1053—1056
AZ EGRI TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEI
TANULMÁNYOK A FÖLDRAJZTUDOMÁNYOK KORÉBÓL
EGER 1989
S z e r k e s z t ő b i z o t t s á g :
F r a n c z i a Tamás, K i s s P é t e r , Orbán Sándor, Rákos E t e l k a
Szerkesztő:
BODNÁR LÁSZLÓ
F ő s z e r k e s z t ő :
VAJON IMRE
HU ISSN 0239-1422 ISBN 963 7752 11 0
F e l e l ő s k i a d é : Szőcs László f ő i s k o l a i f ő i g a z g a t ó
BODNÁR LÁSZLÓ
A TERÜLET- É5 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS FŐBB JELLEMZŐI HEVES HEGYÉBEN
Rezüme: (Die w i c h t i n g s t e n C h a r a t e r i s t i k a der Gebiete - und S i e d l u n g s e n t - w i c k l u n g im Komitat Heves) Die G r u n d p r i n z i p i e n der Gebiets - und S i e d - l u n g s e n t w i c k l u n g bestinmten d i e P a r t e i - und Regierungsorgone am Anfang der 1970-er Jahre. Auf dessen Grund s i n d i n den Vergangenen a n d e r t h l a b Jahrzehnten z a h l e i c h e Ergebnisse enstanden, aber e i n T e i l der f r ü h e r e n Sorgen i s t doch geblieben - und wegen der Veränderung der umstände der g e s e l l s c h a f t l i c h e n und w i r t s c h a f l i e h e n Entwicklung s i n d auch neos Spannungen entsanden.
Die A n a l y s i e r u n g der Erfahrungen der Vergangenen Z e i t p e r i o d e , d i e s i c h verändernden g e s e l l s c h a f t l i c h e n und w i r t s c h a f t l i c h e n Voraussetzungen, d i e neuen Antforderungen der i n t e n s i v e n E n t w i c k l u n g , d i e W e i t e r e n t w i c k l u n g der Lendkungssystems d i e V e r b r e i t u n g des Demokratismus machen es n ä t i g , d i e w i c h t i n g s t e n Z i e l e und Afugaben der G e b i e t s - und Jahrtausendswende zu bestimmen i h r e P r a x i s zu m o d e r n i s i e r e n . Bei der Untersuchung der geographischen Gründe der Gebiets - und Siedlung» - e n t w i c k l u n g auf d i e Landes - und i n t e r n a t i o n a l e n Erfahrungen aufgebaut habe i c h d i e nachstehenden Forschungen Jür w i c h t i g g e h a l t e n :
- Die N a t u r f a k t o r e n , d i e d i e G e b i e t s e n t w i c k l u n g grundlegend b e l i n f l u s s e n . Ueren Wirkung und Wierkungsrad und - a r t verändern s i c h während der Entwicklung s t ä n d i g .
- Die s o z i a l e n Faktoren bedeuten d i e Ansprucheseite der G e b i e t s e n t - w i d k l u n g . I h r w i c h t i n g s t e s Element i s t der Mensch, a l s P r o d u k t i o n s h r a f t und a l s Konsument. Die Umgestaltung der Gesselschafts - s t r u k t u r b r i n g t d i e M o d i f i k a t i o n der P r ä f e r e n z e n , der Faktoren gegenüber der t e r r i t o r i a l e n Zuständen m i t s i c h . I h r e auf d i e G e i b e t s e n t w i c k l u n g ausgeübte Wirkung z e i t einen immer s t ä r k e r werdenden Prozess.
- Die G e s e l l s c h a f t s f a k t o r e n haben e i n e determinierende R o l l e i n dem
- 4
G e b i e t s e n t w i c k l u n g . Sie m o t i v i e r e n bedeutend d i e Entwicklung und deren Tendenzen. Im K o m i t a t , aber auch im Land geht d i e f r ü h e r cteterminierende R o l l e der I n d u s t r i e z u r ü c k , d i e der L e r i d w i r t s c h a f t dagegen w i r d immer s t ä r k e r . Die t e c h n o l o g i s c h e n Änderungen haben auch w e i t e r h i n auf d i e G e b i e t s e n t w i c k l u n g eine grosze Wirkung.
A t e r ü l e t - és t e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i r á n y e l v e i t a p á r t - és a kormány- z a t i szervek az 19 70-es évek e l e j é n h a t á r o z t á k meg. Ennek a l a p j á n az e l - múlt m á s f é l évtizectoen számottevő eredmények s z ü l e t t e k , m i n d a z o n á l t a l a korábbi gondok egyrésze továbbra i s megmaradt ás — a t á r s a d a l m i és a gszdasági f e j l ő d é s körülményeinek megváltozása m i a t t — ú j f e s z ü l t s é g e k i s k e l e t k e z t e k .
Az e l m ú l t időszak t a p a s z t a l a t a i n a k elemzése, a v á l t o z ó t á r s a d a l m i és gaz- dasági f e l t é t e l e k , az i o t e n z í v f e j l ő d é s ú j k ö v e t e l m é n y e i , ®z i r á n y í t á s i rendszer t o v á b b f e j l e s z t é s e és a demokratizmus k i s z é l e s í t é s e szükségessé t e s z i , hogy meghatározzuk a t e r ü l e t - és t e l e p ü l é s f e j l e s z t é s e z r e d f o r d u l ó - i g s z ó l ó legfőbb c é l j a i t és f e l a d a t a i t , k o r s z e r ű s í t s ü k g y a k o r l a t á t .
Ennek megalapozására t ö b b éves p o l i t i k a i és á l l a m i e l ő k é s z í t ő munka f o l y t , amelyben a kormányzati szervek és a tanácsok m e l l e t t tudományos i n t é z e t e k és t á r s a d a l m i szervezetek i s r é s z t v e t t e k . Az e l m ú l t időszak t a p a s z t a l a t a i egyértelműen i g a z o l j á k , hogy e l e n g e d h e t e t l e n a t e r ü l e t -
és t e l e p ü l é s f e j l e s z t é s folyamatának rendszeres figyelemmel k í s é r é s e , az e l é r t eredmények és a k e l e t k e z ő ú j problémák a l a p j á n a hosszútávú f e l a d a -
t o k rendszeres á t t e k i n t é s e , p o n t o s í t á s a i i s .
A különböző intézkedések a t e r ü l e t f e j l e s z t é s s t r a t é g i a i c é l j á u l a z t j e l ö l t é k meg, liogy a népgazdaságnak és egy-egy t e r ü l e t n e k az e r ő f o r r á s a i t hatékonyan h a s z n o s í t s á k , s a népesség é l e t k ö r ü l m é n y e i n e k színvonalában meglevő t e r ü l e t i különbségeket m é r s é k e l j é k . A s t r a t é g i a i célok e l é r é s e érdekében a termelőerők t o v á b b i ésszerű t e r ü l e t i k o n c e n t r á l á s á r a és a v i - déki központok i p a r i f e j l e s z t é s é r e t ö r e k e d t e k , és a népesség t e r ü l e t i e l - helyezkedésében s az i n f r a s t r u k t ú r a és a t e l e p ü l é s h á l ó z a t f e j l e s z t é s é b e n i s t o v á b b i k o n c e n t r á c i ó s f o l y a m a t t a l számoltak. Kiemelt f e l a d a t l e t t , hogy meg k e l l g y o r s í t a n i az e l m a r a d o t t országrészek f e j l e s z t é s é t , tovább k e l l mérsékelni a f ő v á r o s gazdasági s ú l y á t , meg k e l l s z i l á r d í t a n i a vá-
nak növelését és a t e r ü l e t i aránytalanságok csökkentését nem k i z á r ó l a g az i p a r , hanem a mezőgazdaság és az i n f r a s + u k t é r a t e r ü l e t i l e g d i f f e r e n c i á l t és gyorsütemű f e j l e s z t é s é v e l és a s z e l l e m i erők arányosabb t e r ü l e t i e l - h e l y e z é s é v e l k í v á n t á k m e g v a l ó s í t a n i .
Heves megye hazánk k i s megyéi közé t a r t o z i k , t e r ü l e t e az ország t e - r ü l e t é n e k 3,9 %-a, lakónépessége az országénak 3,3 V a . A t e r ü l e t - és t e - l e p ü l é s i j e l e s z t é s f ö l d r a j z i a l a p j a i n a k v i z s g á l a t á n á l a hazai és nemzetkö- z i t a p a s z t a l a t o k r a é p í t v e az a l á b b i v i z s g á l ó d á s o k a t t a r o t t a m f o n t o s n a k : - A t e r m é s z e t i tényezők, amelyek alapvetően b e f o l y á s o l j á k a t e r ü l e t i f e j - l ő d é s t . Ezek h a t á s a , a hatásmértéke és módja a f e j l ő d é s során á l l a n d ó a n v á l t o z i k . (Lackó L . 1985.)
Heves megye t o p o g r á f i a i l a g az É - i Középhegységet és az A l f ö l d h a t á r t e r ü - l e t e i t f o g l a l j a magában. A k é t nagy t á j t a l á l k o z á s a fokozza a t é r s é g v á l - t o z a t o s a r c u l a t á t , m i v e l az Északi-Középhegység több r é s z t á j b ó l t e v ő d i k össze: t e r m é s z e t f ö l d r a j z i , g e o l ó g i a i s a j á t o s s á g a i n á l fogva k ü l ö n egység, a Mátra, a 0ükk és a B ü k k a l j a , a Zagyva- és a Tana-völgy, az É s z a k - a l f ö l - d i h o r d a l é k l e j t ő és az É - b o r s o d i dombvidék.
A megye l e g j e l e n t ő s e b b ásványi anyagai: a l i g n i t , a s z i n e s é r c és a mészkő, de a t é g l a és a c s e r é p i p a r alapanyagai i s több t e r ü l e t e n f e l l e l - hetők. Az országos termelésben több f o n t o s termékből számottevő a r á n y t k é p v i s e l a megye, az ország l i g n i t t e r m e l é s é n e k több mint négyötöde innen származik. A M á t r a a l j á n a pannon rétegekben j e l e n t ő s l i g n i t t e l e p e k van- nak. A Mátra fő tömege v u l k á n t e r e d e t ő . E t e r ü l e t e n a v u l k á n i működés már az eocén- és oligocénban e l i n d u l t .
Érces tömzsök k i a l a k u l á s á t ó l k í s é r v e ez á k o r á b b i működés hozta l é t r e a Mátra ő s é t , a Lahóca-hegyet. A k ü l s ő l e g j e l e n t é k t e l e n n e k l á t s z ó Lahóca a rézbányászat szempontjából érdemel f i g y e l m e t . A r e c s k i r é z é r c k i a l a k u l á - sában ennek az övezetnek j e l e n t ő s szerepe van. A r e c s k i rézérc e l ő f o r d u - l á s a v i l á g nagy r é z p o r i . i r o s l e l ő h e l y e i v e l mutat azonosságot. 1979-ben az érc mennyisége, minősége, i l l e t v e az i p a r i vagyonban v a l ó f é i i k é s z l e t a l a p j á n a r e c s k i é r c e . i ő f o r d u l á s t a v i l á g legnagyobb 26 r é z é r c e l ő f o r d u l á - sa közé s o r o l j á k . Az 1 m - r e j u t ó ércvagyon á t l a g o s a n 75 t , a mure v a l ó 7 é r c e t t e k i n t v e minden m - r e 1 t fémére j u t . 2
- 6 -
HEVES MEGYE TERÜLETI ÉS ÁLLANDÓ NÉPESSÉG SZERINT/ MEGOSZLÁSA TELEPÜLESENKENT mS-ben.
területibb)- m 0-20 E3 20,no
m W-M
%% 60,1-80
a m
so, 1-100 e b t w -népességszám! ív)
@ 0-600 H 601-1000 ííjD 1001-2000
@2001-3000
© 300 vm)
% W1-50C0 1 8 5001-
1 ábra
{. ábra
A Bükk hegység a megye k e l e t i t e r ü l e t é r e n y ú l i k be. A mezozoikumban a hegySégképzö mozgásokkal összefüggésben szubvulkánok i s k e l e t k e z t e k ( p l . Szarvaskő), a mélységi vulkánok anyaga ( W e h r l i t , gabbré, diabáz) a későbbi l e p u s z t u l á s m i a t t a f e l s z í n r e j u t o t t . A harmadkorban a szárazzá v á l t hegységrészek az e r ó z i ó s folyamatok hatása a l á k e r ü l t e k és tönkösöd- t e k . A l e p u s z t u l á s s a l egyidőben a Bükk e l ő t e r é b e n f o l y t a t ó d o t t a t e n g e r i üledék lerakódása. A sekély tengeröblökben szén és k ő o l a j t e l e p e k a l a k u l - tak k i . A Bükk d é l i peremi sávjában Eger környékén a miocénban v u l k á n i anyag halmozódott f e l ( r i o l i t , r i o l i t t u f a ) , amely az e g r i és a környékbe- l i pincék k i a l a k í t á s á t b i z t o s í t j a .
Az antropogén vonások a t e r m é s z e t i t á j b a n , így a M á t r a a l j á n , a Bükk t e r ü - l e t é n j ó l k i m u t a t h a t ó k .
A t á r s a d a l m i tényezők a t e r ü l e t i f e j l ő d é s i g é n y o l d a l á t j e l e n t i k . Legfon- tosabb elemük az ember, m i n t termelőerő és m i n t f o g y a s z t ó . A t á r s a d a l m i s t r u k t ú r a módosulása a p r e f e r e n c i á k . a t e r ü l e t i á l l a p o t o k k a l szembeni tényezők módosulásával j á r . Ezeknek a t e r ü l e t i f e j l ő d é s r e g y a k o r o l t h a t á - sa erősödő f o l y a m a t o t m u t a t . (Lackó L . 19B5.) A d e m o g r á f i a i jelenségek v i z s g á l a t á n á l elemeztem a népsűrűség a l a k u l á s á t , a népesség t e l e p ü l é s é t , elhelyezkedését a különböző méretű és j e l l e g ű ( f u n k c i ó j ú ) t e l e p ü l é s e k e n . Meghatároztam a t e l e p ü l é s e k a l a p r a j z i t í p u s a i t és ezzel összefüggésben v i z s g á l t a m azok n a g y s á g r e n d j é t .
Tanulmányoztam a népesség d e m o g r á f i a i ö s s z e t é t e l é t , s z e r k e z e t é t . Az 1960, 1970. és 1980. é v i népszámlálás a l a p j á n a g r á r , vegyes és urbánus j e l l e g ű t í p u s o k a t k ü l ö n í t e t t e m e l . V i z s g á l a t t á r g y á t képezte az i s , hogy a 10 é v e n k é n t i népszámlálások k ö z ö t t hogyan a l a k u l t a t e l e p ü l é s e k f o g l a l k o z á s i s t r u k t ú r á j a .
A f e l s z a b a d u l á s u t á n három é v t i z e d b e n , v a g y i s az e x t e n z í v f e j l e s z t é s időszakában a különböző e l m a r a d o t t t e r ü l e t e k népességének é l e t s z í n v o n a l a k ö z e l í t é s é b e n egyik f o n t o s tényező a népesség f o g l a l k o z á s i és e z á l t a l j ö - vedelmi viszonyainak j a v í t á s a .
A népesség gazdasági a k t i v i t á s á n a k l e g j o b b fokmérője,az a k t í v k e r e - sők népességén b e l ü l i arány.
A gazdasági a k t i v i t á s á l t a l á n o s emelkedési m o d e l l j e k é t i r á n y ú : - egyrészt a népességen b e l ü l növekszik a munkába á l l ó k aránya (amely a
j e l e n b e n s z i n t e k i z á r ó l a g a n ő i népességre é r v é n y e s ) ;
- 8 -
- másrészt, ha a k o r ö s s z e t é t e l kedvező, a munkából k i l é p ő k számát megha- l a d h a t j a a fnunkába belépők száma. .
E l m é l e t i l e g t e h á t a k é t tényező a l a k í t j a egy-egy t e r ü l e t a k t i v i t á s - növekedését, de az a k t í v keresők gyarapodásának ez a módja wár a m ú l t é .
Az e l m ú l t é v t i z e d b e n ugyanis a fentebb e m l í t e t t " k l a s s z i k u s " munka- e r ő t a r t a l é k o k k i m e r ü l t e k , ás egy-egy t e r ü l e t e n az a k t í v keresők számának a l a k u l á s á t , növekedését vagy éppen csökkenését döntően ® munkaképes korú népesség a l a k u l á s a , i l l . a vándorlás h a t á r o z t a meg, A munkaképes korú né- pesség aránya v i s z o n t az elkövetkezendő években e l ő r e l á t h a t ó l a g lassú csökkenésnek i n d u l .
Heves megye a k t í v keresőinek aránya 1949 és 1970 k ö z ö t t 19,6 száza- l é k k a l n ö v e k e d e t t , ezen b e l ü l 1949—1959 k ö z ö t t 20,2 százalékos p o z i t í v , 1960—1969 k ö z ö t t több mint 0,5 százalékos fogyás á l l t e l ő . i t t tehát az
"elöregedés s z e l e " már k é t é v t i z e d e j e l e n t k e z e t t . A folyamat f e l g y o r s u l á - s á t j e l z i , hogy az i n a k t í v keresők száma 1960—1970 k ö z ö t t mintegy négy- szeresére n ő t t , ugyanakkor az e l t a r t o t t a k száma 22 s z á z a l é k k a l csökkent
A városokban az a k t í v keresők számának — a népesség számától i s gyorsabb növekedése c s a k i s annak a következménye, hogy e? időben a népes- ség j e l e n t ő s hányada városokban l é p munkaviszonyba, vágyj s a f a l u r ó l a városba k ö l t ö z é s t e n d e n c i á j a é r v é n y e s ü l .
Az 1970. é v i népszámlálás a d a t a t a l a p j á n a megyében é l ő f a l u s i l a - kosság 46,06 százaléka v o l t a k t í v kereső, míg az I n a k t í v keresők aránya 14,57 százalék, az e l t a r t o t t a k é p e d i g 39,36 s z á z a l é k ,
Az 1980. é v i népszámlálás s z e r i n t a f a l u s i lakosság keresőinek a r á - nya (45,91 g y a k o r l a t i l a g v á l t o z a t l a n maradt, nagy mértékben megnőtt v i s z o n t az i n a k t í v keresők aránya (24,63 i s , 29,45 %-ra csökkent az e l t a r t o t t a k é .
1960 és 1970 k ö z ö t t az a k t í v keresők számának a l a k u l á s a - - f ő l e g az i s m e r t demográfiai okok m i a t t — egyenetlen v o l t . A növekedés üteme 1968- 69-ben v o l t a l e g g y o r s a b b , mert az 1950-es évek e l e j é n s z ü l e t e t t nagy- létszámú é v j á r a t o k ekkor l é p t e k munkába. Az 1968-as gazdasági szabályozó- rendszer ugyancsak k e d v e z e t t a létszámemelkedésnek.
HEVES MEGYE TELEPÜLÉSEINEK LAKOSSÁGA 1985.01.01 -én
1^5001-vooo
SI1OOOO-.... Fo
2. ábra
2. ábra
Az i n a k t í v keresők növekedésére v i s z o n t erőseo t á t o t t az 1967-es é v - ben b e v e z e t e t t gyermekgondozási s e g é l y , annak nagymérvű i g é n y b e v é t e l p . Az
1970-es évek közepéig f o l y t a t ó d o t t — a k o r á b b i n á l azonban mérsékeltebb ütemben — az a k t í v keresők a b s z o l ú t számának növekedése, e t t ő l kezdődően v i s z o n t megindult mérsékelt csökkenése.
Ennek okai a következőMben összegezhetők:
- a m o b i l i z á l h a t ó m u n k a e r ő - t a r t a l é k csaknem t e l j e s e n k i m e r ü l t ;
- a demográfiai apály m i a t t egyre kisebb létszámú é v j á r a t o k á l l t a k munká- ba ;
- a népességen b e l ü l folyamatosan növekedett az idősebb korúak száma és aránya; ^ - csökkentőleg h a t o t t az a k t í v keresők arányára a korkedvezményes nyugdí-
jazás (a r o k k a n t s á g i nyugdíjasok száma n ő t t , a t s z - t a g o k n y u g d í j k o r h a - t á r á t l e s z á l l í t o t t á k ) :
- egyre többen v e t t é k igénybe a gyermekgondozási s e g é l y t .
Az i n a k t í v keresők száma t e h á t az 1960-as évek második f e l é b e n n ő t t meg nagymértékben, s ez az emelkedés ütem ar 1970-es évek közepéig t a r - t o t t , majd lassú mérséklődés k ö v e t k e z e t t be.
Az e l t a r t o t t a k aránya az 1960-as évek l e g e l e i é n még k ö z e l azonos v o l t az a k t í v k e r e s ő k é v e l , de az Ismert demográfiai okok m i a t t , a s z ü l e - tésszám rohamos csökkenése és a nők f o k o z a t o s munkába á l l á s a m i a t t ezután rohamosan csökkent az e l t a r t o t t a k száma.
Ezt példázza, hogy a 100 a k t í v keresőre j u t ó i n a k t í v keresők szám ma már j ó v a l több, e l t a r t o t t a k é kevesebb mint 20, i l l e t ő l e g 10 é v v e l k o - rábban.
Az a k t í v keresőkre j u t ó e l t a r t o t t a k számának rohamos csökkenését mu- t a t j a , hogy 1960 és 1970 k ö z ö t t 100 f ő r e számítva a községekben 1 9 4 r ő l 8 5 - r e , a városokban 6 A - r ő l 71-re c s ö k k e n t . A t o v á b b i redukálódást j e l z i , hogy a megyében 1980-ban már csak 67 e l t a r t o t t j u t o t t 100 a k t í v k e r e s ő r e . Az 1980. é v i népszámlálás a l a p j á n hazánkban az a k t í v keresők néogazdasági ágak s z e r i n t i ö s s z e t é t e l é n e k v á l t o z á s á t az j e l l e m z i , hogy m é r s é k l ő d ö t t a hetvenes években a mezőgazdaságból a nem mezőgazdasági ágazatokba v a l ó átáramlás, ugyanakkor egy újabb á t r é t e g z ő d é s i folyamat i n d u l t , meg, a s z o l g á l t a t á s j e l l e g ő , v a g y i s a t e r c i e r ágazatokba. Ennek s hazánkban ú j jelenségnek a következménye, hogy az 1970-es évek k ö z e p é t ő l már az ip&r és é p í t ő i p a r a k t í v k e r e s ő i n e k aránya és szán® i s c s ö k k e n t .
•
. P LHATVAN 296 3U1 GYÖNGYÖS £>52 m
EGER 727 668
HEVES 163 170 természetes szaporodás
y
I j élve születések
m halálozás itt íi termeszptes fogyás
m természetes szaporodás -60 (plU362fd,m tffó.m 20fű)
ill. term, fogyás'
3. ábra
3. ábra
- n -
3. ábra
A megye összes áilcncá népességs:3í9201 fó, ffl%.
pTTT] városok csszes állandó népessége• 133 396 fó községek állandó népessége -• 275305 tó náfien, hajadon: 118 613 fő összesen házas•• 187 217 fa összesen Ilii; özvegy•• 31402 fó összesen JÜS eivalt• 11964 fó összesen
5.ábrc
- 14 -
Ugyanakkor a s z o l g á l t a t á s i , a s z á l l í t á s i és h í r k ö z l é s i j k t i v keresők aránya nagy mértékben g y a r a p o d o t t . Heves regye f a l v a i b a n sz i p a r b a n , ke- reskedelemben és a "nem anyagi ágakban" csökkent az a k t í v keresők aránya, az é p í t ő i p a r b a n , mezőgazdaságban v i s z o n t növekedés k ö v e t k e z e t t be. A me- zőgazdaságban f o g l a l k o z t a t o t t a k számának növekedését az i s b i z o n y í t j a , hogy egyes községekben a visszaáramlás j e l e i i s megmutatkoznak. Vannak t s z - e k , amelyekben a l é t s z á m számottevően e m e l k e d e t t . Ezek egy része a k i e g é s z í t ő tevékenység révén ( p l . 9odony, T a r n a l e l e s z ) , és más részük sz alaptevékenység b ő v í t é s é v e l ( p l . Nagyréde) t u d j a n ö v e l n i d o l g o z ó i számát.
A gazdasági tényezőknek d e t e r m i n á l ó szerepük van a t e r ü l e t i f e j l ő d é s b e n . Számottevően m o t i v á l j á k a f e j l ő d é s t , annak t e n d e r e d á i t . A megyében de országosan i s az i p a r korábban meghatározó szerepe csökken, a mezőgazda- ságé e r ő s ö d i k . A t e c h n o l ó g i a i változások topábbra i s nagy h a t á s s a l vannak a t e r ü l e t i f e j l ő d é s r e . (Lackó L. 1983)
Heves megye i p a r á g a z a t i f ö l d r a j z á n a k v i z s g á l a t á n á l különös f i g y e l m e t f o r - d í t o t t a m az energiagazdálkodás, a fémfeldolgozó i p a r v i z s g á l a t á r a . Az u t ó b b i időben erősen f e l l e n d ü l t a fémfeldolgozó i p a r . Újabb v á l l a l a t o k j ö t t e k l é t r e , régebbi v á l l a l a t o k a l a k u l t a k ú j j á . Budapestről k i t e l e p ü l t v á l l a l a t o k összeolvadva és sokrétű tevékenységet f o l y t a t ó üzemek válnak s z é t a f e j l ő d é s következtében. A Finomszerelvényárugyár t e l e p h e l y é n e k k i - v á l a s z t á s á n á l döntő szerepe v o l t a népgazdaság t e r v s z e r ű , arányos f e j - l e s z t é s é n b e l ü l a v i d é k i i p a r t e l e p í t é s . A VILATI I r á n y í t á s t e c h n i k a i Be- rendezések Gyára Egerben 1967. j ú l i u s 1 - é n kezdte rreg működését.
Gyöngyös e l s ő és legnagyobb gyára a MÁV V á l t ó - és K i t é r ő g y á r . A város dé- l i részén é p ü l t f e l az 1950-es években. Másik j e l e n t ő s üzeme Gyöngyösnek az Egyesült I z z ó és V i l l a m o s s á g i g y á r . 1896-ban a l a k u l t Budapesten. A gyár 1983-ban k e r ü l t az 1982-ben a l a p í t o t t M i k r o e l é k t r o t e c h n i k a i V á l l a l a t szervezetébe. A Heves Megyei Vas- és Fémipari V á l l a l a t székhelye Eger.
Legújabb t e l e p í t é s ű e g r i k ö z p o n t i v á l l a l a t a K ö n n y ű i p a r i A l k a t r é s z g y á r t ó V á l l a l a t (KAFV).
J e l e n t ő s i p a r i t e l e p í t é s v o l t a S i r o k i M á t r a v i d é k i Fémművek, amely 1962- ben kezdte rreg t e r m e l é s é t .
Megyénk részesedése az országos t e r m e l é s b ő l az é p í t ő a n y a u i p s r b a n a l e g nagyobb a bányászat u t á n . Már a f e l s z a b a d u l á s e l ő t t i s j e l e n t k e z e t t ez a f e j l e t t s é g . A Bükk hegység északnyugati o l d a l á n k ö z é p k o r i mészkő és
agyagpala f o r d u l e l ö . Ezek a közetek a b é l a p á t f a l v a i Cement- és Mészmu, v a l a m i n t a kisebb mértékű s z i l v á s v á r á é i mészégetés és a f e l s ő t á r k á n y i Mészkőőrlő nyersanyagát i s s z o l g á l t a t j á k . F e j l e t t az é p í t ő a n y a g i p a r t e r ü -
l e t i elhelyezkedése: cementgyár van Selypen és B é l a p á t f a l v á n , üveggyár Parádsasváron, a megyében több t é g l a g y á r van. Köztük európai v i s z o n y l a t - ban az egyik legmodernebb t é g l a g y á r Mátraderecskén van. A kezdvező megyei adottságok k i h a s z n á l á s á t o l y a n beruházások, r e k o n s t r u k c i ó k j e l z i k , m i n t a S e l y p i E t e r n i t g y á r és a Mátra Gázbetongyár.
Hazánk i p a r i termelésének kb. 25 V-át a könnyűipar s z o l g á l t a t j a . Heves megyében ez az é r t é k az országos á t l a g a l a t t marad. A megyében nem f e j l ő - d ö t t , nem a l a k u l t k i a könnyűipar minden ága. Az országos nagy v á l l a l a l - tok megyébe k i t e l e p í t e t t üzemeinek termelése nem számottevő. Csupán a f a - és b ú t o r i p a r j e l e n t ő s e b b . A l e g j e l e n t ő s e b b f a f e l d o l g o z ó üzemek Egerben, Gyöngyösön, S z i l v á s v á r a d o n , Recsken, Hatvanban vannak. A f a f e l d o l g o z ó munkálatokat a M á t r a i Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság v é g z i . A Bükki Nem- z e t i Park t e r ü l e t é n e k nagy része a v á l l a l a t e r d e i t f o g l a l j a magában. A megyében működő 3 b ú t o r i p a r i egység k ö z ü l k i e m e l k e d i k az A g r i a B ú t o r g y á r . A v á l l a l a t 1952-ben a l a k u l t .
Az e l m ú l t 15 évben az élelmiszergazdaság szerepe a t e r ü l e t - és t e l e - p ü l é s f e j l e s z t é s b e n a f e l t é t e l e z e t t n é l nagyobb v o l t . A f o g l a l k o z t a t o t t létszám és a megművelt f ö l d t e r ü l e t csökkenése m e l l e t t d i f f e r e n c i á l t a n n ő t t az ágazat j e l e n t ő s é g e az egyes t e r ü l e t e k gazdasági f e j l ő d é s é b e n , a l a k o s s á g i jövedelmek és életkörülmények t e r ü l e t i k ö z e l í t é s é b e n . Szorosab- bá v á l t a nagyüzem és a t e l e p ü l é s k ö z ö t t i k a p c s o l a t . Egyes gazdaságok szerepe meghatározó a t e l e p ü l é s f e j l ő d é s é r e (Nagyréde, ü e t k ) .
A mezőgazdaságban egyre inkább e l t e r j e d n e k az i p a r s z e r ű t e r m e l é s i rend- s z e r e k . A megye h í r n e v é t ö r e g b í t ő s z ő l ő t e r m e l é s j e l e n t ő s v á l t o z á s o n ment á t . A művelődési mód és f a j t a k o r r e k c i ó eredményeként — a t e r m e l ő t e r ü l e t csökkenését e l l e n s ú l y o z v a — j e l e n t ő s e n n ő t t a termelés mennyisége. S t a - b i l i z á l ó d o t t a 9 t / h a á t l a g t e r m e l é s . A megyében r é g i t e l e p í t é s ű a c u k o r - , dohány- és malomipar. Ezek m e l l é az u t ó b b i években t á r s u l a t a h ú s - , t e j - és k o n z e r v i p a r . Az E g r i Dohánygyár t e l e p h e l y é t a hevesi dohány és az o l - csó munkaerő h a t á r o z t a meg. A h a t v a n i konzervgyártás a nyersanyagra, míg a húsipar és a t e j i p a r a f o g y a s z t ó p i a c r a t e l e p ü l t .
A termelőerők f e j l e t t s é g é n e k j e l e n l e g i és j ö v ő b e n i s z í n v o n a l a mel-
- u
l e t t a f ö l d r a j z i k ö r n y e z e t e l t é r ő j e l l e g e , a termelőerők k i a l a k u l t s t r u k - t ú r á j a i n d o k o l t t á tesz m e i j h a t á r o z o t t r e g i o n á l i s k ü l ö n b s é g e k e t . Cél t e h á t a mindenkori gazdasági, t á r s a d a l m i f e l t é t e l e k á l t a l o b j e k t í v e nem i n d o - k ö l t különbségek k i e g y e n l í t é s e . Az 1980. é v i népszámlálás e l ő z e t e s adata-
i r a é p í t v e megvizsgáltam a f a l v a k b a n é l ő lakosság l a k á s t i e l y z e t é t , továbbá a k ö z m ű e l l á t o t t s á g o t , k e r e s k e d e l m i e l l á t o t t s á g o t , k u l t u r á l i s h e l y z e t é t , v a l a m i n t a mutatókra é p í t v e sz ö s s z h a t á s t . A l a k á s e l l á t o t t s á g o t az 1, 2 és 3 - X szobás lakások összességének átlagában elemeztem az 1980. é v i adatokra é p í t v e , míg a t ö b b i adatokat a KSH Heves Hegyei S t a t i s z t i k a i Év- könyvének f e l h a s z n á l á s á v a l nyertem az a l á b b i mutatókra alapozva: (1175.
é v i adatok):
1 . / L a k á s e l l á t o t t s á g (1980. é v i e l ő z e t e s adatok) 2 . / V i l l a m o s e n e r g i a h á z t a r t á s i fogyasztók szára 3 . / A közüzemi v í z h á l ó z a t b a bekapcsolt lakások száma 4 . / A vezetékes és palackgáz h á z t a r t á s i fogyasztók száma 5 . / A k i s k e r e s k e d e l m i b o l t o k a l a p t e r ü l e t e m • 2
2 6 . / Az összes vendéglátóhelyek a l a p t e r ü l e t e m
7 . / A k i s k e r e s k e d e l m i összes e l a d á s i f o r g a l o m . 1000 F t . 8 . / A b ö l c s ö d é i és óvodai f é r ő h e l y e k szárra
9 . / Az á l t a l á n o s i s k o l a i o s z t á l y t e r m e k szárra 1 0 . / A r á d i ó e l ő f i z e t é s e k száma
1 1 . / A t e l e v í z i ó e l ő f i z e t é s e k szára
' 1 2 . / Tanácsi könyvtárak k ö n y v t á r i egységeinek szára
Meghatároztuk a népességszám és az egyes adatsorok ( X , , X7 Xn
• é s y,, yn> k o r r e l á c i ó s e g y ü t t h a t ó j á t . A k o r r e l á c i ó s ' e g y ü t t h a t ó ( r ) é r t é k e a k é t adatsor függőségi k a p c s o l a t á r a u t a l . H i n é l
közelebb van az egyhez, annál szorosabb a k a p c s o l a t a k é t adatsor k ö z ö t t .
Az adatsorok k o r r e l á c i ó s e g y ü t t h a t ó j a ( r )
Adatsor r i
2 3
0,99 0,99
0,84
4 0,95 0,87 0,65 0,89 0,92 0,93 0,97 0,99 0,89 5
6 7 8 9 10 11 12
A l a k á s e l l á t o t t s á g , a v i l l a m o s e n e r g i a fogyasztók száma, a TV e l ő f i z e t é s e k száma erősen függ a lakosság számának növekedésétől, annak v á l t o z á s a i t ó l . Szoros k a p c s o l a t van a népesség száma és a r á d i ó e l ő f i z e t é s e k száma a ve- zetékes és palackgáz h á z t a r t á s i fogyasztók száma, az á l t a l á n o s i s k o l a i o s z t á l y t e r m e k száma, a b ö l c s ö d é i és óvodai f é r ő h e l y e k száma k ö z ö t t . Köze- pes a kapcsolat a t a n á c s i könyvtárak egységeinek száma, a kiskereskedelem összes e l a d á s i forgalma, a k i s k e r e s k e d e l m i b o l t o k a l a p t e r ü l e t e , a közüze- mi vízhálózatba bekapcsolt lakások és a lakosság számának növekedése kö- z ö t t . Legalacsonyabb a k a p c s o l a t az összes vendéglátóhelyek a l a p t e r ü l e t e és a lakosság számának növekedése k ö z ö t t .
A f a l v a k f e j l ő d é s é b e n egyre h a t á r o z o t t a b b a n nyomon követhető, a különbség növekedése, a p o l a r i z á c i ó erősödése.
Az i n f r a s t u r k t u r á l i s e l l á t o t t s á g fogyatékosságának felszámolása évszáza- dos mennyiségi és minőségi ( t e c h n i k a i ) elmaradást k e l l , hogy p ó t o l j o n .
A megye azon t é r s é g e i b e n ( e l s ő s o r b a n a füzesabonyi és hevesi j á r á s ) ahonnan j e l e n t ő s a népesség e l v á n d o r l á s a , bizonyos i n f r a s t r u k t ú r a t ö b b - l e t t e l t a l á l k o z u n k . Kedvezőbbek a lakássőrOség m u t a t ó i , k i s e b b a közössé- g i intézmények á l t a l n y ú j t o t t s z o l g á l t a t á s o k i g é n y b e v é t e l e .
A 12 adatsor a l a p j á n k i s z á m í t o t t u k az alkotóelemek r e l a t í v t r e n d j é t a l a - kosság függvényében.
- A t r e n d a gazdasági, t á r s a d a l m i f e j l ő d é s i folyamatok á t l a g o s növekedési irányának m e g j e l ö l é s é r e s z o l g á l .
- Az 1980. é v i népszámlálás e l ő z e t e s a d a t a i r a alapozva a megyében é l ő f a - l u s i lakosság számának növekedése és a v i z s g á l t adatsor k ö z ö t t l i n e á r i s a k a p c s o l a t .
- l e -
ft t r e n d ( t r ) é r t é k e i t a l i n e á r i s r e g r e s s z i ó s függvénye
y = ax + b "a'! e g y ü t t h a t ó j á b ó l s z á m í t o t t u k k i .
tr 3 * 10 OOP
y
ahol az ay" a szóbanforgó adatsor á t l a g a .
A lakoság számának növekedésével l i n e á r i s a n , l e g i n t e n z í v e b b e n a közüzemi v í z h á l ó z a t b a bekapcsolt lakások száma, majd a kereskedelmi e l a d á s i f o r g a - lom, a k i s k e r e s k e d e l m i b o l t o k a l a p t e r ü l e t e , a b ö l c s ö d é i és óvodai f é r ő - helyek száné, az á l t a l á n o s i s k o l a i o s z t á l y t e r m e k száma, a vezetékes és a palackgáz h á z t a r t á s i fogyasztók száma, a TV e l ő f i z e t é s e k száma, l a k á s e l - l á t o t t s á g , r á d i ó , e l ő f i z e t é s e k száma, v i i l a m o s e n e r g i a h á z t a r t á s i fogyasz- tók száma, a t a n á c s i könyvtárak k ö n y v t á r i egységeinek száma, sz összes vendéglátóhelyek a l a p t e r ü l e t e n ő t t . Az alkotóelemek r e l a t í v t r e n d j é n e k V os megoszlása a következő:
V í z e l l á t á s 79 S„ '0 TV e l ő f i z e t ő k száma 51 0 'S
Pénzforgalom 75 h L a k á s e l l á t o t t s á g 49 0,
n B o l t i e l l á t o t t s á g 65 Rádió e l ő f i z e t ő k száma 49 0, •"o Óvodai, b ö l c s ö d é i e l l á t o t t s á g 62 0, 0 V i l l a n y e l l á t o t t s á g 47 0.
Tantermi e l l á t o t t s á g 57 0. 's K ö n y v á t e l l á t o t t s á g 42 0, 'S Vendéglátóhelyek a l a p t e r ü l e t e 40 0,
A l a k á s e l l á t o t t s á g b a n a megyében t e r ü l e t e n k é n t j e l e n t ő s e l t é r é s e k vannak. Ezek az e l t é r é s e k a f a l v a k n a k a t e l e p ü l é s h á l ó z a t b a n e l f o g l a l t h e l y é b ő l , f u n k c i ó j á b ó l i s adódnak. Összefüggnek az egyes t e r ü l e t e k ma még t a p a s z t a l h a t ó é l e t s z í n v o n a l k ü l ö n b s é g e i v e l , v a l a m i n t azzal az ö r ö k s é g g e l , amely az életmód hagyományosan egyszerű és igénytelenebb f o r m á j á b ó l adód- nak. f e j l e t t e b b a l a k á s k u l t ú r a az urbánus j e l l e g ű f a l v a k b a n , az agrár és vegyes j e l l e g ű e k n é l a b o r v i d é k i t e l e p ü l é s e k b e n .
A lakásépítkezések üteme azokban a községekben gyorsabb, amelyek a t e r ű l e t i f e j l e s z t é s i p o l i t i k á n a k megfelelően k ö z p o n t i szerepet kapnak, Az á l -
lami és szövetkezeti erőforrásokból épített lakások számában és arányában évenként és a települések funkciója szerint is jelentős eltérések vannak.
Az utóbbi években a városkörnyéki településeknél is intenzíven nőtt a la- kásépítések száma. A lakásállomány számszerű növekedése mellett annak összetétele, korszerűsége javul, de még mindig nem kielégítő.
A falusi közműves vízellátással ellátott népesség aránya kedvezően alakult, amely nagyrészt a községi .társulati beruházások tervezettnél nagyobb kapacitás belépésének a következménye.
A kislétszámó települések ellátásának biztosítása a magas építési költsé- gek miatt nagyobb gondot jelent.
A falusi kiskereskedelmi hálózat jelénlegi helyzete a rendeltetési egységek egy részének koncentrációját, másrészt fejlesztését követeli meg.
Az alsófokű központokban és az alapfoké településekben végrehajtott szö- vetkezeti fejlesztések nagyságrend és áruösszetétel szerinti alakulása nem minden esetben tükrözte a településhálózat fejlesztési terv követel- ményeit, így az egyes falvak kereskedelmi ellátottsága jobb volt, mint alsőfokű központjaiké. A hálózat szakjelleg szerinti összetétele, a tele- pülések nagysága, ill. szerepköre szerint is jelentősen eltér.
Korszerűség szempontjából az óvodáknak csak a fele megfelelő. Az is- kolák tárgyi feltételei rendkívül eltérőek. Egyes építkezéseknél elmarad- tak egyes járulékos létesítmények, amelyek rontják az intézmények korsze- rűségi színvonalát.
A közművelődési intézményi hálózat mérsékelten fejlődik. A művelődési otthon jellegű intézmények tipizálásával több intézmény megszűnt, de az ellátatlan települések száma emelkedett. A mozi- és könyvtárhálózat a
falvakban kiépült, de korszerűsége nem kielégítő.
A községekben levő ipartelepek és a tsz-ek által befizetett telepü- lésfejlesztési összegeket a megyei tanácsok gyűjtötték össze és azok dön- töttek felhasználásáról. A középtávé tervek cékitüzéseinek megfelelően a fejlesztési eszközök jelentős hányadát a megyeszékhelyen és a magasabb szerepkörű településeken használták fel; 1976 és 1979 között Heves megyé- ben 24 milliárd forintot fordítottak a szocialista szektorban beruházá- sokra, ennek közel egyharmadát a középfoké központokban. Ezen belül a nem anyagi ágakban felhasznált 3,3 milliárd forintnak csaknem 80 %-át, taná-
qsi beruházásokra pedig 33 %-át szintén ezekre a településekre költötték, így a községek háttérbe szorultak.
Az infrastruktúra, elsősorban a lakás és közműellátottság fejleszté- sének és használatának lakosságra háruló terhe településtípusonként elté- rő nagyságú és arányú. Ez eltérően hat a lakosság életkörülményeire és társadalmi egyenlőtlenségeket idéz elő.
1986. január 1-től új gazdálkodási, rend lépett, életbe a tanácsoknál.
Az új pénzügyi rendszer lényege a helyi tanácsok nagyobb önállósága, sza- badabb mozgási köre és nagyobb felelőssége. A tanácsok a nemzeti jövede- lem csaknem ötödével, az államháztartás kiadásainak pedig több mint 22 ával gazdálkodnak hazánkban. Előirányzatuk a VII. ötéves tervben 946 mil- liárd forint, ami 46 Vkal több az előző tervciklusban felhasznált pénz- összegnél. Ennek mintegy háromnegyedét*a már meglevő a tervidőszak folya- mán létesített intézmények, működtetésére, fenntartására, valamint válla- lati kiadásokra, negyedét pedig fejlesztési célokra kívánják felhasznál- ni. A nagyobb változások a fejlesztési lehetőségek elosztása tekintetebej) következtek be. Egy helyi tanács a következő módokon jut fejlesztési le- hetőséghez:
- Első a lélekszám alapján arányosan képződő, úgynevezett fejkvóta. Ebben az ötéves tervben, évente átlagosan csaknem 2000 forint jut egy lakos- ra. Az elosztás során ebben településenként nagyok az eltérések. A me- gyei tervekben a fejkvóta évi átlaga 400 és 2600 forint között szóró- dik.
A normatív fejlesztési lehetőség (fejkvóta) településenkénti megállapítá- sa, a központi ajánlások és a helyi sajátosságok figyelembevételével tör- tént a megyében. A differenciálás legfontosabb alapelve a településeknek az infrastruktúra ellátásban meglevő fejlettségi színvonala, valamint a VII. ötéves tervidőszakban jelentkező, ellátási funkciója. A városok egy főre jutó fejlesztési lehetőségének megállapításánál figyelembe vették a -lakásellátás, valamint a középfokú 6ktatás fejlesztésével összefüggő,
igen magas költségeket.
A községeknél az alapellátás gyorsabb ütemű fejlesztését.
A központi szabályozás szerint a településeket 5 csoportba sorolták.
A városokat két csoportba, 8 községeket három csoportba.
A városok normativ fejlesztési lehetőségei:
I. csoport: 2015 Ft/fő/év Eger
Heves
II. csoport: 1018 Ft/fő/év Gyöngyös
Hatvan
A két városi csoport megkülönböztetését indokolja az I. csoportban a me- gyeszékhely funkciója és egyes alapfoké ellátási területeken (lakás, köz- mű) meglévő kedvezőtlen ellátottsága. Hevesnél, a városi átlagnál jóval gyengébb ellátottság támasztja alá az első csoportba tartozást.
A községtelepülések csoportokba sorolásánál is az ellátási színvonalat, valamint a települési funkciót vették figyelembe. A megye településein 14 ellátottsági mutató alakulásának megfigyelésére került sor. Az ellá- tottsági mutatók kiválasztásánál azt vették figyelembe, hogy a mutató tükrözze a község fejlettségi szintjét, illetőleg a tanácsi fejlesztési formák által "befolyásolható" legyen az ellátottság színvonala. Az egy főre jutó fejlesztési lehetőség megállapításánál á nagyközségek, községek 3 csoportba kerültek. Az első csoportba — társközségekkel együtt — azok a nagyközségi, községi tanácsok, amelyek a környező települések ellátá- sára kiható feladatokat látnak el, illetve a település kiemelt üdülőhelyi szerepkörrel bír. Ezek a tanácsok rendelkeznek a nagyközségi és községi tanácsok közül a legmagasabb fejkvótával (880 Ft/fő/év).
A megye többi települése az egyes községek ellátottsági színvonalától függően két csoportot alkotnak. A második csoportba kerülnek és ezzel párhuzamosan nagyobb fejkvótát kapnak, azok a települések, ahol az ellá- tottsági színvonal az átlagtól alacsonyabb és a lemaradás behozatala a következő években költségesebb fejlesztéseket igényel (vízellátás, álta- lános iskola). Ebbe a csoportba sorolható néhány jobban ellátott, de üdü- lőhelyi, idegenforgalmi feladatai miatt erőteljesebben fejlesztendő kö- zség is (Felsőtárkány, Mátraderecske, Mátraszentimre, Noszvaj, Poroszló, Sarud).
- 22 -
A harmadik csoportot azok a települések alkotják, amelyek ellátottsági színvonala átlagos, illetve azt meghaladó.
A társközségek egy főre jutó fejlesztési lehetősége a székhelyközséggel azonos, mivel a fejkvótát tanácsonként állapították meg.
- Másodikként említhető az a céltámogatás, amelynek lényege, hogy a me- gyei tanácsok egyes célok megvalósítására feltételrendszert dolgoztak ki, s azok a helyi tanácsok, amelyek a feltételeknek megfelelnek, auto- matikusan elnyerik az állami támogatást.
Heves megyében a népgazdasági prioritásokhoz kapcsolódóan céltámogatást biztosítanak a lakásellátás, az ivóvízellátás és a középfokú oktatás fel-
tételeinek javításához, valamint a megyei sajátosságokból adódóan az ál- talános iskolai tanterem ellátottság javításához és az egyes a VI. ötéves tervről áthúzódó beruházások befejezéséhez. Az igényekhez szükséges cél- támogatások alsó határa — összhangban a helyi tanácsok által benyújtott pályázati igényekkel — megközelíti az 1,1 milliárd forintot, felső hatá- ra pedig a többletlakás építéséhez számításba vett pótlólagos állami tá- mogatás biztosítása függvényében közel 1,3 milliárd forint körül alakul- hat. A felső határt növelheti kedvező központi döntések esetén a tervezé- si tartalékból öt év alatt igénybe vehető 100 millió forint is. A közép- távú tervben a helyi tanácsonkénti céltámogatás összege előzetes jelleg- gel szerepel, végleges jóváhagyás az éves tervekben történik meg. A cél- támogatási előirányzatok alsó és felső határa közötti különbség fedezete a központi egyeztetések alkalmával rögzített pótlólagos állami hozzájáru- lás. Amennyiben a népgazdaság helyzetéből adódóan a pótlólagos állami hozzájárulás csökken, a többlet lakásépítkezésekhez számításba vett cél- támogatás mérséklődik, illetőleg a vízellátás céltámogatásához szükséges pótlólagos források erejéig> a megyei beruházások esetében csak az alsó határnak megfelelő teljesítés történhet.
- Harmadikként az oly sok vitát kiváltott, de Össztársadalmi szinten még- is általánosan elfogadott településfejlesztési hozzájárulás.
Az elmúlt években több fórumon merült fel a lakosság azon igénye, hogy a községfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos rendeletet korszerűsítsék.
Nem tartották igazságosnak, mert részben tárgyi adókhoz és részben jöve- delemadókhoz kapcsolódott, függetlenül az érintettek anyagi, szociális helyzetétől, jellemzően azon rétegek mentesültek a hozzájárulás fizetése
alól, akik egyébként anyagi helyzetük miatt erre képesek lettek volna (pl. adómentes lakóháztulajdonosok stb.).
A kormányzat a kialakult helyzetet áttekintve tett javaslatot az Elnöki Tanácsnak a lakossági adókkal összefüggő legdemokratikusabb törvényerejű rendelet, az 1974. évi 12. tvr. megalkotására.
A tvr. kellő jogi alapot biztosít a helyi tanácsok fejlesztési pénzeszkö- zeinek kiegészítésére, hogy önállóan gondoskodhassanak a település intéz- ményeinek és közfeladatai ellátásának fejlesztéséről.
Heves megyében 1985-ben kezdtek fiozzá a helyi tanácsok az ezzel összefüg- gő előzetes feladatok végrehajtásához.
Az 1986. évi februrári felmérések alapján a megyében a településfejelesz- tési hozzájárulást a következő településenek nem szavazta meg a lakosság:
Eger város, Mikófalva, Felsőtárkány, Mátraballa, Mátraszentimre, Ecséd, Tanraőrs, Mezőszemere, Nagyút településeken. Egerben ivóvízellátás javí- tására, köztemető létesítésére, tanuszoda építésére akarták a telepü- lésfejlesztési hozzájárulást felhasználni. Mikófalván, Ecséden, Tarnaőr- sön, Feldebrőn, Mezőszemerén, Nagyúton vízműtársulat létesítése miatt, Eelsőtárkányban és.Mátrabalián vízmű társulati érdekeltségi twzzájárulást fizetnek, ezért nem szavazták meg. Mátraszentimrén pedig a jelentős számú üdülőház tulajdonos az üdülőhelyi díj kötelezettségre tekintettel szava- zott nemmel.
Azokban a településekben, ahol nem elég körültekintően határozták meg a célokat, vagy a "Tehot" magasnak találta a lakosság, ott a településfej- lesztési hozzájárulást nem támogatta (Eger és Mátraszentimre) vagy csak igen kis mértékű szavazattöbbséget értek el. Pi. Mátraderecskén 51,7 V A célok kiválasztásánál az. volt a fő hiba az utóbb említett három telepü- lésnél, hogy nem vették kellően figyelembe, hogy más a helyi lakosság igénye, és mást igényelnek az üdülőtulajdonosok. Eger város esetében célszerűbb lett volna településrészenként meghatározni a célt vagy cé- lokat.
Természetesen a cél megválasztásánál túl fontos szerepet játszott a szer- vezés is. Pl. Gyöngyös város esetében az, egész munkát nagyarányé felvilá- gosító munka előzte meg. Ebbe a munkába bekapcsolták a HNF Városi Elnök- ségét, a KISZ Bizottságot, a Szakmaközi Bizottságot, a területi pártszer- vezeteket. Ezt követően a nagyobb vállalatok dolgozóival szerveztek ta-
- 24 -
lálkozóí. A találkozó célja minden esetben a megjelent jogszabály ismer- tetése, s ennek kapcsán az elképzelések és vélemények megismerése volt.
A városodás folyamatának mérséklése szükségszerűvé teszi^ a központi és tielyi szabályozás, valamint a helyi gyakorlat módosítását. A módosulásnak két irányban kell érvényesülni:
- Egyrészt drágítani kell a városba letelepedést. Közelíteni kell a fa- lusi lakossághoz a városokban élö teherviselését az infrastruktúra szolgáltatásainak igénybevételéért befizetendő díjakban. Segíteni kell a városokban is az átlagtól eltérő igények kielégítését, de az ezzel járó terheket teljes métékben át kell hárítani az építtetőkre.
- Másrészt kedvezőbb feltételeket kell teremteni a falvakban élő népes- ség számára a falusi lakásépítés hitelkondíciói javításával az infra- struktúra létrehozásában, annak igénybevételéért addig ráhárított terhek mérséklésével.
Egyre inkább jelentkezik az előrelátó gazdaságszervező és tervező tevé- kenység a településhálózat központjainak, valamint az ezzel kapcsolatos vonzáskörzeteknek a fejlesztésében, A területileg elhelyezkedő vonzásköz- pontok hálózata biztosíthatja a kiegyenlítetebb ellátást, azt, hogy a megye minden lakója racionális távolságon belül igénybe vehesse a maga- sabb szintű szolgáltatásokat.
Felhasznált irodalom
Beluszky P. (1964): Falusi településeink osztályozása. Földr. Ért. 13.
pp. 415—423.'
Beluszky P. (1979): Borsod-Abaúj-Zemplén megye falusi településeinek típusai. Földr. Ért. 28. pp. 339—370.
Bodnár L. (1979): A falvak foglalkozási szerkezetének típusai Heves me- gyében. Területi Kutatások. 2. pp. 62—73.
Enyedi Gy. (1975): A magyar falu átalakulása. Földr. Ért. 4. pp.
293—299'.
Enyedi Gy. (1900): Falvaink sorsa. Magvető Kiadó. Budapest. 105. p.
Erdei F. (1969): Az átalakuló magyar falu. Társadalmi Szemle, 12. pp.
23—32.
Lackó L. (1985): A területi fejlődés befolyásolásának lehetőségei és Doktori értekezés tézisei.
Littrich E. (1975): Településhálózat-urbanizáció-igazgatás. MTA Állam és Jogtudományi Intézet Kiadványa, Budapest. 128. p.
Mészáros R. (1982): A falusi átalakulás alapvető térfolyamatai a Dél-Al- földön. Akadémiai Kiadó, Budapest. 141. p.
Heves megye VII. ötéves tervjavaslata. Heves Megye Tan. Vb. 1986.
Tájékoztatás a településfejlesztési hozzájárulás szervezésének tapaszta- latairól. Heves msgyei Tanács V8. Pénzügyi Oszt. Eger, 1986.
POZÜER PÉTER
EGER KÜZLEKEDÉSFÜLDRAjZI HELYZETE
Abstract: (Transport in and around Eger — a Geographical Study) The author has been investigating the central functions of Eger, one of Hungary's oldest towns, the county town of Heves County. The purpose of his research has been to define the sphere of attraction of Eger. It is claimed in the present study that, owing to its location in a valley and to the network of main roads and railways in the region also geographically determined, Eger will qualify as a centre only for its sphere of attraction, For a county town, its position from the point of view of availability by transport is very unfavourable for the Gyöngyös area and unfavourable for the north-western and southern parts of the county as well.
Eger a történelem folyamán mindig is városi, központi szerepkörrel rendelkezett. Ma felsőfokú társközpontnak nyilvánítja az Országos Telepü- léshálózat-fejlesztési Koncepció, mert néhány vonatkozásban a hatásterü- lete túlnyúlik a középfokú körzeten.
Településföidrajzi kutatásaim során hazánk egyik legrégibb városának, Heves megye székhelyének, Egernek központi funkcióit vizsgáltam. Fő cé- lom az volt, hogy Eger komplex vonzáskörzetét meghatározzam az 1900-as évek elején betöltött funkciói alapján.
Kutatásaimat az is indokolta, hogy Eger központi szerepköre és föld- rajzi fekvése ellentmondásos. A város mind a megye, mind a tágabb környe- zetének viszonylatában periférikus helyzetű: Heves és Borsod-Abaúj-Zemp- lén megye határán fekszik.
Vonzáskörzeti kutatásaimat módszertani szempontból BELUSZKY P. (1963, 1967, 1971,' 1973, 1974) FÓRIZS M. (1965) PAPP A. (1975, 1981) TÓTH J.
(1974, 1977) HAJDÚ Z. (1970) VADÁSZ I. (1981) ÉS ERDŐSI F. (1902) munkái alapozták meg.
A város vonzáskörzetét befolyásoló téyezők vizsgálata után az egyes ágazati: kiskereskedelmi-, piaci-, oktatási-, szolgáltatási-, egészség- ügyi-, munkaerővonzási körzeteit határoztam meg. Ezek ismerete lehetővé tette, hogy Eger komplex vonzáskörzetét is meghatározhassam. (POZDER P.
1986, 1987)
Eger központi szerepkörét vizsgálva alapvető volt, hogy a közlekedés- földrajzi helyzetét is meghatározzam. Erről készített tanulmányomat bo- csátom itt közre.
Egert elkerülik az országos főközlekedési hálózat közüti és vasúti vo- nalai. A Magyarország észak-keleti területeit feltáró és a Budapesttel összekötő főútvonalak a Mátra és a Bükk lejtői alatt vezetnek kelet-nyu- gati irányban. Ezek a következőek: 3. sz. Budapest-Miskolc-Tornyosnémeíi elsőrendű főút és a Budapest-Miskolc kétvágányú villamosított fővonal.
A hegyvidék és a dombvidék területén fekvő települések közlekedési kapcsolatai a fővonalakhoz túlnyomórészt az észak-déli irányú patakvöl- gyek mentén alakultak ki (Tarna-, Laskó-, Eger-, Ostoros- és Kánya-patak mentén). Az ezekre merőleges kelet-nyugati közlekedési kapcsolatok a Bükk és a Mátra lealacsonyodó nyúlványain keresztül csak másodlagos jelentősé- gűek. E tények leghatározottabban az Eger-patak völgyében figyelhetők meg. Eger teljes szélességében elfoglalja a patakvölgyet és azt követve észak-déli irányban nyúlt el. A közúti főhálózat legközelebbi útjához — a 3. sz. főútvonalhoz — a 25. sz. Kerecsend-Eger-Bánréve másodrendű fő- úton keresztül kapcsolódik. A kerecsendi elágazás és Eger között a távol- ság 14,1 km. A vasúti fővonalhoz szintén észak-déli irányú Füzesabony- Eger-Putnok mellékvonalon keresztül kapcsolódik a város. Eger 17 km tá- volságra fekszik Füzesabony elágazó állomásától.
Mendöl Tibor főművében alappéldaként mutatja be, hogy Eger és Miskolc helyzeti energiájának kibontakozásában milyen szerepet játszott a vasút- vonal : "Ha Egernek sikerült volna a vasutak kiépülése koráig nagyobb vá- rossá nőnie, 'mint amilyen naggyá nőtt, lehet, hogy magához tudta volna vonzani a vasutat. Nem nőtt meg akkorára a vasút sorsára hagyta Egert ...
Tehát Eger későbbi városias fejlődése ellanyhult, ami legjobban mutatko- zik meg akkor, ha a vasútvonalakat magához ragadó Miskolcéval hasonlítjuk össze." (MENDÖL T. 1963)
Hazánkban az országos hálózati átlagtávolság 250 km, sz az érték a vaséthálózati fekvést mutatja meg. Az Eger kategóriájú városok hálózati átlagtávolsága 248 km, alig kedvezőbb, mint az országos átlag. A hálózati hányados azt mutatja, hogy a települések vasúton mért átlag távolsága hányszorosa a köztük lévő légvonaltávolságok átlagának. Az országos háló- zati hányados értéke 1,40. Egeré 1,44, tehát az átlagosnál kedvezőtle- nebb. Miskolcé kedvezőbb: 1,42, Füzesabonyé pedig az országos átlagot mu- tatja: 1,40 (KOVÁCS CS. 1973). Ezek az értékek is jelzik Eger sajátos va- súti fekvését, azt, hogy szárnyvonalon fekszik.
Tíner Tibor az észak-magyarországi főútvonalhálózat mátrixalgebrai elemzésekor e terület kiemelt szerepkörű településeinek hierarchiáját is megállapította.
A közvetlen kapcsolatok alapján a következő a sorrend:
1. Eger, 2. Miskolc és Mezőkövesd. A legrövidebb elérhetőség alapján: 1.
Mezőkövesd, 2. Eger, 3. Miskolc. Az elérhetőség a km távolság alapján: 1.
Miskolc, 2. Sajószentpéter, 3. Mezőkövesd, 4. Kazincbarcika, 5. Ózd, 6.
Eger. (TÍNER T. 1981) Megállapítható, hogy az északi körzet főúthálózatá- ban a legjobb elérhetőségé terület a Borsodi-medence ipari körzetének vá7
rosegyüttese.
Az Egert környező települések közül délről Füzesabonynak, Makiárnak, Nagytályának napi 13 vonatpár, északról Szilvásváradnak, Bélapátfalvának, Mónosbélnek és Szarvaskőnek napi 6 vonatpár összeköttetése van Egerrel.
A Füzesabony-Eger vonal korszerűsített egyvágányú villamos vontatású.
Az Egertől Északra vezető vonal elavult felépítményű, hegyvidéki jellegű, ennek korszerűsítése és villamosítása most történik. E vonalon,a teher- forgalom a jelentősebb, sőt növekedőben van.
A fővároshoz napi két közvetlen gyorsvonatpár kapcsolja Egert, a me- netidő 2 óra. Az idegenforgalomra való tekintettel hétvégeken és munka- szüneti napokon a Debrecen-Füzesabony-Eger-Szilvásvárad, valamint Szeged- Kecskenét-Cegléd-Szolnok-Jászberény-Hatvan-Eger vonalakon napi egy vonat- pár kapcsolja Egert a Tiszántúlhoz, illetve a Duna-Tisza közéhez.
A vasútnál jelentősebb szerepe van a közúti közlekedésnek, hiszen ez tudja igazán Egerhez kapcsolni a környező településeket. Az 1. sz. táblá- zat adatai is az autóbusz járatok előnyösebb voltát igazolják.
- 30 -
JL láblázat Az Egerbe irányuló menetrendszerű közlekedési kapcsolatok munkanapokon (1982)
Eljutási idő (perc) Járatpárok oda-vissza Település
busz vooat busz vonat
Felsőtárkány 14 - 15 -
Andornaktálya 20 7 46 6
Ostoros 18 - 37 -
Szarvaskő 20 33 40 6
Egerbakta 16 - 48 -
Egerszólát 25 - 14
Egerszalók 1.5 - 40 -
Oemjén 26 - 15 -
Kerecsend 20 - 47 -
Nagytálya 25 13 18 13
Maklár 27 13 18 13
Novaj 2B - 34
Noszvaj 27 - 27 -
Bélapátfalva 30 63 24 6
Egercsehi 30 - 16 -
Bátor 29 - 22 -
Szilvásvárad 45 89 13 6
Pétervására 65 - 13 -
Istenmezeje 105 - 6 -
Tarnalelesz 50 - 13 -
Recsk 45 94-160 11 7
Hátraderecske 50 99-170 5 6
Párád 55 - 11 -
Sirok 32 84-150 17 7
Bükkszék 45 - 11 -
Eljutási idő (perc) Járatpárok oda-vissza Település
busz vonat busz ' vonat
Kompalt 35 30--55 10 12
Kál 40 30--55 • 10 12
Kápolna 32 55--100 23 7
Verpelét 33 64--130 20 7
Aldebrő 45 53--120 5 7
Füzesabony 32 22--16 16 15
Szihalom 50 29--100 5 10
Besenyőtelek 47 7 -
Poroszló 120 53--107 2 6
Az izokrén térkép alapján (1. ábra) megállapítható, hogy a félórás izokrónon belül 14 település található, ezek közül Mezőkövesd Borsod- Abaúj-Zemplén megyéhez tartozik. Egy órán belül további 49 község érhető el Egerből, ezek közül 6 (Cserépfalu, Bogács, Szomolya, Szentistván, Egerlövő, Répáshuta) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van.
A félórás izokrónon belül, a belső gyűrűben összesen 39.791 ember él, ebből Mezőkövesden 18.426 (46,3 %).
A külső gyűrű 49 településében további B3.192 ember él az alábbi számban és arányban.
Egri járásban: 33.73B fő 40,6 % Füzesabonyi járásban: 23.595 fő 28,4 h Borsod megyében: 11.097 fő 13,3 % Gyöngyösi járásban: 10.096 fő 12,1 % Hevesi járásban: 4.666 fő 5,6 %
1. t e l e p ü l é s 2. megyehatár 3. v a s é t v o n a l
4. f ő ú t v o n a l , egyéb közút
5. i z o k r é n v o n a l , a számok ( 1 5 , 30, 60, 90) p e r c e t j e l e n t e n e k
Tehát Egerből i órán belül 63 település érhető el. Lakosságszámuk 122.983 fő. Közülük Heves megyében él 93.460 fő, Borsod-Abaúj-Zemplénben 29.523 fő (24 H)
Az egri járás északnyugati és nyugati részén fekvő 12 település (Istenme- zeje, Várasszó, Tarnalelesz, Bükkszenterzsébet, Fedémes, Erdőkövesd, Pé- tervására, Ivád, Mátraballa, Bodony*'Parádsasvár, Kisfüzes) 14.312 lakó- ja, azaz a járás lakosságának 22 H-a nem juthat be egy órán belül Egerbe.
Kirívó Kisfüzes (249 lakos) helyzete, ahonnan naponta csak egyszer, át- szállással 2 óra 20 pere alatt lehet Egert elérni!
Eger elérésnek lehetősége vasúttal csak 14 település számára biztosí- tott az 1 órás időhatáron belül, ezért a város és környezete kapcsolatte- remtésében meyhatározó szerepet játszik a közúti közlekedés. A közéti forgalom alapján szerkesztettük meg az egyes települések forgalmi fekvé- sét bemutató 2. ábrát az alábbi képlet felhasználásával (KRAJKÓ GY. — MÉSZÁROS R. 1978).
a + b + c
K =
x
ahol K = közlekedési helyzet
a = a közúti járműforgalom nagysága
b = a központba menő autóbuszok járatsőrősége
c = a településekről eljáró dolgozók népességéhez viszonyított aránya
x = a központ megközelítéséhez szükséges idő (a legkedvezőbb bejutási időt számítva)
Igen kedvező az Eger környéki települések helyzete: (Szarvaskő, Eger- bakta, Egerszalók, Andornaktálya, Ostoros), valamint Kápolna és Kerecsend községeké — mindkettő a megyét átszelő főközlekedési étvonalon van. Ked- vező fekvésűek az Egertől délre fekvő völgyi települések: Nagytálya, Mak- lár, Füzesabony, valamint a városkörnyékhez tartozó Felsőtárkány és Nosz- vaj. Gyöngyös és Mezőkövesd középfokú központok is kedvező helyzetűek még.
2. ábra Az Eger környéki települések forgalmi fekvése A település helyzete:
1. kedvezőtlen (0—2)
2. kevésbé kedvezőtlen (2—4) 3. közepes (4—6)
4. kedvező (6—8)
5. igen kedvező (8 felett) 6. megyehatár
A közepes fekvésOek Egertől nyugatra összefüggő övet alkotnak: Recsk, Sirok, Verpelét, Egerszólát, Gémjén. A völgy mentén északon Mónosbél és Bélapátfalva, Füzesabonytól délre pgdig Dormánd és Besenyőtelek közepes fekvésű még. Kelet felé a megyehatáron tűi csak Szomolya fekvése közepes.
Itt a közigazgatási határ és az úthálózat szerkezete nehezíti az Egerbe való bejutást. Ezért kevésbé' kedvezőtlen Bogács, valamint kedvezőtlen Biikkzsérc és Cserépfalu helyzete is.
A kedvezőtlen fekvésű települések az egykori Egri járás északnyugati részén összefüggő területet képeznek, hasonlóan a megye déli részén a Tisza mentén fekvő településekhez: Poroszló, Újlőrincfalva, Sarud, Tisza- nána, Kisköre, Pély és Tarnaszentmiklós.
Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy Eger völgyi fekvésénél fogva, valamint a domborzat által meghatározott köz- és vasúthálózat miatt csak vonzáskörzete számára "csomópont". Megyeszékhelyként az egykori Gyöngyösi járás számára igen kedvezőtlen, a megye északnyugati és déli területei számára pedig kedvezőtlen forgalmi adottsággal rendelkezik. Az Egertől keletre húzódó megyehatár nem szab ugyan merev határt az itt lévő telepü- lések számára, de ezek kedvezőbb forgalmi helyzetet is élvezhetnének, fő- leg az autóbusz forgalom fejlesztése révén.
IRODALOM
1. BALOGH BÉLA — KORÓDI JÖZSEF — WIRTH GYULA, 1971.
Az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció — Területi Statisztika, XXI. 233—248.
2. BELUSZKY PÁL, 1963. Mátészalka vonzáskörzete, Földrajzi Értesítő, XII. 201—223.
3. BELUSZKY PÁL, 1967. A magyar városok központi szerepköre, Statisztikai Szemle, 45. 543—563.
4. BELUSZKY PÁL, 1973. A településosztályozás néhány elvi-módszertani szempontja, Földrajzi Értesítő, XXII. 453—466.
