r a alakítás a T Y M N E T - gépben megtörténik. A gép az X.75 jelzésrendszert használva bonyolítja le a forgalmat az EDX-P kap­

csolóközponttal. A T201 protokoll a T Y M N E T - hálózat régi csomagprolokollja. Ebben a konfi­

gurációban előfizetői adatokat nem szállít, csupán a T Y M N E T - g é p távfelügyeletére szolgál a TYMNF.T- hálózat vezérlőközpontjából. Kaliforniából.

Az EDX-P és a T Y M N E T - g é p jeleil több beme­

netű (multiport) modem egyetlen bérelt hangfrek­

venciás csatornán viszi át az Egyesült Államokba. A Radio-Austria az USA. rajta keresztül más tenge­

rentúli országok elérésére az USA-ban több nemzet­

közi kicserélő központot (pl. RCA. ITT) is igénybe vesz. Ezeken az amerikai tranzitközpontokon ke­

resztül a magyar előfizetők gyakorlatilag a világ bármely nyilvános csomaghálózatába eljuthatnak. A Magyar Posta ma már igen sok hálózatta) hivatalo­

san megnyitotta az adathálózati kapcsolatot, azaz megállapodtak a díjakban és a díjfelosztásban, pró­

bahívásokat végeztek, és hivatalos levélváltással megnyitottnak minősítették a hálózatok kapcsolatát.

T M T . 1 4 . é v i . 19N7. I f l . s z .

Egyéb nemzetközi viszonylatok trönkvonalai

USA-

X.75 Multiport"

modem X.75

T 201 / (TYMNET supervisor célokra)

X.75

DATEX L-300 Telexvonalak

Aszinkron, bérelt áramkörön max. 2400bit/s sebességen csatlakozó előfizetők

TDM-modem

Csomag- előfizetők köz­

vetlen csatlako­

zó vonalai

Nemzetközi a d a t - ö s s z e k ö t t e t é s e k

V / X konver­

tere

T D M i d ő o s z t á s o s (multiplex) n y a t á b k é p z ö b e r e n d e z é s DCE a d a t á r a m k ö r i v é g b e r e n d e z é s (vonalcsatlakozói D T E a d a t - v é g b e r e n d e z é s

N C U h i l í- . 7 i t v c/ c r l " egység (interft szita In k i l o előfizetői á l l o m á s o k h o z )

DCE-C központoklali DCE

D C E - V V.24 iotcrfésszel ellátott DCE DCE-X X.20 intcrfésszcl ellátod DCE

V / X konverter inlerfészátalakitó a Tymnct Engine n e v ű c s o m a g k a p c s o l ó s z á m í t ó g é p s z á m á r a

Modem

NCU

Modemek

TDM

NED1X 510-A

DCE-C ] DCE-C

DCE-V I I DCE-X DTE

.í. ábra A magvar a d a t k ö z p o n t és a Radin-Auslria c s o m a g k a p c s o l ó központjának kapcsolata

A Radio-Austria "jogosítványa" a tengerentúli forgalom lebonyolítására vonatkozik, azonban átmenetileg - az Osztrák Posta D A T E X - P hálózata nemzetközi csatlakozásai kiépülésétől függően - európai viszonylatokon is nyújt tranzitot. 1987 első negyedévében a következő országok érhetők cl a magyar adathálózat előfizetői által a Radio-Austria csomagközpontján keresztül:

Amerikai Egyesült Államok Svédország

Ausztria Norvégia Franciaország Görögország Nagy-Britannia Argentína Német Szövetségi Köztársaság Japán

Olaszország Svájc

Spanyolország Luxemburg Belgium Finnország

Szingapúr Kanada Ausztrália Hongkong Hollandia Dánia

Igény esetén műszakilag megoldható, de nem megnyitott viszonylatok:

Új-Zéland Izrael

Thaifold Fülöp-szigetek Koreai Köztársaság Dél-afrikai Köztársaság

A lista nem végleges, és folyamatosan bővül.

H o r v á t i t P.: A csomaghapcsfllas alapelvei..

A magyar adathálózat nemzetközi forgalmának a statisztikái) vizsgálva néhány figyelmei érdemin adathoz juthatunk:

• igen széles sávfian szór az időegységre velítcd átvitl adatmennyiség: míg 1986 ok lóherében francia adalbankokat használva a kél átviteli irányban együttesen mindössze 69 bit/s volt az átviteli sebesség, addig olasz adalbankokka! 235 bit/s. az USA ITT távközlési szolgáltatójának hálózatán elérhető adatbankokkal pedig 224 bil/s volt ez az érlek;

• 1986 októberéhen az adatátvitel sebessége a két átviteli irányban összesen 165 bit/s volt az összes ország súlyozott átlagában; a duplex átviteli út kihasználtsága tehát a 30%-ol sem éri el: az ilyen alkalmazások jól illeszkednek a csomaghálózat jellemzőihez;

• a forgalom kb. 90%-a négy országgal (NSZK.

Svájc. Nagy-Britannia. USA) bonyolódik le;

• annak ellenére, hogy egyre több információ van az európai adatbankokban, az adatforgalom kb.

50%-a továbbra is amerikai adatbankokkal zajlott.

A magyar (vonalkapcsolt) adathálózat n e m z e t k ö ­ zi adatátviteli díjai a következőképpen alakulnak.

M i n i láttuk, a magyar adathálózati előfizetők vonal­

kapcsolt és csomagkapcsolt adathálózatot egyaránt igénybe vesznek az adatbankok eléréséhez. A hazai előfizetőknek felszámított nemzetközi díjak a vonal­

kapcsolt hálózat díjszerkezetéi követik, ha időfüggő és — végletesen leegyszerűsített formában — lávol- ságfüggő összetevői tartalmaznak. Egy perc 300 bit/s sebességű adatátvitel díja bármely felsorolt európai országgal 15 Ft. bármely Európán kívüli or­

szággal pedig 25 Ft. Mivel ezek a dijak sokkal kiseb­

bek, mint a telex- és távbeszélő-hálózati díjak — még a Radio-Austria csomagközponlján á t m e n ő for­

galom esetén is —, az adathálózati állomásokról folytatóit adatbankclérés méltán vált népszerűvé. A kedvező díjakhoz igen jó átviteli minőség és a Posta Központi Távíró Hivalal képzelt szakemberei részé­

ről jó műszaki kiszolgálás járul.

Az adatállomás költségcinek meghatározásához a nemzetközi adatátviteli percdíj melleit az adatháló­

zat többi díjtételét is ismerni kell. I t l csak az adat­

bankclérés szempontjából érdekes 1. osztály díjait adjuk meg.

Havi,a forgalomtól független díjak:

alapdíj 1200 Ft bcrendczéshérlcti és

karbantartási díj

DCE-V és N C U után 2250 Ft DCE-X után 1200 Ft Aramkörbérleti díj: a nem budapesti adatállomá­

sok előfizetői vonala minden 100 m é t e r e után 2 Fl. A belföldi adatátvitel minden perce 1 Ft-ba kerül. Éjszaka belföldön 25% díjkedvezmény

van. A nemzetközi viszonylatokon nincs éjszakai díjkedvezmény.

A fizikai kapcsolat felépítésének eljárásai

A külföldi adatbankok magyar adathálózatról a fentiek szerint csomagkapcsolt adathálózat(ok) köz­

beiktatásával érhetők el. A két hálózattípuson való átjutáshoz kétlépcsős, ún. utánválasztásos eljárásra van szükség, melynek során az első lépésben a magyar adathálózat hívási szabályai szerint a 211800 hívószám beadásával a hívó terminálja a NEDIX központon ál összeköttelésbe kerül a Radio-Austria csomagkapcsoló központjával. A csomagközpont a terminálon a LOGON szóval jelentkezik, melyei egy csillag (ASCII 2/10 karakter) követ. Válaszul a hívónak be kell adnia egy N betűt (ASCII 4/14 ka­

rakter), ezután folyamatosan a hálózati felhasználói azonosító kódot ( N U I = Nclwork User klenlifica- tor), majd egy vesszői (ASCII 2/12 karakler). egy nullái (ASCII 3/0 karakter) és a szolgáltató számíló- gép csomaghálózati hívószámát. Sikeres hívás esetén a hívotl gép HOSTISON-UNE szavakkal je­

lentkezik és bekéri a hívói azonosító kulcsszót (password).

A N U I a Radio-Austria csomagközpontjában azo­

nosítja a hívói. A N U i egy nyolckaraktercs sorozat, amelyet bizonyos szintaktikai megkötésekkel a Magyar Posta — az előfizető kívánságát is figye­

lembe véve - határoz meg. Bizonyos időközönként - nyilvános bemutatók után pedig m i n d e n k é p p e n

— indokoll a N U I é s a kulcsszó megváltoztatása.

A NUI-cscrél a Magyar Posta igen rövid (néhány óra) átfutási idővel rendezi a Radio-Austriával. A NUI-cscreigényt csak az előfizető által kijelölt sze­

mélytől fogad el. Külföldi csomagkapcsolt adatháló­

zatokból a Radio-Austria csomagkapcsoló központ­

ján át az alábbi eljárással hívhalók a magyar adathá­

lózat 1. szolgálati osztályába tartozó előfizetők;

• be kell adni a magyar adathálózat azonosító kódját (DNIC = Dala Nctwork Identification Code), amely 2160, uiána egy 0-1 (ASCII 3/0 ka­

rakter);

• folyamatosan be kell adni a Radio-Austria cso­

magkapcsoló központja azon csatlakozásának a hálózati címét (NUA = Network User Addrcss).

amely a N E D I X egy vonalán képes az X.20 ajánlás szerinti eljárással " b e h í v n i " a magyar adathálózatba, eza N U A = 97000701;

• a N U A beadása után a hívónál a következő ka­

raktersorozat jelenik meg: "p0, C R L F , ncdx is online";

• a NEDIX-vonal elérése után kell beadni a magyar előfizető hatjegyű hívószámát és a címet lezáró + (ASCI! 2/11 karakter) jelét.

T M T 3 4 . i vf.19K7. 1(1. s*.

A nemzetközi bejövő forgalom lehetőségei - amellett, hogy hozzáférést ad hazai adatbankokhoz

— kedvezően használhatják a külföldi tudósítók, ke­

reskedelmi és diplomáciai képviseletek. Az adathá­

lózat előnyei a telexhálózattal szemben:

• k e d v e z ő b b díjak.

• nagyobbátvilcli sebesség.

• jobb átviteli minőség (a csomaghálózati hibavé­

delem következtében a csomaghálózati szakaszon gyakorlatilag nem torzul az információ; ezenfelül az átvitel paritásvédclt),

• b ő v e b b jelkészlet.

Az adatbankelcrés távközlési költségei külföldön

A k ü l ö n b ö z ő adatátviteli lehetőségek eltérő díjait jól szemlélteti a Német Szövetségi Posta 1986.

január l-jétől é r v é n y e s nemzetközi díjai alapján szá­

mított. N S Z K - U S A adatátvitel fél órai költsége.

A csomagkapcsolt összeköttetést 300 bps átviteli sebességgel. I I elemes karakterekkel, és az ebből lakadó max. 27.27 karakter/s átviteli sebesség 50%-ával vesszük figyelembe a m ű k ö d é s interaktív jellege miatt.

A fentiek figyelembe vételével számítolt NSZK-USA diiak 30 percadatát vitelért:

kapcsolt távbeszélő-hálózaton 139,7 D E M vonalkapcsolt adathálózaton

( D A T E X - L 2400) 109,8 D E M telexhálózaton* 99,0 D E M csomaiikapcsolt adathálózaton

(DATEX-P2OII30O) 13,99 D E M . Az USA adatbankclérés csomaghálózaton keresz­

tül mind az NSZK-ból. mind Magyarországról gaz­

daságosabb, mint a vonalkapcsolt hálózaton (táv­

beszélő, telex) létesített kapcsolat.

Külföldi csomagkapcsolt szolgálatok díjrendszerei

Mivel Magyarországon nyilvános csomagkapcsolt adatátviteli szolgálat meg nem m ű k ö d i k , é r d e m e s

néhány példán röviden áttekinteni az NSZK. a svájci és az osztrák csomaghálózatok díjait, mivel a majdani hazai díjak rendszere bizonyára hasonló lesz.

I lárom esetet vizsgálunk:

ff/¹300 bil/s adatállomás, közvcllcn előfizetői vona­

lon csatlakoztatva a csomagközponthoz;

.10 pere alatt a max. 6.67 karnklcr/s (elét s z á m o l v a t e r m é s z e ­ tesen az átvitt a d a t m e n n y i s é g a löhhi cselnek kb. egynegyede csak. - A lekt.

b) 300 bil/s adatállomás, mely a kapcsolt távbeszélő- hálózaton keresztül csatlakozik a csomagköz­

ponthoz;

c) 2400 bit/s adalállomás, közvetlen előfizetői vo­

nalon csatlakoztatva a csomagközponthoz.

Mindhárom esetben csak a virtuális hívást vizs­

gáljuk. Az adatátviteli célra használandó távbeszélő- állomást meglévőnek tekintjük, és a havi alapdíjai nem az adatátviteli költségek közé soroljuk.

A díjszabások a következő három alapvető díjka­

tegóriát tartalmazzák:

• egyszeri díj az adatállomás ü z e m b e helyezésekor.

• a használattól független havi díjak.

• a használattól függő dijak.

A közvetlen vonalon a c s o m a g k ö z p o n t h o z csatla­

kozó 300 bit/s sebességű adatállomás díjait a 2. láb­

lázat tartalmazza.

A díjak összehasonlítása a következő jellegzetes­

ségeket mutatja:

• míg a csomaghálózati dijakat a legtöbb országban távolságtól függetlenül állapítják meg. az ugyan­

csak kis területű Ausztriában megkülönböztetik a helyi és a távolsági hívást mind az időarányos, mind az átvitt adatmennyiséggel arányos díjban;

• a csomagközpont híváskezelési kapacitásának kí­

mélése érdekében Ausztria és Svájc a kapcsolat- felépítésért is felszámít kb. 1 - 2 perc tartásidönyi díjat;

• az időarányos dijat a három ország háromfélekép­

pen határozta meg: az NSZK távolságtól és nap­

szaktól függetlenül, Ausztria a távolságtól. Svájc pedig a napszaktól függően; ezen a területen a vizsgált országok nem kínálnak egységes, köve­

tendő irányvonalat a hazai díjszabás megalkotói­

nak;

• figyelmet érdemel az NSZK 70%-os éjszakai (munkanapokon 0 — 6 óráig és 22 — 24 óráig, szombaton 0 - 6 és 14 — 24 óráig, vasárnap és ün­

nepnapon egész nap) díjkedvezménye; még az esti (munkanapokon 6 - 8 és 1 8 - 2 2 óráig, szom­

baton 6 - 8 óráig) díjkedvezmény is40 —45%-os;

• míg az adatmennyiséggel arányos díjak az egyes országokban közel állnak egymáshoz, a svájci percdíjak kiugróan magasak;

• é r d e k e s , hogy az NSZK-ban jelentősen eltér az első 200 000 adatszegmens (egy 64 oktettböl álló adatmennyiség, a csomaghálózatokon átvitt adat­

mennyiség általánosan elfogadott mértékegy­

sége) átvitelének az ára a további adatszegmen­

sek átvitelének árától.

A csomaghálózal távbeszelő-hálózali elérési pontjának felhívása esetén

• az NSZK-ban a távbeszélő-hálózat használatáén a távolságtól függetlenül helyi távbeszélődíjat számítanak fel;

H o r v á t h P.: A csőm a eltaposnia* alapelvei...

2. táblázat A dalállomások dijai (300 bil/s)

NSZK A itszlria Siw;c

D A T E X - P 2 0 11300 D A T E X - P T E L E P A C

1986. j ú l . l-jétől 1986. áprilisi állapot 1983. j ú n i u s i állapot

Egyszeri üzembe helyezési ilij 200 D E M a lényleges költség, de min 250 C H F

2000 ATS

Használónál független havi dijak

* alapdij (a D C E bérlett diját 140 D E M 650 ATS 250 C H F

is tartalmazza)

• tartalék DCE dija — ^{760 ATS}

-

• díjazás a hívolt számlájára 10 D E M 100 ATS 40CFIF

• zárt csoportba sorolás 10 D E M 200 ATS 5 C H F

• direkt hívás 5 D E M — —

A használattól függő dijak

• kapcsolatfélépítési díj 0.05 D E M / h í v á s

-

• P A D használati díja 0.06 DEM/perc

- -

• átvitt a d a t m e n n y i s é g g e l 1987. jan. í j é t ó l első 200 000 1000 s z e g m e n s é r t k ö z p o n t o n 0.0025 CHE/szegmens

a r a n v o s d í j szegmens helül

nappal

0.0033 DEM/szegmens 14 ATS

este m á s belföldi

0,0018 DEM/szegmens központtal

éjszaka 26 ATS

0.0009 DliM/szegmens 33%-os éjszakai további s z e g m e n s e k é r t d í j k e d v e z m é n y nappal

0.0020 DEM/szegmens este

0.0012 DEM/szegmens éjszaka

0.006 DEM/szegmens

• i d ö a r á n v o s díj 0,01 DEM/pere k ö z p o n t o n belül nappal

0.06 ATS/perc m á s . O . I O C I l F / p c r c

belföldi központtal éjszaka

0,10 ATS/perc 0,066CIIF/perc

• a hívói azonosíló N U I használata havi 15 DEM-be kerül az NSZK-ban; azonos terminálra további N U I - t havi 5 DEM-ért ad a Bundespost;

• Svájcban havi 40 CHF-et kell fizetni a csomaghá­

lózati hozzáférésért.

A csomaghálózathoz X.25 szerinti interfésszel közvetlenül csatlakozó 2400 bit/s sebességű, cso- m a g ü z e m ü adatállomások díjait a 3. táblázat tartal­

mazza.

A 2. és a 3. táblázatot összehasonlítva megállapít­

hatjuk, hogy az ü z e m b e helyezési és a havi alapdíjtól eltekintve a többi díj sebességtől független, kivéve Ausztriái, ahol az időarányos díj a távolság mellett a sebességtől is függ. Ez utóbbi függőség bevezetésé­

nek az indoka nem látszik. Az osztrák csomagháló­

zati díjszabás alighanem kissé bonyolultra sikerült.

A nemzetközi forgalomban az időarányos dijak a távolság függvényében gyorsabban növekszenek, mint az átvitt adatmennyiséggel arányos díjak. Az

NSZK-ban az előbbiek a belföldi díj 5 - 30-szorosára emelkednek, míg az utóbbiak a belföldi díj 2 , 5 - 1 0 - szeresét érik el. A díjszabások Európa valamennyi országát azonos díjkörzetbe sorolják.

A M a c y a r Posta n y i l v á n o s a d a t h á l ó z a t a A NED1X-510-A típusú kapcsolóközpontra épí­

tett vonalkapcsolt adathálózatát a Magyar Posta 1981-ben helyezte ü z e m b e . Az 1985-86-ban vég­

rehajtott jelentős bővítés e r e d m é n y e k é p p e n a háló­

zat kapacitása megnöti és ma már közel 600 előfi­

zető bekapcsolását teszi lehetővé.

A kapcsolóközponthoz az előfizetők közvetlen összeköttetésen vagy kihelyezett időmultiplex

( T D M ) berendezéseken keresztül csatlakozhatnak.

A szinkron szolgálali osztályok előfizetőinek a posta Budapesten három helyen (a Városmajor, Óbuda és

T M T 3 4 . é v f . 1 9 S 7 . M . s z .

C s o m a g ü z e m ű a d a t á l l o m á s o k dijai (2400 bil/s)

.). táblázat

NSZK Ausztria SVÍ7/C

D A T E X - P I 0 H 2 4 0 0 1986. jól. l-jétól

D A T E X - P 1986. áprilisi

állapot

T E L E P A C 1983. júniusi

állapot

Egyszeri tizembe helyezési dij

400 D E M a tényleges

költség, de m i n . 3000 ATS

120 C H F

Használattólfiig- Rétien haii dijak

• alapdij la D C E bérleli dija!

is tartalmazza)

* különszolgáltatások dijai

250 D E M

lásd 2. táblázat

1300 ATS

lásd 2. táblázat

350 C H F

lásd 2. táblázat

A használattól föggii dijak

• kapcsolatfclépitcsi dij

• á l v i n a d a t m e n n y i s é g g e l a r á n y o s dij

• i d ő a r á n y o s dij

lásd 2. táhlázal lásd 2. táblázat

lásd 2. táblázat

lásd 2. táblázat

k ö z p o n t o n belül 0.08 ATS/perc m á s belföldi k ö z p o n t t a l

0.14ATS/pcrc

lásd 2. táblázat

lásd 2. táblázat

Lipót lávbeszélőközpotitok epületében) és hél vidéki nagyvárosban (Miskolc. Nyíregyháza. Debre­

cen. Szeged. K e c s k e m é t . Pécs. Győr) telepitett T D M - b c r c n d c z é s c k c t . Az aszinkron előfizelök ren­

delkezésére egy koncentrátor és kél T D M áll.

A Posta Központi Távíró Hivatal és az M T A SZTAK1 együttműködésével 1984 vége óta folyik egy T P A - 7 0 alapú kísérleti csomagkapcsoló köz­

pont teszlclésc. A központ 1985-töl folyamatban levő gyártási és fejlesztési munkálatainak befejezése után, várhatóan 1987. második felében sor kerül a kísérleti szolgálat megnyitására. A kísérleti csomag­

kapcsoló központ és a NEDIX-510A a 4. ábra sze­

rinti elrendezésben fog e g y ü t l m ű k ö d n i .

Adat végberendezések az alábbi m ó d o n csatlakoz­

hatnak a csomagkapcsoló központhoz;

X.25adaivégboreit<fezések

• közvetlenül a TPA —70 kapcsológéphez, vagy

• a vonalkapcsolt adathálózaton keresztül a T P A - 7 0 kapcsológéphez; ekkor a TPA —70 csak hívott lehet, ellenkező irányban a T P A - 7 0 összckötielcsl a NEDIX-en keresztül felépíteni nem tud; a TPA-t a NEDIX-en át elérő végberen­

dezés a CCITT X.21 ajánlása szerint felhívja a TPA egy csatlakozását, majd áttér csomagüzem­

m ó d r a , és X.25 szerint hív a csomagközponton.

Aszinkron adalvéubcrendczések

• közvetlen vonalon az M S - 6 0 0 PAD-hez vagy a TPA - 70 beépített PAD-jéhez;

• a kapcsolt távbeszélő-hálózaton keresztül az M S - 6 0 0 PAD-hez;

• a N E D I X központon keresztül: a csomagközpont felé irányuló hívások a TPA beépített PAD-jén ál hagyják el a csomagközpontot.

Az MS —600 P A D a kapcsoll lávbeszélö-hálózal felé nem k e z d e m é n y e z hívásokat.

Az ismertetett konfiguráció módot ad a csomag­

hálózatra, a vonalkapcsolt adathálózatra és a kap­

csolt távbeszélő-hálózatra csatlakozó adatállomások e g y ü t t m ű k ö d é s é r e . A kapcsolt távbeszélő-hálózati aszinkron adatállomások elérhetik a N E D I X - r c csat­

lakozóaszinkron adatállomásokat is.

A magyar csomagkapcsolt adathálózatnak a CCITT-bcn bejegyzett adathálózati azonosiló kódja ( D N I C ) 2161. A T P A - 7 0 operatív iára 64 kbájl.

Háttértárolója 2x2.5 Mbájt mágneslemez. A géphez nyomtató és kezelői (konzol) terminál tartozik. Az adatátviteli csatlakozásokat (modem) Videoton gyártmányú csoportos adatátviteli b e r e n d e z é s (CSÁB) fogadja. A T P A - 7 0 24 soros interfész vonali kártyával ültethető be. Az interfészkártyák szinkron vagy aszinkron m ű k ö d é s ű e k lehetnek.

Kétféle szinkron m ű k ö d é s lehetséges: bitstuffing

H o r v á t h P.: A c s o m a g k a p c s o l á s alapelvei.

V.24/X.25

Előfizetőkhöz Más központhoz külföldi hálózathoz

Előfizetőkhöz X.25: csomagüzemmódú előfizetői interfész

X 20, X.21: vonalkapcsolt adathálózati előfizetői interfészek X.70, X.71: a vonalkapcsolt adathálózat trönkjelzés- rendszerei

R.101, X.50 :az idŐmulfiplex berendezéseket specifikáló CCITT- ajánlások

4. ábra A Magyar Posta a d a t h á l ó z a t á n a k e l r e n d e z é s e

(bitbeékeléses) és characler sluffing (karakterbe- ékeléscs) m ű k ö d é s ű kártyák egyaránt rendelkezésre állnak. Az utóbbi cselben az adatkapcsolati szintű keret formátum hasonló az IBM-lranszparens BSC-formátum hoz.

A soros TPA interfészkártyák közül egyet elfoglal a gépkezelő operátori konzolja, egyet pedig az M S - 6 0 0 P A D csatlakozása, a többi felhasználható hálózatképzésre (csatlakozás a N E D I X - k ö z p o n t h o z és a m á s c s o m a g k ö z p o n t o k h o z ) , valamin! adat- végberendezések csatlakoztatására.

A csomagközpont adatátviteli teljesitménye 3 0 - 4 0 kbit/s-ra tehető.

A csomagközpont X.75 és X.25 protokolljai a CCITT 1980. évi ajánlásait kövelik, bizonyos korlá­

tozásokkal. A központ csak virtuális hívásokat kezel, állandó virtuális áramkörök és datagram m ű k ö d é s nem lehetséges. A hívó csomag hálózati szolgáltatási mezejében (network facility ficld) a három kötelezően kezelendő információi (hívás­

azonosító, áiercsztési vagy Ihroughput osztály, tranzithálózat-azonosító) a központ megfelelően karbantartja, azonban a többi mezőt, beleértve a fel­

használói szolgáltatási mezőt (user facilily ficld) is, változtatás nélkül átengedi.

A PAD-interfész ugyancsak az 1980. évi CCITT - ajánlásokat kövcli. A P A D a logikai kapcsolat felépí­

téshez hálózalí felhasználói azonosítót ( N U I ) kér az előfizetőtől. A N U I az egész fizikai kapcsolat (scs- sion) idejére, akár több c s o m a g m ü k ö d é s ű hívásra is érvényes. A fizikai kapcsolat megszakadáskor (a bontást fogadó modem vetljcl-deteklora K I álla­

potba kapcsol) vagy a DISC parancs hatására ér véget.

A NUI szerepe kettős:

• a csomagközpont számára azonosítja a hívót (ez elengedhetetlen pl. a díjazáshoz),

• lehetőséget ad a NUl-boz rendelt jogosultságok megállapítására (elérési korlátozások vezethetők be).

A központ a log-fájlban rögzíti a hívások jellem­

zőit, melyek alapján offline adatfeldolgozással előál­

lítható az adatátviteli számla.

A továbbfejlesztés hazai tervei

A Magyar Posta a kísérleti csomaghálózat tovább­

fejlesztését 1990-ig a következő területeken tervezi:

T M T 3 4 . cvf. 1°R7. 10. S Í .

• mennyiségi növelés: három csomagkapcsoló köz­

pontból és kihelyezett egységekből (csomagkon­

centrátor. P A D ) álló hálózat kiépítése,

• hálózatvezérlő központ telepítése és ü z e m b e he­

lyezése.

• nemzetközi csatlakozások kiépítése külföldi adat­

hálózatokhoz.

A csomaghálózat fejlesztését várhatóan és - re­

mélhetőleg — elősegítik az alábbi tényezők:

• hazai kutatás-fejlesztési tevékenység informatikai bázisának m e g t e r e m t é s e érdekében folyamatban van az információs infrastruktúra-hálózat tervei­

nek kidolgozása; megvalósulása esetén a kutatás­

fejlesztési informatikai program a postai csomag­

hálózati szolgáltatások jelentős igénylőjévé léphet elő;

• a szocialista országok e g y ü t t m ű k ö d é s e kereté­

ben, elsősorban az ESZR- és MSZR-hálózati táv­

adatfeldolgozási közös szakértői csoport specifi­

kációi alapján koordinált m u n k á k folynak cso­

maghálózati elemek és végrendszerek kifejleszté­

sére; a számi tógép-hálózati fejlesztések adatátvi­

teli alrendszerként csomaghálózalol feltételez­

nek;

• egyes szocialista országokban élénk nyilvános csomaghálózal-fejlesztési tevékenység folyik; az N D K saját fejlesztéssel, a posta, a T u d o m á n y o s Akadémia és a ROBOTRON együttműködésével kívánja 1990-ig létrehozni a posta nyilvános cso­

maghálózatát; a ROBOTRON X.25-ös végrend­

szerei prototípusainak a megjelenése 1988-ra vár­

ható; Bulgária importra alapozza a csomagháló- zal fejlesztését — a szolgálat megnyitási idejéről nincs információnk; a Szovjetunióban a VNI1PAS (Vsesoűznyj nauCno-issledovatePskij

institut prikladnyh avtomatizirovannyh sistem - Alkalmazott Automatizált Rendszerek Össz-szö­

vetségi T u d o m á n y o s Kutatóintézete) megkapta az elismert magántársaság státusát, és jogosult szovjet előfizetőket külföldi csomaghálózatokkal összekapcsolni; folyamatban van a Magyar Posta kísérleti csomagkapcsoló központja és a V N I I P A S csomagkapcsoló központja összekapcsolásának az előkészítése; a Szovjet Postánál folynak cso­

magkapcsolással összefüggő fejlesztési m u n k á k , jól felkészült szakemberei vannak, azonban a postai csomaghálózaton biztosítandó nyilvános szolgálat megnyitásának várhaló idejéről nincs t u d o m á s u n k (Észtországban már hosszabb ideje a posta üzemelteti az Akadémia által létesített csomaghálózatot);

• végül, de nem utolsósorban — mint a hazai cso­

maghálózat fejlesztését elősegítő tényezőt - fel­

tétlenül meg kell említeni a néhány k u t a t ó h e ­ lyen, elsősorban az M T A SZTAKI-ban. a S Z Á M A L K - b a n . a KFKI-ban. a TERTA-ban, a TKl-ban felhalmozódott szaktudást, valamint a külföldi csomaghálózatok felhasználóinál — köztük az O M l K K - n á l kialakult jó véleményt a csomaghálózatok szolgáltatásairól.

Bizonyos, hogy mindezek csak akkor képesek igazán erőteljesen kikényszeríteni a magyar cso- magháiózal gyorsított ü t e m ű fejlesztését, ha előáll azon szolgáltatások — mindenekelőtt az adatbankok

- kínálata, amelyek elérhetőségét a csomaghálózat­

nak kell biztosítania. Az információ értékes és nél­

külözhetetlen áruvá válása és intenzív "fogyasz­

tása" ugyanúgy előfeltétele a csomaghálózat fejlődé­

sének, mint a magyar népgazdaság megújulásának.

HOR VÁ TH Pák A csomagkapcsolás alapelvei és a Magyar Posta csomagkapcsolási

tevékenysége II.

Az 1986. évi 12. számban megjelent cikk 2. része a külföldi adatbankok elérésének távközlési megol­

dási lehetőségeit tekinti ál, és összehasonlítja a kü­

lönböző elérési m ó d o k költségeit. Elemzi három meglévő nyilvános csomagkapcsolt adathálózat díj­

rendszeréi. A Magyar Posta adathálózatának jelen­

legi elrendezése mellett ismerteti a Posta Központi Távíró Hivatalban felszerelt kísérleti csomagkap­

csoló központ jellemzőit.

HOR VA TH, P.: Principles of packet switching and tlte activíties oj the Hungárián PTTin its applicatton II.

The present 2nd part (its first pari was published in No. 12 of Vol. 1986 o f this journal) overviews various solutions of telecommunication access to databases, and compares the costs of the dífferenl access methods. Tariff structures of three existing packet switched public data networks are analysed.

Information on the current configuralion of the public data nelwork of the Hungárián PTT. and details about the characteristics of the experimentál packet switching exchange installed in the Central Telegraph Office of the Hungárián PTT are given.

Horváth P.: A c s o m a g k a p c s o l á s alapelvei..

XOPBAT, n.: O c H O B b i n a K e m O H KO M M y T a u . H n a

aeflTe/lbHOCTH. AflM H HHCTpa UHH CBH3H BHP B 06-

/ i a c . T K n a K e T H o i í K O M M y T a m i H I I ,

Bo BTOpOÍÍ 1 3 C T H CTSTbH (I 1. OTíyf>iMhiIBaHa B

N? 12 3a 1986 r.) aae-T-ca o Ő 3 o p B 0 3 M O J K H O C T C Ö jtHCTaMUHOHHoro itocrvna K 3 a p y 6 e i K H b i M f í m a M flHHHblX, CpaBHHBaiOTCH pacxoflbi npii paa/iHTHbrx M e T O f l a x ztocryna. /Jae-rcn a H a j i H 3 TapHcboB T p e x r r y ö/ i H i H b c t cereö n a K e T H o i í K O M M y T a r t H H . Om>i-

BaeTCH, H a p n a y c c o B p e M e H K b i M c o c r o H H H e M c e m n e p e a a i i H a a u H b i x BeHrepcKoií nonu, 3 K c n e p H - MeHTa/IbHblK I i e H T p r i a K C T H O Ü KOMMVTaUHH, n o C T -

poenHbiü na LJeHTpa^bHOH Te/ierparpHoií c r a m i H H

ncurrbi.

HOR VÁ TH. P.: Fernmeldetechnische Lösung der Envichuag auslandisclwr Datenbanken H.

Der zweite Teil des - in der Nr. 12/1986 erschie- nencn - Artikels Qberblickt die fernmcldclcchni- schen LösungsmÖglichkeiten der Erreichung aus- lándischcr Datenbanken und verglcichl die Kosién der verschiedenen Erreichungsweisen. Er analysiert das Tarifsystem von drei vorhandenen öffentlichcn Paketschaltungs-Datenneizen. Er stellt ausser der jelzigen Anordnung des Datcnnetzes der Ungari-

schen Post auch die Charakteristika der Vcrsuchs- Paketschaltungszentrale im Zcntralen Fernmcl- deamt der Post dar.

Felhívás

Lapunk közreműködőinek körét bővíteni szeretnénk, ezért várjuk azoknak a jelentkezését, akik szívesen vállalkoznak idegen nyelvű szakcikkek

ismertetésére.

(Budapest, Pf. 12. 1428 Tel.: 336-300/297 hétfő, csütörtök 8 - 1 2 óráig.) A TMTszerkesztősége