A kulturális és oktatási fogyasztás az Európai Gazdasági Közösség országaiban

A KULTURÁLIS ÉS OKTATÁSI FOGYASZTÁS

AZ EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG ORSZÁGAIBAN

SZARVAS PÉTER

A nemzetközi gazdasági összehasonlítások kialakultnak tekinthető módszertana lehetővé teszi, hogy a gazdasági fejlettségen, a vásárlóerő-paritáson, a bruttó hazai termék szerkezetén — azaz az átfogó eredményeken —— túl a részeredményeket is elemzés alá vonjuk. Tekintettel a kulturális és oktatási szféra fontosságára, az iránta megnyilvánuló érdeklődésre, ezt a területet ,,nagyitjuk ki" a bruttó hazai termék kö-

réből.

Az alapul szolgáló összehasonlítást az Európai Gazdasági Közösség Statisztikai Hivatala készítette a tagországokról. Az Európai Gazdasági Közösség (EGK) —— az ENSZ ((l), (2)) és a KGST mellett — úttörő szerepet játszik a nemzetközi összeha- sonlítások kidolgozásában. Az EGK tette közzé a pillanatnyilag hozzáférhető leg- frissebb összehasonlitást (4), amelynek adatbázisát a továbbiakban számításaink-

hoz felhasználjuk.

Jelen tanulmány kiindulópontja az, hogy a bruttó hazai termék (GDP) részletes ár— és volumen-összehasonlításából kiemelhető és önmagában is elemezhető egy- egy, meghatározott szempont szerint kiválasztott termékcsoport-együttes, jelen eset- ben a kulturális és oktatási célú ,,termékcsoportok" együttese. Ezáltal összehasonlit- ható a kultúra és az oktatás mint a lakosság által "elfogyasztott" termék- és szol—

gáltatástömeg, feltárható, milyen tendenciák jellemzik a kultúra és az oktatás ,.fo—

gyasztását" a fejlett —- köztük néhány hazánknál nem sokkal gazdagabb — ország—

ban.

Az összehasonlítások középpontjában általában saját helyzetünk felmérése áll.

Ez azonban ebben a tanulmányban félreértést kizáró, explicit módon nem valósít- ható meg. Sokkal inkább az a cél. hogy bemutassuk a fejlett tőkés országok egy csoportjának kulturális és oktatási színvonalát, ilyen jellegű fogyasztásuk összeté—

telét, és ezzel alapanyagot nyújtsunk ahhoz. hogy saját feltételeink ismeretében fel- tárhassuk. kiválaszthassuk a követendő és elvetendő tendenciákat. Egyáltalán: meg- ismerjük az Európai Gazdasági Közösség országainak oktatási és kulturális körül—

ményeit.

Nyomatékosan fel kell hívni a figyelmet. hogy a nemzetközi összehasonlítások hibahatára — különösen a részletek felé haladva — meglehetősen nagy. Minél mé- lyebb dezaggregációs szintre szállunk alá ugyanis, annál kisebb a reprezentáció mértéke. nő az összehasonlítás hibahatára, különösen akkor, ha túlságosan hete- rogén termékcsoportról van szó. Nagyobb hibák elkövetését elkerülendő csak a kul-

turális és oktatási szféra összefoglaló kategóriát vizsgáljuk, az ennél részletezőbb

adatokat csak tájékoztatásul közöljük.

A*

MÓDSZERTANI ELEMEK

Hosszadalmas lenne az értékben számított nemzetközi összehasonlítások mód—

szertanát részletesen ismertetni. Az érdeklődő olvasó kimerítő leírást talál az eredeti művekben ((1). (2). (4)), a magyar nyelvű összefoglalóban (7). A témánk szem—

pontjából fontos fő lépéseket leírja egy korábbi tanulmány (5).

Néhány módszertani kérdésről azonban röviden szólni kell, mivel az EGK—or-

szágokra végzett összehasonlítás sajátos jellegzetességet hordoz.l

Az EGK számlarendszerében alkalmazott bruttó hazai termék fogalom gyakor—

latilag megegyezik az ENSZ szómlarendszerében alkalmazott fogalommal. Főbb ösz-

szetevői: a lakossági magánfogyasztás. a kormányzati fogyasztás és a bruttó felhal-

mozás. A számítás, mint más hasonló nemzetközi összehasonlításoknál'. itt is téte—

les átárazáson alapul. Ehhez mintegy ezer reprezentáns termék és szolgáltatás át-

indexét határozták meg úgy, hogy minden ország árszínvonalát minden más ország árszínvonalával összevetették. Az ezekből előállított összesített indexek még nem tesz-

nek eleget a tranzitivitás követelményének (például a francia—olasz és az olasz—

holland indexek szorzata nem adja kieg francia—holland indexet). ezért a páron- kénti összehasonlítások eredményei csak kiindulásul szolgáltak a további számítá—

sokhoz.

Végső soron a mennyiségek összehasonlítása átlagos EGK—árakon történik. az ún. Gerardi-féle formula alapján. Ennek lényege, hogy súlyozatlan mértani átlago—

lással történik a közösség ..átlagát" leképezni kívánó átlagos volumen— és árszer—

kezet kiszámítása.2 lgy minden országnak — lakosságtól, gazdasági fejlettségtől füg- getlenül — egyforma szerepe van a közös mérce kialakításában.

Az EGK az abszolút számokban kifejezhető eredményeket nem valamely tag- országának pénznemében, hanem semleges. fiktív valutában fejezi ki. Ezt a fik- tív valutát az egyes valuták vásárlóerejének súlyozott átlagolásával nyerik, amelyet FPS—nek (Purchasing Power Standard — vásárlóerő-standard) neveznek, de amely valutáris értékét tekintve megegyezik az EGK ,,közös pénzével", az elszámolási egy-

séggel.3

Az összehasonlítás egyik kulcsproblémája a reprezentáns termékek gondos ki—

választása és az árak pontos megállapítása. Az EGK Statisztikai Hivatala a való- ban azonos áruk összehasonlítása érdekében nemcsak minden országban előfor—

duló, hanem csupán két országban előforduló termékeket is összevetett. Az említett, közel 1000 reprezentáns közül a kulturális és oktatási szférát 50 csak két országban és 41 minden tagországban előforduló reprezentáns írta le.

Elemzésünk számára nem lehetett tökéletesen elkülöníteni a megfelelő termék—

csoportokat; az EGK-vizsgálatban nem jelennek meg tisztán a kulturális és ok—

tatási fogyasztás összetevői. hanem keverednek a szórakozás, a sport, a játék. a

hobby fogalmába tartozó elemekkel. A pontos áttekinthetőség érdekében felsorol—

juk. és röviden jellemezzük a vizsgált termékcsoportokat és az összevonással kép- zett összefoglaló kategóriákat (zárójelben a táblákban és a szövegben használt rö- vidített elnevezések):

1. Pihenés, szórakozás, kultúra, oktatás (továbbiakban: kulturális és oktatási ki- adások)

1.1. Kulturális célú készülékek és felszerelések, javítással együtt (továbbiakban: kul—

turális célú eszközök)

1 A leírást (B)-ból vettük át.

a Az ENSZ—összehasonlítás az ún. Geary—Khamis-féle formulát aikalmazza, ami súlyozott számtani ótla- golóst jelent.

3 European Unity of Account (EUA) — európai elszámolási egység.

A KULTURÁLIS FOGYASZTÁS

1 109

1.1.1. Rádió, televízió, lemezjátszó (továbbiakban: műsorközlők és -rögzítők)

1.1.2. Fotófelszerelés, hangszer, csónak és más jelentős tartós fogyasztási cikkek (to- vábbiakban: nagyobb tartós cikkek)

1.1.3. Egyéb szórakozást szolgáló javak (továbbiakban: egyéb kisebb javak)

1.1.3.i. Lemez. hangszalag, kazetta, kisebb sportcikkek, játékok (továbbiakban: lemez, kazetta stb.)

1.1.32. Vira'g

1.1.4 Kulturális célú készülékek alkatrészei, tartozékai és javítása (továbbiakban: tar—

tozékok és javítás)

1.2. Pihenési, szórakozási és kulturális szolgáltatások vendéglátás nélkül (továbbiak- ban: kulturális szolgáltatások)

1.2.1. Szinház, mozi. sport és egyéb rendezvények (továbbiakban: színház, mozi) 122. Egyéb kiadások (uszodajegy, fénykép-előhívás, rádió és tv-előfizetési díj) (továb—

biakban: egyéb szolgáltatások)

1.3. Könyv. újság, folyóirat (továbbiakban: írott kultúra) 1.3.1. Könyv

1.3.2. Újság, folyóirat, egyéb nyomdatermékek (továbbiakban: újság) 1.4. Oktatási, iskolai költségek( továbbiakban: iskolai költségek)

E termékcsoportok a lakossági fogyasztás kategóriái. A lakosság — az étkezés, a ruházkodás, a lakás, az egészségügy stb. mellett —- bevételeit ilyen (kulturális és oktatási) célokra fordítja.

Emellett a kormányzati (közösségi) fogyasztás és a felhalmozás meghatározott része is ugyanezt a célt szolgálja. Ezen a területen azonban — megnyugtató módon

—— csupán egy kategória különíthető el:

2. Oktató személyzetre fordított állami kiadások (továbbiakban: pedagógusok bére).

Nyilvánvaló, hogy ezenkívül egy sor más tétel is növeli a bruttó hazai ter- mék egészéből a kultúrára és oktatásra fordított részt. Ilyenek például az oktatási és kulturális intézmények fenntartására fordított állami kiadások (fenntartás, tan- eszközök, bútorok, berendezések vásárlása). Ezeknek a kiadásoknak elkülönítésére,

sajnos, nincs mód.

Következésképpen vizsgálatunk -— bár végig kulturális és oktatási kiadásokról szól — nem tartalmazza teljességgel mindazt, amit a bruttó hazai termékből egy év—

ben e célra elfogyasztanak.

Még egy megkülönböztetést célszerű tenni. Mindaz, amit az 1. pontban felso- roltunk, a lakossági kiadások közé tartozik, de nem meríti ki a kulturális és oktatási fogyasztás egészét. Ehhez a jelentős nagyságrendet képviselő, az állami költségve- tésből fedezett pedagógusi illetményeket is hozzá kell adni (2. pont). és ki kellene egészíteni — nem elkülöníthető -— további tételekkel. Mindenesetre, ha a továbbiak- ban lakossági fogyasztásról beszélünk a kultúra és az oktatás vonatkozásában, ezen az i. és a 2. pont összegét értjük.

AZ EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG ORSZAGAI KÖZÖTTI 'OSSZEHASONLlTÁS FÖBB EREDMÉNYEl

Mielőtt témánk részleteibe merülnénk, hasznosnak látszik megismerkedni az EGK-összehasonlítás átfogó eredményeivel, amelyek képet adnak a vizsgált orszá—

gok 1975—ös gazdasági fejlettségéről, a GDP makroszerkezetéről, az árszinvonalak különbözőségéről.

Az összehasonlítás fontosabb átfogó eredményeinek ismerete azért is fontos, mert az elemzés során olyan statisztikai mutatószámokat (például relatív volumen—

index) alkalmazunk. amelyeknek viszonyítási alapjául a bruttó hazai termék szolgál.

(Lásd az 1. táblát.)

1. tábla

Az EGK-összehasonlítás eredményei, 1975

" A

, A r A GDP A .

Egg? izusigyűlglge árszín— lakossági karzrgctuiny- (53221;

Ország termék volumene vonala* fogyasztas fogyasztás

(elszámolási ,

egységben) gzzázEgelíkgttlgg a GDP százalékában

Német Szövetségi Köztársa-

ság . . . 4891 116,4 112,0 60,4 13.8 25.8

Franciaország . . . 4736 112.7 108,0 60,4 ' 15,2 24,4

Olaszország . . . 3059 72.8 83,0 63,6 16,8 19,6

Hollandia . . . 4556 108.4 107,0 61,0 14.8 ' 242

Belgium . . . 4570 108.8 110.0 61.11 15,1 23.5

Luxemburg . . . 4709 112,l 105,0 63.0 12,5 24.5

Egyesült Királyság . . . . 3967 94.4 83.0 64.7 21,8 13,5

lrország . . . 2561 609 81,0 M 69,9 15.49 M,?

Dánia . . . 4743 112.9 119,0 59,9 21.0 l9,1

EurópaigGazdasági Közös— '

ség összesen . . . . 4202 100.0

100,0 619 16.5 21,6

* Az egyes országok GDP—szintű árszínvonala az EGK átlagos árszínvonalának százalékában.

** A felhalmozás a készletváltozást és a kiviteli (behozatali) többletet is magában foglalja.

A kulturális és oktatási fogyasztás színvonala

A kulturális és oktatási fogyasztás színvonaláról az elszámolási egységben ki- fejezett adatok és az EGK átlagfogyasztásához viszonyított volumenindexek tájékoz-

tatnak. (Lásd a 2. táblát.)

Az abszolút számokból kitűnik, hogy mind a lakosság kulturális és oktatási ki- adásai, mind a pedagógusok bérére forditott állami kiadások erőteljesen különböz- nek az EGK—tagországaiban. Az előbbiben majdnem háromszoros (Német Szövet- ségi Köztársaság -— Olaszország). az utóbbiban négyszeres (Dánia—lrország) a kü- lönbség. Jelentős differenciáltság mutatkozik meg a teljes kulturális és oktatási fo- gyasztás abszolút számaiban is. Kiemelkedően magas az egy főre jutó érték Dániá—

ban és Hollandiában; a középmezőnybe tartozik a Német Szövetségi Köztársaság, az Egyesült Királyság. Luxemburg, Franciaország és Belgium; erősen leszakadva kö- veti őket Olaszország és lrország. Az EGK átlagához viszonyított volumenindexek

alapján az átfogó és a részletező különbségek arányai is szembeötlenek.

A kultúrára és oktatásra fordított lakossági kiadások

A kulturális és oktatási kiadások tekintetében az országok élesen két csoportra

válnak. Az átlagot 25—35 százalékkal meghaladó kiadású csoportba tartozik a Né—

met Szövetségi Köztársaság, Dánia, az Egyesült Királyság és Hollandia, míg a töb- biek jelentősen elmaradnak az átlagtól. Ez utóbbiak között a belső különbségek is nagyok. Jelentősek tehát a kulturális kiadásokban megmutatkozó különbségek. Még a bruttó hazai termék alapján mért általános fejlettség szerint egyébként egymáshoz

közelálló országok is — mint Belgium és Hollandia —-, amelyek hagyományosan szo—

ros gazdasági. kulturális, sőt részben etnikai kapcsolatban állnak egymással, szá- mottevően — 30 százalékponttal — különböznek a kulturális és oktatási kiadások te- rén. Jelentős különbség van a Német Szövetségi Köztársaság és Franciaország kö—

zött is. A másik oldalon feltűnő az Egyesült Királyság kiemelkedően magas adata.

amely viszonylag alacsonyabb fejlettség talaján jött létre.

ési

_ngdá -:ni F'N'

v—c—u—u—v—p-emmmmmm—r FF—FFFFFFU—l—F'f—Fl—N

Fini

pmmggv —-:ni -'oi FF—Fpppmmmmmme

....FFFFFFX—FPFFPFN

AzegyfőrejutókulturálisésoktatásikiadásokazEGK-országokban !i;"; NémetF-_lll,E"ltEurópai KiadásicsoportSzövetségiágra;Olaszország!HollandialBelgiumiLuxemburgKirgálílssbáglrországDániaGazdasági Köztársaság!ll§Közösség Elszámolásiegységben 251,8147,41369252,9115, 155.875,767,01003 56,737,9 2293.6 69,530.1 23.2312.53 45,717. 6,64 41,426 H.!)7, 8 9

Kulturálisésoktatásikiadások. Kulturáliscélúeszközök... Műsorközlőkés-rögzítők... Nagyobbtartóscikkek.... Egyébkisebbjavak..... Lemez.kazetta....... Virág.......... Tartozékokésjavítás.... Kulturálisszolgáltatások... Színház,mozi....... Egyébszolgáltatások.... lrottkultúra........ Könyv.......... Újság..........22, Iskolaiköltségek......21.6, Pedagógusokbére.....132,5175. Együtt408.8352,8

203,5 94.ó 27,1 12.60 50,5 27,1 23,4 4.3 55,8 12,4 43,4 39,6 13,0 26,6 13.5 153,6 357,1

m'o?

uno!) N—

010!

C'.

ix ix

N!—

N

NOr—v—r—o—NF—a—

01

TN

N

wvío

ltooOsNNOhüíl-Oh'ü'MÉM N

.-l—

("_

st N

(u.—r—

NmI'sNGIOOÖü:

_

a .:m' "n vo

ovg— gemS—N

er—o'tno

WINN

17,41 51.23 15.812,3 35,427,4 3.46.0 198,5197.6 450.3[345,ol

m—oowlxwoogeamgnoüoo

"cuccom—nono m

mFt—m N

mdo m mhmo

333mww; Romm—

lDOsOOsOÚÉe—IDIND grmmNr—Mx—Rl'lnx—M

m

ONNOC—ÖNM'OOVDE' NNa—v-

'0 u.n

"'s;

N

N N

mamhdodd

§"R"% § ..

*".

m N

a"

's!—

*0 M

6

??

w—N

KiadásokozEGK—összesenszázalékában Kulturálisésoktatásikiadások.135,887,047,7123,772,464,5124,356.9124,8100.0 Kulturáliscélúeszközök...153.491.130.5164,780.067,9106,023,7147,9100.0 Műsorközlőkés—rÖgZítők...128,494,126,62092139,9113,3108.523.6201.1100.0 Nagyobbtartóscikkek....188947,618,3181,728,622.2126212.7120,6100.0 Egyébkisebbjavak.....163.897,429,5137.659,655.2103,222.81182100,0 Lemez.kazetta.......150,ó141,030.687.2347,241.389.341,3111,4100.0 Virág..........179,147,028,2195,373,971.4119,1.3126,1100.0 Tartalékokésjavítás....BSA123.3104,7153,597,7130267,467,4248,8100,0 Kulturálisszolgáltatások...126,9'79,263.474,246,655,0142,591.53101,6100.0 Színház,mozi.......106,583,178.2193,558.190,3104,8237,1119.4100,0 Egyébszolgáltatások....132.778,159,240,143.1544,9153250.296,5100,0 lrottkultúra........98,0103569,129,31DO,377,5119,987.9139.1100,0 Könyv..........1292"2.380.8121,594,664,675,456,9130,8100.0 Újság..........82,799,263,5133,1103,083,8141.7103,0143,2100,0 Iskolaiköltségek......160,041,539,325,244.4622188,954.81ó,3'lO0,0 Pedagógusokbére.....86.3114597,21292128.6147,390.738,7156,3100,0 Együtt114,598,869,0126,09ó,6101,7109,849,1138,3100,0

A KULTURÁLIS FOGYASZTÁS 1111

Talán némi magyarázatra lelhetünk, ha a különbségek mélyebb, dezaggre-

gáltabb régióiba szállunk alá. A kulturális és oktatási kiadásokat az EGK-nómen-

klatúra négy fő termékcsoportra bontja: kulturális célú eszközök, kulturális célú

szolgáltatások, sajtótermékek. iskolai költségek.

Olaszország és lrország — a két legkevésbé fejlett ország —- kivételével min—

denütt a kulturális célú eszközök, azaz a tartós fogyasztási javak képviselik a leg—

nagyobb tételt. lgazolódni látszik az a tétel, hogy a fejlettségi szinvonal magasabb fokán a kulturális szférában előretörnek az árujavak.

Feltűnően magas e cikkek vásárlása azokban az országokban (Német Szövet- ségi Köztársaság, Hollandia), ahol régi ipari—technikai és így fogyasztási hagyomá—

nyok vannak. Az ezekben az országokban létrejött nagyvállalatok (Phillips, AEG,

Grundig stb.) számára állandóan ható. jól felfogott üzleti érdek —- sok tekintetben

a kivitel fejlesztésének feltétele is —— a hazai piac állandó bővítése. lrország és Olasz- ország esetében viszont a kulturális célú eszközökre fordított kiadások az EGK át- lagos kiadásának csupán negyedét—harmadát teszik ki, addig a kulturális szol- gáltatások és az írott kultúra eléri a 60—90 százalékot.

A fogyasztási cikkek egyik kategóriája a tartozékok, alkatrészek és javítási szol- gáltatások. Első megközelítésben azt várhatnánk. hogy itt azután igazán érvényesül

a komplementaritás, a két fogyasztási csoport együtt mozog. Ehelyett egyfajta for- dított arányosság tűnik elő. A kulturális áruk viszonylag alacsony fogyasztásához az

EGK—átlagot meghaladó javítási és alkatrészköltségek társulnak. míg a magas fo- gyasztás esetenként (Német Szövetségi Köztársaság. Egyesült Királyság) viszonylag

alacsony kiegészítő költségekkel párosul. Olaszországban. lrországban a kulturális célú eszközök fogyasztása messze elmarad a Német Szövetségi Köztársaságra meg- állapított értéktől, javításra, alkatrészre viszont abszolút értelemben is többet költe—

nek. E jelenség hátterében minden bizonnyal az húzódik meg, hogy a szegényebb országban kényszerűen többet fordítanak a meglevő — többnyire régi — készülékek javítására, mint a gazdagabb országban, ahol a javítás helyett gyakran inkább újat

vesznek.

A kulturális és oktatási kiadások nagy tétele a szolgáltatások. ltt abból kellene kiindulni, hogy — mint ismeretes —— van bizonyos verseny egyfelől a színház, a mozi és egyéb szórakoztató rendezvények. másfelől a műsorközlés (rádió, tévé) között.

Ennek hatása azonban csak egyes esetekben mutatható ki. Belgiumban az átlag- hoz hasonlítva feltűnően alacsony a szolgáltatások igénybevétele, szemben a mű- sorközlő és -rögzítő berendezéseknek az átlagot meghaladó fogyasztásával. lror—

szágban is érvényesül a versengés, csak éppen ellenkező értelemben; alacsony áru—

fogyasztáshoz a szolgáltatások magas színvonalú igénybevétele járul. Viszont Hol—

landia esetében mindkét területen az átlagot lényegesen meghaladó, Franciaor—

szágban és Olaszországban pedig attól elmaradó fogyasztással találkozunk.

A kulturális fogyasztás másik hagyományos szférája. a szolgáltatások mellett az írott kultúra. Bár vannak számottevő különbségek, mégis talán itt a legegysége—

sebb a színvonal, ami nagyrészt annak köszönhető. hogy a minden országban na—

gyobb súlyt képviselő újságfogyasztás viszonylag kiegyenlített.

A lakossági kiadások utolsó csoportja, az iskolai költségek nagy szóródást mu—

tat, amely mögött minden bizonnyal az iskolarendszerben meglevő különbségek, a magán és az ingyenes állami oktatás országonként eltérő aránya rejlik. Csak az ilyen típusú különbségek indokolhatják a közel azonos fejlettségű Dánia és Né- met Szövetségi Köztársaság közötti tízszeres rést.

Bár a pedagógusok bére a kormányzati kiadások között szerepel. vagyis nem terheli a lakossági kiadásokat, a pedagógusok ,.szolgáltatása" — az oktatás —— a

A KULTURÁLIS FOGYASZTAS 1113:

fogyasztás része. Szerepeltetését emellett az is indokolja, hogy az EGK átlagában e tétel abszolút nagysága eléri a kulturális és oktatási kiadások háromnegyedét.

A volumenindexek arról tanúskodnak. hogy — a Német Szövetségi Köztársaság ki—

vételével — összefüggés van a fejlettség és a pedagógusok illetménye között.

Megalapozottan feltételezhető, hogy a kulturális és oktatási kiadások orszá- gonkénti nagyságának egyik meghatározója az országok fejlettsége. Ha valamely országban nagyobb a bruttó hazai termék, magasabb az életszínvonal. így a fo—

gyasztás, több jut annak egyes elemeire is. Bár van jónéhány egyéb tényező (fo—

gyasztási szokások, árarányok stb.), amelyek a fenti összefüggést befolyásolják, ér—

demes megvizsgálni, hogy a fejlettségi különbségek kiszűrése után milyen eltérések mutatkoznak meg az országok között. Technikailag az ún. relatív volumenindexeket

számítottuk ki./'

3. tábla

Az egy főre jutó kulturális és oktatási kiadások relativ volumeníndexe*

(Index: EGK'összesen : 100)

Néma Egye—

, , _ SZÉV'Ét' Francia— Olasz- Hollan' Belgi— Luxem— sült , , ,

KIOdGSI csoport seg'i ország ország dia um burg Király— lrorszag Dania

Koztar- ság

sasag

1. Kulturális és okta—

tási kiadások . . 11ó,7 77,2 65,5 114,l óó,5 57,5 131,7 93,4 110.5 1.1. Kulturális célú esz-

közök . . . . . 1319 80,8 41,9 151,9 735 60,6 112.3 38.9 1310 111. Műsorközlők és

orögzitők . . . . 110,3 83,5 36.5 193.0 128,6 101,1 1149 38.8 178,1' 1.1.2. Nagyobb tartós

cikkek . . . . . 162,3 422 25,1 167,ó 26,3 19,8 133,7 120,9 106.8 1.1.3. Egyéb kisebb javak 140.7 86,4 40,5 1269 54,8 49,2 109.3 37.11 104.7 1.1.3.1. Lemez, kazetta . . 129,4 125,1 42.0 81,0 43,4 36.8 94,ó 67.8 98,7 1.1.32. Virág . . . . . 1539 41,7 38,7 1802 67,9 63,7 126.3 2.1 111,7

1.1.4. Tartozékok és javi—

tás . . . . . . 75.9 109,4 143,8 141,6 89,8 11ó,l 71.41 110,7 220,4'

1.2. Kulturális szolgál-

tatások . . . . 109,0 70,3 87,1 68,5 42.8 49,1 151,0 150,7 90.0 1.2.1. Színház. mozi . , 91,5 73.7 107,4 178,5 53,4 806 l1l,0 389,3 105,8'

122. Egyéb szolgáltatá-

sok . . . . . . 114,0 69.33 81,3 37.0 398 40,1 162,3 82,4 85,5 1.3. lrott kultúra . . . 842 91.8 95,1 1193 922 69,1 127,0 144,3 1232

1.3.1 Könyv . . . . . 111,0 99,ó 111,0 1121 869 57,6 79,9 93,4 1159

1.3.2. Újság . . . . . 71,0 88,0 87.2 122,8 947 74,8 1501 169,1 126,8 1.4. Iskolai költségek . 137,5 36,8 54.0 232 40,8 55,5 200,1 90.0 14.11

2. Pedagógusok bére 74,i 101.ó 133,5 1192 118? 809 96,1 63; 771383"

Együtt 98,4 87,7 ; 94,8 11ó,2 , 88,8 90,7 116,3 80,ó 122,5

* Az egyes termékcsoportok volumenindexének és a GDP volumenindexének hányadosa.

Különösen a teljes — a pedagógusok bérével együtt vett — kulturális és okta—

tási fogyasztás relatív szinvonala mutat erőteljes kiegyenlítődést. A fejlettségi kü—

lönbségek kiszűrése nyomán a majdnem 90 százalékpontos rés (Dánia -— lrország) alig több, mint 40 pontra szűkült. Anélkül, hogy a termékcsoportonkénti elemzést újra elvégeznénk, rá kell mutatni arra, hogy a kulturális célú eszközök és az irott—

4 A relatív volumenindex egyenlő a termékcsoportok volumenindexének és az adott ország EGK-átlagáhozu viszonyított GDP—jének (a GDP volumenindexének) hányadosával.

kultúra esetében a szélső értékek csökkentek, viszont a kulturális szolgáltatósoknól

és az iskolai költségeknél növekedtek. Vagyis, bár a fejlettségi különbségek összes—

ségében befolyásolják az oktatási és kulturális fogyasztást, az egyes részkategóriókra nem szükségszerűen érvényes ez az összefüggés.

,Árviszonyok

Az egyes termékcsoportoknak a kulturális és oktatási fogyasztas mennyisége mellett érdekes és jellemző adata az úr. amely ebben a vizsgálatban a GDP ór- színvonalóhoz viszonyított formában jelenik meg.

4. tábla

A kulturális és oktatási kiadások árindexe

(lndex: GDP-árszínvonal : 100)

gémek E !

zövet- - "

Kiadási csoport ségi ággal;- 313229— chlilgn— Belgium Lgüegu- Éiyr§?;1_l lrorszóg Dánia Köztar—

súg sasag

1. Kulturális és okta-

tasi kiadások . . 94.3 117,1 128,7 88,5 103,0 879 89,0 83,4 1023 1.1. Kulturalis célú esz-

közök . . . . . 882 111.1 122,4 83,1 101,8 91.4 1D0,0 111 962—

1.1.1. Műsorközlők és

-rögzítők . . . . 76,5 114.6 129,5 89,5 97,3 91,2 102,8 125,1 1DD.3 1.1.2. Nagyobb tartós

cikkek . . . . . 83.11 1014.1 151.7 91,6 95,8 92,1 106.D 127,4 803 1.1.3. Egyéb kisebb javak 92,7 109,5 123,9 71,ó 105,3 91.1 972 1103 97.7 1.1.3.1. Lemez, kazetta . . 92,9 101,4 119,1 109,8 101,7 99.9 91,5 1089 93.15 1.1.32. Virag . . . . . 92.41 137,5 1296 51,6 108.0 85,6 102,1 14z1,8 102,1 1.1.4. Tartozékok és javí-

tós . . . . . . 128,7 11ó,9 91,2 119,4 122,8 94,1 879 78,1 89,4 1.2. Kulturalis szolgal-

tatások . . . . 101,8 1253 149.6 87,8 109,4 722 91,0 68,0 106,1 1.2.1. Színház, mozi . . 144.7 170.5 222,5 72,9 10'7,1 492 1282 482 892 122. Egyéb szolgáltató—

sok . . . . . . 91,9 111,6 1222 1083 110.3 872 83,8 94.8 112,1 1.3. Irott kultúra . . . 105.8 114.4 111,1 1012 102,7 102,3 79,7 93,4 108,4 1.3.1. Könyv . . . . . 109.4 82,1 110.3 113,5 94,5 1045 92,5 975 1162 132. Újság . . . . . 103,1 1322 111,6 95,ó 106,4 101,4 76,4 92.4 105.0 1.4. lskolai költségek . 89,5 165,3 114,5 15491 92,8 61,9 56,4 57.1 240,6 2. Pedagógusok bére 109,3

87.0 76,4 122.3

1079

141,5 87.7

98,5 99,3

Az úr azért is fontos. mert a fejlettségi színvonal és egyéb tényezők mellett az egyes termékcsoportok fogyasztásának mennyiségét az árarányok is befolyásolják.

.A fogyasztás órrugalmassógónak jelenségéről van szó. amely általánosságban ab- ban nyilvánul meg, hogy a viszonylag drágább termékek fogyasztása alacsonyabb, mint az olcsóbbaké. Joggal tulajdoníthatunk az áraknak fontosságot. mivel a kul- turólis fogyasztás termékcsoportjairól nyugodtan feltételezhetjük, hogy nem tartoz-

nak az úr alakulósóra érzéketlen javak közé, mint például a közszükségleti cikkek.

Az árarányok érzékeltetésére az egyes termékcsoportok árait az illető ország teljes bruttó hazai termékének órszínvonalóhoz hasonlítottuk. Bizonyos mértékben talán helyesebb lett volna a GDP—n belül csupán a lakossági fogyasztás árszínvo-

;nalót tekinteni bázisnak, hiszen a fogyasztó vósórlósi értékrendjét a GDP másik két fő összetevőjének, a kormányzati fogyasztásnak és a felhalmozósnak az_órszín—

A KULTURÁLIS FOGYASZTÁS 1115

vonala kevéssé befolyásolja. Mivel azonban a vizsgálatot kiterjesztettük a kormány- zati fogyasztáshoz tartozó egyik tételre, a pedagógusok illetményére, szükségünk van a szélesebb viszonyításra.

A 4. táblából azonnal megállapítható. hogy az árak jóval kevésbé szórnak. mint a korábban vizsgált mennyiségek. Ez rögtön érthetővé válik, ha arra gondolunk, hogy az árujavok ténylegesen vagy potenciálisan külkereskedelmi forgalomba ke- rülnek, és így árukat a világpiac erőteljesen befolyásolja, tendenciaszerűen az egy- ségesedés irányába húzza. Különösen érvényes ez a belső vámhatárokat megszün- tető Európai Gazdasági Közösség országaira. A kulturális és oktatási kiadások egé- szét éppen ezek az árujavak, súlyuknál fogva, nagymértékben befolyásolják. Ugyan- akkor néhány termékcsoport a javaknak (és szolgáltatásoknak) ahhoz a köréhez tartozik. amelyek többnyire nem kerülnek. vagy csak részlegesen kerülnek külke—

reskedelmi forgalomba, ezért áralakulásukra nem a világpiac, hanem főként a belső piaci viszonyok hatnak erőteljesen. A vizsgált körből egyértelműen ilyenek a szol- gáltatások, az áruk közül például a csak bonyolultan, nagy szállítási költséggel ex- portálható virág. Jól megfigyelhető, hogy ezeknél a termékcsoportoknól — kulturá- lis szolgáltatások és azon belül is különösen a színház és mozi, iskolai költségek —- jóval erőteljesebb az árak országok közötti szóródása, mint a külkereskedelembe

bekerülő árujavaknál.

Ami a kulturális és oktatási kiadások összességének a GDP árszínvonalához viszonyított árát illeti, jól látható, hogy vannak olyan országok, ahol az ár viszony—

lag alacsony (lrország, Luxemburg, Hollandia, Egyesült Királyság), máshol — külö- nösen Olaszországban és kisebb mértékben Franciaországban — magas. Ha össze- vetjük az árindexeket a relatív (fejlettségi különbségektől megtisztított) volumenin- dexekkel, igazolódni látszik az, amit az árrugalmasságról írtunk. Ahol a kulturális és oktatási kiadások árszínvonala alacsony. ott általában többet is fogyasztanak (Egyesült Királyság, Hollandia. Német Szövetségi Köztársaság). ahol ellenben dró- gák ezek a javak és szolgáltatások, ott a fogyasztás is kisebb (Olaszország. Fran- ciaország). Élesen elüt ettől Luxemburg és lrország, ahol a mérsékelt árszínvonal nem jár együtt magas fogyasztással. De ezekben az esetekben valószínűleg különös tényezők hatása játszik közre: Luxemburg kis mérete és a nyelvi kapcsolatok lehe- tővé teszik a kereskedelmi forgalmon kívül zajló ,.magán importot". aminek figye- lembevétele bizonyára emelné a fogyasztást. (Csak egy példa: nagyon sok luxem- burgi diák tanul belgiumi és kelet-franciaországi egyetemen). lrország esetében nem világosak az okok.

Áttérve az egyes országokon belüli árarányok vizsgálatára, megállapítható, hogy az országok egy részében (Német Szövetségi Köztársaság, Dánia. Belgium), az egyes termékcsoportok közötti árarányok viszonylag összehúzottak. míg más orszá-

gok esetében (lrország. Olaszország) erősebben szóródnak.

A Német Szövetségi Köztársaságban csupán két kiugróan magas árszínvonalú termékcsoport van: a kulturális célú eszközök tartozékai és javítása. valamint a színház és mozi. Mindkét esetben élőmunka—igényes szolgáltatásról van szó, ahol a magas bérköltségek határozzák meg az árakat. Nyilván ugyanezért magas Francia- országban is a színház és mozi árszínvonala. Ugyanez a kategória kiugróan drága Olaszországban is. ahol az említett tényező jóval kisebb szerepet játszik.

A kevésbé fejlett országokban (lroszág. Olaszország) rendre magas a kulturá- lis célú eszközök és különösen a műsorközlők és —rögzítők, valamint a nagyobb tar- tós cikkek árszínvonala.

Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy a fejlettebb országokban általában vi—

szonylag drágák azok a fogyasztási elemek. amelyeknek előállításához sok élő mun-