Napról-napra.
MAY K A R O L Y , Irta: H. B.
A
z egészséges gyermekeknek a leikél nem azokét, akikről a Frank Wedekind kaftánjába kapaszkodó némely fiatal magyar író Szerdától-Szombatig tónusú érzéki bölcsészettant hadar, a kaland izgatja legjobban.A kaland, amelyben délceg, daliás haramiák száguldnak fürge lábú lovakon és vérmámortól vadult hősök kergetőznek a pusztákon, akiket aztán valami szép, szelíd tündérkirálynő csen- desít le szerelmetes gyengéd szóval. A becsü- letes gyermeki fantázia meséket sző, olyan ragyogó hihetetlen szépet, vagy rútat, borzal- masat, amelyet a valóság soha meg nem kö- zelíthet. Ezeknek a történeteknek volt Ander- sen után leginvenciózusabb és leggazdagabb kieszelője May Károly, aki a napokban hunyta le fáradt szemeit örökre. Abban különbözött társaitól, hogy nála a kaland nem csupán a fantáziának volt a szülötte, hanem amit cso- dálatos közvetlenséggel elmondott hatalmas, borzalmakban jelentékeny részét önmaga is átélte. Rablóvezér múltja a rettenthetlen és a büntető törvénykönyvvel dacoló betyár roman- tikának temérdek bravúrját tárta fel, amelye- ket a taláros birák szigorúan büntetnek, de a gyermekek kipirult arccal, a csodálattól szinte megkövült tekintettel hallgatnak. A gyer- mek fantázia Napoleonja volt May Károly, akinek világhiressége még Jules Verne dicső- ségét is túlszárnyalta a gyermekszobák vilá- gában az élet kis Robinzonjainak lelkében.
Ugy látszik azonban a gyermek milliók kitörő magasztalása hűséges rajongása nem elégí- tette ki az új idők nagy kalandorját, neki a kaszinóerkölcs verdiktjére is szüksége volt társadalmi felmentésre, amely meg nem tör- téntnek nyilvánítja a nomád múltnak apró gaztetteit. Ez nem sikerült neki, a mult évben megjelent újságíró leleplezés óta May Károly- ból kiapadt a m e s e forrás, a gyermekek nem kapnak több kalandot, csupán a falánk anya- föld nyeri vissza egyik rakoncátlan, lobogó vérű gyermekét egészen csendesre, szelídre, némára váltan.
481
FODOR OSZKÁR DR.
Irta : Lőrinczy György.
unkás, értékes közpályát koszorúzott meg a király kegye, mikor most dr.
F o d o r O s z k á r t , a Dunántúli Köz- művelődési Egyesület főtitkárát, aki egyúttal a Gyermekszanatoriumok igazgatója is, királyi tanácsossá nevezte ki. A bürók szürke életé- ben ez a kitüntetés alig jelent valamit, sőt rendszerint a hírmondója, hogy valaki kopni kezd vagy épp már ez is kopott az akta- gyártásban s a deresedő hajjal járó lelki árnyékok közé a fejedelmi nagylelkűség be- szövi a vigasztalás halavány sugarait. De itt m á s értelme van a dolognak. A magyar kul- tura vezető munkásai idegsorvasztó lázban égnek. A kar, a szív, az elme örökös feszült- ségét még a fantázia leleményességével és ötletességével, az újságírás kopószimatjával és éberségével kell izgalmasabbá tenniök, ha a lassú mozgású magyar társadalom akcióit
FODOR OSZKÁR DR,
4 8 2
sikerre akarják vinni. Ez a pálya teljesen in- kompatibilis a fáradtsággal is, a vénüléssel is. A tömegek kormányzásában a mozgalom minden mozgalom leglább is kényelmetlen,' a kultura élete pedig éppenséggel attól függ hogy s o h a s e álljon meg, hanem örök moz- gásban legyen s előre vigye az eszmét, az ügyet, a nemzetet és az emberiséget. S ezért sokkal ritkább ezen a területen a kormány- hatalom és az uralkodó elismerése, mint teszem azt akár a fináncadminisztráció dohos berkeiben.
A Fodor Oszkár kitüntetése mind ezért kü- lönösen jelentős. Örökös harc folytonos és sokszoros diadaláért, mely mindig a békés munka diadala volt, izzó magyar lángolásért, mely vagy örömtüzet gyújtott, vagy a lelkes
áldozás hevülő tüzét szitotta s a művészeti szépségekért való nemes, tiszta rajongásért végzett sok évi küzdelmes és értékes munka királyi megbecsülése. Megbecsülése a magyar kulturának és művészetnek s az egyetemes emberszeretetnek egyaránt. Mert mind a hár- mat dicsőséggel és fényes eredménnyel, de annál önzetlenebbül szolgálta mindig Fodor Oszkár, mint a Népszínház egykori titkára és nyugdíjintézetének jegyzője s a legszebb ma- gyar országrész kultúrájának ma is egyik vezető egyénisége, aki már magával a bala- tonalmádi első Zsófia-gyermekszanatorium megalkotásával is örökös szobrot emelt mun- kásságának s utat vágott a korszellem leg- bájosabb virágának: a magyar gyermekvéde- lemnek.
