A holland idegenforgalom

324

korlátozza a fejlődő országok exportját (e—

miatt a korlát miatt a fejlődő országok egy része elhanyagolja mezőgazdaságának fej-—

lesztését). Mindezek ellensúlyozására, meg—

szüntetésére a következő javaslatokat teszi;

a többoldalú kereskedelmi egyezmények rendszerét kell megteremteni; a szocialista országoknak is liberalizálni kell kereskedel- müket; a veszteséges mezőgazdasági termé—

kek termelését a fejlett országokban csök- kenteni (esetleg megszüntetni) szükséges;

ugyanakkor a fejlődő országokban növelni kell a mezőgazdasági termelést.

(lsm.: Szabóné Medgyesi Éva)

A HOLLAND lDEGENFORGALOM

(The Netherlands.) —- International Tourlsm Re—

port. 1988. 2, sz. 5—20. p.

Az idegenforgalom jelentékeny szerepet tölt be Hollandia gazdaságában: 1986—ban a nemzetközi és a belföldi turizmusból szár- mazó bevételek összege az ország személyi fogyasztásának 10 százalékával volt egyenlő, s az összes foglalkoztatottaknak 5 százaléka dolgozott az idegenforgalmi szektorban.

Az 1980-es évtized elején bekövetkezett gazdasági pangás nagymértékben fellendí—

tette a belföldi turizmust, ezzel mérsékelte a korábban egyre növekvő idegenforgalmi mérleghiányt. A recesszió elmúltával azonv bon ismét nőtt a külföldre utazó hollandok száma, és azoké a szomszédos országbelie- ké is, akik Hollandia helyett szívesebben utaznak távolabbi és kedvezőbb éghajlatú vidékekre. További problémája a holland idegenforgalmi szektornak, hogy a külföldi látogatók -— az átlagot tekintve —— viszonylag rövid időt töltenek az országban. A vendég—

éjszakák száma 1985-ben átlagosan 2.8 volt, szemben az 1983. évi 3,06—dal_ Ennek oka az ország területének kicsinységében, illetve abban keresendő, hogy a külföldiek rendsze—

rint nem végcélként, hanem utazásuk egyik állomásaként keresik fel Hollandiát.

A kormány az ország egyik kiemelt fek odataként kezeli az idegenforgalom fejlesz- tését Hollandia természeti adottságainak és kultúrájának hatékony felhasználásával.

Több mint 2500 kemping és még számos egyéb szálláshely áll az idelátogatók ren—

delkezésére. Nehezítik a fejlesztést a kedve- zőtlen éghajlati viszonyok, és meg kell küz—

deni az idegenforgalom növelését ellenzők táborával is. Sokan úgy látják, hogy a nem—

zetközi turizmus fellendülése magával hozta a holland városok erkölcsi szintjének süllye—

dését, a bűnözés, a kábitószerofogyasztás el- terjedését.

Sok európai országhoz hasonlóan, a hol- land statisztika is csak a nyilvántartott szál—

STATISZTl KAl lRODALMl FIGYELÖ

láshelyekre érkező külföldiek számát figyeli meg. Ennek egyik hátránya, hogy a több szálláshelyen megfordult látogatókat több—

ször veszik számba, a másik, hogy nem szo- repelnek az adatokban a rokonoknál, borá—

toknál szállást kapó külföldiek. A vendégéj—

szakák számának az elemzése sem vezet sokkal pontosabb eredményre, mivel a ki—

mutatott fluktuáció sok esetben nem a ló—

togatók számának a változását jelenti, ha- nem csak az átlagos tartózkodási idő csök- kenését. Célszerűnek látszott ezért, hogy két- féle számbavételt végezzenek: a nyilvántar—

tott szálláshelyekre való érkezések és a kü—

földiek által eltöltött éjszakák számára vo- natkozóan.

Korábban a holland kormány kevéssé fog—

lalkozott az idegenforgalom fejlesztésének kérdéseivel, 1979 óta azonban kiemelt fel- adatként kezeli a szálláshelyek és az infra- struktúra színvonalának emelését, áraik el—

lenőrzését, a szolgáltatások minőségének javítását és az ezeket elősegítő tevékenyséa gek ösztönzését. A fokozottabb állami be—

avatkozást indokolta az 1980-as évtized első felében tapasztalt fellendülés, ami annak volt a következménye, hogy az autós magán—

turizmus elterjedésével egyre több látogató jött a szomszédos országokból Hollandiába.

A legjobb év 1984 volt, amikor az érkezések és az eltöltött éjszakák száma egyaránt több mint 10 százalékkal emelkedett az elő- ző évhez viszonyitvor A következő években a forgalom ezen a szinten stabilizálódott.

Ami a látogatók világrészek szerinti meg—

oszlását illeti, ez erősen Európa—kÖZpontú:

az érkezések 74, az eltöltött éjszakák 83 százalékát a földrész más országaiból ide- látogatók tették ki a legutolsó rendelkezés—

re álló adatok szerint. Természetesen a szom- szédos országokból érkeznek a legtöbben;

Belgium lakosságának 65, Luxemburgénak 55, a Német Szövetségi Köztársaság lakosA ságának pedig 47 százaléka járt már Hol—

landiában. Ugyanakkor meglepő, hogy a franciáknak mindössze 13 százaléka látogat- ta meg az országot. A holland idegenforga—

lom oldaláról vizsgálva, az összes érkezésen belül a Német Szövetségi Köztársaságból lá- togatók 32, az eltöltött éjszakák számát il—

letően pedig 47 százalékos arányt képvisel- tek 1985-ben, a második hely az Egyesült Királyságé 14. illetve 11 százalékos részese—

déssel, ezt követi az Egyesült Államok, ahon—

nan -— az élénk kétoldalú légi kapcsolatok- nak is köszönhetően — az érkezéseknek 13, az eltöltött vendégéjszakáknak pedig 8 szó- zaléka származott. Az 1985—ös adatok sze—

rint a Hollandiába látogatók 71 százaléka hotelekben szállt meg, 25 százalékuk pedig kempinget vett igénybe. Főként az ideérkező nyugatnémetek körében népszerű szálláshely a kemping.

STATISZTIKAI lRODALMl FlGYELÖ

Az összes látogatóknak már hosszabb idev je körülbelül 80 százaléka személygépkocsln érkezik Hollandiába, ami nem meglepő az ország viszonylag könnyű megközelithetősé—

ge, valamint a határellenőrzés egyszerűsége miatt.

A rendelkezésre álló adatok szerint a repülőgépen érkezők száma folyamatosan emelkedik. Hollandiában van Európa ötödik legnagyobb repülőtere, ahová évente 12 mil—

lió utas érkezik, ezeknek csupán töredéke a

tranzitutas, a többi hosszabb-rövidebb időre Hollandiában marad.

Az idegenforgalom pénzügyi oldalát te—

kintve, a holland forintnak a többi európai valutához és a dollárhoz viszonyított szilár- dulása következtében a külföldi látogatók számára egyre drágábbnak tűnik a Hollan- diában tartózkodás. Valójában a turistaár—

index az elmúlt években lényegesen kevésbé emelkedett, mint a többi OECD—országban, mivel az 1980—es évtized elején befagyasztot- ták az árakat annak érdekében, hogy minél több holland részesítse előnyben a belföldi turizmust a külföldre való utazással szemben.

Az évtized eleje óta mérséklődött az árnö- vekedés üteme, 1986-ban pedig megállt. Ki- vételt csak az éttermi árak kismértékű, 2

százalékos emelkedése jelentett.

Hollandia idegenforgalmi bevételeinek 28 százaléka származott 1985—ben a Német Szöv vetségi Köztársaságból érkező látogatóktól, 21 százaléka pedig az Egyesült Államokból érkezőktől. Egy látogatóra számítva azonban az amerikaiak kétszer annyit költöttek, mint a nyugatnémetek. Az idegenforgalmi bevé- telek szempontjából a harmadik hely Bol—

giume', a belgák viszonylag hosszú átlagos tartózkodási ideje következtében.

Hollandia idegenforgalmi bevételei 1985- ben a GDP—nek mintegy 12 százalékát tet- ték ki. ami meghaladja az OECDfországok átlagát (0.90/0), de alatta marad az európai átlagnak (ZD/0).

A turizmus fontos szerepére való tekin- tettel a központi kormány7at és a helyi szer—

vek egyaránt nagy erőfeszítéseket tesznek az áaazat fejlesztése érdekében: az l985-től i989-ig terjedő időszakra jelentős összeget irányoztak elő a turizmus fellendítésére, Fei- leszteni kívánják -— egyebek között — a kül- földi turizmust. növelni a külföldi látogatók számát és az átlagos tartózkodási időt, A nagyobb mértékű költségvetési támooatástól azt remélik, hogy 1989-re számottevően fo- kozódnak a turizmusból származó bevételek.

és nem utolsósorban mintegv 20 000 úi mun.

kahelv keletkezik. A holland ideaenforaalmi hivatal hálózatának bővítését tervezik nem—

csak Európában, hanem távolabbi földrészov ken is.

(Ism.: Szőnyi Gyuláné)

325

KOMINSKI. R.:

SZÁMlTÓGEP—HASZNALAT AZ EGYESULT ÁLLAMOKBAN

(Computer use in the United States: 1984.) -—

Current Population Reports. Special Studies. 1988.

márc. 1—7. p.

A cikk első ízben nyújt részletesebb infor- mációt arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Államok lakossága milyen mértékben és mi—

lyen módon használ számitógépet. Ennek lel—

tárása egy 1984 októberében, a folyamatos népességlelvételhez kapcsolódóan végrehaj- tott speciális vizsgálat segítségével történt.

A vizsgálat eredménye szerint 1984 ok- táberében 698 millió háztartásban, az ősz- szes egyesült államokbeli háztartás 8,2 szá—

zalékában volt számítógép. A több mint 50000 dollár évi jövedelemmel rendelkező háztartások 22,9 százaléka, mig a 10 000 dol- lárnál kevesebb évi jövedelemmel rendelke- ző háztartásoknak csupán 1.7 százaléka volt számitógép-tulajdonos. Azok közül (: háztar- tások közül, amelyekben iskoláskorú gyer- mek élt, 16,0 százalék, a gyermektelen ház—

tartások közül pedig 5.1 százalék rendelke- zett számítógéppel. Korcsoportok szerint vizs- gálva. az összes háztartások közül a 35—44 évesek körében volt a legnagyobb a számí- táge'ppel rendelkezők aránya (HBO/0).

A felmérés során külön vizsgálták a gyer- mekek és a felnőttek számitógép—használa- tának jellemzőit, A 3—17 éves gyermekek mintegy 15 százalékának otthonában volt számítógép, és 74,2 százalékuk használta is azt. A legnagyobb arányban a fehér bőrű (DAO/0), a legkisebb arányban pedig a fe—

kete bőrű (6.10/0) gyermekek tudtak számi- tógépet használni otthonukban, Nemek sze- rint tekintve: a fiúk 16,8 százalékának és a lányok 13,6 százalékának volt otthon számí- tógépe. Regionális viszonylatban pedig: az észak-keleti területeken élő gyermekek 193 százaléka, a délen élőknek pedig 12.15 szá—

zaléka rendelkezett számítógéppel.

Szigniiikáns kapcsolat volt a háztartáslők iskolai végzettsége és a számítógéppel ren—

delkezes között, A 0—8 osztályt yéazett ház- tartásfők családjában élő gyermekek csupán 3.5 százalékának, míg a legalább 4 éves fő- iskolát végzettek gyermekei közül 30.11 szá- zaléknak volt otthon számítógépe. Ugyan- csak szoros kapcsolat volt megfigyelhető a családok jövedelme és a számítógép megló—

te között. Az 50000 dollárnál nagyobb éves

jövedelemmel rendelkező családok gyerme—

keinek 37 százaléka, mig a 10000 dollárnál kevesebb éves jövedelmű családok gyerme- keinek csupán 34 százaléka tudott otthon számitógéoet használni. Végül a háztartás—

fők foglalkozását tekintve: az irányításban dolgozók és a szellemi foglalkozásúak gyer—

mekeinek volt a legnagyobb esélye arra, hogy otthon számítógéppel rendelkezzen.