• Nem Talált Eredményt

Az újratermelés néhány kérdése a nyílt gazdaságban

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Az újratermelés néhány kérdése a nyílt gazdaságban"

Copied!
16
0
0

Teljes szövegt

(1)

AZ ÚJRATERMELÉS NÉHÁNY KÉRDESE A NYlLT GAZDASÁGBAN

DR. KOZMA FERENC

A külkereskedelem az emberek közötti gazdasági érintkezés egyik legősibb faj- tája. Történelmi gyökerei visszanyúlnak a föníciaiakig. Mégis. modern értelemben vett külkereskedelemről csak a nemzetgazdaságok kialakulásától és az azok közötti

gazdasági érintkezés kezdeteitől beszélhetünk. A vizsgálat kiindulópontja egy olyan nemzetgazdaság, amely szerves kapcsolatban áll más nemzetgazdaságokkol. Tehát mint használati értékek teljes rendszerének termelője feladta önállóságát, függővé vált külgazdasági környezetének ellátási forrásaitól és piaci felvevőképességétől.

cserében maga is organikus értelemben vett ellátási forrást és felvevőipacot jelent külgazdasági szervezete számára. Ugyanakkor továbbra is abból az értéktömegből kell élnie és fejlődnie, amit létrehoz, pontosabban, amit a bel- és külpiac a kifej—

tett nemzeti munka realizálása során elismer.

A nyílt gazdaság tehát ágazati kapcsolati rendszerét összefonja más gazdasá—

gokéval. Bizonyos tevékenységek elsorvadnak, ezek újbóli meghonosítása költséges és nem feltétlenül gazdaságos. Más tevékenységek folytatása pedig csak a part- nerek ellátási és (vagy) elhelyezési bázisára támaszkodva lehetséges gazdaságos

méretekben.

A munkamegosztásba bekapcsolódott gazdaságok művi szétválasztása (a külke- reskedelmi szálak szétszakítása) maradandó károsodást okoz mindegyiküknek. Az új kapcsolatrendszerbe való beilleszkedés számtalan veszteséggel, az orientációvál—

tozás bizonytalanságaival. a termelőapparátus részleges vagy teljes átépítésével jár együtt. Ezt a nemzetgazdaságok lehetőleg igyekeznek elkerülni. Amennyiben a fel—

tételek legalább minimálisan kedvezők, gazdasági kapcsolataikat a kiválogatódott partnerrel fejlesztik tovább. Kiszámolják a feltételrendszer romlásából adódó vesz—

teséget (vagy nyereségelmaradást), s ha az kisebb, mint a visszahúzódás, illetve az átorientálódás kockázati és ténylegesen fellépő vesztesége, megpróbálnak a meg- változott viszonyokhoz idomulni.

A nemzetgazdaságok közötti munkamegosztás szálait tehát nem egyszerű dolog széttépni, illetve más partnerekkel újjáformálni. Csaknem lehetetlen olyan új kört találni, amelynek követelményei -— beleértve az áruválasztékot, a minőséget. a

szabványokat, az árat, az optimális szállítási mennyiséget stb. - csak megközelí—

tően is azonosak lennének annak a körnek a követelményeivel, amelyből az adott gazdaság — kényszerből vagy önszántából -— kiválik. A nemzetközi munkamegosztás

mindinkább a nemzetgazdaságok szimbiózisának hordozójává válik.

A nemzetgazdaság nemcsak használati értékek termelőjeként, illetve felhasz- nálójaként veszíti el önálló életét. hanem értékrendje is fokozatosan alkalmazko—

(2)

DR. KOZMA: AZ ÚJRATERMELÉS 379

dik környezetéhez, és döntési mechanizmusa is kezd szinkronba kerülni a partner nemzetgazdaságokkal.

A nemzetgazdaságok egymáshoz való kölcsönös illeszkedésének ezt a fejlett, tudatosult formáját nevezem gazdasági integrációnak. Az integrációs folyamat meg- indulása egy kritikus ponton természetes reflexszé válik: ha az ellátás és realizálás legalább annyira függ egy regionális kör értékítéletétől. valamint fejlesztési. illetve külgazdasági döntéseitől, mint a sajátjáétól, óhatatlanul megindul az alkalmazko- dási folyamat.

A normális újratermelés másképp nem is mehet végbe, csak úgy, ha a partnerek eleve számolnak egymás fejlesztési lehetőségeivel és gazdasági törekvéseivel, más—

részt ismerik — sőt alkalmazzák is saját döntéseiknél —- azokat a gazdaságossági kri—

tériumokat, amelyek a partnerek döntéseit befolyásolják. Kialakul tehát az érték- ítéletek és fejlesztési döntések tudatos koordinálásának, majd később, a fejlődés magasabb fokán egységesítésének a szükségessége.

A SZERKEZETILEG NYITOTT NEMZETGAZDASÁG ÚJRATERMELESÉNEK FOLYAMATÁBRÁJA

Kíséreljük meg a nemzetgazdaságot mint olyan növekvő. élő szervezetet felfogni.

amelynek növekedési energiáját a társadalmi munka, az energiahasznosulás hatós—

fokát pedig a termelési tényezők mennyisége, minősége és a különböző tényezők kombinációja adja.

1. ábra. Az autark gazdaság úiratermelésének folyamatábráia

páfardűaís', Mány

i

......

' t ' ' : ' l t' [.

biz-:!" ' . ,'p—-————.j'd'. És ti . í ;:

, !; a-__———_t,2_.

!

_.-.

Ez esetben az újratermelés kiindulópontja (: munkaeszközökkei felszerelt, a ,.szűz természethez" nyúló (vagyis az egyszerűség kedvéért: munkatárgyak nélkül dolgozó) kitermelő munka, amely az e ponton lép működésbe. Minél kedvezőbbek a természeti feltételek, minél jobb a felszereltség. valamint a szakmai tudás, és mi—

nél nagyobb a szervezettség. annál rövidebb idő alatt, annál nagyobb termelési ér—

téket (pénz segítségével közös nevezőre hozott terméktömeget) hoz létre.

A hozzáadott érték nagysága (Le) tehát egyenesen függ a termelési tényezők

(mennyiségi és minőségi értelemben vett) nagyságától. és fordítottan arányos a ter—

melési ciklusidővel.

(3)

380

DR. KOZMAL FERENC

A hozzáadott érték képletben kifejezve:

lm)

Le :r ———t—

te ahol:

T —— a termelési tényezők mennyisége, 7] — a tényezők megoszlása.

A nyerstermékek termelésének technológiai periódusát elosztásuk forgalmi pe,-

riódusa követi. amelynek hossza (tí) függ a szállítási távolságtól. a készletbáziaak racionális elhelyezkedésétől és a forgalom (szállítás és diszpozició) szervezettségé—

től. * *

Amint a nyersanyagok a termelőktől a felhasználókig elrendeződ'nek; az újra—

termelés újabb energiaimpulzust kap (d pont): megkezdődik a féltermék—alkatrész- gyártás folyamata. ltt Ld hozzáadott érték csapódik a 06 alapanyogmennyiséghez

tf, idő alatt. A hatékonysági függvény csak szektorindexében változik:

( f')

ZÖTtd ahol:

ő —— a félterméktermelő szektor termelési tényezői szerkezetének szimbóluma.

A Od féltermékmennyiség az elosztás folyamatában két. egymástól funkcionáli- san különböző csoportra válik: egy adott hányada (Gdb) a beruházási javakat ter-

melő szektor munkatárgyaivá, más hányada (Gdf) a fogyasztási javakat termelő szek—

tor munka'tárgyaivá válik. A forgalmi fázis sebessége (tg) ismét a szállításixés raktá- rozási viszonyok makro— és mikroszintű racionalitásától függ.

Az újratermelés végső fázisa két. egymással párhuzamos folyamatban megy végbe. Egyfelől az Lb hozzáadott érték a G,", féltermékmennyiséget Gb beruházási cikké, másfelől az Lf hozzáadott érték a 04; félterméktömeget Of fogyasztási cikk- tömeggé varázsolja. E folyamatok hatékonyságának felfogási módja analóg az elő—

ző fázisokéval:

EBTb ZWTf

Lb :: f z—tí— Lf: f ?—

A forgalom végfázisa, a termelőszférától a végfelhasználóig vezető út annál rö-

videbb. minél szervezettebb a beruházási folyamat és a belkereskedelem.

Az áramlási modellnél eltekintettem a készletezéstől. Valójában a termelőfolya—

mat minden fázisában a készletnek (O') mindig meg kell haladnia a ténylegesen

felhasznált termékmennyiséget:

a' : ciao

Adott mennyiségű és összetételű termelőfolyamathoz adott fajlagos nagyságú

(öO/O) és adott szerkezetű (ÖGe: 504: 505: ÖGf) ,.készlet—infrastruktúra" szükséges

annak érdekében, hogy az újratermelési folyamat helyi zavarai tovább ne terjedje-

nek.

(4)

AZ ÚJRATERMELÉS

381 A grammra kiszámított és mereven egymáshoz illesztett termelőkapacitások egy- másra áthullámzó zavarai ugyanis egyrészt csökkentik a társadalom által kifejthető munkát és ezáltal a hozzáadott érték nagyságát, másrészt növelik a termelési. va- lamint forgalmi ciklus idejét. Az optimális készletszint és —struktúra tehát ugyancsak másodlagos termelési tényezőként veendő számításba. Megteremtésének és fenn- tartásának költségei a többi termelési tényezőre fordított költségek mellé sorakoz-

nak.

2. ábra. Készletképzés az úiratermele'sben

A nemzetgazdaság természetesen sohasem zárt. Amint korábban kifejtettem, minden ország érdeke specializálódni, mivel — egy bizonyos ponton túl — a terme—

lési tényezők hatékonyabb működtetésének ez az egyetlen járható útja. A 0 ter- mékhalmazok összetétele a termelési fázis befejeztével mindinkább nem egyezik meg azzal a termékösszetétellel, amelyet a felhasználó szektor megkövetel. Más ol-

dalról: ha a kibocsátó szektor a felhasználók igénye szerinti összetételben termeli

meg a G termékhalmazokat. akkor a nemzetgazdasági elvárásoknál alacsonyabb

fajlagos L hozzáadott érték keletkezik. s a végeffektus (Gb —l— Of) is kevés a felhal—

mozási és fogyasztási követelményekhez viszonyítva. Az eddig zártnak feltételezett

rendszerben tehát több ponton ,.tüszők" keletkeznek, és az egész jelenséget az L-

nek a termelési tényezők adott, mennyiségi határain belül mozgó, tehát csak a faj- lagos hozzáadott érték növelése irányában kibontakozható növekedési szükséglet

mozgatja.

3. ábra. A nemzetgazdaság ,,kinyílósa"

IP

, gin"

" Á,,

;. "És

5

* ._.-.. _I.

G'

Azért. hogy L,..H mértéke meghaladhassa az L" mértékét, a G szerkezetét úgy kell elmozdítani. hogy lehetőséget adjon a hazai termelési tényezők optimálisabb felhasználására.és egyben biztosítsa a hazai felhasználás zavartalanságát.

Feltételezem. hogy lehetséges a termelési szerkezet hatékonyságnövelő elfor- dítása a felhasználási termékösszetételhez képest. A 3. ábrán a szerkezetileg mó- dosított O terméktömeget K—val jelölöm. Össztársadalmi méretekben, hosszú idő-

távon és a partnerek közötti uralkodó hatást nem tartalmazó kapcsolatrendszerben

G : K. azaz a csere (világpiaci értékrendben) egyenlő. Ehhez a megállapításhoz

azonban két kiegészítő megjegyzés kívánkozik.

(5)

382 DR. KÓZMA FERENC a) A hozzáadott érték növekedése és a szerkezet nyitása között nincs automa—

tikus, okozati kapcsolat. Hamis képzetet keltene tehát annak az összefüggésnek a felírása. miszerint a termelési tényezők hatékonysága egyenes arányban áll a gaz—

dasóg nyitottsógóvol. A gazdaság minden időpontban rendelkezik adott mennyisé- gű és összetételű termelésitényező—garnitúróval, amelyben egyben benne rejlik az önfejlődés objektive adott lehetősége. természetesen egy minimális és maximális vóltozat hata'rai közötti sávban. A szerkezet specializálósónak (ezzel együtt a gaz—L dasóg nyitásának) hatásfok-maximuma egybeesik az önfejlődési lehetőség maxi-

mumóval. Az ennél szűkebb mértékű nyitás eleve korlátozza az önfejlődési sáv ki—

használásának lehetőségét: a szélesebbre nyitás pedig az elhelyezési és ellátási

kockózat növekedésével. ezzel együtt a tf forgalmi időperiódusok meghoszabbodó—

sónok veszélyével jór, anélkül. hogy a fajlagos hozzáadott érték növekedését hozná.

Vagyis az optimális szerkezeti nyiltság arányos a termelőerők fejlettségével és tej—

lődési lendületével. valamint a forgalmi folyamatok szervezettségével.

b) Ha — a nyitást követően kézzelfogható valósággá váló — külpiaci érték- itélet nagyjából megegyezik a nemzetgazdaságéval, a nyitás mértékét az előző pont- ban vózolt összefüggés határozza meg. Ha azonban jelentősen eltér, akkor vagy le- hetőség van ehhez az idegen értékrendhez alkalmazkodásra, s akkor a nyitás. mér—

tékét időben és térben az alkalmazkodás időtartama szabja meg; vagy nincs lehe- tőSég az alkalmazkodásra (legalábbis belátható időn belül), ekkor fékezni kell-fa nyitás sebességét, különböző ,,nyomósszabólyozókat" kell szerelni a nyilósokra (pro—

tekcionizmus, gazdaságvédelem) annak elkerülése érdekében. hogy a nemzeti mu—

ka ne áramoljon külföldre, és hogy a gazdaság szerkezetileg ne deformálódjék.

A gazdaság, ilyen vagy olyan belső és külső hatásokra kinyílik. A nyitás módo- sitja az 1. ábrán feltüntetett folyamatábrót.

4. ábra. A szerkezetileg nyitott gazdaság úiratermelésének folyamatábráia

pára/wmi; ener/meh]

!

!

x x? ***?

( /

Az újratermelési folyamat különböző keresztmetszeteiben a termeléshez viszo—

nyítva különböző mértékű terméktömeg hagyja el a rendszert kivitel formájában. és

(6)

Az ÚJRATERMELÉS ' 383

a felhasználáshoz viszonyítva különböző mértékű terméktömeg kapcsolódik be a rendszerbe behozatal révén. A felhasználás ezért minden fázisban egyenlő a terme- lés és az import összegével, amelyből kivonjuk az exportot: K : 0 —l— l — E.

Ha az importorientáció fokát (t) a behozatal és a felhasználás hányadosaként, az exportorientációét (8) a kivitel és a termelés hányadosaként fogjuk fel, vagyis

akkor (a behelyettesítési és egyszerűsítési műveletek elvégzése után) a termelés, il—

letve a felhasználás. valamint az export- ésaz importorientáció foka között a követ—

kező összefüggéseket kapjuk:

0 K 1—1

1——£

K (2 1—5 M 117"

Természetesen. ha I : E, t is egyenlő S-nal. Ez a külkereskedelmi mérlegegyen—

Lsúly állapota. amikoris K : O—val, de termékösszetételük különbözik. A felhasználás.

a termelés, az export és az import tehát egységes rendszert alkot. Bármely elemét tekintjük független változónak. az módosítja az összes többi elem nagyságát. Adott termelés mellett a felhasználás az export—import viszonyától, adott export mellett a termelés és az import viszonyától, adott import mellett pedig a termelés és az export

viszonyától függ.

Ha — a 4. ábrán feltüntetett bontás szerint — a termelést, az exportot, az impor- tot és a felhasználást az újratermelés szakaszai szerint bontjuk. az egyenletből egyenletrendszer. a globális export— és importorientációs együtthatókból pedig fázis- együttható lesz:

! E

: e 8

Oe-lrlew-Ee :: Ke ahonnet te :: éke ; se : ön

I E

d d

0 —l—I ——E : K " r :: "_; e : ,__

d d d d d K,, 4 ad

! E

.. b _ b

oblIb—Eb : Kb % : ik; ; Eb " 22;

I E

_ __— !l __ ..,f— __ ii

of—Hf Ef __ Kf tr — Kf : af.— of

. , ! E

Oil—E : K vagyis atlagosan ; : 7— ; e : 72—

A fázismutatók egymással és a nemzetgazdasági átlaggal való összevetése igen tanulságos lehet:

a) az egyes fázismutatóknak az átlagtól való eltérése elemezhetővé teszi a külgazdasági környezetre való ráutaltsóg mértékének változásait az újratermelési folyamat vertikumában:

s s s , s _ L a a L

* _í __É'. § f , illetve _i § 4 __b_ f

e a a z : L :

Vllll VllA VM Vllll

8

(7)

384 ' DR. KÓZMA FERENC b) az egyes fázismutatók hányadosoinak eltérései elemezhetővé teszik (: fázisok ráutalt- ságának természetében meglevő differenciákat:

8 95

_'—5

fa a

L

VM VlVl

b 'f

3

Le Ld

A fázismutatók egybevetése a következő elemzési eredményeket adhatja.

a) Ha például egy ország külgazdaság-orientáltsági együtthatói a követke- zők:

ee : 0.1, vagyis a kitermelőteve'kenység 10 százaléka kerül exportra, Le : 0.5, vagyis a felhasznált nyerstermék—ek fele importból származik.

s ehhez hasonló feldolgozásban

Ed : 053; 61, : 015; Ef :: 0-4;

Ld : o,6; ab : 0.2; if: 0.1:

az országos exportorientáltsági átlag: E : 025. az importorientáltság L :: 0.28, ez

esetben:

6 : 0.48 6 :1,28 a : 2.08 6 21.65

d b f

e

re:1,8L ad:—ait rb:0,7z LfZOAL

azaz specializáltsága legnagyobb a beruházási javakat termelő szektorban (aktiv), illetve a félterméktermelésben (passzív), ezek nagyjából kiegyenlítik egymást; a kö- vetkező fokozat a fogyasztási cikkek 'termelésénél van (aktív). szembeállítva a nyers—

termékkel (passzív). A nyerstermékek termelése és a fogyasztási cikkek felhasználása a legkevésbé külgazdaság—orientált.

b) A másik mutatósor:

372012; 3205; il-,—::2,5; E—f 240

Le ld tb if

azaz a hazai szerkezet leginkább kiegészítésre szorul a nyerstermékek területén. még mindig igen nagy a kiegészítési szükséglet a féltermékekben. viszont a beruházási javakban már erős külpiaci elhelyezési igény mutatkozik. s ez sokszorosan igaz a fogyasztási javakra vonatkozóan.

A bemutatott példában olyan országról van szó. amely koncentrálja erőit a vég—

terméktermelésre, ennek exportjával szerzi be részben a szükséges féltermékeket,

részben az alapanyagokat. A végtermékek körén belül specializációja elsősorban a fogyasztási cikkek területén egyoldalú (bár a termelés exporthányada a beruházási

javak területén nagyobb. a felhasználás importhányada itt alacsonyabb). az ellá-

tásban a nyerstermékekből van a környezetére jobbon rászorulva, holott a felhasz—

nálás importhányada a féltermékekben nagyobb: ezt ellensúlyozza az ugyancsak

nagy exporthányad. ;

A következő lépésben oldjuk fel a 4. ábra néhány absztrakcióját. nevezetesen a) azt, hogy az e (kitermelő) szektor m'unkatárgyak használata nélkül termel;

b) továbbá azt. hogy az egymást követő újratermelési fázisok kizárólag az előző lép- csőtől szereznek be termeiőeszközöket, s az import is kizárólag az adott fázishoz kapcsolódik;

c) végül azt az absztrakciót is. hogy a végső felhasználással a termék elhagyja a rend—

szert.

(8)

AZ ÚJRATERMELÉS

385

Az eddig egyszerűnek látszó folyamatábra ilyen formán bonyolult szövevénnyé

válik, amelyet grafikusan nem érdemes ábrázolni, mivel így az egész folyamat átte—

kinthetetlen lenne.

Marx kétszektoros újratermelési modellje tulajdonképpen ágazati kapcsolati mérleg. A ,,közhasználatú" ÁKM és a marxi újratermelési modell felfogása között azonban igen jelentős különbség van. Az ÁKM a végfelhasználást ,.kidobja" a rend- szerből, úgy tekinti, mint az újratermelésből kilépő elemeket. A marxi modell a vég—

felhasználást nem különíti el mereven a termelőfelhasználástól, de még a végfel—

használás növekményét is sajátos termelőfelhasználásként fogja fel: vagyis az újra—

termelést teljesen zárt rendszerként tárgyalja. a társadalom komplex anyagcsere—

folyamataként értelmezi, amelyben a beruházások a tárgyi termelési tényezők mű- ködőképességét tartják fenn, illetve fokozzák. a fogyasztási cikkek tömege pedig az emberi termelési tényezőét. Amennyiben az m fogalmát nem a szó tőkés értelmében vett értéktöbbletként fogjuk fel. hanem társadalmilag összpontosított tiszta jövede-

lemként, az mc (: beruházásokat, illetve a készletképzést. az mv a lakossági végfo-

gyasztás növekményét, az mí pedig a társadalom nem termelő jellegű közös költsé—

geit (államigazgatás. honvédelem stb.) jelenthetik. (E közös költségek közvetve épp—

úgy feltételei a zavartalan úrjatermelési folyamatnak. mint bármely más társadalmi munkaráfordítás.) Az ÁKM így dinamizálódik: a növekedés feltételeit nem ,,kívül—

ről" kell visszatáplálni a rendszerbe, hanem azok eleve megkeresi-k a helyüket a belső négyzeten belül. lgy felírva a következőképpen néz ki:

, , l. l n.

Felhasznalo _ , , Összesen

kibocsato

l . . . . cl-l—mf cn—l—mfI c—l—mc

ll . . . . vl—l—m'f—l—mf vu—l—m'l'l-l—mlfl v—kmv—l—mf

Összesen cl—l—vl—l—m, cn—l—VH—l—m" c—i—v—l—m

ahol az oszlopösszegek adják (: szektorok termelési értékét, a sorösszegek a szektorális szerkezetet, a belső négyzet pedig az ágazati kapcsolatrend-

szert (cu—l—mf, elcserélődik v,—l—mH—mf—re).

A marxi típusú ÁKM két szempontból alkalmas a külgazdasági kapcsolatrend- szer újratermelésre gyakorolt hatásának vizsgálatára: egyfelől azért, mert külgazda—

sági kapcsolatait tekintve a nemzetgazdaság valóban komplex anyagcsere-folyama- tot végrehajtó rendszerként mutatkozik, amely nem a végfogyasztók felé nyitott, ha—

nem — minden export- és import helyen — a külvilág felé. Az, hogy társadalmi ter- melését milyen arányokban fordítja termelőfelhasználásra és végfelhasználásra, ez _ utóbbit hogyan osztja meg beruházások, készletek és lakossági fogyasztás között —

külgazdasági kapcsolati oldaláról nézve — ,,magánügy".

Ugyanakkor a marxi két szektor (termelőeszközök és fogyasztási cikkek) nem elég a minimálisan értelmezhető modellhez: legalább meg kell dupláznunk a szek—

torok számát ahhoz. hogy a fentiekben ismertetett folyamatábrát matrix formájában ábrázolhassuk. A tényleges felmérésekhez természetesen elképzelhető ennél jóval

gazdagabb szektorbontású modell is. - .

Ha mármost nem két. hanem négy (vagy akárhány) szektoros modellt készítünk, a következő gondolatmenettel kell élnünk.

A Statisztikai Szemle

(9)

Anyíltgazdaságúiratermelésénekarányai Belföldrevalókibocsátás edb(Kibocsátás összesenFelhasznáiószektor kibocsátás egyszerűbővítettegyszerűbővítettegyszerűbővítettegyszerűbővített e

b e l f ö l d i . . . . . . . . . n e m i o d 4 0 3 a ' ; 4 5 0 2 G ' , A a ; E _ o k ü l f ö l d i . . . . . . . . . l e A z ; l d A l : " : : m : ; I' _ A i ; : —, d ; , b e l f ö l d i . . . . . . . . . :, _ A o g o g A u g 0 3 m i ; , 0 ; A s ; E d , o d b k ü i f ö l d i . . . . . . . . . ;, A : ; 1 5 m ; ; 12 , A : ; : ; _ A : ; - _ I d * — b e l f ö l d i . . . . . . . . . ; d e ; a z A O Z 0 5 ; m i ; a ; m i , E, , a b k ü l f ö l d i . . . . . . . . . ; m g 1 3 m g I g m g : ; m ; t, , _ b e l f ö l d i . . . . . . . ; A G ; o f A G ? a ? A C ? 0 ; A a ; E f o , k ü ! f ö l d i . . . . . . . . . ; A l ; ! ? A l f : ? A ) ? :; A : ; ;, _

Felhasználásösszesen

b e l f ö l d i . . . . . . . . . 0 6 4 0 8 o d A o d o b A o b o ' A O ' ' E a k ü l f ö l d i . . . . . . . . . ! 3 A P [ " A i d l b A P I ' m '

!

DR. Kozmassgmc

(10)

AZ ÚJRATERMELÉS

'387 0) Mivel a matrix fáziskapcsolatokat fejez ki, az e és d szektor összes kibocsá- tása munkatárgyjellegű, a b szektoré munkaeszközjellegű, az f szektoré pedig vég- fogyasztási jellegű. Ezért a belső négyzet (szektorális találkozási pontok) nem a ha—

gyományos ÁKM-szemléletben értelmezendők. A b szektor kibocsátásai itt tisztán beruházási jellegűek, közbeeső termékeket kizárólag a d szektor bocsát ki. A Oí'd'b' adatsor tehát jellegében analóg a hagyományos ÁKM jobb oldali szárnyán helyet foglaló ,,népgazdasági beruházás" elnevezésű oszlop adataival. Hasonlóképpen a Giga adatsor analóg a ,,készletfelhalmozás" adataival, a Gf'd'b'f pedig a ,,végső

fogyasztással".

E modellünknek újratermelés—felfogása tehát nem költség—eredmény, ha- nem társadalmi anyagcsere—centrikus. A termelőszektorok végfelhasználásra kibo- csátott termékei közül csak az exportot fogja fel ,,végső felhasználásnak": a beru- házási javak és fogyasztási cikkek olyan .,közbeeső" felhasználásként jelentkeznek, amelyek (az állóeszközök és a munkaerő újratermelődésén keresztül) visszakerülnek a termelőfolyamotba, mintegy annak ,.költségeiként". A matrix kapcsolata a fentebbi folyamatábrával is kézenfekvő. Az L hozzáadott értékek a matrixban költségekként szerepelnek: az L(, például azzal a termelőeszköz- és d fogyasztásicikk-tömeggel azonos. amely szükséges volt ahhoz, hogy a hozzáadott érték kifejtésre kerülhessen, valamint magában foglalja azt a termelőeszköz- és fogyasztásicikk—tömeget is, ame-

lyet az e szektor termelésének bővítésére forditanak:

trv.

f

Le : § (o,—wi— * (Ace—Mi,)

A (Gb —l— lb) lényegében megfelel a marxi jelölés szerinti c—nek, a (A Ob—l— Alb) az mc -nek. a (Of—j— If) a v—nek, a (A Of—j— Air) az mv —l— mf -nek, azzal a megjegyzés- sel, hogy a szocialista népgazdaságokban a lakássági többletfogyasztás nem válik

szét mV—re és mf-re.

b) A négyzet minden egyes találkozási pontját négy részre bontjuk: az első adathely az adott kibocsátó szektor hazai termeléséből származó, az adott kibocsátó r szektor által az egyszerű újratermelés céljaira felhasznált termék (például 03, az e szektor által termelt a d szektorban felhasznált nyerstermék). A második adathely a hazai kibocsátó szektorból származó, az adott felhasználó szektor által a termelés bővítésére (közvetlenül vagy közvetve) megvásárolt termék (például AOÉ, az_ e szek—

tor által megtermelt a d szektor által megvásárolt. készletnövelésre szolgáló nyers—

anyag. vagy AGZ, a kitermelőszektor e nettó beruházásai számára a b szektorból megvásárolt épitőtevékenyse'g és gép). A harmadik adathely az egyszerű újraterme—

lésre szolgáló importbeszerzés (például li, az e szektorban foglalkoztatott népesség import fogyasztási cikk vásárlásai). A negyedik adathely a bővített újratermelésre szánt import például A iif, a fogyasztási cikkeket termelő szektor termelésének bőví—

téséhez szükséges készletnövekedés importált féltermékekből),

c) A matrix ötödik oszlopában a nemzetgazdasági szintű külkapcsolatok szere- pelnek. A felső adathelyek az egyes újratermelési fázisok exportkibocsátásait, az alsó adathelyek pedig az adott külföldi (analóg) szektornak az összes hazai szektor

számára történő kibocsátásait (le,d,b,f) jelzik. Ezzel szemben a matrix ötödik sorának

alsó adathelye az összes külföldi szektor termékeinek az adott hazai szektor által

való felhasználását (le'd'b'f. illetve d le'd'b'f) mutatja.

A matrixban nem tüntetem fel, de elvileg az exportkibocsátások is négyfelé

lennének bonthatók aszerint. hogy a külföldi felhasználó mely szektorhoz tartozik.

Továbbá, minden ! és E érték elvileg tovább bontható kapcsolódási viszonylatok sze- rint.

41;

(11)

63388 DR. KDZMA FERENC

Ha tehát például a matrix Magyarország és Csehszlovákia munkamegosztásá-

nak vizsgálatára készül, a négy részre osztott e/d mezőny a következőképpen néz ki:

(25 A a;

'S A :;

ebbőh

ési; ÖsAlg

Vagy. a külkapcsolati rendszert a különböző régiók szerinti bontásban vizsgáljuk.

ugyanez a mezőny:

03 A O;

szoc. Ig szoc. A I;

kap. lá kap. A I;

fejl. I; fejl. A I;

Hasonló bontások képzelhetők el az export esetében:

Eé' ebből ésEb illetve:

, szoc. Eb; kap. Eb: fejl. Eb

ami a beruházási javak kivitelének részletesebb elemzését teszi lehetővé.

A fentiekből látható, hogy az általunk alkalmazott matrix elemzési (stratégiai)

jellegű. Pontos adatokkal kitölteni valószínűleg hosszú ideig nem lesz lehetséges, de

a külgazdaság-politikai gondolkodás vezérlésére viszont alkalmasnak látszik.

A bal felső sarokból kiinduló átló, mentén húzódó adathelyek az újratermelési

fázisok önfogyasztását, illetve az a—nalóg-- külföldi fázisokra való ellátási támaszko—

dását fejezik ki. A G; például tartalmazza a; vetőmagot, a bányaüzemek— szénfo-

gyasztását stb.. az li az importált vetőmagot, illetve az importált bányafát.

A különböző belföldi és külföldi szektorok (újratermelési fázisok) közötti cseréket, akárcsak Marx kétszektoros modelljébenaz ellenkező irányú átló mentén, azzal pár- huzamosan haladó vonalak jelzik. A többszektorosság és ez export—import viszony,—

latok bekapcsolása folytán azonban. e vonalak, mentén nem egyenlőségeket. hanem

egyenlőtlenségeket kapunk. Más szóval az egyes szektorok közötti kétoldalú kapcso—

latok aszimmetrikusak.

Vegyük az e/d — d/e mezőnyök felső adathelyei közötti cserét:

OStAO§)G§—l-AO§

azaz a kitermelés a félterméktermelés számára nagyobb értékű termék—et szolgáltat.

mint fordítva: a két szektor egymásra egyoldalúan van ráutalva. A kitermelés—a fél—

terméktermelésnek egyik fő. ellátóbáziso,_ a félterméktermelés a kitermelésnekegyik fő piaca. Ezzel szemben a; kitermelés nemitadozik— a félterméktermeléfs;fő.;re'alizálási

piacai közé, s a félterméktermelés a kitermelésnek nem fő ellátóbázisa.

(12)

AZ ÚJRATERM ELÉS 389

Előfordulhat azonban, hogy a két szektor kétoldalú kapcsolatai közelednek a szimmetriához:

cg-l—Aagweg—rzieg

Ez olyan végletes helyzet, amikor a félfeldolgozó ipar csak annyi nyersterméket tud hazai ellátásból beszerezni, amennyi a viszontszállitott féltermék értéke. Ha a feldolgozás során a nyerstermékek értéke — az L,, hozzáadott érték révén —— mond- juk megduplázódik, akkor a félterméktermelő szektor termelésének csak a másik fele tudja ellátni a végterméktermelő szektort munkatárgyakkal. A helyzet import nélkül igen siralmas lesz. Ez esetben a hazai kitermelőipar a félterméktermelő szek- tornak már nem alapvető, csak kisegítő ellátóbázisa: az alapvető ellátóbázis a kül—

földi kitermelőszektor lesz. Az aszimmetria az egész motrixon végiggyűrűzik: a vég- termék importanyag-tartalma nagy lesz, a nemzetgazdaság exportjának javarésze a helyettesithetetlen import ellenértékének kitermelésére fordítódik. Ennek a helyzet—

nek egyik oko az lehet. hogy a feldolgozó iparral rendelkező ország kitermelhető nyersanyagkincsekben szegény: lelőhelyei nincsenek. termőföldje gyenge, éghajlati viszonyai mostohák (Svájc). Ez esetben a gazdaság termelési szerkezetében a kiter- melőipar aránya kicsi, nyerstermékexportja sincs. Másik oka az lehet, hogy feldol- gozó ipara nem a hazai alapanyagokra épül. Ez esetben az Ig —i— Alg ellenértéké- nek nagy részét ellentételezni lehet a hazai (más jellegű) alapanyagexporttal (Ea).

Ig—i—Alnge

Ha azonban az első eset áll fenn, a félterméktermelő szektor exportjának kell el—

lentételeznie alapanyagimportját:

giAgea

ami ismét felveti a kérdést: marad—e elegendő féltermék (a hazai és külföldi kiter-

meléssel lefolytatott csere után) a hazai végfeldolgozás ellátására? Ha a végfeldol—

gozás (a b és az f szektor) elég kicsi vagy a d szektor elég nagy ehhez, akkor végül—

is o gazdaság egészében szimmetria alakul ki, s a külkapcsolati rendszer a követ—

kező jellegű lesz:

a) az ipar nyerstermékellátása alapvetően importból történik:

b) ezért az ország alapvetően féltermékekkel fizet;

c) ha a félterméktermelő szektor az ország jellemző szektora, akkor — importanyagbázi- son —- ellátja a hazai végfogyasztósra termelőket munkatárgyakkal, a b és az f szektor pedig a végfogyasztást beruházási javakkal és fogyasztási cikkekkel;

d) ha az ország jellemző szektorai a beruházási és fogyasztási javakat termelőké, s ezek munkatárgyszükségletéhez képest a d szektor is kevésnek bizonyul, akkor

—- vagy -- a b ponttal ellentétben — az ország az alapanyagokért késztermékekkel fizet és nem féltermékekkel:

Ig—j-AIngb-rEr

—- vagy pedig feldolgozza az importalapanyagokból készült féltermékeket hazai célokra, ezt kiegészíti beruházási javak és fogyasztási cikkek importjával, s az egészet féltermékekkel

fizeti ki:

d N

Ie-i-Alg-j—lb-i-lfN Ed

Hasonló gondolatsort bármely belső, kétoldalú kapcsolati aszimmetriákból vé—

gig lehet vinni. A lényeg egy s ugyanaz marad: a szektorok közötti kölcsönös áru—

(13)

390 DR, KOZ'MA FERENC áramlások egyenlőtlenségéből, illetve a felhasználást és kibocsátási keresztmetsze—

tek aszimmetriájából születnek az importok és az exportok, amelyek a szektorok kö—

zötti forgalmi szimmetriát végülis nemzetgazdasági szinten hozzák létre.

Bármely szektornak bármely felszívc'isi vagy kibocsátási kétoldalú kapcsolatrend-

szere hiányosnak bizonyul. azonnal import-, és exportvonzatokat szül, ellenkező eset—

ben az újratermelés akadozni kezd. A nyílt gazdaság számára a külgazdasági kör—

nyezet azt a közeget jelenti, amellyel való állandó és sokoldalú anyagcseréje szer—

vezete számára éppoly életfeltételként fogható fel. mint ahogyan az élőlényekrszá—

mára elsőrendű életfeltétel a természeti környezettel történő szüntelen anyagcsere.

A 4. ábrán feltüntetett alakzat működése tehát tényleg egy lélegző, táplálkozó,

növekedő élőlényéhez hasonlít, amely vagy egyoldalúan illeszkedik környezete adottságaihoz, vagy maga is aktívan változtatja akár környezetét. akár meglevő kör—

nyezete adottságot, vagy pedig ugyanúgy alá van vetve a degradáció és pusztulás törvényének, mint bármely alkalmazkodásra képtelen élőlény.

AZ ALKALMAZKODÓKEPESSÉG HIÁNYOSSÁGAINAK OKAI

Az alkalmazkodás hiánya elsősorban abban mutatkozhat meg, hogy a belső.

szektorális kapcsolatrendszer működési zavarai folytán krónikus és nagymértékű kibocsátási deficit vagy felesleg mutatkozik a gazdasági életfunkciók fenntartásához szükséges behozatali szükséglethez képest.

A folyamatábra és az ezt részletező matrix—vizsgálat segít kimutatni a külgaz—

dasági feszültségek epicentrumait, azokat a szektorális kapcsolati egyenetlensége—

ket. amelyek szülik azokat az exportkapacitást meghaladó importigényeket, illetve az importigényeket meghaladó expartrealizálási kényszereket, amelyek tovagyűrűz—

nek az egész újratermelési folyamaton, és zavarják annak folytonosságát.

Ezek az epicentrumok jellegükettekintve kétfélék lehetnek. Vagy a gazdaság túlfűtöttségéből, ílletveinövekedési renyheségéből, vagy az újratermelési szerkezet anatómiai rendellenességeiből fakadnak. Rendszerint mind a kettő jelen van. sőt az egyik helyen fellépő anomália torzulást okoz a másik helyen is. Végeredmény—

ben tehát nem is kétféle típusról lehet szó, hanem inkább arról, hogy a meglevő újratermelési rendellenességnek inkább növekedési vagy gazdaságszerkezeti ere—

dete van-e.

a) Növekedési eredetű az anomália akkor, ha —— valamilyen oknál fogva a végfelhasználás területén -— a rendelkezésre álló termelési tényezők teljesítőképes- ségéhez képest túl nagy vagy túl kicsi szívóhatás mutatkozik. Az előbbi közvetlenül a végtermékimport hirtelen és exportellentétel nélküli növekedésével hat a külgaz—

gasági egyensúlyra, az utóbbi pedig olyan exportkényszerrel. amelynek viszont nem felel meg [az importszükséglet. Mindkettő a külső fizetési egyensúly megbomlásá—val jár: az exportlehetőségekhez képest aránytalanul megduzzadó importkereslet mér- legdeficitet. az ellenkező eset krónikus exportöbbletet hoz létre. Ha a gazdaság szer- kezete egészében véve egészséges. a mérleghiány visszahat a rendellenes növeke- dési viszonyokra. Az eladósodás ,,lehűti" a túlfűtött beruházási vagy fogyasztási konjunktúrát. s egyben a meglevő termelési tényezők olyan átrendezését gyorsítja

meg. amely a gazdaság pillanatnyi egyensúlyi zavarában szerzett adósságállomány

törlesztését képes gazdaságosan fedezni. A krónikus fizetésimérleg—felesleg viszont arra vezet, hogy a társadalom növeli a végfelhasználást, ezen belül az importot, s

így áll helyre az egyensúly.

Ha azonban az aránytalanul lendületes vagy lendülettelen végfelhasználásnak szerkezeti okai vannak, nem képes egészségesen visszahúzódni vagy nekilendülni (:

(14)

AZ ÚJRATERMELÉS 391

fizetési mérleg jelzéseire, hanem ellenkezőleg: esetleg olyan reakcióval válaszol, amely elmélyítí a szakadékot a külgazdasági kapcsolatrendszer követelményei és a nemzetgazdaság lehetőségei között. Az elmaradott struktúrájú, lendülettelen gaz—

daság nem a végfelhasználás (például a beruházások) növelésével ellensúlyoz. ha—

nem tőkeexporttal. Az a túl lendületes gazdaság, amelynek exportképessége elma- rad importigénye mögött, méginkább növeli beruházásait, csakhogy kielégíthesse végfelhasználási szükségleteit. egyben növelhesse exportját a fogyasztás szinvonalá- nak csökkentése nélkül. Természetes, hogy importja is növekedni fog, ismét csak megelőlegezve egy nem egészen alátámasztott exportexpanziót, legfeljebb az im- port nagy része átterelődik a végfelhasználási javak területéről a féltermékekre és a nyersanyagokra.

b) Szerkezeti (anatómiai) eredetű az anomália akkor, ha a termelési tényezők megoszlásában nagy és nehezen felszámolható feszültségek vannak. Néhány példa a teljesség igénye nélkül.

—— Az ország feldolgozó ipara nem eléggé támaszkodik gazdaságosan hozzá- férhető nyersanyagkincseire (például nyers formában exportálja nyersolaját, feldol- gozó iparához viszont teljes mértékben importálja a gyapotot. a gyapjút, a bőrt).

Ez esetben — mint fentebb, egy példa keretében említettem — olyan hibás kör jön létre. ahol a feldolgozó vertikum (dab, f) importra támaszkodik, a kitermelés pedig exportra kénytelen termelni. Szilárd és kiegyensúlyozott világpiaci csereviszonyok, valamint piaci helyzet esetén ez csak annyi veszteséggel jár, amennyi a felesleges fuvarokból adódik. Változó értékrend esetén ez azonban kettős kockázatot rejt ma—

gában: a nyersanyag exportpiaci és importpiaci kockázatát. Ennek csökkentése ér—

dekében tehát ajánlatos a gazdaságosan kitermelhető nyersanyagkincsekre minél teljesebb feldolgozási vertikumot kiépíteni s legalább a hazai szükségleteket kielé- giteni. Ha a kitermelés exporthatékonysága meghaladja a ráépülő feldolgozási lán—

cét. akkor emellett lehet és tanácsos exportálni is a nyersterméket s cserében im- portálni —- nyers, félkész vagy végfelhasználásra alkalmas formában — azon termé- keket, amelyek anyagbázisa kívül esik az ország határain. Mielőtt azonban az ország szerkezetileg idomulna a nyerstermék-kivitelhez. alaposan vizsgálja meg, nem lehet—e

kifejleszteni a feldolgozást. legalább a féltermékfázisig.

—— Az ország feldolgozó ipara egyoldalúan épül az ugyancsak egyoldalúan ren- delkezésre álló nyersanyagkincsre (például feldolgozó ipara (: mezőgazdasági ere- detű nyersanyagokra támaszkodik. az egyéb végtermékeket nagyrészt importálja).

Ez — a feldolgozási fázistól függően — egyoldalúan kiszolgáltatja a gazdaságot az adott termékcsoport világpiac—értékelési viszonyainak.

— A feldolgozó ipar egyoldalúan végtermék-orientált: a fejlesztésből javarészt kimaradt a specializált, gazdaságosan termelő féltermék szektor. Ez esetben az or—

szág, ha természeti kincsekben gazdag, kénytelen azokat nyers vagy alig feldolgo—

zott formóban exportálni. majd féitermékek (esetleg értékes féltermékek) formájá—

ban újra importálni. A külföldön hozzáadott értéket (,,a félfeldolgozási bérmunkadí- jat") az ország késztermékekkel fizeti, Ez igen hasznos akkor, ha a végtermékek piac- képessége területén az ország biztos lábakon áll, s ha az általa exportált nyers—

anyagok világpiaci értékítélete is szilárdan kedvező. Magyarán: ha az ország föld- járadékot realizál a nyerstermékexport révén. a kivételesen szakképzett munka gyü- mölcseit pedig a végtermékexport útján képes leszakítani. a féltermékek tömeges importja kifizetődő lehet. Ha végtermékipara már gyenge versenyképességű, meg- gondolandó a féltermékimportra való berendezkedés: alternatívaként a végtermék- ipar profiljának szűkítése, exportképesebbé tétele, a féltermékipar fejlesztése s az export— és import e szektorban való kiegyensúlyozása merülhet fel. Ha azonban az

(15)

392 " DR, KOZMA FERENC

ország kitermelhető természeti kincsekben sem gazdag, tehát a féltermékimport egyetlen tömeges ellentétele a végtermék lehet, akkor kétszeresen ügyelnie kell a végtermékek exportképességére, és semmiképpen sem szabad ráhagvyatkozni az egy—

oldalú féltermék- és alkatrész—importra annak érdekében, hogy végső felhasználás—

ra alkalmas termékeit minél szélesebb körben és minél nagyobb választékban ter- melhesse.

Mi a közös az említett példákban? Tulajdonképpen az. hogy bizonyos pontokon nem azért nagy az importintenzitás. mert a termelési tényezőknek az'orszá—g adott- ságaihoz ..testhezálló" kombinációja azt követeli, hanem azért, mert -- ne firtassuk

milyen okból — az újratermelési vertikum torz módon fejlődött.

Nyilván anomália az. ha egy ország kedvező körülmények között kitermelheti energetikai szeneit. feldolgozó iparai pedig import szénhidrogén alapú energetikai

bázison nyugszanak.i

Az is anomália, ha egy ország minden termelési tényezőjét a ban—ántermesztés és —konzerválás köré csoportosítja.

Az sem tekinthető természetes jelenségnek. ha az ország szinte teljes szélességű

gépipari. elektronikai. finomvegyipa—ri spektrumot tart fenn, az alkatrészeket pedig egytől egyig vásárolnia kell hozzá. hacsak nem akarja saját szerelőüzemeiben gaz- daságtalan szériában és nem megfelelő műszaki háttér birtokában ,,barkácsolni"

azokat.

Az újratermelés valamelyik fázisában olyan intenziv, égető importigények tá- madnak az ilyen tipusú szerkezeti anomáliák nyomán, amelyek kizárják az export- profilok szabad megválasztását. A nyílt gazdaság mozgására ható erőkomplexum determináns tényezőjévé az import szívóha'tása válik. Ahhoz, hogy a termelési té- nyezők mozgásban maradhassanak (kapacitáskihasználás, teljes foglalkoztatottság) elsősorban importálni kell, s az egész export nem szolgál másra. mint az import el- lenértékének biztosítására. Ha ehhez még az is hozzájárul, hogy a feldolgozó ipar a különböző formában (nyersanyag, féltermék, beruházási cikk) behozott termelőesz—

közöke't rossz hatásfokkal hasznosítja. vagy a termelés alacsonyfokú szervezettsége miatt nagyobb a bérrel hanorált elevenmunka—ráforditás. mint amennyit a világpiac elismer. s amennyinek a fedezésére a fogyasztási cikkeket termelő szektor felkészült.

a szerkezeti rendellenességek párosulnak a végfelhasznólás eredetű rendellenessé- gekkei, a kettő erősíteni kezdi egymást. s az ország és környezetének viszonyai igen veszedelmesen meg tudnak bomlani.

A nyilt gazdaság tehát egyensúlyérzékeny. Újratermelési folyamatának a nor- málistól való kisebb-nagyobb. ideiglenes jellegű eltéréseit ugyan a külgazdasági környezet révén hamarabb áthidalja, mint a zárt rendszerek. Azok a növekedési és szerkezeti rendellenességek. amelyeknek gyökere mélyen benyúlik az újratermelési folyamat lényeges arányaiba, de a nemzetgazdaság és a külső környezet olyan köl- csönhatásláncait képesek megindítani, amelyeknek kimenetele mindig az adott or—

szág szempontjából kedvezőtlen alkalmazkodás veszélyével jár. A világgazdasághoz való olyan típusú alkalmazkodást. amely az adott nemzetgazdaság szempontjából előnyös, mindig a belső termelési tényezők racionális felhasználásával és az ezt teljes mértékben szolgáló végfelhasználási viszonyokkal (beruházási és fogyasztási politikával) kell előkészíteni. Máskülönben mind a termelési tényezők elosztását.

mind a végfelhasználás körülményeit a világgazdasági környezet fogja egyoldalúan diktálni.

* Az ilyen rendellenes szerkezet kifejlesztésére számos jelentős szénvagyonnal rendelkező európai orszá- got csóbított (: szénhidhrogének 1973 előtti igen alacsony ára. A jelenlegi. megítélésem szerint túlságosan magasra szökött ár az ellenkező szerkezeti rendellenesség kifejlesztésére ösztökél: olyan drága energiaforrá—

sok bevonására, amelyek gazdaságos kitermelésére a társadalom termeiőerői még nincsenek felkészülve.

(16)

AZ ÚJRATERMELÉS 393

PE3lOME

B caoeü crarbe aBTOp uccnenyer ycnosma pasHoaecm oőmecraeHHoro aocnpows- soAcha : cnyuae CprKTypHo orxpsnoü BKOHOMHKH. B xone caoero nccnegoaanun on npumenner uerupexcexropr—ryio monenb. l'iepabiű cenrop oőpaayer Aoősraamman nemem:- HOCTb, aropoü —— npouaaogcreo nonycpaőpukaroe, a Tpemü " ueraeprblű ceKTOpbi ——

aunycx Kanuranbnbix őnar u, COOTBeTCTBeHHO, npOAYKTOB none-maro norpeőner—mn.

Xoanücrsenuan nearensuocrh nemnoro cexropa cxnanbiaae'rcg ua COBOKYHHOCTH npe- oőpasoaanm MSFOTOBI'leHHle s npeAbrnymeM CeKTOpe nponymoa " OAHOBpeMeHHOFO coanar—mn noőaanem—ioü cronmocm, a ranme npuMbiKawmero ancnopra u umnopra.

Ha Toune KOHeHHOI'O norpeőnemm BCTYl'laeT a Aeücrane oőparHan CBSI3b: omeceH—

nme K AaHHOMy ceKTopy nponopu,uonanbnbie norm xanuranoanomenuü, sanacos, nuuHoro u oőuxecraer—moro norpeőnei—mn saunroro Hacenermn OTAeanle ceKTopos mogem, tpaK—

Tye-r Kan KOCBeHHbIe uanepmxu eocnpousaogcraa.

Aarop paccmarpuaaer monenb :; Aayx acnekrax: Kan rpacpmc npoueccoa w Annama—

l-teCKyIO Taőnuuy memorpacneaoro őanauca.

Ltenbro monenn anneTcn uccnenoaanue cnocoőHocm euemneaxonommecxoü Bbl- paőomu acero Haponnoro xoaaücma. B xone ee anMeHeHHH momno noxanuaupoaars acuM—

me'rpmo, Haőmogaemyio memAy oteuecreeHHoü " Muposoü ouemcoű Hauuouanbuoro prna achmeTpmo, őonee TOI'O, momuo TipOCJ'ieAHTb 14 npw-IHHbr ee sosHuKHoaeHi—m.

B aakmowren—buoü uacm csoeü CTaTbM aarop npuaonm HeCKOJ'ibKO xapaxrepnbix npu- MepOB nna cnyuan, Koma HapOAHoe xo3ncrao a peSyanöTe umemmuxcn a BOCnpOHS-

aogcrae Hanpnmenuü Hecet norepn a MemAyHapoAHom oőmene.

SUMMARY

The author investigates in his study the eauilibrium conditions of the social reproduction process in an open economy. ln the investigation a model consisting of four sectors is applied.

The sectors of the model are as follows: extractive activities, production of semi—products, investment goods, production of final cansumer's goods.

The economic activities in each sector cover the transformation of works produced by the preceding sector and. at the same time. the creation of the value added as well as the

exports and imports.

At the point of final consumption the model is exposed to feedback effects: the invest—

ments. lncrease in stocks, the consumption of the population engaged in the individual sec- tors as well as the communal and social expenses proportionally divided among the sectors concerned are considered as indirect costs of reproduction.

The author discusses the model in two aspects: as a flow diagram and as an input—

output table.

The model aims at analysing the foreign trade potential of the national economy. By means of application of the model the asymmetry of evaluatíon of the national economic performance on the home and world market can be locolized; moreover. its causes can also

be followed.

ln the concluding part of the study the author shows characteristic examples of the cases when the economy is suffering a loss in foreign trade because of the tensions of the re—

production process.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Érdekes mozzanat az adatsorban, hogy az elutasítók tábora jelentősen kisebb (valamivel több mint 50%), amikor az IKT konkrét célú, fejlesztést támogató eszközként

Jelentős problémát okoz az egyes állóalapok számbavétele és érté- kelésa Különösen vonatkozik ez a magántulajdonban lévő állóalapokra, Mint már

alább negyedévenkénti adatok alapján) kell kiszámítani. Az éveleji és évvégi állományból számított átlag csak országosan alkalmazható, gaz—' daságonként az az

a következő: ,,A tröszt termelékenysége 20% -kal emelkedettf Ezt alapvetően két tényező alakította ki: egyrészt, hogy az egyes vállalatoknál emelkedett a

Ez gátolja a termelés folyamatos menetét, és oda vezet, hogy az anyagok egy része sem az értékesítő, sem pedig a beszerző vállalat készletében nem szerepel, ami azt a ve-

Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az építő anyagiparban, ahol már 1953—ban is csak 1,3 százalékkal emelkedett a termelékenység 1952-höz viszonyitva, 1954—ben l,7

A műhely, ha nem önállóan dolgozik, ha több műhelyből összetett szervezet része (bár részletező ismérvek szerint könnyen osztályozható lenne) az ipar

kenek és nettó termelésének arányától (01), valamint az első ágazat részéről a második ágazat részére teljesített ágazaton kívüli áruszállítások arányától füg-