STATlSZTlKAl lRODALMl FIGYELÓ
A kereskedelmi korlátok szintjét (: forga- lom irányának mutatószáma felhasználásá- val reprezentálja. A forgalom irányát az egy főre jutó feltételezett és tényleges export ér- ték eltérésében határozták meg. A határmen- ti kereskedelem változójának értéke 1 azok- nál az országoknál, amelyeknek legalább egy
— a vizsgálatba bevont -— kereskedelmi part- nerükkel közös határuk van. Segédváltozó- kat is bevezettek az európai közös piaci or- szágoknál. a Latin—Amerikai Szabad Keres- kedelmi Társulás országainál és Szingapur—
nál, ahol jelentős a közvetítő kereskedelem.
A vizsgálatban alkalmazott módszerekkel az ágazaton belüli kereskedelem indexének értéke 0 és 1 közötti, ha a regressziós egyen- let becsült értékének számításához logiszti- kus függvényt választanak. Emellett az egy- szerű legkisebb négyzetek módszere is hasz—
nálatos. részben a választott becslési eljárás eredményének ellenőrzésére.
Az egyszerű és a nem lineáris legkisebb négyzetek módszerének felhasználása a becsléseknél hasonló eredményt ad.
Az egy főre jutó jövedelem, a bruttó nem—
zeti termék, a kereskedelem iránya, a föld—
rajzi szomszédság változói és a segédváltozó regressziós együtthatója 1 százalékos szint—
nél szignifikánsak minden egyenletben. a földrajzi határ segédváltozó minimum 5 szó- zalékánál. A gazdasági integráció segédvál—
tozója azonban még 10 százaléknál sem szig- nifikáns valamennyi egyenletben, amikor az előbbi változókkal kombinálják. és kiesnek a becslési egyenletekből.
A koefficiens O,9O az egyszerű legkisebb négyzetek módszerével és 0.98 a nem lineá- ris négyzetek módszerével számítva. A két becslési eljárással nyert görbe nagyon ha—
sonló, és a regressziós görbétől csak kis eltérést mutat.
Az egyszerű legkisebb négyzetek módsze- rén alapuló becslésnél felfelé tér el India.
Mexikó, Ausztria és Franciaország, lefelé Görögország. Svájc és a Német Szövetségi Köztársaság. Az eltérések nagy valószínűség- gel inkább véletlen hibából eredők, mint gazdasági okokra vezethetők vissza.
A szerző a kapott eredményeket összeha- sonlítja egy másik tanulmány (szerzői Hav- rylyshyn és Cívan) eredményeivel, amely ha- sonló módon készült, illetve az egyenlet még export koncentrációs változót és az Európai Közös Piacra. valamint a gyorsan iparosodó országokra (NlC) vonatkozó segédváltozókat is tartalmazott. A regressziós egyenletek mindkét esetben megmagyarázzák az ágaza- ton belüli kereskedelem változóinak három- negyedét. Egyetlen kivételtől eltekintve a regressziós együtthatók szignifikanciája is hasonló volt mindkét tanulmányban. A szer- ző modellje az ágazaton belüli specializá- cióra ható politika változását is tartalmazza.
1149
Ez hiányzik a másik tanulmányból. A vál- tozó alapján kapott eredmény jelzi, hogy a nyitottság növekedése liberális kereskede- lempolitikát kíván, ami nagyobb ágazaton belüli kereskedelemhez vezet.
A tanulmány az ágazaton belüli speciali—
zációra vonatkozóan fejlett és fejlődő or- szágcsoportokra külön—külön is tartalmaz becsléseket. A fejlődő országok csoportjá—
ban a regressziós egyenletek bizonyító ere- je és a koefficiensek szignifikanciája magas.
A fejlett országok csoportjában hasonlósá—
got mutat a kereskedelem iránya, a határ- menti kereskedelem megléte éppÚgY. minta bruttó nemzeti termék és az egy főre jutó bruttó nemzeti termék belső kapcsolata.
Ezen változók regressziós koefficienseinek szignifikanciája csökken, az egyenletek bi- zonyító ereje viszonylag magas.
(Ism.: Deáky Györgyné)
DOROW. F.:
A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG 1985. ÉVI TÁRSADALMI TERMEKE
(Sozialprodukt im Jahre 1985.) — Wirtschaft und Statistik. 1986. 1. sz. 5—12. p.
A szerző a nyugatnémet gazdaság 1985.
évi teljesítményét elemzi az 1985. évi hoz- záadott érték. illetve e kategória főbb kom- ponenseinek növekedése alapján. A cím kis- sé megtévesztő. mivel társadalmi terméken a magyar közgazdász társadalom mást ért, mint amit a német közgazdászok a ,,Brutto- sozialprodukt"-on. Nálunk ez a fogalom lé- nyegében a GDP—nek felel meg. Ezért ta- lán helyesebb lenne a címben szereplő ,,So- zialprodukt"-fogalmat kissé szabadabban, nemzeti jövedelemnek fordítani.
A Bruttosozialprodukt 1985. évi alakulása alapján a nyugatnémet gazdaság az utób- bi évekbelí mérsékeltebb sikereihez képest jó évet zárt. Maga az alapkategória 1984- ről 1985-re változatlan árakon 2.5 százalék- kal nőtt, ami az 1980—1982-es visszaesés- ből való kilábolásra. az 1983-ban megkez—
dett fellendülés folytatódására utal. Ezt a növekedést nem követte jelentős infláció. Az árak átlagos növekedése 2,2 százalékot tett ki. Ezen belül az árváltozások összetevői is kedvező képet mutatnak, amennyiben a fo—
gyasztói árindex ugyancsak 2 százalékos volt. a külkereskedelmi cserearányok -— az importárak kedvező alakulásának következ- ményeként — javultak.
A Bruttosozialprodukt növekedése döntő—
en a termelékenység Zszázalékos növekedé- sének következménye. Kismértékben elősegí- tette a Bruttosozialprodukt növekedését a foglalkoztatottok számának 0.8 százalékos bővülése. A folyamat a munkanélküliség
1150 STATlSZTlKAl IRODALMI FlGYELO
szempontjából azonban némileg kedvezőt- len. mivel a munkanélküliek száma 1.7 szá- zalékkal nőtt. Mindez a Német Szövetségi Köztársaság demográfiai ciklusának követ-*
kezménye, amely 1985-ben kedvezőtlenül érintette a munkaerőpiacot. További növe- kedési impulzust jelentett a külpiac, amely a német gazdaság sikereit mintegy ,.visz- szaigazolta", így a márka erősödött a dol- lárral szemben. A belföldön megtermelt GDP (Bruttoinlandsprodukt) és a tényleges GDP (Bruttosozialprodukt) közötti különbség. a külfölddel szembeni jövedelmi szaldó 1985—
ben is jelentős aktívumot mutatott.
Figyelemre méltó a Bruttosozialprodukt mérlegének felhasználási oldala. Az export 10 százalékkal nőtt 1984-hez képest. ami a külföldi kereslet élénkítő hatásáról tanúsko- dik. Ugyanakkor az export növekedését az import mérsékeltebb növekedése kísérte (mindössze 7 százalék). Ez 72 milliárdos re- kord nagyságú külkereskedelmi aktivumot eredményezett. A tavalyinál gyorsabban nőtt mind a lakossági, mind az állami fogyasz—
tás. Elsősorban a gépek és gépi berendezé- sek gyártásának növekedése volt jelentős:
az építési célú beruházások és a készletek csökkentek. A vázolt képet a felhasználási oldalon nem befolyásolják az árváltozások.
A változatlan áras tendenciák a folyó áras folyamatokkal egyezők.
A szerző részletesen ismerteti a Bruttoso- zialprodukt alakulását kísérő jövedelmi fo- lyamatokat. Az összes rendelkezésre álló jö- vedelem a Bruttosozialprodukt növekedési ütemét meghaladó mértékben, 5,3 százalék- kal nőtt. ami a közvetett adók nagyon mér- sékelt, csak másfél százalékos növekedésé- nek eredrnénye. Az 5.3 százalék mögött el- sősorban a vállalkozói jövedelmek gyors nö—
vekedése húzódik meg. Ez 8,5 százalék volt a foglalkoztatottak rendelkezésére álló jö- Ledelmének százalékos növekedésével szem-
en.
Megjegyzendő, hogy ez még mindig gyor- sabb mind az árak, mind a Bruttosazialpro—
duktnak a növekedésénél. A jövedelemalaku—
lás hosszabb távú elemzése kétségtelenül gyorsulást mutat. Lényeges, hogy a munka- vállalók részére kifizetett bruttó bér 3 száza- lékkal nőtt. A rendelkezésre álló jövedelem növekedéséből hiányzó egy százalékot a munkavállalók létszámának már emlitett kö- zel egyszázalékos növekedése magyarázza.
Mindezen folyamatok eredményeképpen, va- lamint a végső felhasználás lassúbb növe- kedése következtében a megtakarítások nö—
vekedtek.
Az állami nettó beruházások nem nőttek, és 1985—ben az 1980-es évek nettó beruházá- sainak legalacsonyabb szintjén állnak. A vállalkozók nettó beruházásai a korábbi mélyponthoz képest nőttek, de az l985-re
jellemző nagyságot már 1984—ben elérték.
így 1984—ről 1985-re csak a külfölddel szem- ben fennálló követelések összege nőtt. Az állami szerepvállalás visszafogott mértékére utal az is, hogy az állami kiadások 1984—ről 1985—re lassabban nőttek. mint az állami be- vételek.
Külön értéke a tanulmánynak, hogy meg- állapításait jól dokumentálja. Táblái össze—
függő, mérlegszerű levezetéseket. 1980—ig visszamenő idősorokat tartalmaznak. A ten—
denciákat számos ábra mutatja be.
(lsm. : Boda György)
A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG GAZDASÁGKUTATÓ lNTEZETElNEK UKONOMETRlAl KONJUNKTÚRAMODELUE (Das ökonometrische Konjunkturmodoll der Wirt- schattforschungsinstitute. Version 1984. 4.) -— DIW Vierteliahrshefte. 1985. 3. sz. 281—291. p.
A német gazdaságkutató és konjunktúra- kutató intézetek közös modelljét az .,Ukono- metriai modellek" elnevezésű közös munka- csoport dolgozta ki. Ez a modell a nyugat- német gazdaság alakulásáról szóló ,.közös diagnózísuk". A munkaközösségben öt gaz—
daságkutató intézet vesz részt, a Deutsches Institut für Wirtschaftsforschungon kívül az lFO, a HWWA. az lFW és az RWl. Ezek az in—
tézetek félévenként készítenek gazdasági prognózist. a hagyományos előrejelzési mód—
szerek mellett korszerűbb technikával készü- lő eljárásokat, így az ökonometriai modell segitségével készülő prognóziskészitést is al—
kalmaznak. Ezt a közös ökonometriai mo- dellt folyamatosan továbbfejlesztik. A to- vábbfejlesztés nemcsak azt jelenti. hogy az időközben ismertté vált adatokkal a modell adatbázisa bővül. hanem azt is, hogy a mo—
dell magatartási egyenleteit is szükség sze- rint módositják vagy bővítik. Ezeket a mő—
dosításokat egyrészt a gazdaság vezetésé- nek, a belföldi gazdaságirányításnak :: vál- tozásai. a keretfeltételek módosulása. más- részt a világgazdaságban bekövetkező vál- tozások, valamint a gazdasági környezet vál- tozásai teszik szükségessé. Csak az ilyen.
állandóan mozgásban levő, rugalmas ma- dellszerkezet teszi lehetővé, hogy a modell az előrejelzési mechanizmus megbizható esz- köze legyen. Az eljárás elméleti alapjai.
standard technikája évtizedek alatt alakul- tak kí. Úgy tűnik, az alkalmazás ma már nagyrészt rutinmunka, s a szükséges módo- sítások keresztülvitele a számítógépek korá- ban már nem különösebben nehéz feladat.
Az említett modell korábbi változatait már jó néhány éve kidolgozták. A jelenlegi vál- tozatot 1984. negyedik negyedévében pon- tosították, s első ízben az 1985. évi tavaszi előrejelzési program során használták fel.
