103
kedvezményeket újabb földhöz juttatott csoportokra kiterjeszti és újabb kedvezményekét nyújt. így kimondja, hogy a használati díj ked- vezménye a közép- és mintabirtokok után is igénybe vehető, sőt a használati díj minden 10 pengő töketörlesztés után 20 fillérrel csök- kentendő. Az a földhöz jutott, aki a használati díj fizetésének ked- vezményét igénybe nem veszi, a juttatás megváltási ára után fizetendő 1934. és 1935. évre eső törlesztő részlet 'A—14 részének fizetése alól mentesül. Az arany és ezüst vitézségi éremmel kitüntetteknek a meg- váltott földek megváltási árából 25% ármérséklést biztosít. Ha a ház- helyhez juttatott házhelyén kölcsönből építkezett, a pénzügyigazga- tóság az építési kölcsön törlesztésének tartamára a megváltási ár tör- lesztő részletei helyett évi 4% kamatfizetését engedélyezheti. A 2-né!
több gyermekes kisbirtokos családoknál a használati díjat harmadik és azonfelül minden további gyermek után 5—5%-kal mérsékli. A törlesztő részletek fizetésének elmulasztása miatt nem lehet kimoz- dítani azt, aki abban az évben amelyben a törlesztést elmulasztotta a használati díjnak, illetőleg házhelynél a 4% kamatnak megfelelő ösz- szeget befizette. A rendelet azokra a házhelyekre is kiterjeszti a 20 éves 4.4%-os kamatkedvezményt, amelyek vételárát 3—5 év alatt kel- lett volna törleszteni. Meghatározott esetekben a pénzügyigazgatóság a pénzügyminiszter engedélyével az 0 . F. B.-nál a mezőgazdasági ingatlanok megváltási árának újabb megállapítását kérheti. A ház- helyhez juttatott maga is kérheti az O. F. B.-tól a házhely vételárá- nak újabb megállapítását, ha a megállapított megváltási ár legalább 20%-kal magasabb mint a helybeli mai házhely ára. Ha azonban az 0 , F. B, a megváltási árat több mint 20%-kal csökkenti a megváltást szenvedő az átvett ingatlant visszaválthatja, feltéve, hogy a házhely- hez jutott azon házat már nem épített. Attól a házhelyhez juttatottól, aki a házhelyet 5 éve birtokolja és a házhely árára semmi törlesztést nem teljesített és házat sem épített, az 0 . F. B., illetve a közigazga- tási bizottság gazdasági albizottsága a házhelyet elvenni köteles.
Az 1935. január 18. napján hatályba lépett 330/1935. M. E. számú rendelet értelmében (Bp. K. 15. szám) részvénytársaságoknak és szö- vetkezeteknek az 1934. évi június hó 30. napja után záródó üzletévről készített legközelebbi évi mérlegében a budapesti tőzsdén lajstromo- zott, de 1931. július 14-e óta tényleg nem jegyzett értékpapírokat leg- feljebb a budapesti tőzsdén, a belföldi célra külföldön kibocsátott és csupán külföldön jegyzett határozott kamatozású értékpapírok pedig legfeljebb valamelyik külföldi tőzsdén 1931. július 1. napja előtt utol- jára jegyzett árfolyamnak 50%-kal (az előző évben 40%-kal) csök- kentett összegével, az 1931. július 1. előtti utolsó tőzsdei jegyzés után szerzett ilyen értékpapírokat pedig legfeljebb a beszerzési áron, de semmiesetre sem az 1931. július 1. napja előtt utoljára jegyzett tőzs- dei árfolyama 50%-ávál (előző évben 40%-kal) csökkentett összegnél magasabb összegben lehet felvenni. Ha azonban a részvénytársaság vagy szövetkezel valamely vállalat alaptőkéjének legalább 20%-át ki-
104
tevő részvénymennyiségét már 1931. június 30,-a óta megszakítás nél- kül tulajdonában tartja, e részvényeket az előbbi értékelési elvek szerint, de az utoljára jegyzett árfolyamnak 35%-ával (előző évben 40%-ával) csökkentett összegével is fel lehet venni. Az előbbi érté- keléseknek nincs azonban helyük "akkor, ha a papírok kibocsátójának körülményeiben olyan rosszabbodás állott be, melyek a fenti értéke- lésnél lényegesen alacsonyabb értékelést tesznek indokolttá. Ilyen esetek a fizetések megszüntetése, vagy ha az értékpapírokat a tőzs- dén jegyzett papírok sorából törölték. A budapesti tőzsdén lajstro- mozott é_s 1931. július 14,-e után tényleg jegyzett értékpapírok leg- feljebb az üzleti évben utoljára jegyzett árfolvamokkal vehetők fel
(1. §•).
A biztosító magánvállalatoknak az 1934. évi június hó 30. n a p j a után záródó üzletévről készített mérlegében a tulajdonukban lévő ha- tározott kamatozású papírokat, valamint a díjtartalék fedezetéül szol- gáló egyéb papírokat, végül azokat az értékpapírokat, melyek zálog- levelek vagy kötvények biztosítására rendelt alap fedezetéül szolgál- nak, legfeljebb az 1934. évi július hó 1. napja előtt lezárt üzletév mér- legében felvett értékeléssel, az azóta beszerzett ily értékpapírokat pe- dig legfeljebb a beszerzési árban lehet felvenni. Az idegen pénznemre szóló határozott kamatozású és díjtartalék fedezetéül szolgáló egyéb papírokat pengőben olyan mértékben kell értékelni, mint amilyen mértékben a biztosító vállalat az illető pénznemben fennálló kötele- zettségeit a mérlegben értékeli (2. §.).
Az igazgatóságnak az üzletévi jelentésében elő kell adnia, hogy e rendelet rendelkezéseit alkalmazta-e (3. §.).
Hatályban marad az 1910/1932. M. E. sz. rendelet, mely az alap- szabályok eltérő rendelkezése esetén is lehetővé teszi az osztalék és jutalék fizetésének mellőzését és a nyereségnek tartalékok alkotá- sára, illetve gyarapítására való felhasználását (4. §.).
A közadók kezeléséről szóló H. Ö. kiegészítése és módosítása tárgyában a pénzügyminisztérium 1934. évi 69.0001VII. a. rendelete tartalmazza az utasítást a 16400/1933. M. E. rendelet II. fejezetében foglalt intézkedésekhez. Az utasítás a 16400/1933. M. E. rendelet meg- jelenése alkalmából folyóiratunkban hangoztatott észrevételek egy ré- szét magáévá teszi.
Ha a házbérek és "haszonbérek ingóság módjára lesznek lefog- lalva, úgy az erre vonatkozó intézkedések nem alkalmazhatók abban az esetben, ha az ingatlan haszonélvezete a végrehajtási törvény megfe- lelő intézkedései szerint vétetett zár alá.
A 16400/1933. M. E. rendelet a k k é n t intézkedett, hogy részingat- lan árverezése esetén az ingatlant terhelő összes- köztartozást az el- árverezett hányadon sorozni kell. Az utasítás megállapítja, hogy ezt a rendelkezést csak akkor lehet alkalmazni, ha az elsőbbséggel biró köz- tartozás az egész ingatlant, nem pedig annak csupán hányadát terheli s nem alkalmazható sem társasháztulajdon esetén, sem pedig ha egy telekkönyvben felvett, több önálló birtoktest valamelyikének árverési vételára kerül bírói felosztásra.
A rendelet a pénzügyigazgatóságot feljogosítja arra, hogy a ne- táni fizetési kedvezményeket megszüntesse, akkor, ha annak további fenntartása indokolatlan, vagy ha megállapíttatnék, hogy a hátralékos adófizetési kedvezményre nem szorul.
