Az Európai Unió rendelete a nép- és lakásszámlálásról

(1)

Statisztikai Szemle, 86. évfolyam 10—11. szám

Mûhely

Erdei Virág,

a Központi Statisztikai Hivatal vezetőtanácsosa

E-mail: virag.erdei@ksh.hu

Az Európai Unió rendelete a nép- és lakásszámlálásról

A nép- és lakásszámlálások európai történetében új fejezet nyílik a következő, 2011-es népszámlálással. 2008. szeptember 2-án életbe lépett az Európai Parlament és a Tanács rendelete a nép- és lakásszámlálásról, amely nemcsak a 2011-es nép- számlálás feltételeiről, hanem az ezt követő további európai népszámlálások szabá- lyairól is rendelkezik. Mint minden uniós rendelet, ez is kihirdetését követően köte- lezően és egységesen alkalmazandó az Európai Unió minden tagországában, így Ma- gyarországon is. A továbbiakban e jogszabály megszületésének körülményeit és ren- delkezéseit mutatom be.

A népszámlálások eddigi szabályozása

A világ országaink többségében periodikusan zajló népszámlálásokat a XIX. szá- zad vége óta nemzetközileg is kezdeményezik, akkor ajánlotta először a Nemzetközi Statisztikai Kongresszus, hogy a világ minden országa hajtson végre cenzust. A XX.

század közepe óta a világ cenzusait összefogó és szervező munkában az Egyesült Nemzetek Szervezete is aktív szerepet tölt be. Határozati jelleggel felszólítja az or- szágokat nép- és lakásszámlálás végrehajtására, javasolja annak időszakát, valamint ajánlásokban teszi közzé a világ országai számára a megvalósítás támpontjait. Az el- ső ajánlás a nép- és lakásszámlálásra vonatkozóan 1958-ban készült az ENSZ Sta- tisztikai Bizottságának kérésére, ezt követően pedig időről időre ajánlások születnek a cenzusokról, napjainkban már a világ egyes régióira specializálódva is.

Az ajánlások, iránymutatások célja, hogy egységes mederbe tereljék az országok legfőbb társadalomstatisztikai adatgyűjtését. Iránymutatásul és támpontul szolgálnak az országoknak a népszámlálások tartalmi kérdéseinek tervezésében, elősegítik és ja- vítják a nemzetközi összehasonlíthatóságot a definíciók és osztályozások harmonizá-

(2)

Az Európai Unió rendelete a nép- és lakásszámlálásról

1007

lása révén. Maga az ajánlás tartalmazhatja azt a táblaprogramot is, amelyet a nem- zetközi szervezetek számára (ENSZ, Eurostat) készít és küld el minden ország a nép- számlálás eredményeiből összeállítva.

A népességre és lakásokra vonatkozó megbízható információk elengedhetetlenül szükségesek az Európai Unió működéséhez is. Az egyes szakpolitikák, mint a gazda- ságpolitika, szociálpolitika, környezetvédelem vagy a lakáskörülményekkel, lakásvi- szonyokkal kapcsolatos területek működésének alapvető feltétele a megfelelő adatok léte. A népszámlálási adatok az éves népesség-előrejelzések, a mintavételes felméré- sek és a regionális elemzések alapjául is szolgálnak. A népességszámok pontossága különösen fontos az európai uniós tagállamok lakosságszám alapján történő minősí- tett szavazásainál vagy a fejletlenebb régióknak nyújtandó támogatások elbírálásánál, de a népességadatok közvetve még a nemzeti számlákat is befolyásolják. Az adatok iránti igényeket még sorolhatnánk, de világos, hogy a tagállamok egyre szorosabb együttműködéséhez megfelelő minőségű és pontos adatokra van szükség.

A szabályozás jogi lehetőségei

A legutóbbi, 2001-es évre vonatkozó európai uniós népszámlálást az ENSZ euró- pai régiójának szóló ajánlás segítette, alapjául pedig egy ún. gentlemen’s agreement („becsületbeli megállapodás”) szolgált. Ez a megállapodás egy laza, igazi jogi követ- kezmények nélküli egyezség volt az országok között, így jogi erejénél fogva nem tudta megfelelően biztosítani az egységes európai adatokat.

A referencia-időpontok 39 hónapos intervallumot öleltek fel, ami statisztikailag erősen megkérdőjelezi a megfelelő összehasonlíthatóságot. Franciaország adatai 1999 márciusára, Lengyelországé 2002 májusára vonatkoztak, míg Málta adatai 1995 novemberére. Késedelem történt az adatátadás során is, az utolsó adatok 2005 közepén érkeztek meg az Eurostathoz, az eredeti határidőhöz képest mintegy két év- vel később, így az európai népszámlálási adatok közzététele csak 44 hónappal a refe- renciaév végét követően valósult meg. Az átadott adatok minősége sem volt mindig megfelelő, az adatok gyakran voltak hiányosak, inkonzisztensek, az adatok újbóli el- lenőrzése pedig szintén lassította a folyamatot.

A megfelelő adatok biztosításához tehát egy komolyabb jogi aktus vált szüksé- gessé az unión belül, mivel egy világosan meghatározott európai keretrendszer nél- kül a tagállamok nem voltak képesek megfelelő adatokat biztosítani. Az ezredforduló cenzusa után ezért többéves egyeztetés kezdődött az ENSZ Statisztikai Bizottsága, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága, a nemzeti statisztikai hivatalok és számos szakértő részvételével egy erős szabályozás megszületése érdekében.

Öt jogi lehetőség vizsgálata történt meg. Az első két koncepció szerint vagy nem születik harmonizált szabályozás, vagy a korábbihoz hasonlóan csak gentlemen’s

(3)

Erdei Virág

Statisztikai Szemle, 86. évfolyam 10—11. szám 1008

agreement születik. Mindkét eset hátrányos jogi és politikai következményekkel járt volna, ha a nem megfelelően összehasonlítható, vagy éppen egyáltalán nem létező adatokra gondolunk. A harmadik koncepció esetén, egy népszámlálást szabályozó irányelv javított volna az együttműködésen. Ennek veszélye, hogy a követelmények nemzeti jogba történő átültetésekor olyan eltérések és torzulások állhattak volna elő, amelyek veszélyeztették volna az összehasonlíthatóságot.

Reális lehetőség csak a negyedik és az ötödik jogi lehetőségben volt. Ezek mind- egyike európai parlamenti és tanácsi rendelettel, azaz a legerősebb uniós jogi aktussal szabályozná az európai népszámlálásokat, melyek kiegészülnének bizottsági végrehaj- tási rendeletekkel. A negyedik verzió egy ún. kimenetorientált uniós rendeleten alapul- na. Ez azt jelenti, hogy lefektetné mindazokat az eredményeket, amelyeknek meg kel- lene születniük a népszámlálás során, de nem határozná meg a módot, ahogyan végre kell azt hajtani. Az ötödik, a bemenetorientált rendelet lehetősége az eredmények meg- határozása mellett a végrehajtás módját is részleteiben szabályozná, azaz a felhasznál- ható adatforrásokat és a megvalósítás részletes módját is. Ez utóbbi szabályozási for- ma, bár biztosan minden igényt kielégítene, aránytalanul nagy terhet róna a nemzeti költségvetésekre, valamint a nemzeti és uniós statisztikai intézményekre.

A szakmai fórumok a negyedik lehetőséget támogatták, azaz egy kimenetorientált rendelet megszületését. A rendelet alapja, hogy a tagállamok szabadon megválaszt- hatják a nép- és lakásszámlálás végrehajtásának módját, ugyanakkor a jogi aktus megfelelően biztosítja a minőséget, mivel a tagállamok kötelesek betartani a lefektetett általános és egyedi minőségi követelményeket. Tisztázott az érintett felek fele- lőssége és szerepe, valamint az eredményekre és a módszerek minőségére és átlátha- tóságára vonatkozó követelmények.

A rendelet első változatát 2005 végén mutatták be, majd az egyeztetések és tár- gyalások nyomán 2008 nyarára készült el a végleges szöveg, az Európai Parlament és a Tanács 763/2008/EK rendelete a nép- és lakásszámlálásról. (A rendelet magyar és angol nyelven a Statisztikai Szemle honlapján elérhető. www.ksh.hu/statszemle)

A rendelet tárgya, fogalmi meghatározások

„E rendelet a tízévente történő, a népességre és lakáskörülményekre vonatkozó át- fogó adatszolgáltatás közös előírásait határozza meg.” – fogalmaz az első cikk, azaz a rendeletben azokról a szabályokról lesz szó, amelyek meghatározzák az európai szintű népszámlálási adatok előállításának és átadásának követelményeit. A szövegben mindig a Bizottság szerepel, mint azon szerv, amelynek az adatokat át kell adni, a gyakor- latban ez mindig a szakosított szerv, az Európai Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat).

A rendelet tárgyát követik a definíciók, de csak az alapvetők, mivel keretrendelet- ről van szó. Meghatározásra kerülnek a következő fogalmak: a népesség, a lakáskö-

(4)

1009

rülmények, az épületek, a szokásos lakóhely, a referencia-időpont, az országos, a re- gionális, a helyi és a nép- és lakásszámlálás alapvető jellemzői. Az összes többi té- mát, illetve fogalmat illetően, beleértve a jellemzők (népszámlálási változók) megha- tározását, az aktuális ajánlás ad eligazítást.

A definíciók közül különösen fontos a népszámlálás alapvető jellemzőinek felso- rolása. Ezek a következők: az egyedi megszámlálás, azaz minden, az összeírás köré- be tartozó embert és lakást egyedileg kell számbavenni; egyidejűség, azaz az össze- írást egy időpontra vonatkozóan, lehetőleg egyszerre kell végrehajtani; földrajzilag jól meghatározott területen belüli teljes körűség, azaz egy lehatárolt területen, általá- ban egy ország területén minden személyt és lakást be kell venni a cenzusba; kisterü- leti adatok hozzáférhetősége, vagyis az adatoknak az országosnál kisebb területi egy- ségekre vonatkozóan is rendelkezésre kell állniuk; meghatározott rendszeresség, vagyis a nép- és lakásszámlálást időről-időre, meghatározott gyakorisággal, általában 10 évente végre kell hajtani.

Minden népszámlálás egy meghatározott időpontra, ún. referencia-időpontra vonatkozik. A népesség „a referencia-időpontban a szokásos lakóhelyen tartózkodó or- szágos, regionális és helyi népesség” (2. cikk a) pontja).

A népesség szokásos lakóhelye, a legalapvetőbb népszámlálási fogalom. Definí- ciója a korábbi gyakorlatnak megfelelő terminológiát követi: „az a hely, ahol az egyén napi pihenőidejét tölti, tekintet nélkül a kikapcsolódás, nyaralás, baráti és ro- konlátogatás, üzleti, orvosi kezelés vagy vallásos zarándoklat céljából való ideigle- nes távollétekre” (2. cikk d) pontja). A fogalom kiegészül két kitétellel. Csak azok minősülhetnek egy területen szokásos lakóhellyel rendelkező lakosnak, akik a referencia-időpont előtt legalább 12 hónapig, azaz egy évig folyamatosan szokásos lakó- helyükön éltek, vagy e megelőző 12 hónap során azzal a szándékkal érkeztek e lakó- helyre, hogy ott legalább egy évig tartózkodjanak.

A jogalkotók szándéka érthető e két kitételnél, hiszen úgy próbálták rögzíteni a fogalmat, hogy az tükrözze a valós helyzetet, azaz megkülönböztessen egy valódi, tény- leges életvitelt biztosító lakóhelyet egy ideiglenestől, átmenetitől vagy nem létezőtől.

Kiegészítés, hogy amennyiben a szokásos lakóhely két 12 hónapos időszakra vo- natkozó kikötése nem állapítható meg, úgy a szokásos lakóhely a jogszerű vagy a bejegyzett lakóhely. Ez a kitétel lehetőséget ad arra, hogy egy ország a bejegyzett lakó- helyet tekintse szokásos lakóhelynek. Vannak országok, amelyek a népesség lakó- helyre vonatkozó információit regiszterből nyerik. Regiszterből a személyi kikérde- zéssel szemben nem nyerhetnek a lakhatás motivációjáról információt, és előfordul- hat, hogy a regiszter nem tartalmaz információt a megelőző 12 hónapra visszatekin- tően. Lehetőség van tehát arra, hogy a szokásos lakóhelynek a jogszerű vagy bejegyzett lakóhely minősüljön. Ebben az esetben a minőségjelentésben meg kell indokolni, hogy forrásul miért a regisztert választották, és ennek milyen hatása van az adatok minőségére.

(5)

Erdei Virág

Adatforrások

A kimenetorientált rendelet szabadságot ad a tagországoknak az adatforrások ki- választásában és a végrehajtás módjában. Tételesen felsorolja az összes lehetőséget a népszámlálás lebonyolítására. Ezek a következők:

„a) hagyományos népszámlálás;

b) regiszteren alapuló népszámlálás;

c) a hagyományos és a mintavételes felmérés kombinált változata;

d) a regiszteren alapuló népszámlálás és a mintavételes felmérés kombinált változata;

e) a regiszteren alapuló népszámlálás és a hagyományos népszám- lálás kombinált változata;

f) a regiszteren alapuló népszámlálás, a mintavételes felmérés és a hagyományos népszámlálás kombinált változata; és

g) megfelelő felmérés készítése rotált mintával (gördülő népszámlá- lás)” (4. cikk (1) bekezdés).

Látható, hogy szinte az összes módszer és azok kombinálása is elfogadott a megva- lósítás során. Minden ország szabadon dönthet adottságai, lehetőségei és készségei alapján. A választásnak két korlátja van. Az első, hogy meg kell felelni a népszámlálás fogalmi kritériumának, vagyis a rendeletben is lefektetett alapvető jellemzőknek. Tehát bármilyen módszert is alkalmaz egy ország, a népszámlálásnak népszámlálásnak kell maradnia, azaz ennek az adatgyűjtésnek tényleg arról kell szólnia, amiről évtizedek óta szól a világban. Olyannyira fontos ez, hogy külön kiemeli a rendelet szövege, hogy „a tagállamok folyamatos erőfeszítéseket tesznek az említett alapvető jellemzőknek való megfelelés fokozása érdekében” (4. cikk (4) bekezdés). A másik kritérium a minőségi követelményeknek való megfelelés, amelyre később külön kitérek.

Mint minden statisztikai rendelet, így ez is tartalmaz adatvédelmi kitételt, még ha általánosságában fogalmaz is. „A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesz- nek az adatvédelmi követelmények teljesítése érdekében”(4. cikk (2) bekezdés). Ez a rendelet azonban nem érinti, azaz nem írja felül a tagállamokban fennálló adatvé- delmi szabályokat. Az európai szintű népszámlálási adatokra vonatkozó konkrét adatvédelmi rendelkezés tehát a rendeletben nem található, az adatátadás módjától és az adatoktól függően a végrehajtási rendeletek vagy külön szabályok tartalmazhatnak majd ilyen szabályt.

Adatátadás és minőségértékelés

Az adatokat a tagállamoknak a rendelet mellékletében meghatározott változókról, az ott megadott területi bontásban a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére kell bocsátani-

(6)

1011

uk. Ezen adatoknak a referenciaévre kell vonatkozniuk. Ehhez „minden tagállamnak meg kell határoznia egy referencia-időpontot” (5. cikk (1) bekezdés). A rendelet ki- mondja, hogy ezen időpontnak egy meghatározott éven belül kell lennie, ez az év a referenciaév, az első ilyen évet ki is jelöli, 2011-ben. Ez azt jelenti, hogy e rendelet nyomán az Európai Unió minden tagországában azonos évre vonatkozóan kell a to- vábbiakban a népszámlálásokat végrehajtani. A továbbiakban „a referenciaévnek minden évtized elejére kell esnie” (5. cikk (1) bekezdés), ezt a Bizottság később kü- lön jogszabállyal állapítja meg.

A népszámlálás eredményeiből a „…végleges, hitelesített és összesített adatokat és a metaadatokat a referenciaév vége után 27 hónapon belül” (5. cikk (2) bekezdés) kell az Eurostatnak eljuttatni.

Külön eljárás keretében határozza meg a Bizottság (Eurostat) a statisztikai adatok és metaadatok programját, az előírt jellemzők és bontásuk technikai leírását, valamint az adatok továbbítását szolgáló megfelelő technikai formátumot, mivel az adatokat a tagállamoknak elektronikus formában kell átadniuk az Eurostat részére.

Amennyiben felülvizsgálat vagy javítás történik az adatokban, úgy a tagállamok kötelesek a felülvizsgált adatok közzététele előtt legkésőbb egy hónappal tájékoztatni erről a Bizottságot (Eurostatot), és legkésőbb a felülvizsgált adatok nyilvánosságra hozatalának napján továbbítani a módosított adatokat a Bizottsághoz.

A tagállamoknak az átadott adatok minőségéről jelentést kell benyújtaniuk a Bi- zottságnak (Eurostatnak). E jelentésben bizonyítják gyakorlatilag azt, hogy megfe- lelnek a népszámlálás alapvető kritériumainak és az európai szintű minőségi elvárá- soknak. Ez vonatkozik a kiválasztott adatforrásokra, a módszertanra, a vizsgált vál- tozókra és az előállított és átadott adatokra. A minőségjelentések módjait és szerke- zetét külön eljárással határozza meg a bizottság. A továbbított adatok minőségellen- őrzését a Bizottság (Eurostat) végzi.

A minőségértékelés szempontjait a rendelet külön felsorolja, ezek a relevancia, a pontosság, az időszerűség és az időbeli pontosság, a hozzáférhetőség és érthetőség, az összehasonlíthatóság, valamint a koherencia. A minőségre vonatkozó paragrafus minden európai statisztikai jogszabálynál azonos, és a népszámlálási rendeletből sem hiányozhat. A minőségértékelés szempontjai ugyanis az összes uniós statisztikánál ugyanazok kell legyenek.

Az adatátadás és a minőségértékelés adott népszámlálásra vonatkozó részletes szabályairól végrehajtási rendeletek fognak szólni. Az alaprendelet csak a mindenkori kereteket fekteti le, de 20, 30, 40 év múlva jelentősen módosulhatnak, kiegészül- hetnek az adatátadás formái vagy a technikai részletszabályok.

Ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással kell elfogadni a referen- ciaévet valamint a statisztikai adatok és metaadatok programját. Ez az eljárás magá- ban foglalja az Európai Parlament ellenőrzési jogát, azaz az Európai Parlamentnek kell megállapítania ezen esetekben, hogy az Európai Bizottság betartja-e a népszám-

(7)

Erdei Virág

lálási keretrendelet adta végrehajtási jogokat. Ez a szigorúbb vagy komolyabb elfo- gadási út.

Ellenőrzés nélkül történő szabályozási bizottsági eljárással születnek a jellemzők és bontásuk technikai leírásáról, az adatátadás technikai formátumáról, és a minőség- jelentések módjáról és szerkezetéről szóló végrehajtási rendelkezések.

A változók

A tagországoknak népszámlálásaikban a rendelet mellékletében felsorolt jel- lemzőket (máshol változóknak vagy ismérveknek nevezik) kell gyűjteniük, a szin- tén itt meghatározott területi egységekre vonatkozóan. A jellemzők definícióját e keretrendelet nem tartalmazza. A részletes definíciók a mindenkori, adott népszám- lálásra vonatkozó ajánlásban találhatóak, illetve a speciális rendelkezéseket tartal- mazó végrehajtási utasítások adhatnak tisztázó, értelmező kiegészítést az ajánlás- hoz képest. (Az EU-ajánlás elérhető a következő honlapról. http://www.unece.org/

stats/documents/ece/ces/ge.41/2010/recommendations/zip.1.e.pdf)

A változók listája először a népességre, majd a lakásokra vonatkozóan sorolja fel a jellemzőket. Megkülönbözteti a közvetlenül gyűjtött jellemzőket (nem levezetett jellemzők) azoktól, amelyek ezen jellemzőkből képződnek (levezetett jellemzők). A területi bontások két köre különül el. A legkisebb területi egységre kért adatok a NUTS 3 és LAU 2 szintekre vonatkozó, azaz a megye és település szinten kért adatok. A másik területi kategória a NUTS 1 és NUTS 2 szintekre, azaz ország és régió szinten kért adatok köre. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy a népszámlálási adatok bizonyos körét település szinten kötelező gyűjteni, míg egy másik körről elegendő régió szinten előállítani az adatokat.

A felsorolt jellemzők listája természetesen nem jelenti azt, hogy az országok csak ezen témákról gyűjtenek majd információt. Maga az ajánlás is jóval bővebb temati- kájában. Ez a lista a kötelezően szolgáltatandó jellemzőket tartalmazza. A rendelet tárgyalása során felmerült, hogy a melléklet tartalmazza az Eurostat által ajánlottan gyűjtendő jellemzők körét is, hogy útmutatásul szolgáljon a tagországok számára, mely egyéb információkra lehet európai szinten még igény. Végül az ajánlott jellem- zők felsorolása kimaradt a rendeletből, de iránymutatás lehet erre nézve magának az ajánlásnak a szövege, valamint egy adott ország korábbi népszámlálás során gyűjtött információinak köre, hiszen minden ország törekszik arra, hogy lehetőségeik szerint folytassa a korábbi népszámlálásai tematikáját is, biztosítva az időbeli kontinuitást és az összehasonlíthatóságot korábbi cenzusaival.

A továbbiakban bemutatjuk a nép- és lakásszámlálások hatálya alá tartozó jellem- zők listáját. Ezek tehát azok a kötelező jellemzők, amelyekről minden európai uniós tagállamnak kell majd népszámlálási adattal rendelkeznie.

(8)

1013

A következő táblázat a rendelet melléklete alapján készült.

A NUTS 3, LAU 2 (megye, település) területi szintekre

vonatkozó kötelező jellemzők A NUTS 1, NUTS 2 (ország, régió) területi szintekre vonatkozó kötelező jellemzők

Népességre vonatkozó jellemzők Nem levezetett jellemzők:

szokásos lakóhely, nem, életkor, jogi értelemben vett családi állapot, születési hely/ország, állampolgár- ság, előző szokásos lakóhely és a jelen helyre érke- zés időpontja, vagy a szokásos lakóhely a népszám- lálás időpontját egy évvel megelőzően, a háztartás tagjai közötti kapcsolatok

Nem levezetett jellemzők:

szokásos lakóhely, nem, életkor, jogi értelemben vett családi állapot, születési hely/ország, állampolgár- ság, előző szokásos lakóhely és a jelen helyre érke- zés időpontja, vagy a szokásos lakóhely a népszám- lálás időpontját egy évvel megelőzően, a háztartás tagjai közötti kapcsolatok, munkahely települése, jelenlegi gazdasági aktivitás, foglalkozás, nemzetgaz- dasági ág, foglalkozási viszony, iskolai végzettség, korábbi külföldi lakóhely és az országba való érke- zés éve (1980 után),

a háztartások lakáshasználati jogcíme

Levezetett jellemzők:

teljes népesség, település, háztartási állás, családi ál- lás, családmag típusa, családmag nagysága, magán- háztartás típusa, magánháztartás nagysága

Lakáskörülményekkel kapcsolatos jellemzők Nem levezetett jellemzők:

lakóegység típusa, lakóegység települése, hagyomá- nyos lakás lakottsága, lakók száma, hasznos alapte- rület és/vagy a lakóegység szobáinak száma, lakás az épület típusa szerint, lakás az építés időszaka szerint

Nem levezetett jellemzők:

lakóegység típusa, lakóegység települése, hagyomá- nyos lakás lakottsága, lakók száma, hasznos alapte- rület és/vagy a lakóegység szobáinak száma, lakás az épület típusa szerint, lakás az építés időszaka szerint lakhatási formák, tulajdoni jelleg, vízrendszer, WC, fürdési lehetőség, fűtés típusa

laksűrűség

(9)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 763/2008/EK RENDELETE (2008. július 9.)

a nép- és lakásszámlálásról (EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen 285. cikkének (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

a Szerződés 251. cikkében meghatározott eljárásnak meg- felelően (¹),

mivel:

(1) A Bizottságnak (Eurostat) megbízható, részletes és össze- hasonlítható adatokra van szüksége a népességről és a lakásokról, hogy a Közösség eleget tehessen–különösen a Szerződés 2. és 3. cikkéből eredő – feladatainak. A statisztikai adatoknak és metaadatoknak közösségi szinten megfelelő mértékben összehasonlíthatónak kell lenniük a módszertan, fogalmak és program tekintetében.

(2) A népességre, valamint az egyének fő családi, társadalmi, gazdasági és lakáskörülményeinek jellemzőire vonatkozóan meghatározott időközönként statisztikai adatokra van szükség a Közösség bizonyos ágazatait érintő regionális, társadalmi és környezetvédelmi szakpolitikák elemzéséhez és meghatározásához. Különösen szükséges a lakáskörül- ményekre vonatkozó részletes adatgyűjtés olyan közösségi tevékenységek támogatása érdekében, mint például a társadalmi integráció előmozdítása és a társadalmi kohézió nyomon követése regionális szinten vagy a környezetvéde- lem és az energiahatékonyság elősegítése.

(3) Azonosítani kell a legjobb gyakorlatokat–a módszertani és technológiai fejlődés fényében –, és elő kell segíteni az adatforrások és a módszertan javítását a tagállami nép- számlások tekintetében.

(4) Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a tagállamok által szolgáltatott adatok összehasonlíthatósága, és hogy közösségi szinten megbízható összegzések készüljenek, a felhasznált adatoknak ugyanarra a referenciaévre kell vonatkozniuk.

(5) A közösségi statisztikákról szóló, 1997. február 17-i 322/

97/EK tanácsi rendelet (²) képezi e rendelet referenciakere- tét, amellyel összhangban a statisztikák készítésének a következő elveknek kell megfelelnie: pártatlanság, amely elsősorban tárgyszerűséget és tudományos függetlenséget jelent, valamint átláthatóság, megbízhatóság, relevancia, költséghatékonyság és a statisztikai adatok bizalmas kezelése.

(6) A statisztikai adatok bizalmas kezelésének kötelezettsége alá tartozó adatok továbbítására a 322/97/EK rendelet, valamint a statisztikai adatok bizalmas kezelésének hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló, 1990. június 11-i 1588/90/Euratom, EGK tanácsi rendelet (³) vonatkozik. Az e rendeleteknek megfelelően végzett intézkedéseknek fizikai és logikai értelemben védeniük kell a bizalmas adatokat, és biztosítaniuk kell, hogy a közösségi statisztikák előállítása és közzététele során semmilyen jogellenes nyilvánosságra hozatal és nem statisztikai jellegű felhasználás ne fordulhasson elő.

(7) A közösségi statisztikák e rendelet értelmében történő készítése és közzététele során a nemzeti és közösségi statisztikai hatóságok a 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozattal (⁴) létrehozott statisztikai programbizottság által 2005. február 24-én elfogadott európai statisztikai magatartási szabályzatnak megfelelően járnak el, melyet csatoltak a nemzeti és közösségi statisztikai hivatalok függetlenségéről, integritásáról és elszámoltathatóságáról szóló bizottsági ajánláshoz.

(8) Mivel a rendelet céljait, nevezetesen a népességre és a lakáskörülményekre vonatkozó összehasonlítható és átfogó közösségi statisztikák gyűjtését és készítését a tagállamok– a közös statisztikai jellemzők és minőségi követelmények, valamint a módszertani átláthatóság hiánya miatt – nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok a közös statisztikai keretrendszer révén közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének meg- felelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

L 218/14 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.8.13.

(¹) Az Európai Parlament 2008. február 20-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2008. június 23-i határozata.

(²) HL L 52., 1997.2.22., 1. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

(³) HL L 151., 1990.6.15., 1. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel módosított rendelet.

(⁴) HL L 181., 1989.6.28., 47. o.

(10)

(9) Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999.

június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (¹) össz- hangban kell elfogadni.

(10) A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy megállapítsa a következőreferenciaévek meghatározásának, valamint a statisztikai adatokra és metaadatokra vonatkozó program elfogadásának feltételeit. Mivel ezen intézkedések általános hatályúak, és e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel való kiegészítését, azokat az 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történőszabályozási bizottsági eljárással kell elfogadni.

(11) A statisztikai programbizottsággal a 89/382/EGK, Euratom határozat 3. cikkének megfelelően konzultáltak,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

E rendelet a tízévente történő, a népességre és lakáskörülmé- nyekre vonatkozó átfogó adatszolgáltatás közös előírásait határozza meg.

2. cikk

Meghatározások E rendelet alkalmazásában:

a) „népesség”: a referencia-időpontban a szokásos lakóhelyen tartózkodó országos, regionális és helyi népesség;

b) „lakáskörülmények”: lakóegységek és épületek, valamint lakhatási formák, továbbá a referencia-időpontban fennálló országos, regionális és helyi szintűkapcsolat a népesség és a lakóegységek között;

c) „épületek”: olyan állandó épületek, melyekben emberi tartózkodásra tervezett lakóegységek találhatók, vagy olyan hagyományos lakások, amelyeket szezonális vagy másodla- gos használatra tartanak fenn, vagy lakatlanok;

d) „szokásos lakóhely”: az a hely, ahol az egyén napi pihenőidejét tölti, tekintet nélkül a kikapcsolódás, nyaralás, baráti és rokonlátogatás, üzleti, orvosi kezelés vagy vallásos zarándoklat céljából való ideiglenes távollétekre.

Kizárólag azok a személyek tekinthetők a szóban forgó földrajzi területen szokásos lakóhellyel rendelkezőlakosok- nak, akik:

i. a referencia-időpont előtt legalább 12 hónapig folyamatosan a szokásos lakóhelyükön éltek; vagy

ii. a referencia-időpontot megelőzőtizenkét hónap során azzal a szándékkal érkeztek a szokásos lakóhelyükre, hogy legalább egy évig ott tartózkodjanak.

Ha az i. vagy ii. pontban foglalt körülmények nem állapíthatók meg, akkor a „szokásos lakóhely” a jogszerű vagy bejegyzett lakóhely;

e) „referencia-időpont”: az az időpont, amelyre az 5. cikk (1) bekezdésével összhangban az adott tagállam adatai vonatkoznak;

f) „országos”: egy tagállam területére vonatkozó;

g) „regionális”: az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (²) létrehozott statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) referencia-időpontban hatályos változata szerinti NUTS 1, NUTS 2 vagy NUTS 3 szintekre vonatkozó;

h) „helyi”: a helyi igazgatási egységek 2. szintje (LAU 2. szint);

i) „a nép- és lakásszámlálás alapvető jellemzői”: az egyedi megszámlálás, az egyidejűség, a földrajzilag jól meghatáro- zott területen belüli teljes körűség, a kisterületi adatok hozzáférhetősége és a meghatározott rendszeresség.

3. cikk

Az adatok benyújtása

A tagállamoknak a mellékletben meghatározottak szerint a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére kell bocsátaniuk országos, regionális és helyi szinten az egyének, a családok és a háztartások megadott demográfiai, társadalmi és gazdasági jellemzőire vonatkozóan a népességadatokat, valamint a lakáskörülményekre vonatkozó adatokat.

4. cikk

Adatforrások

(1) A tagállamok különbözőadatforrások alapján készíthetik el a statisztikákat, különös tekintettel a következőkre:

a) hagyományos népszámlálás;

b) regiszteren alapuló népszámlálás;

c) a hagyományos és a mintavételes felmérés kombinált változata;

d) a regiszteren alapuló népszámlálás és a mintavételes felmérés kombinált változata;

e) a regiszteren alapuló népszámlálás és a hagyományos népszámlálás kombinált változata;

2008.8.13. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 218/15

(¹) HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

(²) HL L 154., 2003.6.21., 1. o. A legutóbb a 176/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 61., 2008.3.5., 1. o.) módosított rendelet.

(11)

f) a regiszteren alapuló népszámlálás, a mintavételes felmérés és a hagyományos népszámlálás kombinált változata; és

g) megfelelő felmérés készítése rotált mintával (gördülő népszámlálás).

(2) A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek az adatvédelmi követelmények teljesítése érdekében. Ez a rendelet nem érinti a tagállamok adatvédelmi rendelkezéseit.

(3) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot (Eurostat) az e rendelet értelmében szolgáltatott statisztikák felülvizsgálatáról vagy kijavításáról, valamint a választott adatforrások és mód- szertan bármilyen változásáról a felülvizsgált adatok közzététele előtt legkésőbb egy hónappal.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy az e rendelet követelmé- nyeinek való megfelelés érdekében alkalmazott adatforrások és módszertan a lehetőlegjobban megfelel a nép- és lakásszámlálás 2. cikk i. pontjában meghatározott alapvető jellemzőinek. A tagállamok folyamatos erőfeszítéseket tesznek az említett alap- vetőjellemzőknek való megfelelés fokozása érdekében.

5. cikk

Adattovábbítás

(1) Minden tagállamnak meg kell határoznia egy referencia- időpontot. A referencia-időpontnak az e rendelet alapján meg- határozott éven belül kell lennie (referenciaév). Az első referenciaév 2011. A Bizottság (Eurostat) a későbbi referencia- éveket a 8. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással határozza meg. A referencia- évnek minden évtized elejére kell esnie.

(2) A tagállamok az e rendeletben meghatározott végleges, hitelesített és összesített adatokat és a metaadatokat a referen- ciaév vége után 27 hónapon belül a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére bocsátják.

(3) A Bizottság (Eurostat) a 8. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történőszabályozási bizottsági eljárással elfogadja a rendelet előírásainak teljesítése céljából továbbítandó statisztikai adatok és metaadatok programját.

(4) A Bizottság (Eurostat) a 8. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással elfogadja a rendelet által előírt jellemzők és bontásuk technikai leírását.

(5) A tagállamok a hitelesített adatokat és metaadatokat elektronikus formában bocsátják a Bizottság (Eurostat) rendelke- zésére. A Bizottság (Eurostat) a 8. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással meghatározza a kívánt adatok továbbítását szolgáló megfelelőtechnikai formátumot.

(6) A 4. cikk (3) bekezdésében említett felülvizsgálatok vagy javítások esetén a tagállamok kötelesek legkésőbb a felülvizsgált adatok nyilvánosságra hozatalának napján továbbítani a módo- sított adatokat a Bizottsághoz (Eurostathoz).

6. cikk

Minőségértékelés

(1) E rendelet alkalmazásában a továbbítandó adatokra a következőminőségértékelési szempontok vonatkoznak:

— a„relevancia”arra utal, hogy a statisztika milyen mértékben felel meg a felhasználók jelenlegi és lehetséges szükségle- teinek,

— a„pontosság”arra utal, hogy a becslések milyen mértékben közelítik meg a valódi, nem ismert értékeket,

— az „időszerűség” és az „időbeli pontosság” a referencia- időszak és az eredmények hozzáférhetősége közötti időeltolódásra utal,

— a„hozzáférhetőség”és az„érthetőség”azokra a feltételekre és rendelkezésekre utal, amelyek mellett a felhasználó hozzáférhet az adatokhoz, használhatja és értelmezheti őket,

— az „összehasonlíthatóság” az alkalmazott statisztikai fogalmak, mérési módszerek és eljárások közötti különbségek hatásának mértékére utal a statisztikai adatok földrajzi, ágazati vagy időbeli összehasonlítása során,

— a „koherencia” arra utal, hogy az adatok mennyire alkalmasak különböző típusú, különböző okokból alkalmazott, megbízható összekapcsolásra.

(2) A tagállamok jelentést nyújtanak be a Bizottságnak (Eurostatnak) a továbbított adatok minőségéről. A tagállamok a jelentésben kitérnek arra, hogy a kiválasztott adatforrások és a módszertan milyen mértékben felel meg a nép- és lakásszámlálás 2. cikk i. pontjában meghatározott alapvetőjellemzőinek.

(3) A minőségjelentések módjait és szerkezetét a 8. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással kell meghatározni az (1) bekezdésben meghatározott minőségi szempontoknak a rendelet hatálya alá tartozó adatokra történő alkalmazása során. A Bizottság (Eurostat) értékeli a továbbított adatok minőségét.

(4) A Bizottság (Eurostat) a tagállamok illetékes hatóságaival együttműködésben az előállított adatok és metaadatok minősé- gének biztosítását célzó módszertani javaslatokat tesz, különös figyelemmel az európai statisztikusok értekezletének a 2010. évi nép- és lakásszámlálásra vonatkozó ajánlásaira.

(12)

7. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1) Az e rendelet végrehajtásához szükséges alábbi intézkedé- seket a 8. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással kell elfogadni:

a) e rendelet által előírt jellemzők és bontásuk technikai leírása az 5. cikk (4) bekezdésében foglaltak szerint;

b) a megfelelő technikai formátum megállapítása az 5. cikk (5) bekezdés szerint; és

c) a minőségjelentések módjai és szerkezete a 6. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint.

(2) Az e rendelet végrehajtásához szükséges alábbi intézkedé- seket, melyek célja a rendelet nem alapvetőfontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítása, a 8. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással kell elfogadni:

a) a referenciaévek 5. cikk (1) bekezdés szerinti meghatáro- zása; és

b) a statisztikai adatok és metaadatok programjának 5. cikk (3) bekezdés szerinti elfogadása.

(3) Mérlegelni kell azt az elvet, hogy a meghozott intézkedé- sekből származó előnyöknek meg kell haladniuk az intézkedé- sekkel járó költségeket, valamint hogy a további költségeknek és terheknek ésszerűhatáron belül kell maradniuk.

8. cikk

A bizottság eljárása

(1) A Bizottságot a statisztikai programbizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelke- zéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam három hónap.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet azEurópai Unió Hivatalos Lapjábanvaló kihirdetését követőhuszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelezőés közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2008. július 9-én.

az Európai Parlament részéről az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről az elnök J.-P. JOUYET

(13)

MELLÉKLET

A nép- és lakásszámlálások hatálya alá tartozó jellemzők

1. Népességre vonatkozó jellemzők

1.1. A NUTS 3, LAU 2 területi szintekre vonatkozó kötelezőjellemzők:

1.1.1. Nem levezetett jellemzők

— szokásos lakóhely

— nem

— életkor

— jogi értelemben vett családi állapot

— születési hely/ország

— állampolgárság

— előző szokásos lakóhely és a jelen helyre érkezés időpontja, vagy a szokásos lakóhely a népszámlálás időpontját egy évvel megelőzően

— a háztartás tagjai közötti kapcsolatok 1.1.2. Levezetett jellemzők

— teljes népesség

— település

— háztartási állás

— családi állás

— családmag típusa

— családmag nagysága

— magánháztartás típusa

— magánháztartás nagysága

1.2. Az országos, NUTS 1, NUTS 2 területi szintekre vonatkozó kötelezőjellemzők:

— szokásos lakóhely

— munkahely települése

— nem

— életkor

— jogi értelemben vett családi állapot

— jelenlegi gazdasági aktivitás

— foglalkozás

(14)

— nemzetgazdasági ág

— foglalkozási viszony

— iskolai végzettség

— születési hely/ország

— állampolgárság

— korábbi külföldi lakóhely és az országba való érkezés éve (1980 után)

— előzőszokásos lakóhely és a jelen helyre érkezés időpontja, vagy a szokásos lakóhely a népszámlálás időpontját egy évvel megelőzően

— a háztartás tagjai közötti kapcsolatok

— a háztartások lakáshasználati jogcíme 1.2.2. Levezetett jellemzők

— teljes népesség

— település

— háztartási állás

— családi állás

— családmag típusa

— családmag nagysága

— magánháztartás típusa

— magánháztartás nagysága

2. Lakáskörülményekkel kapcsolatos jellemzők

2.1. A NUTS 3, LAU 2 területi szintekre vonatkozó kötelezőjellemzők:

— lakóegység típusa

— lakóegység települése

— hagyományos lakás lakottsága

— lakók száma

— hasznos alapterület és/vagy a lakóegység szobáinak száma

— lakás az épület típusa szerint

— lakás az építés időszaka szerint

(15)

2.1.2. Levezetett jellemzők

— laksűrűség

2.2. Az országos, NUTS 1, NUTS 2 területi szintekre vonatkozó kötelezőjellemzők:

— lakhatási formák

— lakóegység típusa

— lakóegység települése

— hagyományos lakás lakottsága

— tulajdoni jelleg

— lakók száma

— hasznos alapterület és/vagy a lakóegység szobáinak száma

— vízrendszer

— WC

— fürdési lehetőség

— fűtés típusa

— lakás az épület típusa szerint

— lakás az építés időszaka szerint 2.2.2. Levezetett jellemzők

— laksűrűség

(16)

REGULATION (EC) No 763/2008 OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL of 9 July 2008

on population and housing censuses (Text with EEA relevance)

THE EUROPEAN PARLIAMENT AND THE COUNCIL OF THE EUROPEAN UNION,

Having regard to the Treaty establishing the European Commu- nity, and in particular Article 285(1) thereof,

Having regard to the proposal from the Commission,

Acting in accordance with the procedure laid down in Article 251 of the Treaty (¹),

Whereas:

(1) The Commission (Eurostat) needs to be in possession of sufficiently reliable, detailed and comparable data on the population and housing, in order to enable the Community to fulfil the tasks assigned to it, in particular by Articles 2 and 3 of the Treaty. Sufficient comparability must be ensured at Community level as regards methodology, definitions and the programme of the statistical data and the metadata.

(2) Periodic statistical data on the population and the main family, social, economic and housing characteristics of persons are necessary for the study and definition of regional, social and environmental policies affecting particular sectors of the Community. In particular, there is a need to collect detailed information on housing in support of various Community activities, such as the promotion of social inclusion and the monitoring of social cohesion at regional level, or the protection of the environment and the promotion of energy efficiency.

(3) In view of methodological and technological developments, best practices should be identified and the enhancement of the data sources and methodologies used for censuses in the Member States should be fostered.

(4) In order to ensure the comparability of the data provided by the Member States and for reliable overviews to be drawn up at Community level, the data used should refer to the same reference year.

(5) In accordance with Council Regulation (EC) No 322/97 of 17 February 1997 on Community Statistics (²), which constitutes the reference framework for the provisions of this Regulation, it is necessary for the collection of statistics to conform to the principles of impartiality, in particular objectivity and scientific independence, as well as transparency, reliability, relevance, cost-effectiveness and statistical confidentiality.

(6) The transmission of data subject to statistical confidentiality is governed by Regulation (EC) No 322/97 and Council Regulation (Euratom, EEC) No 1588/90 of 11 June 1990 on the transmission of data subject to statistical confidentiality to the Statistical Office of the European Commu- nities (³). Measures that are taken in accordance with those Regulations ensure the physical and logical protection of confidential data and that no unlawful disclosure or non- statistical use occurs when Community statistics are produced and disseminated.

(7) In the production and dissemination of Community statistics under this Regulation, the national and Commu- nity statistical authorities should take account of the principles set out in the European Statistics Code of Practice adopted on 24 February 2005 by the Statistical Programme Committee, established by Council Decision 89/382/EEC, Euratom (⁴) and attached to the Recommendation of the Commission on the independence, integrity and account- ability of the national and Community statistical authorities.

(8) Since the objectives of this Regulation, namely the collection and compilation of comparable and comprehensive Community statistics on population and housing, cannot be sufficiently achieved by the Member States, due to the absence of common statistical features and quality requirements as well as a lack of methodological transparency, and can therefore, by way of a common statistical framework, be better achieved at Community level, the Community may adopt measures, in accordance with the principle of subsidiarity as set out in Article 5 of the Treaty. In accordance with the principle of proportion- ality, as set out in that Article, this Regulation does not go beyond what is necessary in order to achieve those objectives.

L 218/14 EN Official Journal of the European Union 13.8.2008

(¹) Opinion of the European Parliament of 20 February 2008 (not yet published in the Official Journal) and Council Decision of 23 June 2008.

(²) OJ L 52, 22.2.1997, p. 1. Regulation as amended by Regulation (EC) No 1882/2003 of the European Parliament and of the Council (OJ L 284, 31.10.2003, p. 1).

(³) OJ L 151, 15.6.1990, p. 1. Regulation as last amended by Regulation (EC) No 1882/2003.

(⁴) OJ L 181, 28.6.1989, p. 47.

(17)

(9) The measures necessary for the implementation of this Regulation should be adopted in accordance with Council Decision 1999/468/EC of 28 June 1999 laying down the procedures for the exercise of implementing powers conferred on the Commission (¹).

(10) In particular, the Commission should be empowered to establish the conditions for the establishment of subsequent reference years and the adoption of the programme of the statistical data and the metadata. Since those measures are of general scope and are designed to amend non-essential elements of this Regulation,inter alia, by supplementing it with new non-essential elements, they must be adopted in accordance with the regulatory procedure with scrutiny provided for in Article 5a of Decision 1999/468/EC.

(11) The Statistical Programme Committee has been consulted in accordance with Article 3 of Decision 89/382/EEC, Euratom,

HAVE ADOPTED THIS REGULATION:

Article 1

Subject matter

This Regulation establishes common rules for the decennial provision of comprehensive data on population and housing.

Article 2

Definitions

For the purpose of this Regulation, the following definitions shall apply:

(a) ‘population’ shall mean the national, regional and local

population at its usual residence at the reference date;

(b) ‘housing’shall mean living quarters and buildings as well as housing arrangements and the relationship between the population and living quarters at the national, regional and local levels at the reference date;

(c) ‘buildings’ shall mean permanent buildings that contain

living quarters designed for human habitation, or conventional dwellings that are reserved for seasonal or secondary use or that are vacant;

(d) ‘usual residence’ shall mean the place where a person

normally spends the daily period of rest, regardless of temporary absences for purposes of recreation, holidays, visits to friends and relatives, business, medical treatment or religious pilgrimage.

The following persons alone shall be considered to be usual residents of the geographical area in question:

(i) those who have lived in their place of usual residence for a continuous period of at least 12 months before the reference date; or

(ii) those who arrived in their place of usual residence during the 12 months before the reference date with the intention of staying there for at least one year.

Where the circumstances described in point (i) or (ii) cannot be established,‘usual residence’shall mean the place of legal or registered residence;

(e) ‘reference date’shall mean the date to which the data of the respective Member State refer, in accordance with Arti- cle 5(1);

(f) ‘national’ shall mean on the territory of a Member State;

(g) ‘regional’ shall mean at NUTS level 1, NUTS level 2 or

NUTS level 3, as defined in the classification of territorial units for statistics (NUTS), established by Regulation (EC) No 1059/2003 of the European Parliament and of the Council (²) in its version applicable at the reference date;

(h) ‘local’shall mean at Local Administrative Units level 2 (LAU level 2);

(i) ‘essential features of population and housing censuses’shall mean individual enumeration, simultaneity, universality within a defined territory, availability of small-area data and defined periodicity.

Article 3

Data submission

Member States shall submit to the Commission (Eurostat) data on the population covering determined demographic, social and economic characteristics of persons, families and households, as well as on housing at a national, regional and local level, as set out in the Annex.

Article 4

Data sources

1. Member States may base the statistics on different data sources, in particular on:

(a) conventional censuses;

(b) register-based censuses;

(c) a combination of conventional censuses and sample surveys;

(d) a combination of register-based censuses and sample surveys;

(e) a combination of register-based censuses and conventional censuses;

13.8.2008 EN Official Journal of the European Union L 218/15

(¹) OJ L 184, 17.7.1999, p. 23. Decision as amended by Decision 2006/512/EC (OJ L 200, 22.7.2006, p. 11).

(²) OJ L 154, 21.6.2003, p. 1. Regulation as last amended by Regulation (EC) No 176/2008 of the European Parliament and of the Council (OJ L 61, 5.3.2008, p. 1).

(18)

(f) a combination of register-based censuses, sample surveys and conventional censuses; and

(g) appropriate surveys with rotating samples (rolling censuses).

2. Member States shall take all measures necessary to meet the requirements of data protection. The Member States' own data protection provisions shall not be affected by this Regulation.

3. Member States shall inform the Commission (Eurostat) of any revision or correction of the statistics supplied under this Regulation, as well as of any changes in the chosen data sources and methodology, no later than one month before the release of the revised data.

4. Member States shall ensure that the data sources and the methodology used to satisfy the requirements of this Regulation meet, to the highest possible extent, the essential features of population and housing censuses, as defined in Article 2(i). They shall make continuous efforts to enhance compliance with those essential features.

Article 5

Data transmission

1. Each Member State shall determine a reference date. The reference date shall fall in a year specified on the basis of this Regulation (reference year). The first reference year shall be 2011.

The Commission (Eurostat) shall establish subsequent reference years in accordance with the regulatory procedure with scrutiny referred to in Article 8(3). Reference years shall fall during the beginning of every decade.

2. Member States shall provide the Commission (Eurostat) with final, validated and aggregated data and with metadata, as required by this Regulation, within 27 months of the end of the reference year.

3. The Commission (Eurostat) shall adopt a programme of the statistical data and of the metadata to be transmitted to fulfil the requirements of this Regulation, in accordance with the regulatory procedure with scrutiny referred to in Article 8(3).

4. The Commission (Eurostat) shall adopt the technical specifications of the topics as required by this Regulation as well as of their breakdowns, in accordance with the regulatory procedure referred to in Article 8(2).

5. Member States shall transmit to the Commission (Eurostat) the validated data and metadata in electronic form. The Commission (Eurostat) shall adopt the appropriate technical

format to be used for the transmission of the required data, in accordance with the regulatory procedure referred to in Ar- ticle 8(2).

6. In the event of a revision or correction in accordance with Article 4(3), Member States shall transmit the modified data to the Commission (Eurostat) no later than on the date of release of the revised data.

Article 6

Quality assessment

1. For the purpose of this Regulation, the following quality assessment dimensions shall apply to the data to be transmitted:

— ‘relevance’shall refer to the degree to which statistics meet the current and potential needs of users,

— ‘accuracy’ shall refer to the closeness of estimates to the

unknown true values,

— ‘timeliness’and‘punctuality’shall refer to the delay between the reference period and the availability of results,

— ‘accessibility’and‘clarity’shall refer to the conditions under and modalities by which users can obtain, use and interpret data,

— ‘comparability’shall refer to the measurement of the impact

of differences in applied statistical concepts and measurement tools and procedures when statistics are compared between geographical areas, sectoral domains, or over time, and

— ‘coherence’ shall refer to the adequacy of the data to be

reliably combined in different ways and for various uses.

2. Member States shall provide the Commission (Eurostat) with a report on the quality of the data transmitted. In this context, Member States shall report on the extent to which the chosen data sources and methodology meet the essential features of population and housing censuses as defined in Article 2(i).

3. In applying the quality assessment dimensions laid down in paragraph 1 to the data covered by this Regulation, the modalities and structure of the quality reports shall be defined in accordance with the regulatory procedure referred to in Article 8(2). The Commission (Eurostat) shall assess the quality of the data transmitted.

4. The Commission (Eurostat), in cooperation with the competent authorities of the Member States, shall provide methodological recommendations designed to ensure the quality of the data and metadata produced, acknowledging, in particular, the Conference of European Statisticians Recommendations for the 2010 Censuses of Population and Housing.

(19)

Article 7

Implementing measures

1. The following measures necessary for the implementation of this Regulation shall be adopted in accordance with the regulatory procedure referred to in Article 8(2):

(a) technical specifications of the topics as required by this Regulation as well as of their breakdowns as provided for in Article 5(4);

(b) the establishment of the appropriate technical format as provided for in Article 5(5); and

(c) modalities and structure of the quality reports as provided for in Article 6(3).

2. The following measures necessary for the implementation of this Regulation, designed to amend non-essential elements of this Regulation by supplementing it, shall be adopted in accordance with the regulatory procedure with scrutiny referred to in Article 8(3):

(a) the establishment of the reference years, as provided for in Article 5(1); and

(b) the adoption of the programme of the statistical data and the metadata, as provided for in Article 5(3).

3. Consideration shall be given to the principles that the benefits of the measures taken must outweigh their costs and that additional costs and burdens must remain within a reasonable limit.

Article 8

Committee procedure

1. The Commission shall be assisted by the Statistical Programme Committee.

2. Where reference is made to this paragraph, Articles 5 and 7 of Decision 1999/468/EC shall apply, having regard to the provisions of Article 8 thereof.

The period laid down in Article 5(6) of Decision 1999/468/EC shall be set at three months.

3. Where reference is made to this paragraph, Article 5a(1) to (4) and Article 7 of Decision 1999/468/EC shall apply, having regard to the provisions of Article 8 thereof.

Article 9

Entry into force

This Regulation shall enter into force on the 20th day following its publication in theOfficial Journal of the European Union.

This Regulation shall be binding in its entirety and directly applicable in all Member States.

Done at Strasbourg, 9 July 2008.

For the European Parliament The President H.-G. PÖTTERING

For the Council The President

J.-P. JOUYET

(20)

ANNEX

Topics to be covered in Population and Housing Censuses

1. Population topics

1.1. Obligatory topics for the geographical levels: NUTS 3, LAU 2 1.1.1. Non-derived topics

— Place of usual residence,

— sex,

— age,

— legal marital status,

— country/place of birth,

— country of citizenship,

— previous place of usual residence and date of arrival in the current place; or place of usual residence one year prior to the census,

— relationships between household members 1.1.2. Derived topics

— Total population,

— locality,

— household status,

— family status,

— type of family nucleus,

— size of family nucleus,

— type of private household,

— size of private household

1.2. Obligatory topics for the geographical levels: national level, NUTS 1, NUTS 2 1.2.1. Non-derived topics

— Place of usual residence,

— location of place of work,

— sex,

— age,

— legal marital status,

— current activity status,

— occupation,

(21)

— industry (branch of economic activity),

— status in employment,

— educational attainment,

— country/place of birth,

— country of citizenship,

— ever resided abroad and year of arrival in the country (from 1980),

— previous place of usual residence and date of arrival in the current place; or place of usual residence one year prior to the census,

— relationships between household members,

— tenure status of households 1.2.2. Derived topics

— Total population,

— locality,

— household status,

— family status,

— type of family nucleus,

— size of family nucleus,

— type of private household,

— size of private household 2. Housing topics

2.1. Obligatory topics for the geographical levels: NUTS 3, LAU 2 2.1.1. Non-derived topics

— Type of living quarters,

— location of living quarters,

— occupancy status of conventional dwellings,

— number of occupants,

— useful floor space and/or number of rooms of housing units,

— dwellings by type of building,

— dwellings by period of construction

(22)

2.1.2. Derived topics

— Density standard

2.2. Obligatory topics for the geographical levels: national level, NUTS 1, NUTS 2 2.2.1. Non-derived topics

— Housing arrangements,

— type of living quarters,

— location of living quarters,

— occupancy status of conventional dwellings,

— type of ownership,

— number of occupants,

— useful floor space and/or number of rooms of housing units,

— water supply system,

— toilet facilities,

— bathing facilities,

— type of heating,

— dwellings by type of building,

— dwellings by period of construction 2.2.2. Derived topics

— Density standard