ABAFT AIGNER LA JOS.

Teljes szövegt

(1)

(2) r. *. R .C.P.. EDINBURGH LIBRARY. R27821 Y0236.

(3)

(4)

(5) ABAFT AIGNER LA JOS.. BUDAPEST. KIADJA A KIR. MAGYAR TERMKSZETTUDOMANYI TARSULAT 189S..

(6) f.

(7) Az sen. I. S'.)5-ik tivi. iiovemher. :20-aii. tartott. Abafi Aigner Lajos tagtaisiink. Magyarorszagon. I). valasztmanyi. «A lepkeszet tortenete. czimii dolgozatat felajaiilotta. A. iile-. Tarsiilatuiik-. Entz Geza es dr. Horvath (teza valasztmanyi tag urakat kerte fdl velemenyes jelentes. nak. kiadiiM vegett.. valasztinaiiy dr.. ttdelere.. A. hirald. maknak kedvezo. jelentese alapjau a valasztmaiiy. iSdd oktoher 21-iki iilesen a raiinkat kiadasra elfogadta,. b. a. titkarsagot a dolgozatnak sajto ala rendezeBevel megbi'zta.. E. rnmika,. kiadaBanak koltsegeit az orszagos segelybdl. fedeztiik.. JlndapeBt, iSdcS iiiajus 23-ikan.. huzlavszky Jozsef a Kir.. Magyar Termeszettudomauyi Tarsulat e.. titkara..

(8) Digitized by the Internet Archive in. 2016. https://archive.org/details/b21926256.

(9) ELOSZO. Aimi mondas, bogy «a tdrtenelem a. tel. tudasi),. iiemcsak. az egesz emberiseg vagy egyes nemzetek tdrtenelmere, baneina. tudomanyok vagy azok. A. barmel}''. aganak tdrtenetere vonatkozd-. mint erdekes, liogy megtiidja, bogy a tudomanynak az az aga, melynek miibogy azoii fertiak, kikiiek kddeset szentelte, mikeiit fejlodott lag. ervenyes.. is. szakferbbra. oly. eji. fontos,. ;. nevet az allatcsaladok,. nemek. mennyil)en es mivel jarultak. latja,. fajok melle jegyezve. eg^ês. s. e. tudoinanyag fejlesztesebez.. Ennelfogva, midon a magyar lepkeszet tdrteneteiiek megirasara vallalkoztam,. sorban tiszta kepet kellett. elsd. adnom. annak, bogy a lepidopterologia altalaban mind fejlddesi sta-. dinmokon ment mive]. nyiilt,. meg. keresztiil.. a. kiilfdldi. Ez azonban nebez feladatiiak bizoirodalmak egyikeben sem talaljnk. Az entomologia egesz kdrere csekelyebb erteku adatot bgyelmen. a lepidopterologia tdrtenetet.. nezve kiviil. egy. -. ])ar. bagyva. regihh es. egyediil Eiselt Np:p. Janos «Gescbicbte, Syste-. matik und Literatiir der Insectenkunde« (Leipzig, nynjtott. rniive. nemi. belyezi a fdsiilyt,. litmntatast,. mig a. logiisok miikodeset,. s. de. az. a. is. 18H()) czimii. bibliograbara. torteneti reszt, a jelesebb lepidoptero-. a rendszer fejlddeset igen. cGescbicbte. und. Beurtbeibmg. gyalja;. Spin. Systeme. in der Zoologie» czimii, Nurnl)ergl)en. JanosiuiIv. rdviden tar-. IS. I. aller. l-ben meg-. melyben az allattani rendszereket ismerteti, ugy, bogy kivalt az lijabb korra nezve egyediil. jelent miive pedig,. teljesen elavult,. Cakus. J.. V. kitiind allattantdrtenetet (<'Gescbicbte. gie». ^luncben,. I. S7:2). altalanosabl) jellemii,. der Zoolo-. basznalbattam, a mely azonlian sokkal. sembogy. reszletesebben targyalbatna.. A. a. lepido])terologia. legiijabb. :25. fejlddeset. evre nezve i)edig.

(10) YI. semminemii. kalaiiz. sem. kinalkozott. Igyekeztem az idevago ada-. tokat osszeszedve cso])ortositani. azoknak napjainkig valo fejlodeset. ,saval. A magyar sem. a fobb rendszerek felsorola-. s. feltiintetni.. lepkeszet tortenetere nezve. kinalkozott. Itt kizarolagosan. meg. ennyi forms. Hanak JlNosnak «Az. allat-. Magyarorszagban czimu, Pesteii 1849-ben megjelent nuivere tamaszkodhattam, a mely azonban altalanos termeszetenel fogva csupan a fobb iranyokra nezve. tan tortenete es irodalma. A. szolgalliatott vezetoiil.. »>. lepidoj)terologiai szempontbol. nala. felmeriilo liianyokat es liezagokat potoltam, s lepkeszetiink fej-. Iddeset feltiintettem egeszen napjainkig, az egyes lepkeszeknel. kimiitatvan, ki mivel jarult a s. ismertetesehez. magyar lepkefanna. kik Magyarorszag teriileten. azokat pedig,. ;. lepkeket gyujtottek. es. boviteseliez. gyujtenek,. lehetoleg. mind megemli-. tettem.. A konnyebb. attekintlietdseg kedveert. az. idezett. muvek. czimet a szovegtdl kiilon valasztottam es fiiggelekkent adorn. mind. a kiilfoldi lepidopterologiai. czimet,. mind pedig a magyarorszagiak. Hianyokert galjon,. muveknek. hogy. s. lehetoleg roviditett. jegyzeket.. egyeb fogyatkozasokert mentsegemiil szol-. muvem. e. teren az elso kiserlet.. A. szerzd..

(11)

(12)

(13) A. lepkeszet altalaiios torteiietenek attekintese.. A. fentartasa kenyszeritette. mi. A. termeszet vizsgalasa az osemberrel vette kezdetet.. a liasznos es. mi. let. annak megfigyelesere, bogy rea nezve. az artalmas.. mennyire terjedt, nem tudni. Annyi azonban bizonyos, bogy az emberbez legkozelebb alio, ot tebat leginkabb erdeklo allatok koziil nemcsak a nagyobb es feltiinobb alakokat ismertek, banem bogy tigyel-. Hogy. mok. ez az ismeret az oskori nepeknel. kiterjedt az aprobb jelensegekre, nevezetesen a rovarokra. mindig a basznossag szempontjabol. Igy mar a legregibb bindn bagyomanyok megemlekeznek a gummilakkot eloidezo. is,. Coccus laccdrol, tenyesztettek a rete. kbinaiak pedig. a. mar. ^2700. Boynhyx mori selyemszbvot.. azonban altalaban. s. A. evvel. Kr.. e.. rovarok isme-. a lepkeke kiilonosen igen lassan. fej-. lodbtt.. A. le])keszet, vagyis a. lepkek ismerete, akkor vette kezdetet,. a mikor fajok szerint kezdtek dket megkiilbnl)oztetni.. A mar. gbrbgok, kik a lepket a lelek szimbolnmanak tekintettek,. megtigyeltek, bogy a lepke feregbdl vagy bernyobdl babba,. s el)bdl. lepkeve valik. osztottak: Papilio,. ;. 6k a lepkeket a kovetkezo ot csoportra. Bombyx, Taenia, Geomelra. es Tinea.. ismeretoket azonl)an sem a romaiak, sem a kozepkor nepei fejlesztettek, is. es. babar az. lijkor. nai tanar, a lepkeket. s. nem. kezdeten tobben fogialkoztak. a rovarokkal, csak a XYII. szazad elejen (1G0:2) jelent. az elso entomologiai mil,. melynek. szerzqje,. meg. Aldrovandi bolog-. bernyokat kiilon targyalja es. meg. al)ban. a biszemben van, bogy a bernyo az illeto novenybol fejlik. De mar Mouffet londoni Abafl-Aigner. A. orvos,. Ez. ki.. megallapitja (1G34), bogy a. lepkeszet t6rt6nete MaCTarorsz&gon.. 1.

(14) :. 2. BEVEZET^lS.. lepkek tojiiak es pet61)61 szarmaziiak es Goedart, nemetalfoldi festo. a lepke egyes fejlodesenek fazisait a petetol kezdve,. (I. szoros egymasiitanban targyalja. Egy. zosagukat.. iniddn. ( 1. lepessel. is. kimutatja egyiive tarto-. s. megy Lister. toval)b. londoiii orvos,. szaniyuk tartasa szerint osztalyozza a lepkeket,. (>85). melyeknek Sperling wittenbergi mil tbbb fajat ismertek.. taiiar szerint. Meg fontosabbak. (1 (UiJ. ),. mar. szaz-. voltak Swamjierdam. leydeni orvos vizsgabidasai, a ki (HWib) legeloszbr targyalta a fej’lotles. teljes atalakidiis a. Iddestdl. mennyiben megallapitotta, bogy a. kiilbiibozdseget, a. csnpan csak vedles utjan valo eg^'szeru. lenyegesen kiilbnbozik.. Ezzel. fej-. rovarok rendszeres. a. osztalyozasanak utjat egyengette.. A XYIIL. szazad elejen tobben fejlesztettek tovabl) a lepi-. dopterologiat, nevezetesen. Merian rezmetszd leanya,. Amerikaban. ott gyujtott. i)an es. iitazvan, az. amsterdarai. orvos. (1088). rajzban. is. bemiitatott.. Nagyobb jelentosegu. czia tndds idevago mtikodese,. labnk szama paliakra. s. s. a ki (1704. elbelyezese szerint irta. ejjeliekre. osztotta,. ;. atalaknlasat. melyet L’ Admiral nemetalfoldi festo (171'0. le,. szint-. 1717),. es bernybket. a lepkek. Giiinea-. lepkeknek annak. idejen feltiinest kelto szep abrait kbzblte (J()7b. ugy Albin (173b) az angol lepkeket. ki. Blancaard ismertette,. 1744). :25. tablan. volt Beautsitr fran-. —. 1. 742) a liernybkat. a lepkeket pedig nap-. tekintetbe. veve. csapjaikat es. szipokajukat, valamint szarnynk alakjat es tartasat, a T'uiedk'Ai. azonban egeszen. elkiilbnitve targyalta,. Ezt a felosztast nagyjaban elfogadta Linne. is,. a nbvenytant, mind az allattant es vele a rovartant. is. a ki. mind. bevezette. a tudomanyok soraba, es mindenkorra biztos alapra belyezte.. A. lej)keket. eleinte. (1735). ket. csoportba. foglalta. bssze,. m. a nappaliak (Papilio) es ejjcUek (Phalaena) csoportjaba. 740) e kettd koze meg a szilrkuletl zngo piUeUtbbl) azonban ket (Sphinges) alb'totta, s egyiittal a nemeket alnemekre tagolta. Osszesen 273 nap])a,li, 47 sziirkiileti es 300 ejjeli, mindossze 780 le[)kefa,jt irt le."^ li.. (. * Reiulszere. 1. a. kovetkezd. (a. magyar eluevezeseket Foldi. szevint. adorn) J.. A. iiappali lepkrk (Papiliones, pillangok). liat. csapatja (rhalan-.

(15) ;. A LEPKESZET ALTALANOS. A. 3. TORTENETENEK ATTEKINTESE.. LiNNE-fele rendszer tekintcdye sokaig teljes erven}d)en. majdnem. lepidopterologiisok. allott fenn, s az osszes. a szazad. vegeig Linne iiyomaban jartak es nagyjal)an az 6 beosztasat kbvettek, baiiia egynemelyikok a reszletekre nezve attol. De Geer. — 78). el is. egyes csoportok. tert.. Igy. mas. ellielyezeseben ter el IjINNE rendszeretol, ligysziiiten Brun-. sved barb, a ki (1752. NiCH norveg banyaka])itany. (1. 704),. a ki. lij. megkiilonbozteto-. toval)ba Pallas petervari. jeleket alkalmazott,. muzemni. igaz-. a ki leirasaiban (1700 -07) az egyes fajok alakjat vette. gat(),. alapnl,. tigyelmeztetett a PsychiddknAl. eloszor. es. eldfordulb. partlienogenezisre, sziizen nemzesre.. Schaffer. mara. a szarnyakra. lelkesz. ev.. a labfej izeiiiek sza-. s. szerinte Hymeiio-Lepidoptera. alapitja a lepkek. rendszeret, LiNNEtbl egyebirant keveset ter. el,. ep ligy Schlega. Farinosa neveii iievezi valatanar, a ki 1788-ban Linne fdmuvet lijra. becsi orvos, a ki (1707) a lepket. mint Gmelin. tiibingai. ;. kiadvan, a fajok szamat tetemesen bovitette. Geoffroy gileg LiNNE-re tamaszkodik az osztalyozasban,. ges). 1.. :. EqiiitvK (nemesek),. a hegyeig. mint. liosszal)b. piros pettyes melluek Papiliok.. l>) ;. alsoja roviclel)b a felsonel,. pillangok),. epszelii. lenye-. de a csoportok. melyekuel a felso szarny, also szegletetol tovGg ezek koziil a) Troes (trojaiak),. a. ;. Achivi (gorogok),. pettyek. most Heliconiak kerek. mai melyek. nelkiiliok, a. es Neotropidak. 3. I’artiassi. (parnasszusiak), szarnynk epszelii, a felso kerek. parej. is. Ilclicoui (helikoniak), epszelii keskeny szaruyakkal,. 2.. —. 4.. meg. szarnyakkal,. Ikiiuti. (danansok,. pedig. a) Candidi. mai Pieridak, es h) Festivi (pompasak), most Danaidak. 5. Nijniplialrs (nimfak), csipkes m. a) Gemmati (gyongyosok), szemes szarnyuak, most Plialerati (szonyegesek), szemfoltok nelkiil, most Nym-. (feherek), feher szarnyakkal, a. szarnyakkal,. czifra. szarnyuak,. ii.. Satyridak. ;. h). phalidak.. 6.. (kozrendiiek),. Pleheji. aprok,. sotet szarnynak,. a) Rnrales (mezeiek), liomalyos szarnyfoltokkal, a es. Urbieolse. h). (varosiak),. foltos,. athitszo. meg. pedig. mostani Lyc.Tnidak. ;. szarnyakkal, a mai He-. speridak. II.. zugo). ;. A. l>). lepkvh (Sphinges, lepkc): a) valdsagos (legitimae,. szih'kiilrti. alszenderek (adscitae, nyilfarkiiak).. Az ejjeli lepi.rk (Pliala'iia, pille) nyolcz csaladja: 1. Bmnin/crs, vagy fonok 2. Noctuac. bagoly])illek 3. Crnwctrar. merok Toi'lrice!<, ilonczak vagy lovelsodrok I’lp-alidcs. 5. tiizpillek Tinvac, molyok 7. Ahicilar, toilaspillek 8. 7/rpm//, karcsiiIII.. eresztdk 4. 6.. pillek.. ;. ;. ;. ;. ;. :.

(16) ;: : ;. BEVEZETES.. i. jellemzesere felhasznalja a labi'zek szamat. a hernyok alak-. s. jiit. A. LiNNE-fele reiidszert kbvette eleiiite (1701) Scopoli sel-. meczi, majd i)aviai taiiar. kesohb azonl)an (J777) egeszeii. is,. a regit alapjabaii felforgatd allattani. rendszerrel. raelyben a sorrendet az infnzoriumokon kezdi I.. Sphinges, EL Phalaenae,. El)ben a tekintetben. Tlieresianum tanarai. fel,. a lepkeket. s. Papiliones szerint soroka. III.. fel.. az o nyoinaban jartak a becsi. egeszeii. Schiffermuller. :. lepett. lij,. nyekeriek iepkefaunajat adtak. es J)enis, kik Jk^cs kbr-. a bernyok felkutat.isaval es. ki s. taniilinanyozasaval nagy erdemeket szereztek.'*^'^ lleiidszerbket,. nemi. iiiodositasokkal elfogadta a tbiibi kozt Czenpinsky leiigyel. lepkesz. mig Villiers. is,. az. valamint Geoffroy es J)e Geer. d,. rendszereinek tekintetbe vetelevel es jaii. sajiit. megfigyelesei alap-. a LiNNE-fele reiidszert bovitette es belylyel-kozzel ni()do-. Vele szemben Meinecke terineszeti alapoii iiyngvd reiid-. sitotta.. szer felallitasat kiserlette meg, de keves sikerrel.. A kieli. reiidszeralkotiislian. tanar (1745. nak alapjanl. * 1.. c). eldtte. es osztalyozasa-. ugyan tekinde csak mellekesen, annak jelzesere,. is,. indiil I. Nappali lrpl;ek. hernyok es szdgletes szarnyii lepkek /^Tiiskes hernyok es kerekszarnyu lepkek (j). o. Adippe). Lepkerenrtszere. ;. Alaposan vizsgalta. ISOcS).. kovetkezok^peu. a. Negytdhuak (Tetrapi). (p. o. Urticse). fordiilatot idezett eld Fabricius. vette a rovarok szajreszeit, melyeket. vettek. tetbe. —. nagy. :. :. a) Tiiskes. Tiisketlen heiaiyok es rovid mellsolabu lepkek. Idhuak (Hexapi). :. Nagy lepkek. a). (p. o.. Machaon). 2.. Hat-. Kis lej)kek. (p. o.. Mjpra).. (p. o. ;. h). <l) Estropes (p. Argus lepkek (p. o. Phlaeas, Rubi) Comma, Malvarum) e) Felierek (p. o. Napi, Rhamui, Hyale) stb.. Betuhe). c). ;. ;. '. o.. ;. ** Sokaig hasznalatban volt rendszerok a kovetkezo (i). Angulatu). Atropos). ;. Quercus). (Ocellata,. SemifasciatiP. c). (. ;. h). Fasciatie. Eupliorbiad. :. 1.. (Convolvuli,. Caudacut-fe. d). :. t>plii)igcs. :. Ligustri,. (Nerii,. Por-. cellus) f) Hyalina (Euciforniis, Tipuliforniis) g) Maculata* (Minos, Onobrychis). II. Phalnena a) Lunigcra (Vcrsicolora, Tromula, Tan); h) Pavonia^ 1. Bombyces n) Semipectinata (Ulmi) stl). 3. Geometne (Pyri) stb. 2. Noctme I. Pyralis 6. Tinea 5. Tortrices a) Bistriata (Margaritaria) stb. ;. Caudiborbes. r.). (Oenothera^. Stellatarum). ;. 'e. ;. :. :. ;. ;. ;. ;. a) Plebeji (Tages). 7.. Alucita. III.. c). Equites (Polyxena, Macbaon). e). Elavi. [*apilioii(’s. (Rbanini,. BriBei.s) stb.. :. Hyale);. ;. f). ;. d) Candidi. Nympbales. ;. b). ;. Helicouii (Apollo);. (Cratagi,. (Galatbea,. Cardamines). Mara, Ligea,.

(17) :. ;. :. o. A LEPKESZET ALTALANOS TURTENETENEK ATTEKINTESE,. vajjon azok ragok-e vagy szivok.. A. lepkekre nezve eleinte a. LiNNE-fele rendszert kovette, utobb azonbaii mindinkabb eltert. dSystema. attol, es vegiil. czimu. inuytd)eii,. — mely. nem. a. feldlelte voliia az bsszes Le])idoptera-. maradt, 6s csak rbvid kivonatban ismere-. kat, de befejezetleniil tes,. fogalmat elddeinel sokkalta szdkebl) ertcdembeii Papiliok nemet 41 uj nemre szedte. vette. Igy pi. a LiNNE-fele sz6t,. miben. (igy nevezi a lepkeket). Glossatariini)). fdleg. a csapok. 6s. pal])Usok, ritkal)ban a rnellso. labak szolgaltak alapul. Megliatarozasai rbvidek 6s poiitosak,. a inily. nemeinek nagy szama feiimaradt a mai napig. De kitiind volt a inaga idej6ben rendeiiiek, nemeinek 6s. szamos. nj. s. eniudl'ogva. fajanak leirasaban 6s megliatarozasaban, ep oty tart-. hatatlannak bizonynlt rendszere, mert fdleg a kisebb allatok-. nak szajszerveik alapjan vald megbatarozasa meg a gyakorlott szakemberre n6zve is nagy neli6zs6gekkel jart.‘>‘ IMig Linne dsszesen 7S0 lepkefajt ismert, addig Fabricius, csuj)an mint na])palit, 798 fajt irt le. Az a baladas a lepk6k ismeretdben, rnelyet az iment emlitett k6t szam jelez, nem egyediil Fabricius 6rdeme szamos ;. kortarsa reszes aliban,. lepkek. ismeret61iez,. kik rdszint egyes adatokkal jariiltak a ibszint. pedig terjedelmesebb miivekben. adtak a lejik6knek, illetdleg azok hernydinak leirasat 6s rajzat.. Az utdbbiak. Kosel niirnbergi festd 6s r6zmetszd (1705 1751) nyitotta meg. IMig a szisztematikusok 6s mukedveldk nagy szama vagy elsdsorban vagy kizardlag a lepk6k kdnnyen liozzaf6rhetd kiilsd szerveit vette tekintetbe a leinis vagy a sorat. gyiijtem6nyek rendez6se alkalmaval, addig d Feaumur. nyoman. azok eg6sz fejldd6stdrt6net6t tanulmanyozta, 6s pedig behatdb-. ban mint barki *. tjepkorends/.ere (15 csalad) a kovotkezd. Trojani. ;. 2.. (Aogeria, 7.. eldtte.. E(inites. UrticiP,. Aoliivi. (pi.. Mcga'ra). .5.. ;. Sat 3 ’ri (Polj'xena, Camilla,. gus);. 2.. Urbicokp (Comma).. latarum).. (Pavonia);. Machaon);. .3.. Heliconii. 6.. Levana). III.. Alis reversis (Quercifolial. incumbentibus. (Hera).. IX.. 4. Nocturif. VIII.. csapat.. X.. I.. I’apilio:. Eestivi. II.. Cnssi. VI. ;. linmlijicrs:. 1.. XL. XII. Pjiralidi’s. XIII. Tinc(ic. XIV. Ahinla.. Eqnites. 1.. Nvmphales (Brassicii*). :. llnrales (Ar-. IV. Scuiac (Stel1.. Alis patulis. Alis delloxis (Caja). 3.. (Cossus).. Ibillacae.. 4.. ;. Paniassii. Hrspcrinr. Sphixpcs (Ocellata).. V. /iipanKir (Filipendula). 2.. ;. :. ;. 4.. Alis. VIII. Htpinli (Humuli).. PliahioKir. XV. Picrophori.. 3. csapat..

(18) G. BEVEZETES.. Rosel melto kovetoje Esper erlangai tanar ki. ;. sziiitugy I'ranczia. kik a babokat. is. rajzoltak. niuvokhen Ernst. volt Eorkiiausen (17b(). -1. Nem. Seligmann, kik. csekelyebb jelentosegu. 80b) btkbtetes miive, mely magabaii. adott toviibba Jablonsky (17bb. —. es. es Engraimelle,. az bsszes euro])ai lepkek leirasat; lêbato leirasokat. I'oglalja. 744. Ehret. valainiiit. ;. a ritkal)b lepkek abrait kbzbltek.. I. — 1810),. az abrak jb rajzaira es termeszethu kiszinezesere nagy siilyt. lielyozett. (. (174:2. 1. 1787),. muvet Herbst. kiiiek. 807) folytatta.. Miiulezeii. muveket a. szies kivitele tekinteteben. j)Oiitossaga s az abrak inuve-. leiras. feliilnnilja. Hubner. ingolstadti taii-. nagy miive, melyet lialala utan Geyer fejezett be, es melybez grot' Hofmannsegg nevrmitatdt keszltett. IIuBNER azonklviil szamos uj nemet allitott tel. Az emlitetteken Idviil a lepkekkel es bernybkkal tudomanyos szempontbol meg foleg a kovetkezdk foglalkoztak Bonnet (1720- 1793) es Lyonet (1702) franczia tndbsok Thunberg stockholmi tanar (1743- 1828); Sulzer wintertlmri orvos 181 4) ScHMiEDLEiN li])csei orvos (1739 (1735 1808); Goze feliigyelb (f 1820). :. ;. ;. (piedlinburgi ev. lelkesz (1731. — 1793);. Clerk sved. le])kesz,. es. Jung, a ki az enrbpai es exotikns lepkek betiirendes nevjegyzeket. Kleemann (1^35 1789), Kuehn, Hochenwarth, Gladbach (1777), Gronow (1 703), Drury (1 770), Bergstrasser (1732 1812), Enoch (1777), Schneider (1787), ossze. allitotta. tovabba. ;. :. —. ScRiBA (1790), es Lesser,. emlitett. ki. Panzer (1755-. mint annak. rovarokat. es. ;. OumER. (1750. 1814),. (1035) Eranzius, a bibliaban. elbtte. targyalta. Brahm, kik a lepkeket. 1829),. valamint Schwarz,. Mader. es. hernybkat mijitar alakjaban ismer-. tettek.. bibben a korszakban imir rovartani szaklapok tek, 1. Ezek. 778-tbl.. elsejet. Euessly. is. keletkez-. entomologus szerkesztette. ziiricbi. Ennek megsziinte ntan Scrtba. der (1791) es Borkhausen inditottak. (1790),. majd Schnei-. effele folybiratokat.. Kbzbinyeik erdeklddest kOltbttck mind szeleselib koriik-. ben. s. azt folyton ebren is tartottak. szabasi'i. miivekben. foglalt. irodalomban kevesbbe. ;. a fentebb erintett. nagyobb. kimeritd leinisok es abrak ]iedig az lebetdve tettek. meg. Ezek a koriilmenyek. tete-. jiiratos gyiijtdnek. a ritkiibb le])kek meghatarozasiit. is.. is.

(19) 7. A LEPKESZET ALTALANOS TORTENETENEK ATTEKINTESE.. esen elomozditottak az egyes orszagok es videkek speczialis. unajanak ismeretet. es dsszeallitasat.. Ez utobbi teren erdemeket szereztek CHiN, kik az orosz. Cederhjelm, a. es. sziberiai. faunaboz. :. Pallas es Lepe-. jariiltak. adatokkal,. ki a szeiitpetervari iauiiat albtotta dssze.. A. sved. faimaval Thunberg, Villiers es Quensel foglalkozott, Schnei-. der a lapplandi lei)keket targyalta. Cramer, Muller es Paykull a dan rovarfauiiat, Wilkes, PIarris, Lewin, Donovan es Haworth Nagy-Britannia faimajat, Cyrillo, Petagna, Possi es Prunner pedig. Olaszorszag egyes. bssze.. Erancziaorszag. allamainak rovarfaiinajat albtottak. Yillers ismertette muveszies. lejikeit. abrakkal diszitett negykdtetes munkajaban, Eourcroy pedig a parisi faiinat adta ki. Svajcz faunajat. Fuessly. Hollandiaet pedig Sepp allitotta bssze.. A. fordulb lepkeket Panzer. P'risch. es. es Clairvili,e,. Nernetorszagl)an elb-. targyalta behatbaii. ;. az. egyes nemet tartomanyok es videkek faunajat pedig Schaefer,. Hufnagel, Bergstrasser, Lang, Yieweg es Willdenow, Sturm, Brahm, Schrank es Schrekenstein liarb irtak meg. Ausztria lepkefaunajanak szinten tamadtak jeles muvelbi. Poda tanar,. inuzeum megalapitbja. a graczi. (I7“13. 171)8),. kiadta a stajer-. orszagi rovarok jegyzeket; Scopoli a krainai rovarokat kutatta. Preyssler a csehorszagiakat. ;. Schrank pedig. ;. bsszeallitotta az. bsszes ausztriai rovarok jegyzeket.. Idegen fbldreszek beiitazasaval az exotikus lepktdv ismerete. E. nagy erdemeket szerzett: PYrster, PAbricius, Esper, Smith, Donovan, Abbot, Bergstrasser es is. gyarapodott.. teren. PL\ppe.. Nem. csekelyebl). erdem. illeti. a XIX. szazad elsb ket ev-. tizedeljen azokat, a kik a rovarok anatomiajaval foglalkoztak. s. azok egyes szerveit vagy egyeb jelensegeket tettek vizsgalatuk targyava, mint. Agassiz, Staudinger, Kettelhoit es Semper,. kik a lepkek szarnyairbl es pikkelyeirbl, Brockholes, ki a. leji-. kek vandorbsztbnerbl, tovabba Siebold, Leuckart, Lubbock, Keferstein, Schlenzig, Sinia, Curo es Welienbergh, kik a lepkeknel. is. gyakrabban elbfordulb partbenogenezisrbl ertekeztek,. mig Weismann a rovarok egesz vette,. s. kesfjbl). dimortizmust. is.. ala])osan. fejlbdeset iijabb vizsgalat ala. tanulmanyozta az annyira. Szamosan foglalkoztak annak. erdekes. vizsgalataval,.

(20) :;. 8. BEVEZETES. az egliajlat rniiio befolyassal. liogy. okozoja a. meiinyil)en. es. sziiiere. van a lepkek es liernyok gyakori. szineltereseknek. Meyer-Dur, Teich es StaudinGER, Bentey, Jordan, Newman, ]\Ic Lachlan es Bidebotham, Goosens es Wood, kik koziil az iit6bl)i ketto kiilbnosen a beriievezetesen evveJ foglalkozott. nyb. :. Az. es bal) szinerol ertekezett.. ily. tamilmanyok ravezettek. a le])kek torzpeldanyainak megfigyelesere. Barthelemy. koziil. K. ertekezes jelent. melyekkel a tbbbi. tiizetesebbeii foglalkozott.. idevago inuveiii. fertiak. is,. meg. szarnos basonld. iraiiyu. a rovartani szakkbzlbn 3’okben,. melyek. kiviil. mind snrubben kezdtek indulni. B}^ kbzlbnybket inditottak Illiger (1801), Germar es Zincken-Sommer (1813), Dalman (18!:24), Thon (1827), Bilbermann (1833), Newman (1830), LedeRER (1857). A. tbbb mas.. es. rovartannak nagy lendiiletet kbl-. csbnoztek az entomologiai tarsnlatok keletkeztek, es. melyek. koziil. is,. mel^^k mind suriibben. tbbbnek kiilbn kbzlbnye. Az entomologiai kozlonybk. is volt.. elterjedese es tarsnlatok nuikb-. dese altal a lepidopterologia erdekkbrebe vont fertiak termeszetszeriileg. mindinkabb azon. voltak, bog^^ lakbelybk kbrnyekenek,. majd bazajuk lepkeit lebetoleg felkntassak, s aziitim tbbbkevesebb tudomanyos ap})aratnssal a lyyilvanossag ele vigyek. Igy keletkezett a faiinisztikus miivek rendkiviil nagv szama. a melyek a nagyobbszabasii altalanosabb miivek szerzdinek az. adatok tengerbbsegevel szolgaltak. Alig van a fbldbn. melynek. lei)kefaiinajat a jelen. idoszak folyaman. nem. orsziig,. kntattak. volna. Nevezetesen Angolorszag osszes rovarvilagat Curtis es. Btephens, osszes lepkeit Haworth, Wood, Doubleday es Dun-. ning targyaltak. ;. a na])paliakat kiilbn Duncan, Gray es Cole-. man a nappaliiikat bs ejjelieket Bennie, Brown, Westwood es Humphrey, valamint Morris, Newman, Wood es Btainton, ez iitbbbi es Wilkinson az angol Microlepidojiterakat is bebatban :. ;. Green es nezve Hogan. tanulrnanyozta. Angolorszag eg.ves videkeit Cook,. Bloomfield es. Green. ;. Irorszagot ]iedig i\ricrole]ndo]'»terakra. kntattak'.. Btrom alb'totta bssze, a sknndinav videket ]iedig Dalman, Boheman, WALLEN(iREN.. Dania fanmijat Boie felsziget s a sarki. Zettbrstedt,. es. Bellier (Izland-sziget), Curtis es Acerbi obisz. ntazb, a ki Finnorszagot. is. erintette..

(21) :. 9. A LEPKÎSZET ALTAI-ANOS TORTENETENEK ATTEKINTESE.. Finnorszag faimajanak. a. s. balti. isrneretehez. tengermelleki. janilt. orosz tartomaiiA'ok. Sodoffsky,. :. Teng-. Lienig,. STROM es Nolcken barb. Az orosz birodaloin egyeb tartornaiiyaiiiak fauiiajat Tauscher, Waldhoimi Fischer, Butleroff, Ftxsen,. Czerny,. Sievers,. Assmus, Fversmann cs Meretries. targyalta.. Gorbgorszagbbl ^forea felszigctet ]3rulle kutatta. Eurbpa. es Kis-Azsia Tineiddit. Stainton. at. ;. deli. irta le.. Olaszorszag faunajaval Bonelli, Fiambur,. Gene, Bertoloni, Giuliani, Mayno, Bellier,. (.'osta,. Heeger,. Be La Harpe,. Disconti es Villa foglalkozott.. Spanyolorszag faunajanak erdekeben leginkal)b kiilfbldiek faradoztak, igy. :. Piosenhauer, Graells es kivaltke])en Bambur.. Fraiieziaorszagban kiilbnosen serenyen folyt a gyiijtes es. Az egesz orszag lepkefaiinajat Buponchel, BelaHAYE, PiAVARET- VV attel cs Berce Ivozolte, kozc*])- es eszaki Francziaorszaget Cantener, Liixembiirget Butreux az egyes franczia megyeket Fauvel (Calvados), Cantener ('Nkar), Pinart (Oise), Bellier (Auvergne, Lozere, Basses-Alpes), Guillemont (Barcelonette es Larche), Bruand (Boubs), Trimoulet (Gironde), Constant (Saoiie et Loire), es Aubuisson (Haute-Garoime) ikiris kornyeket pedig Godart es Genonville. Belgiumban es Hollandiabaii faunisztikus szein})ontb()] a kovetkezdk miikodtek Yerloren, Selys-Longchamps es Bubois, Snellen van ^'oLLENHovEN, Snellen, Fre, Albarda, Heylaerts. publikcllas.. ;. ;. :. Svajcz egesz lepkefaiinajat. NER. foglalta bssze. lepidopterak. ;. Be. TjA. Harpe, Brown. es .Meis-. Meyer-Bur, a i\licropedig Frey, rnig Labram a. a nap])ali lepkeket. nebany. csojiortjat. svajcz i rovarokat kitiino abrakban szemleltette.. Xemetorszagban aranylag legtbbl) tbrteiit faunisztikus tekintetben. Az egesz fannat Herrich- Schaffer blelte fel, a ki Fanzer miivet melt()an folytatta tovabba Schott, Herold. Buhle, Kayser es Heinemann, ki Svfijczra is kiterjeszkedett. ;. Az egyes orszagok es videkek lepkefaiinajat tannlmanyoztak Bertram a rajnait, Peyerimhoff az elzaszit, Bietl. Glaser. Koch es Possler a liesszenit es nasszanit, Fr()lich, Seyffer.. Keller NER a. es. Hoffmann. bajort,. a wiirttembergit, Peutti a badenit, Senut-. OcHSENHEniER. es ]\lbscHLER a sziiszorszagit, Tiede-.

(22) -. 10. BEVEZETES.. MANN, J3oll es (Irentzenberg a poroszt es riiecklenbm-git, Muller, liiCHTER, Kornatzky,. Wocke. AviTz,. Nohr. es. 1. )()ring,. a szileziait, a kbvetkezbk. varosok kbrnyekere szoritkoztak terau,. Vigelius. Prankfurt).. Krafet. (Zweibriickeii),. Assmann, Neustaedt, Pritt-. :. IIymmen. (Trier),. pedig egyes. Koch. (W'et-. (Wiesbaden),. Dickore (Giessen),. (Miinclieii),. P'rpjyer (Augsburg),. Kranz. Hofmann (Pegensburg), Pichter (J)essau), Schreiner (Weimar), Schmidt (Gera), Keferstein es Werneburg (Erfurt), liEiNHOLD es Kroesmann (Hannover), Tessien (Hamburg), Schmidt (Danzig) stb.. 01ahorszagl)an csupaii ]\Iann gyujtbtt, a. Peesbol uta-. ki. zott oda.. Ausztrianak csaknern minden tartomanyaban tanulmanyoztcik a lepkeket, nevezetesen. gyiijtbttcdv s. Kollar, Pmssi. Brit-. :. TiNGER es Schleicher a tulajdonkepeni Ausztriaban, Xickerl. Kodermann Stajerorszagban, Nickerl es Mann Karintliiaban, Mann es Hinterwaldner Tirol ban, Nicicerl es Moeller Cseliorsziigban, Muller. Czerny, Schneider es Gartner Morvaorszagban, Xomtcki, Zebrawski, Muszyka es ScHAiTTER Galicziabaii, Mann Dalmatorszagl)an es es. Mayburger. Salzburgban,. Mitis Boszniaban.. Az idegen foldreszek. meg. kutat() tigyelme,. koziil. Azsia. Kbimiban. lar, Jajianet. is.. L’Orza. javai bernybkat. forcPilt. pedig leginkabb Sziberia. kodott: Bober, Mbnetries es Bremer, egyiitt. fele. s. ez. a legtbbb. fele. Iff buviir-. utbbbi GRAY-val. Azonkiviil Persia faumijat targyaltn Kol;. az indiai faunat pedig Horsfield, ki a. is leirta.. Allard kutatott; deli Afrikiiban Zeller, Boheman, Wallengren. Trimen es Hewitson; a franczia szigeteken Boisduval, Gongoban ])edig Chapman. Amerika faunajaboz gazdag adatokkal jarult: Harris, Doubleday, Morris, Weidemeyer es Scudder. valamint IkiisDUVAL es Leconte; tovabba P.vckard ismertette a labradori, IknsDuvAL es Behr a kaliforniai, Poey es Herrich-Schaffer a Afrikaban, nevezetesen Algirban. Lucas. es. kubai, Sepp a szurinami. Boisduval a guatemalai,. s. IHtes lures. utazb a brazil iai lepkeket. vVusztralia le])keit IjEwin cs. Scott kutatta. :. vegre. Hubner.

(23) 11. A LEPKESZET ALTALANOS TOKTENETENEK ATTEKINTESE.. es. Butler sok exotat. irt. es. le. rajzolt,. Koch pedig az egesz. indo-ausztraliai faunat jelleniezte.. gazdag faima-adatok alapjan az iinent emlitett Koch,. Ily. tovabba Gerhard es Walter megkiserlette az enropai le])kek fbldrajzi elterjedeseiiek kimiitatasat, inelyet a iiemetorszagi lej)-. kekre nezve a Speyer testverek nagy ala])ossaggal allitottak. A. bssze.. azoknak. faimisztikiis adatok iiagybecsu is,. Nem. kik az egesz eurbpai faunat targyaltak.. kevesbbe ertekes adatokat nyujtottak. nem. tekintelyes szama, a kik. egyik. s. anyagot szolgaltattak. masik iranyban. tett. ama. szakfertiak. adtak rendszeres muvet,. csH])iiii. ujabb megfigyeleseiket es felfede-. zeseiket tettek kbzze. Ilyenek. :. Disderi, Leach, Herold, Dal-. MAN, Freter, Klug, Heeger, Boisduval, Bouche, Speyer, BbsVilliers,. lerstammi Fischer,. Kolenati,. Grassner,. JIlisson,. Motschoulsky, Herrich-Schaffer, Milliere, Muller es MexeTRiES. Ide szamithato meg Wilde lepidopterologiai novenytana es FIagen entomologiai konyveszete,. valamint Spix es Eiselt. mimkajat tetemesen megkonnyitik. Ugyanerre szolgalnak Mattuschka grof, Herr es Snellen iitasitasai a lepkek es bernyok koimyebb meghatarorendszertorteneti miivei, melyek a kiitato. zasara.. A. szakferfiak egesz sora azon volt,. csoportjait es. belyesbitse.. csaladjait tanulmaiiyozza,. bogy a lepkek egyes s. a reiidszert. evvel. Az bsszes nappali lepkekkel foglalkoztak. stant, Doubleday,. :. Con-. Chenu, Lucas, Adams, Dupuis es ]>utler, a. nappaliakkal es esteliekkel Buhle, a Lycaenakkal kiilbn Lederer es. Hewitson, ugyanazokkal. s. a rokon csaladokkal Gerhard, a. Tbais-csaladbeliekkel Trinius, a jMelitoeakkal Ziegler, az Argynnisekkel Elwes, koziil a Sesiakat es. a Satyridakkal pedig Butler.. A. Sphingidak. Zygsenakat reszesitettek bebatobb tigyelemre. amazokat Laspeyres. es. Staudinger. (az. Inokrdl. is),. pedig Boisduval, Zeller, Schlaeger es Packard.. ;. a ZygEemikat. A. szbvokhez. Bruand es Hofmann targyaltak Guenee a Setinakat es Litliosiakat mig Laspeyres a Platyptei’A'x lij nem felallitasat siirgette. A Noctiiakkal csnpan csak Lederer foglalkozott bebatd es mervado modon. A Geometridakat ngyanesak Lederer es Breyer taniilmanyozta az Acidaliakat Hellins az Eupitlieciakat pedig Herrich-Schaffer, Crewe es Green. tartozo Psycbidakat. ;. ;. ;. ;.

(24) J2. BEVEZETES.. Meg. szain()Siibl)iin. Îierolej)i(l()pterak fele.. SoAoiEii tettek. meg. fordiiltak a sokaig feltiinoeii. Az. avval,. elsd lej)est. Chakpentiek es Zinceen-. liogy a ScHiFFEiiMULLEK-I)ENis-fele. jegyzeknek a Microlepidojjtenikra vomitkozd reszet kritikailag. mig Guenee a. atdolgoztak,. adta;. zt'‘ket. ]\ricro]epidopterak reiidszeres jegy-. az egyes csaladokkal aziitan J)ouglas, Ijederkr,. Zeller, Hehbioh-Schaffer, Speyer, J^ruand. e,s. Stainton foglal-. kozott, az iitdhbi kiilbidisen a Tiiieidakkal.. anyaghalmaz egyreszt megkbDiiyi'tette az osszefoglal(') inuvek szerzdinek munkajat, masreszt azonban megiiehezi'tette azok kritikai feldolgozasat. Erre a XIX. szazadbaii 75b az elsd kiseidetet Ochsenheimer l)ec.si Hzi'nesz tette meg, a kinek az bsszes eurdpai lepkeket feldleld tei;jedelmes [ly driasi. (. miivet, balala. iitaii,. 1. I. Treitschke becsi szi'nigazgatd. (. szakavatottan folytatta. Ezen, kiildnbeii nagybecsii. dsszebordasara es megrostalasara attekintlietd.. I. 77r>. uiii. az aiiyag. nem. lielyezi a fdsiilyt, s. Yilagosabb eldadiisra tdrekszik Gkrmar, a. ban inkabb coleoi)terologus leven, a lej)kekke]. l,S4i). jdl. ki. azon-. kevesl)l)e. beba-. Ekan foglalkozik.. A. liernydkat ez. iddbdl Iôisduval,. Eambur. es. Graslin. kdzds milve foglalja maga])an. Ugyanez ininyban faradozott. mig VoGEL azîii'djiai lieralakjaban vald leirasat adta. Werneburg pedig. ])uP0NCHEL ds GuENEE. (ioDART,. ny()knak na])tar. is,. kritikailag. egybefoglalta a XVII. es XYITl.. miiveit,. szam. szerint (>S-at. s. szazad le])keszeti. dsszeallitotta a l)enn(')k leirt. lepkek szinonimait.. Az. enr()])ai. le])keknek elsd rendszeres. s a kritika. eredme-. nyein alapnld altalanos leirasat 5lEiGEN-nek kdszdnjiik. Ennek. nyomaii. irta. meg Zwanziger. liasznos kezikdnyvet, mire nezve. KiiiBY-ben es SAND-l)en meltd kiivetdkre talalt. ('sakis ily. ntan es. Viilt. bebatd kiserletek, tannlmanyok. s. eldmnnkalatok. lebetoYe IlERRicii-ScHAFFER-nek. valamint Eotsduval. GuKNEE-nek, bogy ala])vetd nagy miiYeikkel. a lepido]Aero-. tndomanyos haladasanak evtizedekre l)iztos talajt nynjtsanak. Ez littord mnnkak alapjan keszitettek Eraijn es Eerge logia. jeles r()vid. mnnkaikat. 'rREiTSCiiRE. ])edig a sajat. miivenek kivo-. natat adta a kezdd gyiijtdnek. Szinten a kezdd sziiksegleteinek rnegfelelden kesziiltek Eebreux,. dmoN. es. Eucas. iiuiYci az. enrdpai.

(25) ;. Vi. A LEPKESZET ALTALANOS TOKTlilNETENEK ATTEKINTESE.. s. exotikiis lepkekrol. valamint Gihard es Lacordaire miivei,. ;. melyek az eiitomologia elemeit tartalrnazzak.. Az adatok es vizsgalatok boviilesevel lepest tartott a reiidszeralkotas. Minthogy a LiNNE-fele reiulszer liezagai s a FabRicius-felenek boiiyolult volta mindiiikabb erezbetokke. valtak,. tobben vallalkoztak, bogy a kettoiiek bsszeforrasztasaval eklektikus. rendszert alkossaiiak. Az elso kiserletet. iij. Eomer. szazadbaii. tette. mint iLLioERe,. sikeriilt,. lemzo voltabol. ki. meg. a mult. meg, a mely azoiibau ep oly kevesse azon. ki. a ket rendszert jel-. volt, bog}^. ne vetkoztesse.. Erre Clairville lepett. melyben. rendszerevel,. fel. a. ket. rendszer tbbb teteleit egybefoglalja, ugy, bogy Fabricius rendszeret a LiNNE-felenek alosztalyozasara basznalja. keket kiilonben a szipokaval biro Halterictdk es. koze. A. fel.. lep-. Hemimoplerdk. ekeli.. Ellenkezo liton haladt Lamarck, midon. Fabricius -tele. a. rendszert alapul veve, a LiNNE-felet annak alosztal^âinal alkal-. mazta.. A. lepkek sorat a Microlepido])terakkal kezdi es kbvet-. kezdleg osztalyozza lidak. ;. 3,. I.. :. Phalsenidak. ;. Ejjeli lepkek:. Ugyanesak a Linneset megkiserlette. Esteli lepkek. II.. III.. ;. Fyra-. Tortricidak;. 1.. Papilionidak.. es FABRicius-fele rendszerek egyesite-. Cuvier. is,. a ki a lepkeket a Ilemipterdk es. Dipterdk koze belyezte, es kesobb az utobbiak. ele a Rkipiptei'd-. kat sziirta kozbe.. Yoltakeppen Ochsenheimer es Treitschke. a ket rend-. azonban a Schiffer-. szert egyesitettek. tigyelemben reszesitven. MULLER-I)ENis-fele jegyzeket.. is. Az 6 rendszerok. kivalt a nappali. lepkekre nezve, lenyegileg a bernyok alakjan alapszik, es sok tekintetben baladiist taniisit, de egeszben veve ki. nem. elegito.'*'. *. tott,. :. Vanessa,. 4. 9.. Treitschkk rendszere, melyet miive vegeii (X. 3.) osszealHa kovetkezo Nappali lepkek: 1. Melitaea, 2. Argynnis, 3. Euj)loea, 5.. Limenitis,. Lycapna, 10. Papilio,. Charaxes,. 6.. 11. Zeryntliia,. Apatura.. 7.. 12. Doritis,. 8.. Hippareliia,. 13. Pontia,. 14. Colias,. L5.. Hecaerge, 16. Hesperia;. 19.. Zygaena, 20. Syntomis, 21. Thyris, 22. Stygia, 23. Sesia, 24. Macro-. glossa,. 25.. Deilephila, 26.. Ejjeli lepkek:. donta,. 6.. 1.. Satnrnia,. Cossns,. 7.. Ksleli lepkek:. Sphinx, 2.. Aglia,. Hepiolns,. 8.. 27. 3.. 17.. Chimirra,. Acherontia,. Endromis,. Lithosia.. 9.. 4.. 28.. 18.. Smerinthus. Harpyia,. Psyche,. Atychia,. 10.. 5.. Noto-. Liparis,.

(26) ;. 14. BEVEZETES.. Gyokeresebb reformra volt. meg mint. ])itotta. jellegekeii. elbdei,. a bab alakjat. vette. sziirkiiletieket Crepascularidkwn\i, 7/d/viiak iievezte el. A. is.. na])j)ali. ;. e. ejjelieket pedig Noctiir-. az. csaladokat pedig tribiisokra osztotta. lieiidszeret elsd izben igeii terjeiigdseii tett. ])oiitosabban alla-. Diurna eJnevezest bozta forgalomba, mig a. lej)kekre nezve a. javitasokat. vitte. diagnozis czeljabol az addig ismert. s. tekintetl)e. kiviil. meg. fogalmat. vbgliez, a ki a csalad es neni. Ezt Latreille. sziikseg.. beime, a. targyalta. ut61)b. ;. fel.'^. nemi. azonbaii, bogy az alapbeoszta-. iielkiil. soii valtoztatott voliia.. Az iigyaii. fdleg a structiirat illetdleg kimutattak. lijabb kiitatasok. Latreille nemely jellegenek belyteleii. 11.. Orgyia,. Pi.. Diphtera,. Pygaera,. 12.. 17.. Gastropaoha,. 13.. Biyophila,. 21. Cocytia, 22. Arupliipyra, 23.. 2().. Eniapns,. 31.. Apamea,. 36.. Plilogopliora,. Mamestra, Caraclrina, 37. Simyra, 32.. 41. Xanthia,. 42. Cosniia,. 46. Cleopliami,. Catepliia,. 56.. 61. Platypteryx,. 38.. Lcneania,. Eunamos,. 62.. Polia,. 29.. Calpe,. il4.. 20.. Agro-. Abrostola,. 49.. Mythinnia,. 35.. 40.. 63. Acsena,. Pliisia,. Anarta,. 50.. 55. Opliiusa,. Brejihos,. 64. Ellopia,. Gortyna,. Asteroscopns,. 45.. 54. Antliopliila, 59.. Tracliea,. 30.. 39. Nonagi’ia,. Catocala,. 58.. Episema,. 19.. 4t. Xylina,. 53. Erastria,. Mania,. 57.. Miselia.. Thyatira,. 48.. Acronycta,. 15.. Noctna, 24. Try])ha'na, 25. Haileiia,. 28.. 43. Cerastis,. 52. Acontia,. 51. Heliotliis,. J4. Ej^pre^jia,. 33.. Cuciillia,. 47.. erveiiyben vamiak.. is. Kymatopliora,. 18.. tis,. 27.. ma. migyobbara meg. iiemei. t'elallitot-t. de ujoiman. voltiit,. 60.. Euclidia,. 65. Gooinetra,. 66. Aspilates, 67. Crocallis, 68. Gnoplios, 69. Boarniia, 70. Auii)hida.sis, 71.. pRodos, 72. Eidonia, 73. Chesias,. j'ontia,. 78. Zcrene,. 77. Cidaria,. 74.. Cabera,. 79. ]\Iinoa,. 75. Acidalia, 76.. Idea,. 80.. 82. llypona, 83. Pyralis, 84. Scopnla, 85. Botys, 86. pia, 88. 93.. 81.. La-. Herminia,. Nyinphnla, 87. Aso-. Chorentes, 89. I’yrausta, 90. Ilercyna, 91. Ennycdiia, 92. llolias, 95. Tortrix,. 94. Pcntliina,. llctoi-ogonea,. 98. Aspis, 99. Carpocaj)Ra,. 100. Sciapliila,. Coccyx, 97. Sericaris,. 96.. 101.. 102. Graplio-. P.vdisca,. litha, 103. l’boxo])toriR, 104. Teras, 105. ('ocbylis, 106. Scardia, 107. Tinea,. 108. 1. 12.. Eeniniatoj)hila,. Phycis,. niopteryx, lioduR, 125.. 1. Pliygas,. 126.. Lita,. Bhinosia,. 122. Palj)ula,. 123.. ButaliR.. 128.. 127.. 130. Elachista, 131. Ornix, 132. Alucita, 133. *. Ivendszerenek vaza. :. Scirpopbaga,. 114. 5'pononiGnta,. Hypsolo])]ia, 118.. lIarpij)toryx,. 110.. (iallevia,. 13. Myelo])]iila,. 117.. 121.. 109.. h'rnn.. /.. 15.. 1. 119.. 111.. Cliilo,. Iheiuylis, 116. Aga-. J’lnsella,. Lainpros, Adela,. 120. Cliau-. 124. Aeclinia,. 129.. Oeeophora,. Orneades.. Diunia.. Tribns. 1.. Papilionida>.. A bab a faran es liarant A) lloRsziikas, CRaknein licngcrded liernyok. Parnassius 3. Thais; 4. Colias Papilio 2. 1. fonallal inegevositvo. ;. ;.

(27) :. :. :. 15. A LEPKESZET ALTALANOS TURTENETENEK ATTEKINTESE.. Szamos fajnak. ujabl) iiemek felalh’tasara vezetett,. felfedezese. meg. bolott a torzsiiemek, Latreille tipusai iivoinan,. a regi. nevet viselik.. Utana Dumeril, a rendszer egyszerusitesere torekedven, a lepkeket negy csaladra osztja, s kbvetkezdleg rendezi I. Jihopa:. Papilio,. locera. Sphinx, Sesia, Zygpena. ;. Hepiahis. ;. IV. C/ietocmi. ;. Hetero])terus. Hesperia, III.. Nematocera. Meddo. keves visszbangot keltett.. Ez a rendszer azonban. helyre, az. Apterdk. Leach-c. is. a lepkeket tizedik. s. es Trichoptevdk kbze sorozta.. minden eddigitol eltero rendszert mely csnpan a ScopoLi-era es Piendszerebbl,'^. Oken (1S15) allitott. a. volt. kiseiTet. lb rendre osztotta,. SI 4), ki a rovarokat. liombyx, Cossiis,. Lithosia, Noctua, Crambus, Plialaena,. Pyralis, Tinea, Alncita, Pterophorns.. (I. Cloderocera. II.. ;. fel,. es. ettol. IjAMARCK-era emlekeztet kissc, kitiinik az a sajatsagos terme-. mely. szet-bblcseleti ininya,. minden nagyobb. szerint a termeszet,. allatcsoportban az elobbinek alakjait ismetli. TT)ben, valamint. paradox rendszer felallitasaban kbvette ki pi. a. Horsfield. 6t. (1S:2S),. a. nappali lepkeket a liernyok alakja szerint bt nagyobb. csoportra osztotta. s. mas allatnemekbez. azokat. valo basonlatos-. mi formes, Juliformes, Scolopeudriformes, Thysanuriformes es Anopluri formes. Itt egyesitve latjnk a Satyridakdi a Nymphalisokkdl es Apatiirakkal, a iJanaisokdt az Argymiisekkel, melyek sokban kiilbnbiiznek Scignk szerint nevezte el. 5.. Pieris.. 9.. Heliconia. I. t.. B). Biblis. A. b). 10.. ;. 15.. ;. Tojasdad. Tribus. 2.. *. A. bab. faran. Acraea. ftiggve. 11.. ;. Nymplialis. hernyok.. Vei. :. 16.. ;. 19.. ;. ;. dSteriiwurmHiegen)). 1.. Titiciilar. 2.. Pyralides. pedig. (Muckenartige Falter): (Spinnerartige. H.. artige Motten, Wickler).. 17.. ;. vagy. «. csaladokra Tine;i>. 1.. iMotten,. 21.. 18.. ;. S.. Idea;. Vanessa; Satyrns.. Polyoinmatus.. Falter »-nak. novezi. es. (Si])pscliaft) osztja fel.. (Reine Motten, Schalien);. Ziinsler). Bo»ihici<l<ie. Id.. ;. Brassolis. Mirina Urania stb.. 20.. Hesj)eridap. 22. Hesperia; 23.. lepkeket. ;. Daiiais;. 7.. ;. Avgynnis. 1:2.. Morpho. Erycina. luirom czehre (/nnft), ezeket. 1.. Liliytliea. b.. Cothosia. ;. 3.. Tortrioes. (Wannen-. {Inimemwiige Falter, Sjiinner): 2. Bombices (Reine Spin-. Noctua' (Mottenartige Spinner, Fulchen);. ner, Seidenspinner).. Vanner):. 1.. III.. Geonietra. (Spannerartige Schmetterlinge).. (Reine Falter, Flachllugler oder. J>(ipilioni(l(ie. (Mottenartige Wanner,. Wanner, Schwiinner). :. 3.. Spanner):. Papilioiue. 2.. S])hinges. (Reine. Wanner,.

(28) :. 1C. ;. :. :. BEVEZKTES.. egymastol, viszoiit rokoii neiiiek, mint phalis nagyon tavol. Nym-. allnak egymaslioz. Szembeotlo a rendszer. a melyet feltalalojan. volta,. zilalt. Prothoe es. j)l.. kiviil. is. iierri. alkalmazott. senki. I’resl cseli. mar. tmlos (1821) az 6 rendszereben a lepkeket a. szokasos liarom csalad. rendezi ngyan, de a neme-. szeriiit. ket alaposan felforgatja.'*' Ide sorakozik Geofekoy-Saint-Hilaire velemenye, Child-. ren. terve,. a. kritizalta, es. ki. Fabricius es Ochsenheimer rendszeret elesen. Guenee, a. ki eg}'. iiiddki6\ vald elkiilbiiiteset es. le])ke-csoportnak a tbbbi Phalae-. Nudiiiddk nev. alatt. lij. csaladba. osztiisat javasolta.. Sokkalta fontosabb Dalman rendszere (1823), melyben eldszbr es sok szerencsevel veszi tekintetbe a le])kek szarnyanak erezetet.. ket fele. Alapjaban. liasoiilit. nappali lejike-. ket nagyobb csojiortra osztja, melyek elseje (a Latreille-. })1.. szama. Papiliouiddk) azoiilian a labak. oszlik. A. a LATiiEiLiiE-eliez.. :. iiegy-. es. szerint ket reszre. hatlabuakra. Az elobbiek bt nembbl allnak,. m, Limenitis, Aglais, Argyunis, Melitaea es Erehia az utobbiak pedig negy nembbl, u. m. Amaryssus (P. Machaon),. li.. Doritis,. Ganoris. es Zepliyrius.. Tble fiiggetleniil Godart (1821). s. Duponchel, szin-. iitana. ten tekintettel volt a szarnyak erezetere,. fbleg. s. elbbbi. az. miitatta ki a Satyridak es Biblidak feldnzzadt bordai<leget.. a.. mely ntbbb a^ ket genusz szetvalasztasara dbntb volt. HerrichScHAFFER is az egt'sz rendszert a lejikeszarny erezetere kivanta alapitani.. A IjATREmLE. utan najivilagra. keriilt. rendszerek. kbziil. rnegemlitendbk a Charpentier, Germar, Bur^norster, Straube, Ki -:ferstein,. Heydenreich. es Agassiz miiveiben es jegyzekeiben. * Felosztilsa a kovetkozS. :. I.. Nymplialis, Cethosia,. I’npilionidae. Heliconius, Danaus, I’apilio, Parnassins, Thais, Pieris, Colias, I’olyoniinatus, Urania, Hesperia;. II.. Sp/nugidar. 8inerinthus, Sphinx, Castnia,. Sesia, Zygaena, Atychia, Syntomis, Tliyris, Ghinuera. Hopialns,. Cossns,. Zeuzera,. Boinbyx,. Arctia,. ;. JJI.. I'ludariddar. Calliinorpha,. Noctua,. Lithosia,. Phala'ua, Herniinoa,. Oocopliorus, Enj)locainns, Tinea,. Adela,. liotys, Aglossa,. Crambus, Alucita, Pterophorns.. Pyralis, Galleria,.

(29) ;. .. 17. A LEPKESZET ALTALANOS TORTENBTENEK ATTEKINTESE.. kovetett rendszerek, melyek reszletezesebe es taglalasaba azon-. ban nem l)ocsatkozbatunk.. Nagvobb jelentosegu Boisduval. mely mind a. reiidszere,. lepke,mind a liernyo testalkatan alapszik. Boisduval a Latreili.e. nyomaban. ugyan,. jar. de. (Dinrna, Crepuscularia, Noctnrna) szerint ket toreszre osztja,. annak liarmas. elveti s. melyek. felosztasat. az bsszes lepkeket a csapok. a nappaliakat,. elsejet,. nyomaii Rhopalocerdlnmk, rnasodikat pedig,. RiL. az. Dume-. esteli. s. Heterocerdkimk nevezte. Az osztalyok es csapatok. ejjelieket,. a labakra es palpiisokra, a. jellemzesekor kiilbnos. siilyt lielyez. nemek megbatarozasa. vegett azonban kiterjeszti figyelmet az. erezetre, a csapokra, torra es szarnyakra. is."^. Daczara nagy elonyeinek, az d reiidszere. miota a liernyok es a. tette,. kifejlett. ervenyet vesz-. is. lepkek szerveinek poiito-. sabb megismerese folytan nemely teves allitasat lielyre igazitottak.. Gyokeresebben Lederer. alakitotta. a. ezt. at. reiidszert,. bogy ujabb iiemeket lillitott fel, reszint pedig bogy a fennalld nemeket logikiisabb sorreiidbe lielyezte. Az a mesterseges felosztiis, melyet neliany nemre iiezve megallapi-. reszint avval,. olykor. tott,. —. iig\"aii,. igen. eredmenyezett. sorrendet. a mi kiilonoseii az Agrotis-nemnel szembeotlo,. de az a ketsegbe. nembeli. termeszetellenes. nem vonbato. orgaiiikiis. fajok,. jo. oldala. van,. bogy az. —. ily. jellemek szerint, tdbbnyire biztosan. megbatarozbato csoportokra oszlanak. Tobben, mint SET,. pi.. Herrich- Schaffer. Bruand, Koch, Berce, Dietrich, Depuies. Crotch azon voitak, bogy rendszere-. nek bianyait kimntassak es belyesbitsek, sot azt batterbe. felallitasaval. nagy tetszesben,. reszesiiltek. bgyelmen. *. kiviil. sot. II.. voluti. 3.. Eumenidoe, :. 7.. 4.. Danaidap,. I.. Lycaenidae, 8.. Succiiicti .5.. Heliconidae,. Morphid®, 12. Satyridae, 15. Hesperid® stb.. II. :. kiserleteik es. nem. AVocke teljesen. Rendszerenek vaza, elhagyva minden magyarazatot. Suspensi. lidae,. rendszer. bagytak azokat, middn 18()l-ben a palearktikiis. okolast, a kdvetkezo: BIwpuloceva ridae,. azonban Staudinger. szoritsak,. iijabli. 13.. :. 1. .. Erycinida?, 9.. fi.. niegPie-. Peridroinidop. Nymphalidap,. 10.. Biblid®, 14. Libythid®;. Abafi-Aigner : A lepkdszet tGrWnete MuRyarorszagon.. es. Papilionidae,. BrassoIII. In-. 2.

(30) :. 18. BEVEZETES.. lepkek jegyzeket allitottak ossze,. s. az abban kovetett rendszer-. hez ezen jegyzek ujabl) kiadasaban (J871). A. reiidszer,. is. ragaszkodtak.. melyet abban Staudinger a Macrolepidop-. terakra iiezve kbvet, teljeseii a Lederero. csupan egyes. ;. kisel;)b. eltoreseket talalni beniie.. A Microlepidopterakat graiitikban kovetett. illetdleg. Wocke. beosztast fogadta el. ;. mono-. a legujakb. igy a. PiiraHddkr&. a IjEDERERet, a Crambkidkrd ZELLERet es HniNEMANNet,. s. az. utobbita Tortridddkndl es Tinedkivdl, a Iderophoriddkniilpedig. ZELLERet es WALLENGRENcit dolgozta. A. a tobbi. ;. maga Wocke. csaladokat. fel.. rendszeriiek. eklektikus. ilyeteii. megallapitasan. kiviil. Staudinger es Wocke elvitazbatlaii erdemet szereztek avval,. bogy. kritikailag megallapitottak. lebetoleg tekintetbe veve. az. az. elsd. egyes. fajok. elnevezeset,. leironak ])rioritasi jogat. ezzel altalanosan elfogadott nomenklaturat teremtettek.. A. s. toke-. azonban az 6 rendszerdk is tavol all, llizonyitja ezt az a teny, bogy o iitanuk is sziikseget lattak ujabb reiidszerek megalkotasanak, a melyek szerzoi tekintetbe vebettek a legletessegtol. njabb kiitatasokat. A. is.. legutobbi ^5 ev (1871-. mindinkabb. 1895) kiitatoinak jo resze pedig. speczialis taniilmanyokba. mel 3êdt,. s alig. inaradt. a lepke eletenek oly jelensege, mely ligyelmoket elkeriilte volna.. A. lepkefajok eltereset. s lij. fajvaltozatok keletkezeset kiildnfele. szempontbol Joseph, Keferstein, Gregson, Zimmermann, 1 Ionrath, Teich, Webb, Sahlberg es Standfuss inagyarazta, nagyobbara azonban megegyeztek abban, bogy azokat a valtozd bdfok. bozza. Hatarozottan. letre.. e. mellett. kardoskodik. Fischer, Dorfmeister, Brunbauer es ISIerrifield, inig Brunner,. Escherich es Eimer azon vannak, bogy az elteresek tdi’Ycnyszeruseget mntassak. Mas iranyban vizsgalta. Packard. ;. es. eblien. ki.. dolgozott TjUbbock, ki a rovarok eredetet. kovcttc dt. Mayer, a. ki. :. Bagenstecher, Spuler,. Dixet,. akademiai palyamnnkaban ertekezett. a rovarok dsi alakjarol cs leszarmazasardl. Grote a Nenropterakat tartja a legdsibb rovaroknak, azt albtvan, bogy a nap]iali lej)kek az. emberrel egyidejiileg. lejitek. fel;. Gentry a. lepkeket tartja a legiijabb alaknak, abbol indulvan. napjiali. ki,. bogy.

(31) ;. A. 19. LEPKESZET ALTALANOS TORTENETENEK ATTEKINTESE.. eredetileg mindeii liernyo szovedekbeii l)abozott,. bogy a Hymeiiopterak a Sesiidaktbl szarmaztak;. azt allitja,. s. vegiil. Knatz a. Geometrak viszonylagos koraval foglalkozott, Ezek a tanulmanyok biikent az oskori rovarok, illetve a. Noctucik es. kbvesiilt lepkek kiitatasara vezettek, s ezek vizsgalataval. ler,. Scul-. Oppenheim, Butler, Forster, toval)ba J3rauer, Belten-. BACHER es Ganglbauer meglepo erdekes eredmenyekre jutott. masok. i)edig,. nevezetesen Petersen es PiOGenhofer a le]jkeknek. a jtigkorszakhoz. Aâlo. Azt a szerepet. \dszonyar 61 irtak.. is,. melyet a rovarok a viragok megtermeke-. Lubbock kezdte behatbbban tannlmaiiyozni, s erre nezve ujabban Muller es Verhoeff bocsatottak kbzre erdekes megtigyeleseket, tovabba ngyancsak Lubbock targyalta eloszor reiidszeresen az allatoknak, kivalt a rovaroknak erzekeit es szellemi eletet, mintegy osszefogialvaii az erre voiiatkozo kutatasokat, mint pi. I)Avms es Paasch tainilmanyait nyitesenel jatszanak,. a rovarok bsztonerol. Nagel is ertekezett. Ezen altalanosabb. s. erzekszerveirol,. targ_yrbl. utbbl). tanulmanyokkal karbltve. iranyii. galtak a lepkek egyes szerveit. mely. is.. vizs-. Igy Darwin, tovabba Spicharlt,. Palmen, White, Chololkowsky, Gosse, Haase, Branlt es AuriviLLius az ivarszerveket Auzsgalta,. Chololkowsky, Verson es Platner a pete kepzodeset, Wackerzapp pedig a parzast, Ezzel. kapcsolatban Sieboll es Taschenberg. ismetelten. tiirgyalta a. szuzen nemzest altalaban veve, Maassen az Orgyia ericaenel, Dohrn pedig az Ocneria dUpanml stb.. A. lepkek szaj szerveit Walter, Kirbach es Graber, vala-. mint Browne es Breitenbach targyalta. Szaglasukrbl Kraeplin es Alpheraky ertekezett; az iitbl)l)i a csajiot tartja a szaglo szervnek. A csapokat egyebirant targyalta Chatin es Babaul is. lyet. Szamos nemely. vizsgalat targyat kepezte tovabba az a bang,. lepke- es lieriiyofaj. me-. megerintesekor ad. Altalaban. hangado szerveit targyaltak Graber, Paasch, Bar, Haller, Hampson, Wagner, Lanlois es Kruger. Ezek a rovarok hallo es. :. koziil az ntbbbi liarom az. Acheronlia Atroposimk. ez az egyediili hangot ado lejike. Kruger meg. azt a. Beaumur. bangjaval. is. — szerintbk. foglalkoztak.. bta ervenyes nezetet vallja,. a lepke hangja a szipokanak a. beliil. bogy. hartyas tapogatok tbvebez 2*.

(32) 20. BEVEZETES. van.. (lorzsolosetol. val(). Wagner. Ellenbeii. levegonek a szivo liolyagbol a. szerint a liang. a. nyelb csovbii es kivalt a. sziik. Hzij)bkan at valb beszivasa es foleg kibocsatiisa kbvetkezteben. Haase (j)l.. Kbbeii a. letre.. jbii. Swinton. es. Thecophora. is,. nezetbeii. Landois, Donitz,. kik rmir tobb bangot ado lej)ket isineriiek. fovea).. Az. iitbbbi. iiemely. EGnma-fajtbl. bangot, mely a szarnyak dbrzsolesetol. liallott. feltiizesekor J)emaison. ligustvi. sokkal. lialkabb. az. Heuter pedig ugy. s. azt. ballunk. Muller, Schilde es. bangokat, kiildndsen a. masok. is. A Sphinx de. bogy azt. biszi,. velekedik, bogy sziiinos. ad bangot, a rnelyet azonl)an emberi. lepkefaj. vaii.. Atroposelioz basonb),. bangot bgyelt meg. dorzsbles idezi eld;. eftele. osztozkodik. a bal)okon. Theda rubi. fiiliinkkel is. nem. megiigyeltek. es Aeherontia Alro-. pos babjan.. Szamosan. A. vizsgaltak a szarnyakat es pikkelyeket.. le])kek. szarnyardl liltalaban Adolph, Cholodkowsky, Verson es H.y\se fejlddeserdl. irt;. Dewitz, Pancritius, Muller es Landois; a. szarnyak bianyardl tdbb lepkefaj ndstenyenel Knatz. ;. a szar-. azok erezeterdl Pedtenbacher, Haase Spuler, Poppius es Snellen a szarny erezetenek es szinenek fejlddeserdl pedig Bemmelen. A j)ikkelyek alakjat es szinet Schneider, Thomas, Smith es Urech taniilmanyozta a lej)kek. nyak. reczezeterdl. ;. ;. ;. szinenek elosztasat pedig IMarschall.. Elenk erdeklddes targyat kepezte a lepkek dimorbziniisa, melanizmusa es mimikrizmnsa is. A dimorbzmnst, azaz a ket evadban tapasztalbatd kiildnbdzd. szint, eldszdr. Weismann. tar-. gyalta alaposan, azt allitvan, bogy a babra batd bideg vagy. meleg okozza a szinkiildnbseget. Yele szemben Buhl es Kramer inkabb a nap batasanak tulajdonitja a szinelterest. Beszben elterden nyibitkozott Eritze, Alpheraky es Brandes. Masok. mint ])1. Heissler a,zt alb'tjak, bogy a.z ok a bernyo ta]daleka;. na,k. mindsegeben. rejlik es. mesterseges tapbilkozassal es kiildn-. bdzd szineknek a bernydra vald batasaval prdbaltak kiildnfele szint eldidezni.. A. lepkek kdzt eldfordnld melanizmust, vagyis a fekete. szinre bajlast Birchali; a termeszeti kivalassal igyekszik. gyanizni,. mig Cooke, White, Berger. es iddjaras batasanak tnlajdonitjak,. ma-. masok azt az egbajlat ligy, mint Wocke a le]>es.

(33) 21. A LEPKESZET ALTALANOS TORTENETENEK ATTEKINTESE.. kek albinizmiisat, vagyis. felibr szinre liajlasat.. A mirnikrizmust mbdon. tbbben targyaltiik. Ez a lepkeknel kiilbnlele. is. kozik. nyilat-. ugyanis iiltiikben vagy szaraz agat (Pijgaera), levelet. ;. (Lasiocampa) ntanoziiak, vagy testok. szi'iitdiez. boz (Cuciillidk), faklioz (Cosxus, Noductk,. (. basoiilo kbrok-. leometrdk), ])alaiik-. boz es sziklaboz (Noctudk, Geometrdk) tapadnak, mig szamos beiTiyb ugyancsak az agacskakat ((leometrdk), szaraz levcdeket (Stauropioi,. tdbb Notodoida). iitanozza,. vagy. szinehez. teste. basonlo takboz, agakboz tupiid (Calocala, Dichoiiia) stb ezt ellensegeik irt. ;. eldl. mind-. :. valo rejtdzcbs czeljabdl. Nevezetesen errol. UossLER, jMet.dola, Dietze, Muller, Plateau es Schroder,. de legbebatdbban es kimeritdbben Haase.. A. lepkek tdmeges felle])eset es vandorlasat. manyoztak,. A. A. kis. ]'a)iessa. lasaval. is. tdbV)en tanul-. tdmeges fellepest tdbbi kdzt Koppen es PiOgen-. HOFER targyalta nevii. is. ;. a tdmeges vandorlast Jones, a. dzdiuleknek. felboszerii. vandorlasat. Terias lisa ismertetveri.. cardui es mas lepkek beriiydjanak tdmeges vandor-. sokan foglalkoztak,. viszoiit. Zander azokat. a kdriil-. menyeket tanulmanyozta, a melyek a lepkek ritkasagara vannak batassal. Piokon targyrdl ertekezett Gaschet, middn azt igyekezett kimutatni, bogy az Acherontia Atropos, Sphinx convolvuli,. Deilephila celerio es ner/i, melyeket Boisduval iddn-. kent megjelend vendegeknak sak,. es. szamos. atteleld. tartott,. Erancziaorszagban bono-. babokbdl szarmaznak. Azt a jelenseget, bogy. lejdvefaj ndsteiiye. kesdbb kel. ki,. mint a. liim,. Petersen. fejtegette.. A. lepkeknel gyakral)ban eldfordnld bermafroditizmnsrdl. Speyer, Wailly, Pagenstecher, Nickerl es Jêrtkau ertekezett s. az ntdl)bi egyiittal dsszeallitotta az dsszes ISSS-ig ismeretesse. Viilt. erre vonatkozd adatokat.. A. kiildnbdzd. fajtajii. lepkek dsszeparzasat Pogenhofer es. Wallace tigyelte meg, a mesterseges parzassal pedig Standfuss tett nagymervu kiserleteket. Ferde ke])zddeseket s eg\Ab alakbeli eltereseket Krause, Hagen, Bertkau, Fromholz, Oberthur es Knatz ismertetett, n lepkek es babok atteleleset ]iedig KalenDER, Backhaus, Nische. Aranylag. c's. imisok.. kevesebb tigêlemben. reszesnltek. a. Szerkezetdkkel altalaban Packard es Hyar foglalkozott. bernydk. ;. a. bdr-.

(34) BEVEZETES.. !22. rel ]\liNOT. ;. szemolcHokkel Passerini es Heim; a liasede-. a liati. Schaffer. iiyekkel. A. tulajdoiisagaikkal Panceri es Poulton.. Muller. klAURicE,. A. Helm. a szdvo szervvel Gilson es. ;. Muller G. W.. \V. es. vizben eld bern^'dkat. ismertette.. lepkebabot Emerton, Puhl, Jackson, Poulton es Chap-. man vizsgalta; a bdfok befolyasat a babra Merrifield a. egyeb. ;. bab,. liernyd,. gid)6. es. lej>ke. szliieltereseit. Dixon;. es. Pateson,. ]>edig. I’ackard, Poulton, Griffith es Urech, a ki cbemiai vizsgalato-. kat. is. vegzett.. A. le])kek. biologiajaiiak alapelveit Seitz fejtegette, kiter-. jeszkedven a lejikek yandorlasi osztoiiere, terjedd kepessegere, elterjedesere es klimatikiis. fdldrajzi. sere. Hasoiild iraiiybaii inukdddtt. Dohrn, Jackson, Gonin. Mindezekbdl bebatd. siikiiak. es. Werneburg, Graber, Prauer,. Urech.. latiiiyald,. ismerete. :. belblyasoktol vald fiigge-. bogy a lepkekiiek. ebbeii. a. es inetainorfozi-. korszakbaii. mind. joliban. terjedt.. Ebbeii derekasan resztvettek azok a valainely orszag yagy. l)iizgd. gyiijtdk,. kik. videk fauiiajat felkiitatva, aimak dssze-. allitasat piiblikaltak.. E ki.. tekintetbeii a legnagyobb szorgalmat a neinetek fejtettek. Egesz Nemetorszag es a szomszedorszagok lepkefaimajanak. kezikdnyvet Pamann,. egyszeru jegyzeket. pedig. Pothe. irta. meg. Nemetorszag egyes allamaiuak es videkeiiiek fauiiajaval sokaii. foglalkoztak. ;. igy pi.. Jordan az cszaknyugati Neinet-. orszageyal, Sorhagen, Pfittzner, Schmidt, Hering, Paul, Plotz,. PbscHER es Kretschmer a porosz, Glitz, Grote, Sauber es Ztm-. mermann a. Dahl. liaiinoyerai,. az oldenbiirgi,. Pehberg. a. bremai,. Wocke a szileziai. Kn.ypp, Meurer a szaszorszagi, IjImpert,. Tessien a bambnrgi, IMdscHLER es. Steinert es. IAbst, Stance,. POTTELBERG, PoRGMANN US Kn.VTZ Erey, Kolb,. Stollwerk. Hartmann es. a liaSSziai,. es. Schmid A.. a. rajHameiiti es. Glaser. a. l)ajor,. IMULLER. a. li])|iei,. Possler, Fuchs,. Macker. es Eettig az. elzaszi faunaval.. Wallengren es Aurtvillius faimajat Pang-Haas, Hedemann es Strom,. Egesz SkaudiHayia targyalta. ;. Daiiia. lejikeit. Norvegiaet Siebke, Schneider, Schoeyen es St.uidinger, Suedorsziiget. Andersson, Sparre-Schneider. jiedig. Tromsd. kdriiyeket..

(35) ;:. !23. A LEPKESZET ALTALANOS TORTENETENEK ATTEKINTESH.. Angolorszag osszes. Kappell. es. Kirby. South,. le])keit. Noctiiait. irta le,. Furneaux, Meyrick,. Morris. es Tutt,. P3'ralidait. Leach, osszes Macrolepidopteraiiiak lieniydit })edig Wilson,. Buckler mig J3ath es Dale egyes videkek, ]3irchall az irorszagi, Hoffmann a slietlandszigeti, J3arret i)edig az St.. John. es. ;. osszes brit szigetek fauiiajat allitotta bssze.. A. l)elga. szerkesztette. lepkek jegyzeketi Dubois es J)onckier de J)oncell ;. a liollaiidiai Macrolepidopteraket. Oudemans. es. Snellen, Mierolej)idopteraiet pedig Dick ter Haar. A francziaorszagi lepkekke] Berce, Guenee, Foucart, Mil-. Maillard (3S Sand foglalkozott a si)anyolorszagiakkal Cuni y Marturell, Voigt, WAlker es klACHO Velado, a svajcziakkal pedig Frey, Wullschlegel,. LiERE,. Deckermann-Boy,. ;. Christ, Killias, Taschler es Buhl.. tobben ismertettek. Olaszorszag faunajat. ;. iievezetesen. CuRO, Turati, Gianelli, Bromilow, Bozzi, Calberla, Delaharpe,. Palumbo, Tebaldi, Wocke es Kalchberg. Gordgorszag faiimijat Staudinger, Bomaniaet pedig Cosmovici, Hormuzaki es Caradja dolgozta. fel.. Nagy biizgalmat Erschoff tovabl)a. es. Albrecht. es. az. oroszorszagi. A. Portschinsky erdekes adatokat. faiiHistak. le])keit. kbzolt. az. baBd tengermeBek lepkeivel Sintenis, Teich. Petersen foglalkozott. Hoffmann. ki. Field bsszeallitotta az egesz birodalom. orosz faunarol. es. fejtettek. ;. Finiiorszageival Beuter, Schilde es. Kroulikowsky, a kaiikaziisiakkal pedig Bomanoff, Christoph, Ballion es Bohatsch. ;. kazariiakkal. a. Ausztriaban. is. elenk tevekenyseg uralkodott ezeii a. Felso- es Also-Aiisztiia lepkeit Pfeiffer, Kraszny,. HOFER, Himsl, Habich 6s Bebel. Bichter. Hofner. ;. a es. tirolit. irta. bssze. Heller, Weiler, Bebel. Metzger. foglalta. bssze.. A. ;. ;. tereii.. Mann, Bogen-. a salzbiirgi faumit. a karintliiait. Mann,. morvaorszagi faumit. Gartner, a cseborszagit Nickerl g,yarapitotta.. A galicziai. faima-. boz Werchratski, Klemensiewicz es Garbowski, a bukoviiiailioz Hormuzaki, a dalmatorszagilioz pedig Gaiger es Bebel jarult erdekes adatokkal.. Bendkivtili lepke-faiimljat. is. szorgalommal ;. kiitattak. az idegeii fbldreszek. az erre vonatkozb dolgozatok kbziil azoiiban. csak a legfontosabbak rnegemlitesere kell szoritkozimnk..

(36) BEVEZETES.. Az. orszagok es videkek koziil atvizsgaltak,. azsiai. ismertettek. :. Palesztinat es Sziriat Calbehla. DiNGER es Christoph. ;. ;. illetve. Kis-Azsiat Stau-. Persiat Jîenert es Christoph. ;. Turkesz-. /. taiit. Erschoff. IIaas. ;. Staudinger es Pang-. Koze])-Azsiat (jRaeser,. ;. a pamiri feiisikot Ctrum-Grshimailo. az Aiiiur videket Christoph es Graeser;. iUoHgolorszagot. Koreat Leech. ;. Alpheraky. Tibetet. es. Koreat Eixsen. ;. ;. Sziberiat. Kliiiiat. Staudinger. Kliiiiat,. ;. Ja])aiit j)edig. Trybom. Ja])aiit. :. ;. es. Butler, Janson,. Leech es Pryer. Az iiidiai faiiiiat jNIarshall, Niceville, Moore es Hampson igeii reszleteseii irta le, a Noctiiakat pedig ('otes es Swinhoe; Butler, Hewitson, Moore es JioBER uj fajokat isinerElwes, LIampson, Swinhoe, Hope, J)istant es JEttler. tetett,. pedig egyes videkeket kiitatott galtak az indiai. IMoore. es. at.. Hasoiild szorgalomina] vizs-. es Szimda-sZigetek. Hampson. irta. fauiiajat.. bebatoaii. le. Ceylon. Martin,. Sziimatnieit. ;. lejikeit. Javaeit Fruhstorfer, a liorneoiakat M'alker, Distant es Pryer, a. celebesieket. Holland. Westwood. es. ;. a. Filijijn-szigetekeit. Semper, az osszes malaji szigetieket ]iedig Pagenstecher.. Az ausztraliai lepkekkel Swinhoe, Miskin, Mathew, Lucas, IMeyrick es Olliff foglalkozott. Snellen es Meyrick ler kiitatta.. ;. ;. Fj-Giiinea szigeteiuel Kirsch,. Uj-Zelaiid le])keit jiedig. Fereday. es. But-. Dewitz es PiiBBE ismertette kiilondseii deli Afrikaet Oberthur, Trimen es Bowker, Abessziiiiciet ]3utler, Transvaalet Wallengren. a Afrika lepkefamiajat. altalaliaii. Bogenhofer,. ;. Damara es. fdldet Aurivillius. ;. IMadagaszkaret ]3utler, Grandidier. Saalmuller, Aiigolaet Druce, Knmernnet AumviiiLius, az. AraHy])artet Moschler, Algiret Oberthur, Baker es 1\Ieyrick az utobbi kettd JMadeiraet. Holt. ;. is. ;. 'reiieriffaet. ;. White, Alpheraky es. az osszes Kaiiari-szigetek IMierolejiidopterait ]iedig Bebel.. Az amerikai le])kefauHaHak. is. szainos. muYeldje akadt.. Eszak-Amerika nagylejikeinek jegyzeket Gerhard es Smith kdz(')lte, Edwards ])edig bo leirasukat es abraikat; a Noctiiidakat Zeller, Grote, Harvey es Smith, a Micrdkat ])edig Chambers Aurivillius,. Jjabradoret. MdscHLER, az Egyesdlt Allamoket Scudder, Grote iMexikdet Scudder, New-'^'orket Beutenmgller,. es Packard,. ismertette.. GiAiilaiid. le])kefaunajat. Strecker,. ScHAUs, Mead, Grote, Edwards es Stretch targyalta. Nyiigat-.

(37) 25. A LEPKESZET ALTALANOS TORTENETENEK ATTEKINTE8E.. India t'aunajat Walsingham, a szigetek kdziil Kiil>aet Honrath,. Jamaika. Portorikoet Moschler, Curacaoet pedig Snellen. es. allitotta ossze.. Kozep-Ainerika le])keivel Iûtler, Druce, Godman es Salvin foglalkozott, ])el-Amerikaeval Weymer es Maassen, valamint Butler, Guyana lejikeivel JBr, Honrath es Moschler, Ecuador le])keivel Dognin, a perniakkal Bruce es JIutler, a liaiakkal. Sharpe. Iûtler,. es. l)iazi-. Schaus, az argentiniaiakkal es. Patagonia lepkeivel Berg, a chileiekkel ]>edig Butler. Exotikns lepkek l)iologiajar61 Bewitz kat, illetve abraikat ]>edig. Eelher. c^s. PiIRBe irt. es IIogenhofer,. ler, Stauhinger es Schatz, valamint. ;. leirasn-. Preis, Zel-. Smith es Kirby kdzolte.. Mindezen adatoknak mintegy osszefogJalasakeppen WerNEBURG, PIofmann E. es Gerhard irt a nagyleiikek I'bldrajzi elterjedeserol, Grote es Speyer az enrdpai s amerikai lepkek rokonsagarcil, IMarschall a delnyngati es keleti fanminak,. Koch. pedig az indo-ansztraliai faunanak a tobbi nagy fannakbrbkliez. valo viszonyarbl, J3erg, Keferstein es Maassen ])edig az. egesz. lepkebad szamat igyekezett. (isszesen. mintegy S740. bb40 ismeretes, l. )an lionos. A. ;. s. naiijiali lepkefaj letezik,. ezek liuszoidiatodresze, m.. szama pedig. az osszes lepkefaj ok. fannisztikus adatok,. tannlmanyok tarhazat. Szerintok. megalla])itani.. biologiai. a melyek kbziil e. ^255, J. :20,. Eurbpa-. 744-re nig.. megligyelesek. egyeb. s. melyek az erdeklodoket folytonos versenyre serkentik. Az lijabban meginditott szaklapok koziil megemlltenddk a Katter, Krmvtz, Tutt, South es Skinner folybiratai, valamint egy japani nyelven kikejiezik. a. szakkbzlbnyok,. adott es egy Li])csen megjeleno, cseret kbzvetitd lap. Folybirat-. szamba megy az az entornologiai evkonyv bocsat. ki. mely. melyet Krancher. evek bta.. Ide sorakozik az a szep nui es. is,. t'vleg. is,. Oroszorszag es Sziberia lepkefaunajara vonat-. kozb adatokat tartalmaz, valamint j\L\.bille es. melyet Eomanoff szerkeszt, az. Oberthur-, Thomson-,. VuiLLOT-tbl kibocsatott iddszaki vallalatok,. foleg a (lelenrb])ai es enrbpankiviili faunanak szolgalnak. melyek :. vegiil. PiOBER bsszegyiijtbtt kbzlemenyei, fdleg exotikns le])kekrdl.. Onalloan megjelent miivekben becses adatidikal es tannl-. manyokkal a kbvetkezok leptek. fel (a. folybiratokban napvila-.

(38) :. 2G. ;. BKVEZETES.. szamtahin. got latott. terjeszkedhetiiiik. iieui. kisebb terjedelrau. effete,. Sodoffsky es. Bolau,. AIilliere,. ki). kozlemeiiyre. Hatsghek. Az egesz rovartant felbleld basznos kezikonyveket IvoLBE (3H Kaltenuach ii't, az vitobbi az egyes iibvenyekeii elo lieriiydkat. e.s. alcziikat sorolja tel;. az egyseges iiomeoklatm-at. Altum, Henschel. siirgette. ;. es. Teppeii pedig. Nitsche lej)kek. a. Hzinoptikai tablajat alUtotta ossze.. Nagy erdeinet szereztek azok a laltcik. az eddigi kutatasokat. Standfuss es Buhl,. Lunel. kik. s. a. szakferliak, a kik osszetog-. egeszsze dolgoztak. tel,. mint. pi.. faunat targyaltak,. j)aleai-ktikus. Hofmann, kik az eurd])ai, Korb, ki a kbze])eiir(')pai nagylepkeket irtak le, es Hartmann, ki az europai kislej)kek tovabba Braun es Hofmann, kik biologiajat i)OCsatotta kbzre es. ;. Bouast,. az europai liernyokat targyaltak, zeket, es Lafaury,. A. adta.. ki a. liernyok jegy-. a Microlepidopterak bernyoinak leirasat. ki. liernyogyiijtest eldsegitettek a lierny6na])ttirak, melye-. Hoffmann. 'ket Medicus, Schmid A.,. es. Klier. Bamann, Bau, Hoffmann, Bockstroh, Lutz. szamara adtak a lepkek. gyiijtesere. mig Speyer, Hoffer kezdok. irtak; es. vonatkozo ntasitast.. Osszefoglalo termeszetiiek Glaser es Spannert muvei. a melyekben a lepkek gbrog es latui neveinek neinet. is,. G'rtel-. mezeset adjak,. Meg. toiitosabbak azok munkalatai, a kik egyes le])kecso-. j)ortokat vagy. nemeket vizsgaltak. s. jeszkedtek azok osztalyozasara es egyes fajok biologiajara. is.. szerevel Bar, IMoschler es. a legtbbb esetben. rendszerere,. kiter-. valamiid. Nevezetesen a nappali le])kek. Haase. foglalkozott, de dk. nem. az. reiid-. arat-. tak altalanos telszest."^. Az (isszes nappali le])kek rendszeres es analitikns leinisa ScHATznak es ScuDDEiinek kdszdnbetd, az ntdbbinak iniive biologiai szempontbdl is igen ffgyelemre nudtd. Az enrdjiai napjiali lej)kek jegyzeket, illetve leirasat Kirby, Hofner, Lang es BramsoN adta. *. Haase. niorplia:. IV.. Dauaina>. kovctkezo. a. Hcliconimr;. NyraplialidiP,. rala'otropina, SatyriiKP;. remlszerrc. ;. Krycinida'. III. :. :. II.. A) Hhopalocern.. Acraco-. nanaomorplia:. Nootropina,. Mori)himv,. Brassoliiiff,. Satyroinorplia:. Idhytheinjp,. 1.. Kryciniiia'. ;. V.. Jjyca'iiiiia'. VI. I’ierida'; VII. raplionida'. B) Nrlroccni. VIII. Hosperida' stb..

(39) ^27. A LEPKESZET ALTALANOS TORTENETENEK ATTEKINTESE.. Egyes csaladokat es nemeket targ}âltak Seitz es Eimer (a Papiliokat), Elwes es Austant (a Parnassiusokat), 15utler (a Pieridakat), Keferstein (a Coliasokat), Jenner es Weinmann :. (a Lycienidakat),. Gumppenberg. (az Erebiakat), es. Nymplialidakat), ki a liernydkra tekintettel. csoportnak. e. s. \V. (a. azok taplald novenyere vald. sorrendjet. iij. Muller. Mabille,. allitja fel.. Speyer, Plotz es Watson a Hesperidak lielyesebb osztalyozasat kiserlette. A. meg.. Heterocerak altalaiios leirasa Butler-, Walsingham- es. KiRBYiiek koszonheto. ;. a Spbingidakkal Moschler, Speyer es. Butler foglalkozott a ket ntdblii a Zygienidakat is targyalta, szintiigy Dorpmeister es Piuhl a Sesiakrol Lebender es Schmidt C. ertekezett. Az ejjeli lepkek lielyesebb rendszerbe liozatalaii Grote es Hampson faradozott az utobbi a Satiirni;. ;. ;. dakat a rendszer elere. a Tineimikat, Pteroplioriiiakat es. allitja,. Alucitimikat pedig a vegere.. A Bombycidakrol Grote. rdl rol. Packard ertekezett, a SetimikKeferstein, a Litliosiakrol Butler es Moore, a SpilosomakButler, a Psych idakrol Heylaerts, Standfuss, Buhl es. Schmidt. C.,. es. a Lasiocampidakrol Aurivillius, a Satiirnidakrol. Maassen, Weyaier es Weyding, valamint Packard Agliarol. is),. (az utobbi az. a Cymatophoridakrol pedig Portschinsky.. Az Apatelidakat (Acroiiycta stb.) Grote targyalta, az Acroiiyctakat kiilon Butler is, az Agrotidakat Grote, a Catocalakat Hulst, a Hypeiiak- es Herminiakat pedig sziiiteii Grote.. A. Geometridakrol. liatdan ertekezett. s. azok ujabb osztalyozasarol igen be-. Gumppenberg. es iMeyrick, a ki a. Geometrida-. kat a Notodontidak legkozelebbi rokonaiiiak tartja, liolott a. Noctuimik, barb a nemelyikeiiek heruyojan latni,. 1. — 2 par korcslabat. a Geometridakkal szorosabli rokonsagbaii. Ezeket bat csoportra osztja,. li.. m.. :. 1.. nem. Hydriomenidae,. ctenidae, 3. Ortbostixidas, 4. Sterrbidie,. 5.. allaiiak.. 2.. Geometridae,. Moiio0. Seli-. dosemidae. Az Eupitbeciakrdl Dietzb ertekezett.. A. Microlepidopterakat. is. tdbben targyaltak,. Pyralidakat Walsinghaai, Bagonot. Tineidakat az. erdekes. Dunning.. is),. es. Meyrick. meg (az. pedig a. utobbi a. az Adelinakat Bates, a Cocblioiiodakat Packard,. Aeentropus genuszt pedig Bitseaia, Newman es.

(40) :. : ;. :. : ;. ;. ;. ::;:. BEVEZETES.. Az egesz. illetve az eurd])ai. lepkeliad,. Merbich-Schaffek, Snellen,. lyoziisat. le])kek iijabb osztii-. Plotz kiser-. libssLEii es. meg. Mig elbdeiiiek legnagyobb resze LiNNEt kovette,. lette. s. a. rendszert a legtbkeletesebl) allatokoii kezdve a legtdkeletleneb-. bekig vezettek. addig HEimiCH-ScHAFFEK a Jibopalocerakiial. le,. a iiezete Hzerint legfejletleiiebb. alHtja iiniiak. elere,. fajokat, a libellulidaszeriieket,. a sorozatot a legmagasabb fejlettsegu. s. Papiliokkal vegzi."^. Ijedehek. bogy a oagyobl) csoj)ortok. azoii volt,. elleid)oii. kdzott imitatkozd bezagokat atmeneti alakokkaJ liidalja at. oda. s. ez. mint Staudingeh rendszereben is lat- a Hojubycidak, Noctuak es Geometridak sorozata. utoii. batd, kicsiny,. jntott,. bogy. nem. tel. fajokkal kezdddik es vegzodik, a legfej-. tihid. Ennek oka abban. lettebbek ])edig kbzepre esnek.. Ledeeer csaknem kizarolag egyes tekintetbe. l)oneztani kiilbnbsegeket vett. azokat kovette.. s. Mind. bogy. rejlik,. ba csu])an esak a. sajatsagos sorreiid keletkeznek,. SNELLEN-nek egyebiraiit nag}’. boiicztaiit kovetiidk, azt miitatja. gonddal kidolgozott rendszere, melyben a Heterocerak kiildnbbzd nemeit csodalatos mddon dssze-vissza zavarja. Kendszere, inolyot a Rhopalocerak jegyzekeheii Kirby. *. a kdvetkezd. tett,. :. XipiiphaliiKi. J.. Apatura, Cliaraxes. nitis,. II.. ;. Danais. :. Lime-. Argyiinis. A’aiiessa,. Melittra,. Uatutvia. kove-. is. IJl. Saljiriud: Hip-. ;. pai'diia, Erebia, Cliionobas, Satyrns, Ejbnopliele, Ca'iionyinplia, Tararge,. Yl AMI.. :. ;. XAMl.. tohildcn;. XX. S(durHiiin. .. — X. XIA'.. Kpuiloulni. Tliccda;. XAMIl.. Colias,. Kliodocera. A'lJJ.. Papilioniiia. Hesperia, CydoXII. (.ochliopo-. XI. (iossuic. W.. ll('l('vo<i]iiii)iti. Scsiidni';. NeimH)l)ins. Kniriiiiiiri<lc(t. Syvicditlms.. IX. Ilrspn-ltid. Thais, Doritis;. .XIII. I>sjicliiii(i. A*. .Antliooliaris,. Polyoimiiatus,. LycaMia,. pides, C'arteroco|)lialiis. (liiin. Pieris,. Lencopliasia,. I'irriiKi:. J’apilio,. Lil)yt]ioa;. IV. Lilnilheiuo. 'iriphosa;. XAM.. ;. Tliip-idiim. XIX.. ;. Sipi-. Spldiiphin. ;. stl>.. ** Rendszere a kovetkezd; I. I.. Uliojxdocrrd. He])ialina: 27. AIiero])terygiiia. podina; 10.. Papilionina. 1.. .A.. Psyidiina. Boinbyeina. pari<lina. 19.. ;. ;. 12.. Sesiina. 2.. ;. Endroniidiiia. Noctuina. ;. 0.. ;. 1(!.. ;. ;. 7.. 2.. ;. Zyganiina R>.. ;. 22.. Ryralidina. ;. d.. 15.. :. 8.. I. ;. ;. Codilio-. t.. ;. M’hyridina;. t.. Litliosina. Satnrnina. Lasiocampina Ptero])horina 2(!. Alndtina 11.. Ilcirrocrro. II.. Cossina. Sphingina;. Drepaiiulidina. 25.. ;. Syiitoniina;. doidina; 20. Ri’ophina; 21. (leonietrina toplioriiia. Ilesiieridina.. ;. ;. ;. ;. 17. 18.. 9.. Li-. Xoto-. Cyma-. 2d. Tortri-.

(41) ^9. A LEPKESZET ALTALANOS TOKTENETENEK ATTEKINTESE.. Legujabban Plotz. lepett. fel. oly reiulszerrel, melylyel a. HERRiCH-ScHAFFEEet iiemileg inodositja, azt tiulomaiiyos alapra lielyezi,. es. es. boncztaiii. tisztaii. l)iologiai. Az bsszes lepkeket a csapok alkotasa t.. i.. olyaiiokra, inelyekiiel. csappal bfr (Ulioijalocera), a. kiilbiifele,. him. alapoii. c])j'ti. fel.. szerint ket reszre osztja,. es iibsteiiy egyarant vastago(l(). In'in. es iibstenyiiel. a. melyekiiel. olyanokra,. es. csaj). gyakran iiem egyforma (Hete-. rocera). lieiulszeret jegyzetbeii kbzbljiik.'^'. cina. Tineiiia.. ;. rendszeretol. es. A. igen. szovegben ei’tlietb. azonban. okokiial. a. szerzo. maga. is. eltei'. e. fogva a szamokkal jclzett sor-. reudet kbveti. *. A) RllOpnlocera.. I.. NiimplKdidae (Heliconia, Danaina, Acracina,. Nympbalina, Morphina, Brassolina, Satyrina), Libiitlieiitae (Idbytlieina, Eumesina), Enjcundae (Eiycinaj, Liicaeuidac (Lycsenina), P<i]id loiildae (I’ieridina, Equitina). II. Ilespen'dae (Hesperina). Ezekhez csatlakoznak atmeneti alakokkent a C<(sl>ivddl;. B) Heterocera. I. HepialUUte. II. r'o.s.sd/oe, ScsHilac (Sesiina, Cocytina), iSphinijidac, Thyridae,. cevidae. (Heterogynina,. P.'iychidac (Oiketicina, Psyeliina),. Thymaridijia,. Byromorphina,. Aidro-. Ciynantocerina,. (Uaucopidae (Syutomiina), Arcliidac (Charideina, Pericopiiia, Chelonina,Deiopeina, Nyctemerina),/lf/ru’?',s7u/a6' (Agaristina, Callidulina),. Zygaeiiina),. Litfiosidae. (Josiina,. Litliosina), Lipcoddar, Luclttieidae. (Lasiocauipina,. Endromidae, Bomhycidac (Boinbj^cina, Ceratocampina), Antomerida, Saturniiia), Pei'oplwridat", Cochlinpodac (Pliricodina, Megalopygina, Limacodina), (Ujvnhidae (Nyctoolina, Nolina). BrepUidae, Drepamdidae (Drepanulina, CiMciwaA, Nutndoiilidac (XotoEutrichiiia),. l\ivo)ddae. (. dontina, Pygserina), Cy)nrdophn)'idar. Noi'luidac (Bombycoidiiia, Bryojihilina,. Genuina, Leucanina,. Acrouyctina,. Glottnlina, Gonoptericina,. Ampbipyrina, Noctuina,. Hadenina, Xyliniina, Cleoplianina, Cuculliina, Eurhipiina, Heliothina, Acontina, Hyblacina, Dyopsina, Placodina, Plusiina, Calpina, Ophiderina. Ophiusina, Erastriina, Aiithopbilina, Hfpmerosima, IJypenina, Herminiina, Platydiina, Toxocamjuna, Focillina, Amphogoiiiina, Tbennesiina, Bendina, Ilomoptei'ina, Hypogrammina, Hypopyrina, OmiiiatoOrthosiina,. pliorina,. Caradrinina,. Erebina),. Li'anidac. (Sematurina,. (Astlienina, Microniina, Uraptorygina,. cocerina,. Fidoniina,. Hazina,. Hiberniina, Amphidasiiia,. Erioj)odiiia,. Uraniina),. (lcn)neh'idf(r. Metrocampina, Geometriiia, Me-. Oenocdiromina,. Ennomina,. Boarmiina, Stellidina,. Macariina,. Caberina, Palyasina,. Emplociina, Erateiniiia, Heliouiatina, HypoAcidalina, Timandrina, Cimelina, Eythriiia, HodyEphyrina, chrosina, lina, Hydreliina, Enptheciina, Earentiina, Anaitina, Sindidar (Sigilina, Picroplioridac, Pyvcdidac. Sieulina), Alucdidae, Torlricithtr, Onic-. Melanchroina, Ligiina,. phoridae, 'Typhotudae, Tineidar,. Ncpiiculidar, Micropicrycidac..

(42) :. :. 30. UEVEZETES.. Az. eltoro Hoi-rendet allit. e]61)l)iektol. mar. Ijederer,. liogy. a. mint. ugy. sorozata. le])kok. Kossler. Up^yariiH. I'el. Herrich-Schaffer,. nem. egyenes fokozatban. inert az egyea oaztalyok, caaladok. kijelentette, adliatb,. genuazok egyl)efolynak,. ea. bogy azoroa batarvonabik egviiltalaban nem vonliat()k. Ez kbriilmeny, valamint az a tbrekvea, bogy helyeabitae a aor-. ligy a. rendet, nielyet a boncztan. baazeknazaltak avval, liogy a. bivei. legkiilbnbbzdbb alakii ea aziini lepkeket egymaa melle belyeza haaonldkad pedig azetvalaaztottak, arra. tek,. liogy nnia elvek azerint alkoaaon oly rendazert, kai. l)irtak ItossLEiit,. amely. az eazteti-. neniileg kielegitae. Ennelfogva viaazater. Oken. melynek alajija az a gondolat, bogy az mindegyikeben a tdbbi mind iametlddik.'^. {illat-. erzeket. ia. rendazereliez, osztiilyok. Ib'iasLER aorrendjet. azerek bivei, mint. nem. a. boncztani. alajion. rend-. felepiild. tudornanyoat, nemfogjak elfogadni; annal. bogy. iidtabb fogadjbik el talan azok,. kik azt a nezetet valljiik,. minden rendazer. igy czelazerii a az eaztetikiinak. ia. raeateraegea. a. megfelelo dolog oly aorozatban megiUlapodni, a melyben az. allatok az. alak. vannak caoportoaitva, lebetdleg. bogy az egyea oaztalyok. tekintettel arra, egy.. azin azerint. a. mint-. ntolaci cso])ortjai. atmenetet ke])ezzenek a kovetkezd osztalyboz.. E. bogy. kiaerletek tanuaitjak,. a. ev dta kdzbaaznalatban. "2^). levd IjEDERER-STAUDiNGER-fele I'endazei* lenyegea atalakitaara ea javitaara azornl.. mar evek. ezert. tetbe vetelevel,. * I.. vagy. Ennek. ia atlatta a. ota azon van, bogy az eddigi tdrekvesek tekin-. minden jogoa igcnyt. Hondszore a kovotkezo lllio]uilocn’(i : 1. Szorosahh lepk(d<. lcfi;t;bkbletoscl)l). Argynnis,. maga Staudinger. aziikaeget. Molitira,. Cniias,. :. kielegitd rendazert alkoaaon.. Apatnra,. I’apilio,. I’iorida^. vott. erteloinbcii. ;. 'i.. nappali. Linienitis,. Sphiiixszen’i. iiapj)ali. lejikek. iiephele, CaMion_viii])ha h.. ;. i.. (ieometraszoru nappali lepkiM\. Microlepidoptoraszcn'i na])pali Io])kek II.. III.. Sj)hin(fi(l<u\. mas. Hoinh)/ci(lar:. donkcpoiii lidaszoruek,. Hombyces, 7.. 1. t.. oszti'dybeli. :. Noctnaszeruek. 8.. ;. 3.. Noc-. :. Nemeobins. ;. Theda, Polyoininatus, Lycaena.. ke])visol6k. Hliojialocoraszen'iek,. Tortrixalalaiak.. anessa,. Ereliia, Epi-. Pararge,. Satyrns,. iNIolanargia,. :. \. na])pali lepkek. 8])ilothynis, Syriclitlius, Nisoniados, Hcs])cria, Cartoroccphalns. tnaszcru. le])kek,. 5.. 2.. iielkiil.. Sphinxszoruek,. Gooiiiotraalakuak,. Tincaszeriiek stb.. 3.. Tulaj-. (i.. Pyra-.

(43) II.. A LEPKllSZET TORTfiNETE. MAGYARORSZAGON..

(44) i. t >•. V r. I. i'. $.