2006. augusztus 19
P
INTÉRL
AJOSKádár János és Farkas Mihály Rajkot vallatja
– Van valami mondanivalód?
– Ezt akarod mondani a pártnak?
– Hogy imperialista ügynök vagyok, ez nem áll.
– Nacionalista diákcsoport volt...
– Vigyázz Rajk, a veszett fejsze nyeléről van szó.
– Szembefordítottad a párttal a NÉKOSZ-t.
– Tedd a szívedre a kezedet.
A párt nem a tenyerén hordozott téged? Mondd meg, nem a tenyerén hordozott?
– A kérésem, hogy addig, míg az ügy tisztázódik velem kapcsolatban és lezárul az ügy, hogy a feleségemnek ne legyen semmi bántódása.
– Ez a magatartásodtól függ!
– Ez az éjszaka a te életedben a legkeservesebb lesz! Ha nem írod le azt, amit mondok neked.
– Itt nincs arra szükség, hogy két napig írjál. Én megelégszem egyes mondatokkal. Bűnös vagyok ebbe és ebbe... Ezt felsorolni egy fél óra elég.
– Addig fognak verni téged, amíg ki nem jön belőled, ami benned van.
20 tiszatáj – Van írnivalód? Igen, vagy nem?
– Van. Most nem tudok írni.
– Nem tud. Vigyétek vissza.
Akt
Milyen kár, hogy a költők nem modell után dolgoznak.
Állj csak elém meztelen kedves, mondanám neki, és nézném, ahogy megcsókolja a Nap.
Csodálnám merengőn mellét, a rengőt, nézném, ahogy háta ívén, combján, ölén fut el a napfény.
Érezném, ahogy szempillámon épp lefut egy könnycsepp.
