Statisztikai lexikon

(1)

(

A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE Es MÓDSZERTANA MATEMATIKAI STATISZTIKA

STATISZTIKAI LEXIKON

(Sztatiszticseszkij szlovar'.) Moszkva. 1965.

Sztatisztlka. 708 D

A statisztikai adatok, a statisztikai in—

formációk iránti igény az utóbbi évtize-

dekben a tudományok és a gyakorlati élet területén egyaránt rendkívüli mér-

tékben megnövekedett. Nemcsak a köz—

gazdászok, történészek, geográfusok és más tudományok művelői, hanem a gaz—

dasági és politikai élet vezetői, irányítói sem nélkülözhetik munkájukban a sta—

tisztikai információkat. A statisztikai

adatok, mutatók azonban általában csak

a statisztikai fogalmak és módszerek is—

méretében értelmezhetők helyesen. Ám

a szükséges fogalmak, módszerek tisztá—

zása még a statisztikai irodalom'ismerete esetében is bizonyos nehézségekkel jár, esetleg több kiadványt, módszertani

kézikönyvet stb. is át kell tanulmányozni

ahhoz, hogy a keresett módszer vagy fogalom magyarázatát megtaláljuk. Egy statisztikai lexikon, amely betűrendben

tartalmazza a legfontosabb statisztikai

fogalmak, módszerek és eljárások rövid magyarázatát, nagy segítséget nyújthat nemcsak a statisztikai adatok helyes értelmezéséhez, a módszerek megismeré—

séhez hanem esetleg e fogalmak, mód- szerek gyakorlati alkalmazásához is.

Nagy praktikus hasznuk ellenére a statisztikai lexikonok száma igen kevés.

A második világháború óta megjelent néhány ilyen típusúmunka közül általá- ban ismert a Kendall—Buckland: Dictio-

nary,1 valamint az I. Ju. Piszarev által szerkesztett Szlovar —szpravocsnik2. Báre

1 M. G. Kendall—W. R. Buckland: A Dic—

tionary of statistical Terms. Oliver and Boyd.

Edinburgh. 1957. Második kiadás. Nemzetközi Statisztikai Intézet. Heiner Publishing Com- pany. New York. 1960. 575 old.

2 Szlovari-szpravocsnik po szociai'no—ék'ono—

micseszkoj sztatisztike. Goszplanizdat. Moszk- va. Első kiadás 1944. Második átdolgozott és ki- egészített! kiadás 1948. 486 old. (Szerk. I. Ju. Ptvm s'zarev.) Az első kiadás ismertetését lásd stai- tísztikai Szemle. 1946. évi 10—12. sz. 145—146.

old.

' gazdaság— és

lex—ikonok cím'szavai nem ölelik fel a sta—

tisztika több fontos területét, jelentősé-

gük a statisztikai ismeretek terjesztése szempontjából nem szorul bizonyításra.

Az utóbbi fontosabb címszavainak ma—

,gyar fordítását. például a Statisztikai

Szemle "Statisztikai Szótár" elnevezésű

rovatában 1949—ben és 1950—ben rendsze- resen közölte.

A közelmúltban a Szovjetunióban meg-

jelent Sztatiszticseszkij Szlovari-n'ak (szóról-szóma ,,Statisztikai Szótár", tartal-

mát tekintve azonban helyesebb ,,Sta—

tisztikai Lexilkon"—nak nevezni) éppen az a célja, hogy olyan tudományos-tájé—

koztató művet bocsásson a statisztika iránt érdeklődok rendelkezésére, amely felöleli a statisztikai tudomány és gya-

korlat egész területét, sőt a statisztikával * ; "

határos társadalomtudományok, a politi—

kai gazdaságtan, a népgazdaság—tervezése, a népgazdasági ágak gazdaságtana, a

_munlka gazdaságtana, a termelés szerve zése és gazdaságtana, a munka műszaki, normázása és a számvitel legfontosabb—

' terminusait is. Ennek megfelelően *a fő témakörök, amelyek a több mint 3000 címszó összegyűjtésénél alapul szolgál—

tak a következők:

általános statisztika, matematikai sta—

tisztika, népességi, ipari—építőipari, beru—

házási, mezőgazdasági, közlekedési, táv- közlési, anyagi-műszaki ellátási, bel— és külkereskedelmi, városgazdasági, köz- üzemi és lakásgazdálkodás—i, pénzügyi, kulturális, egészségügyi, * birósági, kato—

nai, politikai statisztika, termelési folya—

matok és termékminőség ellenőrzésének

statisztikája, külföldi statisztikai szervek,

statisztikai adatforrások és folyóiratok, tőkésországok statisztikája, statisztika története, statisztikai munka gépesítése, statisztika-i tájékoztatás, oktatás, terve—

zés, könyvvitel és operatív számvitel.

A legtöbb az általános statisztikai, a matematikai statisztikai, valamint a materhatika gazdasági alkal—

mazásával kapcsolatos módszertani cím—

(2)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

szó, de elég bőven tartalmaz a Lexikon olyan címszavakat; is, amelyek a" statisz—

tika szovjetunióbeli és külföldi torteneté—

vel, a szocialista és tőkésországok hiva- talos statisztikai szervezetével, a nemzet—

közi statisztikai szervek tevékenységével

foglalkoznak. ,

A magyar statisztikáról is készült cim—

szó, mely viszonylag bőven ismerteti a

magyar statisztika szervezetét és kiad-

ványait. A Lexikon használhatóságat, tartalmának igazi értékét temészetesen csak a gyakorlat dönti el, de egy röv1d

átnézés is arról győz meg, hogy például

a gazdaságstatisztikai, matematikai sta—

tisztikai, statisztikatörténeti címszavak

szabatos megfogalmazásban igen gazdag információt tartalmaznak. Feltehetően terjedelmi okok, korlátok játszottak közre abban, hogy a Lexitkonból kima-

radtak a statisztika története jelentős

személyiségeinek életnajzát és főbb mű-

veit tartalmazó címszavak.

A nagyterjedelmű, szép kiállítású Lexi—

kon létrehozása, kiadása nagy erőfeszí—

tést és szervező munkát kivánt meg a

mű szerkesztőitől, mindenekelőtt A. I.

Ezsov főszenkesztőtől és A. Ja. Bojarszkij főszerkesztő—helyettestől.

(Ism.: Gyulay Ferenc)

BLITZ, R. C. — BRlTTAlN, J. A.:

A LORENZ-GÖRBE KITERJESZTÉSE KÉT VÁLTOZÓ KORRELÁCIÓJÁRA

(An extension of the Lorenz diagram to the correlation of two variables.) —— Metrón. 1964.

1—4. sz. 137—143. p.

Szerzők cirkkükben az e tárgyban már régebben írt saját, valamint más kurta—

tók vizsgálódásainak eddigi eredményeit foglalták össze tömör rövidséggel.

A Lorenz—görbe igen szemléltetően

tükrözi a jövedelem, a jólét és egyéb

olyan változók szóródását, nagy koncent—

rációját, amelyek általában mindenkit

érdekelnek. Legyen például F(ac) az

x—nél alacsonyabb jövedelemben része—

sülők száma A(x) jövedelemmel. Ha A(z)-et F(x) függvényeként ábrázoljuk, akkor a P1 (1;1) pontot az origóval össze—

kötő folytonos görbe—vonulatot kapunk,

amely azonban mindenütt a két pont kö—

zötti szakasz alatt marad (1. görbe).

A koncentráció mértékét Gini szerint az l. görbe és az említett szakasz közötti területnek a szakasz alatti háromszög területéhez való aránya adja, amely 0 és 1 közötti értékeket vehet fel:

7$

659

1

G : _:zhjr A(x)dF(w)

()

A G arány tulajdonképpen x—nek a

szóródását mutatja. Ennek a megoldás—

nak két változó "korrelációjára való ki—

terjesztése a sokaságnak egy másik (y)

változó szerinti átsorolásával valósítható

meg. Jelentse y a jövedelemben része—

sülők képzettségének mértékét, F(y) azon

jövedelemben részesülők számát, akiknek

képzettsége alacsonyabb, mint y, A(y) pedig az A(y)—ba tartozók jövedelmét. Az A(y)—t F(y) függvényében bemutató görbe vonal (2. görbe) a szakasz és az 1. görbe között helyezkedik el.

Ennek az értelmezésnek néhány igen

hasznos tulajdonsága van. Ha na'—nek és y—nak a Spearman- vagy Kendall—féle

sorkorrelációja teljes, a korrelációs görbe (Z.) azonos lesz a Lorenz—görbével (1.).

Ha nincs korreláció, a korrelációs görbe

majdnem egybeesik a szakasszal. A kettő

közötti pozitiv korrelációt a 2. görbe, a teljes negatív korrelációt pedig egy, a

szakasz fölött elhelyezkedő görbe vonal

(3. görbe) ábrázolja. Könnyen belátható, hogy a 3. görbe a Lorenz-görbének a sza—

kasz középpontja körüli 1800—05 elforga—

tásából adódik, és annak az esetnek fe— ,

lel meg, amikor F(x) az x—nél magasabb

jövedelemmel rendelkezők számát (je—

lenti, nem pedig fordítva.

A szórási diagramhoz és a Lorenz—

görbéhez hasonlóan a korrelációs görbé—

nek is sok előnye van az egyszerű Sta—

tisztikai számsorral szemben.

Az eloszlás terjedelmével vizsgálható a, korreláció jellege, vagy kimutatható

például, hogy a képzettség mértékében

bekövetkezett változásoknak van—e be—

folyásuk a jövedelemből való részese—

:désre. A két görbe összehasonlításából leolvasható, hogy a korrelációs görbe

meredekebb, mint a Lorenz—görbe, de

mind a kettő monoton növekvő. Kimu—

tatható az is, hogy a Lorenz—görbe in—

flexiós pontmentesen folytonosan nö—

vekvő, míg a korrelációs görbénél lehet- séges jelváltás. Az ilyen inflexiós pon—