KÖNYVÉSZET.
A Z 1 8 6 0 — 1 8 7 5 . É V E K B E N F O L Y Ó I R A T O K B A N É S É V K Ö N Y V E K B E N M E G J E L E N T G A Z D A S Á G T Ö R T É N E T I C Z I K K E K .
K ö z l i : BARCZA IMRE.
(Első közlemény.)
A. D. Ozlalkai hegy dézmájáról. Sárospataki füzetek. IV. kötet, 1860.
Aigner Lajos. A bártfai vargák czéhszabályai 1499-böl. Győri történeti ós régészeti füzetek II. kötet. Győr, 1861.
Athanász Szilárd. Jászfényszaru. mezőváros statisztikai leírása. Statisztikai és nemzet- gazd. közlem. III. kötet, 1867.
Balázs Árpád. A kisjenői uradalom erdőségei. Erdészeti Lapok, IV. évf. Pozsony I860.
— Pál Korpona szab. kir. város erdeinek leírása. U. ο. VIII. .évf. Selmecz. 1869.
Balássy Ferencz. Udvarhelyszék elsőbbsége. Uj magyar múzeum. X. 2. Pest 1860.
— A Székelyföld régi területei és egyházai. Magyar Sion. V. Esztergom. 1867.
— A Székelyföld régi fő- és alperesi kerületei és egyházai. U. o. V. évfolyam.
Esztergom 1867.
— Szelistye és Talmács várának s területének jogtörténelmi nyomozása. Századok VI. évfoly. 1872.
— Viszhangul. Boska Tivadarnak a vármegyékről irt közleményeire. U. o.
Bálinth Gábor. A magyarországi török hódoltságról. Századok, IV. évfoly. Bpest, 1870.
Balogh László. Az úrbéri birtokrendezés. Erdészeti Lapok I. évfolyam, Selmecz. 1862.
Barta Béla. A vadászati jog. Erdészeti Lapok III. évfolyam. Selmecz. 1864.
— A majorsági — curiális — zsellérségek s a telepitvények birtokrendezéséről.
Ugyanott.
Beöthy Leo. A világipar a XIX. század második felében. Statisztikai és nemzetgazd.
közlem. VI. kötet 1870.
Bernáth Dezső. Magyarország selyemtenyésztése. Földmiv. minist, közlemények I. évfolyam 2. füzet. Pest, 1868.
Bethlen Farkas. Adatok Erdély viszonyairól, különös tekintettel az adózási rendszerre.
Statisztikai és nemzetgazd. közlem, IV. kötet. Pest, 1868.
Boros Miklós. Adatok a magyar pénzisméhez. Győri tört. és régész, füzetek.
ΙΠ. kötet, 1863.
Botica Tivadar. Az eltűnt magyar Valkó vármegyéről. Századok. II. évf. Budapest, 1868.
— A vármegyék első alakulásáról és őskori szervezetéről. U. o. IV. V. évfolyam.
Budapest, 1870. 71.
— Muraköz, Budapesti Szemle XIII. kötet. Budapest, 1862.
— Vázlatok a megyei alkotmányos élet múltjából. Magyar akadémiai értesítő 13.
II. kötet 1861.
Botha Tivadar. Tanulmány az esztergomi érseki egyházmegye első régi határairól és territóriumáról. Magyar Sion. II. évfolyam. Esztergom. 1864.
— Bessenyei Nagy Ferencz és a tállyai tartománygyülés. Századok. III. évfolyam Budapest, 1869.
— A vármegyék első alakulásáról és őskori szervezetéről. Ugyanott. IV. és V. évfoly.' 1870—1871 VI. évfolyam 1872.
'— Tájékozás Balássy F. „Viszhangjai" körül a vármegyék első alakulásáról. U. o.
— Jogtörténeti tanulmányok a magyar vármegyék szervezetéről. Budapesti Szemle.
Uj folyam. I., II. kötet 1865.
Budai. Bécs levéltárai a magyar történelem szempontjából. Századok. VII. évf. 1873.
Bujdosó Valentinus. (Thaly Kálmán.) A Caraffa által kivégeztetett Keczer Gábor és Véber Dániel elkobzott ingóságainak leltárai. Századok. ,VIII. évfolyam 1874.
— Istvánffy és Apor Péter kéziratai az erdélyi ősvadakról. Ugyanott IV. évf. 1870.
— Szolnoki rabság — levele Koháry Istvánhoz. U. o. V. évfoly. 1871.
— Adalék az 1632-iki pórlázadás történetéhez. U. o.
— Fejedelmi ajándék könyvajánlásért. U. o. VII. évfoly. 1873.
Cliemel Kálmán. A kőszegi fel- és alvár története az Árpádház alatt. Századok III. évfolyam. Budapest, 1869.
Csóka Károly. Adatok Esztergom XIII. századi helyiratához. Magyar Sion. V-ik évf.
Esztergom, 1867.
Csaplár Benedek. Történeti adatok privigye múltjából. Századok. VIII. évfoly. 1874.
— Adatok Szeged szellemi művelődésének történetéhez. Magyar Sion. II. évfolyam Esztergom 1864. . . . , Csery József. Korpona városának ismertetése. Tudom. Értekező I. és II. kötet. Pest,
1861—62.
— Hontmegye régi tisztviselőinek emlékezete. Uj magyar Muzeum. X. évfolyam.
II. kötet. Pest, 1860.
— Az 1606. kassai országgyűlés naplója. Győri történ, és rég. füzetek. III. kötet 1863.
— Korpona lőszerraktára 1620-ban. Ugyanott.
Csillag Gyula. Kovachich levelezése. Századok III. évfolyam, Budapest 1869.
— Adalékok a Jagellók korához. U. o.
Deák Farkas. Erd. fejedelmek levelei a grof Csáky-levéltárban Századok. VI. évf. 1872.
— Kemény János erdélyi fejedelem levelei a gróf Csákyak kassai levéltárában·
U. o. VII. évfolyam 1873.
— gróf Csáky Ferencz első házassága 1650—53. U. o. IX. évfolyam 1875.
— A szombatosok szertartáskönyvéről. U. o.
De Gerando Atilla. Kővárvidék. Földrajzi közlem. III. kötet. Budapest, 1875.
Díváid Adolf. A magyarországi községi erdők feletti államfelügyelet. Erdészeti Lapok.
IV. évfolyam. Pozsony 1865.
— A magyar birodalom álladalmi erdőségei kezelésének eredményei. 1867-ig. U. o.
VII. évfolyam. Selmecz, 1868.
Dudás Ödön. Három eltűnt Bodrog vármegyei hely. Századok, VIII. évfolyam. Pest, 1874.
Ebenchöeh Ferencz. Koronczó története. Győri történeti é s régészeti füzetek. IV. évf.
Győr, 1865.
— Egy győrmegyei papnak emlékirata a XVIII. századból. Magy Sion. III, évfoly.
Esztergom, 1865.
Enscl Sándor. A vizahalászatról a XVI. században. Győri tört. és régészeti füzetek, I. kötet. 1861. · . .
IHntz Ferencz. A hazai szölöszet. Földmiv, minist, közlem. L évfolyam, 1 füzet. Pest 1868.
Entz Ferencz. Magyarország borászata, U. о. II. évf. 2. füzet, Pest, 1869.
— A szőlőfajok értékéről. A magyar orvosok és természetvizsgálók munká'atai.
XII.· kötet. Pest, 1868.
Eötvös Lajos. A pápai nyomda története. (1577—1867.) Századok. II. évfolyam.
— Ujabb pótlék a pápai nyomda történetéhez. U. о. III. évfolyam.
Eör Darmay Zsolt. Törökverő Thurv György ingóságai 1571-ben. Századok. IV. évf.
Pest, 1870.
— XVI. századi leltár a Szelestey-család levéltárából. U. о. V. évfoly. 1871.
— Ingóságok leltárai 1625. és 1835-ből. U. o.
Erdödi Adolf. A selmeczi bányász- és erdészakadémia történetének rövid vázlata.
Erdészeti Lapok. I. évfolyam. Selmecz. 1862.
— Az 1863. évi aszályosság és ebből eredő inség okairól és óvszereiről. Ugyanott II. évfolyam, 1863.
Érdy János. Kiadatlan magyar érmek az Árpádok korából. I—II. Archeolog közlem.
V. kötet. 1 és 2, füzet. Pest, 1865.
— Liptói regestrum. 1391-ből. Magyar Történ, tár. IV. kötet 1858.
Érlíövy Adolf. Csatornázás, földöntözés az alföldön." Magyarország anyagi érdekei.
Pest, 1865.
Erodi Béla. Herczegovináról. Földrajzi Köziem. III. kötet, Budapest, 1875.
Eszterházy János gr. Apafi Mihály két rendbeli utasítása Gyulafi László követe szá- mára. Uj magyar Muzeum X. évfolyam, II. kötet. Pest, 1860.
— Gyulafi László az erdélyi hadak főkapitánya fizetéséről szóló egyezmény.
U. о. X. II.
Fábián István. A magyar családnevekről. Ñyelvtud. Közlem. III.-köt. 1864.
* — János. Visk és Alsó-Szemeréd. Magyar Sion, II. évfolyam, Esztergom 1864.
Fáy András, gróf Széchényi István pestmëgyei működése. Budapesti Szemle. XV. kötet.
— A m . gazd. egyesület emlékirata a magyarországi vasutak tárgyában. U. o.
Fcichtingèr Sándor. Közlemények Esztergom' helyrájzából. A magyar orvosok és ter- niészetvizsgából munkálatai. X kötet. Pest, 1865.
Fekete Alajos. A gyógytan'a régi magyaroknál. Századok. VIII. évfolyam 1874.
— Ferencz kosuti gazdaságának ismertetése. Jószágismertetés '2-ik füzet. Pest, 1862.
Fényes Elek. Párhuzam egyfelől a magyar korona birodalom — másfelől az ausztria német, lengyel, cseh koronái országok között, Statiszt. és nemzetg. közlemény III. kötet. Pest, 1867.
— A magyar birodalom nemzetiségei és ezek száma vármegyék és járások sze- rint. Éitekez. a történ, tud., köréből. I. kötet 4.· Pest 1867.
Ferenczy. Helytörténeti monographiák. Budapesti Szemle. II. kötet. 1873.·
Fest Vilmos. Magyarország álladalmi és országos utjai. 1 térképpel. I., IL, III. rész.
Statiszt. és nemzetgazd. közlem. I., IL, III. kötet. Pest, 1865—66.
Finály Henrik. Egy archaeologiai kirándulás Vajda-Hunyadra és környékere. Az Erdélyi múzeum-egylet évkönyvei. II. kötet. Kolozsvár, 1861.
— Római nyomok Erdély északnyugati részén. U. o. III; kötet. 1864.
— Érmészeti közlemények. U. o. III. kötet.
— Adalék a kolozsvári lakatos- és sarkantyús-czéh történetéhez.
— A kolozsvári ötvös-czéh szabályai 1473-ban. (Erdélyi múzeum-egylet évkönyve.
L kötet.) Kolozsvár, 1860.
— A régi magyar súlymérték. Debreczeni László aranyfinomitó könyve : járulék N ' a hazai fénimívelés és pénzverés történelméhez. U. о. IV. kötet, '
ΙΛ.
Finály Henrik. Az erdélyi bányákból került viasztáblák és az ősrómái folyóirat.
Ugyanott. I. kötet. 1860. .
Fogarassi János. A sajó-szent-péteriek 1403. évi végzése. Nyelvtud. Közlemények.
III. kötet. 1864.
Franki Tilmos (— Fraknói Vilmos). A magyar nemzet bevándorlásának története.
Magyar tudom. Értesítő. II. kötet. Pest, 1861—62.
— Az 1514. pórlázadás történetéhez. Századok. VI, évfolyam. 1872.
— Pázmán Péter pénzügyi és gazdasági viszonyai. Magyár Sion. VII. évfolyam.
Esztergom, 1869.
— Az eperjesi béke 1633-ban. Századok. V. évfolyam. 1871.
Gaál János. Az erdélyi gazdászati viszonyok. A magyar természetvizsgálók * munká- lata. X. kötet. Pest, 1865.
Galgóczy Károly. Magyarországi takarékpénztárak. Statiszt. közlem. I. kötet. Pest, 1861. II. kötet. Pest, 1862.
— Magyarország borászata. U. o.
— Borkereskedésünk. U. o. III. 1863.
. — Pesti magyar kereskedelmi bank. U. o. IV. kötet. 1864.
— Magyarországi takarékpénztárak. U. o. IV. és V. kötet. 1864—65>
— A es. kir. szabadalmazott első dunai, gőzhajózási társaság. U. o. IV. k. 18Θ4.
Garády. Az 1626. pozsonyi béke és előzményei. Budapesti Szemle. IX. kötet. 1868'
— Az 1626. pozsonyi béke után. U. o. III. kötet. 1873.
. — Nyáryak a gyöngyösi malomrészüket az ottani protest, gyülekezetnek és isko- lának engedik át. Sárospataki füzetek. X. kötet. 1866.
— Türk Dániel naplója 1548—59. Századok. V. évfolyam. 1870.
Gerlóezy Gyula. A budai magyar műegyetem történeti és . statisztikai szempontból.
Statisztikai és nemzetgazdasági közlem. IV, kötet Pest, 1868. .
Glatter Ede. Pest-Pilis gazdasági viszonyai. Statiszt. Közlem. II. kötet. Pest, 1862.
Gyárfás István. A Jászkunság történetéhez a XVI. és XVII. századból. Győri régészeti és történeti füzetek. IV. kötet. . -
— Jászberényi deák-czéh. Századok. III. évfolyam. Budapest, 1869.
— Halas monographiája. Budapesti Szemle. XIII. kötet. 1862.
— Régi kun székek pecsétei. Századok. IV. évfolyam. 1870.
— Nagykunsági pecsét. U. o. V. évfolyam. 1871.
— Jász-Kun községi pecsétek a XVI. századból. U. o. VIII. évfolyam. ÍS74.
Gyoroki Antal. Ibn-Daszta tudósítása a magyarokról a X. század elejéről. Századok.
V. kötet. 1871.
Haán Lajos. Statisztikai jegyzetek Békés-Csaba mezővárosáról. Statisztikai közlem.
V. kötet. 1865.
Dr. Hajnik Imre. Az 1621-iki nagyszombati gvülés és Pozsony meghódolása Ferdi- nándnak. Magyar akadémiai értesítő Β. V. kötet. Pest, 1864.
—' A zsidók Magyarországon a vegyesházakbeli királyok alatt. U. o.
— Adalékok a magyar kereskedelem történetéhez a vegyesházbeli királyok alatt.
(I. Kassa.) Századok. II. évfolyam. Budapest, 1868.
Hampel József. A báni méltóság eredetétől kezdve napjainkig. Győri tört. és régész.
füzetek. IV. kötet. 1864.
Hatos Gusziáv. Naplótöredék 1658-ból. Századok. Ш. évfolyam. Budapest, 1869.
Hehn Gyula. Iglò XVI. szepesi város erdőségének leirása. Erdészeti Lapok. IX. évf.
Selmecz, 1870. ·
Wolhender Leo. Erdély enyészetéhez. Archaeologiai Közi. VIIL kötet. 2. Pest, 1870.
5
Holláeñder Leó: .Ugyanaz "u. ó. .IX. kötet. Л.
Hornyik János. A ráczok ellenforradalma (1703—1711.) Századok. II. évfolyam. Buda-
; pest,-1868. , . .. . . ·· .
Horváth Elek. Árpádkori okmányok. Győri tört. és régész, füzetetek. III. kötet. 1863.
Horváth Г Mihály.. Az ipár.' és kereskedés története Magyarországban a középkorban.
Kisebb történ, munkák. II. kötet. Pest, 1867.
— Az ipar és .kereskedés .története Magyarországban a három utolsó század .·· alatt. XL .о. III. kötet. .
У\ — Töredékek a bányák történelméből. U. o.
— Vázlatok a magyar népség történetéből. U. o.
'..4r .: ;A* dèmokraczia kifej lése korunkban. U. o. · -
— Magyar regesták a bécsi cs. levéltárból. 1111—1605. Magyar történelmi tár.
Л:--Л· IXíWét. .Ш1. ·' . .." . '
— Magyar regesták a szepesi káptalan, jászai, leleszi conventek levéltárából.
1228—1643. U. о. IX. és XI. kötet. 1862.
— Kismartoni regesták. 1617—1645. U. о. X. kötet. 1861.
— А XVI. század első felének jelleme. Magyarországon. Történelmi Zsebkönyv.
Pest, 1865.
^ Egynémi aj bányák történetéből. U. o.
•л—' Erdély .állapotáról..s. Izabella viszonyairól Fráter György halála után. U. o.
— Párhuzam az Európába költözködő magyar nemzet s áz akkori .Eux-ópa polgári -·, .. ; és erkölcsi műveltsége, között (Kisebb történeti mimkái. I. kötet.) Pest, 1867.
/ — Az 1514-iki pórlázadás, annak, okai és következményei. U. o.
— A pór-osztály, költözési jogának történetéből. U._ o.
Hradszky -József. A Kárpát és Tátra névnek eredetéről. (A magyar Kárpát-egylet évkönyve. I. évfolyam.) Kassa, 1874. . .
—: A mongolok betörései Magyarországba és á menedékkő Szepességben. U.. o.
.. IL "évfolyam. 1875. J .. -
Hunfalvy János. Kimutatás a kármentesített úrbértelkék és zsellérek számáról. Sta- tisztikai köziem. III. kötet. 1863.
Időjárási feljegyzések a. XVII. "szazadból. Győri füzetek. J. kötet. 1861.
Illés Pál. Egy adat a.népszokások ismeretéhez. Uj .magyar Múzeum. X.. évfolyam.
II. kötet. Pest, 1860. . . . . . . . .
Imets Jákó. A. székely .nemzet eredete. Gyulafehérvári füzetek. 1. füzet. 1861.
.V— . Adalékok Erdély,..és .Magyarország .uniójának ügyéhez a múlt századokból.
U. o. 2. füzet. 1862.
Imiifi Sáiulör. Kincsásásj babonák a ,XVII. századból. . Nyelvtud. Közlem. X. .kötet.
Pest, 1869.
Iváitfi Edë.'Reve·,;vármegy e emléke: Századok. VI. évfolyam. 1872.
Jakab Elek. Az erdélyi orsz. czimerek története. Századok. I. évfolyam. Pest 1867.
— Az erdélyi kir; főkormányszéki, levéltár közigazgatási és tudom, értéké. U. o.
Jancsik Ede, Koronaőreink 1526-ban. .Győri tört. és régész, füzetek. IV. kötet 1864.
Jancsovics István. A gyümölcsészetről... A . magyar, orvosok, a .természetvizsgálók : munkálatai; XII..kötet. Pest,. .1868, . . . . .· . ·
— Gyümölcsészeti statisztika. U. ο. XIII. kötet. Pest 1869.,'
J. .F. .A kereskedelmi és pénzválságpk okai. és .ellenázere: Budapesti Szemle. UjfoLyaM.
.· kötet,. 1865. ' ; . , • · . / -· ' ·. . . . . : r. Jedlicska Pál. Kalászat a vöröskői levéltárból. Századok. 111. évfoly. Budapest, 1869.
.^íieyriíí.^^palôcz.nemzetrMágyar történelmi .tóí.' .I.. k ö t e tΊ 8 5 5 , ' -.. .. .,.;· .· s.
helyek története. Magyar történelmi tár. II. kötet. 1856. · . -
Kálkbremier K. Adatok Szepes vármegye ismertetéséhez. Magyar akadémiai értesítő. B.
III..kötet. Pést, 1862.. ' . · ; · ' ' •'·•··.,.• · :-· ' - ' Kalmár Tivadar. Biharmegye erdőségeinek rövid leírása. Erdészeti Lapok. II: évfoly.
Selmecz 1863. ·:; ·'-.·•. ; ' • " ' ^
Károly János. Illavát érdeklő okmányok. Magyar Sion. IV. " évfoly.· -Esztergom. 1866.
Karvasy Â: Győr.városa történelme 1594-ig. Magyar akadénáiai értesítő: BMII. kötet.
Pest, 1862. . . . •.;•·.:· ··.. ' ' Kautz Gyula. A nemzetgazdasági eszmék és elméletek-története.' Budapesti Szemle·
VIL, Vili., IX., X. kötet. I860—61.
Kemény János. Mihály vajda. Magyar Történelmi tár. IlL-kötet 1857.
Kemény József. Egy pár adat Kertész Ábrahám hires- nyorndászfól. Uj Magyar Muzeum. I. kötet. Pest, 1860. =' ' ·•' .•':· ; ·'•·;·
Kenézy Csatár. A bánságok eredete és a bánok hatásköre.: Századok.· III. évfolyam.
Budapest, 1869. - : ; ,·
Király Pál. Dalmácziáról. Földrajzi Közlem. 111. kötet. Budapest, 1875. ' •·
Kiss Ferencz. A karikapénz mint fizetés és ékszer a történetélőtti korbán. Archaelo- giai.Közlemények. I. kötet. Pest, 1859. '/·": · - - L . ·
Kis-jenöi uradalom. Arad vármegyében. Jószágismértetés. 3. füzét; Pest, -1862.
Knáuz Nándor. Középkori olcsóság. Magyar Sion. I. évfoiyamv'Esztergoín, 1863. . '·
— ·Sámoth helység.jövedelme 1512—14-ben. U. o. ' " ··'"·'".·.··;.•·· ·'·"·. •·' .'·
— A jobbágyok szabad, költözési joga. U. o.· . : ·».··<: ' '
— Pórlázadás. U. o. · ' ;. ; ;.
: — Miért volt Zsigmond király többnyire pénzzavarban. .Ú; '· · ö·: Hi; évfolyam.
Esztergom, 1864. - . " .' :...· •::;
— Pápai adó. U. o. ·.•.•<·'·,..•·•. . я. · ·
— A magyar érsek- és püspökségek jövedelmei. U. o.MlL évfolyam; 1865.
— 1397-ik országgyűlés végeredménye. Magyar Tört.. Tár. III. kötet, 1857.
— Aranybulla. U. о. X. kötet 1864.
_ '— A budai káptátan regestái U. о. XII. kötet, 1866.
Kolbenheyer Károly. A Tátra feltárása történetéhez.. (A Magyar Kárpátegylet Evkönyve.) I: kötet. Pest, 1874. ·.-'.. ν - -ν Kőnek Sándor. A földbirtok statisztikája Magyarországon tekintettél Csehország
. . ebbeli törekvéseire. Statisztikai és Nemzetgazd. Közlem..·II. kötet. 1866. .-•·
— A Fekete Tenger tartományainak kereskedelmi fontossága magyar szempontból .. U. ο. III. kötet 1867. ' :' .•.·;•..: ,;-·.•:-,'•.
Kvrizmics László. Némi adatok Magyarország termesztécének ismertetéséhez. Sta-
tisztikai Közlem. IV. kötet. 1864. . r" „,·.·:«' --*· A telepítések kérdése. Magyarország anyagi érdekei. Pést, 1865. . . ' , -
— Országszerte létesítendő faültetések és csatornázások szükségei. A- magyar orvosok és természetvizsgálók munkálatai IX. kötet. Pest, ; 1864. ' '- • /:.
Kováchi Antal. Az Erdélyben létező keresztény valiásók jogai,· összeállítva a hazai törvények alapján. Kereszt. Magvető III. kötet. Kolozsvár,. 1867.: •, V *'•'.
Kovács Ignácz. A győri püspökség megalapítása. Magyar Sion. HL -évfolyam.
Esztergom,'1865. .' . ' ·:' ••·. •;' : :·..: .·"'.. •;'•··,:·•'.·'.
Kovácsy Sándor. Erdély népesedési viszonyai az ujabb időben/különösen .pedig ,lS64-hen.
Statisztikai és Nemzetgazd. Köziem. VI. kötet, 1870.
Kővári László. A szombatosok Erdélyben. Keresztény Magvető. III. kötet. Kolozsvár 1867.
5*
Kïibinyi Ágoston. Magyar urfiaink nevelése e század elején és most.' A magyar orvosok és természetvizsgálók munkálatai. XV. kötet. Pest, 1872.
— Ferencz. Oklevelek kivonatban. Magyar Muzeum. X. évf. II. kötet, Pest, 1860.
— A sági konvent legrégibb hiteles kiadványa. Győri tört. és régész, füzetek.
III. kötet, 1863.
— Adalék a budai regestákhoz. U. o.
— Buják várának ostromoltatása a XVI. század első negyedében.
— Adalékok monostoraink történetéhez. Századok III. évfolyam, Budapest, 1869.
Kubinyi Miklós. Régi magyar élet recipé. Századok. VII. évfolyam, 1873.
— Egy török bég parancsa a török hódoltságból. U. o. IX. évfolyam, 1875.
. *- Lehoczky Tivadar. Eszterházy Mihályné belső javainak specificatiója. Győri történ, és régész, füzetek III. kötet. 1863.
— Egy régi költségjegyzék 1572-ből. U. o.
— Szenvedéseink történetéhez. U. o.
— Thököly Imre a „kurucz király" mint gazda. U. o. IV. évfolyam. 1870.
— Beregmegye keletkezése. U. o. VI. évfolyam, 1872.
— Babonaság és kuruzslás a XVII. században.
— Néhány adat a középkori istenitéletek történetéhez. U. o.
— Mennyekzői szabályzat a mult századból. Századok. IX. évfolyam, 1875.
— Hunyady kiváltságlevele 1446-ból. U. o..
Lónyay Menyhért. Ujabb adatok. A magyar birodalom földterületi viszonyairól s egyenes adójáról. Statiszt. Közlem. I. kötet. Pest, 1861.
— A birtokrendezés előhaladása.. U. " o. V. kötet. 1865.
— A kir. magyar udvari kanczellária budgetje. 1863—64-re. U. o.
— A Tiszaszab.ályozás története és nemzetgazdasági fontossága. Magyar akadémiai értesítő. B. I. kötet. Pest, 1860.
— Az úrbéri rendezés és tagosítás ügyének állása Magyarországban. Statisztikai és nemzetgazd. közi. I. kötet. Pest, 1865.
— Az országos magyar gazd. egyesület közgazdasági osztályának működése a múltban s szándékai a jövőre. Magyarország anyagi érdekei. Pest. 1865.
Lugossy József. Máramaros vármegye békekötése a lengyel szélekkel 1616-ban. Uj Magyar Muzeum. X. évfolyam. II. kötet. Pest, 1860.
Mdgocsi uradalom ismertetése Csongrád vármegyében. Jószágismertetés 1-ső füzet.
Pest, 1860.
Marino. Sanuto világkrónikájának Magyarországot illető tudósításai. 1496—1501.
Magyar Történelmi Tár. XIV. kötet. 1867.
Márki Sándor. Erdészeti irodalmunk története. Erdészeti Lapok. XIII. évfolyam.
Budapest, 1873.
Mátyás Flórián. Régi magyar családi és időnevezetek. Nyelvtud. Közi. III. köt. 1864.
Mednyánszky Dénes: Gróf Zrínyi Péter ingóságai. Győri tört. és régész, füzetek.
. ΠΙ. kötet. 1863.
Mer sich Miklós. A pozsonyi csizmadiák magyar czéhszabályai 1602-ből. Győri tört.
és régész, füzetek. 1863. III. kötet.
Milecz Szilveszter. Öregebb Bethlen István kiáltványa a hajdúkhoz I. Rákóczy György ellen. Győri tört. és régészeti levelek. II. kötet. Győr. 1862.
Mayer E. Okleveli adalékok. Magyar történelmi tár. VI. kötet 1859.
Nagy Gyula- A magyar nemzetségékről. Századok IV. évfoly. 1870.
(Folytatása következik.)
