A gyulafehérvári székesegyház.

1911 máj us. tx. évfoJY:lm, 5 . ^szám.

A gyulafehérvári székesegyház.

A

gyulafehérvári, Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt székesegyház Magyar- ország egyik legjelentékenyebb középkori mű­

emléke. Román stílben épült részeit műtörté­

nészeink közül többen a jaáki templommal

szempontból rendkívüli jelentőségű, mertegyike azon kevés fönnmaradt emlékeinknek, amelyek azt bizonyítják, hogy a reneszánsz stílusának Olaszországból való átvételében kivétel nélkül az összes európai nemzeteket megelőztük. Olyan Észak

ALAPRAJZ.

vetekedőnek tartják, sőt egyik ismertetője arra az eredményre jut, hogy a külföldi katedrálisok között is kevés ennél tökéletesebb maradt fenn. Az épület északi oldalához csatlakozó

Dél

reneszánsz stíIű előcsarnok pedig kulturális történelmi tény, ami nemzeti művelődésünk

azon korszakára a legragyogóbb fényt veti.

*

NYUGATI (FŐ-) KAPU.

Gyulafehérvár legrégibb városaink egyike, helyén már a honfoglalás előtti római időkben Alba Julia nevű település állott. Ettől kapta a

3

későbbi város a magyar nevét is. A Habsburgok alatt, /ll. Károly idején (1711-1740), az ural- kodó tiszteletére, aki nagy támogatója fvolt,

DÉLI KAPU.

Károlyfehérvár nevet vett föl, ahonnan német neve, Karlsburg is származik. Később azután ismét viss;zakerüit a régi név és megmaradt

napjainkig is. Gyulafehérvár már a keresztény- ség elterjedésének első századaiban püspöki székhely lett és így jelentékeny székesegyháza

A DÉLI KAPU OROM DÍSZE.

épült. Ez a templom - mint a középkorban ke- letkezett egyházak kivétel nélkül - századokon keresztül folytonos bővítések, . toldások és helyreállítások hosszú sorát érte meg, amíg mai alakját kapta, a XIX. század elején. M (ívészet- történelmileg csak a mult század közepén vált híressé, amikor publikációk és ismertetések révén tudomást szereztek róla azok is, akik az oly távoleső Gyulafehérvár városát nem ismer- ték. A templom irodalma ettől kezdve állan- dóan gazdagodott. Legkiválóbb esztétikusaink és mlítöliénészeink foglalkoztak vele és kutatták építésének lefolyását.

Erdély jeles hisztórikusa, Kőváry László

1852-ben írja le, 1861-ben

Ipolyi

Arnold, Nagyvárad tudós püspöke, az akadémia nagy- gy(ílésén szól róla. 1870-ben Stornó Ferenc, a kiváló restaurátorteszi közzé leírását, 1871-ben pedig Sc/zulz Ferenc a legszebb német és francia-román egyházak rangjába helyezi.

A legjelentékenyebb ismertetése Müller Frigyes püspök tollából ered, aki fölvételekkel, rajzokkal együtt tette közzé 1875-ben a bécsi mlíemlékek bizottságának (Zentralkommission) folyóiratában, amely ebben az időben a magyar- országi mlíemlékeket is földolgozta. 1876-ban Henszlmann Imre, mlítörténetírásunk atya- mestere középkori mlíemlékeinkről írt köteté-

SEKRESTYEAJTÓ.

7

ÉSZAKI (RENAISSANCE) ELŐCSARNOK.

ben beilleszti az őt megillető helyre, többi monográfiában írta le. [893-ban Bunyitay templomaink között. [890-ben Pasteüzer Gyula,

tudományos egyetem ünk m üvészettörténet- tanára, az Osztrák- Magyar Monarchia CÍmű

..

Vince, nagyváradi kanonok közöl egy tanul- mányt róla, amelyben kiváltképpen reneszán z- kori toldalékával foglalkozik.

Ö

derítette ki

ÉSZAKI ELŐCSARNOK.

ennek a résznek építtetőjét is. l895-ben Sfeindl Imre tanítványaival fölméri és az ez alapon készült rajzok a millenáris kiállításon is szerepelnek. l899-ben az Archeológiai Értesítő, a Magyar Régészeti Társulat hivatalos lapja, amely akadémiánk támogatásával jelenik meg, közöl róla nagyobb tan ulmányt. 1903-ban

Ujjalllssy

József dr. Alsó-fehér vármegye tör- téneti évkönyvében írja le. 1905-ben

Forster

Gyula báró, a mLíemlékek országos bizottságá- nak illusztris elnöke, Magyarország MLíellllékei CÍmLí hatalmas munkájában ismerteti. Ugyanott állapítja meg MőLler István, a bizottság sze- rencsés kezLí építésze a templom restaurálásá- nak alapelveit, amely feladat végzését reája ruházta a bizottság.

Amint látjuk tehát, a gyulafehérvári székes- egyház IllLívészettörténelmi íróink majdnem mindegyikét foglalkoztatta és nem csekély a róla megjelent tanullllányoknak száma. Ezek alapján kísértjük meg az alábbiakban össze- foglalni azt, amit róla ma tudunk.

*

A székesegyház keletkezéséről legrégibb írásos adatokat az ^II Urkundenbuch zur Ge- schichte Siebenbürgens" CÍmen közzétett ok- iratgyüjteményben találunk. Két oklevél is szól róla: az egyik 1287-ből, a falak magasabbra

emeléséről emlékezik meg, a másik l291-ből,

az épület betetőzéséről beszél.

Mindkét okirat IV. vagy Kun László királyunk

Ll ralkodása (1272-1291) alatt keletkezett. Ez

-

ÉSZ/\K[ ELŐCSARNOK BELSEJE.

az uralkodónk volt az Árpád-ház utolsóelőtti királya, aki 1278-ban a morvamezei csatában a csehek ellen Habsburgi Rudolfot segítette

9

és így támogatta a később oly hatalmassá vált dinasztiának megalapítását. Számos mű­

emlékünk történetében találjuk Kun László

AZ ÉSZAKI ELŐCSARNOK AJTAJA.

AZ AJTÓ OROMDÍSZE.

korát megemlítve, így a gyulafehérvárinál is.

A két említett okiratból az is kiderül, hogy ez az építkezés tulajdonképpen már helyre- állítás volt. EI van bennök mondva ugyanis, hogy Gyulafehérvár püspöke Péter, a Nagy- szebenben időző Alard salzburgi grófot meg- ölette és erwek fia János, 1277-ben betört Gyulafehérvárra, a várost fö I égette, a temp- lomot, hova a polgárok menekültek, földúlta és lerombolta. Kétezer hivő és az egész székes- káptalan ott veszett a nagy pusztításban.

1287-ben szerződött az új káptalan

János

kő-

11

faragó (Lapicida) mesterrel, Tinosz fiával, aki a Saint Dies francia városból származott, a helyreállítás kőműves- rés kőfaragómunkáira.

Majd 1291-ben Krakkói Szigfrid, Gyulafehér- vári Jakab, Szászorbói Herbert és Heinz mesterekkel az ács- és tetőfedőmunkára.

Mindezek a dolgok azonban nem tájékoz- tatnak a templom keletkezéséről, csak arról, hogy a XIII. század végén már állott, sőt

részben el is pusztult. Kétségtelen, hogy a gyulafehérvári székesegyház régebbi időből

való. Ezt igazolja

az

is, hogy eredeti formá-

lomában nyilatkozik meg legelőször, 961-ben.

1140-ben már a gót stíl us születik meg a franciaországi Saint Denis templomában,Suger apát alkotásában. Nálunk a vasmegyei jaáki templom (Szombathely mellett) 1150 körül épült, amiben legkiválóbb kutatóink, Henszl- mann, Ipolyi és a bécsi Eitelberger egyhangúan megállapodtak. Sőt ennek a tatárjáráskor, l24l-42-ben már le is rombolták egyes részeit.

Sok ok szól tehát amellett, hogy a gyula- fehérvári templom is ebből az időből, tehát a XII-ik századból való. Csodálatos módon Henszlmann, dacára annak, hogy külön is hangsúlyozza a templomnak a jaákihoz hasonló részletképzését, mégis 1 250-re, tehát száz évvel későbbre teszi keletkezését. Erre a következ- tetésre pedig az alaprajz ritka tökéletességéből

jut. Miiller frigyes püspök már helyesebb nyomon jár és a XII-ik századba teszi az alapítást. Véleménye szerint a tatárjárás a templomot már készen találta. A két álláspont között kerek száz esztendő különbség van és ami még nevezetesebb, olyan esemény, mint a tatárjárás, ami az ország egész fejlődésére

rendkívüli fontossággal és jelentőséggel bír.

Hiszen a tatárjárás előtti és tatárjárás utáni Magyarország össze sem hasonlítható egy- mással. Nem is igen valószín ú, hogya nagy veszedelem után, az ország helyreállításának nehéz munkájában ilyen hatalmas vállalkozásba kaptak volna ősei nk, mint a gyulafehérvári templom építése.

Ha már a templom keletkezéséről eJtérők a nézetek, még inkább különböznek a véle- mények annak stílusáról és mintaképeiről.

Henszlmann és Miiller püspökön kívül a két kiváló német kutató, Dehio és Bezold is meg- szólal abban a monumentális munkában, amelyet a keresztény templomok építéséről

1 892-ben közzétettek és amely a világiroda- lomban ennek a témának legjelentékenyebb

keletkezettnek tartja az építményt. Henszlmann fölismeri ugyan a francia architektúra jellegző

vonásait is, de végül mégi a német eredet mellett dönt. Majd meglátjuk, minő igazsággal.

*

Mielőtt azonban az említett vélemények rész- letes ismertetésére térnénk, szükséges magával a templommal megismerkednünk. A gyula- fehérvári székesegyház három hosszhajós és kereszthajós bazilika. A középső hosszhajó körülbelül kétszer oly széles és magas, mint a két mellékhajó és a bazilikák jellegzetes típusa szerint a magasabb középhajó az alacsonyabb mellékhajók fölött közvetlenül, magasan el- helyezett ablakok útján nyer világítást. Teljesen a román bazilikák világszerte szokásos módjára.

A főkereszthajó egyforma széles és magas a

főhosszhajóval és nyugati oldalán két mellék- hajóval bír, amelyek viszont a hosszhajó mellék- hajóival egyező mérettíek. A főhosszhajó és

főkereszthajó keresztezésénél a szokásos négye- zet (Vierung) van rendkívül erős pillérekre boltozva, amelyek a boltozaton felül a négyezet fölé épített hatalmas középtornyot is emelték.

Ez a torony ma már nincsen meg, csak nyomai láthatók a födélszék alatt és azokból állapítható meg egész bizonyossággal egykori létezése. A templom keleti oldalán akarkiképzés úgy történt, hogyakereszthajón túl a közép- hajó egy mezője még folytatódik és ehhez csatlakozik a szokatlan hosszliságú oltárfülke (apszis). Ugyanilyen, de kisebb apszisokkal bír a kereszthajó is keleti oldalán jobbról és balról, a mellékoltárok számára. A nyugati homlokzaton az alaprajz két torony egykori létezését engedi következtetni; közülök csak az egyik, a déli van már meg, amely a hatalmas portáléval nyíló nyugati homlokzatot egyik oldalról architektónikusan határolja. A külön- ben tökéletesen szabályos és világos alaprajzot csak az északi oldalról csatlakozó kis építmény,

az úgynevezett

reneszánsz előcsarnok

és a

főoltárfülke

déli oldalán elhelyezett

sekrestye

tagozza. A templom egész belseje keresztbolto- zatokkai van födve. Az egyes hajók között

erőteljesen

tagozott pilléreken hatalmas

csúcs- fves

boltövek vonulnak el. Kívül az ablakok ki- vétel nélkül

körivesek.

Az

előbbi

a

késői,

az utóbbi a korai

román stilusnak jellemző

mo- tivuma.

*

Az

előadottakból

kutatva mármost a gyula- fehérvári székesegyház külföldi mintaképeit, ahhoz szerkezetre és architektónikus kiképzésre hasonlókat a

román épftőstilus

idejében két helyütt találunk.

Az

egyik csoportot

Németországban, Szász- ország déli részének és Bajorország északi részének határán. Kiváló emlékei ennek a csoportnak a Lipcse melletti

Nalllnbllrg

székes- egyháza, amely 1242-ben épült, és három hosszhajós és kereszthajós bazilika, belül csúcs- íves, kívül köríves architektúrával, nyugati homlokzatán két toronynyal, de a négyezet fölötti torony nélkül. Egy másik példa az eszak-bajor- országi

bambergi

dóm, majdnem azonos ki- képzéssel, csak nagyobb tökéletessége követ- keztében ennek az architektónikus csoportnak a

tetőpontját

képviseli. Ezek az emlékek vezetté k Henszlmannt 1876-ban és Dehió és Bezoldot 1892-ben arra a véleményre, hogy a gyula- fehérvári székesegyház

német eredetif.

Véle- ményük szerint ázoknak a német telepeseknek köszöni keletkezését, akiket a tatárjárás után 1242-ben az elnéptelenedett országba IV. Béla királyunk Türingiából és Bajorországból be- hívott és akikkel

szülőföldjük

mesterei is el- jöttek hazánkba. Ezek honosították volna meg nálunk a német-román

építőstílust

és az

ő

alkotásuk lenne ez a székesegyház is.

Egy

másik csoporiját

a gyulafehérvárival

rokonkiképzésű

román templomoknak észak- nyugati Franciaországban, az egykori

Norman- diában

és délkeleti Olaszországban, a normanok

13

alapította egykori

Apútia

tartományban találjuk.

Az

előbbi

vidéken Caen, az utóbbin Salerno dómjai mutatnak sok analógiát. Ezen a réven tehát a gyulafehérvári székesegyház

norman

eredetLí volna. A

lehetőség

megvolna reá.

Tudjuk, hogy a XI-ik században északnyugati Franciaországban kialakult hatalmas tartomány, Normandia lakói tengeri útjaikon a Földközi- tengert is bebarangolták és I056-ban egyik vezérük,

Ouiscard R.óbert

az Adriai tenger partjain, keleti Itáliában

Apútia

tartományt alapította s oda hazájából norman kulturát vitt be. Ennek a fejedelemnek leányát

Könyves Kálmán

királyunk (1095-1116) a rendek sürgetésére 1097-ben

nőül

vette. A királynéval nagy sereg norman honfitársa jött Magyar- országba, szerzetesek, írástudók, mesterek, akik középkori szokás szerint a kolostorok, mipt polgárosodási centrumok körül letelepedtek és azok szolgálatába állottak. Müller püspök említett tanulmányában ezeknek tulajdonítja a gyulafehérvári templom építését,annál is inkább, mert

tudvalevőleg

Ouiscard Róbert alapította 1080-ban a salernói dómot is, amelynek

fő­

kapuzata éppen olyan nyílt

előcsarnokú,

mint a gyulafehérvári domé. Müller Frigyes szerint tehát:

^lia

gyulafehérvári székesegyházon norman szellem lebeg".

*

Henszlmann Imre ismerte MüIler Frigyes püspök tanulmányát és mégis a német eredet mellé állott, a tagozatok, de leginkább a pillér- láb-profilok durvasága alapján (mint ismeretes, a lábazattagozatok alakulása a középkori épít- mények korára rendkívül jellegzetes). Bár ugyanakkor elismerte, hogy az ornamentika inkább a nyilt, leveles francia, mint a zárt, gumós német kezelést mutatja.

Nem lehet bámulat nélkül tekinteni a két kutató álláspont jában az objektívitásnak ezt a magas fokát.

Müller,

a szívvel-lélekkel szász

érzésű

püspök, kinek minden

műve

az erdélyi

németség

dicsőségét

hirdeti, nyiltan a

francia

aki III. Napoleon szolgálatába áll, hogy a francia építőművészet nagyságáról monumentális művet adhasson ki, a német befolyási ismeri el, amikor tanulmányai azt eredményezik. Bizonyára mind-

kettőjükben nehéz harcot vívott a rokonszenv és az igazságszeretet, amíg ezt az álláspontjukat elfoglalták. Nem kevésbbé csodálatos azonban az is, hogy kerek 25 esztendővel később Dehio és Bezold, az azóta óriásiIag megnövekedett tudományos kiadmányok alapján páratlan appa- rátussal készült hatalmas művükben a német eredet és így Henszlmann álláspontja mellett döntenek.

Azonban áll a példaszó: "Saxa loquuntur", a templom maga szólal meg és mult jukról meg őseikről minden levéltárnál szebben beszélnek a holt kövek. A műemlékek bizott- sága restauráltatni akarja a templomot, meg- bolygat ják a régi falakat és ezekből kiderül a székesegyház egész története. A kövekbe faragott mesterjelek, a kövek alakja, a bekötés módja, a kiásott fal részek, ezek a források és teljes határozottsággal megállapítható belőlük,

hogy a székesegyház francia mesterek numkája, hogy mintaképei a norman templomok és végül, hogy Müller püspöknek volt igaza álláspont- jában, és Henszlmann, meg Dehio és Bezold voltak azok, akik tévedtek.

*

Mai ismereteink szerint a gyulafehérvári templom történetében számos építési kor- szakot különböztethetünk meg.

Az első a templom keletkezése, amely föl- tétlenül a tatárjárás, tehát 1140 előttre és így a XII. század elejére esik, mesterei pedig francia, illetve norman művészek. A tatárjárás alatt már beszakad nak a boltozatok és bedől

a négyezet fölötti nagy torony is.

A második építési korszak a XIII. század végén következik, ezt ismét francia mesterek végzik annak az időnek stílusában, amely

előcsarnok is, eredetileg gót stílusban, gazdag boltozatokkal. l277-ben elpusztul a templom, azok közt a körülmények közt, amelyekről Müller püspök tanulmánya alapján már meg- emlékeztünk.

A harmadik építési korszak l287-től indul meg. Ez alkalommal egy német mester is részt vesz és tőle valók a nehézkes németes részletek, amelyeket Henszlmann is fölismert.

Mindezekről egész bizonyosságot nyujtanak a kövekbe faragott mesterjegyek, amelyek igen nagy számmal fordulnak elő. Ezekből követ- keztetve részt vett az építésben: Villard de Honnecourt, a kassai dóm építője is, aki különben tanítványaival a jaáki templomon, a zsámbéki templomon és a lékai váron is dolgozott.

A negyedik építési korszak l319-1356-ig tart Szécsi András püspök alatt és virágzó gót stílusban történik. A főhajók újrabolto- zása, a nyugati homlokzat megmaradt déli tornyának helyreállítása, a szentély kibővítése ebből a korból valók. Az oltárfülke keleti oldala a régebben szokásos nyolcszög helyett az akkor elterjedt tízszögű záródással létesül.

Az ötödik építési korszak (1440-1456) Hunyadi János nevéhez füződik, ki a törökök fölött aratott győzelme emlékére szinte az ala- pokig restaurálja a templomot. Nagy gonddal és a régi részek megkímélésével történik a munka. Mint mindenben, ebben is páratlanul nagynak mutatkozott ő. Új alkatrészként a nyugati, főbejáró kapu épült.

A hatodik építési korszak Geréb László püspöksége alatt a XV-ik század végén folyik le. Ekkor restaurálják először a megrongáló- dott északi (a mai reneszánsz) előcsarnokot késői, hanyatló gót stílusban.

A hetedik építési korszak igen nagyfontos- ságú. Lászay János erdélyi főesperes 1512-ben átépítteti az északi előcsarnokot az Itáliából

akkoriban diadalútra indult reneszánsz stílus- ban. A rendkívül bájos építmény jelentőségét legelőbb Bunyitay Vince műtörténészünk is- merte föl. Ő döntötte meg a bécsi műemlékek bizottságának véleményét, amely ezt stílszer(ít- len copfos toldaléknak minősítette. Ma tudjuk, hogy egyike ama kevés reneszánsz műemlé­

künknek, amely a mohácsi vészt túlélve, fönn- maradt és bizonyítéka annak, hogy Itálián kívül a reneszánsz stílus legelőször nálunk lett honos.

1506 és 1512 közé esnek első reneszánsz emlé- keink, holott a francia Chenonceaux-kastély 1515-ben, az angol VII. Henrik síremlék 1519·ben, a német, prágai Belvedere 1534-ben keletkeznek, mint azoknak az országoknak

első reneszánsz alkotásai. Mátyás király ural- kodásának örök dicsősége ez a tény, amelyet az írásos források följegyeztek, de amit csak a fönnmaradt műemlékeken sikerült kétségbe- vonhatatlanul bizonyossá tenni.

A gyulafehérvári székesegyház további sorsa is igen változatos. A XVI. században, a mohácsi vész (1526) után Várday ferenc püspök javít rajta, majd Bethlen Gábor feje- delem (l613-29) pótolja megrongált részeit.

Ill. Károly alatt (1711-40) Visconti olasz mester a nyugati homlokzat oronlZalát barok stílusban építi ki. Ebben az időben - mint

o

15

már említettük - ez a stílus meglehetősen

meghonosodik Gyulafehérvárott, sőt a város a patrónus uralkodóról Károlyfehérvárra vál- toztatja nevét. 1730-ban Demeter Márton nagy- prépost a mai sekrestyét építi ki ugyancsak barok stílusban, míg Mária Terézia lll"alko- dá sa alatt {l 740-80) Sztojka Zsigmond püspök a szentélyt állítja helyre.

Nagyjelentőségű Hajnald Lajos, az akkori erdélyi püspök, később kalocsai érsek restau- rálása, a kiegyezés, 1868 után. Mint ismeretes, az alkotmányos idők visszaállításával indult meg Magyarországon a mulasztások pótolása, amiben a tudós érseknek, mint kiváló mű­

barátnak és bőkez(í mecénásnak, nagy része volt. Henszlmann 1876-ban nagy elismeréssel szól a HajnaId-féle helyreállításról, szerinte:

"Ez volt nálunk az első stílszerű restaurálás".

Möller István építész azonban 1905-ben szigorú kritikát mond róla, véleménye szerint még a helyreállításnak alapfogalmával sem voltak akkor tisztában. És bizonyára a megtekintés az utóbbi véleménynek ad igazat.

A gyulafehérvári székesegyház helyreállítása most folyik, a maradványok tiszteletben tartá- sával, teljes csendben, nagy gonddal és tetemes áldozattal. Ha elkészül, egyik fényes lapja újul meg művészettörténetünknek.

Kabdebó Oyula.

o

TE RVPALYAZATOK

11 -. -I. -•• ^Sz

E I\K E52T'O'A LAP

.. ^1~11~1~1 •• ^· F"E)É~LA)05:éS I ,~ ,~: ,~ • • ~'R..IT!E~·IC.NAC

·EPITaj'z.EK·

A Budapesti (budai) Tornaegylet korcsolyacsarnokának tervpályázata.

Epítési programm.

A korcsolyacsarnok a helyszínrajzban feltüntelett

bővített jégpálya szélére a tervező által közelebbről

megállapítandj helyre oly módon tervezendő, hogy egyrészt a jelenlegi jégpálya területe a lehetőségig növelhető legyen, a csarnok könnyen megközelít- hető és elhelyezésíi legyen, hogy .annak nagy csarnokából a jégpálya egész területe, vagy nyáron ugyanez a tér mint versenypálya jól áttekinthető

és megközelíthető legyen.

E célra a csarnok elhelyezésére a területnek a jelenlegi csarnok mögötti része a helyszínrajzban +el jelzett hely környékén mutatkozik legalkal- masabbnak.

Az építési stílus, valamint az alkalmazandó szerkezetek meg választása tervezőre bizatik azzal a megjegyzéssel, hogyakorcsolyacsarnok állandó jelleggel bírjon és minél kisebb fenntartási költséget igényeljen. A tervbe vett építési anyag és szerke- zetek a műszaki ismertetésben (mííleírás) kellőképp

körülirandók és megindokolandók.

Az épület a tervező belátása szerint földszint vagy több emeletsoTOn elosztva az alábbi helyisé- geket tartalmazza, megjegyezvén, hogy a körül- belül megadott méretektől való némi eltérés meg van engedve, oly módon, hogy az építés összes költsége a 180.000 koronát ne haladja meg. A léte-

sítendő építkezés köbméterenkénti egységára 22 koronával számíttassék, megjeg)'ezvén, hogy a méretek a pincefenéktől a főpárkány magasságáig számítandók és a föpárkányon felül levő esetleges tornyok köbméterei szintén hozzászámítandók.

Tekintetbe veendő, hOIlY a jégpályán a legfor- galmasabb napokon egyidőben kb. 2000 látogató fordul meg, tehát ruhatárak, pihenők, korcsolyatárak stb. a közönség számához arányosan méretezendők.

Kívánt helyiségek:

Előcsarnok és lejáratok.

10 m² Pénztár } ._. ... ... .. . Iroda egymás mellett ._ ... _.

Elnöki szoba ... __ . __ . __ ... .

30 m²

I 20 m2 Választmányi szoba. ____ . . __ .. ~ .... __ ._.

Orvosi szoba, közel a pályához ' __ ' __ ' __

Versenyzők öItözője és pihenő szobája mellette mosdó és zuhanyszoba, külön

fürdőszobával.

Nagy terem, ahonnan a jégpályára való kilátás lehető nagyszámú néző részére legyen lehetséges és amely terem esté-

40

m

²

20 mg 30 m²

Iyek alkalmával is használhaló legyen ... 250 m² Buffet (korcsolyaidényen kívül vívóterem.)

Abban az esetben, ha az épület eme- letes, mindkét etageban egyenként . __ . __ 100 ma ha az épület földszintes, úgy külön vívóterem.

Melegedő szoba a földszinten (nyáron a buffet bővítésére is legyen használható) 60 m² I. Szolgalakás 2 szobával; konyhája képes

legyen a buffet-et, valamint estélyek alkal- mával a nagyterem közönségét is ellátni;

mellette tálaló.

II. Szolgalakás : 1 szoba konyhával.

Ruhatárak: maximális igénybevétel 1200 személy (esetleg karzatszeríien).

Öltözködésre szolgáló férfi szekrény-szoba 500 szekrény részére (35, 35, 150 cm.), mely szekrénye k esetleg karzatszerűen

is elhelyezhetők.

Ugyanilyen a nők részére 200 szekrénynyel.

Közös korcsolyatár 500 korcsolyára, 15, 15, 40 em.-es rekeszekkel.

Férficipős korcsolyatár és öltöző 500 drb.

23, 23, 44 cm·es rekeszszel.

17

. ,

~

'"

^cn

-<[ ttl

"

^Q.,

CL «:

'"

^cl :::J

-.i

""

6\ _.(

"""' -1 :::J

>

O

>

cl Z

-< _cn

ALSÓ fÖLDSZINT.

I. Df]. fELSŐ fÖLDSZINT. SÁNDY GYULA, BUDAPEST.

IQ

EMELETI ALAPR.AJZ.

1\ I '\ ⁽

-1

^{t -}

MIJ'1~~) ~l..LPo;~t~M'

ME.Lt.r.t.OÖ 5u.~:.2.~"'· ^T ft 1'1'

T""

---i ;cf-I(O

I I

I. DfJ. MELLÉKÉPÜLET ÉS KAR.ZAT. SÁNDY GYULA, BUDAPEST.

cl ::>

~

-o ...J N <Il

-< _...J

<Il

<Il

:;;:;

<Il 'LLl

>

...J

O

"

-< _::.:

'LLl

>

"

-<

II. DÍJ.

ALAPRAJZ.

fÖLDSZINTI

KÁR OLY ÉS Kl ARVÉ

21

Ó BUDAPEST.

SS LÁSZL ^J

::J

p'l

u- Z lJ.l

~ lJ.l LI...

~

lJ.l

;;;:

:0 J:

U

(J)

i;:'

~ ..:

N ::.::

O ....J

;;;:

O :r:

'O LI...

•

23

V,

FÖLDSZINTI ALAPI{AJZ.

EMELETI ALAPRAJZ.

III. DIJ. IFJ. SCHÖMER FERENC, BUDAPEST.

Női öltöző szoba - mosdó helyiséggel (zuhanynyal) ___ ___ _ _ __ ___ ___ ___ ___ 20 m2

Két szerszám tár ___ ___ ___ __ __ _ ___ ___ á 30 m² Munkásszemélyzet melegedője ___ ___ ___ ___ 25 m² Bor és tlizelőszer pince, éléskamra,

Zenekari hely és zenészek melegedője klo- zettel 40 zenész részére.

Korcsolyacsatoló hely, elől nyitott - de födött helyen vagy kiugró eresz alatt, egyszerre kb. 100 személy részére.

Sétahely az épiilet előlt.

Tervezőtől kívántatik az épület általános elhe- lyezését és közvetlen környezetének rendezését feltüntető helyszínrajz, a kiadolt helyszínrajz mére- tében, az épület minden emele sorát feltüntető és az elrendezés megérthetésére szükséges alaprajzok és metszetrajzok - továbbá az egymástól eltérő homlokrajzok 1: 200 léptékben, hozzávetőleges költségvetés az építkezés fölszámítását áttekinthe- tően feltüntető rajz és műleírás. Központi fűtés nem kívántatik.

Budapest, 1910. december 9.

A Budapesti (budai) Tomaegylet választmánya.

Bírálati jegyzőkönyv

a Budapesti (budai) Tornaegylet építendő kor- csolyacsarnokának terveire hirdetett pályázat bíráló- bizottságának, a beérkezett pályaterv feletti miíszaki

bírálatáró!.

A bírálóbizottság tagjai a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet részéről: Reichel Kálmán és Hajós Alfréd, a Magyar Építőművészek Szövetsége részé- ről: Bau/Ilhom Lipót és Gondos Imre urak.

A Budapesti (budai) Tornaegylet részéről: Kotlár Lajos elnök, Demény Károly másodelnök és Kádár Gusztáv.

Sándy Gyula. Igen ügyesen megoldott, tömör alapformájú, alaprajzi diszpoziciója lehetővé teszi, hogy az összes helyiségek könnyen és közvetlenül megközelíthetők legyenek. Tágas előterek szolgáI- nak a nem mindenütt megfelelően méretezett öltöző és szertárhelyiségekhez, melyek a férfiak és nők használatára külön csoportosíttattak. Nagy termének diszpozicziója és formája igen jó. Csupán a bejárati előcsarnok méretei és a lépcsőház nagy- sága nincsenek arányban az épület rendeltetésével, A tervezet nagy súlyt helyezett a gazdaságos meg- oldásra, melynek tredménye lett azon körülmény, hogy az előirányzott költségösszegen belül képes az építkezést végrehajtani. Homlokzata tetszetős és rendeltetésének megfelel.

diszpoziciója jól sikerült, bár a nagy kilátást biz- tosító homlokzatot zárt erkélyekkel megosztja, amin azonban áldozat nélkül lehet segíteni. Szertárai jól diszponáltak s jó beosztásúak, de feleslegesen nagyok. Ez okozta aztán az építktzés terjengős­

ségét s ennek folytán az építkezési költségek na~y­

ságát. Korcsolyac~atoló helyiségei és sétáló terra- szának megoldása sikerült. Homlokzata művészi

értékkel megrajzolt, stílszerű s az épület rendel- tetésének megfelelő.

Ifj. Schömer Ferellc. Az előcsarnokból szíík folyósón át juthatunk a két lépcsőházba, ami kevésbbé szerencsés megoldás, mert a lejárat nem közvetlenül, hanem folyosók I évén áll az előcsar­

n:Jkkal összefüggésben. Egyébként úgy a nagy- terem szép homlokzata, valamint egyéb helyiségek s különösen a korcsolyatárak jó diszpoziciója sikerültté teszik a megoldást. Alaprajzi elrendezése nagyszabású, de a benne levő nagy vonásokkal és értékes gondolatokkal nincs arányban a homlok- zat kevésbbé sikerült megoldása.

Mende Valér és Bábolrlay józse! Az alaprajzi megoldás nem egységes. Az előcsarnok impozáns és architektonikusan megoldott alapformájú. A kor- csolyaszertárak és egyéb helyiségek azonban csak kevésbbé alkalmas folyosókon közelíthetők meg.

A világítási kérdések figyelmen kívül hagyattak.

Sötét előcsarnokok, erőszakolt világítású helyiségek az alaprajzi megoldást komplikálttá teszik. A zené- szek helye nem megfelelő. A korc;;olyacsatoló és szertárak a pálya szintjétől magasan helyeztetvén, félemeletnek megfelelő lépcsőkaron juthat a kor- csolyázó a pályára. Architekturájuk ügyes kézzel rajzolt és az épület rendeltetésének megfelelő. -

A bizottság a tervek mérlegelése után azon elvi álláspontra helyezkedett, hogyadíjazásnál első­

sorban azon tervnek fog előnyt adni, me ly úgy sikeriilt alaprajzi megoldása, tóvábbá jellegzetes

külső kiképzése mellett, a rendelkezésre álló anyagi eszközökkel leginkább megvalósítható. Ezen alapon mérlegelve a beérkezett s megbírált pályamííveket, az első díjat Sándy Gyula tervének ítélte oda, mely gazdasági kihasználásával, ügyes alaprajzi elrendezésével megadta a módját annak, hogy a programm követelményeinek megfelelő költség- összeg keretén belül, minden nagyobb alaprajzi' átdolgozás nélkül felépíthető. A második díjat Kiss és Arvé tervének ítélte oda, mely úgy ügyes és helyes alaprajzi, mint pedig míívészi kvalitásá- nál fogva két'iégkívül valamennyi pályeterv közön a legkiválóbb, de azon körülmény folytán, hogy építési költségei több mint 30 százalékkal túl- szárnyalják az előirányzottat, ,a megvalósítás lehe-

25

MARGIT-KÖRÚTI HOMLOKZAT.

BUDAI BÉRHÁZ. TERVEZTE: LÖLLBACH KÁLMÁN.

BUDAI BÉRHÁZ. MARGIT-KÖRÚTI HOMLOKZAT. TERVEZTE: LÖLLBACH KÁLMÁN.

27

MAROITKÖRÚTl HOMLOKZAT.

TERVEZTE: LÖLLBACH KÁLMÁN.

BUDAI BÉRHÁZ.

I . ,

.~

ZSIGMOND-UTCAI HOMLOKZAT.

!lUDAI BÉRHÁZ. TERVEZTE: LŐLLBACH KÁLMÁN.

29

ZSIGMOND-UTCAI HOMLOKZAT.

BUDAI BÉRHÁZ. TERVEZTE: LÖLLBACH KÁLMÁN.

ZSlOMOND-UTCAI HOMLOKZAT.

BUDAI BÉR.HÁZ. TER.VEZTE: LÖLLBACH KÁLMÁN.

tOségétől távol áll. A harmadik díjat

Ijj.

$chömer terve kapta, egyszerű, nagy vonalak kal bíró alap- rajzi megoldásáért s helyiségeinek jó elrendezéseért, A bizottság a díjakon kívül értékes és részben hasznosítható eszmékkel bíró következő s betű­

rendben felsorolt pályázók terveit ajánlja megvé- telre, u. m. Laykauf- Heisler, Lukoviczky s végül Szalay-OIisik.

Budapest, 1911. évi február hó 15-én.

A Magyar Építő- és Iparművészeti Raj- zolók Orsz. Egyesülete nagypályázatára, amelynek díja 200 korona és aranyérem, 6 pálya- munka érkezett be. A bírálóbizottság az első díjat az "Elismerés" jeligéjű, a második díjat a "Hiszek- egy" jeligéjű munkának ítélte oda. A jeligés levelek felbontása után az első díjat, 200 koronát és aranyérmet Létai Sándor, a második díjat Zosfyák Pál nyerte el.

A kerekegyházi róm. katholikus templom tervezetére tizenegy pályamunka érkezett be.

Az első díjat Györgyi Dénes építő művész nyerte el s egyszersmind a kivitelre is ő kapta a meg- bízást. A két második díj egyikét janszky Béla és Szivessy István műépítészek, másikát pedig Szabó és Mia/dts műépítészek együttes terve nyerte el.

A balassagyarmati pénzügyi palota terv- pályázatára beérkezett 12 pályamíí közül a bíráló- bizottság az I. díjat (2000 K) Wa/der Gyula, a II-ikat (1500 K) R.omáll Miklós és Ernő, a Ill-ikat (1000 K) Magyar Vilmos budapesti építészek ter- vtinek ítélte oda.

A debreceni ref. egyházközség tervpályá- zatából kifolyólag alábbi levél közlésére kértek fel, aminek készséggel tesziink eleget.

Igen tisztelt Szerkesztő úr!

A mult lapszámban tévedésből a debreceni ref.

egyházközség bérházpályázatán egy tervet az én

o

31

nevemmel méltóztatott közölni. Az igazsághoz híven kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy a kérdéses pályatervet freund Dezső építész úrral közösen készítettem, amit is kérem b. lapjában pótlólag helyreigazítani. Kitíínő tisztelettel

Wannenmacller Fábián.

Tervpályázati határidők:

máj. 20. Magyar Építőművészek Szövetsége: a Rákóczi-út belső torkolatának rendezése I. arany- érem. ll. 600, Ill. 400 K. i

máj. 31. Debreceni k~reskedelmi és iparkamara székházterve. I. 2000, II. 1000, III. 500. Megvétel 500 kor. i

jún. 15. Kálvin-tér, Lónyay- és Ráday-utcák sar- kának építészeti kiképzése. Eszmei pályázat, Buda- pest székesfőváros tanácsával. 1. 2500, II. 1500, III. 1000 K. i

JÚIl. 15. Szombathelyi közkórház pályatervei.

Alispáni hivatalnál. I. 2500, II. 1000, Ill. 600 K.;

JÚIl. 19. Ruszcsuk városháza, vágóhíd és vásár- csarnok tervei.

r.

^3000, II. 2000, III. 1000 és I.

3500, II. 2000 és III. 1000 frank (nemzetközi);

jún. 20. Rákóczi-út belső torkolatának rende- zése. Építőművészek Szövetségénél. I. aranyérem, II. 600, Ill. 400 K.;

aug. 8. Görög igazságügyi palota: görög belügy- minisztériumnál ; díjak; I. 20.000, II. 10.000 frank (nemzetközi) ;

aug. 15. A Világ Távírószövetségének emlék- szobra. Svájci szövetségtanács Bern; díj I. 20.000 K.

(nemzetközi) ;

o/d. 6. Gyergyószentmiklósi Kossuth-szobor. I.

megbízás. II. 1000, III. 500 K.;

nov. 1. II. Sándor cár szobra Szentpétervárt (nemzetközi pályázat) i díjak: 5000, 4000, 3000, 2000 és 1000 rubel.

o

törvénykezési épület és fogház terveinek elkészítésére

ezennel tervpályázat hirdettetik az 1908. évi november hó 2-án 79049'K. M. szám alatt kiad ott ^/J Epítészeti tervpályázatok szabályzatán-nak figyelembevételével és az alábbi feltételek mellett:

l. A pályázat általános és országos, tehát benne kizárólag magyar honos épí- tészek vehetnek részt.

2. Az építés programmja, valamint a teleknek helyszinrajza a hivatalos órák alatt az igazságügyminisztérium segéd hivatali főigazgatójától díjtalanul átvehető.

3. A pályatervek l: 200 mértékben készítendők, még pedig szükséges: hely- színrajz, továbbá minden emeletsornak egy-egy alaprajza, az épületek egymástól eltérő 2-2 homlokzatáról külön rajz és a tervezet megértéséhez szükséges metszettrajzok.

4. Távlatrajzok nem készítendők. A tervrajzok beüvegezése mellőzendő.

5. Atervezethez köbtartalolllszámítás, könnyen ellenőrizhető méretezett számí- tási tervvel egy műleírás melléklendő. A köbtartalom a járda felszínétől a főpárkány felső éléig számítandó. A törvénykezési épületnél egy köbméterre 17 korona, a foo--

háznál 13 korona egységár veendő fel. ^b

6. Az építés összköltsége a 650.000 koronát lehetőleg meg ne haladja. Ezen összegben a telekrendezés költségei nincsenek belefoglalva.

7. Apályatervek névaláirással ellátva és lepecsételve a m. kir igazságügy- minisztérium segédhivatali főigazgatójánál

1911. évi augusztus ló··án déli 12 óráig

nyujtandók be, ahol az átadó átvételi elismervény t kap. Póstán vagy vasúton érkező pályatervekre nézve a feladás ideje irányadó. Későbben érkezett, illetőleg feladott vagy a feltételeknek meg nem felelő tervek semm i esetben sem vétetnek figyelem be.

8. A már benyujtott tervek vissza nem vonhatók.

9. A pályaterveket öt tagból álló bizottság bontja fel és bírálja el. Ez a bizottság, amelynek határozata végérvényes és Illeg nem felebbezhető, következőkép állíttatik össze:

aj

az igazságügyminisztériulll kebeléből két tag;

bj a kereskedelemügyi miniszter úr részéről egy műszaki tisztviselő;

ej

az igazságügyminiszter )11egbízásából egy építész;

dj a Magyar Mérnök- és Epítész Egylet kebeléből meghívandó egy tag.

10. A pályatervek a benyujtás sorrendje szerint fognak felbontatni és a benyuj- tástól számított egy hónapon belül bíráltatnak meg. Azok a bírálat befejezéséig a nyilvánosság teljes kizárásával csakis a bíráló-bizottság tagjai által tekinthetők meg.

ll. A viszonyilag legjobbaknak talált pályatervek díjazására ki van tűzve:

első díj: 2000 korona, második díj: 1500 korona, harmadik díj: 1000 korona.

, 12. A pályaművek a bírálat Illegejtése után egy héten át a Magyar Mérnök-és Epítész-Egylet helyiségében a bírálati jegyzőkönyv egy másolatával együtt közszem- lére kiállíttatnak.

13. A nem díjazott pályaművek a kiállítás bezárása után és a benyujtáskor kapott elismervény visszaszolgáltatása ellenében az igazságügyminisztérium segéd- hivatali főigazgatójától a pályázat eredményének kihirdetésétől számított hat héten belül visszavehetők.

14. A kiviteli tervek elkészítését illetőleg a miniszter fentartja magának a szabad renqelkezés jogát. A további műszaki munkák a szokásos módon a Magyar Mérnök- és Epítész-Egylet választmánya által 1892. évi május hó 7-én elfogadott díjtáblázat szerint fognak díjaztatni; egyébként a megbízás részletes feltételei annak idején a a megbízólevélben fognak felvétetni.

15. Minden pályázó elismeri, hogy a pályázati feltételeket és a pályázati szabály- zatot ismeri és azoknak magát aláveti.

Budapesten, 1911. évi április hóban.

A m. kir. igazságügyminiszter.