Koncepció
a hátrányos helyzetűek könyvtári ellátására
„A könyvtári terület
stratégiai célkitűzései 2003-2007" dokumentum Felkészülés az Európai Uniós csatlakozásra című
fejezetének altémája
I. Visszatekintés, előzmények
A nyilvános könyvtár klasszikus formájának létrejöttét Angliában a XIX. század derekán egyértelműen az elesetteket felemelni kívánó filantróp igény eredmé
nyezte, s ugyanez az eszme hatotta át a német könyvtárak első jelentős ideológusait is. A közkönyvtárak kezdettől részt vettek a kulturális-szociális jogok társadalmi kiterjesztése körül folyó harcokban. Magyarországon mintegy ötven éves késéssel, a XX. század elején, Szabó Ervin ugyancsak szociális érzülettel hozta létre az első könyvtárakat, hogy az anyagilag leghátrányosabb rétegek könyvhöz jussanak, hogy a szegénység ne legyen akadálya könyvhöz jutásnak. Az ingyenes információhoz jutást épp oly fontosnak tartotta, mint a könyvtár „melegedő" funkcióját.
A rendszerváltozás előtt gazdasági és ideológiai problémák nehezítették e fel
adat vállalását. A szegényes szociális és kulturális infrastruktúra, másrészt a ho
mogénnek hirdetett társadalom ideája akadályozta a kisebb csoportok és speciális rétegek ügyével való differenciált foglalkozást. A magyarországi könyvtárak és könyvtárosok - érzékenyen reagálva a '60-as évektől egyre határozottabb és erő
teljesebb hazai művelődésszociológiai kutatásokra, valamint a szakirodalomból megismert külföldi könyvtári gyakorlatra-progresszív magatartásukkal az elvárt
nál (megengedettnél?!) jóval többet teljesítettek ezen a területen. A főbb állomá
sok és eredmények: A '60-as években megkezdődött a művelődési hátránnyal induló gyermekek és fiatalok könyvtári segítése, a családi-szociális hátrány eny
hítésére, illetve ellensúlyozására. Az 1972-ben Budapesten rendezett IFLA-kon- ferencia nyomán a figyelem az egészségileg hátrányos helyzetű olvasók (kórházi betegek, ágyhoz kötöttek; vakok és csökkentlátók; öregek stb.) felé fordult Ezen a budapesti konferencián fogadták el azokat a közművelődési könyvtári normatí- vajavaslatokat, amelyek aztán megjelentek a Közművelődési könyvtári ellátás cí
mű, 1973-as, fontos kiadványban.
A könyvtárügyet újraszabályozó 1976-os törvényerejű rendelet már tételesen felsorolta azokat a szociális csoportokat, amelyek számára speciális könyvtári ellátást kell nyújtani (öregek, betegek, kórházi és szanatóriumi ápoltak, nemzeti
ségek, fegyveres erők tagjai, büntetésüket töltők).
A magyar könyvtárügy cselekvési és fejlesztési programtervezete 1980-ban a bejáró munkások, a mozgásukban korlátozottak, a kórházi betegek, a nemzetisé
gek könyvtári ellátási gondjait hangsúlyozta.
A könyvtárügy irányításában megjelenő elvi-jogi alapvetéshez csatlakozott a szakmai tartalmi és módszertani tevékenység: szakirodalmi szemlék, módszertani kötetek jelentek meg, megindult a képzés és bizonyos fokig a kutatás is. A könyv
tárosok egyéni kezdeményezései nyomán a tevékenység kiszélesedett, a minden
napi gyakorlatban a könyvtárosok szinte mindent kipróbáltak, amit a külföldi leírásokból adaptálni lehetett, könyvek házhoz szállításától kezdve a hangos
könyvtári szolgáltatások megszervezéséig.
A '80-as évek végére, a '90-es évek elejére olyan új társadalmi jelenségek mutatkoztak, az ellátandók köre oly mértékig kiszélesedett, hogy a probléma könyvtári környezetben való kezelésére már végképp nem volt a szakma felké
szülve (munkanélküliek, hajléktalanok, deviánsok). Az is kiderült, hogy sem a hazai társadalmi környezet, sem maguk a jogszabályok nem garantálnak olyan finanszírozási forrásokat, amelyek lehetővé tették volna a már létező szolgáltatá
sok biztonságos fenntartását, folyamatosságát.
Az időszakra jellemző megállapításunk így foglalható össze: a feladatok és a feltételrendszer inadekvát viszonya a tevékenység kifáradásához, elbizonytalano
dásához vezette mind a könyvtárakat, mind a benne tevékenykedő könyvtárosokat.
A rendszerváltozás utáni demokratizálódási és polgárosodási tendenciák, a jog
szabályi környezet változásai, a nemzetközi és hazai keretdokumentumok (ENSZ, UNESCO, IFLA) alapvetései tartalmilag új pályát jelöltek ki az esélyegyenlőség megvalósítása felé haladó könyvtárügy számára, az információ- és kommuniká
ciótechnológiai fejlődés pedig új távlatokat nyitott, merőben más lehetőségeket teremtett a speciális szolgáltatások megvalósításához.
A Fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény, valamint ágazati törvényünk, a könyvtári ellátásról szóló 1997. évi CXL. törvény tökéletesen harmonizál egymással. Az utóbbi - kerülve minden tételes felsorolást - egész egyszerűen kimondja: a könyvtárnak mindenki számára biztosítania kell az információhoz való hozzáférést. Az említett másik törvény viszont megvilágítja számunkra, hogy mikor tekinthető az információ hozzáférhetőnek: ha azt a fogyatékos személy érzékelni és értelmezni tudja. A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmoz
dításáról kifejezetten állami kötelezettségnek tekinti az esélyegyenlőség előmoz
dítását és a törvény hatályát tételesen is kiterjeszti a könyvtárakra (a muzeális és a közművelődési intézményekkel együtt felsorolva). E törvények tükrében a könyvtárak ismét előtérbe kerülnek tehát, mint az esélyegyenlősítés lehetséges célterületei.
Új partnerkapcsolatokra nyílik lehetősége a könyvtáraknak, hiszen mára nagy
részt kiépültek a megfelelő állami népegészségügyi intézmények, szociális és fog
lalkoztatási ellátórendszerek, nagy számban jöttek létre az esélyegyenlőséggel foglalkozó társadalmi és civil szervezetek. Alapítványok, egyesületek sokasága kezdte meg tevékenységét ezen a területen, és ugyancsak új helyzetet teremt, hogy megszülettek a korábban ismeretlen, ún. segítő szakmák (szociális gondozó és szervező, szociális munkás, mentálhigiénés szakember, fejlesztő pedagógus, kon
duktor, mediator stb.) is.
II. A hazai könyvtárpolitika mai célkitűzései
Hazai célkitűzéseink alapvetően megegyeznek a nemzetközi dokumentumok
ban megfogalmazott célokkal, de a hazai helyzet ismeretében a hangsúlyok más
hová kerülhetnek. Ezért a kiemelt területek - amint ez a könyvtárügy 2003-2007- re kialakított stratégiájában meg is fogalmazódik - a demokrácia, az esélyegyen
lőség, a társadalmi integráció megvalósítása, hozzájárulás az információs, a tudásalapú társadalom megteremtéséhez.
A hátrányos helyzetűek megfelelő könyvtári ellátásának biztosításában abból az alapelvből kell kiindulni, hogy velük kapcsolatban a könyvtáraknak ugyan
azokat a funkciókat kell betölteniük, mint az átlagos állampolgárok ellátása so
rán. A hátrányos helyzetű használók ugyanúgy a tanulás, a munkavégzés, a szak
mai fejlődés segítését, a mindennapi életvitel, az életvezetés információkkal való megkönnyítését, az életminőség javítását (önépítés, közösségi élmény) várják a könyvtáraktól, mint az átlagos könyvtárhasználó állampolgárok. Különbség vi
szont az információ elérésének módjában (fogyatékkal élők esetében), esetleg a speciális élethelyzetekre vonatkozó információ tartalmában (társadalmi hátrá
nyokkal bírók esetében), vagy annak nyelvében, kommunikációjában (kisebbsé
gek, eltérő kulturális gyökerekkel rendelkezők esetében) lelhető fel. Ezeket a feltételeket kell tehát a könyvtárakban megteremteni! A hátrányos helyzetűek ellátása során a könyvtárak csak a fenti követelmények figyelembevételével tud
ják a megkülönböztetés tilalmát és a pozitív diszkrimináció elvét egyidejűleg megvalósítani.
Könyvtárpolitikánk fenti célkitűzéseinek az ágazati irányítás eszközrendszerén keresztül kell érvényesülniük. A megvalósítás eszközei egyrészt a fejlesztést és fenntartást lehetővé tevő jogszabályok, másrészt a fejlesztési projektekhez rendelt források. A kulturális tárca pályázatai 1998-tól folyamatosan, az ágazati törvényben foglaltak szerint lehetőséget adtak a társadalmi integráció könyvtári programjának megvalósításához:
- az érdekeltségnövelő támogatás keretében évente a megfelelő állománybe
szerzéshez;
- évről évre a nemzetiségi lakosság anyanyelvi irodalommal való ellátásához;
- a Korszerű könyvtári rendszer, korszerű könyvtári környezet című pályázat a mozgáskorlátozottak számára az akadálymentes könyvtárhasználathoz;
- a telematikai pályázatok (NKÖM-IKB, illetve NKÖM-IHM) évek során azt a célt szolgálták, hogy a legújabb technikai megoldások segítségével olvas
hatóvá, hallhatóvá, azaz intellektuálisan hozzáférhetővé váljanak a könyvtári információk és dokumentumok;
- a Nemzeti Kulturális Alapprogram Könyvtári Szakmai Kollégiuma ugyan
csak minden évben hirdet pályázatot, amely az esélyegyenlőség megvalósí
tásához nyújt forrásokat;
- A 2002-ben meghirdetett Minőségfejlesztés 21 című projektben a könyvtári szolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos feladatok között a fogyatékkal élők, valamint a földrajzilag hátrányos helyzetűek könyvtári szolgáltatásának meg
szervezése kapott támogatást;
- a 2003. évi Korszerű könyvtárak, minőségfejlesztés című pályázat a könyv
tárosok korszerű felkészítésének támogatásához;
- 2004-ben A könyvtár nem csak a látóké elnevezésű pályázat keretében a vakok és gyengén látók számára szükséges számítástechnikai könyvtári esz
közpark kialakításához illetve a meglévő gazdagításához.
III. A jelenlegi helyzet
Kiindulópontunk lehet az ellátandók körének meghatározása, azaz kiket tekin
tünk ma, itt és most, hátrányos helyzetűnek. A többféle megközelítési lehetőség közül egy olyan felosztást választunk, amelyhez kapcsolódva jól körvonalazhatók a hátrányok enyhítését szolgáló könyvtári megoldások is.
• A fogyatékkal élők köre
„Fogyatékos személy: az, aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszer
vi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során" (1998. évi XXVI. törvény 1. fej. 4. §).
A fogyatékkal élők számára a feladat az állapotuk elfogadása, az ezzel való együttélés. Külső segítséget elsősorban életminőségük javításához igényel
nek. A könyvtári ellátásban az információkhoz, a dokumentumokhoz vagy azok tartalmához való fizikai és intellektuális hozzáférést, a közösségi élet eseményein való részvételüket kell biztosítani, az állapotuknak megfelelő formában.
• A szociális hátrányokkal élők köre
Változó rétegek, csoportok, akik a nagy társadalmi mozgások, változások következtében, többnyire átmenetileg kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe (szegények, öregek, hajléktalanok, iskolázatlanok, munkanélküliek, kistele
püléseken élők, nagycsaládosok stb.). Ez az állapot elvileg változtatható, számukra cél a kialakult helyzet ellen küzdeni, azon változtatni. Külső se
gítséget a változtatáshoz igényelnek: felzárkóztatási programok, képzés, át
képzés, továbbképzés, szociálpolitikai intézkedések stb. A könyvtári ellá
tásban a helyzetüknek megfelelő speciális tartalmú információk és doku
mentumok szolgáltatása a döntő, valamint az elfogadó környezet biztosítása.
• A nemzetiségi, etnikai, kulturális hátrányokkal élők köre
A többségihez képest más nyelvi, kulturális, életmódbeli hagyományokkal és szokásokkal bíró csoportok, amelyek átmenetileg (bevándorlók, emigrán
sok, külföldi munkavállalók, menekültek) vagy véglegesen a társadalmunkba való beilleszkedést, integrációt választották (romák és más nemzetiségek).
Ez a kör az Európai Unióba való belépésünk következtében tovább fog bő
vülni, újabb és újabb problémákat vetve föl. Külső segítséget a beilleszke
déshez, a nyelvi és kommunikációs akadályok leküzdéséhez, ugyanakkor saját hagyományaik, ezen keresztül identitásuk megőrzéséhez igényelnek. A könyvtári ellátásban a nyelvi és kulturális szokásaikat figyelembe vevő, a
beilleszkedésüket elősegítő információkat, dokumentumokat és szolgáltatá
sokat kívánnak meg.
• A halmozott hátrányokkal élők köre
Esetükben az egészségügyi, a szociális, valamint a nemzetiségi, etnikai hát
rányok összeadódásáról, valamilyen kombinációjáról van szó, amely rend
kívül megnehezíti helyzetük javítását. Egy példa erre a KSH 2001. évi nép
számlálási kiadványainak 12. kötetében található összefoglaló tanulmányból:
„A hazai etnikai kisebbségek körében a cigányok között magas a fogyatékos emberek aránya: a cigány etnikumhoz tartozott 2001-ben a népesség 1,9 százaléka, illetve a fogyatékos emberek 2,1 százaléka. A cigány fogyatékos emberek iskolázottsága, munkavállalása alacsonyabb szintű, mint a többi fogyatékos személyé."
A könyvtári területen dolgozók figyelmének valamennyi hátrányos helyzetű csoportra ki kell terjednie. Ennek a lépései a következők lehetnek:
- Helyzetfelmérés, helyzetfeltárás - a statisztika, a célzott és teljeskörű adat
felvételek, valamint a kutatás módszerével;
- A helyzet ismeretében a feladatok sorrendjének meghatározása (prioritások), szolgáltatási előírások megfogalmazása;
- Anyagi források mellérendelése a következő szintek szerint: állami/ágazati központi források, fenntartói források, intézményi költségvetés, hazai és EU- s pályázatok.
A hátrányos helyzetű csoportok közül a jelenlegi helyzetben két prioritás emel
kedik ki: a. fogyatékkal élők és a roma kisebbség [A nem kevésbé fontos települési hátrányok könyvtári eszközökkel történő kiegyenlítésének kérdéseivel külön stra
tégiai fejezet foglalkozik - lásd Regionális könyvtári ellátás.]. Két hasonló nagy
ságrendűnépességről van szó, amelyek közül a fogyatékosokról a 2003-as „európai év" miatt, a roma kisebbségről társadalompolitikai okok miatt esett sok szó az utób
bi időben.
A roma kisebbségről bármilyen adatgyűjtés aggályosnak mutatkozik a könyv
tárakban, amint a külön rendezvények, szolgáltatások megszervezése is gyakran ellenérzést vált ki körükben. Hasonlóképpen az oktatási területhez, itt sem kör
vonalazódott még elég jól a szegregáció - integráció fogalmak értelmezése. Meg kell találnunk tehát a pozitív diszkriminációt, az integrációt elősegítő legmegfe
lelőbb formákat és eszközöket, és ezeket el kell fogadtatnunk az érintett felhasz
nálókkal is. Első lépésként össze kell gyűjteni a dokumentumellátásra, a gyűjte
ményekre, a meglévő szolgáltatásokra vonatkozó tapasztalatokat, érdemes tá
maszkodni a Könyvtári Intézetben folyó kutatások eredményeire, megkeresni az együttműködés lehetséges formáit a pedagógiai, etnikai szakértőkkel és intézmé
nyekkel.
A könyvtárakban kétségtelenül több tapasztalat áll rendelkezésre a fogyatéko
sok ellátásával kapcsolatban, éppen a szolgáltatásokhoz szükséges speciális esz
közigények miatt. A probléma nagyságrendjének meghatározásához a legponto
sabb adataink a fogyatékkal élő emberekre vonatkozóan vannak: a 200 l-es nép
számlálási adatok, a törvényesen összegyűjthető adatok a könyvtárat használó
fogyatékosok számáról (hiszen a használati szabályzatok tételesen szólnak a nekik nyújtandó kedvezményekről), a könyvtárak saját korábbi szolgáltatási tapasz
talatai és végül a 2004-ben elvégzendő teljeskörű könyvtári eszközellátottsági adatfelvétel támpontot nyújtanak számunkra a könyvtári ellátás megszervezésének további javításához, bővítéséhez.
Néhány „kemény" tényező a fogyatékosokról a népszámlálási adatok alapján:
a fogyatékos emberek létszáma az 1990. évi népszámlálási adatokhoz viszonyítva 368 ezer főről 577 ezer főre emelkedett, arányuk a népességen belül 3,5 száza
lékról 5,7 százalékra változott. A fogyatékos népességen belül továbbra is a moz
gássérülteké a legnagyobb csoport. A fogyatékosok döntő többsége magánháztar
tásban él (92 százalék), intézeti elhelyezésben 8 százalék részesül. A foglalkoz
tatottak aránya körükben az 1990. évi 17 százalékról 9 százalékra csökkent!
Érdemes figyelembe venni azokat az eltéréseket is, amelyek a fogyatékkal élők létszámában, a fogyatékossági típusok megoszlásában közigazgatási, földrajzi te
rületenként kimutathatók. (Ezt mutatják az alábbi táblázatok, amelyeknek adatait a KSH népszámlálási adataiból különféle összevonások, számítások révén állítot
tuk elő. A már említett 12. kötetben egyébként kistérségekig lebontva megtalál
hatja minden település a fogyatékosokkal kapcsolatos saját adatait.)
A településtípus szerinti adatok azt mutatják, hogy a fogyatékos emberek ma
gasabb arányban élnek községekben és kevésbé a fővárosban, valamint más vá
rosokban, így társadalmi hátrányaikat a települési egyenlőtlenségből adódó ne
hézségek tovább súlyosbítják, az iskolázottság, a foglalkoztatottság terén is hát
rányba kerülnek. Ebben a vonatkozásban is - mint általában - kimutathatók az eltérések a jobb és rosszabb helyzetben lévő régiók és megyék között: Észak-Ma
gyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, illetve Nógrád, Heves, Jász-Nagykun-Szol
nok, Békés megyékben nagyobb súllyal jelentkezik ez a probléma is.
Terület Népesség összesen Fogyatékos személy A népesség %-ában
Településtípusok szerint
Főváros 1 777 821 81 707 4,6
Megyeszékhely 1 820 947 91 820 5,0
Többi megyei jogú város 212 972 10 055 4,7
Többi város 2 761 040 160 828 5,8
Városok együtt 6 572 880 344 460 5,2
Községek, nagyközségek 3 625 435 232 546 6,4
Ország összesen 10 198 315 577 006 5,7
Régiónként
Közép-Magyarország 2 861 798 134 925 4,7
Közép-Dunántúl 1 124 701 59 011 5,2
Nyugat-Dunántúl 1 000 233 43 641 4,4
Dél-Dunántúl 992 368 60 889 6,1
Terület Népesség összesen Fogyatékos személy A népesség %-ában
Észak-Magyarország 1 290 392 91 024 7,0
Észak-Alföld 1 551 171 92 156 5,9
Dél-Alföld 1 357 652 95 360 7,0
Ország összesen 10 198 315 577 006 5,7
Megyék szerint
Bács-Kiskun 546 517 33 804 6,2
Baranya 407 448 24 863 6,1
Békés 397 791 36 966 9.3
Borsod-Abaúj-Zemplén 744 404 50 193 6,7
Csongrád 433 344 24 590 5,7
Fejér 434 317 23 343 5,4
Győr-Moson-Sopron 434 706 17 598 4,0
Hajdú-Bihar 552 998 29 355 5,3
Heves 325 727 23 481 7.2
Jász-Nagykun-Szolnok 415 917 29 328 7,0
Komárom-Esztergom 316 590 16 641 5,3
Nógrád 220 261 17 350 7,9
Pest 1 083 877 53 218 4,9
Somogy 335 237 18 576 5,5
Szabolcs-Szatmár-Bereg 582 256 33 473 5,7
Tolna 249 683 17 450 7,0
Vas 268 123 11 951 4,5
Veszprém 373 794 19 027 5,1
Zala 297 404 14 092 4,7
Terület
E 01 N Ul V)
© ,41 fl
Is
Mozgássérült, mozgáskorlátozott fő/%>
:3
l
kJ
ís
U
3 u
4 1
PB 8 o
••a
n a .a
Főváros 81 707
100,0
30 556 37,41
3 685 16,7
4 893 6,0
9 988 12,3
22 585 27,6
Megyeszékhely 91 870
100,0
36 103 39,3
13 890 15,1
8 234 9,0
9 608 10,5
24 035 26,1 Többi megyei jogú város 10 055
100,0
3 785 37,6
1 462 14,5
1 054 10,5
1 160 11,5
2 594 25.9
Terület
B s
tg o
Sí
«
PSíP EfiSF
fife Mozgássérült, mozgáskorlátozott fő/%
*
SS
>
£3
<& La Itl l/l
k 1
1
u
l/l SS
| g
B S
in
o
S3
WÍ2
Többi város 160 828
100,0
69 532 43,3
22 721 14,11
5 972 9,9
13 680 8,5
38 923 24,2
Városok együtt 344 460
100,0
139 976 40,65
1 758 15,0
30 153 8,8
34 436 10,0
88 137 25,6 Községek, nagyközségek 232 546
100,0
111 584 48,0
31 282 13,5
26 810 11,5
19 129 8,2
43 741 18,8
Ország összesen 577 006
100,0
251 560 43,6
83 040 14,4
56 963 9,9
53 565 9,3
131 878 22,8 Régiónként
Közép- Magyarország 134 925 100,0
53 463 39,6
20 957 15,6
10 176 7,5
14 724 10,9
35 605 26,4
Közép-Dunántúl 59 011
100,0
25 201 42,7
8 171 13,8
6 405 10,9
5 155 8,7
14 079 23,9
Nyugat-Dunántúl 43 641
100,0
18 263 41,8
5 787 13,3
5 793 13,3
4 078 9,3
9 720 22,3
Dél-Dunántúl 60 889
100,0
27 363 44,9
8 944 14,7
6 473 10,6
5 409 8,9
12 700 20.9 Észak-Magyarország 91 024
100,0
42 890 47,1
12 040 13,2
9 090 10,0
8 541 9,4
18 463 20.3
Észak-Alföld 92 156
100,0
42 038 45,6
13 042 14,2
10 280 11,2
8 095 8,8
18 701 20,2
Dél-Alföld 95 360
100,0
42 342 44,4
14 099 14,8
8 746 9,2
7 563 7,9
22 610 23,7
Ország összesen 577 006
100,0
251 560 43,6
83 040 14,4
56 963 9,9
53 565 9,3
131 878 22.8 Megyék: szerint
Bács-Kiskun 33 804
100,0
14 869 44,0
4 798 14,2
3 870 11,5
2 725 8,0
7 542 22,3
Baranya 24 863
100,0
11 268 45,3
3 508 14,1
2 475 10,0
2 250 9,0
5 362 21,6
Békés 36 966
100,0
18 024 48,7
5 536 15,0
2 352 6,4
2 437 6,6
8 617 23,3 Borsod-Abaúj-Zemplén 50 193
100,0
23 572 47,0
6 444 12,8
5 526 11,0
4 706 9,4
9 945 19,8
Csongrád 24 590
100,0
9 449 38,4
3 765 15,3
2 524 10,3
2 401 9,8
6 451 26,2
Fejér 23 343
100,0
10 307 44,2
29 03 12,4
26 53 11,4
1 942 8,3
5 538 23,7
Terület
,•33
S V N V3
o oí
WD©-
Mozgássérült, mozgáskorlátozott fó/%
es
>
3 u
»a»
g
M
Jt O
«
BjD
a
1
I #
<wÍ2 u
3
L.
SS 55
Sa
o
«
DC
«2 n
%,$
Győr-Moson-Sopron 17 598 100,0
7 166 40,7
2 472 14,0
2 380 13,5
1 697 9,7
3 883 22,1
Hajdú-Bihar 29 355
100,0
12 103 41,2
4 962 16,9
3 262 11,1
2 855 9,7
6 173 21,1
Heves 23 481
100,0
10 860 46,3
3 098 13,2
1 973 8,4
2 293 9,7
5 257 22,4 Jász-Nagykun-Szolnok 29 328
100,0
14 086 48,0
3 500 12,0
2 669 9,1
2 231 7,6
6 842 23,3 Komárom-Esztergom 16 641
100,0
6 904 41,5
2 324 14,0
1 672 10,0
1 506 9,0
4 235 25.5
Nógrád 17 350
100,0
8 458 48,7
2 498 14,4
1 591 9,2
1 542 8,9
3 261 18,8
Pest 53 218
100,0
22 907 43,0
7 272 13,7
5 283 9,9
4 736 8,9
13 020 24,5
Somogy 18 576
100,0
7 992 43,0
3 038 16,3
2218 12,0
1 740 9,4
3 588 19.3 Szabolcs-Szatmár-Bereg 33 473
100,0
15 849 47,3
4 580 13,7
4 349 13,0
3 009 9,0
5 686 17,0
Tolna 17 450
100,0
8 103 46,5
2 398 13,7
1 780 10,2
1 419 8,1
3 750 21,5
Vas 11 951
100,0
4 808 40,2
1 562 13,0
1 515 12,7
1 089 9,1
2 977 25,0
Veszprém 19 027
100,0
7 990 42,0
2 944 15,5
2 080 10,9
1 707 9,0
4 306 22,6
Zala 14 092
100,0
6 289 44,6
1 753 12,4
1 898 13,5
1 292 9,2
2 860 20,3
Budapest 81 707
100,0
30 556 37,4
13 6H5 16,7
4 893 6,0
9 988 12.3
22 585 27,6
Ország összesen 57 7006
100,0
251 560 43,6
83 040 14,4
56 963 9,9
53 565 9,3
131 878 22,8
IV. Összegzés
A könyvtárügy stratégiai terve 2003-2007 cfmű dokumentum I. fejezetének altémájában megfogalmazott célok elérése érdekében meg kell teremteni a fel
adatrendszer és a feltételrendszer egymásra épülését és összhangját.
A feladatrendszer elemei
• Akadálymentesség biztosítása (térben és időben)
jelenti az. épületbe való bejutást, a szintekre jutást (lift), továbbá a teljes könyvtári környezet akadálymentességét: a kerekesszékkel, bottal való köz
lekedést, a mosdók megfelelő kialakítását, a polcok elérhetőségét és megfe
lelő távolságát, az eligazodást segítő fény-, hang- és képi jelzések biztosí
tását, indukciós hurok felszerelését a könyvtári terekben; jelenti a térben és időben korlátlan on-line elérési lehetőséget, valamint a „vakbarát" honla
pok kialakítását is.
• Alternatív és speciális tartalmú dokumentumok, adatbázisok biztosítása a gyűjteményekben illetve a szolgáltatásokban
jelenti a hangoskönyvek, hibrid-könyvek, öregbetűs könyvek, feliratos vagy jeleléssel ellátott videofilmek (magyar is!), audiovizuális dokumentumok,
elektronikus dokumentumok, kisebbségi nyelvek irodalmának stb. közvetlen vagy közvetett szolgáltatási lehetőségét.
• Speciális eszközök megléte a speciális információhordozókon tárolt tartalom megjelenítéséhez
jelenti az internet-hozzáférés biztosítását; jelenti szövegfelismerő- és felol
vasó programmal, speciális szkennerrel, Braille-nyomtatóval felszerelt szá
mítógépek meglétét; fordítóprogramok meglétét; „belépődíjak" biztosítását adatbázisok, tartalomszolgáltatás igénybevételéhez; jelenti POET Compact rendszer telepítését internet hozzáféréssel nem rendelkező könyvtárakba;
egyszerűbb eszközök (nagyító, lapozó készülék, speciális fejhallgató, walk- man, discman stb.) meglétét, kölcsönözhetőségét.
• Speciális szolgáltatások (a könyvtár falain belül és kívül)
jelenti új könyvtári szolgáltatóhelyek, letéti helyek újbóli vagy újonnan tör
ténő megszervezését, kialakítását (pl. kórházi, szanatóriumi betegkönyvtá
rak, büntetésvégrehajtó intézmények könyvtárai, hajléktalanszállók, mene
dékhelyek, átmeneti szállások könyvtárai, fogyatékosok intézetei, öregek ott
honai, gyermekotthonok könyvtárai); jelenti a házhoz szállítás, közösségi események, rendezvények, tanácsadás, használói oktatás szervezésének biz
tosítását
• A könyvtáros személyzet (a vezetőt is beleértve) elfogadó magatartása, re
habilitációs szemlélete, megfelelő szakmai felkészültsége
jelenti akkreditált tanfolyamok, speciális felkészítő tréningek, szakirodalmi ellátottság, konferenciák, szakmai projektek szervezését, a részvétel lehető
ségének biztosítását; a könyvtárosok tevékenységét elősegítő háttérkutatások végzését, nemzetközi kutatási eredmények hozzáférhetővé tételét, módszerta
ni anyagok, útmutatók, esetelemzések, példatárak összeállítását és közrebo
csátását.
• A könyvtár és a könyvtárosok működjenek együtt a lehetséges partnerekkel a közös célok megvalósítása érdekében
jelenti az önkormányzati, kisebbségi önkormányzati, egészségügyi, munkaü
gyi, szociális, oktatási intézményekkel, szakmai és civil szervezetekkel való munkakapcsolat kialakítását, a különböző információs hálózatokkal való együttműködést (pl. esélyházak, e-Magyarország pontok, teleházak).
• A könyvtárak a helyi igényeknek és sajátosságoknak megfelelően bővítsék, illetve specializálják tovább ezeket a feladataikat
jelenti a tudatos és célirányos igényvizsgálatok rendszeres végzését a könyv
tár ellátási területén, valamint a tervszerű PR-munka kialakítását annak ér
dekében, hogy közismert legyen a könyvtárak ez irányú tevékenysége
• A feladat ellátásához szükséges létszám, munkaidő biztosítása a könyvtárban jelenti a munkaköri leírásban legalizált, számon kérhető feladat megfogal
mazását egy adott munkahelyi kollektívában, ideális esetben egy önálló szol
gáltatásmenedzser biztosítását
A feltételrendszer kialakítása
1. AZ AKADÁLYMENTESSÉG FOLYAMATOS KIALAKÍTÁSA A KÖNYVTÁRAKBAN
Az új könyvtárak építésénél és a régiek felújításánál már természetes kö
vetelményként valósul meg ez a feltétel, a többi intézményre középtávú akadálymentesítési programot kell kidolgozni, ezt az önkormányzatok meg
kezdték. Építészek bevonásával olyan típusmegoldásokat kell kidolgoztatni, amelyek a könyvtári terek megfelelő átalakítását, célszerű berendezését szolgálják. A programot el kell fogadtatni valamennyi fenntartóval.
• A Könyvtári Intézetnek össze kell állítania az akadálymentesen funkcio
náló könyvtárépületek biztosításához szükséges építészeti, berendezési megoldások ötlettárát, valamint a téma szempontjából felkérhető tanács
adók jegyzékét.
2. SPECIÁLIS ESZKÖZELLÁTOTTSÁG BIZTOSÍTÁSA A FOGYATÉKOS KÖNYVTÁRHASZNÁLÓK SZÁMÁRA
• A Könyvtári Intézetnek össze kell állítania azoknak a speciális eszközök
nek a jegyzékét, amelyek szükségesek a speciális információhordozókon tárolt tartalom megjelenítéséhez, az információkhoz, a dokumentumok
hoz vagy azok tartalmához való fizikai és intellektuális hozzáféréshez.
• A Könyvtári Intézetnek - a nyilvános könyvtárakra vonatkozó viszonylag teljes körű adatfelvétel alapján - össze kell állítania egy „eszközellátott
sági katasztert", azaz pontos képet alkotnia a könyvtárakban fellelhető speciális eszközállomány mennyiségéről és féleségéről.
• Ennek ismeretében lehet megtervezni és ütemezni a kiegyenlítéshez szük
séges anyagi kondíciókat. Az időszak végére el kell érni, hogy a nyilvános könyvtárakban biztosított legyen a feladatrendszerben felsorolt alap-esz
közállomány, amelynek segítségével bármilyen, a használó számára igé
nyelt dokumentum illetve tartalom hozzáférhetővé válik.
• Cél szem lenne néhány referenciakönyvtár kialakítása (Könyvtártudomá
nyi Szakkönyvtár, egy-két megyei és egy-két egyetemi könyvtár), ahol teljességre törekvőén együtt vannak az eszközök és ezek működés közben megtekinthetők.
3. ALTERNATÍV ÉS SPECIÁLIS DOKUMENTUMOK BESZERZÉSÉNEK ÉS SZOLGÁLTATÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSA
Ez a könyvtárhasználók számára kizárólag rendszerben valósítható meg. A helyi gyűjtemények csak részlegesen, a környezetükben felmerülő konkrét igények kielégítésére rendezkedhetnek be, a biztonságos dokumentumszol
gáltatást az ODR-tagkönyvtárak, vagy regionális központok állományából, illetve az elektronikus dokumentumok számának növelésével, az ezekhez való hozzáférés biztosításával, a tartalomszolgáltatás kiterjesztésével kell megoldani.
4 . A KÖNYVTÁRI SZAKEMBEREK MEGFELELŐ FELKÉSZÍTÉSE
Az alapképzésben nyújtott elemi ismeretanyag és attitűd kialakításával, spe
ciális akkreditált tanfolyamokon megszerezhető szakismeretek révén, a szakmai szervezetek által szervezett tréningek keretében, külföldi tapasz
talatszerzés, ösztöndíjak, tanulmányutak keretében valósítható meg.
Bartos Éva
