= MŰHELYKÉRDÉSEK •
A Magyar Nemzeti Bibliográfia.
Könyvek Bibliográfiája
füzeteinek és rekordjainak szolgáltatása az Interneten
/ . Bevezetés
A „Magyar Nemzeti Bibliográfia. Könyvek bibliográfiája" (a továbbiakban:
MNB füzetek) az Országos Széchényi Könyvtár által közreadott félhavonta meg
jelenő folyóirat, amely az Egységes Bibliográfiai Számbavétel (Universal Bib
liographic Control - UBC) alapelveinek megfelelően folyamatosan és teljeskö- rűen közli a Magyarországon megjelenő könyvek és könyvjellegű dokumentu
mok hiteles leírásait az érvényes nemzeti és nemzetközi szabványok, szabályza
tok alapján. Az idén ötvenkettedik évfolyamánál tartó folyóirat az Országos Szé
chényi Könyvtár egyik legfontosabb és legpatinásabb központi szolgáltatása. Az MNB füzetek előállításának módja az évek során sokat változott: az első évtize
dek kezdetleges manuális eljárásait, amelyben a csúcstechnológiát az IBM gömb
fejes írógép jelentette, 1978-ban számítógépes rendszer váltotta fel, és talán az első olyan folyóirat volt Magyarországon, amely számítógépes adatbázisból tel
jesen automatikus szerkesztéssel, elektronikus szedéssel készült. A számítógépes rendszer elemei az évek során folyamatosan korszerűsödtek, új típusú szolgálta
tások indultak, mint a Magyar Nemzeti Bibliográfia Könyvek CD-ROM adatbá
zisa vagy a bibliográfiai adatrekordok szolgáltatása mágnesszalagon és floppyn.
Mindez azonban az MNB füzetek karakterét igazából nem érintette: a teljességre és pontosságra, a szabványok következetes betartására való törekvés, a szűkös anyagi lehetőségek által is behatárolt puritán, mondhatnánk szegényes külső megjelenés és a sajnálatosan szűkkörű, könyvtárosokra, kutatókra korlátozódó olvasótábor és ennek megfelelően kisszámú előfizető jellemzi mind a mai napig.
Reményeink szerint ebben áttörést az utóbbi hónapok fejlesztésének eredménye, nevezetesen az MNB füzetek Interneten keresztül elérhető elektronikus válto
zata fog hozni.
2. Az MNB mint elektronikus folyóirat
Az elektronikus MNB füzet az Országos Széchényi Könyvtárban, IBM számí
tógépen, DOS/VSE operációs rendszerben üzemelő DOBIS/LIBIS rendszerrel feldolgozott, az esedékes MNB füzethez a bibliográfiai szerkesztőség által hite
lesített, a bibliográfiai adatszolgáltatáshoz előállított HUNMARC rekordokból készül. Tartalmában és gyakoriságában tehát megegyezik a nyomtatott alapkia
dással, annak egy más megjelenési formája. Az újdonság és folytonosság kettős-
sége kifejezésre jut a címlapon is: új ISSN számmal, új számozással indul az elektronikus változat, címe azonban a nyomtatott alapkiadásétól csak a „WWW"
kiegészítőben tér el, számozási adatában pedig megjelenik az alapkiadás párhu
zamos évfolyam- és füzetszáma is (1. évfolyam 1. szám = 52. évfolyam 12. füzet).
Elsődleges célja az, hogy az Interneten való közzététel lehetőségeit kihasználva az eddigieknél szélesebb körben, gyorsabban és vonzóbb formában nyújtson kur
rens tájékoztatást a mindenkori utolsó lezárt félhónapban bibliográfiailag fel
dolgozott új magyar könyvtermésről. Az MNB kiadványokat eddig is használók mellett olyan új olvasókat szeretne meghódítani, akikben van érdeklődés a ma
gyar könyvkiadás iránt, és akik talán eddig is átlapozták volna olykor-olykor az MNB füzeteket, ha azokhoz könnyebben hozzáfértek volna, vagy azok létezésé
ről egyáltalán tudomást szereztek volna. Az elektronikus MNB természetesen nem helyettesíti, csak kiegészíti az OSZK egyéb számítógépes szolgáltatásait, gondolunk itt a teljeskörü tájékozódás, a sokszempontú keresés lehetőségét nyújtó NEKTÁR adatbázis on-line olvasói katalógusára, vagy a két évtized ma
gyar könyvtermését átfogó CD adatbázisra.
Az új szolgáltatás kialakításakor legfőbb szempontunk az volt, hogy az lehe
tőleg minél szélesebb körben keltsen (kelthessen) érdeklődést. Ehhez szükséges
nek tartottuk, hogy a szolgáltatás - ingyenes legyen,
- a világhálózaton elterjedt, jól ismert szoftver bázisra épüljön, - az információ megjelenítési módja és kezelése világos, egyszerű, - használata pedig olcsó legyen.
Az első követelmény a szolgáltatás jellegéből fakad. Hogy ennek eleget lehes
sen tenni, arra törekedtünk, hogy a szolgáltatás biztosítása - az elektronikus fo
lyóiratot előállító programok megírásának egyszeri ráfordításán túl - viszonylag kevés többletköltséggel járjon, a rendelkezésre álló hardver és szoftver környe
zetre, a már feldolgozott adatokra és feldolgozási folyamatokra épüljön, külön adatbevitelt vagy bármiféle módosítást a meglévő feldolgozási folyamatban ne igényeljen.
A második szempontot szem előtt tartva az Interneten közzétett MNB füzetek a szabványosnak tekinthető HTML (HyperText Markup Language) dokumentu
mok formájában készülnek, így a világhálózaton legjobban elterjedt, különféle környezetekben (Windows, UNIX, OS/2) futó böngésző programok (Netscape Browser, Microsoft Internet Explorer, Mosaic stb.) egyaránt kezelni tudják.
Az említett böngésző programok valamelyikével beolvasott MNB füzet a ha
gyományos bibliográfiákra emlékeztető, könnyen olvasható formában jelenik meg a felhasználó képernyőjén. Fő részei: a címlap, a szakrendi rész és a betű
rendes, valamint az ISBN mutató.
A címlap (1. sz. ábra) a szokásos adatok mellett feltünteti a további részeket, így a szakrendi részt alkotó kilenc szakfejezet elnevezését és a mutatókat. Ezek bármelyikét kiválasztva a megfelelő rész jelenik meg a képernyőn. Ugyancsak a címlaphoz kapcsolódnak az egyéb kisebb dokumentumok, így a felhasználói út
mutató (súgó) és az impresszum adatai. A címlapról hívható fel a későbbiekben ismertetett szelektív HUNMARC szolgáltatás és annak bemutató változata is.
B E g g a f i B — — — • —
File Edit View Go Bookmarks Options Directory Window Help Location: hüp://www.oszk.lWcgi-bflVmainform.cgi/bibí'0101 i'indexhtml
ES
MAGYAR NEMZETI BIBLIOGRÁFIA KÖNYVEK BIBLIOGRÁFIÁJA - WWW
ISSN 1417-1791
1. évfolyam 1. szám
• Általános művek (0)
" Filozófia. Pszichológia (1)
• Teológia. Vallás (2)
• Társadalom. Társadalomtudományok (3)
• Természettudományok (5)
" Alkalmazott tudományok (6)
• Művészet. Szórakozás. Sport (7)
• Nyelvek. Irodalom (8)
• Földrajz. Történelem (9)
• MUTATÓ
• ISBN-MUTATÓ HUNMARC rekordszolgáltatás
Imnrp?<!7ijn\ _ _ _ — Ea?j9 IDocument: Done _ — _ L^J
1. ábra
A szakrendi (szakterületek szerint csoportosított) rész kilenc szakfejezetben tartalmazza a bibliográfiai tételeket, azon belül betűrendben. A szakfejezetekbe a bibliográfiai tételek ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás) jelzeteik első jegye szerint kerülnek beosztásra. Egy bibliográfiai tétel több szakfejezetben is meg
jelenik, amennyiben az osztályozás során több különböző ETO főcsoportra utaló (első jegyében eltérő) szakjelzetet kapott. A tételállomány szakfejezetekre bon
tását azért tartjuk lényegesnek, mert így a felhasználónak lehetősége van arra, hogy csak az őt érdeklő szakterületre vonatkozó bibliográfiai tételeket olvassa be, a számára nem releváns tételek beolvasásával járó költséget megtakarítsa. Az egyes bibliográfiai tételek szabványos központozással, a nyomtatott füzetekhez nagyon hasonló, ún. katalóguscédula formában, a HTML által korlátozott szö
vegformázási lehetőségekkel jelennek meg (2. sz. ábra).
A betűrendes mutató a bibliográfiai leírásokból képzett szerző-cím, cím-szer
ző, közreműködő és tárgyi melléktétel típusú mutatótételekből áll (3. sz. ábra).
Az ISBN mutató a jóváhagyott és a hibás vagy a kiadványba tévesen nyomtatott szabványszámokat tartalmazza. A bibliográfiai tételre a leírást egyértelműen azo
nosító, MNB KB névvel ellátott gépi azonosító szám utal vissza. Ezt kiválasztva a megfelelő bibliográfiai tétel jelenik meg - önállóan - a képernyőn.
A böngésző programok kereső parancsa (Find) jelentősen megkönnyíti a do
kumentumban való eligazodást.
A félhavi periódus rövid időnek tűnhet arra, hogy a kurrens füzet anyagát minden érdeklődő átnézze, feldolgozza. Ezért nem egyetlen füzet, hanem több
N e t s c a p e [52. ÉVFOLYAM 12 FÜZET) H H E 3 I
File Edit View Go Bookmarks Options Directory Window Help
m
Location: http: //www. oszk. hu/mnbkb/101 /biblhtmS. html E
m
B
Fekete István (1900-1970) Tüskevár : regény / Fekete István, életműsorozat, ISBN 963-02-8574-6) 894.511-31(02.053.2)
[MNB KB 216662]
[Budapest]: Nesztor, [1997]. - 295 p. ; 20 cm. • . - ISBN 963-7523-60-X fűzött: 598,- Ft
(Fekete [stván
D
Ferenczy Gyula (1931-)
Orosz nyelvtan és nyelvhasználat / Nemz. Tankvk., cop. 1996. - 332 p.
Ferenczy Gyula ; [... a szerző mtársa Éva Erzsébet]. - Budapest:
24 cm. - Bibliogr.: p. 327. - ISBN 963-18-7445-1 fűzött: 1077,-Ft 808.2-5(078)=945.11
[MNB KB 219085]
Fodor Ákos (1945-)
Dél után : jelek és ábrák egy korsó cserepein / Fodor Áko 21 cm. - Versek. - ISBN 963-85359-9-7 kötött: 500,- Ft
i. - [Budapest] : Fabyen, 1997. - 71 [4] p.
894.511-14 [MNB KB 227887]
Forsyth, Frederick The deceiver (magyar)
P 4 " P - i W I . 1 biiA . m i . r l o r . ^ c t l • T P r v-., noon . 1 A\,
BSM IDocument. D o n e mí
2. ábra
- jelenleg a mindenkori öt - utolsó füzetből álló füzetcsomag hozzáférését biz
tosítjuk az OSZK szerver gépén. Az MNB címlapok fölé egy „borító" kerül, amely felsorolja és elérhetővé teszi a csomag egyes füzeteit.
Az Interneten való közzététel természetéből fakadóan azonnal nemzetközi.
Ezért tervezzük, hogy a közeljövőben a kiadványt angol nyelvű címlappal és súgóval is ellátjuk.
3. Bibliográfiai adatrekordok szolgáltatása az Interneten
Az MNB füzetekben leírt könyvek és könyvjellegű dokumentumok adataiból az OSZK - a füzet előállításával egyidejűleg - számítógépes adathordozón to
vábbi számítógépes feldolgozások céljait szolgáló adatállományt is készít. A re
kordok felépítése megfelel a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott bibliográfiai adatcsere-formátumnak, illetve annak a magyar könyvtári szabványokhoz adap
tált változatának, a HUNMARC-nak. A HUNMARC rekordokat floppyn (el
vileg mágnesszalagon is) térítés ellenében lehet az OSZK-tól megrendelni. Az előfizetés egy évre, az év során előállított valamennyi bibliográfiai rekordra ér
vényes. Az 1996. januárjától működő szolgáltatás megrendelésével a kvalifikált könyvtárosi munkát igénylő bibliográfiai feldolgozást takaríthatják meg az elő
fizetők.
3. ábra
Az MNB füzetek közzététele az Interneten felvetette a természetes igényként jelentkező szelektív rekordszolgáltatás megoldásának lehetőségét is: a bib
liográfiai tételekre leadott rendelések alapján a kiválasztott bibliográfiai adatre
kordok a hálózaton keresztüljutnak el a megrendelőkhöz. Az új szolgáltatás fő előnye abban rejlik, hogy a bibliográfiai adatrekordok az MNB füzetekkel együtt, az előállítással egy időben állnak rendelkezésre (és az eddigi szolgáltatásoknál mindenképpen hamarabb, hiszen nincs nyomdai sokszorosítás és postai terjesz
tés).
A bibliográfiai adatrekord szolgáltató rendszert az MNB címlapról és a borí
tóról hívhatják fel az előfizetők. Minden előfizető felhasználói azonosítót és jel
szót kap, amellyel a program a szolgáltatás igénybevételének jogosultságát ellen
őrzi. Az előfizetés (azaz a szelektív bibliográfiai adatszolgáltatás megrendelése) nem egy időszakra, hanem adott számú bibliográfiai adatrekordra vonatkozik, amely a felhasználó - önmaga által meghatározható nagyságú - kerete. A szol
gáltatást az előfizető a kerete kimerüléséig veheti igénybe.
Bejelentkezés után a felhasználó megkapja a saját rendelés nyilvántartó lapját (4. sz. ábra), amely mindig jelzi a még szabad keretét. Ezen jelölheti ki a rekord
azonosítók (MNB KB) megadásával a letölteni kívánt bibliográfiai rekordokat.
A válogatáshoz segítségül - célszerűen egy a megrendelőlap mellé helyzett külön ablakban - nézegetheti a bibliográfiát. A rekordazonosítok egyenkénti beírása mellett lehetőség van az ún. csoportos kijelölésre is, amelynek keretében pl. egy
Falus András (1947-). Immunobiology with molecular and physiological aspects — > 216767 Falus Iván (1943-) (vál.) --> 217321
Falvay Mihály (ford.) --> 216444 Faragó István (ill.) --> 227191 Farkas Ildikó (ford.) --> 228933
Fébé Szociális és Rehabilitációs Szolgáltató BT (Piliscsaba) --> 228934 Fehér Béla. Éjszakai személyvonat --> 228584
Fehéren-feketén / Enyedi Zoltán —> 217398 Fejtöri --> 220812
Fekete György (fotó) --> 215967
Fekete István (1900-1970). Tüskevár --> 216662 Félix Pál (1926-) (ford.) --> 228957
Fenntartási elvek és szervezet / Czeiner Antal --> 209208
Ferenczy Gyula (1931-). Orosz nyelvtan és nyelvhasználat —> 219085 Férfi az ágy lábánál / Holder, Eric —> 228660
Feszültségoldás az iskolában / Walker, Jamie —> 229043 A fiatalság forrása / Kelder, Peter -> 227237 FILOSZ Humán BT (Budapest) --> 214398
Filozófia és természettudomány között / Wiedemann László (1931-) --> 228855 Fiúk kézikönyve / Coote, Roger --> 228376
Flóra- és vegetációtörténet a Kárpát-medencében / Bajzáth Judit —> 218347 Fodor Ákos (1945-). Dél után --> 227887
Fodor István (1943-). "By thy help our fathers gained..." --> 146048 A foglalkoztatási törvény --> 219202
Földes Emília (rend.) --> 219394
clscape - IHUNMARC letöltési
File Edit View Go Bookmarks Options Directory Window Help
nna
Location: http://www.0s2k. hu/cgi-bin/mainlwm.cgi?foim-l-o-g-i^
MNB KB:
Egyszerre több számot is beírhat. Törléshez írjon a szám elé egy kötőjelet Egész szakcsoportot *évfotyam/fiizet/szakcsoportkód alakban jelölhet ki. Ha a szakcsoportkód helyére egy T betűt ír, akkor a füzet javított tételeit jelöli ki.
1228738 «1/1/j -229611| l [Ök]
H
Letöltendő állomány neve:n n b 1 J Tömörítés módja: |Tömörítetlen [ j | Megrendel
Kijelölt rekordok
|MNB KB | Cím
|229611 |KántorésLux [227266 |A pármai kolostor [227372 (Himnuszok könyve
Megrendelt állományok
| Állomány Tartalom
nmbl.iimb (3 rekord 3k Fii Jun 27 08:15:111997 ) i216662 Tüskevár
228242' [Micimackó kis illemtankönyve avagy 229194 Kincskereső kisködmön
iMNBSllő.mnb (3, rekord 3k Tut MüY 27 1$;43:02 1997 ] 33t (Document: Done
D
4. ábra
adott füzet egy teljes szakfejezete az arra való utalással kijelölhető. A kijelölt rekordokat a program egy táblázatban gyűjti, amely a rekordazonosító mellett a könyv címét is feltűnteti. A felhasználó nyomógombbal jelzi, hogy befejezte a válogatást. A szerver program elindítja azt az alprogramot, amely a kijelölt re
kordokat a HUNMARC file-ból (annak adott karakterkészletű változatából) ki
választja, és a megrendelőnek egy file-ba kiírja, tömöríti. A kiválogatott rekor
dok számával az előfizető keretét csökkenti, a kiválasztott rekordok bejegyzéseit a válogató táblázatból törli, és a letöltendő/letöltött rekordok táblázatába viszi át. Ennek bejegyzései védettek (nem módosíthatók), jelezvén, hogy már teljesí
tett a megrendelés. A teljesítést a program számára a szelektált HUNMARC file előállítása jelenti, függetlenül attól, hogy a megrendelő letöltötte-e azt magának.
Ezt különben egy standard böngésző funkcióval (pl. a Microsoft Internet Explo
rer jobbgombos context-menüjének „Save as Target", illetve a Netscape „Save this Link as" parancsával) teheti meg.
A teljesített megrendelések (letölthető állományok) az adott elszámolási idő
szak végéig rendelkezésre állnak. Ekkor a szerver a megrendelő lapokat a szám
lázásnak „átadja" (kinyomtatja), és ezek képezik a számlák mellékletét, egyben kiüríti a teljesített megrendelések táblázatát.
A fent vázolt szelektív bibliográfiai szolgáltatás azok számára is vonzó lehet, akik nehezen jutnak hozzá a nemzeti bibliográfiához, és a bibliográfiai adatre-
kordokból mindössze néhányra van szükségük (gondolunk itt elsősorban kis könyvtárakra, külföldi Hungarica intézményekre).
Az eddigi bemutatók során többször feltették azt a kérdést, hogy miért kell a letölteni kívánt rekordok azonosítóit külön begépelni (esetleg egy Másol/Beil
leszt művelettel átvinni), miért nem lehet a rekordokat, ill. azok azonosítóit köz
vetlenül az MNB füzetben az egérrel kiválasztani, ahogy az a grafikus felületű on-line lekérdező rendszerekben a másodlagos szelekció eszközeként szokásos.
A válasz úgy összegezhető, hogy az MNB egy interaktív programmal kezelhető elektronikus dokumentum, de nem egy interaktív rendszer. A közvetlen kiválasz
tás lehetősége azt jelentené, hogy a megrendelőlap mellett az MNB füzeteket is felhasználónként külön kellene dinamikusan előállítani, figyelni, az interakció
kat kezelni és nyilvántartani. Ha meggondoljuk, hogy a számba jöhető HUN- MARC előfizetők az elektronikus MNB potenciális olvasótáborának töredékét teszik csak ki, nyilvánvalóvá válik, hogy az utóbbi, nagyságrendekkel bonyolul
tabb és költségesebb megoldás nem indokolt.
4. Folyamatban levő fejlesztések, fejlesztési elképzelések Bízva a jelenlegi fejlesztések kedvező fogadtatásában, az Országos Széchényi Könyvtár további alkalmazások, szolgáltatások bevezetését tervezi. Ezek egyike egy olyan gyorstájékoztató bibliográfiai lista, amely heti 1-2 alkalommal a köte
lespéldányként és egyéb forrásból beérkező könyvek címéről tájékoztat. A gyors
tájékoztató tételei minimális adattartalommal készülnek, szakjelzetek nélkül. A tervezett kiadvány elrendezése betűrendes, mutatója pedig a Magyar ISBN Iroda által jóváhagyott ISBN szám.
Készülhetne az egy csomagban elérhető füzetekhez közös, kumulált mutató, és bővíthetőek lennének a bibliográfiai füzetek tételei a leírt könyvek rövid tar
talmi ismertetésével is.
A könyvszakma megfelelő együttműködése esetén a két tájékoztató kiadvány
hoz vagy azok egyikéhez könyv-megrendelési rendszer kapcsolódhatna. A kivá
lasztott bibliográfiai tételhez olyan megrendelőlap kapcsolódna, amelyen magát a leírt kiadványt lehetne közvetlenül megrendelni. A lapok kitöltését részben a program biztosítaná, a kiadók és/vagy a hozzájuk kapcsolódó terjesztők e-mail címére automatikussá tehető az elküldés.
Nyilvánvaló, hogy ez az új megközelítés számos egyéb, jelenleg még be sem látható lehetőséget is kínálni fog a jövőben.
A fent ismertetett szolgáltatás mindenki számára közvetlenül elérhető az Inter
neten a http:llwww.oszk.hulmnbkb címen.
Nyáryné Gróf esik Erika, Pap Gáspár, Kolonits Zoltán, SOFTING Kft
Sipos Márta,
Országos Széchényi Könyvtár
Nézzünk bele a PAD-ba is avagy
Egy új adatbázis a hálózaton
(Elhangzott a Networkshop '97 konferencián, Keszthelyen)
1. Bevezetés
Örömteli látni, hogy a hálózaton elérhető katalógusaink és adatbázisaink szá
ma milyen rohamosan növekszik. Mindazonáltal úgy tűnik, hogy a bibliográfiai szakadatbázisok mintha alulmaradnának a gyűjteményeket reprezentáló kataló
gusokkal szemben. Vajon miért? Magyarországnak miért nincs szüksége színvo
nalas szakirodalom-feltáró eszközökre, amelyeket az Internet segítségével bárki bárhonnan bármikor elérhet? Nem témája az előadásnak, mégis hadd tegyük fel a költőinek szánt kérdést: nem lenne nagyobb igény Magyarországon a szakiro
dalmi adatbázisok iránt?
Mindenekelőtt persze azt kell tisztázni, mit várunk egy szakirodalmi adatbá
zistól. Röviden:
- az adott szakterület irodalmának minél teljesebb reprezentálása - dokumen
tumtípustól függetlenül
- a szakterület információs igényeinek megfelelő struktúrájú és adattartalmú szurrogátumok
- pontos és mély tartalmi feltárás - lehetőleg terminológiai kontrollt biztosító szótár segítségével
- sokoldalú információvisszakeresési lehetőségek az adatok legszélesebb körére és kombinációjára.
Ezzel szemben mi a feladata egy adott gyűjteményt reprezentáló katalógus
nak:
- a gyűjtemény minél teljesebb és gyorsabb reprezentációja
- a gyűjteményt használók igényeinek megfelelő adatstruktúra - amely illesz
kedik a hagyományokhoz
- a gyűjteményben való eligazodást segítő tartalmi feltárás
- a dokumentumokhoz való hozzáférést támogató visszakeresési lehetőségek, állomány-, ill. kölcsönzési adatok.
Magyarországon mind a mai napig nem alakult ki az a kettős rendszer, amely a tőlünk nyugatra található információs világot jellemzi: a témádba vágó szak
irodalmat gyűjtsd össze a megfelelő szakirodalmi adatbázisokból, a dokumentu
mokat pedig keresd meg a számodra leginkább megfelelő gyűjtemény katalógu
sában. Mivel kis országunkban a gyűjtemények gyakran egybeesnek egy-egy szak-
terület gyűjtőhelyeivel, a katalógusok megkísérlik ellátni mindkét funkciót. Vall
juk be azonban őszintén, hogy az OPAC-okat vezérlő integrált könyvtári rend
szerek nem alkalmasak arra, hogy szakirodalmi adatbázisok követelményeit ki
elégítsék, ez nem is feladatuk. Nem nélkülözhetjük továbbra sem a szöveges adatbáziskezelő szoftvereket, és egyre inkább szükség van központi adatbázis
szolgáltatókra is.
Ma Magyarországon a NIIF program vállalja fel egyedül ezt a feladatot. Arra lenne hivatott, hogy a nagy nyugati adatbázis-szolgáltatókhoz (DIALOG, DA
TASTAR, European Space Agency stb.) hasonlóan tájékoztasson a magyar szak
irodalmi forrásokról - ezt helyettünk soha senki nem fogja megtenni. Köszönet illeti a NIIF programot a lehetőségért, a szolgáltatás színvonaláért, a HUNGAR - NET-en keresztüli ingyenes hozzáférésért. Szakmánknak azonban illene elgon
dolkodni azon, miért nem élünk jobban ezekkel a lehetőségekkel.
A NIIF hostján jelenleg hozzáférhető adatbázisok nagy része 1994-1995-ben készült. A 60 adatbázisból alig 10 a szakirodalmi, és szinte egy sem naprakész.
Jelenleg a két legfrissebb (1997-ben frissített) a Nemzeti Periodika Adatbázis (NPA) és a Pedagógiai Adatbázis (PAD).
2. A pedagógia szakiroda/mi adatbázisa - a PAD 2.1 Keletkezés, rövid történet
Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM) a neveléstudomány országos szakkönyvtáraként mintegy 40 éve állítja elő és gondozza a pedagógia nemzeti szakbibliográfiáit, a Magyar Pedagógiai Irodalmat és a Külföldi Peda
gógiai Információt. 1989-től a bibliográfiák anyaga számítógépes adatbázis for
májában is hozzáférhető az OPKM OPAC-ján belül.
Az 1996-os év két országos pályázata (NIIF és NKA) lehetővé tette, hogy az OPAC-ból előállítsuk a PAD adatbázist, amely immár megfelel a szakirodalmi adatbázisok követelményeinek. A NIIF pályázata révén átálltunk a HUNMARC formátumra, az adatbázis struktúráját átalakítottuk, korszerűsítettük. Jelenleg az adatbázis a BRS/Search szoftver segítségével kereshető a NIIF helka gépén, és web-es felületen is hozzáférhető (http://www.iif.hu/db). A kialakított struktúra és az adatelemek köre immáron lehetővé teszik, hogy bármely felületen kihasz
nálhatóak legyenek az adatbázis pozitív adottságai.
Az NKA pályázata révén 20 évre visszamenőleg elvégeztük az idegen nyelvű könyvállomány retrospektív konverzióját. A dokumentumok egy részének leírá
sait az OCLC Microcon szolgáltatása segítségével szereztük meg, a többit házi úton vittük gépre. így hát tapasztalataink vannak a retrospektív konverzió mind
két megoldási formájáról. Egy év alatt mintegy 8000 rekordot sikerült így előál
lítanunk. Jelenleg ez a legteljesebb idegen nyelvű szakkönyvállomány ma Ma
gyarországon a neveléstudomány területén, amely immár országosan elérhető adatbázisban került feltárásra, magyar nyelvű hozzáféréssel.
A PAD adatbázis jelenleg mintegy 40 000 rekordot tartalmaz, magyar és ide
gen nyelvű könyveket, gyűjteményes kötetek tanulmányait és folyóiratcikkeket.
A magyar ERIC kíván lenni (ERIC = az Egyesült Államok művelődésügyi mi
nisztériuma által előállított központi pedagógiai adatbázis). Feladatának tekinti, hogy minél teljesebben informáljon a Magyarországon elérhető hazai és külföldi, oktatással, neveléssel kapcsolatos publikációkról. Témáját tekintve az adatabázis igen nagy érdeklődésre, széles felhasználói körre számíthat, hiszen a pedagógia nemcsak a pedagógusok életének a szerves része.
Az adatbázis tartalmazza 1989-től a Magyarországon megjelent teljes peda
gógiai szakirodalmat, ezen kívül egy reprezentatív válogatást a Magyarországon hozzáférhető jelentősebb idegen nyelvű folyóiratcikkekről, ill. az Országos Pe
dagógiai Könyvtár állományában lévő idegen nyelvű könyvekről (1975-ig vissza
menőleg). Pedagógiai szakirodalmon értünk minden oktatással, neveléssel, ezek elméleti, politikai, módszertani, történeti, szociológiai, pszichológiai aspektusa
ival, a pedagógusképzéssel és a felsőoktatás pedagógiájával foglalkozó, terjedel
mében, témájában és minőségében a szakirodalom mércéjét megütő publikációt.
A tankönyvek maguk nem részei az adatbázisnak, ezek továbbra is csak a könyv
tár helyben használható számítógépes nyilvános katalógusában találhatók meg.
A tankönyvekkel foglalkozó munkák és a tanári kézikönyvek azonban benne vannak a PAD-ban. Ugyanazon mű többedik változatlan kiadásait csak egyszer tünteti fel az adatbázis, a többes kiadásokat az online katalógusban lehet meg
találni. Az adatok forrása a megjelent könyvek mellett mintegy 300 magyar és közel 150 külföldi, elsősorban angol, német és francia nyelvű szakfolyóirat.
2.2 Adatszerkezet - HUNMARC-tapasztalatok
Adatformátumként természetesen adódott a HUNMARC. Nemcsak azért, mert a fenti pályázatoknak ez volt a feltétele, hanem azért is, mivel kiderült, hogy némi módosítással kiválóan alkalmazható adatbázis-igényekhez is. Az adatszer
kezet kialakításánál törekedtünk a HUNMARC adottságainak maximális ki
használására. A hagyományos bibliográfiai adatmezők mellett sok lehetőséget ad egyéb információs adatok tárolására is. Bár a HUNMARC erőteljesen kötő
dik az MNB szükségleteihez, amennyiben kibővítjük a hiányzó adatelemek szá
mára USMARC mezőkkel - a USMARC-kal a HUNMARC kiválóan illeszke
dik - szakirodalmi adatbázisokhoz is jól alkalmazkodó formátumot nyerünk.
Adatbázis-igényeinknek pl. sok jó lehetőséget ad a MARC formátum 008-as mezője, amelyet információs adatok tárolására alkalmazunk. Itt tudjuk feltün
tetni és visszakereshetővé tenni a dokumentumok műfaját, intellektuális szintjét, illusztráltságát, speciális tartalmi jellemzőit (bibliográfia, statisztika, életrajz stb.). Alapjában véve ezek az információs adatok elsősorban nem a visszakeresést szolgálják a MARC formátumban, sok helyen nem is nagyon alkalmazzák őket.
Szakirodalmi adatbázisokban azonban rendkívül jó szolgálatot tehetnek, első
sorban a találati halmazainkat szűkítő szempontként. Ezeket az adatokat jelen
leg a PAD adatbázisnak csak az OPKM-ben elérhető változata tartalmazza, a BRS/Search alatt kereshető verzió ennél szűkítettebb.
Nagyon hasznos szolgáltatása a MARC formátumnak, hogy lehetőséget ad a személynevek, testületek és rendezvénynevek elkülönítésére, így a visszakeresés-
nél az eltérő típusú adatokhoz a megfelelő invertálási és keresési módok alkal
mazhatók. Személyneveknél nem célszerű a szavankénti keresés, testületeknél, ill. rendezvényeknél azonban kívánatos lehet.
A PAD adatbázis-jellegéből következően a feltárt dokumentumtípusok tekin
tetében is eltér a katalógusoktól. A szakirodalmi igények a monografikus doku
mentumok mellett kiterjednek ezen dokumentumok analitikus feltárására is.
Egy igényes adatbázisnak tájékoztatni kell a témájában megjelenő valamennyi publikációról, jelenjék az meg gyűjteményes kötet elemeként vagy akár folyói
ratcikk formájában. A HUNMARC csak a monografikus, ill. időszaki kiadvá
nyok formátumát tartalmazza egyelőre. Mivel azonban az alapvető adattípusok megegyeznek, nem jelentett különösebb nehézséget, hogy a hiányzó adatmező
ket a USMARC-ból átvéve kialakítsuk a PAD számára az analitikus HUN
MARC formátumot is. Átemeltük a 773-as (a forrásdokumentum adatai) mező megfelelő almezőit, így jól elkülönítetten, de egységesen tudunk dolgozni folyó
iratcikkekkel és egyéb könyvrészletekkel is.
2.3 Tartalmi feltárás
A bevezetésben már említett mély tartalmi feltáráshoz sajnos a HUNMARC nem ad meg minden lehetőséget. Nagyon hiányzik például az egyéb MARC-ok- ban megtalálható 650-es tárgyszó mező (topical subject headings). Mivel Ma
gyarországon nincs egységes tárgyszavazási gyakorlat - mint az Egyesült Álla
mokban a Library of Congress tárgyszórendszerének egységes használata -, eb
ben a mezőben minden adatbázis a saját tárgyszavas osztályozását alkalmazhatja.
A PAD esetében ez az OPKM-ben kifejlesztett és karbantartott pedagógiai tárgyszójegyzék elemeit jelenti.
A HUNMARC a tartalmi feltáráshoz csak az ETO és a tárgyi melléktételek alkalmazására ad lehetőséget, ez a hazai sokszínűséget ismerve az MNB-n kívül aligha elegendő másnak. További ilyen szempontjainkat így nekünk is a helyi adatok számára fenntartott 9xx-as mezőkben kellett elhelyeznünk. Szakirodalmi adatbázisunk pl. nem nélkülözheti a címfordítást és a referátumot. Nem igazán megmagyarázható, hogy a HUNMARC miért nem tartalmaz ilyen adatmezőket, hiszen a referátum vagy az annotáció nem tekinthető speciálisan helyi adattípus
nak. Tény, hogy könyvtári katalógusok és nemzeti bibliográfiák nem szoktak ilyen adatokat felvenni, ebből is látszik, hogy az egységes nemzeti adatformátum kialakításakor nem ártana gondolni a szakirodalmi adatbázisok igényeire is.
A PAD adatbázis sokoldalú tartalmi feltárásával igyekszik minél inkább elébe menni a felhasználói igényeknek. A tárgyszavak alkalmazási rendjeként az Ang
liából átvett és Magyarországon egyedül itt alkalmazott PRECIS (Preserved Context Indexing System) indexelési eljárást, szintaxist alkalmazzuk. Lényege, hogy szerepoperátorai és rotációs technikája segítségével a tárgyszavak közti szö
vegösszefüggést megőrizve mintegy a természetes nyelv mondataihoz hasonlóan informál a tartalomról. Többéves tapasztalataink alapján mára jól látszanak en
nek előnyei és hátrányai egyaránt. A magas intellektuális szint nehézségeket okoz a visszakeresésben. A PAD jelenlegi állapotában ketté kellett választani a visszakeresés szempontjait szolgáló mellérendelő tárgyszavazást és a tartalmi fel-
17
tárás válogatást segítő eszközeként alkalmazott PRECIS indexelést. Az OPKM OPAC-jában a kettő jól megfér egymással: a felhasználó a mellérendelt tárgy
szavak között keres, a megjelenítési formátumban azonban ezen tárgyszavak kontextust tükröző láncaival találkozik, amelyek mintegy annotációként infor
málják a dokumentum tartalmáról. A BRS/Search alatt a. hálózaton át kereshető változata az adatbázisnak csak a tárgyszavakat tartalmazza. A tárgyszavazásban azonban érvényesülnek valamelyest az indexelési szempontok is, hiszen a doku
mentum tartalmát kifejező tárgyszavak sorrendje ugyanazt az elvet követi, mint a PRECIS. így az esetek többségében a tárgyszavak egymásutánisága mondatsze- rűen kifejezi egyszersmind a közöttük fennálló kontextust is. Ennek érdekében helyenként olyan elemek is előfordulnak a tárgyszavak között, melyek önmaguk
ban nem tartalomhordozók, ellentmondanak a tárgyszavazás szabályainak, de szükség van rájuk a kontextus egyértelműsítéséhez (pl. szerepe, hatása szem
pontjából stb.). Az adatbázist igazán professzionális módon kezelni tudó felhasz
náló ezek segítségével akár egészen kifinomult keresőkérdések megfogalmazá
sára is képes.
A tartalom szerinti visszakeresés differenciálását, finomítását szolgálja továb
bá a tárgyszójegyzék generalizáló osztályozásként alkalmazott szakcsoportrend
szere. Segítségével egyrészt könnyebb az átfogó témák keresése, nagy szerepe azonban a tematikus keresés finomításánál van. Eredeti funkciója a nyomtatott bibliográfiákban a tételek elrendezése volt. Az adatbázisban a szakcsoportszá
mok megmutatják, hogy globálisan a dokumentum mely témakör ill. témakörök alá sorolható. Tárgyszavas keresés szakcsoportszámmal kombinálva lehetővé te
szi, hogy az adott témakör irodalmát a megfelelő szempontból tárgyaló műveket összegyűjthessük. Ennek hasznát igazán az érzi, aki megpróbált már társada
lomtudományi adatbázisokban keresni olyan fogalmakat, amelyek jelentése na
gyon tág, ill. amelyek sokféle szempontból tárgyalhatók. A PAD-ban például nem célszerű általános iskola tárgyszóra keresni, mert a találati halmaz áttekint
hetetlen. Minden olyan dokumentum megkapja ugyanis ezt a tárgyszót, amely akár az általános iskolával mint iskolatípussal, az ott folyó bármely tantárgy ok
tatásával, neveléssel stb. foglalkozik, vagy akár egy konkrét iskolát, az ott folyó gyakorlatot mutatja be. Ez kb. egyharmada a teljes adatbázisnak. A használó azonban feltehetőleg vagy módszertani irodalmat keres, vagy oktatáspolitikai jel
legűt, vagy konkrét iskolákat stb. Az ilyen jellegű szűkítéshez ad segítséget a szakcsoportos osztályozás, amely a dokumentum alaptémájának megadásával orientál. Ha pl. az általános iskola mint iskolatípus a keresés tárgya, a dokumen
tum a 222-es (iskolatípusok) szakcsoportba lesz sorolva, ha iskolatörténeti a tár
gyalásmód, akkor pedig megtalálható a 64-es (neveléstörténet) szakcsoportszám alatt.
A PAD csak szabályozott nyelvű osztályozást alkalmaz, a kulcsszavakat a cím
mezők szavas invertálása helyettesíti, ami azt jelenti, hogy ilyen mezők minden szava - kivéve a stoplistában letiltottakat - kereshető, eredeti formájában. Mivel a BRS/Search kiváló keresőnyelvet kínál (csonkolás, keresőelemek közelségének meghatározása stb.), átgondolt keresőprofillal igen jó pontosság/teljesség arányt érhetünk el.
A tartalmi feltárásnak ez a sokszínűsége az esetek egy részében talán feles
legesnek, erőt, energiát pocsékolónak tűnhet. A célunk azonban az, hogy szak-
irodalmi adatbázisként minden kérdésre a lehető legteljesebb és legpontosabb választ adja meg az adatbázis, inkább legyen átfedéses, mint hogy elvesszen az információ.
3. Retrospektív konverziós tapasztalatok
Fentebb már említettük, hogy az adatbázis tekintélyes részét képezik azok a tételek, amelyeket a Nemzeti Kulturális Alap támogatásának köszönhetően ret
rospektív konverzióval építettünk be. Ennek során rendkívül jó tapasztalataink vannak az OCLC Europe szolgáltatásaival. A Microcon szoftver segítségével 4000 tétel leírását kértük az OCLC központi adatbázisától, és 3244-et ténylege
sen meg is kaptunk. Úgy hisszük, ez kiváló találati aránynak mondható. Igaz, hogy eleve célirányosan csak angol, német és francia nyelvű dokumentumokkal próbálkoztunk, ezek közül is azokkal, amelyeknek ismert volt az ISBN száma.
Kisebb adatrögzítő munkával így ilyen jó eredményt tudtunk elérni. Az OCLC központ szolgáltatásai pontosak, kiszámíthatóak és megbízhatóak.
Némi gondot az OCLC USMARC tételeinek átvétele, konvertálása okozott.
A MARC formátumok kompatibilitása természetesen szabványszerű, az alkal
mazásbeli különbségek azonban okozhatnak meglepetéseket. A HUNMARC például az adatmezőkön kívül, programozással oldja meg a központozást, az OCLC tételeiben azonban benne vannak a központozási jelek is. A duplázódás kiköszöbölése érdekében ezeket átvétel előtt ki kell szedni. A személynevek le
írásában a HUNMARC külön almezőkben helyezi el a név egyes elemeit, az OCLC nem teszi ugyanezt, ott a teljes név egy almezőben van. Ennek utólagos szétszedése automatikusan igen nehéz, szinte lehetetlen. (Csak zárójelben: gon
dolkodjunk el rajta, tulajdonképpen mi a funkciója annak, hogy elkülönítsük a vezetéknevet a keresztnévtől? Sok problémát megoldana, ha ez egyszerűbb lenne a HUNMARC-ban is).
Befejezés
Őszintén reméljük, hogy a PAD adatbázis kedvelt és sokat használt eszköze lesz információs életünknek. Az Internet természetesen újabb lehetőségeket és kihívásokat jelent majd, de elveinkből nem szeretnénk engedni, és az igényessé
get mindennél fontosabbnak tartjuk. A puding igazi próbája azonban az, hogy megeszik, az adatbázisé pedig az, hányan és milyen hatékonyan, mennyire elége
detten használják. Az erre vonatkozó visszajelzéseket nagyon várjuk, enélkül nem tudunk munkánkon javítani. Szeretettel ajánljuk tehát a HUNGARNET közösségnek, hogy minél többször üljön be a PAD-ba.
Varga Katalin
