A MAGYAR MŰVELŐDÉS KÁLVÁRIÁJA

Teljes szövegt

(1)A MAGYAR MŰVELŐDÉS KÁLVÁRIÁJA AZ ELSZAKÍTOTT TERÜLETEKEN 1918-1928. ÍRTA:. DR OLAY FERENC. ELŐSZÓVAL ELLÁTTA:. G róf. APPONYI ALBERT. BUDAPEST, 1930 A MAGYAR. NEMZETI. SZÖVETSÉG. KIADÁSA.

(2) mm’**.

(3)

(4) A MAGYAR MŰVELŐDÉS KÁLVÁRIÁJA AZ ELSZAKÍTOTT TERÜLETEKEN. 1918-1928. NÉPSZABADSÁG KÖNYVTÁRA.

(5)

(6) A MAGYAR MŰVELŐDÉS KÁLVÁRIÁJA AZ ELSZAKÍTOTT TERÜLETEKEN 1918-1928. ÍRTA:. DR OLAY FERENC ELŐSZÓVAL ELLÁTTA :. G róf. APPONYI ALBERT *. A MAGYAR KULTÚRA VÁLSÁGOS ÉVEI 1918-1927 MÁSODIK ÁTDOLGOZOTT ÉS BŐVÍTETT KIADÁSA. B U D A PEST, 1930 A MAGYAR NEMZETI S Z Ö V E T S É G K I A D ÁS A.. NÉPSZABADSÁG KÖNYVTÁRA.

(7) Hornyánszky Viktor R.-T. magy. kir. udvari könyvnyomda Budapest. 87.082.

(8) ELŐSZÓ legnagyobb örömmel teszek eleget annak a fel hívásnak, hogy dr. Olay Ferenc „A magyar kul túra válságos évei“ című könyvének újabb kiadásához az előszót írjam. Ez a könyv valóban megérdemli a má sodik kiadást, méltó arra, hogy minden magyar ember annak tartalmáról tudomást vegyen és azáltal tisztán lássa faji fennállásunk veszélyeit. Arról van benne szó, hogy miként irányul a mi rovásunkra megnagyobbodott szomszéd államok politikája, céltudatosan és következe tesen, a tőlünk elszakított magyarságnak, fajunk szám beli ereje egyharmad részének, kultúrái megsemmisíté sére. Kezdődik ez az actió már a népiskolánál, de súly pontját a magasabb műveltséget közvetítő és előmozdító tanügyi és egyéb kulturális intézmények üldözésében leli, mert közvetlen célja a magyar intelligenczia gyengí tése, a magyar nép természetes vezetőinek megtizedelése. A rendszer, mely ezt a czélt szolgálja, a legteljesebben a román politikában jut kifejezésre. A Romániának jutott részekben van az elszakított magyarságnak legnagyobb contingense; román uralom alá jutott Erdély, ez a régi magyar kultúrterület; ott foly az actió a legnagyobb rendszerességgel. Eszközei könnyen áttekinthetők. Az a földbirtokreform, a melynek erdélyi kiadása teljes ön-. A.

(9) ö. kény gyakorlását engedi az illetékes hatóságoknak, le hetővé tette mindazoknak a többnyire földbirtokba fek tetett nagy kulturális alapítványoknak elkobzását, me lyekben éppen Erdély bővelkedett és amelyeken egy va lóban kifejlett és nagyszerű eredményeket mutatott kultúrélet nyugodott. Sehol Nagy-Magyarországon nincs annyi magánalapítvány tanügyi célokra, úgy katholikus, mint református vagy unitárius, mint Erdélyben, az azokból fenntartott intézmények évszázados hírneve pe dig messzi az ország határán kívül terjesztett fényt, a tudományosság minden ágában kerültek ki ezekből világ hírű tudósok, az országban pedig magas körvonalú szel lemi életet fejlesztettek. Most fennállásuk anyagi gyöke reit vágta el a sociálisnak hirdetett, de ott igazán főleg politikai irányú földbirtok-reform. Hogy meddig állhat fenn az, ami belőlük maradt, azt csak a jó isten tudja; mert ugyanaz a földbirtok-reform elapasztotta az áldozatkészség forrásait is, amelytől pótlásra lehetne várni. A magyar intelligencia tehetős része maga is vagyonilag tönkre van téve; hiába akarna áldozni: nincs miből. Ami pedig mégis fennáll mint magyar középfokú tanintézet, azt többnyire magán intézetté devalválták, úgy hogy nö vendékei csak egy idegen, román vizsgáló bizottság előtt tehetnek le vizsgát, mely a főiskolára nyit utat; ennél a vizsgánál pedig a tanulók 70—90%-át elbuktatják, úgy hogy a serdülő magyar intelligentia előtt el van zárva a boldogulás útja. Joggal lehet tehát a magyar intelligentia válságáról beszélni, vagy legalább a magyar intelligentia egy har madának végveszélyéről. Eddig testvéreink hősies ki-.

(10) 7. tartással állják meg helyüket, bár minden segítségtől el vágja őket az a kulturális vesztegzár, melyet magyarországi könyvek, folyóiratok, tudományos értekezések bevitele ellen az utód-államok emeltek. Ez a vesztegzár valóságos európai kultúrbotrány számba megy; fel is emeltük ellene szavunkat a Nemzetek Szövetségénél* melynek egy nagyhangzású névvel ellátott osztálya van: ,, a Szellemi együttműködés4' osztálya. Ebben az osztály ban akadt is visszhangja panaszunknak, de a politikusok azután elgáncsolták az ott történt megállapításoknak minden eredményét. Ez többnyire így megy, mikor ró lunk van szó; mert a mérvadó tényezők előtt még mindig „ellenség'4vagyunk. Egyelőre tehát nem tehetünk sokat a határainkon kívül dúló magyar kultrírválság enyhítésére és testvé reinknek más reménysugárt alig nyújthatunk, mint azt, amely mindenkori törhetlen kitartással van összekötve. Mi soha nem szűnő érdeklődéssel kísérjük küzdelmüket és soha bele nem fáradunk abba, hogy a művelt világ figyelmét erre felhívjuk. Kitartásunk azt jelenti, hogy töretlen erőben akarjuk bevárni azt a nekünk kedvezőbb kialakulását a világhelyzetnek, melyet a mi munkánk csak nagyon lassan tud előbbre vinni, de a mely ma még passiv tényezők előretörése folytán, a mint erre a törté nelem lapjain számos példa van, minden pillanatban előállhat és melynek kihasználására készen kell álla mink. Ügy, a mint van, örökké nem tarthat; ennek látása dereng a köztudatban, ott is, ahol legkevésbbé hisszük, a hol azt nyíltan még nem akarják elismerni. A világpoli tikai bölcsesség abban állana, hogy a szükséges vissza.

(11) 8. térést az igazságosság és észszerűség útjára a józan be látás eszközölje és az újabb katasztrófák kényszerítsék azt ki, újabb rombolásokon keresztül, melyekből, lehet-e valamit fölépíteni, nagyon is kétséges. Bízzunk a jóságos Istenben, de egyúttal tegyük meg kötelességünket. Gyöngyösapáti, 1929 november havában. Apponyi Albert..

(12) ELŐSZÓ AZ ELSŐ KIADÁSHOZ. trianoni bék ed ik tátum az ezeréves, szervesen egységes M agyarország területéből k é th a rm a d részt és lakosságából három ötöd részt — köztük h áro m és fél m illió m ag y art — a leg nagyobb önkényességgel szakított ki és ezt a h atalm as területet és a ra jta élő tizen h áro m m illió lelket — a nélkül, hogy a lak o s ságot m egkérdezték volna -— négy különböző állam : Ném etAusztria, Csehország, R um ánia és Szerbia között osztotta szét. M intha ennek az esztelen és gonosz cselekedetnek, a nem zetiségi elv és önrendelkezési jog em e d u rv a legázolásának v árh ató súlyos következm ényeitől m aguk a békeszerződések alkotói is m eg riad tak volna, az ébredező lelk iism eretfu rd alás elaltatásá ra bizonyos rendelkezéseket vettek fel a békeszerződésekbe, am elyeknek azt a hiv atást szánták, hogy m egvédjék az idegen u ra lo m n a k kiszolgál tato tt nem zeti kisebbségeket az új im perium elnyom ó és m e g sem m isítő törekvéseivel szem ben. M intha to m p ítan i a k a rtá k volna a p réd áu l odadobott m illióknak jajveszékelő tiltak o zását a k arthagói béke könyörtelen kegyetlensége ellen és m in th a m egnyug tatni p ró b álták volna egy ezeréves, szilárd állam i lét ism ert és m egszokott keretéből erőszakosan k irag a d o tt és bizonytalan, új viszonyok közé taszított em berek m illióit; m egcsillogtatták elő t tü k a nem zetközileg biztosított kisebbségi védelem biztató p a l ládium át. E rendelkezések elvileg valóban biztosítják az idegen u r a lom alá k e rü lt kisebbségek részére — többek között — a polgári és politikai jogok egyenlő élvezését, a vallás szabad gyakorlatát, bárm ely nyelv szab ad h asz n álatát a m agán, üzleti, vallási élet ben és a sajtó b an , az iskolák és nevelőintézetek autonóm létes’tését, illetve azok au tonóm fe n n ta rtá sá t és pedig szabad nyelv-. A.

(13) 10 h aszn álattal, v alam int szabad vallásgyakorlattal, s biztosítanak végül a kisebbségek k u ltu rális céljaira m egfelelő részesedést az állam i bevételekből. Ezzel a békeszerződések m egterem tői az utó d állam o k b a bekebelezett nem zeti kisebbségek k u ltu rális és vallási életének teljes zav artalanságát, szabad fejlődésének leh ető ségét a jövőre is fe n n ta rta n i k ív án ták és kifejezetten e feltételek m ellett ju tta ttá k e h a talm as területeket C sehországnak, Szerbiá nak és R u m án ián ak . A békekötések óta im m á r hét esztendő telt el, próbaköve an n ak , hogy v ájjo n a békekötéseket helyes és szilárd alapra, avagy az ö n kény fu tó h o m o k jára építették-e, — hogy vájjon az abban foglalt és nem zetközileg biztosított védő rendelkezések világosan kifejezett ren d eltetésü knek csakugyan m egfeleltek-e vagy sem és tényleg védelm et n y ujtottak-e, békét, m egnyugvást és beletörő dést terem tettek -e am a m indent felforgató nagy állam jogi válto zásokba, am elyeket a békekonferencia türelm es zöldasztalánál oly kö nnyedén, az érdekeltek m eghallgatásának kikapcsolásával, Cle m enceau és társai, ezek a vakm erő állam felforgatók, elhatározták. E rre a feleletet, a lelketfelháborító, döbbenetes választ m eg ad ja ez a k önyv a tények és rideg valóságok leplezetlen felsora koztatásával. É lén k b e tá rja a szom orú és rettentő képet: elszakí tott m ag y ar véreink kétségbeesett, hősies, de a legtöbbször h iá b a való küzdelm ét nyelvük, ősi nagy k u ltú rá ju k és vallásuk védel m ében az u tó d állam o k balkáni erkölcsű, k u ltú rát, em beriességet, jogot és nem zetközi kötelezettséget nem ism erő és nem respektáló, egyenesen véreink m egsem m isítésére törő h a d já ra tá v a l szemben. Es szem ünk elé vetíti a m eggyötörtetésnek, a letiportságnak, a m egalázottságnak, a testi és lelki szenvedéseknek szívfacsaró, vé get nem érő k á lv áriáját, am ely osztályrészül ju to tt elszakított vérein k n ek . L ehetetlen, hogy C sonka-M agyarország nyolcm illiónyi m a gyarsága meg ne h allja az elszakított területek ezeréves m agyar k u ltú rá já ra zu h an ó fejszecsapásokat, ősi iskolai és egyházi intéz m ényeinek ro b ajló összeom lását és fel ne ism erje azt a roppanl veszedelm et, am elyet ezeknek az évszázadokon át felhalm ozódott nagy, m ag y ar m orális és k u ltu rális kincseknek elpusztítása jelent reá nézve politikai, nem zeti, k u ltu rális és vallási szem pontból eg y arán t. Aki m ag y ar em ber ezt a könyvet olvassa, an n ak fülébe.

(14) 11 zúg a m ag y ar végek p u sztu lásán ak állan d ó an kongó vészharangja, riasztó figyelm eztetésül, hogy cselekednünk, meg kell ten n ü n k m indent, szorongatott véreink m egm entésére, am íg nem késő, am íg a m ag y ar nyelvet és k u ltú rá t b a rb á r kezek teljesen ki nem irtják az elszakított N yugaton. É szakon, Keleten és Délen. E n n ek a könyvnek azonban nem csak m ag y aru l, de a nagy nyugati nyelveken is meg kell jelennie. H add olvassák a m űvelt nem zetek fiai, hogy tulajd o n k ép en m it is m űveltek azok az országalapító ny u g ati állam férfiak, akik T rian o n b a n szétrom bol tak egy ezeréves nagy kultúrországot, N yugatnak elism ert védő b ásty áját és helyébe tették a b a rb á r k u ltú rátlan ság n a k , a balk án szellem ek rom bolva pusztító u ra lm á t. V ájjon tisztáb an voltak-e, hogy m it cselekszenek, v ájjon ezt ak a rh a ttá k -e T rian o n rövidlátó bölcsei — ezt a kérd ést szegzi neki m inden m űvelt olvasónak e könyvnek v alam ennyi lap ja. M inden bizo n n y al nem a k a rh a ttá k ezt a nagy ny u g ati állam ok vezető politikusai, hiszen a nyugati nem zetek a századok folyam án an n y i vér- és anyagi áldozatot ho ztak a m űveltség, a nyugati civilizáció védelm ére és to v á b b terjesztésére. H iszen az utolsó évszázadnak tö rtén ete nem egyéb, m in t a nyugati k u ltú ra tu d ato s és d iadalm as előrevitele m ind az öt világrészbe. K izárt dolog tehát, hogy a békét m egalkotó n y u gati állam férfiak tu d ato san a k a rh a ttá k volna a nyugati k u ltú ra h a tá rá n lévő m ag y ar őrállom ások kiszolgáltatását és elp u sztítá sát éppen azok által, akiknek k u ltu rális m eghódítása és a nyugati erkölcsnek és szellem nek szín v o n alára em elése volt egyenesen felad ata a tö rtén eti M agyarországnak. Ez a könyv döröm bölni fog m inden m ag y ar em ber és egy ben m inden m űvelt külföldi olvasó lelkiism eretének a jta já n és m esszehangzó h ird ető je lesz an n ak , hogy az a k u ltu rális és e r kölcsi szégyenfolt, a nyugati civilizáció nagy elveinek és eszm éi nek az a cinikus m egcsúfolása, am elyet T rian o n m inden jóérzésű em ber szem ében jelent, soká nem m a ra d h a t meg, ha E u ró p a to v áb b ra is E u ró p a a k a r m a ra d n i és nem a k a rja m egtagadni év százados nem es trad ícióit és rendeltetését. B udapest, 1927 szeptem ber hav áb an . Búró P erényi Z sigm ond, a Magyar Nemzeti Szövetség Országos elnöke..

(15) Hiszek Hiszek Hiszek Hiszek. egy Istenben, egy Hazában, egy isteni Örök Igazságban; Magyarország feltámadásában. Ámen!.

(16) I ,. Bevezetés. A trianoni békeszerződés megalkotása és előz ményei. — Wilson és 14 pontja. — Magyarország felosztása. — A kisebbségi szerződések. A Kárpátoktul le az Al-Dunáig Egy bősz üvöltés, egg vad zivatart Szétszórt hajával, véres homlokával Áll a viharban maga a magyar! (Petőfi, 1823— 1849.). m időn nagy h a rc u n k a fegyverletétellel véget ért és m eg in d u lta k a súlyosan vérző ország ellen nagyhirtelenében láb ra k ap o tt szom szédaink: e szo ro n g attatásu n k b an a rem énység nek egy h alv án y su g ara m égis világított felénk tú l az Ó ceánról, a w ashingtoni G apitolium ról. Ez a rem énysugár, az É szak am erik ai E gyesült-Á llam ok n ak a v ilágháborúba tö rtén t beavatkozása u tán , 1918. évi ja n u á r hó 8-án, W ilson (1856— 1924.) köztársasági elnök által a háb o rú befejezésére és a m éltányos béke m egvalósítására szabatosan m eg állap íto tt és elhangzott p ro g ram m : a 14 pont volt. E pontok a következők: 1. Minden békeszerződés nyilvános legyen és nyilvánosan jöjjön létre, ne legyenek többé titkos szerződések és megállapodások, hanem a diplomácia mindig nyíltan és az egész világ színe előtt dolgozzék. 2. A tengeri hajózás teljes szabadsága a területi vizeken kívül béké ben is, háborúban is, kivévén ama tengereket, amelyeket nemzetközi szerző dések végrehajtása végett egészen vagy részben elzártak. 3. Minden gazdasági korlátozás lehető gyors megszüntetése és mind ama nemzetek kereskedelmi viszonyának egyenlősége, amelyek csatlakoznak a békéhez és egyesülnek megtartására..

(17) 14 4. Adjanak és kapjanak megfelelő biztosítékot arra, hogy a népek fegyverkezését a belső biztonsággal megegyező mérték, legkisebb fokára szállítják le. 5. Az összes gyarmati követelések szabad, őszinte és teljesen pártatlan rendezése, amely azon alapul, hogy szigorúan követi azt az alapelvet, hogy az összes szuverenitási kérdések eldöntésekor az érdekelt lakosság érdekei nek kell, hogy ugyanannyi súlyuk legyen, mint a kormányok jogainak. 6. Az egész orosz terület kiürítése és az Oroszországot érintő összes kérdések oly módon való szabályozása, amely biztosítja a világ többi nem zeteinek legjobb és legszabadabb együttműködését arra, hogy Oroszország nak megfelelő alkalom nyíljék saját politikai fejlődése és nemzeti politikája dolgában függetlenül dönteni és biztosítsa Oroszország őszinte és barátságos fogadtatását a szakiad nemzetek társaságában oly törvények mellett, aminő ket ő maga kíván, sőt még annál is többet, hogy támogatást kapjon mind ahban, amire Oroszországnak szüksége van és amit maga kíván. Az a bá násmód, amelyben Oroszország testvérnemzetei részéről az elkövetkező hó napokban részesül, világos példája lesz az utóbbiak jóakaratának és annak, hogy saját érdekeik megkülönböztetésével tudnak-e megértést tanúsítani szorongatott helyzete iránt. 7. Az egész világ helyeselni fogja, hogy Belgiumot ki kell üríteni és ismét helyre kell állítani anélkül, hogy kísérlet történnék ama szuverénitás korlátozására, amelyet az összes többi szabad nemzetekkel egyetemben élvez. Csak ez a cselekedet az, amely alkalmas arra, hogy ismét helyre állítsa a nemzetek között való bizalmat ama törvények iránt, amelyeket ők maguk egymásközt való viszonyaik szabályozására megállapítottak. E kiengesztelődő magatartás nélkül a nemzetközi jog egész szervezete és ereje örök időkre csorbát szenvedne. 8. Fel kell szabadítani az egész francia területet és helyre kell állítani a megszállt részeket. Jóvá kell tenni azt az igazságtalanságot, amely Fran ciaországot 1871-ben Poroszország részéről az elszász-lolharingiai kérdésben érte és a világbékét közel ötven évig nyugtalanította, hogy a béke minden kinek érdekében biztosíttassék. 9. Az olasz határok kiigazításának világosan felismerhető nemzeti vonalak szerint kell megtörténnie. 10. Ausztria-Magyarország népeinek — amelyeknek helyét a nemze tek között megoltalmazni és biztosítani kívánjuk — a legelső alkalommal lehetővé kell tenni autonóm fejlődésüket. 11. Romániát, Szerbiát és Montenegrót ki kell üríteni és a megszállt területeket helyre kell állítani. Szerbiának szabad és biztos kijáratot kell adni a tengerhez. A különböző balkánállamok egymásközt való viszonyát barátságos megbeszélés útján nemzetiségi hovátartozásuk történelmileg meg adott vonalainak értelmében kell megállapítani. A különböző balkáni álla mok politikai és gazdasági függetlenségét és területi sérthetetlenségét garan ciák útján kel! megteremteni..

(18) 15 12. A jelenlegi Ozmán-birodalom török részének biztosítani kell a szuverenitás biztos élvezetét, de éppúgy kétségtelen biztosítékokat kell adni a most török uralom alatt élő többi nemzetiségeknek is, autonóm fejlődé sük feltétlen zavartalansága tekintetében. Szabad átjáróul meg kell nyitni a Dardanellákot az összes nemzetek hajói és kereskedelme számára, nemzet közi garanciák mellett. 13. Független lengyel államot kell biztosítani, amely magában foglalja a kétségtelenül lengyel lakosság-lakta területeket. Lengyelországnak szabad kijáratot kell adni a tengerhez és gazdasági függetlenségét és területi integ ritását nemzetközi szerződéssel kell biztosítani. 14. Meg kell teremteni a nemzetek általános szövetségét. Külön szer ződésekkel kell gondoskodni arról, hogy a nagy és kis államok politikai függetlensége és területi integritása kölcsönös garanciákkal biztosíttassák.1). A 14 p ont voltaképen csak összefoglalása volt azoknak az elveknek, am elyeket W ilson a h áb o rú céljaiként 1914-től kezdve kifejtett és szabatosan m egállapított. Nem zetek önrendelkező joga, tengerek szabadsága, fegyver kezések m egszüntetése, népszavazás, annexió és k árp ó tlás n é l kül való béke, a titkos diplom ácia m egszüntetése és a többi, m in d m egannyi feltételek a nagy és kicsiny nem zetek, győzők és legyőzöttek között levő különbségek m egszüntetésére: ezek W ilsonnak ünnepélyes és az egész világ előtt tett fogadalm ai, am elyek „m eg zavarták a lelkeket és m eggyöngítették az ellenállást", s am elyek alap ján és azokban bízva, tették le a fegyvert, több m int négy éves dicső küzdelem u tá n a központi h atalm ak . ,,W ilson elnök valam ennyi üzenetében m indig azt han g o z tatta, hogy ő igazságos békét ak ar, m egjelölte az ezt szolgáló fel tételeket is“ . M indenki aggodalom m al leste szavait: új világosság ként fényeskedett és m indenki bízott benne, nem csak azért, m ert az elnök nagy népet képviselt, hanem azért is, m ert a halál hatat m ás pusztítása közepette az élet nagy gondolatát jelentette." B ár W ilson üzeneteiben (— a 14 pont felállítása u tá n még több ízben nyilatkozott — ) „az am erik ai dem o krácia form ális kötelezettséget vállalt m agára nem csak az ellenséggel, hanem az egész világ v alam en n y i országával szem ben" s az ezekben foglalt elveket a nyugati h a ta lm a k lelkesedéssel elfogadták, mégis kese rű en kellett csalódniok a legyőzőiteknek és legkeserübben nek ü n k , *) *) Nitti: Nincs béke Európában. 37—39. oldal..

(19) 16 m ag y aro k n ak 1) ak ik a szépen prédikáló W ilsonban Messiás h e lyett A ntikrisztust találtu n k , s akiknek e nevet tö rtén elm ü n k leggyászosabb la p jaira kell feljegyeznünk, h a még oly becsületesek voltak is szán d ék ai.2) Itt jegyezzük meg, hogy a versaillesi béke előkészítésében Nittinek része nem volt, ellenben amikor 1919 július havában az olasz kormány veze tését átvette, első ténykedéséül annak aláírása volt esedékes, bár elődjétől, Sonninotól kérte ennek elintézését (Nitti: Európa tragédiája és Amerika). Egyébként egy fiatal román politikus, dr. Tilea Virgil, aki a béketár gyalások alkalmával Vajda-Vojvoda román miniszterelnök titkára volt, „Románia diplomáciai működése 1919 novembertől 1920 márciusig" című mun kájában bizonyítékokat szolgákat arra, hogy Olaszország javunkra kísé relt meg dolgozni.. A nnak ellenére, hogy a győztes állam ok m ind elfogadták W ilson elveit, m égis, am ik o r az elnök P árisb a érkezett, ú tját állta a h áb o rú alatt, sőt elvei kihirdetése u tán is — kötött sok titkos szerződés,3) am elyeknek következtében n ag yjában kész helyzetet talált. P ró b ált is ellene küzdeni, de csak lan y h án (ki véve, am ik o r am erik ai érdek — pl. K ínával, Ja p á n n a l került tárg y alásra) s m indig engedett C lém enceau (1841— 1929) h a tá ro zo ttság án ak és L loyd George rábeszélő tehetségének. De még tovább is m ent, m ikor h o zzájáru lt ahhoz, hogy a legyőzöttek ne vehessenek részt a béketanácskozásokon,4) h an e m az előzetes m eg h allg atásu k nélkül, távollétükben hozott ítélet kihirdetésénél lehessenek csak jelen. Mily m ag asan voltak felette ennek a m ódszernek a tö rté nelem egyéb béketárgyalásai! így pl. az 1814— 15. évi bécsi k o n gresszus a fran ciák a t, an n a k ellenére, hogy N apoléon felforgatta *) *) „Nehéz időkben a pesszimizmus mindig egészségesebb állapot és hasznosabb, mint az optimizmus." (G. Ferrero: Hogyan menthető meg Európa?) 2) Nitti: i. m. 6. old. 3) Lansing „A béketárgyalásokról" című könyvében felemlíti, hogy Wilson egyik pontja elítélte a titkos diplomáciát, ő maga azonban mindent titokban tárgyalt Parisban a győztes nagyhatalmak miniszterelnökeivel. Olyan béke lett belőle, amelyet a nagyhatalmak nemcsak az ellenségnek, hanem kisebb szövetségeseiknek is diktáltak. Titkosság és cselszövények bemocskolták — úgymond —• a párisi tárgyalásokat s ezek eredménye is csalás és cselszövény lett. 4) A legfelsőbb haditanács 1919 január 12-én kimondotta, hogy a békekonferencia ülésein csak az 5 győztes nagyhatalom, ú. m.: Franciaország, Nagybritannia, Olaszország, az Egyesült-Államok és Japán vehetnek részt..

(20) 17 egész E uró p át, m egsértett úgyszólván m inden u ralkodócsaládi és nem zeti érdeket, — nem csak hogy nem zárta ki a tárgyalásról, hanem T alley ran d (175-1— 1838), a fran ciák egyik legügyesebb dip lom atája, m ég nag y befolyást is gyakorolt a rra . És am ik o r látju k , hogy a paris-környéki békeszerződések diktátorai elsősorban a francia P o in caré és C lém enceau voltak, ak k o r rá kell m u tatn u n k , hogy volt idő, am ik o r hasonló esetben. Neuilly s/S. Château de Madrid, ahol a magyar békeküldöttség lakott.. éppen a fran ciák élesen gúnyos tiltakozással éltek az ily m ó d szer ellen. A spanyol örökösödési h áb o rú (1701— 14) folyam án ugyanis, am ikor a fran ciák ügye a lehető legrosszabbul állott és a h o lla n dusok a G ertruydenberg-hen 1710-ben fo ly tato tt tárgyalásokon — a helyzetet k ih aszn álv a — n ap ró l n a p ra súlyosabb és megalázóbb feltételeket szabtak a fran ciák n a k , XIV. L ajos k irá ly (1638— 1715) m egbízottja, Polignac abbé (1661— 1742), egy a lk a lom m al ezeket m o n d ta: „U raim , Önök úgy beszélnek, m int ak ik nem szokták m eg azt, hogy győzzenek! (M essieurs, vous parlez com m e des gens, qui ivêtes pas hab itu és à vaincre!) “ *) *) Dr. lialmay Elemér: A reviziós gondolat a világpolitikában.. ♦ 2.

(21) .. un des peuples les plus braves, les plus éloquents et les plus tenaces dont les annales du monde fassent mention.“ (Édouard Sayous: Histoire générale des Hongrois I. köt. II. old.). Az előzetesen tett án tán tn y ilatk o zato k és a h áb o rú szeren csés befejezésére so rsd ö n tő 1) am erik aiak elnökének ünnepélye sen k in y ilatk o ztato tt és elfogadott elvei sutbadobásával jöttek létre a szilárd n a k h itt európai civilizációt alap ja ib a n és m ég a h áb o rú b o rzalm ain ál is jo b b an m egrendítő békeszerződések, am elyek etikailag is bonckés alá vehető, kettős játék eredm ényei voltak egyrészt W ilsonnal, m ásrészt a legyőzött állam okkal szem ben, — hisz úgy az elnök részvételének a párisi konferencián, m int a fegyverletételnek a lap ja az a jogos m eggyőződés volt, hogy a kötendő békeszerződések a 14 p o n tb an foglalt s az ezeket foly tató lag követő elvi kijelentéseknek gyakorlati m egvalósítását fog já k jelen ten i.2) Az eredm ény pedig ez elvek sutbadobása volt a — Versailles, Saint-G erm ain-en-L aye, N euilly-sur-Seine, T rian o n és S èv re s3) nevekhez fűződő — békeszerződésekben.4) 1) Nitti: i. m. 32. oldal: „Az Egyesült-Államok beavatkozása nélkül az ántánt semmi esetre sem nyerte volna meg a háborút.'1 Victor L. Berger (megh. 1929.) wisconsini képviselő, az Egyesült-Álla mok alsóházában 1926. évi június hó 18-án tartott beszédében a párisi békeszerződéseket kíméletlen bírálat alá vette s többek között ezeket mondta: „A háborút a szövetkezett hatalmak érdekében mi döntöttük el. Beavatkozá sunk nélkül a háború eldöntetlenül végződött volna és Európa ma dolgoz nék .. .“ (Földes Béla: Amerika és a békeszerződések. Kelet népe. 1926 dec.). 2) Fuhrmann F.: Keynes közgazdasági kiadvánvai. (Külügyi Szemle 1923 I—II.) 3) Versaillesben 1919 június 28-án Németországnak, — Saint-Germainen-Laye-ban 1919 szeptember 10-én Ausztriának, — Neuilly-sur-Seine-ben 1919 november 27-én Bulgáriának, — Trianon-ban 1920 június 4-én Magyarországnak, —- és végül Sèvres-ben 1920 augusztus 10-én Törökországnak dik tálták a „békét". Utóbbi ország kedvező körülmények között megtagadta a szerződés aláírását, mire a jelentékenyen enyhített újabb szerződést Lausanneban 1923 július 24-én írta alá. *) Keynes „A béke gazdasági következményeiről" szoló munkájában azt mondja, hogy a vak szenvedély, a kapzsiság sugalmazta a varsuillesi békeszerződést, amely a Wilson-féle 14 pontban foglalt elvi kijelentéseknek nem megvalósítása, hanem megcsúfolása.* *.

(22) „ ... amit erő és hatalom eluesz, azt idő és kedvező szerencse ismét viszszahozhatják; de miről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz s mindig kétséges. Tűrni fog a nemzet, remélve a szebb jövendőt s bízva ügyé nek igazságában.'1 (Deák Ferenc (1803— 1876) második fölirati javaslata 1861. aug. 8.). M iután az ad o tt szóban bízva, a m ag át m egadó M agyarországot az ellenséges m egszállás leg b ru tálisab b an 5 részre (Ma gyarország, E rdély, Felvidék, Délvidék, Fium e) szak íto tta széjjel s a békeszerződés a la p já n azu tán 6-iknak A usztria, 7-iknek Len-. Versailles. A Grand-Trianon palota szárnya, ahol a magyar békeparancsot aláírták.. gyelország lépett a terü letü n k ö n osztozkodók közé, — és végig szenvedtük a győztesek által vérfagyasztó nyugalom m al, passzí van szem lélt K áro ly i-fo rrad alm at *) és K un Béla tan ác sk ö ztársa ságát,2) békét sóvárgó nem zetünk utolsó rem én y su g arát a w ilsoni elvek a la p já n összeült békekonferencia tü n tette el, az igazságot 1) 1918 november 1. — 1919 március 21. *) 1919 március 21. — 1919 augusztus 1. 2*.

(23) 20 láb b al tipró legszörnyűbb békeszerződéssel, am elynek alapvonása az engesztelhetetlenség, am ely m egtagadja az igazi élethez, az igazi szabadsághoz való jogot. A p árisi b ék ek onferencia ’) által M agyarországra nézve m eg állap íto tt békeszerződést a versaillesi G rand-Trianon p alo tá b an 1920. évi ja n u á r hó 15-én n y ú jto ttá k át a szövetségesek s azt M agyarország m eg h atalm azo ttai 1920. évi jú n iu s hó 4-én délután 4 óra 15 p erck o r írták alá.. A trianoni szerződéssel kapcsolatos főbb események: 1919 december 1. A Legfőbb Tanács a budapesti Amerikai Misszió útjá felszólítja a magyar kormányt, hogy kiküldötteit a béketárgyalásokra küldje Neuillybe. 1919 december 10. A kiküldöttek útnakindítását Paris megsürgeti. 1920 január 5. A magyar kiküldöttek elindulnak. 7-én érkezés Neuilly s/S., Château de Madridba. 1920 január 15. A békefeltételeket 15 napos határidővel átnyújtják. 1920 január 16. Gróf Apponyi Albert nagy beszéde francia, angol és olasz nyelven a békekonferencia előtt. 1920 január 18. A békedelegáció Budapestre indul. 1920 január 26. A magyar válasz határidejét február 12-éig hosszab bítják meg. 1920 február 9 A magyar delegáció ismét Neuillybe indul, ahová 12-én érkezik meg. 1920 március 31. A békedelegáció Budapestre visszatér. 1920 május 5. A magyar ellenjavaslatokat elutasílják és Millerand kí sérőlevelével a végleges békeszerződés szövegét átnyújtják s 10, majd újabb 10 napos határidőt tűznek ki a válaszadásra. 1920 május 16. A békedelegáció lemondását bejelenti Millerandnak, a Legfőbb Tanács elnökének, mert a békeszerződést elfogadhatatlannak találja. 1920 május 11. A magyar kormány a kényszerhelyzetből kifolyólag a szerződés aláírására nyilatkozatot tesz, de tiltakozik a népek önrendelkező jogának megsértése ellen. 1920 május 22. Millerand a békeszerződés aláírását június 4-re tűzi ki. 1920 június -í. Délután / 5 órakor a magyar megbízottak a versaillesi Grand-Trianon palotában a békeszerződést aláírják. 1920 október 26. Gróf C-sáky Imre külügyminiszter törvényjavaslatot terjeszt be a trianoni békeszerződés becikkelyezéséről. 3920 november 13. A békeszerződés megszavazása. 3921 július 26. Délután 6 órakor, Parisban, a francia külügyminiszté rium -Sajón d'Horloge“ nevű termében Jules Cambon elnöklete alatt megtörté-*) *) A békekonferencia 1919 január 18-án nyílt meg Versaillesben és 1919 május 7 én ért véget..

(24) nik a trianoni békeszerződésnek, valamint a hozzácsatolt jegyzőkönyveknek és nyilatkozatoknak kicserélési szertartása és az ú. n. életbelépés". ^{Mis en vigueur.) ( j ^, y m 1921 juhus 27. A békeszerződés mint 1921. évi XXXIII. t.-c. kihirdettetik és hatályba lép. (A törvény megszavazása és kihirdetése között azért telt el oly hosszú idő, mert három főhatalom ratifikálása volt az előfeltétel s ez csak 1921-ben következett be, miután a japánok ratifikálták a szerződést.). A trian o n i békeszerződés alap ján , am elyet az 1921 : XXXIII. t.-c.-be ik tattu k , ezeréves terü le tü n k 67'2% -a, népességünk 58 3 százaléka, illetve H orvát-Szlavonországok h ozzászám ításával te rü letü n k 71‘52% -a és népességünk 6 3 '5 6 % -a 1) m inden m egkér dezésünk n élkül k erü lt ellenséges u ra lm a k alá.2) A M agyar B irodalom területi és népességi m érlege az 1910. évi népszám lálás ad a ta i szerint a trian o n i békeparancs u tá n a következőképen alakul: Or s zá g. Terület. Népesség. km2. °/fl. N a g y -M a g y a ro r szá g ............................ 325.411. 100 00. 20,886.487. 100 00. Romániához csatolt terület .............. Jugoszláviához csatolt terület .. .. Cseh-Szlovákiához csatolt terület.. .. Ausztriához csatolt terület.................... Lengyelországhoz csatolt terület .. .. Olaszországhoz csatolt terület .. ... 102.181 63.572 62.366 4.022 583 21. 31’40 19-52 1917 1-24 0-18 001. 5,236.305 4,141.121 3,537.813 292.041 24.880 49.806. 25-07 19-82 16-91 1-40 012 0-24. 232.745 92.666. 7152 28-48. 13,281.966 7,604.521. 63 56 36-44. 282.870 190.204 92.666. 10000. Anyaország vesztesége........................... Maradt.......................................................... 67-2. 18,264.533 10,660.012. 10000 58-3. 32-8. 7,604.521. 41-7. Bosznia-Hercegovina elveszett............... 51.200. 10000. 1,900.000. 10000. N agy-M a g y a ro rszá g tó l e lc s a to lv a ö s s z e s e n : Csonka-Magyarországnak maradt : Magyarország HorvátSz. orsz. nélkül. száma. 0/0. ’) „Az 1920. évi népszámlálás demográfiai adatai.’* 4. oldal. (Az 1910. évi népszámlálás adatai alapján.) 2 „Csonka-Magyarország térképét megtekintve, elszörnyüködünk azon, hogy vannak emberek, akik azt hiszik, hogy a gondviselés őket azért küldte a földre, hogy államokat büntetésből megszüntessenek és újakat teremtsenek. Magyarország ezeréves állam, történelmi és földrajzi egység, évszázadok által összeforrasztva s belső vonzóerők által összetartva, amit sem fegyver, sem toll. máról holnapra fel nem bonthat.** (G. Ferrera: A béke tragédiája.).

(25) 22 A trian o n i békeparanccsal a győztesek m egszüntették a n y u gati k u ltú ra védelm ében évszázadokon át állan d ó an fegyverben állott és vérzett ország nem zeti, gazdasági, történelm i, földrajzi, term észetrajzi és k u ltu rális egységét, m elyről a tudós E lysée Reclus (1837— 1905) ism ételten m egállapította, hogy „L a H ongrie est la plus p a rfa ite unité géographique du m onde".1) CSEHSZLOVÁKIA. AUSZTRIA. ROMÁNIA A megcsonkított Magyarország.. A szorosan vett M agyarország 18-3 m illiónyi lakosságából közel 10 m illió volt a m ag y ar nem zetiségű, akik közül több m int 3 m illió k erü lt idegen u ra lm a k alá s ezáltal a békeszerződés al kotói — b á r m in t széliében hird ették , a nem zetiségi elv alapján állo ttak — az abszolút m agyar többségű M agyarországból három , ú j nem zetiségi állam ot, Cseh-Szlovákia, R om ánia és Jugoszlávia (ezek az ú. n. „u tódállam ok") létesítettek, am elyekben a m ag y ar ság tekintélyes szám ú kisebbséget alkot, te h á t az országot nem egy, de h áro m E lszász-L o th arin g iára osztották széjjel.2) ♦ *) De Reclus még mást is mondott: „Magyarország rendkívüli előnye, hogy szoros értelemben vett földrajzi egység. A magyar királyság földrajzi szempontból Európa egyik legösszefüggőbb területe. Bármint alakuljon is a középeurópai államok sorsa, bizonyos, hogy a magyarság mindig a legjelenté kenyebb szerepet fogja játszani a Kárpátok által körülvett óriási arénában. .. a magyar állam területén a magyar faj a legkiválóbb" 2) Payot: „Magyarország csodálatraméltó földrajzi egység, amelynek egyes részei összhangzatosan egymásra vannak utalva és nem szakíthatók el, az egész sérelme nélkül. . . Magyarország zárt egész és annak egyes részei, még ha az országot földarabolnák is, idővel önmaguktól csatlakoznának vissza a csonka törzshöz"..

(26) Óh, mily esés volt ez, jó hazafiaki Elestem akkor én, ti és mi mind, Míg véres ármány kérkedett felettünk. (Shakespeare. 1564— 1616.). A 10 m illiónyi m agyarság nem zeti egységének m egszünte tése m iatt elszakított testvéreink oly u ra lm a k alá ju to ttak , am e lyek a békeszerződéseknek k ijátszásáv al vagy n yílt m eg tag ad á sával, a m ag y ar szellemi élet elfo jtására törekszenek, hogy így. Versailles. A magyar küldöttség 1920 június 4.-én távozik a Grand-Trianonpalotából.. azo k at vagy idegen k u ltú rá ju k já rm a alá h ajtsák , vagy a m en n y i ben erre n em hajlan dók, a m űveletlenségbe visszataszítsák. Az ú j u ra lm a k m inden ténykedése a rra irán y u l, hogy a m ag y ar k u ltú ra alkotásait, intézm ényeit k iirtsák s így az érzelm i és szellemi közösség leghatalm asabb összekötő kap csait m eg lazítsák, sem m ivé tegyék..

(27) A trian o n i békeszerződés, m ini m á r em lítettük, a nem zeti ségi elvre való hivatkozással, az abszolút m ag y ar többségű M a gyarországból három új nem zetiségi állam ot — C seh-Szlovákia, R om ánia és Ju goszlávia 1) — létesített, am elyekben a m agyarság tekintélyes szám ú kisebbséget alkot (C sehszlovákiában kb. Ha a trianoni békét a győzőkre szabták volna.. 1.100.000, R o m án iáb an 1,700.000, Jugoszláviában 560.000, to váb b á N ém et-A usztriában — a Bécs és kö rn y ék én élő nagyszám ú m ag y arság o t nem szám ítva — az elszakított m ag y ar területen 26.000, végül F iú m é b an 6000 volt az elszakítás id ő p o n tjáb an a m ag y aro k szám a) .2)*) *) Saját adataik szerint 1921-ben: 1. Cseh-Szlovákia 13,604.080 főnyi lakosságából 8,759.186 cseh és szlovák, 4,844.894 pedig más nemzetiségű volt; 2. Ilománia 16,019.306 főnyi lakosságából 10,785.174 román és 5,234.132 más nemzetiségű; — végűi 3. Jugoszlávia 12,600.000 főnyi lakosságából 9,600.000 délszláv és 2,700.000 más nemzetiségű. (Sebess: Die neuen Agrardemokratien.) De ezen adatok kellő megvilágítása céljából nyomatékosan kell azt hangsú lyoznunk, hogy a délszláv gyűjtőnév alatt csak 4,600.000 a szerbek száma, míg 3,500.000 horvát és kb. 1,000.000 szlovén, az összlakosságból csak 6.000. 000,görög-keleti szerb vallású! A többi nemzetiségi kisebbség így oszlik meg: 600,000 német, 500.000 magyar, 500.000 bolgár, 500.000 albán, 300.000 török és a fennmaradó többi, más nemzetiségű. (Bajza József. Magyar Kül politika. 7/1927. szám.) 2) Dr. Buday László: Magyarország küzdelmes évei. 18. oldal..

(28) A békekonferencia a legyőzött állam o k ra (— kivéve N ém et országot — ) d ik tált szerződéseiben a kisebbségek védelm ét is fe l vette, belátva e kérdés nagy jelentőségét és fontosságát, am it azzal is k im u tato tt, hogy a szerződéseket a la p tö rvén yekn ek m o n d o tta ki. Ha a trianoni békét a győzőkre szabták volna.. Így a trian o n i szerződés szintén tarta lm az a C sonka-M agyarországon lakó kisebbségek védelm ére irán y u ló rendelkezéseket (54— 66. cikkek). Viszont m ár a békeszerződéseket megelőzően, a fő h atalm ak kü lö n kisebbségi szerződéseket kötöttek az ú j u tó d állam ok m indegyikével, am elyek közül m inket a C sehországgal és Szerbiával S aint-G erm ain-en-L ayeban 1919. évi szeptem ber hó 10-én és R om ániával P a risb a n 1919. évi decem ber hó 9-én kötött szerződések érd ekelnek.1) Az u tódállam ok (Csehország, Szerbia, Rom ánia) ezenfelül a trian o n i szerződés 44., 47. és 52. cikkeiben is kifejezetten elism e rik a n ag y h a ta lm a k k al kötött kisebbségi szerződések h a tá ly o s ságát. 12*S ) 1) Románia e szerződést 1920 augusztus 30-án ralifikálta és az 1920 szeptember 4-én lépett életbe. 2) E három állam 1920 nyarán a kisántánt néven ismert szövetségbe tömörült, melynek főcélja területük megvédése elsősorban Magyarországgal szemben.. S.

(29) 26 M ind a békeszerződések, m ind a n ag y h a ta lm a k és u tó d álla m ok kü lö n szerződései, a kisebbségi kérdést tárgyaló, m ajdnem szó szerint egyező feltételeket tarta lm az n ak , am elyek szerint az utó d állam o k és a legyőzöttek e rendelkezéseket a laptörvényekül ism erik el, am elyekkel sem m inem ű törvény, rendelet vagy h iv a talos intézkedés nem lesz ellentm odásban vagy ellentétben, hogy ezekkel szem b en sem m iféle törvény stb. nem hatályos s végül, hogy e szerző d ések a N em ze te k Szövetségének védelm e alá h e lyeztetn ek. 1) Ha a trianoni békét a győzőkre szabták volna.. A megcsonkított Északamerikai Egyesült Államok.. E szerződések m ag u k b an foglalják a kisebbségekkel szem ben vállalt, illetőleg részü k re biztosított következő kötelezettsége ket: az élet és szabadság védelm ét, a vallás szabad gyakorlását, az állam polgárság elnyerését, a polgári és politikai jogok élveze tét, v alam in t a törvény előtti egyenlőséget, bárm ely nyelv szabad h a sz n á la tá n a k jogát a m agán, üzleti, vallási életben és a sajtó ban, a vallási, társad alm i, jótékonysági intézm ények, iskolák és nevelőintézetek au to n ó m létesítésének, igazgatásának és felügye letének jogát szabad nyelv h aszn álattal és szabad vallásgyakor lattal, hiv atalo k és m éltóságok elnyerését, foglalkozások és iparok *) *) Magyarországot a Nemzetek Szövetsége 1922. évi szeptember 18-iki közgyűlésében, egyhangúlag vette fel tagjai sorába. A felvételt a magyar nemzetgyűlés 1923. évi január 30—31. és február 1-én tárgyalta le s e törvény mint 1923 : XII. t.-c. hirdeltetett ki Magyarország Kormányzója által..

(30) 27 gyakorlása tekintetében a teljes egyenjogúság elism erését, végül a kisebbségek k u ltu rális céljaira a közvagyonból m egfelelő része sedés biztosítását. A fentiekből látju k , hogy e szerződések a nem zeti kisebb ségek védelm ét elvben kielégítően biztosítják, b á r e védelem csak a kisebbségi védelem m in im u m án ak tekinthető.1) Ha a trianoni békét a győzőkre szabták volna.. U-S-A-. A megcsonkított Nagybritannia. A gyakorlat ellenben m it m u tat? Míg a legyőzött és k izsákm ányolt M aradék-M agyarország nem zetiségeinek — m in t a m ú ltb a n is — a legnagyobb és a békeszerződés rendelkezésein tú lm en ő m értékben biztosítja szab ad sá gu kat m inden téren, addig az utó d állam o k az elem i em beri jo goknak, a civilizáció követelm ényeinek, v alam in t szerződéses k ö telezettségeiknek figyelm en kívül hagyásával, a m ag y ar kisebb séggel szem ben m egtévesztésekkel és n y ílt erőszakkal éreztetik h a ta lm u k a t s érvényesítik részben idegen, részben vélt, de m in denképen alacsonyabb k u ltú rá ju k a t. A nem zeti kisebbségek védelm éről szóló cikkek, illetőleg szerződések a m ag y ar k u ltú rá n a k legjelentősebb és legvészthozóbb állom ásai, m ert ezeknek az utó d állam o k és a fő h a ta lm a k , *) Br. Wlassics Gyula: A kisebbségi jogokat védő szerződések..

(31) 28 illetőleg a N em zetek Szövetsége részéről való m eg nem ta rtá sa a legfőbb oka m inden pan aszn ak , szenvedésnek és ellenséges kedésnek. A m ag y ar békefeltételek 1920. évi ja n u á r hó 15-én kiadott első szövege az elszakított területeken lakó kisebbségek védelm é ről egy általáb an nem rendelkezett, m ire a m ag y ar békeküldöttHa a trianoni békét a győzőkre szabták volna.. Austria-tedesca.. A megcsonkított Olaszország.. ség ily irán y ú részletes jav aslato t terjesztett elő, a fő h atalm ak azonban csak az u tó d állam o k k al kötött külön kisebbségi szerző dések elism erését és m egerősítését vették fel a békeszerződésbe, egyébként pedig a m ag y ar jav aslato t azzal u tasíto ttá k el, hogy a m agyar kisebbségi védelem szabályait m ár a békeszerződés elő készítése során behatóan m eg tá rg ya ltá k és á tta n u lm á n yo ztá k s az érd ekelt á lla m o kka l kö tö tt kü lö n szerződések „feltétlen hatályossággiű b izto sítjá k“ a kisebbségek védelm ét.1) Hogy ez a feltétlen h atályosságú biztosítás az alap tö rv én y nek tekintendő szerződések, v alam in t a Nem zetek Szövetségének ) A magyar béketárgyalások. II. kötet. 489. oldal..

(32) 29 védelm e az 1928. év vegéig a m ag y ar k u ltú rá t illetően a valóság ban m iként festett, an n ak nagy v o n alak b an és n éh án y jellem ző példában való ism ertetését k ív án ja e m u n k a k im u ta tn i. *. „Tőlünk függ minden, csak akarjunk!“ (Széchenyi. 1791— 1869.). Az igazság nagyobb d iad alá ra és a civilizáció dicsőségére a m agyarság, régi k u ltú rájáv a l, h a rm a d re n d ű szerepet tölt be az utódállam ok területén. Ha a trianoni békét a győzőkre szabták volna.. A m agyar k u ltu rális intézm ényeket s az azo k at irán y ító szem élyeket és testületeket a legváltozatosabb m ódokon a k a d á lyozzák m űködésükben, hogy így tehessék tö n k re és ra jtu k k e resztül k u ltú rá n k a t.1) Szom orú tény, hogy m ost azok az állam ok m érnek m eg sem m isítő csapásokat a m agyar k u ltu rális intézm ényekre, am e lyeknek vezető nem zetiségei — a szerb, rom án, tót — a leg m esszebbm enő és a m agyarságéval azonos állam polgári és ku ltu - *) *) „Die Absperrung ist die Todsünde dér Völker; denn das höchste Gesetz dér Geschichte ist die Gemeinschaft." (lhering.).

(33) 30. ralis szabadságban éltek a régi M agyarországon. M ert h a a m a gy arság elnyom ta volna tényleg a nem zetiségeket — m int ezt el v ak u lt ellenségeink h ird etik —-, úgy m iként volna lehetséges, hogy E rd ély b en a szászok m á r a XII. század óta, a szepesi szászok u g y an csak századok óta élnek b án tatlan u l, saját nyelvükkel és szokásaikkal, sőt B udapest közvetlen közelében tót, szerb és ném et szigetek teljes szabadságban állanak fenn n ap jain k b a n is! H a itt nem zetiségi elnyom atás lett volna, ak k o r — h a a h a táro k o n n ag y töm egekben élő nem zetiségek ellent is tu d ta k állani — leg alább ezek az elszórt szigetek tű n tek volna el s nem virágozná n a k m a is! D e azért kell hogy érezzék — és érzik is — az u tó d álla m ok cselekedeteiknek súlyát. E n n ek ad o tt jellem ző kifejezést V ajda-V ojvoda S ándor, volt m ag y ar országgyűlési képviselő, aki m int ro m án m iniszterelnök, 1919. évi szeptem ber hó 18-án ta rto tt beszédében — am ik o r a m ag y aro k k al szem ben elkövetett igazságtalanságokat és jo g talan ság o k at m entegette, — kijelentette, hogy rettenetes precedenst a d tu n k a m a g y a ro k kezébe!“ 1) L ássu k m ost m ár, m i volt a felelet k u ltu rális téren a m a g y arság n ak nem zetiségeivel évszázadokon át fo ly tato tt elnéző és m egértést kereső p o litik ájá ra, és m ilyen a helyzete az 1928. év végéig a kisebbséggé vált m agyarság k u ltú rá já n a k az u tó d álla m okban! A következő fejezetekben közölt adatok, am elyek a lefolyt 10 év különböző id ő p o n tjáb an tá m a d t rövidebb-hosszabb ideig tartó , vagy állandó sérelm eket bizonyítják, nem csak egyes helyi h ató ság o k vagy szem élyek tám ad á sai a m agyarság ellen, hanem az u tó d állam o k rendszeres, tervszerű h a d já ra ta szülőföldjükhöz ren d ü letlen ü l ragaszkodó m ag y ar véreink és a m ag y ar k u ltú rá t elfogadott, ezer esztendő b alsorsában velünk hűségesen kitartó, egyes m ás nem zetiségeink ellen. *) *) Laki) Dezső. Csonka-Magyarország megszállásának gazdasági kárai. 14. oldal..

(34) I I. Az egyházak. „R ecrudescunt d iu tin a inclytae gentis Hungarae uuhiera.". (II. Rákóczi Ferenc, 1676— 1735, kiált ványa a magyarokhoz 1704-ben.). honfoglalás, m ajd később a h itú jítás idejéből kiinduló m a gy ar egyházi szervezeteket az új h atá rv o n a la k a legönkényesebben szab d alták össze. A ka th o liku s egyház M agyarországon 4 eg y h á ztarto m án y ra és 25 egyházm egyére oszlott, H orvátország 1 eg y h áztarto m án y t alkotott 4 egyházm egyével, összesen teh át 5 eg y h áztarto m án y és 29 egyházm egye terü lt el a m ag y ar királyság történelm i h a tá ra i között. De ezenkívül az egész országra kiterjedő szervezetei vol ta k a bencés, p rem ontrei, cisztercita, piarista, jezsuita, szentferencrendi, m inorita, irgalm as szerzeteseknek, v alam in t szám os női szerzetnek. A szorosan vett M agyarországon, a róm ai ka th o lik u so k 18 püspökségük közül 4-nek egész terü letét (N yitra, B esztercebánya, Szepes, E rdély), 11-nek többé-kevésbbé nagy részét (Esztergom , Vác, Győr, Szom bathely, Pécs, C sanád, K alocsa, Szatm ár, N agy várad, Kassa, Rozsnyó) vesztették el, m íg érintetlenül csak 3 m a ra d t (Székesfehérvár, Veszprém , E ger). A 3310 anyaegyházból 1432 m a ra d t meg, s így a veszteség kb. 5 6 % -ot tesz ki. A 7 görög ka th o liku s püspökség közül a h ajd u d o ro g i m ag y ar püspökség p léb án iáin ak fele (83) m a ra d t nálu n k , m íg m ásik fele (80) R om ániához k erü lt; az eperjesi, m unkácsi és nagyváradi püspökségeknek m indössze 24 pléb án iája m ara d t itt, m íg a lugosi, szam o sú jv ári és gyu lafehérvár-fogarasi püspökségek teljesen el szak ad tak .. A.

(35) A görög-keleti ro m án és szerb egyházak 7 püspöksége közül az arad i, tem esvári és bácsi püspökségekből 27 plébánia m ara d t vissza, a szentendrei 42 p léb án iáját tartv a meg, 7-et veszít, — m íg a verseci, k arán seb esi és nagyszebeni teljes egészükben el szak ad tak . A refo rm á tu s és evangélikus egyházkerületek közül a tö r téneti em lékekben leggazdagabb és legnagyobb 1— 1 erdélyi, teljes egészükben k erü ltek idegen u ralo m alá, m íg a többi 4— 4 egyház k erü let nagyrészt érzékeny veszteséget szenvedett. A refo rm á tu so k lelkészségeik felét (1078 elkerült, 1008 m a rad t) vesztették el. Az eva n g éliku so k lelkészségeik k éth arm ad át vesztették el. É s pedig elszak ad t 76 egyház (442 anyaegyház, 264 leányegyház), m íg 404 egyház (250 anyaegyház, 154 leányegyház) m a ra d t meg. Az u n itá r iu s o k 1) egyetlen püspökségüket, a kolozsvárit és m ajd n em összes lelkészségeiket vesztették el, m ert e csonka h az á b an , a D u n a-T iszam enti egyházkörben m indössze csak 5 lelkész ségük tengődik. Az 1919/20. évi ad ato k a la p já n 2) vallási m egoszlás szem p o n tjáb ó l a trian o n i b ék ep aran cs az alábbi változásokat idézte elő: Róni. kath.. O r s z á g Magyarbirodalom Csonka-Magyarország . . . . Elszakított terület Cseh-Szlovákia Románia . . Jugoszlávia . Ausztria . . Fiume . . . .. Gör. kath.. Ref.. Ág. ev.. Gör. kel.. Unit.. 10,888.138 2,025.508 2,621.329 1.340.143 2,987.163 74.296. . . . . .. 158.097 1,597.112 4,729.591 6,158.547 1,867.411 1,024.217 228.184 2,113.149 602.268 1,007.603 1,233.749 719.162 70.241 2,698.753 30.818 293.912 109 5.507 45.130 467 1.123. 471.964 77.414 5.082 868.179 2,909.749 69.214 245 396.504 1.999 262.732 1,789.776 68.763 175 155.606 1,116.929 15 53.026 50 311 995 16. Izr.. Egyéb. 932.458 17.452468.429 464.029 232.738 178.871 44.850 5.874 1.696. 8.197 9.255 598; 4.78a 3.795 6. 68. A joghatóság g y ak o rlásán ak m egakadályozása tekintetében, kivétel nélkül, azo n n al a legszélsőségesebb eljárást követték az utó d állam o k . Nem tű rté k el, hogy m ag y ar egyházfő elszakított területen, vagy u tó d állam b an székelő egyházfő m agyar területen *) *) Az erdélyi országgyűlés Tordán 1568-ban Erdélyre, a magyar ország gyűlés Pozsonyban 1848-ban egész Magyarországra mondotta ki, hogy az unitárius vallás bevett vallás. 3) Magyar Statisztikai Szemle. 7—8/1923. 290. oldal..