1108 Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 92. évfolyam 11—12. szám második a napi tevékenységek közvetlen irányí-
tása. Az SNA nem említi, hogy ez a megkülön- böztetés kapcsolatban lenne a termelés fogal- mával. Margaret Reid a háztartás vonatkozásá- ban tárgyalja azt a kérdést, vajon termelés-e az irányítás. A háztartásban az alapvető standardok és célok meghatározása fogyasztói és nem termelői szempontból történik, nem lehet terme- lésnek tekinteni. De a sok helyen alkalmazott fizetett házvezetőnő is példa arra, hogy az irányítás, legalább egy részében, személytelen karakterű, delegálható. A gazdasági társaságok központi vezetése termelés, megfeleltethető az ISIC 70 kategóriának. De az alapvető döntések a vállalati politikáról nem delegálhatók. A részvénytársaságoknál a részvényesek közösen hozzák meg ezeket a döntéseket. Azonban a pénzügyi befektetők esetén a részvénytársaság közgyűlésén a részvényes alkalmazottja képvi- seli a céget, a szerepek felcserélhetősége krité- rium alapján ez termelésnek számít, és teljesen összhangban van az SNA 2008 besorolásával.
Sakuma így összegzi főbb megállapításait:
– az SNA tartalmazza a termelés fizikai fo- lyamat jellegének kritériumát, amit javasol 1. Világ kritériumnak elnevezni;
– érvekkel támasztja alá, hogy a termelés általános fogalmában a delegálhatóság feltételt egy újjal, a szerepek felcserélhetőségének kritériumával helyettesítsék;
– az oktatást mint termelő tevékenységet kizárólag az 1. Világ fogalmaival kell leírni az egyértelműség érdekében;
– a gazdasági szervezetek irányításának két szintje van, melyek közül csak az egyik tartozik a termelés kereteibe;
– a szoftver, ami beépíthető a számítógép- be és hasonló gépekbe, fizikai tárgyként keze- lendő.
A szerző további fontos feladatnak tekinti a materiális és immateriális eszközök pontos értelmezését, ami segíthet az SNA fejlesztésé- ben. Logikája szerint az immateriális javak a 3. Világhoz tartoznak, és nem termelés során jöttek létre. Ilyenek a pénzügyi eszközök is.
Ezek elszámolásának következetes végiggon- dolása még a jövő feladata.
Szép Katalin,
a KSH ny. főosztályvezetője E-mail: katalin.szep@gmail.com
Kiadók ajánlata
JELIAZKOV,I.–YANG,X.-S.(EDS.)[2014]:
Bayesian Inference in the Social Sciences.
(Bayesi következtetés a társadalomtudomá- nyokban.) Wiley. Hoboken.
A kötet a bayesi módszertan újdonságaival foglalkozik, és számos modellkialakítási, becslési és alkalmazási témát vizsgál. Sokszí- nű, mégis szorosan összefonódó társadalomtu- dományi kutatási területeken mutatja be a mai tendenciákat, és jól kezelhető módon, a kohe- rencia biztosításával segíti elő az új ötletek,
valamint a módszertan diszciplínák közötti átadását.
A könyv új elméleti vívmányokon és mo- dellezési megközelítéseken (például modellek részleges megfigyelhetőség melletti megfo- galmazása és elemzése, mintaválasztás, illetve hiányos adatok kezelése) túl innovatív mód- szereket és újszerű alkalmazásokat is bemutat.
Továbbá áttekinti az empirikus likelihood bayesi levezetését, a momentumbecslés mód- szerét és a kezeléshatás-modellek elemzését.
Szakirodalom 1109
Statisztikai Szemle, 92. évfolyam 11—12. szám Mindezeken túl kiemeli a gyakorlati megvaló-
sítás fontosságát, áttekinti és kiterjeszti a becslési algoritmusokat, valamint számos területen vizsgálja az innovatív alkalmazáso- kat. A szerzők az idősortechnikákat és -algoritmusokat is tárgyalják.
SWIRES-HENNESSY, E. [2014]: Presenting Data: How to Communicate Your Message Effectively. (Adatközlés: hogyan közöljük üzeneteinket eredményesen?) Wiley.
Hoboken.
Az adatok bemutatása mindenütt szegé- nyes, ugyanis sokan fontos alapelveket felejte- nek el, vagy hagynak figyelmen kívül. Ennek eredményeképpen a nagyközönséghez olyan zavaró táblázatok és ábrák jutnak, amelyeknek nincs is értelme. A kötet tehát mindazoknak szól, akik valamilyen formában adatokat szok- tak közölni.
Az elismert statisztikus szerző, aki számos adatközlési kurzust vezet, nagy számban mutat be példákat, miközben azt magyarázza, hogy miként érhető el javulás, és mik a követendő alapelvek. Javaslata szerint minden üzenetet négy tulajdonság, a világosság, a tömörség, a pontosság és a következetesség kell, hogy jellemezzen. Ezek követése világosabb, egy- szerűbb és könnyebben érthető üzenetekhez vezet, amelyek azután gyorsabban feldolgoz- hatók. A könyv olvasása ezért a hallgatóktól kezdve a kutatókig, az újságíróktól a szakpoli- tikai tanácsadókig, az önkéntes munkásoktól a kormányzati statisztikusokig bárkinek a javát szolgálja. De ami ennél is fontosabb, hasznára válik az adatok címzettjeinek is.
JOHNSON,T.P.(ED.)[2014]: Handbook of Health Survey Methods. (Az egészségügyi felmérési módszerek kézikönyve.) Wiley.
Hoboken.
Ez az egyedülálló forrás az egészségügyi adatfelvételek kutatását jellemző kihívások
leküzdéséhez szükséges technikákat mutatja be. A kézikönyv végigkalauzolja az olvasókat a mintavételi tervek kialakításán, az adatgyűj- tési eljárásokon, valamint az általános és cél- zott csoportokról szóló egészségügyi informá- ciók gyűjtésére szolgáló kutatások analitikai módszerein.
Öt, jól körülhatárolt részre tagolódik: Ter- vezési és mintavételi kérdések, Mérési prob- lémák, Gyakorlati kérdések, Különleges lakos- sági csoportokról készülő egészségügyi felvé- telek, illetve Adatkezelés és elemzés. Minden fejezet kialakítása könnyen követhető; a beve- zetést az adott témával kapcsolatos fő fogal- mak, elméletek, alkalmazások áttekintése követi, majd végül, további tanulás és hivatko- zás céljából, az online források elérhetősége következik. A kötetben a következők szerepel- nek:
– magasan képzett, oktatásban, kutatásban és iparban dolgozó szakemberek által írt 29 módszertani fejezet,
– a legjobb statisztikai gyakorlatok, vala- mint különleges lakossági csoportokról (pél- dául szexuális kisebbségekről, fogyatékkal élőkről, betegekről és orvosokról) szóló adat- gyűjtések sajátos módszertanának leírása,
– egészségügyi kutatási kérdések (többek között a fizikai és lelki egészségvédelmi intéz- kedések kidolgozásának, az érzékeny témákról szóló információgyűjtéseknek, a klinikai tesz- tek mintavételeinek, a proxy válaszadók keze- lésének, illetve az egészségügyi adatok admi- nisztratív és más külső adatforrásokkal való összekapcsolásának) tárgyalása, legutóbbi kutatásokból származó, számos, valós példa.
ALLIN, P. – HAND, D. J. [2014]: The Wellbeing of Nations: Meaning, Motive and Measurement. (A nemzetek jóléte: jelentés, motívum és intézkedés.) Wiley. Hoboken.
Mit jelent a nemzeti jóllét és a fejlődés?
Miért kell mérni ezeket? Miért van szükség a
1110 Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 92. évfolyam 11—12. szám gazdasági teljesítményen túl más indikátorokra
is, illetve hogyan használjuk majd ezeket?
Hogyan mérjük a nemzeti jóllétet, és miképp válthatók át e fogalmak megfigyelhető meny- nyiségekre? Hol és merrefelé tartunk?
Ilyen kérdéseket vet fel, és ezekre ad vá- laszt ez az időszerű könyv.
A kötet könnyen érthető áttekintést nyújt a nemzeti jóllét méréséről, miközben azt vizs- gálja, vajon a nemzet jólléte több-e, mint az ország lakosai jóllétének összessége, illetve az új mértékegységekkel kapcsolatos követelmé- nyeket azonosítja és ismerteti. Meghatározá- sokkal kezdődik, majd leírja, hogy ezek hasz- nálatát, kritikusan szemlélve alkalmazási módjaikat. A szerzők az Egyesült Királyság
„nemzeti jóllét mérésének programján”, illetve más országok esettanulmányain keresztül tekintik át a világon jelenleg folyó kezdemé- nyezéseket is.
DILLMAN,D.A.– SMYTH,J.D.–CHRISTI- AN,L.M. [2014]: Internet, Phone, Mail, and Mixed-Mode Surveys: The Tailored Design Method, 4th Edition. (Interneten, telefonon, levélen keresztül folyó és kevert módszerű adatfelvételek: igazított tervezési módszer. 4.
kiadás.) Wiley. Hoboken.
Dillman klasszikus felvételtervezési kötete több mint két évtizede segíti a diákokat és a szakembereket a levélben kiküldött, a telefo- nos és, újabban, az internetes felvételek haté- kony tervezésében. Az új, társszerzőkkel írt, alaposan átdolgozott, naprakész kiadás a felvé- telkutatás minden szempontját tárgyalja. Átfo- góan foglalkozik a mobiltelefonokkal, a tabletekkel és a „csináld magad” felvételekkel, illetve részletesen elmagyarázza Dillman egyedülálló, ún. igazított tervezés módszerét.
Ez a felbecsülhetetlen értékű forrásmű minden olyan kutató számára létfontosságú, aki emelni törekszik a válaszadási arányokat, illetve kiváló minőségű válaszokat akar kapni a fel-
mérési kérdésekre. A szöveget számos példa is kiegészíti a könyvben és annak honlapján.
Az átdolgozott kiadásban a következők le- írása szerepel:
– stratégiák és taktikák az igények megha- tározására adott felvételek esetén, tervezés és a hatékony szervezés,
– a maximális előny elérése érdekében ho- gyan és mikor használatosak a levél útján folyó, a telefonos és az internetes adatfelvételek,
– bevált technikák a válaszarány növelésére, – útmutató arról, hogy miképp kell össze- állítani hathatós kérdőíveket, beleértve azok szerkezetét is,
– a szponzorálás hatása a válaszolási arányra,
– a tömegek által újonnan használt média biztosította képességek (interaktivitás, hang- zásbeli és vizuális ingerek).
LEQUILLER, F. – BLADES, D. [2014]:
Understanding National Accounts. Second edition, revised and expanded. (A nemzeti számlák megértése. Második, átdolgozott és kibővített kiadás.) OECD. Paris.
A tankönyvszerű kötet Statisztikai Szemlé- ben már ismertetett első kiadásának (86. évf. 7–
8. sz. 803. old. http://www.ksh.hu/statszemle_
archive/2008/2008_07-08/2008_07-08_803.pdf) átdolgozásával és kibővítésével a szerzők a tananyagot hozzáigazították a módosult nemzetiszámla-módszertanhoz, az ENSZ által koordinált SNA 2008-hoz, illetve az Eurostat vezetésével az Európai Unió számára kidolgo- zott módszertani előíráshoz, az ESA 2010-hez.
Frissültek az adatok, illetve új fejezetekkel egészült ki az előző kiadás. A szerzők a nemzeti számlákat globális perspektívából közelítik meg, ezt bizonyítják például a nemzetközi összehasonlításokkal, a globalizációval és a nemzeti számlákkal, valamint a „GDP-n túli jólléttel” foglalkozó fejezetek is. További új
Szakirodalom 1111
Statisztikai Szemle, 92. évfolyam 11—12. szám témák a 2007 és 2009 közötti pénzügyi válság
és recesszió nemzeti számlákra gyakorolt hatása és a hozzáadott érték alapú kereskedelem. A könyv érdekessége, hogy külön foglalkozik a legnagyobb OECD-tagország, az Egyesült Államok nemzetiszámla-rendszerével.
A szerzők 16 fejezetben mutatják be a nemzeti számlák felépítését, jellemzőit, össze- függéseit, a legfontosabb makrogazdasági aggregátumokat, illetve a volumen- és árválto- zások különbözőségeit; nemzetközi összeha- sonlításokat végeznek; leírják, hogy mi kerül bele, és mi marad ki a termelés mutatójából;
illetve bemutatják a GDP végső felhasználásá- nak meghatározását, a háztartások számláját, az üzleti számlákat, a pénzügyi számlát és a vagyonmérleget, a kormányzati számlákat, az
input-output táblákat, az integrált gazdasági számlákat, a nemzeti számlák összeállítási mechanizmusát, az Egyesült Államok nemzeti jövedelmét és termelési számláját, valamint az SNA múltját, jövőjét. Érdekesség, hogy a könyvből kimaradtak az első kiadásban tár- gyalt, Kína és India nemzeti jövedelméről szóló fejezetek.
A fogalmak kis bekeretezett boxokban, ab- lakos összefoglalókban találhatók. A fejezetek végén – az első kiadáshoz hasonlóan itt is – ki vannak emelve a legfontosabb definíciók, összefüggések, megállapítások, hogy az olvasó memorizálhassa a tanulandókat, amit a felada- tok még „gyakorlatiasabbá” tesznek. Az utób- biak megoldásai/válaszai az OECD honlapján érhetők el.
Társfolyóiratok
AZ EGYESÜLT NEMZETEK EURÓPAI GAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁNAK
FOLYÓIRATA 2014. ÉVI 3. SZÁM West, K.: Interjú Cynthia Clarkkal.
Garza-Aldape, E. S.: Eduardo Sojo nyitó- szavai a bűnügyekről és statisztikáról tartott panelről: egy veszélyes kapcsolat? Kérdések, kihívások és jövőbeni irányok.
Lehohla, P. – Lukhwareni, J.: Az áldozattá válás hatása a dél-afrikai emberek mindennapi tevékenységére. Esettanulmány a 2011. évi bűnügyi áldozatfelmérés alapján.
Lynch, J.: A bűncselekmény áldozatává válás folyamatával foglalkozó, önbevallásos
felmérések egyre növekvő szerepe a bűnügyi statisztikák rendszerében és az igazságszolgál- tatási adminisztrációban.
Rojo, M. P.: Mérni vagy nem mérni. A mexikói helyzet.
Martin, K. – Ralphs, M.: Kernel módsze- rek alkalmazása a bűnügyi adatok vizualizáci- ójában.
De Smedt, M.: „Az egészségügyi statiszti- ka fejlesztése az életminőség vonatkozásában”
elnevezésű szekció a Nemzetközi Statisztikai Intézet hongkongi Statisztikai Világkongresz- szusán.
Madans, J. H.: Az egészégi állapotra vo- natkozó statisztikák szerepe az életminőség mérésében.
Wolfson, M.: Az életminőséget befolyásoló egészségügyi tényezők mérése.
Saito, Y. – Robine, J.-M. – Crimmins, E.
M.: Az egészségesen várható élettartam meg- határozásának módszertana és összetevői.
