A mezőgazdasági termelőszövetkezetek hatékonyság szerinti sorba rendezése

Letöltés (0)

Teljes szövegt

(1)

MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK

A MEZÓGAZDASÁGI TERMELÓSZCVETKEZETEK HATEKONYSÁG SZERINTI SORBA RENDEZÉSE

DR. FERENCZI ZOLTÁN

A mezőgazdasági vállalatok tevékenységének értékelése. minősítés—e évente visszatérő feladat. A minősítés rendszerint az adott gazda-sági egység gazdasági

hatékonysága alapján történik.

A gazdasági hatékonyság kiszámítására többen tettek kísénletet az utóbbi idő- ben. Általában két fő módon közelítik meg a hatékonyság mérését. Az egyik meg-

közelítés a szintetikus mutatóval történő mérés ((2). (8), (G)), a másik megköze-

lítés képviselői a rész— vagy parciális hatékonysági mutatók alkalmazását szorgal-

mazzák ((1), (3). (4), (6), (9)). A hatékonysági mutatók képz—ésekor hozaimvként

többféle értékkategónia vehető figyelembe. Szerepelhet a bruttó termelés, a nettó termelés vagy pedig a vállalati nyereség. A ráfordítások mellett a lekötött esz—kö- zök hatását is vizsgálják.

Egyes szerzők a legfontosabbnak tartott termelés eredményért (: legfontosabb—

nak tartott lelhosznált tényezők, például a tőke és .a munka "hatásának" tekintik, és regressziós módszerekkel írják le a kapcsolatot. Mások más megközelítésben vizsgálják a gazdaság egészét; korlátaira tekintettel lemondanak a formalizált mo- dellekről, és a gazdálkodás jelenségeit verbálisan mutatják be. Ez a módszer is.

akárcsak az előbbi, hasznos eredményre vezetett. de a terjedelmes és sokszínű

leírások nemigen teszik lehetővé a gazdasági egységek egzakt egybevetését.

A többváltozós statisztikai módszerek nem mondanak le a formalizálás igé- nyéről, sem az igen sok tényező ligyelembevételéről. lnpwtként a parciális haté- konysági mutatók sokaságát használják, és azt keresik, hogy mely mutatók ala- kulása. szóródása mutat rokonságot. ezáltal meghatározható a mutatók olyan line- árisan független csoportja. amely információveszteség nélkül alkalmazható a ha- tékonyság leírására. Ez az analízis olyan faktorokba gyűjti a parciális mutatókat.

amelyek leginkább reprezentálják (: hozzájuk csoportosuló változókat.

E tanulmányban a parciális hatékonyság—i mutatók fallotorarnla'lízisével nyert ha-

tékonysági mutatókkal foglalkozom. Az így képzett mutatók alapján rangsoroltam' Győr-Sopron megye termelőszövetkezeteit, és az eredményt összehasan'lí'tottam az

eddig használt módszerek alkalmazása során nyent nanng'sorral is.

A vizsgálat adatbázisa

Győr—Sopron megye 69 mezőgazdasági termelőszövetkezetének mérlegadata-i-

ból nyert 19 pair—ciális hatékonysági mutató képezi a vizsgálat adatbázisát. A szak—

irodalom álta-l fontosnak tartott abszolút mutatók mindegyikét felvettem a szó—

(2)

342 DR. FERENCZI ZOLTÁN

míttógxépen létrehozott adatbázisba. Ezeket előzetes statisztikai vizsgálatnak vetet- tem olá aszerint, hogy képezhetik-e egy ilyen fontos és nagy számítást igénylő

elemzés kiindulási adatait. Ezek után kiszámítottam a 19 parciális hatékonysági

mutatót. Az így kialakított adatbázis megfelelt a laktoranalízziss oil—kalmazási felté- teleinek. A vizsgálatot elvégeztem az 1982 és 1986 közötti évek megle'le'lő adata-i- val.

A parciális hatékonyságok képzésénél a hozamot a bruttó termelési érték. a nettó termelési érték és a vállalati nyereség reprezentálja. E hozaimxmuitatökat osz- tottam rendre az élőmunka-hatékonyság kiszámításához az átlagos állományi lét—

számmal, illetve a bruttó munkajövedelemmel; a holtmunka-hatékonyság kiszáml—

tásához az összes folyó ráfordítással; az eszközhatékonyság meghatározásához az összes eszközértékkel. illetve a nettó á'llóeszközé'rté'kkel, a területi hatékonyság ki—

számításához a termőterüllettel, s végül ezt egészítettem ki az új érték arányával

(nettó termelési értéklbruittó termelési érték). Az így kialakított parciális mutatóik

megyei átlaga és variációs koetliciense az 1. táblában látható.

A faktoranalízís alkalmazásának szükségessége és jellegzetessége

Az (1), (3), (4) cikkek szerzői a gazdasági hatékonyságot egy többdimenziós

vektor-ként értelmezik, ahol a vektor koordinátái a parciális hatékonyságuk, a gaz—

dasági egységek pedig egy többdimenziós vektortér elemei.

A parciális hatékonysági mutatók rendszere statisztikai méretű. hiszen elvileg az összes gazdasági egység-re képezhetők. és mivel minden megfigyelt gazdasági egységet ugyanolyan tartalmú adatokkal jellemzünik, ezért matematikai statisztikai

módszerekkel elemezhetők.

A faktoranal—íz—is alkalmazásának egyik alapja az. hogy a parciális hatékony—

ságok között részbeny nagyon szoros kapcsolatok állnak fenn. Ezek a kapcsolatok

közös okok hatására keletkeznek. Abból lehet kiindulni. hogy ezek a kapcsolatok

az xi. xz, ..., x,, parciális hatékonyságok mérhető. véletlen változók között kelet—

keznek azon közös hatá—s révén, amelyet az fi. fg, .. . fm (m ( n) lineárisan lüg—

getlen laktorok reprezentálnak. Az ilyen faktorok megkeresése és értelmezése a

faktoranalízls tárgya. (A laktonanalízis matematikai hátterét és módszerét lásd

(S).)

A számítást a faiktoran-alizis főfaktonmódszerével végeztem ((5) 94. old.). A számítás eredményeként kapott rotált laktorstrutktúra a 2. táblában látható. A szo—

kásnak megfelelően a i0.50—ná'l nagyobb faktorsúlyokat tüntettem csak fel. Az en- nél nagyobb faktorsúllyal rendelkező változókat tekintjük ugyanis a faktorhoz tar—

tozónaik.

A különböző évek adatai alapján végzett számítások meglepően azonos ered—

mrényre vezettek. Ez azt jelenti, hogy az adatrendszerben nagyon erős szerkezeti kapcsolatok vann-alk. amelyeket az egyes ..évjáratok" csak kis mértékben .,zayar-

nak" meg. Például az 1982. és az 1986. év.

Az egyes faktorok jól elkülöníthetők.

Az első faktorhoz — az 5 évből háromban —- csak jövedelmezőségi mutatók

tartoznak.

A második laktonhoz három változó kötődik erősen: nettó termelési érték/bruttó termelési érték. bruttó termelés—i élitek/összes folyó ráfordítás, nettó termelési ér- ték/összes folyó ráfordítás. Ez azt is jelenti. hogy az új érték aránya e két másik

mutatóval van csak szoros kapcsolatban.

A harmadik taktorhoz az eszközhatéfkonyság mutatói tartoznak.

(3)

Sorszám.mutató'

Akiszámítottmutatókátlagaésvariációskoefficiense

A z 1 9 8 2 . j A z 1 9 6 3 . A z 1 9 8 4 . (

Az1935.(

1.tábla Az1986. .. evr variációs)vorióciósvariációs ótlagkoefficiensátlagkoefficiensátlagkoefficiens (százalék)*(százalék)(százalék)

ótlag variációs (százalék)

ótlog

variációs koefficiens (százalék)

..

15. 16. 18. 19.

Bruttótermelésiértékrejutónettó termelésiérték(százalék)... Egyfőrejutóbruttótermelésiérték (ioooforint)......... Egyfőrejutónettótermelésiérték (1000forint)......... Egyfőrejutóvállalatinyereség (1000forint)......... Ezerforintbruttómunkjövedelemre jutóbruttótermelésiérték(forint) Ezerforintbruttómunkojövedelem- rejutótermelésiérték(forint).. Ezerforintbruttómunkajövedelem- rejutóvóllolotinyereség(forint) Ezerforintfolyóróforditósrojutó bruttótermelésiérték(forint).. Ezerforintfolyóróforditásrojutó nettótermelésiérték(forint).. Ezerforintfolyórófordítúsrujutó vállalatinyereség(forint)... Ezerforinteszközértékrejutóbrut- tótermelésiérték(forint).... Ezerforinteszközértékrejutónettó termelésiérték(forint)..... Ezerforinteszközértékrejutóvól- lolatinyereség(forint)..... Egyhektártermőterületrejutó alaptevékenységüzemitermelési érték(1000forint)....... Egyhektártermőterületrejutónet- tótermelésiérték(1000forint).. Egyhektórtermőterületrejutóvál- lolotinyereség(1000forint)... Ezerforintnettóóllóeszközértékre jutóbruttótermelésiérték(forint) Ezerforintnettóóllóeszközértékre jutónettótermelésiérték(forint). Ezerforintnettóóllóeszközértékre jutóvállalatinyereség(forint)..

§ 38.0;18137.1516'-38,2171 3124223334,423365,823 118.11*27;125,5251138,023

5 1 . 7 5 0 _ 4 9 . 4 5 7 % 5 2 . 7 5 5 % 4 9 8 5 , 1 7 , 5 9 0 9 1 9 1 5 0 6 7 § 1 9

1877;21186720190418E 8224773554í723513 1637:12162911('163711?

6 3 6 5 3 0 6 2 9 ; a o j 6 3 7 2 7 2 7 4 4 8 2 4 2 5 3 § 2 3 3 5 1 8 1 0 : 2 4 8 0 6 2 4 ; 8 3 9 2 1 3 0 3 ( 2 8 3 0 5 2 7 " 3 1 9 § 2 5

13044116146;115É45;

30 .1 1 É z a s m 2 8 ! 3 3 . 7 1 z a

12,5í4312.940!13.934

5 . 4 5 4 5 . 0 ! 5 8 5 . 0 ; 5 1 1 4 3 3 2 7 1 4 4 7 2 7 1 5 3 4 2 6 ; 5 4 4 1 a o 5 4 5 5 3 0 ; 5 8 4 z o 2 3 1 4 6 2 0 8 " s o ? 2 1 2 i 4 9

'Atovábbiakbanamutatóksorszámaszerepel.

38.3 372.4 140,7 55.8 5104 1914 756 1642 641 241 848 324 121 33.4 1473 5.4 1575 601 228

i

koefficiensí ( 11 23 24 54 22 19 51 11 27 51 22 27 46

31 i

37§ 53 25* 30l 50

38,6 500.6 195.4 47.0 6083 2378 553 1708 708 153 1059 430 92.1 32.51 20.1 4.4 1937 776 172

30.9 22.9 42.8 68,7 18.6 40,0 62.9 26.5 63.9 62,9 30 57 58 30 76 67 26 51 63

A TERMELÓSZUVETKEZETEK HATEKO NYSAGA

343

(4)

344

2.tábla Aparciálishatékonyságimutatókfaktorai

A z 1 9 5 2 . 5 A z 1 9 3 3 . ( A z 1 9 a 4 . [ A z 1 9 8 5 . § A z 1 9 6 6 .

évi Mutató.V,!n.,W,!_ 0.77-0.965;

a . a o _ 0 . 7 3 ;

i

§0.87a ,..0.915;mas§! !

;0.65 0.930.90 0.00'? 0.92-0.88§ ...0.87 0.91?maa! ..0.772 ......0.77* wa...0.960.90. n...0.87*; 12...0.57; 13......o,as,0.871 u......!.i0.71 15......§;1 16...0.78:*0.75 17...om3'';o; 13....o.a9;;0.391;;;u.az;§,88;0.79:, 19...0.77om:'::0.91;e;o,91f;1;0.9:

0,65 0.930.90 0.97 0.97

_mmvüonma

'—

a_

o

0.8?0.8?0.9! 0.68 0.83

...

o;

0 0.930.0.98 0.60;

5

o'

"!

'n.

?

o75 0.66*0.79 ose0.91

a s z ? 0 . 7 2 ;

Megmagyarúzá!(3; siordny'..5122' Meghatározó%§ mutatók..4.,7..10.2.,5.

4014;13

2 4 ; 3 7 2 5 1 2 1 1 7 3 3 " 2 4 ' 2 1 ! § —

:;xf 1.,a..9.;11..17.Z.,14.I.,B.,9.10..13..2..14.11.,17.

2 . . 5 . § A. . 7. . É 1 . . a . . 9 . g n . . 1 7 . ' 2 . . 1 4 . A. . 7 . . ] ? ; ! 1 1 9 .

'13..19.1, !!li 'Arotációután(százalék).

DR. FERENCZI ZOLTÁN

(5)

A TERMELÖSZUVETKEZETEK HATEKO NYSAGA 345

A negyedik iaiktorhoz az egy hektár termőterületre jutó alaptevékenység üzemi

termelési érték. az egy főre. valamint az ezer forint bruttó rmumlkaxjövedelemre jutó bruttó termelési érték változók tartoznak. Ettől kissé eltérő struktúra látható az 1982.

és az 1986. évben. (Ha részletesebben megtigyelniénik a természeti viszonyok és a gazdasági körülmények állatka-lását. akkor megtalálnánk az eltérő struktúra ma—

gyaráza'tát.)

A faiktorannailízis eredményei lehetővé teszik az adtatrend-szer szűkítését, hiszen a mutatók négy független csoportra különülnek. Az egy faktor-hoz tartozó mutatók összefüggenek. ezért egy mutató már jól reprezentálja a faktort. Azokat a mutató—

kat kel—l meghatározónak tartani, amelyek a legnagyobb faktorsútl-lyal kapcsolódnak

a faiktorhioz. lgy is több mutató közül lehet választani. Töirekedhletüin—k arra. hogy

minden szakmailag is behatárolható csoportból legyen mutató. ltt most egy lehet—

séges mutatócsoportot mutatunk be. amely reprezenálhatja a gazdasági egységek gazdasági hatékonyságát:

—- egy főre jutó vállalati nyereség, vagy bruttó munkajövedelemre jutó vállalati nyere—

ség, vagy összes eszközértékre jutó vállalati nyereség:

— összes folyó ráfordításra jutó nettó termelési érték, vagy bruttó termelési értékre jutó nettó termelési érték;

— egy hektárra jutó alaptevékenység üzemi termelési érték vagy egy főre jutó bruttó termelési érték, vagy bruttó munkajövedelemre jutó bruttó termelési érték;

— nettó termelési értékre jutó bruttó termelési érték, vagy összes eszközértékre jutó bruttó termelési érték.

Az így kiválasztott mutatók gyakorilat—ila—g korrelál—átlátnak, közöttük gyakorlati-

lag nincs mulrti-kaliliinearitás, tehát mindegyik mutató lényeges.

A gazdasági egységek gazdasági hatékonyságát reprezentáló egyes mutatók természetesen nem egyenlő súlyt képviselnek a modell leírásában. de erről a 2.

táblában közölt megmia—gyarázási arány tájékoztat bennünket.

A faktorok helyettesítése a nekik közgazdasági tartalmat adó mutatókkal azért szükséges, mert a faktorok megfigyelési helyekhez tartozó értékei közvetlenül nem mérhetők. A falktorok a faiktoravnalizias elméleti eredmvényvektorai, a megfigyelt mutatók mögött álló (háttér- vagy okváltozók) "közgazdasági tér" ortogonális ele- mvei, amelyek a megfigyelési mutatókat generálják. A faktorok tehát azt a közgaz- dasági teret jelölik ki, amelyben a megfigyelt mutatók mozog'na'k. E térben helyez-

kednek el és adott esetben csoportosulnak a gazdasági egységek. (E csoportok is-

merete újabb. mélyebb elemzést tesz lehetővé.)

A sorba rendezés

Amennyiben a gazdasági egység-eket rangsorolni akarjuk hatékonyságuk sze-

rint. szükség van egy olyan egyértelmű hozzárendelésre, amely a hatékonysági

mutatószámok minden egyes konkrét rendszeréhez egy értéket rendel hozzá. Ez azt jelenti. hogy ha egy vektor tartalmazza egy gazdasági egység gazdasági hatékony—

sági mutaitószámait. akkor ehhez a vektorhoz valamilyen lieke'pezéssel hozzá kell rendelni egy valós számot.

Nyilvánvaló. hogy a leképezés előtt a hatékonysági mutatószám—rendszert di—

menzió nwélakü'li értékre kelll tranisztonmálni azért, hogy a mutatókat axggregálni le-

hessen.

A transzformáció az alábbi módon végezhető el:

a) a gazdasági egység szóban forgó mutatója legyen egyenlő az e mutató értékei alapján sorba állitott gazdasági egységek sorszámával;

(6)

346 DR. FERENCZI ZOLTÁN

b) a mutatók standardizólása:

ahol:

— a mutatók számla ([ :; 1,2, .. ., m).

i — algazdasági egységek száma (í : 1, . . . , N),

;; : .É xii

lz'l

s,- -— a i-edik mutató szórása,

c) a mutatók számértékeit viszonyítjuk középértékeikhez:

, x..

xi]- : ÉL

)

Az a) transzformáció túlságosan pontatlan, nem veszi figyelembe a hatékony- sági mutatóik varianciáj—át. A b) transzformáció esetén az összes mutató varianoiáj—a 1 lesz, és így a dv'iifferenaiáikart ,.usimirtja". A c) transzformáció minden mutató varián- ciáját ugya-n megváltoztatja

ahol CV,— a j-edi'k válftozó variációs koefnficiense (coefficient of variation), de a re—

lativ különb-ségek megmarad—nak.

A gazdasági hatékonyság meghatározásához szükséges leképezés (az a), b).

c) szerinti transzformáció utáni aggiregá'lás) a következőképpen valósítható meg:

- (: faktoranwalízis segítségével előállított reprezentatív hatékonysági mutatók 099"?- gólása,

— a faktoranalizis során előállított faktorok segítségével a faktorértékek meghatározása és aggregálása.

lgy a következő leképezések lehetségesek.

1. A reprezentativ parciális hatékonysági mutatók alapján — külön—külön - meg lehet állapítani a gazdaságok sorrendjét. Az egyes mutatók alapján elért he- lyezési számok összege képezi a gazdaságok rangsorát. így jár el a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium Statisztikai és Gazcl'asáigelemző Központ. ami—- kor összeállítja a mezőgazdasági termelőszövetksezetek sorrendjét. A probléma az.

hogy a felhasznált parciális mutatók álltalában nemlineáris—an függetlenek. Például a megyék 1979. évi rangsorolását 11 mutatóval végezték, de fa—ktoranalízis után kiderült, hogy ezek 2 lineárisan független csoportba voltak sorolhatók.

2. A reprezentatív parciális hatékonysági mutatókat a c) transzformáció után lehet agg'regálni. Az aggregálás történhet egyszerű vagy súlyozott számtani kö—

zépérték képzésével. A súly lehet a mutatók gazdasági fontossága vagy a faktorok

részesedése az összvarisa—nciálből.

3. A fakztorértéikek kiszámíthatók a c) transzformáció adataiból. Az aggregá- láis történhet (: farktoré'rtéikek egyszerű vagy súlyozott számtani középértékének kép—

zés—ével. Az utóbbi esetben súlylként a faktoroknak az összvariainciából való rész—e—

sedése használható.

(7)

A TERMELÖSZOVETKEZETEK HATEKONYSAGA

347

A gazdasági hatékonyság szintetikus és parciális mutatóinak korrelációi

Az ismertetett elvek szerint képeztem (: gazdasági egységek gazdasági haté—

konyságot kiiejező szintetikus mutató—it az 1985. évi adatok felhasználásával. majd ugyanezen adathalmaz segitségével kifejeztem a Központi Statisztikai Hivatal ál- tal használt komplex hatékonysági mutatót a 69 mezőgazdasági termelőszövetke-

zetre. Az így kialakított szintetikus és parciális mutatók korrelációi a 3. táblában

láthatók.

3. tábla

A hatékonysági mutatók korreláciái

u, ] Hz [ u; [ u. 4. l 9. ( za. [ u. j u.

Mutató szintetikus parciális

hatékonysági mutató korrelációs együtthatója

Hi . . . . 1 l l !

Hz . . . . 0.95 1

H3 . . . 0.98 o,97 1

Hl, . 0.88 0.95 0.92 1

4. . . 0.86 O,74 '0,86 0.70 1

9. . . 0.39 0.48 0.46 0.45 021 1

13. . . . . 0.93 r0,83 0.93 0.76 0.86 0.32 1

14. . . . . 0.58 0.52 0,47 0,50 0,45 -0,i18 0.36 1

17. . . . . 0.37 0.43 0.34 0.35 0.01 0.27 0.33 0.22 1

!

Megiegyzés: Hl ——-—- 0.33-X4 —l- 0.24- Xg —-l- 0.22— Xy. -l- 0.21 - Xn (reprezentatív parciális hatékonysági mu- tatók aggregálásával számitott hatékonysági mutató),

Hz : 0.25 h-l— 0.25 fg —i— 0,25 fa —l- 0,25 !. , ahol haz i-edik faktorhoz tartozó faktorérták.

Ha : 0.33 !, -l— 0.24 !, -i- 0.21 is 4- 0.22 f; (a faktorértékek súlyozott számtani középértékéval aggregált hatékonysági mubatő).

Hi

nettó termelési érték

: 0.1 -összes eszközérték —I— 1.5- bruttó munkajövedelcm

(a Központi Statisztikai Hivatal által használt komplex hatékonysági mutató).

4. tábla

Az első tiz helyre rangsorolt mezőgazdasági termelőszövetkezetek

Győr—Sopron megyében 1985-ben ,

SOP u,, ! 31 1 Ha ] us ( 3.

rend hatékonysági mutató' szerint! sorrend

1. Öttevény Győr, Kossuth Győr, Kossuth Győr, Kossuth Bőnyrétalap

2. Mosonmagyar- Szil Uttevény Uttevény Halászi

óvár

3. Halászi Óttevény Bőnyráitolap Szil Győr. Kossuth

4. Kunsziget Töltéstava Mosonmagyar- Bőnyrétalap Ménfőcsa—nark óvár

5. Töltéstava Halászi Győrzámoly Győrzámoly Rábapatona

6. lánossomorja Kimle Szil Halászi Mosonszolnok

7. Bőnyré—talap Mosonmagyar— Kunsziget Kunsziget Mosonmagyar—

óvár , ávár

8. Rajxka Győrzámoly Halászi Mosonmagyar— Kóny

óvár

9. Szil Kunsziget Töltéstava Töltéstava Pér

10. Győr, Kossuth Rajka Rábapatona Rajka N—agylózs

' A hatékonysági mutatók tartalmát lásd a 3. táblában (H, a L," 9.. H.. 17. mutatók szerinti helyezési számok összege) .

(8)

343 DR. FERENCZI _ ZOLTÁN A szintetikus hatékonysági mutatók igen szoros korrelációban wannak. Sőt az

is látható. hogy a szintetikus hatékonysági mutatók mely parciális hatékonysági mu-

tatóval vannak szoros kapcsolatban. Természetesen a magas korrelációk ellenére

is az ezek alapján készített rangsorolásak is tartalmaznak eltéréseket.

A 4. táblában látható a különböző hatékonysági mutatók alapján elvégzett sorba rendezés eredményeinek első tíz helyezettje. Ebből kitűnik, hogy a H1. H2. H3 szerinti sorba rendezés csak kis eltérést mutat (például a győri Kossuth Mezőgaz- dasági Termelőszövetkezet mindig első helyen szerepel; a közgazdasági megítélés

szerint is ez a győri termelőszöve'dkezet az egyik leghatékonyabban gazdálkodó

termelőszövetkezet volt a megyében), a Ho és H4 szerinti sorba rendezés jóval .,változatosabb" képet mutat.

Következtetések

A gazdasági egységek gazdasági hatékonyságának leírására szolgáló mutató—

szám—rendszer előállítására mindenképpen javasolható a laktoranalízis, mert így számos parciális hatékonysági mutatából kiválaszthatók a lineárisan független.

tehát a lényeges, a meghatározó parciális mutatók. Az így kiválasztott hatékony- sági mutatókból különbözőképpen képzett szintetikus mutatók alkalmasak a gaz- dxasági egységek hatékonyság szeri—nti minő—sítésére. A számítások alátámasztották azt. hogy a szintetikus mutatók a jövedelmezőségi mutatókkal (egy főre jutó válla- lati nyereség. az összes eszközértékre jutó vállalati nyereség) vannak szo-ros kor—

relációban, tehát az eredményes gazdálkodás elbírálásakor ezeket kell szem előtt

tartani.

A területi elemzéshez jól felhasználható (: faktoranalizis sokszintű eredménye:

a korrelációs mátrix, a_ faktorstruktúra és a ráépülő csoportosítási eljárások (pé—l—

dául klaszteranialízris), amennyiben a laktorok által kijelölt gazdasági térben meg-

határozzuk a gazdasági egységek jellegzetes csoportjait. lgy megkereshetők az

automatikus csoportképzés hiá—ttér- vagy okváltOZói.

Végül megállapítható, hogy bár a dolgozatban bemutatott faktoranalizisre épülő módszert egy konkrét terül—eten használtam fel, minden olyan esetben hasz- nál—ható, amelynél egy—egy közgazdasági kategóriát parciális mutatókkal tudunk jellemezni.

lRO DALOM

(1) Badewitz, S.: K vypracováni saustovy ukozatelu ekonomické efektivnosti v socialistickám zemelstvl.

Zemedelsku Ekonomika. 1981. évi 12. sz. 789—815. old.

(2) Bertelendi László: lparosodás és hatékonyság a mezőgazdaságban. Közgazdasági és Jogi Könyv- kiadó. Budapest. 1979. 224 old.

(3) Dr. Ferenczi Zoltán -— Dr. Franke. Ch. - Dr. Híldobrandr. H.: Gazdasági hatékon ság többvál- tozós analízise. A keszthelyi Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudom nyi Kar Köz- leményel. 1986. évi 4. sz. 51—59. old.

(4) Havas Gábor —- Szabó János: A vállalatok hatékonyság szerinti sorolása faktoranallzis segitségé- vel. Pénzügykutotási Intézet -— PM. Számítóközpont. Budapest. 1976. 47 old.

(5) John. W. -— Wahle, H.: A foktoranalízis és alkalmazása. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

Budapest. 1974. 231. old.

(6) Kerékgyártó Györgyné Mundruczó György: Gazdasági szintű hatékonysági mutató képzése a me- zőgazdaságban. Statisztikai Szemle, 1976. évi 7. sz. 713—725. ol .

(7) Sivák József Vágí Ferencné: A társadalmi termelés hatékonyságának mérése és tervezése. Köz- gazdasági Szemle. 1976. évi 4. sz. 408—425. old.

(8) Varga László: A mezőgazdasági vállalatok hatékonyságának változásai. Hatékonyság és növeke- dés a szocialista mezőgazdaságban. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. 1986. 217 old.

(9) Dr. Leszák Ferenc: Tizek és százak. Figyelő. 1986. 29. sz. 9. old.

TÁRGYSZÓ: Mezőgazdasági üzem. Hatékonyság. Faktoranalízis.

(9)

A TERMELÓSZUVETKEZETEK HATEKONYSAGA 349

PE3l-OME

B caoeü oran-e aarop sarparuaae'r Komnnencuylo metvonoruueCKyro npoönemy, nnmocrpnpya ee anMepOM cexbcxoxoznicrseuubix npousaoncraeHHblx noonepamsoa.

Bo—nepaux, uccnenye'r 3KoH0Muv-recxyio scpcpewmauoc-rb censcxoxoszűcraenuux npeAnpnnmi—i, a one Hero npumeuner napuuanbuble nonaaarenu amcpeKTMBI—rocm 14, no—

B'I'Opblx, — s Kauecrae ocnosnoü u.enu CTBTBH — aaHuMae'rca oőpasoaauneM noxasareneü acptpemnauocm, nonyueHHux (partropHuM ananusoM c HOMOLubIO napunanbubix nonasa'reneü scpcpexmauocru, TO ecns B one caoero ananusa aB'rop oőbennnner cnnaAbraammneca ananorw-mbm ny'reM napuuanbnble nouaaarenu a Taxoü max-top, koropbiü Haunyume pen- peseu'rarupye'r npuMbmaroLuue K HeMy "amel-lenn.

Ha ocnoaaHnn oőpaaoaommx TanuM cnoc060M nonaaareneü npouaaonm panmupoaky npouasoAcTBeHHbrx noonepamsos ceaepo—sananuoro Komn'ra'ra Beurpuu (Aép—LUonpou)

" cpasunsaer peaynbra'rbr c npumeHnawuMl—lcz n.o cux nop meronaMi—t.

SUMMARY

The author raises in his study a complex methodological problem illus'tra'ted by an example of the ogricultural co-operutives.

He analyses the economic efficiency of agricultural enterprises, on the one hand. using partial indicators of efficiency, and deols with the computation of the indicators of effi- ciency ,obtained by factor analysis of ,the partial indicators, on the other which is the merít of the study. The method used by the author combines the partial indicators of similar tendency into a factor which can best represent the variobles centered around.

Agricultural co-operaitives in county Győr-Sopron (North-Western Hungary) are ranked by igdicators formed in the way given above, and the results are compared with the methods use sofor.

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Kapcsolódó témák :