IFJÚSÁGI KÖNYVTÁRJEGYZÉK

I F J Ú S Á G I

K Ö N Y V T Á R J E G Y Z É K

A KÖZÉPFOKÚ ISKOLÁK IFJÚSÁGI KÖNYVTÁRAI SZÁMÁRA

A NAGYM. VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUM MEGBÍZÁSÁBÓL

ÖSSZEÁLLÍTOTTA

Dr. S Z E M Á K I S T V ÁN .

BUDAPEST, 1912.

I F J Ú S Á G I

K Ö N Y V T Á R J E G Y Z É K

A KÖZÉPFOKÚ ISKOLÁK IFJÚSÁGI KÖNYVTÁRAI SZÁMÁRA

A NAQYM. VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUM . MEGBÍZÁSÁBÓL

ÖSSZEÁLLÍTOTTA

Dr. S Z E M Á K I S T V Á N .

BUDAPEST, 1912.

Gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter úr múlt évi 131029 sz. a. egy leiratot intézett hozzám, mint az Ifjúsági Könyvtárjegyzék szerkesztőjéhez, melyben azzal a megbízással tisztelt meg:

„Állítsam össze azon tankönyvek és más, az ifjúsági könyvtárakban található munkáknak jegyzékét, melyekben a tanuló ifjúság erkölcsi érzületét sértő kifejezések, szavak, mondatok és képek vannak, vagy oly vonatkozások, melyek alkalmasak arra, hogy az iskolás gyermekben a sexualis érzést felébresszék s ezáltal a fiatalkorúak egészségére és

testi fejlődésére károsan hatnak

E leirat nagy jelentőségét, azt hiszem, nem szükséges különösen hangoztatnom.

Mellőzve ehelyt, mint nem ide tartozót, a leiratnak a tankönyvekre vonatkozó részét, csupán az ifjúsági könyv­

tárakat illető intézkedését emelem ki, mint rendkívül örven­

detes és régóta óhajtott, epedve várt eseményt.

Azzal a leirattal ugyanis az ifjúsági könyvtárak ügye, melynek rendezését az általam szerkesztett folyóirat már két évtized óta sürgeti, egy nagy lépést haladt előre, sőt, azon biztos reménnyel kecsegtetem magamat, ezúttal a végleges megoldás stádiumába jutott.

Mindezideig megelégedtünk azzal, hogy szóval és írás­

ban az ifjúság magánolvasmányának megválasztását azok­

nak, akiknek ez kötelessége, leikökre kössük. De tulajdon­

képpen semmit sem tettünk, mivel ennek a fontos intéz­

kedésnek megvalósítását ugyanazoknak, akiknek ez tiszté­

ben áll, lehetővé tegyük. Meg volt ugyan a tőlem szer­

kesztett Ifjúsági Könyvtárjegyzék, de azzal az ifjúsági könyv­

tárak rendezése, amint alább bővebben kifejtem, éppen

azért, mert folyóirat, csak nagy nehézséggel, nagy fárad-

Sággal eszközölhető. Másrészt annak figyelembevételét sem sürgettük soha kellő eréllyel, kellő nyomatékkal. Aminek aztán szükségképpen az lett a következménye, hogy az ifjúsági könyvtárak rendezését mindég elodáztuk, hogy ifjúsági könyvtáraink a legtöbb helyen még ma is valóban szégyenletes állapotban leledzenek. Kimutattam én azt kétségbevonhatatlanul azokkal a bőséges és famózus szemelvényekkel, melyeket folyóiratomban az ifjúsági könyv­

tárainkban található munkákból elszórtan közöltem. Rá­

mutattak erre a bajra mások is, és nem csupán a tanügy munkásai, hanem a sajtóban, a napilapok hasábjain is történtek emiatt ismételten figyelmeztető, rosszaló felszóla­

lások.

Az idézett miniszteri leiratra, melyet mélységes hálá­

val fogadtam, természetesen nem késtem nézeteimet az ifjúsági könyvtárakat illetőleg egy terjedelmes előterjesz­

tésben kifejteni és rendezésükre nézve javaslataimat meg­

tenni. Kifejtettem nevezetesen azt, hogy nem annyira azon munkák jegyzékére van szükség, melyek pedagógiai szem­

pontból kifogás alá esnek, amelyek tehát nem valók az ifjúság kezébe, mint inkább azon munkák jegyzékére, melyeket az ifjúságnak a vallás-erkölcsi és hazafias nevelés, valamint az általános műveltség szempontjából vagy legalább erkölcsi veszedelem nélkül lehet olvasni.

Erre az előterjesztésemre jött aztán 140153 sz. a. az az újabb megbízás:

Készítsek az Ifjúsági Könyvtárjegyzék című fo lyó ­ iratból az abban foglalt és az ifjúsági könyvtárak számára beszerezhetőknek minősített munkákról betüsoros jegyzé­

ket, amely könnyebben áttekinthető és könnyebben kezel­

hető legyen.

Ezzel a megjegyzéssel a miniszteri leirat csakugyan eltalálta az Ifj. Könyvtárjegyzék című folyóiratom Achilles sarkát. Ezt a Jegyzéket most már csak azok használhatják minden nehézség nélkül, akik azt kezdettől fogva, tehát 1891 óta, amikor az első alapvető füzet jelent meg, hasz­

nálták, évről-évre folyvást figyelemmel kisérve az abban

megszerezhetőknek jelzett munkákat. Ellenben azok, akik

csak most, 20 év után, akarnának hozzáfogni ifjúsági

könyvtáraik rendezéséhez, azok bizony csak nagy üggyel-

bajjal tudnának benne eligazodni. És e nehézség termé­

szetesen évről-évre nagyobb lesz.

Erre a nehézségre ismételten figyelmeztettek, akik a Jegyzék alapján fogtak hozzá az ifjúsági könyvtár rende­

zéséhez. És ezért múlhatatlanul szükségesnek mondották egy betüszerinti tárgymutató szerkesztését, mely a rendezés munkáját hasonlíthatatlanul megkönnyítené. Ily tárgymutatót sürgetett többi közt legújabban Megyesi Ferenc a Magyar Középiskolában, azzal érvelvén annak szükségessége mel­

lett, hogy a Jegyzékben, ámbár „nagy körültekintéssel, lelkiismeretességgel és szaktudással készül," oly nagy az ajánlott müvek száma, hogy a kiválogatás nehéz. Külön­

ben magam is rég felismertem az ily betüsoros katalógus szükségességét. És hogy nem segítettem a bajon, bizony nem rajtam múlt.

Nem szenved kétséget, hogy a nm. v. és k. miniszter úr is bölcs belátással az ily katalógusban ismerte fel az ifjúsági könyvtárak rendezhetésének egyik főfeltételét, midőn annak összeállítására megbízást adott, amelyért nem mulaszthatom el ismételten hálás köszönetét mondani a nm. v. és k. miniszter urnák és dr. Balogh Jenő állam­

titkár urnák, mint akinek kiváló része van abban, hogy ez a Jegyzék egyáltalában, de különösen ilyen alakban létre jöhetett.

Budapesten, 1912. május hóban.

A szerkesztő.

Az Ifjúsági Könyvtárjegyzék ismertetése.

1. Az itt következő könyvjegyzék, mint már az Előszóban is mondottam, nem egyéb, mint az általam 20 év óta szerkesztett Ifjúsági Könyvtárj egy zék cirnii folyóiratban foglalt és az ifjúsági könyvtárak számára beszerezhetőknek minősített munkáknak betű- soros jegyzéke, amely, mint azt ugyancsak az Előszóban kifejtettem, azért lett múlhatatlanul szükségessé, mert az ajánlott művek kiválo­

gatása nagy tömegük miatt egy folyóiratból nagy fáradsággal jár, szinte lehetetlenség, mig ellenben egy betüsoros jegyzékben az leg­

kisebb nehézséget sem okoz.

A folyóirat és a betüsoros jegyzék közt, tartalmukat tekintve, nincs tehát jóformán semmi különbség. Mindössze annyit tettem az új jegyzékben, hogy kihagytam belőle nehány régi, immár elavult munkát, és azokat a munkákat, melyek már csak antikváriusoknál kaphatók, csillaggal (*) jelöltem meg. Nem hagyhattam ki azokat a jegyzékből azért, mert különben ellenmondásba jöttem volna önmagámmal, de legfőképpen azért, mert sok ifjúsági könyvtárban megvannak, és igy, ha mellőzöm azokat, arra a vélekedésre adtam volna okot, hogy a revízió alkalmával kifogás alá esőknek bizo­

nyultak és ez okból eltávolítandók az ifjúsági könyvtárakból, amit természetesen nem akarhattam, mert azzal az illető könyvtáraknak menthetetlen kárt okoztam volna. Azon kívül abban van még a folyó­

irat és az új jegyzék közt egy kis különbség, hogy ebben már a legújabban megjelent munkákat is megtaláljuk.

A jelen jegyzék ajánlására legyen elég megemlítenem, hogy azok a jegyzékek, melyekből készült, számtalan megbiráláson mentek keresztül és a nm. v. és k minisztérium által két ízben ajánlva is lettek az iskoláknak figyelembevétel végett

A nm. v. és k. minisztérium által kiküldött bizottság egyik tagja következőképpen nyilatkozott az alapvető jegyzékről: „

féle jegyzékkel új korszak derül erre az elhanyagolt ügyre (az ifjú­

sági könyvtárak ügyére). Szinte csodálkozni lehet, hogy ennek az áldásnak ily soká kellett késni. E jegyzék határozott haladás a tan- ügy terén.1'

A Közoktatási Tanács bírálója, dr. Riedl Frigyes ezt írta jelentésében a jegyzékről: „Ezzel a jegyzékkel szerkesztője nagy szolgálatot tesz a magyar tanügynek."

2. Ami azokat az elveket illeti, melyeket a jegyzék össze­

állításában szem előtt tartottam, azokat annak idején az 0 . Közép-

iskolai Tanáregyesület választmányától kiküldött bizottság állapí­

totta meg. Minden munkánál mindenekelőtt azt néztük, nem esik-e az valláserkölcsi és hazafias szempontból kifogás alá, nem tar­

talmaz e továbbá felekezeti vagy nemzetiségi izgatást, és nincs e benne végre az állami rend és társadalmi osztályok ellen való izgatás ?

Mindezen szempontokból könnyű volt a munkák megbirálása.

Csupán a valláserkölcsi szempont okozott nehézséget. E tekintet­

ben ugyanis nagyon eltérő, sőt merőben ellenkező felfogásokkal találkozunk. Vannak, kik a felső osztályokban már válogatás nélkül minden olvasmányt megengedhetőnek tartanak. Mások ellenben nagyon kritikusok erészben és egy szón, egy kifejezésen is meg­

ütköznek. De hát az első esetben feleslegessé válnék az ifjúsági könyvtárjegyzék, a másik esetben nagyon hitvány, mondhatnám komikus, nevetséges alakot öltene az, és szinte lehetetlenné tenné a didaktikai feladat teljesítését. Mint a legtöbb esetben, itt is kétségenkíviil középen vezet a helyes út.

Nézetem szerint nem erkölcsrontó, nem ingatja meg a vallás­

erkölcsi nevelés alapjait a tárgyaknak, fogalmaknak puszta meg­

nevezése, ha tehát nevén nevezzük a gyermeket. Különben nem taníthatnék a tíz parancsolatot, nem lehetne imádkoznunk, nem olvas­

tathatnék a bibliát (Non moechaberis, — non desiderabis uxorem proximi tűi, — ex Maria Virgine, — fructus ventris tűi, — immacu- lata conceptio, — adulterium, — scortator, — si seduxerit quis virginem dormieritque cum ea stb.).

Veszedelmes csupán a két nemnek egymásközti viszonyát illető eseményeknek, tetteknek elbeszélése, aminőket például Jókai­

nak „Fortunatus Imre" című elbeszélésében, „Rákóczi fia" című regényében vagy Haller „Hármas Históriájá“-ban olvasunk (vagy ezekben : Mikszáth : Pipacsok a búzában, Az apró gentry; Abonyi:

A fejetlen b arát; Lázár: Phoenicia; Pierre Loti: Az izlandi halász stb.).

Veszedelmes az érzékcsiklandoztató, érzéki vágyakat ébresztő helyzeteknek, jeleneteknek, képeknek, alakoknak leírása (Jókai:

Rákóczi fia : a titkos társaság ülései; A tengerszemü hölgy; A Da- mokosok; Gordon: Rezeda kisasszony stb.).

Veszedelmes bizonyos dolgoknak részletező meghatározása, fejtegetése (Shakespere : János király), nemkülönben a valláserkölcsi elveket megingató, vallási intézményeket kigúnyoló tanoknak, néze­

teknek hirdetése (Heine: „Utazás a Harzban" ; egyik költeményében:

Du Narr, du Menschheitsretter, dér du die Welt erlösen gewollt;

egyik költőnk — megkímélem nevét — egyik költeményében

„szent Madonnakép“-nek nevezi az örömhölgyet, kinek szeretke­

zése erény és nem vétek, mert csak a papok és költők minősítik azt bűnnek, akikre azért nem kell hallgatnunk, — igy fest a régiek

„vates“-e modern kiadásban; — Szanin stb.).

Az ilyen munkákat természetesen semmi szín alatt sem vehet­

tük be a jegyzékbe, ha máskülönben műbecsüket tekintve még oly

olyan munkákat, melyek hazafiatlan nemzetköziséget hirdetnek, a nemzeti érzületre sértők, vagy az újabban nálunk is divatba jött túlságosan realisztikus szellemben vannak tartva.

Ez az oka annak, hogy újabbkori elbeszélő irodalmunk oly szegényen van képviselve a jegyzékben. „Újabb novellistáink", mondja ennek az irodalmi iránynak egyik kiváló bírálója, „feltűnő kedvvel ábrázolják a modern léha életet, eszményről, eszményi fel­

fogásról nagy részüknél alig lehet szó; nemesebb irányt az egyén és a társas élet elé nem tűznek; félszegséget, kinövést, léhaságot és nyegleséget kedvvel rajzolgatnak." A Pesti Hírlap is megrótta egy ízben ezt az irányt, ezt írván róla: „Ujább elbeszélő és dráma- irodalmunk másról alig tud már írni, csak házasságtörésről." Sőt emlékszem rá, a Neue Freie Presse is igy jellemezte egyszer újabb irodalmunkat: „Bármerre néz az ember, csak szarvak, szarvak, semmi más, csak szarvak."

Hogy ennek az erkölcstelen, léha, eszményekben szűkölködő iskolának alkotásait mellőztük, azt minden komoly pedagógus, az ifjúságnak minden igaz barátja bizonyára csak helyeselni fogja.

A tudományos szempontot, a munka nyelvét, stílusát tekintve, erészben nem jártunk el szigorúan. Ezen szempontok figyelembe vételének erőltetése nem egyéb kicsinyes fontoskodásnál. Bebizo­

nyítható dolog, hogy azoknak a munkái sem mentek a tárgyi tévedésektől, akik erészben másokkal szemben annyira követelők.

Hiszen elég a tankönyveinkről írt bírálatokra, egyik-másik klasszi­

kusunk és egy-két máskülönben világhírű írónk munkáira mutat­

nunk, hogy az említett szempontok tekintetében ne legyünk nagyon kritikusok. Ha erészben szigorú mértéket alkalmaznánk, akkor bizony nagyon soványra zsugorodnék össze egy ilyen katalógus.

3. Míg a munkák elbírálásában az említett elveket tartottam szem előtt, összeválogatásukban arra törekedtem, hogy mind a nemzeti, mind az általános műveltség követelményeit kielégítsem.

A Jegyzék megítélésében tehát, az említett szempontokat mind összevéve, azt kell vizsgálnunk:

Benne vane a Jegyzékben mindaz, aminek szükségképpen benne kell lennie ? És ellenkezőleg: Nincs-e benne , aminek nem

lehet, nem szabad benn lennie ?

Erre nézve én csak annyit mondhatok: mindent megtettem, ami tőlem kitelt,' lelkiismeretesen jártam el, félre téve minden melléktekintetet s egyes-egyedül az ifjúság szellemi és erkölcsi nevelésének célját tartva szem előtt, és nem kíméltem semmi fárad­

ságot, hogy az említett kérdésekre kielégítő, megnyugtató feleletet kapjak.

4. Hogy a Jegyzék a reá fordított fáradságos munkának dacára, és jóllehet nagy gondossággal és körültekintéssel jártam el összeállításában, még mindig nem tökéletes, nem ideális, annak több, kívülem álló oka van. Először is nálunk még mindég hiány­

zanak sok klasszikus és más kitűnő munkákból az iskolai, in usum

delphini készült kiadások. Mit lehetett, mit kellett ilyen esetekben tennem ? Mellőzni azokat sok esetben nem lehetett, mert össze­

ütközésbe jöttem volna a tan tervvel és a didaktikai követelmé­

nyekkel. Így nem maradt más hátra, mint két baj közül a kiseb­

biket választanom és a kevésbbé megfelelő kiadást ajánlanom. Én ismételten sürgettem folyóiratomban az ily kiadásokat, egyes mun­

káknál meg is jelöltem a módját, hogyan kellene azokból ilyen kiadást rendezni. A jelen Jegyzékben is több munkánál meg­

jegyzem, hogy iskolai kiadásuk feltétlenül szükséges. Sajnos, sürgetésemnek mindezideig nem lett foganatja. Nézetem szerint nem marad más hátra, mint magának a kultuszminisztériumnak rászorítani a kiadókat arra, hogy ily kiadásokról gondoskodjanak.

A másik nagy akadálya annak, hogy egy ilyen ifjúsági könyvtárjegyzék céljának teljesen megfeleljen, abban található, hogy ifjúsági irodalmunk teljesen egyoldalú irányban fejlődik és gyarap­

szik. Ifjúsági irodalmunknak erre az egyoldalúságára, erre a fogyatkozására is ismételten rámutattam nemcsak az Ifjúsági Könyvtárjegyzékben, hanem más folyóiratokban is. Sőt példát is mutattam arra, minő ifjúsági munkákra van szükségünk, azokkal a munkákkal, mélyek az általam szerkesztett Ifjúsági Könyvtárban jelentek meg. Ezeket a munkákat ebben a Jegyzékben azzal tün­

tettem ki, hogy mindegyik mellé oda jegyeztem, hogy az általam szerkesztett Ifj. Könyvtárban jelentek meg.

Ifjúsági irodalmunk még mindég aránytalanul nagy részben mesékből és erkölcsi elbeszélésekből áll. Távol áll tőlem kicsi­

nyelni vagy éppen elitélni akarni az ilyen elbeszéléseket, ellen­

kezőleg szükségeseknek tartom azokat, mert hiszen lehetetlen erkölcs- és jellemképző, kedélynemesítő hatásukat el nem ismerni.

Csak nem tartom elégségesnek azokat, csaknem kizárólagos kulti­

válásukat kifogásolom. Azokon kívül olyan ifjúsági elbeszélések is szükségesek, melyek amellett, hogy kellemesen szórakoztatnak, hasznos ismereteket közvetítenek, aminőkben különösen a francia ifjúsági irodalom oly gazdag. Ilyen ifjúsági munkákban mi bizony még nagyon szegények vagyunk. Valóságos ünnepszámba megy, ha olyan ifjúsági munkák akadnak kezünkbe, mint p l.: Pallagi, Rajzok a természet köréből; — Gárdonyi, Mindentudó Gergely első és második könyve; — Rákosi Viktor, Egy tutaj története és A császárok sírjai és még néhány, gyűjteményes vállalatokban meg­

jelent munka (A Délvidéken és az Aldunán, Utazás a Tiszán stb.) Pedig tapasztalatból tudjuk, hogy az ilyen munkákat nagyon szívesen olvassák a tanulók.

Az ismeretterjesztő ifjúsági munkák nagy hiánya okozta, hogy több olyan munkát is kénytelen voltam a Jegyzékbe bevenni, melyek szoros értelemben vett tudományos szakmunkák, és igy a közép­

iskolai ifjúság képzettségi és érettségi fokát némileg meghaladják.

Nálunk, sajnos, sem a T. Akadémia, sem a többi tudományos tár­

sulataink nem gondoskodnak olyan munkákról, melyek kifejezetten az iskola szükségletét tartanák szem előtt A kiadóktól pedig hiáJa

várjuk azt, mert az olyan természetű munkák, kisebb olvasókör számára készülvén, kisebb haszonnal is kecsegtetnek.

Kénytelen voltam tehát, mint mondám, nagyobb szabású tudo­

mányos munkákkal pótolni a hiányt. Azt hiszem, helyesebben cselekedtem, midőn igy jártam el, mintha a hiányt teljesen kitöl­

tetlenül hagyom. Gondolnom kellett ugyanis arra is, hogy vannak kiváló képességű, ambiciózus tanulók, akiknek okvetetlenül módot kell nyújtanunk az önképzésre, amint általában is a felső osztályok­

ban már hozzá kell szoktatnunk tanítványainkat az önálló munkás­

ságra. Rendelkezésükre kell tehát bocsátanunk a forrásokat, ahonnan meríthetnek és ismereteiket gyarapíthatják.

Részint ez okból, részint arra való tekintetből, hogy sok iskolában gondoskodva van olyan teremről, ahol a tanulók olvasnak és iskolai feladatokkal foglalkoznak, vettem be a Jegyzékbe a különböző szótárakat és egy lexikont. Ezek a segédeszközök néze­

tem szerint ugyancsak nélkülözhetetlenek egy könyvtárban.

Szükségesnek tartom még megemlíteni, hogy tekintettel azokra az iskolákra, ahol az ókori klasszikusokat nem tanitják, nehány görög és latin klasszikus művet is bevettem a Jegyzékbe, természe­

tesen magyar fordításban (Homeros, Herodotos, Cicero, Vergilius, Tacitus stb.), valamint az is, azt hiszem, csak helyesléssel fog találkozni, hogy azokat a német és francia műveket, melyeket a tantervek kötelezőleg előírnak vagy magánolvasmányul ajánlanak, az eredeti német és francia nyelven is beszerzésre ajánlom.

A Jegyzék, azt hiszem, elég gazdag arra, hogy a legnépesebb iskola szükségletét is kielégítse. Különben ne arra törekedjünk, hogy ifjúsági könyvtárainkat minél több különféle könyvekkel tömjük meg, hanem arra legyen gondunk, hogy a jó könyv több példány­

ban álljon a tanulók rendelkezésére, hogy mindegyik könnyű szerrel hozzáférhessen.

5. Mi a Jegyzék berendezését illeti, az a lehető legegyszerűbb.

E tekintetben az volt a törekvésem, hogy az könnyen áttekinthető és igy bárki által könnyen kezelhető, könnyen használható legyen.

Vannak kitűnő katalógusok — még a német Ellendt-féle katalógus is, — melyeket előbb valósággal át kell tanulmányoznunk, mig el tudunk bennök igazodni, és még akkor is időbe kerül, mig meg­

találjuk azt, amit keresünk. Éppen ebben a kiválóságukban rejlik egyik, talán egyetlen fogyatkozásuk.

Az én Jegyzékem mindössze két részből áll. Az 1. rész teljes jegyzékét adja a beszerezhető munkáknak, itt-ott megjegyzésekkel, gyakran utalással az Ifjúsági Könyvtárjegyzék c. folyóiratra. A II. rész­

ben ugyanazon munkákat találjuk, osztályok szerinti fokozatok alapján csoportosítva. Akár az egyiket nézzük meg, akár a másikat, kellő felvilágosítást nyerünk, minden további keresgélés nélkül, mert a bibliográfiai adatok is mindkét helyen teljesek, már a mennyire teljesek és hitelesek lehetnek. Azoknak megszerzése is ugyanis nagy nehézséggel jár, egyes esetekben szinte lehetetlenség. Nem ritka eset, hogy ugyanazon kiadónak különböző könyvjegyzékeiben kü-

11

lönböző árakat találunk, sőt ugyanazok a munkák ugyanazon ki­

adó különböző katalógusaiban más és más szerzők munkái gyanánt vannak feltüntetve. Erészben is a megbízhatóság céljából minden lehetőt megtettem. A Jegyzéket minden nagyobb könyvkiadó cég­

nek (Athenaeum, Franklin, Lampel, Révai-Testv., Singer és Wolfner, Szent-István-Társ.) megküldtem és a bibliográfiai adatokat illető javításaikat természetesen figyelembe vettem.

Átadom ezzel a Jegyzéket t. Kartársaimnak és az ifjúság min­

den más igaz barátjának azzal a kéréssel, szíveskedjenek engem annak netaláni fogyatkozásaira, esetleg hibáira, tévedéseire figyel­

meztetni, hisz mindnyájunk érdeke, hogy az lehetőleg tökéletes legyen; figyelmeztetéseiket, mindennemű felvilágosításaikat én hálás köszönettel fogadom és módját ejtem majd annak, hogy azokat felhasználjam, értékesítsem; elhatározott szándékom ugyanis, a Jegyzéket, ameddig módomban lesz, tovább is szerkeszteni.

Hogyan fogjunk hozzá az ifjúsági könyvtárak rendezéséhez ?

Rendezni az ifjúsági könyvtárt első sorban kétségenkivtil annyi, mint kiküszöbölni onnan mindent, ami nem oda való, az az pedagógiai vagy didaktikai szempontból kifogás alá esik. Hogy ez nem könnyű munka és nem is valami kellemes foglalkozás, tudja, aki próbálta. De tudja bizonyára az is, aki nem próbálta.

Különben nem volna annyi elhanyagolt, rendezetlen állapotban leledző ifjúsági könyvtárunk. Ennek oka ugyanis nem utolsó sor­

ban kétségenkivül az, hogy aki foglalkozott is a rendezés gondo­

latával, visszariadt attól a nehézségtől, mellyel ennek az ifjúsági könyvtárnak nevezett Augias-istállónak kitisztítása jár.

De hát a kötelesség kötelesség. A kötelesség pedig azt paran­

csolja, hogy ezt a munkát el kell végeznünk, bármily nehéz és keserves legyen is. Oly fontos szellemi és erkölcsi érdekek forog­

nak itt kockán, hogy ezt az áldozatot okvetetlenül meg kell hoznunk.

De talán nem is olyan nehéz feladat ez a rendezés, és oly sok időt rabló, mint első tekintetre gondolnék. A fődolog, hogy küzdjük le azt az aggodalmat és irtózást, mely a kellemetlen munká­

val szemben kezdetben ösztönszerüleg elfog. Munkaközben kétségen kivül megjön a kedv és buzgóság, amely kezdetben talán teljesen hiányzott. És minél inkább haladunk a munkában, annál inkább fokozódik az. A munka végén pedig bőségesen megjutalmaz fárad­

ságunkért az a kellemes, megnyugtató tudat, hogy megtettük kötelességünket.

Szükséges továbbá, hogy bizonyos terv szerint járjunk el munkánkban, hogy a kívánt siker el ne maradjon, és a rendezés minél kevesebb idő és fáradságba kerüljön.

Mindenekelőtt a tulajdonképpeni rendezést, azaz a pedagógiai

12

és didaktikai követelményeknek megfelelő rendezést kell, hogy megelőzze a nagyjából való kiselejtezés.

Tudjuk, hogy nagyon sok ifjúsági könyvtárban ezerekre megy a könyvek száma. Az ilyen könyvtárakról látatlanban elmondhat­

juk, hogy a bennök felhalmozott könyvek háromnegyedrésze nem oda való. Sok bennök a silány, értéktelen anyag, és sok olyan, amely nem felel meg az iskolai tanulmányoknak, vagy meghaladja a tanuló képzettségi és érettségi fokát. Ifjúsági könyvtáraink nagy része valóságos szellemi kloáka, lomtár, ahová minden értéktelen, más könyvtárakból kiselejtezett vagy ajándékba kapott könyvet beledobunk. Mintha bizony az ifjúságnak minden jó volna. Holott éppen az ifjúságnak csak az elég jó, ami a legjobb.

Ettől a tehertől kell első sorban megszabadítanunk ifjúsági könyvtárainkat. Ez pedig csakugyan nem nehéz munka. Ezt a munkát bármily gazdag könyvtárnál pár nap alatt játszva elvégez­

hetni. Mert nem szükséges a munkákat átolvasni, sem az én Ifjúsági Könyvtárjegyzékemben útbaigazítást keresni, maga a könyv címe, tárgya eloszlat minden kétséget. Megpróbálom a következők­

ben osztályokba sorolni azon munkákat, melyeket az ifjúsági könyvtárakból első sorban el kell távolítani. Ilyenek:

1. A régi, elavult, különösen latin munkák. Mit keresnek például az ifjúsági könyvtárban az ily ócskaságok:

Alvarus E., A magyar történeteknek rövid rajzolattya (1792.) — Adámi Michael, Ungarische Sprachkunst (1760.) — Benczúr J., Ungaria semper libera (1764) — Buchleri I., Thesaurus elegantiarum (1628.) - Cellarii Christophori, Compendium antiquitatuni Romanarum (1774.) — Keglevich I., Illyricum vetus et nóvum (1745) — Kwiatkiwitz 1., Eloquentia reconditior.

2. Nem valók az ifjúsági könyvtárba továbbá az olyan munkák, melyek semmiképpen nem függnek össze a középiskolai tanulmányokkal. Ilyenek például:

Articuli Dietales. — A vegyes házasságok. — Batizfalvy. A budapesti sebészi és orthopediai magángyógyintézet. — Boehmer, Elementa Juris- prudentiae Criminalis. — Faber Antonius, Principia juris metallici.

Gneist. A jogi állam. — Földes. Értekezések az angol és francia

nemzetgazdaságtan köréből. - SirMaine Summer. A jog őskora. — Györy S., A zongorák hangolásáról.

Fésűs, Az órásmerterség. — Schwarz, Házas élet. — Freemann, Az angol alkotmány fejlődése. — Paris F. A németországi mezőgazd. szövetkezetek.

Nyelvemléktár, Régi kódexek.

Laurán A., Egyházpolitikai helyzetünk. - Egyházpolitikánk. - Az egy­

ház és az állam. — Sarda, A liberalizmus bűn. — Murray, Rajzok a francia politikai életből. — Freemann, Az angol alkotmány fejlődése. — Mocsáry, Programm a nemzetiség tárgyában — Wartha V. Az agyagipar technológiája.

— Officium divinum (egy leányiskolában!).

3. Nincs helyök az ifjúsági könyvtárban a tankönyveknek. Sok könyvtárban még rég elmúlt századokból való tankönyveket is találunk Kivételt tehetünk a történeti, irodalmi tankönyvekkel.

Ezekből én is bevettem a Jegyzékbe a kiválóbbakat, nagyobb ter- jedelmüeket. A tankönyvek, értem azokat, melyeket az illető inté­

zetben nem használnak, holt tőke. Az olyan tankönyveket, nézetem szerint, legokosabb dolog eladni és a bejött összegért vagy olyan tankönyveket vásárolni a szegény tanulók számára, melyeket az illető intézetben használnak, vagy pedig ifjúsági müveket.

Kinek kellenek például manap már az ilyen tankönyvek:

Bel Mathias, Compendium Hungáriáé geographicum (1779.) — Eresz- tyenszky, Elementa Algebráé (1824.) — Buddens Fr., Logica (1718.) — Tatai A., Görög nyelvtan. — Keresztari, Compendium históriáé universalis. — Roller, Mértani nézlettan. — Nagy K., A kis geometra. — Tatai, Elemi mértan. — Dániel, Kleineres Handbuch dér Geographie. — Hannák, Lehrbuch dér Geschichte des Alterthums stb.

4. Az értéktelen vagy legalább kevésbbé értékes munkák sem foglalhatnak helyet az ifjúsági könyvtárban. Az ilyenek olvasására nincs a tanulónak ideje, akinek első sorban a klasszikusok és más elsőrangú irók műveit kell forgatnia, továbbá oly szakmunkákat olvasnia, melyek az iskolai tanulmányok kibővítésére szolgálnak.

Nem is kell tehát alkalmat adni neki arra, hogy harmad, negyed, sőt, Isten tudja, hányadrangu irók munkáira fecsérelje idejét.

Ilyenek például:

Vincze Á., Mezei virágok. — Gödé Á., Szinfüzér mint nyúgdíj. — Lum I., Apró félreértések. — Rácz M., Ötven költemény. — Széli F., Költemények. — Temérdek, Költemények. - Lotz G., Calthorpe. ~ Bogdánovits Gy., A bukot­

tak. — Virághalmi F., Egy cserepár naplója. — Groller B., A tábornok úr fia. — Hajnalka, A kandalló mellett. — Malthezár M., Elbeszélések. — Braunschweig R., Augustus v. Leubelfing. — Kelemenfy L., Beszélyek. — Köves I., Örsi regék. — Schönberger, Borúra derű. — Nyulassy, Kátyolok. — Ingerslebenné, Mezei virág. — Eschenbach O., Fenn és alant. — Csillag, Az első lépés. — Göndöcs országgy. beszédei. — Zarka maximái. — Csutor, A marosdi remete, stb.

5. Kiküszöbölendőknek tartom az ifjúsági könyvtárból általá­

ban azon külföldi írókat, akik, ha ismert nevüek is, de nem klasszikusok, sem nem elsőranguak, ugyanazon okból, amely miatt a 4-ik pontban foglalt írókat. Ugyanis azokat sem olvashatja a tanuló anélkül, hogy el ne hanyagoljon olyan írókat, kiket feltét­

lenül ismernie kell. Ilyenek például, hogy csak egynéhányat említsek : Aboiit E., Cherbulíez V., Prosper M., Miihlbach L., Rider, Haggard, Sacher-Masoch, Ouida, Immermann, Saphir, Gáboriau stb.

6. Végre küszöböljük ki az ifjúsági könyvtárból a köztudo­

más szerint erkölcstelen vagy legalább laza erkölcsű, túlságosan realisztikus vagy pesszimisztikus irányú müveket. Elég ideje lesz a tanulónak azokkal később is megismerkednie, amikor az kevésbbé lesz veszélyes rá nézve.

Nem az ifjúsági könyvtárba való például Dumas, az apa is, a fiú is (A kaméliás hölgy!), Montepin X , Kock P. vagy éppen Zola,

Heinéből is elégségesek a német olvasókönyvekben közölt

14

költemények, vagy a Német Könyvtárban megjelent iskolai kiadás.

(Lampel).

Haller Hármas Históriájáról megmondtam Jegyzékem 10-ik számában, mily fertelmes egy könyv, és mégis ott találjuk egy­

némely ifj. könyvtárban.

Shakespere János királyáról is fenntartom véleményemet azon szemelvények alapján, melyeket a Jegyzék 9-ik és 10-ik számában közöltem. Sok iskola, úgy látszik, nem olvasta azokat.

Ez volna az első lépés az ifjúsági könyvtárak rendezésében.

És csak ezután, az az miután nagyjából elkülönítettük az oda nem való anyagot, következik a szoros értelemben vett rendezés. Ezt persze már csakis az Ifj. Könyvtárjegyzék segítségével eszközöl­

hetjük. Hogyan, mi módon ?

A d o l o g , azt hiszem, nagyon egyszerű. A katalógusból tudjuk, mely munkák ajánlhatók az ifjúságnak. Különítsük el tehát a többi, a könyvtárban levő munkákat s ne adjuk ki a tanulóknak, a jövőben pedig tartsuk magunkat a katalógushoz, s ne szerezzünk be más munkákat, mint amelyeket a katalógus ajánl, amely ezután is rendesen meg fo g jelenni, vagy amelyeket előbb magunk átolvastunk és elfogadhatóknak találtunk.

Mert nem elég, hogy a most már rendelkezésünkre álló Jegyzék alapján megtisztítsuk az ifjúsági könyvtárakat az ott felgyülemlett salaktól és szeméttől, hanem arra is kell vigyáznunk, hogy azokat újabb megfertőzéstől megóvjuk. Különben idővel ismét be fog következni a jelenlegi rendezetlen állapot.

I. RÉSZ.

!

Általános jegyzék*

Cs. R. = Családi Regénytár. Szent-István-Társulat.

F. K. == Filléres Könyvtár. Singer és Wolfner.

Fr. = Frank.

H. K. = Hazafias Könyvtár. Stampfel.

I. Kj. == Ifjúsági Könyvtár jegyzék. Az ily cimü folyóirat.

Ifj. K. == Ifjúsági Könyvtár. Lampel, Stampfel, Szilágyi.

Vagy: Ifjúsági Könyvek. Singer és Wolfner.

Ifj. R. = Ifjúsági Regénytár. Singer és Wolfner.

Ip. o . = Iparosok Olvasótára. Lampel.

Isk K = Iskolai Könyvtár. Athenaeum.

J. I. = Jelesírók Olvasótára. Franklin.

K. 0 . = Középiskolai Olvasmányok. Franklin.

K. K. = Kis Könyvtár. Lampel.

K. N. M. = Kis Nemzeti Muzeum. Franklin.

KI. R. = Klasszikus Regénytár. Révai.

L. K. = Lányok Könyvtára. Győr. Szerk. Dr. Nitscli Árpád.

M. = Márka.

M. H. = Magyar Helikon. Stampfel.

M. R. = Magyar Remekírók. Franklin.

M. Reg. = Magyar Regényírók. Franklin.

M. K. = Magyar Könyvtár. Lampel.

Műv. K. = Műveltség Könyvtára. Athenaeum.

Művész. K. = Művészeti Könyvtár. Lampel.

N. N. K. = Nemzetünk Nagy Költői. Stampfel.

O. J. = Olcsó Jókai. Révai.

0 . K. = Olcsó Könyvtár. Franklin.

R. K. K. = Remekírók Képes Könyvtára. Lampel.

T. K. =* Történelmi Könyvtár. Franklin.

T. 0 . = Tanulók Olvasótára. Lampel.

T. Zs. = Tudományos Zsebkönyvtár. Stampfel.

V. K. = Vasárnapi Könyvtár. Franklin.

Jelek m agyarázata.

* = A csillag azon műveket jelöli meg, melyek már elfogytak vagy csak antikváriusoknál kaphatók, de sok ifjúsági könyvtárban meg vannak. Lásd : Bevezetés. Az Ifjúsági Könyvtárjegyzék ismertetése.

1. = Első csoport vagy fokozat. = 1. és 2. osztály.

II. = Második csoport vagy fokozat. = 3. és 4. osztály.

III. = Harmadik csoport vagy fokozat. = 5. és 6. osztály.

IV. = Negyedik csoport vagy fokozat. = 7. és 8. osztály,

Abonyi Árpád. A havasok ura. Regényes elbeszélés. Athenaeum.

(II.) 2.40

— — Magyar fiuk Afrikában. Singer és Wolfner. F. K. (li.) 1.80 --- - Miklós vitéz. Athenaeum. (II.) 2.40

— — Rákolti György utazása a gambai császárságba. U. o.

(II. III.) 6.—

Abonyi Lajos művei közül a következők:

A betyár kendője.

A kandalló mellett Elbeszélések.

Apró regények.

Az egyetem pallosa.

Ágról-ágra. Elbeszélések. (8. o.) Árvaleányhaj. Elbeszélések.

Révai-Testv. (III. IV.). 20 kötet. Egy-egy kötet ára 4.50 A föld. írták Cholnoky J., Littke A., Papp K. és Treitz B. Athe­

naeum. Műv. K. IV. k. (IV.) 24.—

Aho János. Forgácsok. Ford. Popini Á. Franklin. (8. oszt.) 2.—

Emlékek. Életrajz.

Kenyér és becsület.

Magduska öröksége. A pénzes molnár románca.

Pásztortűz. Elbeszélések.

Tarlóvirágok Elbeszélések.

A nagy finn Írónak ez a munkája több ifj. könyvtárban megvan. De van benne egy mondat, melyet talán elegendőnek talál valaki arra, hogy mellőzze a különben értékes művet. Az esetleg kifogásolható mondat nem erkölcsrontó, csak finoman, képletesen megmondja a valót úgy, hogy jóformán csak az veszi azt észre, aki kritikus szemmel olvas. L. I. Kj. 15. sz.

Aiskiilosz. A leláncolt Prométheusz. Ford. Zilahi K. Lampel.

M. K. (IV.) —.30

— — Agamemnon. Ford. Csenged J. Athenaeum. (IV.) 1.—

A kantisz V iktor. Japáni mesék Szent-István-Társulat (I.) 2.40 A lexander B ernét. Művészet, a művészet értékéről, a művészeti

nevelésről. Franklin. (IV.) 4.—

— — Shakespere Hamletje. U. o. (8. o szt) 6.—

— — Shakespere. Lampel. M. K. (IV.) —.30

A m brozovits-M eszlényi Ilona. A meghallgatott ima. Singer és

Wolfner. Ifj. K. (II.) 2.50

— — Hajnalka. Regény. U. o. (III.) 3.—

— — Tündérmesék a való életből. U. o. (I.) 4.80

— — Washington élete. U. o. F. K. (LI.) —.60 Am brus Zoltán. Téli sport. Lampel. M. K. (IV.) .30 Amicis Edm. Szív. Ford. Radó Antal. Lampel. (II ) 5 60

D . Szemák I., Ifjus. Ktárjegyzék.

A művészetek története. Szerk. Beöthy Zsolt. Négy kötet.

Lampel. (IV.). Eddig három kötet jelent m eg :

I. Ókor. írták: Sebestyén Gyula, Mahler Ede, Láng Nándor, Zsámboki Gyula, Kusinszky Bálint. 24.—

II. Középkor. írták: Csányi Károly, Császár Elemér, Divald Kornél, Herz Miksa bey, Zsámboki Gyula. 24.—

III. Újkor. 1. rész. írták Berzeviczy A., Divald K. és

Meller S. 24.—

A ndersen J. K. Az én életem meséje. Franklin. O. K. (11.) —.60

— — Képeskönyv képek nélkül. U o. 0 . K. (II.) —.20

— — Mesék. Ford. Mikes L. Lampel (I.) 3.40

— — Újabb mesék. U. o. (I.) 3.40

--- Válogatott mesék. Ford. Móka bácsi Athenaeum (1.) 2.40 A ndor József. Anyaföldön. Elbesz. Szent-István-T. Cs. R. (ÍV.) 1.—

— — Elbeszélések. Kun D. (IV.) 5.20

— — Ijjas Tamás végzete. Szent-Istv.-Társ. Cs. R. (III.) 1.—

— — Két szív. Regény. Athenaeum (IV.) 6.—

— — Két világ között. Regény. Szent-István-Társ. Cs. R. (IV.) 2.—

Ismertetése az I. Kj. 20. számában.

— — Nagy Lajos magyar király. Reg. korrajz. U. o. (III. IV.) 4 .—

— — Újabb elbeszélések U. o Cs. R. (8. oszt.) 1.—

A ndrássy Jenő. Kisfaludy Károly Stampfel. M. H. (III. IV.) — .40 A ngyal Dávid. Bethlen Gábor. Lampel. M. K. (IV.) - .30

— — Gyulai Pál. Franklin. 0 . K. (IV.) —.60 Anhi A. Falusi gyermekek könyve. Elbeszélés. Szent-István-Tár-

sulat (I.) —.80

A por P éter. Metamorphosis. Lampel. M. K. (111.) —.30 Apponyi A íbertgróf válogatott beszédei. Lampel. M. K (Ili. IV.) .60 A rago Fr. Nagy emberek. Carnot életrajza, Monge életrajza. Ford.

dr. Császár K. — Volta Sándor és Ampere életrajzai. Ford.

Kont Gy. Franklin. (IV.) 4.80

A r a n y J á n o s m ű v e i :

--- A fülemile. A bajusz. A hegedű. A hamis eskü. A tudós macskája. Hatvani. Franklin. (II. 111.) —.40 --- A magyar verselésről. U. o. (III. IV.) —.50 --- A nagyidai cigányok. U. o (IV.) —.60

— — Az első lopás. Jóka ördöge. Lampel. M. K. (I. II.) —.30 --- Balladái. Greguss Ágost. Franklin. (111. IV) 1.50

— — Bánk bán tanulmányok. U. o. (IV.) —.40 --- Buda halála. Lampel. M. K. (IV.) —.90

— — Ugyanaz. Franklin. O. K. —.80

— — írói arcképek. Lampel. M. K. (IV.) —.30 --- Katalin — Keveháza.— Szent László füve. U. o. M. K.(l. 11.) —.60

— — Murány ostroma. Franklin. O. K. (III. IV.) —.60

— — Naiv époszunk. U. o. (III. IV.) —.60

— — Összes művei. Hat kötet. U. o. (IV.) 30.—

19

A ra n y J á n o s m ű v e i;

— — Rózsa és Ibolya. — Losonczi István. U. o. 0 . K. (I.) —.20

--- Toldi. U. o. J. 1. (II.) 2.40

Ugyanaz. Lampel. M. K. —.60

--- Toldi estéje. Franklin. (III. IV.) 3.60 Ugyanaz. Isk. kiadás. Lampel. M. K. (III. IV.) —.60

— — Toldi szerelme. Szemelvények. Isk. kiadás. Lampel. M. K.

(IV.) 1.20

— — Vojtina Ars poétikája. Isk. kiadás. U. o. M. K. (IV.) —.30

— — Válogatott balladái. Isk. kiadás. U. o. M. K. (III, IV.) —.60

— — Válogatott kisebb költeményei. U. o. M. K. (I. II.) —.60

— — Válogatott kisebb költeményei az alsó osztályok számára.

Franklin. (II.) 1.—

— — Válogatott kisebb költeményei a felső osztályok számára.

U o. (111.) 1.20

— — Válogatott költeményei. Lampel. K. K. (II. III.) 1.20 --- Zrínyi és Tasso. Franklin. (IV.) 1.—

A ran y kö nyv ek : I. Gyermekmesék. II. Jézus csodái és példa­

beszédei. III. Csalavér róka kalandjai. Franklin. (I.) á —.50 Archibald Williams A modern technika nagy alkotásai. Angol

eredetije után átdolgozta Péter J. Franklin. (IV.) 8.—' --- Korunk találmányai. Az angol eredeti nyomán átdolgozta

Sándor Sz. U. o. (111. IV.) 8 . -

Aschenbrenner József. Arany könyv. G. Beléze után franciából.

Szent-István-Társ. (1. II.) 2.60

A te ch n ik a vívm ányai. Szerk. Klupáthy J., Hollós j. és Pfeifer I.

Athenaeum. Műv. K. I. k. (IV.) 24.—

Atzél János. Szomorú idők. Tört. elbeszélés. Stampfel. (I.) —.60 Augier és Sandeau, Poirier úr veje. Színmű Franki 0 . K. (IV.)—.40 Le gendre de M.Poirier. Magyar. Otrók M. Lampel (IV.) —.70 Avar Gyula. Névtelen hősök. Két tanító levelezése. Lampel.

K. K. (I.) 1.20

Avar Pál - Benedek M. Idegen költők. Lampel. K K. (IV.) 1.20 A világegyetem. írták: Cholnoky J. és Kövesligethy R. Athe­

naeum. Műv. K. III. kötet (8 oszt ) 24 — A Xa Xa barlangi lakat. Mesekönyv. Franklin. (I.) 1.—

Ez a mese egybe van kötve Szent Genovéva történetével. Ez utóbbi eltávolítandó.

*Az állatvilág pillanatnyi fényképekben. Képes díszmű. Lampel.

(1. II.) 20.—

Az élők világa. Szerk. Entz G. és Mágócsy-Dietz S. Athenaeum

Műv K. V kötet. (8. oszt) 24 —

Az iparos életből. Hasznos ismertetések az ifjúság számára.

Rigler J. (I.) —.40

Az öt világrész. Föld-, nép- és természetrajzi olvasmányok.

Rigler J. (I.) 1.20

Aldássy Antal. Pázmány P. élete. Lampel M. K. (III.) —.30 2*

Áldor Imre. A nagy Napóleon császár története. Franklin. T. K.

(III.) —.80

— — Az 1848—49-ki szabadságharc története. U. o.T. K.(IV.)—.80 --- Dósa György. U. o. T. K. (II. IV.) — 80 --- XII. Károly svéd király. U. o. T. K. (III.) —.80 --- Karthágó vagy egy világváros története. U. o. T. K. (II.)—.80

— - Kolumbus Kristóf. U. o. T. K. (III.) —.80 --- Nagy Péter, a minden oroszok cárja. U. o. T. K. (III.)—.80

— — Mohammed élete. U. o. T. K. (III.) —.80 Ányos Pál versei. Bevezetéssel és jegyzetekkel kisérte Császár

Elemér. Franklin. (IV.) 4.50

B .

Babik József. Magyarok hazája költők dalaiban. Szent-István-

Társ. (III. IV.) 5.20

Badics Ferenc. Kisfaludy Károly élete. Stampfel. M. H. (III. IV.) —.40

— — Kurucvilág és kurucköltészet. Athenaeum. (III.) 1 .—

Bajza József költeményei. Franklin. 0 . K. (III. IV.) —.80

— — Válogatott munkái. Lampel. R. K. K. (IV.) 6 .- Baksay Sándor. A nagymama karácsonyja. A csudálatos történet.

Elbeszélések. Franklin. (III.)

Dáma. Történeti körkép. U. o. (III.) Gyalogösvény. Elbeszélések. U. o. (III. IV.)

2

,

3.20 3 . -

— — Jobb kezem. Ispéró. Patak banya. Elbeszélések. U. o. (IV.) 3.—

— — Pusztai találkozás. Elbeszélés. U. o. (III.) 3 .—

— — Szederindák. Elbeszélések. U. o. (III. IV.) 4.—

B alassa B álint válogatott költeményei. Lampel. M. K. (III. IV.) —.30 B alassa József. A magyar helyesírás szabályai. Franki. (I—IV.) —.40

— — A magyar nyelv a művelt közönség számára. Athén. (IV.) 2.40

— — Kazinczy és a nyelvújítás. Athenaeum. (IV.) —.50

*Balázs Sándor.Tükördarabok. Beszélygyiijtemény. Athén. (IV.) 4. — B állá Ignác. Edison. Singer és Wolfner. (IV.) 7 .—

*Ballagi A ladár. A magyar királyi testőrség története, különös tekintettel irodalmi működésére. Franklin. (IV.) 4.—

--- Frigyes porosz király. U. o. 0 . K. (IV.) —.40 B alog István. Ludas Matyi. Franklin. (III. IV.) 1.—

B alogh A rthur dr. Aikotmánytan. Stampfel. T Zs (III. IV.) —.70 B alogh Pál. A legnagyobb magyarról. Lampel. M. K. (IV.) —.30

— — Andrássy Gyula gróf U. o. M. K. (IV ) —.30 B a ra b á s Ábel. Goethe. Franklin. (8. oszt.) 2.50

— — Petőfi. U. o. (IV.) 4.—

— — Vas Gereben élete. U. o. (IV.) 4.—

B a ra b á s József dr. Népsz. egészségtan Stampfel. T. Zs. (III. IV.) 1.40 B arab á s Miklós emlékiratai. Franklin. O. K. (IV.) —.80

Ismertetésük az I. Kj. 19. számában.

B arfus E. Az elefántok földjén. Athenaeum (III.) 2.40

*B arna Ignác. A rómaiak satirájáról és satirairóiról. T. Akadémia.

(IV.) —.40

Barna-Kardos. Serdülők könyve. Révai-Testv. (II.) 4.—

Baróti Lajos. Ezer év. Képek a magyar nemzet történetéből.

Lampel. (II.) 3.60

Bartha József dr. Alexandriai sz. Katalin. Szt-Istv.-Társ. (IV.) —.70 --- A magyar művelődés története. Stampfel. T. Zs. (IV.) —.70

— — Esztétika. U. o. T Zs. (IIi.) — 70

— Magyar egyházi énekek a keresztény középkorból Athenaeum

(IV.) - . 5 0

--- Szemelvények a Margit legendából. Szent-Istv.-Társ. (IV.) — .80 B ácskay Emil. A meghódított föld. SingerésWolfner. F. K. (111.) - .60

— — A világpusztító. U. o. Ifj. R. (II. III.) 2.—

B álint Imre. Keleti képek. Franklin. (III.) 3.20 Nagyon érdekes és tanulságos munka. Ismertetése az I. Kj 29. számában.

B álint K ároly. Történelmi helynevek szótára. Szentgotthárd,

Wellisch. (II-IV .) - 60

Bán A ladár. A magyarok eredete. Athenaeum (IV) —.50

— — Áhítat szárnyain. Himnuszok és egyéb vallásos költemények.

Szent-István-Társ. (III.) 3.—

--- Az ezer tó országából. Öt finn elbeszélés. U o. Cs. R. (III. IV.)1.—

— — Balassa Bálint élete és költészete Szemelvényekkel Áthe-

naeum. (IV.) — .50

-- — Jósika Miklós élete és irói működése. — Eötvös József báró élete és költészete. Stampfel. N. N. K. (IV.) á —.40

—' - Kanteletár a finn népköltés gyöngyei. Lampel. (IV.) 2.40 Bánfi Ján o s. Egyszer volt, hol nem volt. Lampel. (I.) 6.—

--- Kegyetlen büntetés. - Pribék László. Történeti elbeszélések.

Stampfel. H. K. (I.) á —.60

— — Legszebb regefüzér. — Tündérek közt. Lampel. (I.) á 3.—

— — Magyar László utazásai és kalandjai. Révai-Testv. (III.) 6.—

— — Meseország. Athenaeum. (1.) 3.—

— - Pribék László. Stampfel. H. K. (II.) — .60

— — Regék és mesék. Lampel. K. K. (I.) —.60

— — Tündérország. Athenaeum. (I.) 3.—

*Bánóczi József. Révai Miklós élete és munkái. M.T. Akad. (IV.) 2.—

B árdócz Lajos. A felfedezések és találmányok története. Athe­

naeum. (III.) 5.—

B árso n y István. A rab király szabadon. Fantasztikus állatregény.

Singer és Wolfner. (I. II.) 5.—

— — Erdőn-mezőn. Rövidített kiadás az ifjúság számára. Athe­

naeum. (II. III.) 4.80

— — Jó az Isten. Elbeszélés. Singer és Wolfner. F. K. (I.) — 60

— — Magyar természeti és vadászképek. Athenaeum. (IV.) 13.—

— — Mulattató vadászrajzok, vidám kalandok és adomák gyűjte­

ménye. U. o. (II. III.) 8.—

— — Szabad ég alatt. Lampel. K. K. (II) — 60

— — Szabad ég alatt. Singer és Wolfner. (II.) 2.—

— — Szól a puska. Lampel. M. K. (II.) —.30

— — Vadásztörténetek U. o. M. K. ( I li) —.30

Bechstein összes meséi. Ford. Baróti Lajos. Athenaeum. (Eisler—

Rozsnyai.) (I.) 3.—

Ezek a mesék megérdemelnék, hogy új kiadásukról gondoskodjunk.

Becski L.-Amerikába és vissza. Lampel. M. K. (111.) —.30 Beecher Stowe. Tamás bátya kunyhója. Lampel. (I. II.) 5.60

— — Ugyanaz. Stampfel. —.60

Belloc Lujza. Pierre és Pierrette, a kis kéményseprők. A francia akadémiától koszoruzott elbeszélés. Athenaeum. (I. II.) 1.—

Megérdemelne egy új, díszes kiadást.

B e n e d e k E le k m u n k á i:

--- A magyar nép múltja és jelene. Két köt. Athenaeum. (IV.) 32.—

--- A magyar népköltés gyöngyei. U. o. (IV.) 6.—

— — A mesemondó. Elbeszélés. Singer és Wolfner. F. K. (I.) 1.80 --- Az aranyfeszület. Elbeszélés. Lampel K. K. ( I ) —.60 --- Az Athenaeum mesekönyvtára. 20 kötet. Athenaeum. (I.)

Egy-egy kötet ára 1.—

--- Budapesti gyermekek. Lampel. K. K. (I.) —.60 --- Csendes órák. Elmélkedés, hangulat. Athenaeum. (III.) 2.40 --- Csodalámpa. A világ legszebb meséi. U. o. (I.) 6 .—

— — Egy budapesti fiú naplójából. Lampel. K. K. (I.) —.60 --- Galambok. Elbeszélések. Athenaeum. (I. II.) 5.—

--- Hazánk története az ifjúság számára. U. o. (II. IV.) 8.—

--- Honszerző Árpád. Elbeszélések a honfoglalás idejéből.:

Lampel. (I. II.) 8.—

--- Huszár Anna. Athenaeum. (II.) 3.—

--- Katalin. Regény fiatal leányok számára. U. o. (III.) 6.—

--- Két gazdag ifjú története. Singer és Wolfner. (III.) 8.—

--- Két történet a tatárjárás idejéből. Lampel. K. K. (11.) —.60 --- Magyar fiú verses könyve. U. o. K. K. (í. II.) 1.20

— — Magyar leány verses könyve. U. o. K. K. (F. II.) 1.20 --- Magyar mese- és mondavilág. Öt kötet. Athén. (I.) á 6.—

--- Mesék és elbeszélések. Lampel. (I.) 5.60 --- Nagy magyarok élete. Tizenkét kötet. Athén. (III. IV.) á 1.50

1. Attila. Árpád. Szent István. Szent László. Könyves Kálmán.

IV. Béla. — II. Nagy Lajos. Hunyadi János. Mátyás király. — III. Werbőczy István. Zrínyi Miklós, a szigetvári hős. Tinódy Lantos Sebestyén. Balassa Bálint. Báthory István. — IV. Bocskay István. Bethlen Gábor. Pázmány Péter. Szenczi Molnár Albert.

Apáczai Csere János. — V. Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér.

Thököly Imre. — VI. II. Rákóczi Ferenc. Zágoni Mikes Kelemen.

— VII. Bessenyei György. Révay Miklós. Kazinczy F. Gvadányi József. — Vili. Csokonai Vitéz Mihály. Kisfaludy Sándor. Körösi Csorna Sándor. — IX. Berzsenyi Dániel. Kölcsey Ferenc. Kisfaludy Károly. Katona József. — X. Széchenyi István. — XI. Vörösmarty Mihály. Bolyai Farkas. Jósika Miklós báró. Batthyány Lajos gróf.

Kemény Zsigmond báró. — XII. Wesselényi Miklós. Fáy András.

B e n e d e k E le k m u n k á i;

--- Rügyfakadás. Elbeszélések fiatal leányok számára. Singer

és Wolfner. Ifj. K. (I.) 2.50

— — Szent Anna tavától a Czenktetőig. Lampel. K. K. (II.) 1.20

— — Széchenyi István. Athenaeum. (IV.) 1.20 --- Székely mesemondó. Lampel. (1. II.) 3.50

— —- Székely tündérország. Singer és Wolfner. (I.) 7. —

— — Szív könyve. Athenaeum. (II.) 4.—

--- Testamentum és hat levél. Singer és Wolfner. (III.) 1.60

— — Toldi Miklós. Arany János Toldija nyomán az ifjúság

számára. Lampel. (II.) 8.—

— — Többsincs királyfi. Magyar népmese 3 felvonásban. U. o.

K. K. (I.) 1.20

--- Történetek. U. o. K. K. (I.) —.60

— — Tündérmesék. Athenaeum. (I.) 2.40

— — Uzoni Margit. Regény fiatal leányok számára. Singer és

Wolfner. (II.) 7.—

--- Válogatott magyar népdalok az ifjus szám. Lampel K. K.(I.)—.60

— — Várhegyi Zoltán. Elbeszélés. U. o. K. K. (I.) —.60 --- Zsuzsika könyve, egy serdülő leány naplójából. Athén. (II.) 3.—

Beniczkyné Bajza Lenke. Leányok tükre. Híres magyar nők

élete. Lampel. (II. III.) 3.80

Beöthy Zsolt. A magyar irodalom történeti ismertetése. Két kötet.

Athenaeum. (IV.) Egy-egy kötetnek ára 5.—

— — A magyar irodalom kis tükre. U. o. (IV.) 3.—

— — A magyar szépprózai elbeszélés. M. T. Akadémia. (III. IV.) 2.—

--- Biró Márton. Regény. Pfeifer F. (IV.) 2.40

— — Horatius és Kazinczy. Franklin. (IV.) 1.20

— — írói arcképek. Két füzet. Lampel. M. K. (IV.) — .60 --- Jókai Mór emlékezete. U. o. M. K. (IV.) —.30 --- Költők és hősök. U. o. M. K. (IV.) —.30

— — Mikes leveles könyve. U. o. M. K. (III.) —.30

— — Ráskai Lea. Költői beszély. Révai-Testv. (III.) 2.—

— — Széchenyi és a magyar költészet. Athenaeum. Isk. K. (IV.) 1.20

— — Wesselényi Miklós báró. Lampel. M. K. (IV.) —.30

— — Vörösmarty Mihály. Athenaeum. (IV.) - .40 Beöthy Zsolt és Badics Ferenc. A magyar irodalom története.

Két kötet. Athenaeum. (IV.) 48.—

Bérezik Árpád. Himfy dalai. Vígjáték. Franklin. O. K. (III. IV.) —.60 --- Ügyetlen udvarló. Lampel. M. K. (IV.) —.30 Berget. Utazás a levegőben. Természett.-Társ. (IV.) 3.50 Bernt Lie. Diáktörténetek. Kalandok a fjordok földjén. Ford.

Tábori R. Lampel. (11.) 3.80

Bért Pál—Simonyi Jenő. Afrikai utazások. Athenaeum. (III.) 3.—

— — Ázsiai és ausztráliai utazások. U. o. (III.) 3.—

— — Sarkvidéki és amerikai utazások. U. o. (III.) 3.—

Berthe. Jézus Krisztus élete, szenvedése és győzelme. Ford.

Szeghy Ernő dr. Szent-István-Társ. (II. III.) 6.—

Berzeviczy Albert. Italia. Útirajzok és tanulmányok. Második

bővített kiadás. Franklin. (IV.) 12.—

--- Magyar utazók Olaszországban. Lampel. M. K. (iír.) —.30

— — Széchenyi István gróf. U. o. M. K. (iV.) —.60 Berzsenyi Dániel ódái. Magyar. Versényi Gy. Franklin. J. I. (III.) 1.—

--- Válogatott művei. Váczy J. Athenaeum. (IV.) 1.80

— — Válogatott versei. Lampel. M. K. (II. III.) — .30 Bécsi képes krónika, A. Lampel. M. K. (IV.) —.30 Békési Gyula. Római és hún-magyar mondák. Két füzet.

Franklin. (I.) —.80

Béla Henrik. A kis herceg. Singer és Wolfner. F. K. (I.) — .60 Béla király névtelen jegyzőjének könyve. Lampel. M. K. (II.) —.30 Bérczy Károly. A gyógyult seb. Beszély. Franklin. O. K. (III.) —.40 Bisi Albini.Grazia fia.Olaszból ford. Erődi Béla. Lampel. (III. IV.) 4.—

Boccardo Jeromos. A föld és fokozatos meghódítása. Athe­

naeum. (III.) 5.—

Bőd Péter. Perikies. Élet-és jellemrajz Athéné fénykorából. Franklin.

T. K. (II. III.) —.80

Bodenstedt Fr. Shakespere élete és müvei. Franki. 0 . K. (IV.) — .40 Bodnár Gáspár. A mi népünk. Egyszerű történetek a falusi tűz­

helyekről. Franklin. (IV.) 3.—

Bodnár Zsigmond. A magyar irodalom története. Két köt. (IV.) 17.—

Bodonyi Nándor. A kistornyai lelkész. Elbeszélés. Singer és

Wolfner. F. K. (I.) —.60

--- Matyi meg Kati. Elbeszélés. U. o. F. K. (IA —.60 --- Szegény ember dolga. Elbeszélés. U. o. F. K. (I.) —.60 Bodrogi Lajos. A regélő tulipán. Regék és mesék. Átdolgozta

Kardos P. Franklin. (I.) 2.80

Bogisich Mihály. A kér. egyház ősi zenéje az apostolok korától a németalföldi zeneköltészet megalapításáig. Eger, Szol-

csányi. (IV.) 8.—

Boileau. A költészetről. Tanköltemény négy énekben. Ford. Erdélyi J.

Franklin. 0 . K. (III) —.40

L' Art poétique. Paris. Hadi ette. Fr. —.40 Boissier G. Cicero és barátjai. Ford. Csiky K. M.T. Akadémia.(III.)3.80 --- Virgil. Ford. Végh A. Franklin 0 . K (IV.) —.40 Bokor Malvin. A Szirányi család. Regény az ifjúság számára.

Szent-István-Társ. (III.) 5.—

— — Két világ. Regény. U o. (II.) 4.—

Honfiúiból szemelvények. Császár M. Lampel. M. K. (IV.) —.30 Bonnet j . A marmoestraati ültetvényes. — A sziklás hegyvidék gyarmatosai. — A vadonban. — Az aranykeresők. — Az elefántvadászok. — Jánossy Pál, a drótos tót. — Jáva pálmás partvidékein. Stampfel. (L). Egy-egy kötet ára —.60 Boros Gábor. 300 Ezópus mese. Lampel. (I.) 4.—

Boros Rudolf dr. Stilisma. Stampfel. T. Zs. (III. IV.) 1.40 Boross Mihály. Boldogháza. Zschokke után. Franklin. (II.) 1.20

Borúra derű vagy az 1867-ki kiegyezés története. Szent-István-

Társ. (II.) —.12

Botka József. Utazás egy más világrész felé. Stampfel. (II.) 1.20 Bougaud E. Szent Mónika élete. Szent-István-Társ. (1. 11.) 6.—

Boyesen, Stoekton és Andrews. Elfrida és egyéb amerikai elbeszélések. Angolból ford. Schöpflin Aladár. Franki. (ÍV.) 3.—

Bozóky Endre dr. Meteorologia. Stampfel. T. Zs. (IV.) —.70 Böngérfi János. A vitéz kuruc ezredes. Stampfel. H. K. (II.) —.60 --- - Harc a szabadságért. Öreg honvéd elbeszélése. Athenaeuni.

(III. IV.) ‘ " 6.—

— — Hűn mondák. Stampfel. Ifj. K. Szerk, dr. Szemák 1.(1. II.) 2.—

— — Kornyáti Békés Gáspár, a nagy államférfiú. Történeti

elbeszélés. Athenaeum. (II.) 3.—

— -Magyar mondák és történetek. Stampfel. Ifj. K. Szerkeszti

dr. Szemák I. (I. II.) 2.—

--- Szilágyi Mihály és Hajmási László históriája. Ifj, Nagel O

(II.) - . 1 0

Brackel F. A mülovas leánya Ford. Rada I. dr. Három kötet.

Szent-Istv.-Társ. Cs. R. (IV.) 3 —

Brankovics György. A magyar szabadságharc története, Franklin.

(IV.) 6.—

■Brassey, Mrs. Utazás a „Napsugáron." Franklin. (II.) 4.80

*Brehm E. Alfréd. Az északi sarktól az egyenlítőig. Népszerű elő­

adások Ford. Geöcze S. és Paszlavszky I. Természeti. Társ.

(III.) 10.—

Brodárics históriája a mohácsi vészről. Lampel. M. K. (IV.) —.30 Bródy Sándor. A medvék országában. Elbeszélés. Jókai M.

„Egész az északi pólusig" című munkája az ifjúság számára átalakítva. Singer és Wolfner. F. K. (III.) 1.80 --- A rózsák szigete. Jókai M. „Az arany ember" regényéből

az ifjúság számára átalakítva. U. o. (III.) 3.20

— — Az egri diákok. Két magyar Robinson kalandjai. U. o. Ifj.

K. (I. II.) , 2.50

--- Diákok regénye. Jókai M. „És mégis mozog a föld" című munkája a serdiiltebb ifjúság számára átalakítva. U. o. (III.) 6.—

— — Ráby Mátyás viszontagságai. Jókai M. Rab Ráby regénye az ifjúság számára átalakítva. U. o. (III.) 5.—

Brózik Károly. Kolumbus Kristóf. Amerika fölfedezése. Lampel.

(III.) 4.80

— — Középkori ázsiai utazók: I. Rubruquis. Utam Tatárország­

ban. II. Marco Polo könyve. Franklin. (III.) 2 .—

Buíwer E. G. Éj és virradat. Révai-Testv. KI. R. (IV.) 8.—

— — Pompéji utolsó napjai. Regény. A magyar ifjúság számára átdolgozott kiadás. Szent-István-Társ. (III.) 2.40

— — Más kiadás. Franklin. 4.—

Buol M. A Mária-kép. Elbeszélések. Ford. Sziklay J. Szent-István-

Társ. Cs. R. (III.) L —

Burnett F. H. A kis lord. Ford. Kárpáti J. Singer és Wolfner.

(II.) 2.40

— — Más kiadás. Révai-Testv. 5.—

— — Ugyanaz. Athenaeum. 2,40

— — Sárika története. Elbeszélés. Révai-Testv. (I.) 3.—

Büttner Júlia. A méltóságos asszony emberei. Regény. Szent-

István-Társ. Cs. R. (III. IV.) 1.—

— — Az elveszett aranyvirág. U. o. (II.) 1.80

— — Az édes mostoha. Elbeszélés. U. o. (II.) 2.—

— — Kedves történetek. Fiatal leányok számára. U. o. (I.) 2.—

A „Kedves történetek" igazán kedves kis apróságok, mint kedvesek és szeretetreméltók azok, akik bennök szerepelnek. Büttner Juli a ifjúsági munkáit nem kell különösen ajánlani. Ismerik és olvassák azokat mindenütt, külö­

nösen a leányiskolákban. Ezeket a bájos történeteket is fiatal leányoknak szánta az Írónő, mert hisz az ő életükből merítette tárgyukat és mint többi munkáit, ezeket a kis történeteket is nemes felfogással, finom érzékkel és meleg szeretettel irta meg, mely bizonyára meleg visszhangra fog találni minden nemes gondolkozásu fiatal leány szivében.

--- Úgy, amint volt. Elbeszélések. U. o. Cs. R. (III.) 1.—

Büttner Lina, Amit a csillagok látnak. Szent-István-Társ. (I. II.) 1.40

— — Az ősi földért. Elbeszélés az ifjúság számára. U. o. (II.) 5.—

Az Urmándyak kincse. Regény fiatal leányok számára.

Athenaeum. (IIU IV.) 6 —

Behatóan ismerteti az I. Kj. 9. száma.

--- Egy rút kis leány története és egyéb elbeszélések. Franklin.

(II. III.) 3.60

— — Juliánka. Elbeszélés. Szent-István-Társ. (II.) 1.60

— — Nagy véteknek nagy az ára. Elbeszélés, U. o. (I.) —.06

— — Öt évi találkozó. Elbeszélés. U. o. (II.) 2,—

--- Szabadság földön, égen. Franklin. (I.) 3.—

— — Testvérek vagyunk. Szent-István-Társ. (II.) 2.—

C.

Calderon. Az állhatatos fejedelem. Ford. Greguss Gy. és Győry V.

Athenaeum. (IV.) 2.—

— — Az élet álom. Ford. Győry V. U. o. (IV.) 2.—

Camoens. Luziáda. Ford. Greguss Gy. Athenaeum. (III.) 6.—

Campe J. H. Az ifjabbik Robinson. Stampfel. (I.) 3.20

— — Más kiadás. Átdolgozta Gaal M. Franklin 1.—

Castelnuovo E. Küzdelmek. Olaszból ford. Hrabovszky J. Szent-

István-Társ. Cs. R. (IV.) 2.—

Cervantes. Don Quijote de la Mancha. Az ifjúság számára át­

dolgozta Radó A. Lampel. dl.) 5.60

— — Más kiadás Győry V. fordítása alapján átdolgozta Eluszár V.

Athenaeum. (III.) 2.40