SZENTENDREI FUZE
Aboriton Holdas Gyorgy Munkacsy-dijas szobraszmiivesz 2006. oktober 23-an felavatott emlekmuve a szentendrei varoshazan.
A kobe vesett szoveg:
AZ ORSZAGHOZ
Amelyik nemzet Jolenyben akar lenni mas nemzetek folbtt:
hoherrd vagy bohdccd vdlik.
Nemzetiik eletet elmocsarasitjdk, kik nemzetiik valddi,
vagy velt erenyeit hangoztatjdk, s a kimeletlen birdlatot tiirni nem akarjdk.
A legnagyobb csapds, ami egy nepet erhet, ha egyoldalu irdnyitdssal az itelokepesseget tonkreteszik. Az ilyen nip elziillik,
es mennel vdsdribb kalandor nyul erte, anndl konnyebben odadobja magdt.
Nines az a kiviilrol jovo veszedelem, vegigdulds, evezredes elnyomds, mely ezzel Jolerne.
(Weores Sandor: A teljesseg fele. Bp. 1995. Tercium Kiado)
SZENTENDREI F U Z E T E K V I I . Sorozatszerkeszto: Mate Gyorgy
Az 1956-OS magyar forradalom es szabadsagharc szentendrei resztvevoinek emlekere, Szentendre Varos Onkormanyzatanak megbizasabol es tamogatasaval kiadja
a Pest Megyei Konyvtar
Lektoralta
Dr. Boor Laszlo ny. foleveltaros
ISSN: 0237-2185 ISBN: 978-963-7521-76-8
A cimlapot Miser Istvan fotoja alapjan Bereznai Peter tervezte Tovabbi fotok: Miser Istvan, PMK, hozzatartozok
A konyv megjeleneset tamogatta: Kadar Peter Keziratgondozo: Mate Emese Tordeloszerkeszto: Deak Peter
Felelos kiado
Biczak Peter konyvtarigazgato
Nyomdai munkalatok:
D'sing Kereskedelmi es Szolgaltato Kft.
Szentendre, Szmolnyica setany 11.
Ugyvezeto: Kadar Peter
Mate Gyorgy
1956 SZENTENDREN
A FORRADALOM TORTENETE, SZEREPLOI ES DOKUMENTUMAI
Pest Megyei Konyvtar Szentendre
2007
MUTATO
7 / Eloszo (Dr. Dietz Ferenc polgarmester) 9 / Bevezeto
11 / I . A forradalom elott 11 / Az orszagban 12 / Szentendren
15 / Az 1956-OS kovetelesek
19 / I I . A forradalom es a megtorlas kronologiaja 19 / Fobb esemenyek Budapesten es az orszagban 24 / Fontosabb esemenyek Szentendren es komyeken 33 / I I I . A forradalom esemenytdrtenete
33 / Forradalom naprol napra
43 / ANemzeti Bizottsag nevhasznalata, jogallasa es programja 44 / Munkastanacsok Szentendren
47 / Menekiilo szabadsagharcosok Szentendren 47 / Forradalom, egyhazak, Ferences Gimnazium 49 / Kitekintes: Leanyfalun dolt el Nagy Imreek sorsa?
53 / IV. Szentendrei otvenhatosok 54 / Oktoberi nevsorolvasas 63 / Arckepvazlatok otvenhatbol
63 / Partftinkcionariusok a forradalomban: Apfel Janos es Fabulya Istvan 64 / A szegenyek ugyvedje: dr. Borondy Laszlo
66 / Nagy Imre minisztere: Farkas Ferenc
68 / A Koztarsasag teri kutatasok iranyitoja: Ficzere Bela 71 / A geppuskas: Godor Gyula
72 / Egy szelid forradalmar: dr. Huzsvik Gyorgy 74 / A Nemzetorseg parancsnoka: Jobbagy Janos
75 / Aki megorizte Szentendre baranyos zaszlojat: Karasz Lajos 77 / Karesz, a mentos
79 / Egy tanar a forradalomban: Krajcsovits Marton 81 / Margaritovits Vazul a Banyaszbrigadbol 83 / A bortonben is orvos: dr. Palffy Andor
84 / Palinkas (Pallavicini) omagy katonaja: Szadeczky Ferenc 86 / Talalkozas a bronzszoborral: Tetlak Pal
87 / A Nemzetorseg szolgalatvezetoje: Vargha Ferenc 88 / A Nemzeti Bizottsag elnoke: Zauer Janos
91 / V. A forradalom utan
91 / Forradalombol ellenforradalom 98 / Halalos loszergyiijtes
98 / A vadak valtozatai Izgatas
Fegyverrejtegetes Kemkedes Szervezkedes 105 / A megtorlas adatai 105 / Hosi halottak es aldozatok
107 / VI. A forradalom emlekezete
107 / A verunket adtuk volna. Dr. Pap Istvanne visszaemlekezese 109 / Karasz Lajos visszaemlekezesei
111 / 1956 esemenyei Szentendren. Zsigmondi Karoly visszaemlekezesei 112 / Mit jelent szamomra 1956. oktober 23.?
113/ Varhegyi Sandor: A Nemzeti Bizottsag tagja voltam 116 / Andropovval targyaltam. Bizik Ferenc visszaemlekezesei 118 / Miakich Gabor: Szentendre '56-os peldaja
118 / Dr. Pazmany Annamaria onkormanyzati kepviselo iinnepi beszede 119 / 1956 fel evszazad tavlatabol. Kapas Laszlo visszaemlekezesei 121 / Margaritovits Vazul biicsulevelei
124 / 2006: Az otvenedik evfordulo 129/VIL Fuggelek
129 / Felhasznalt forrasok 131 /Roviditesek 132 / Dokumentumok
„Nem erti ezt az a sok ember, Mi dradt itt meg, mint a tenger?
Miert remegtek vildgrendek?
Egy nep kidltott. Aztdn csend lett.
De most sokan kerdik: mi tortent?
Ki tett itt csontbdl, husbdl torvenyt?
Es kerdik, egyre tobben kerdik, Hebegve, mert vegkepp nem ertik - Ok, akik oroksegbe kaptdk -:
Ilyen nagy dolog a Szabadsdg? "
Mdrai Sdndor: Mennybdl az angyal
E L O S Z O
1956 oktobereben a fiatalok osszefogtak, hogy az almaikat kozosen megvalositva jobb vilagot teremtsenek. Forradalomnak nevezi ma a tortenelem az akkori tetteiket, es a resztvevokre hosokkent emlekeziink.
6 hosi halott, 26 bortonviselt, 8 intemalt, 291 emigralt... Egy nehez orokseg, egy maganyos szabadsagharc rideg szentendrei szamai. Ennyi volna a mult?
Valasztasok, karpotlasok, privatizaciok, ttintetesek, emlekmiivek, beszedek. Szivre tett kezzel enekelt Himnusz. Egy nehez orokseg, egy maganyos szabadsagharc rideg utoelete. Ennyi volna a jelen?
Vekony tortenelem-tankonyvek, elszegenyedo nyugdijasok, csodkozeli onkormany- zatok. Kadar-nosztalgia. Egy nehez orokseg, egy maganyos szabadsagharc rideg jovo- kepe. Ennyi volna a jovo?
1956 forradalma csoda volt sziileteseben, mert ott es akkor jott a vilagra, ahol es ami- kor senki sem szamitott ra. Egy megcsonkitott, megalazott, sarba tiport nemzet szembe- szallt az uj elnyomoival. A nagyhatalmi paktum, a keleti brutalitas, a nyugati hitszeges ellenere egy kicsi, de lelkieroben hatalmas orszag a veret aldozta a szabadsagert. 1956 forradalma csoda volt eleteben, mert nehany ora alatt megbukott a nepre eroltetett kom- munizmus, megalakult a Nemzetorseg, letrejottek a munkastanacsok, ujra eledtek a betil- tott partok, felallt az uj kormany. Kilepett a Varsoi Szerzodesbol, es a Szovjetunio egyik
„gyarmatab61" Magyarorszag ujra a nemzetek kozossegenek onallo, biiszke allama lett.
1956 forradalma csoda volt halalaban, mert jeltelen sirba, arccal a fold fele, katranypapir- 7
ba csavarva, laban szogesdrottal temettek el. Hosi multjat hoher dalaval, leszalamizassal es elvtarsi baratsaggal igyekeztek kitorolni az emlekezetekbol. 1956 forradalma csoda volt feltamadasaban, mert az 50 eves evfordulo megmutatta, hogy szellemisege ma is elevenen el kozottiink.
Soha ne felejtsuk el, hogy az '56-os forradalom nelkul ma is szovjet katonakkal len- ne tele a varosi laktanya, es jogfosztva elnenk. Europa megosztottan, a vasfuggonnyel megkotozve zsibbadtan heveme. A forradalmarok mentettek meg a kommunizmustol a vilagot, de a vilag nem mentette meg oket a kommunizmustol.
A konyv lapjain megelevenedo mult erzekelhetove, lathatova, atelhetove teszi a sza- badsagharcot, nemcsak azok szamara, akik ateltek, hanem azok szamara is, akik az '56- os forradalmat a szemelyes tapasztalat helyett csaladtagjaik es barataik szavaibol ismer- tek meg. Biiszken tanitsuk e konyvbol gyerekeinknek, hogy az '56-os magyarok harca nemcsak a szabad Magyarorszage, de a szabad Europae, sot a szabad Vilage is volt. Ilyen hiteles olvasmanyokbol meritsiink erot, hogy egymassal osszefogva varosunk es hazank sikeresse valjon.
Szentendre, 2007. januar 23.
Dr. Dietz Ferenc polgarmester
8
„Elegendd hare, hogy a multat be kell vallani"
Jozsef Attila: A Dundndl
B E V E Z E T O
E konyv celja az 1956-os szentendrei es reszben Szentendrehez kotodo forradalmi ese- menyek es a forradalom levereset koveto megtorlasok minel hitelesebb - dokumentu- mokkal alatamasztott - tortenetenek feltarasa. Foltett szandekunk, hogy a forradalom- ban reszt vett varostarsainknak szemelyes emleket allitsunk. Munkank soran megtudtuk, hogy tobb polgartarsunk, aki akkor Szentendren lakott, vagy ma szentendreinek vallja magat, nem Szentendren, hanem masutt, elsosorban Budapesten vett reszt a forradalom- ban. Az 6 nevtiket es tevekenyseguket is igyekeztunk megorizni es bemutatni.
Forrasjegyzekiinkbol kiderul, hogy atneztunk tucatnyi tanulmanykotetet, benniik szamos szentendrei vonatkozasu adatot talaltunk. Felhasznaltuk azokat a jelenteseket, amelyeket a forradalom es a megtorlas ideje alatt a szentendrei rendorseg szinte napon- kent kiildott felsobb szerveihez.
Attanulmanyoztuk a leveltarakban fellelheto, a targyalt idoszakban megtartott tanacs- es vb-ulesek, nemzeti bizottsagi es munkastanacsi ertekezletek, valamint a lefolytatott ugyeszsegi es birosagi eljarasok jegyzokonyveit. Akadarista hatosagok a tenyek tomeget tartak fel azert, hogy a megtorlast elokeszitsek. Sajatsagos modon a tortenesz ezeket tudja felhasznalni ahhoz, hogy a valosaghoz hiven mutassa be '56 hoseit. De meghall- gattunk resztvevoket, szemtanukat, hozzatartozokat is.
Mint minden kutato, mi is talalkoztunk olyan dokumentumokkal, amelyek ugyan- azon esemenyrol egymasnak ellentmondo adatokat tartalmaznak. Ugyanigy a szemelyes visszaemlekezok is egymastol elteroen emlekeztek bizonyos esemenyekre. Otven ev tavlatabol osszekeveredett benniik a szemelyes es a hallomasbol szerzett ismeret. Ilyen alkalmakkor sem kivantunk itelobirak lenni.
Talalkoztunk nem egy leszarmazottal, akinek hozzatartozoja 1956-os szerepvallala- sarol es a forradalom leverese utani meghurcolasarol soha egy szot sem szolt. Vagy ha igen, az illeto hozzatartozo most, otven ev utan sem meri elmondani a hallottakat...
Meg kell oket erteniink. Tortenelmiinknek nines meg egy szakasza, amelyre akkora ragalom ziidult volna, mint 1956-ra. Amelyre a diktatura akkora megtorlassal valaszolt volna, mint ami 1956 utan bekovetkezett. A forrasok szerint Magyarorszagon 232 ha- lalos iteletet hajtottak vegre. Tobb mint huszezer fiatal vagy erett koru ferfira es nore
9
szabtak ki bortonbiintetest. Es mennyi lehet azoknak a szama, akiket „csak" megvertek vagy intemaltak! Es banyan szenvedtek az evtizedekig tarto hatranyos megkulonbozte- tesektol!
A Szentendren tortentek ismereteben is feltunoen sok es aranytalanul magas a fele- lossegre vontak szama es a biintetesek siilyossaga.
E konyv szerzqje-szerkesztoje igyekezett mindvegig targyilagos lenni, es tartozkodni a tulzo jelzoktol, a sok kommentalastol. Ha megis tetten erheto, vallalja elfogultsagat.
Munkank soran egyebkent hallottunk olyan velemenyt, hogy nem kell foglalkozni 1956-tal, a miilttal. Szerintunk aki ezen a velemenyen van, talan maga sem tudja, hogy gondolkodasmodjat meg mindig az a hazankban is millionyi ember tragediajat okozo ideologia uralja, amely szerint a multat vegkepp el kell torolni.
A legtobben azonban Jozsef Attilaval egyutt ugy gondoljuk, hogy „a multat be kell vallani". Ennek a gondolatnak a jegyeben szorgalmazta az 50. evfordulo megiinneple- senek fo szervezoje, a Kulturalis, Oktatasi es Kisebbsegi Bizottsag elnoke, Zakar Agnes kepviselo asszony, hogy az onkormanyzat konyv alakban is allitson maradando emle- ket az 1956-os szentendrei esemenyeknek es a resztvevoknek. Ezert johetett letre ez a konyv. Remeljiik, hogy a tovabbi kutatasok eredmenyekent folytatasa is lesz.
A szerzo koszoni az 1956-os resztvevoknek es hozzatartozoknak - sokszor fajdalmat okozo - visszaemlekezeseit. A Petofi Kulturalis es Hagyomanyorzo Egyesiiletnek a biz- tatast, a Pest Megyei Konyvtar munkatarsainak a forrasmunkak keszseges kezbeadasat, a Pest Megyei Muzeumok Igazgatosaganak es a Pest Megyei Leveltamak, az 1956-os In- tezetnek, a Hadtortenelmi Leveltamak, valamint Budapest Fovaros Leveltaranak a kuta- tas lehetove tetelet. Kulon koszonet illeti a kezirat lektorat, dr. Boor Laszlo foleveltarost hasznos tanacsaiert es sajat kutatasa eredmenyeinek atadasaert.
Itt jegyezziik meg, hogy konyvunket ismeretterjeszto miinek szantuk, ezert forrasain- kat nem lapalji jegyzetekben jeloltiik meg, hanem az egyes fejezetek vegen.
A szerzo
I .
A FORRADALOM E L O T T
Jelenlegi ismereteink es megitelesiink szerint az 1945 es 1956 kozotti, Rakosi vezet- te Magyarorszag kozallapotairol az egyik legtomorebb es ugyanakkor a leghitelesebb kepet az 1956-os Intezet tortenesze, Szakolczai Attila rajzolta meg. Ugy talaltuk, hogy a jelzett korszak szentendrei viszonyai is a legteljesebben igazoljak ot, es mintegy pel- dakent szolgalnak megallapitasaihoz. Es megforditva: az altalunk rajzolt 1945 es 1956 kozotti varoskep is igazolast nyer.
Azt a megoldast valasztottuk, hogy Szakolczai Attila 2001-ben megjelent konyve bevezeto fejezetenek ismertetese helyett idezziik legfontosabb megallapitasait.
AZ ORSZAGBAN
„ 1947-tol gyors es kimeletlen szovjetizdlds kdvetkezett. Magyarorszdg a Szovjetunio be- folydsi ovezetebe keriilt, es ezt a Nyugat is tudomdsul vette. (...) Az elesett es a hadifo-
golytdborokba hurcolt szdzezreket nelkiildzo, ugyanakkor a kornyezo dllamokbol eluzdtt szdzezreknek otthont teremteni kenyszeriilo, kiverzett magyar tdrsadalom a remelt jobb, demokratikus rendszer helyett a ndcikehoz hasonlo diktaturdba jutott. Az orszag irdnyi- tdsdt Sztdlin a hozzd feltetel nelkiil huseges Rdkosira bizta, aki mindendron igyekezett tulteljesiteni feladatait. (...) A tervutasitdsos gazdasdgi rendszer elsosorban a szovjet gazdasag hidnyainak enyhiteset, az uj vildghdborura valo felkesziilest szolgdlta. (...) Egy sziik kivetelezett retegtol eltekintve a rezsim a tdrsadalom egeszet az ellensegeve tette, egy reszetpedig hivatalosan is ellensegnek, osztdlyellensegnek mindsitette. De ugyanigy bdnt el a rendszer a tervet teljesito munkdssal, a fdldjehez ragaszkodo paraszttal is, az ertelmisegieketpediggyanakvdssal kezelte. (...) Tdmegesse vdlt a terror, az orszdgon el- uralkodott a retteges. 1953-ig az dllamvedelem nyilvdntartdsdban 1,3 millidan szerepel- tek. A birdsdgok 650 ezer ember ellen folytattak eljdrdst, 390 ezret iteltek el, es 850 ezer esetben a rendorseg szabott ki biintetest. Hatezer embert interndltak, szdzezret kitelepi- tettek a lakdhelyerol, es kdzel dtszdzat vegeztek ki politikai okokbol. A hatalom harcban dllt a tdrsadalommal. (...) Az ember felemeleseert, az igazsdgos vildg megteremteseert tenni akard kommunistdk is egyre keskenyebb osvenyre kenyszeriiltek. Tobbsegiik megis gdrcsdsen igyekezett hinni, es nem Idtni a szaporodd kidbrdnditd jeleket. (...) 1953-ban, Sztdlin haldldt kovetoen a politikai es gazdasdgi vdlsdggal fenyegeto magyarorszagi
helyzet kdzbelepesre kesztette az ovatos kiilpolitikai nyitast tervezo szovjet pdrtvezetest.
(...) Az MDP agrarpolitikdjdnak tulzdsait kordbban ellenzo Nagy Imret tettek meg mi- niszterelndknek, de Rdkosi maradt a tovdbbra is tenyleges fdhatalmat kepviselo part elen. (...) Igy lett vegiil eredmenyes Rdkosi es a hazai sztdlinistdk kitartd intrikdja: 1955 tavaszdn Nagy Imret szovjet jdvdhagydssal minden pozicidjdbdl elmozditottdk. (...) A hatalom visszatert az 1953 elotti kerekvdgdsba, az eroltetett, extenziv iparfejleszteshez, amelynek tovdbbra is a lakossdgi kiaddsok erdteljes megszoritdsdval teremtettek eld a fedezetet. (...) A lakossdg eletszinvonala 1956-ban is elmaradt az utolso bekeev, 1938
5zmr/e?o7. " (Szakolczai, 2001. 11-17.0.)
SZENTENDREN
A gazdag kulturalis hagyomanyokkal rendelkezo Szentendre 1945-ben sulyos infra- strukturalis elmaradottsagot orokolt a I I . vilaghaboni elotti idokbol. A habonit koveto remenyteljes koalicios evek alkalmat adhattak volna arra, hogy a helyi erok mozgosita- saval elkezdodjon tervszerii, fokozatos felszamolasuk. Szentendre epitese helyett azon- ban a „szocializmus" epitese kezdodott el 1945 utan.
A Varosi Tanacs 1950. augusztus 16-i alakulo iilesevel Szentendren is bekoszontott a tanacsrendszer. Bella Mihaly nepfrontelnok felhivta a resztvevok figyelmet: „Azt sem szabad elfelejteniink, hogy hazdnkat a dicsoseges Szovjetunio szabaditotta fel, es a mi tandcsainknak is a Szovjetunio utmutatdsa es pelddja nyomdn kell haladni". Gadorosi Ferenc tanacselnok szekfoglalo beszedeben megigerte, hogy kislakasok tomeget fogjak epiteni, es hogy a nagy Szovjetunio nyomdokain haladva „er6sitjiik a bekefrontot, es a vildg dolgozdinak nagy tanitdjdt, Sztdlin elvtdrsat".
Hat nem epitettek lakasokat. Nem folytattak a haboni elott elkezdett ONCSA (Orsza- gos Nep- es Csaladvedelmi Alap) hazepitesi akciot. A megepiiltek nemelyikeben meg 1953-ban is egy-egy szobaban 10-12-en laktak. Egy tanacstag fel is vetette (1953-ban), hogy Szentendren evek ota nem epiilt lakas, es javasolta, hogy legalabb a bekekolcson- jegyzesb61(!) osszegyiilt penz bizonyos szazalekat forditsak lakasepitesre.
1949-ben 280 kisiparos, kiskereskedo es vendeglos volt a varosban, es meg 1949 elso feleben is adtak ki iparengedelyeket.
Azutan - a nagy Szovjetunio peldajara - megkezdtek allamositasukat. Az iparosok 1950-ben sorra felajanljak uzemeiket, boltjaikat, hogy megelozzek a durvan lezajlo le- foglalasokat. Nemelykor ugyanis a vegrehajtok meg azt sem engedtek meg a tulajdo- nosnak, hogy utcai zakqjat levegye a fogasrol. Josa Miklos peldaul pekseget, Furjan Janos vendeglojet ajanlotta fel abban a remenyben, hogy ott maradhat vezetokent vagy legalabb alkalmazottkent. (Furjan Janost harom honap miilva elbocsajtjak.)
Krahler Agoston pekmester igy ir ezekrol az evekrol keziratban maradt feljegyzese- iben:
„ 1949-ben mdr a szentendrei pekeket is dllamositottdk. Minden nap el voltam ke- sziilve, hogy ram keriil a sor. Lisztkiutaldst nem kaptam, csak a hdzi kenyer siitesere vdllalkozhattam. 1951-ben keriilt rdm a sor. Ez eletem felejthetetlen napja maradt. Sok evi munkdm szorgalma semmive vdlt, a berendezes, a gepeim, egy kulcs dtaddsdval. Kd- zel 50 eves voltam, amikor mindenem dsszeomlott. De ez nem volt eleg. Az emberekben megindult a rangvdltozds. Aki eddig nem volt senki, az valaki lett. Ki igy, ki ugy. Volt, aki kdnnyes szemmel sajndlt, volt, aki az interndld tdbort javasolta. Ki kell dobni, el kell vitetni a kizsdkmdnyoldkat. Nem tudom, talan azert, mert igen sok csalddot teleken
at kenyerrel tartottam. Ahogy tudtak, ugy fizettek. Ha termett, a piszkepenziikbol. De arra vdrni kellett dt-hat honapot is. Ki kellett jelentem, hogy folajdnlom (ti. a pekseget - M. Gy). Ha nem, irdny a szegedi bdrtdn. Ket ev utdn hivatalseged lehettem az izbegi iskoldndl, ahol mindeneskent 14 evet tdlthettem, es nyugdijba mehettem. "
Talan azt is mondhatjuk: Krahler Agostonnak meg szerencseje is volt...
A nehezkes allami elosztasos rendszer persze meg megkozeliteni sem tudta a regi kiskereskedok rugalmassagat. Bekovetkezett az aruhiany, amely az iizletek elotti sorba- allashoz vezetett. Egy 1950-es vb-iilesi eloterjesztes szerint a sorbaallas tag teret enged a remhirterjesztok es a reakciosok aknamunkajanak, akik a dolgozok elol sziiksegteleniil fblvasaroljak az arut. Az eloterjesztes megoldaskent azt javasolja, hogy az iizletek ne kozoljek elore a vasarlokkal, hogy hoi, mikor, milyen am erkezett a boltba. A kereskedok pedig irjak ossze a sorba allok nevet, es adjak at a rendorsegnek.
A beszolgaltatasi rendszer
Az 1945-6S szentendrei foldosztas soran termeszetesen elvettek a varos es az egyhazak fbldbirtokait is. Ennek ellenere meg mindig keves volt a kioszthato fold. Ezert az orsza- gos ervenyii rendelettol elteroen az 50 hold alatti szantoval es a 20 hold alatti szolovel rendelkezo birtokosok foldjenek egy reszet is elvettek es kiosztottak.
Az egyebkent jogos foldosztasnak ket karos kovetkezmenye lett Szentendren. Egyreszt elszegenyedett a varos mint kozosseg. Masreszt tobb mint otszaz ot holdon aluli csaladi gazdasag jott letre, amelybol a csaladok nehezen tudtak megelni. A kulaknak minositett modosabb gazdak mellett ok is nagyon megszenvedtek a kesobb bevezetett termeny-be- szolgaltatasos rendszert. Es ok lettek azok, akiket szovetkezetbe kenyszeritettek.
Ugy tiinik, Szentendren mindenki rosszul jart, mindenkit serelem ert, ami nem miilt el meg 1956-ra sem.
Az 1950-es evek ma mar elkepzelhetetlen gazdasagi rendszere a tervutasitasos ter- meles volt. Ez azt jelentette, hogy a legfelsobb allami szinten ot evre elore meghata- roztak, hogy mibol, mennyit kell termelnie az orszagnak. A tervszamokat lebontottak telepiilesekre.
Ez rengeteg adminisztracioval jart, ezert a tanacsi dolgozok letszamat tobb mint ket- szeresere kellett emelni Szentendren is, hogy a varosra eloirt vetesi es beadasi kotele- zettseget minden egyes „dolgoz6 paraszt" es „kulak" szamara eloirjak. A sulyos gondok akkor kezdodtek, amikor a vetesi kotelezettseg - hibas szamitasbol vagy szandekosan - nagyobb volt, mint a bevetheto teriilet, vagy amikor a rossz idojaras miatt nem termett eleg termeny. A foldmiivelessel es allattenyesztessel foglalkozoknak ugyanis termeszet- ben kellett beszolgaltatniuk termekeiket. Gyakran elofordult, hogy kevesebb termenyiik termett, mint az eloirt, ilyenkor vasarolniuk kellett, hogy a hianyt potoljak. Ha ezt nem tudtak megtenni, kiilonosen a kulaknak minositett gazdalkodok eseteben, szabotazsnak minositettek. Beideztek oket a tanacshazara, ahol megalazo modon leszidtak es megfe- nyegettek az illetot, sot gyakran feljelentettek a rendorsegen. (Az 1951. febmar 2-i vb- iilesen 19 kulak beidezesere adtak utasitast.)
1952-ben mar olyan gyakran ideztek be a lakosokat a tanacshazara, hogy a V. B . kenytelen volt utasitani az osztalyokat, hangoljak ossze a beidezeseket. „El kell keriilni a dolgozok gyakori beidezeset, mert kiesnek a munkdbdl. "
Idonkent Szentendren is sulyos zavarok keletkeztek a rendszerben. Peldaul addig fo- koztak a baromfi-beszolgaltatast, mignem a megmaradt keves tyiik nem tojt eleg tojast.
es ekkor a varos nem tudta teljesiteni a tojasleadasi kotelezettseget. Maskor keves kuko- rica termett. Helyette sertest kellett volna beszolgaltatni, de nem tudtak mivel felhizlalni a serteseket. Ma mar talan megmosolyogtatoan hat, de a maga idejeben mindez a varos
„fels6bb helyrol" valo elmarasztalasat es a dolgozok meghurcolasat vonta maga utan.
Hare az „ellenseggel"
Az 1950-es evek elso feleben a dolgozok egyre nagyobb kizsakmanyolasa ellenere sem novekedett a gazdasag. Ezt az eberseg es az ellensegkereses fokozasaval probaltak p6- tolni. A szentendrei tanacshazan is elrendelik, hogy a terkepeket, vazlatokat jol el kell zami, a kulcsokat le kell adni, „nehogy az ellenseg megszerezze az adatokat". Az 1952.
marcius 15-i (munkanap!) tanacsiilesen a tanacselnok arrol is beszamol, hogy: „Keme- nyebben kell fellepniink a dolgozd nep ellensegeivel szemben, akik mindenkeppen azt akarjdk meggdtolni, hogy orszdgunk fejlodjdn es a dolgozd nep hatalma megszildrdul- jon ". Ezutan folsorolja 43 szentendrei „ellenseg" nevet, akik kozott ket volt polgarmes-
ter, Antolik Arnold es Dezsofi Ferenc is szerepel.
Neha igen eredmenyesnek talaltak az ellenseggel szembeni harcot: a varhato tavaszi fagykar elmaradasat az ellenseg veresegekent konyveltek el. (1952. jiilius 18-i tanacs- iiles).
A szentendrei iizemek tobbsege a megyei tanacsi vagy miniszteriumi vallalatok he- lyi reszlegei voltak, ezert a Varosi Tanacs hataskore nem terjedt ki rajuk. Ezert nem is sziilettek ezekkel kapcsolatos helyi tanacsi hatarozatok. Csak a foldmiivelessel es allat- tartassal foglalkozokat tudta arra kesztetni, hogy Rakosi vagy Sztalin sziiletesnapjara versenyfelajanlasokat tegyenek. Meg azt is eloirtak, hogy az altalanos iskolakban a tanarok tollbamondasa alapjan keszitett dolgozatokban a tanulok szolitsak fel az oszi vetesi munkak kello idoben valo elvegzesere sziileiket. Aminek tudomasul vetelet aztan alairasaval kellett a sziilonek igazolnia.
Sokan megalazonak ereztek, hogy utcajuk nevet, amelyben laktak, megkerdezesiik nelkiil megvaltoztattak, es az utcanak a varos tortenelmi hagyomanyait semmibe vevo nevet adtak. Igy lett - a „miiltat vegkepp eltorolni" jelszo jegyeben - a Szentlaszloi lit- bol Lenin lit, a Szent Istvan utcabol Aprilis 4. utca, az Angyal utcabol Gero Emo utca, a Bukkospartbol Sztalin utca, a Ceh utcabol Uttoro utca, a Dalmat utcabol Sztahanov utca, az Arzen utcabol Engels utca, a Dumtsa Jeno utcabol Rakosi Matyas utca, a Bogdanyi utcabol Voros Hadsereg litja, a Hajos utcabol Dimitrov utca, a F6 terbol pedig Marx ter.
Ehelyett inkabb azt szerette volna a lakossag, ha az utcat es a jardat kikovezik vagy le- betonozzak. Nemelyik szilard burkolatu volt ugyan, de csak azert, mert abban az idoben rajtuk keresztiil vezetett a 11-es orszagos foiit.
Azok a bizonyos kaderanyagok
A szentendreiek is joggal ereztek megalazonak a dolgozok „szigoruan titkosnak" mino- sitett velemenyezeset, a feljegyzesekkel teli „kaderlapokat".
1953. aprilis 14-en a Varosi Tanacs szemelyzeti eloadqja tizenot „kompromittalt elemrol" kiild feljelentest a megyenek.
Nehany jellemzo pelda: Karasz Lajos „politikailag ingadozo", Varsanyi Imre, aki most konyvelo, korabban iigyved es jarasbiro volt, politikailag megbizhatatlan, leval-
tasra javasolt; NN hiiga irgalmas nover volt; NN cserkesz, levente, hivatasos fohadnagy volt, aposa pedig reformatus hitoktato volt; NN edesanyja X-ben kulaknak van nyilva- nitva stb.
Tovabb lapozgatva a Varosi Tanacs titkarsaganak leveltarban talalhato iratai kozott, az 1956-OS evhez jutunk.
Aprilisban arra kivancsi a szemelyzetis, miert zartak ki a partbol a penziigyi osztaly egyik dolgozojat. Hosszas levelezes utan megtudja: elhanyagolta a tagdijbefizetest.
Masik esetben valamilyen iiriiggyel meglatogatja a lakasukon O. A.-ekat. Megalla- pitja, nem hiszi, hogy „egy szemet is vonzodndnak mifelenk. Tele van a lakdsuk szent- keppel."
Egy fiatalember felvetelet keri a Miiszaki Egyetemre. Juniusban az egyetem a tanacs- nal erdeklodik csaladi hattere felol. A komyezettanulmanyt lefolytato szemelyzetis je- lentese szerint az apa kijelentette: „rendszertinkkel nem ert egyet, 6sohasem lesz olyan, mint a szovjet emberek, de nem is akar olyan lenni. Az egesz csaldd valldsos!" - Nem tudjuk, hogy a fiatalembert ezek utan folvettek-e 1956 szeptembereben az egyetemre.
Egy 1956. szeptember 11-i keltezesu tanacsi irat szerint a honvedseg asztaloskent akarja alkalmazni P. Palt. Velemenyt ker rola. A szemelyzetis kideriti, hogy P. Palt 1951- ben izgatasert ket evi bortonre iteltek, amelybol egy evet ki is toltott. Nem tudjuk, ezek utan lehetett-e P. Pal asztalos a honvedsegnel.
Vegiil egy vb-tag beismereskent folfoghato javaslata az 1956. oktober 12-i vb-iile- sen: el kell bocsatani a tanacs mezogazdasagi csoportvezetojet, sok ellene a lakossagi panasz. Egy idosebb, „paraszt tipusu" szemely kellene helyette.
Kivancsiak lettunk volna arra, hogy P. Palon kiviil a szentendreiek koziil meg kiket iteltek el izgatasert vagy feketevagasert, arurejtegetesert, iizerkedesert, remhirterjesz- tesert. Felteteleztuk, hogy a Szakolczai Attila altal emlitett, orszagosan elitelt 390 ezer polgar kozott nem csak P. Pal szerepel, mint szentendrei lakos. Mert - Szakolczai szava- ival elve - a szentendrei hatalom is harcban allt a szentendrei tarsadalommal. De furcsa modon a szentendrei jarasi-varosi birosag 1945 es 1956 kozott keletkezett iratai nem talalhatok a leveltarban. Kahler Frigyes jogtortenesz szerint az ilyen dokumentumok egy reszet a hatalom kesobb selejteztette.
Ilyen elozmenyek utan koszontott ra az alig tizezer lakosii varosra, Szentendrere 1956 oktobere.
AUitolag egy bizonyos ido eltelte, tavlat kell ahhoz, hogy egy adott korszak tarsadal- mi viszonyait, torteneseit jol megitelhessiik, mert a resztvevo csak a reszt eli at, s nem latja az egeszet. Azonban akarhanyszor elolvassuk koveteleseiket, annal inkabb meg kell allapitanunk, hogy 1956 fiataljai jol ismertek annak a komak egeszet, amelyben eltek. A Budapesti Miiszaki Egyetemen 1956. oktober 23-anak hajnalara megfogalmazott tizen- hat pontjukban benne van mindaz, amit a kor minden joakaratu embere erzett, hianyolt es kivant volna, de nem merte kimondani. Ezert terjedt el olyan gyorsan, nem csak a ropcedulakon, hanem a szivekben is.
Kozel tiz esztendo gondjait osszefoglalni mi is az egyetemistak tizenhat pontos ko- vetelesehez fordulunk.
AZ 1956-OS K O V E T E L E S E K
1956 folyaman a budapesti Petofi Kor gyiilesein mind elesebben biraltak a fennallo rend- szert. Ennek hire egyre szelesebb korben kezdett elterjedni.
A magyar lakossag minden reteget sujto Rakosi-rendszer elleni tiltakozast azonban nyilvanosan elsokent a szegedi egyetemistak szedtek pontokba, es foglaltak irasba. Ko- veteleseiket Budapesten eloszor a Miiszaki Egyetemen ismertettek. Az oktober 22-en hetfon delutanra meghirdetett gyiilesen reszt vettek az Epitoipari es Kozlekedesi Egye- tem, a Mezogazdasagi Gepeszmemoki Foiskola, a Testnevelesi Foiskola, a Kerteszeti es Szoleszeti Foiskola, a Haditechnikai Intezet, a Petofi Akademia es a Zalka Mate laktanya kepviseloi is. Az ejszakaba nyulo tanacskozason kezdetben tiz, majd tizenhat pontban foglaltak ossze koveteleseiket.
A kovetelesek lenyege:
1. Vonjak ki a szovjet csapatokat.
2. Uj, alulrol kiindulo valasztasok legyenek az MDP-ben, valasszanak uj Kozponti Vezetoseget, hivjak ossze a partkongresszust.
3. Nagy Imre alakitson kormanyt, a sztalinista, rakosista biinosoket valtsak le.
4. Nyilvanos targyalast Farkas Mihaly es tarsal iigyeben, vonjak felelossegre Ra- kosit.
5. Altalanos, egyenlo es titkos valasztasokat, tobb partot, uj nemzetgyiilest, sztrajk- jogot.
6. Vizsgaljak felul a magyar-szovjet, illetve a magyar-jugoszlav kapcsolatokat, a kolcsonos be nem avatkozas jegyeben.
7. Szakemberek bevonasaval szervezzek at a gazdasagi eletet a hazai adottsagok es a nep leterdekei alapjan.
8. Hozzak nyilvanossagra a kiilkereskedelmi szerzodeseket, a jovatetel tenyleges adatait, adjanak tajekoztatast a magyar uranrol.
9. Vegyek teljes revizio ala az ipari normakat, vizsgaljak ki a berkoveteleseket, allapitsak meg a munkas-letminimumot.
10. Toroljek el a beszolgaltatas rendszeret, az egyenileg gazdalkodok kapjanak a termeloszovetkezetekkel egyenrangu tamogatast.
11. Fuggetlen birosag vizsgalja felul az osszes politikai es gazdasagi pert, bocsassak szabadon az artatlanul eliteIteket, szallitsak haza a Szovjetunioba hurcolt fog- lyokat.
12. Teljes velemeny- es szolasszabadsagot, szabad radiot, MEFESZ-iijsagot, ismer- hesse meg mindenki a sajat kaderanyagat.
13. Tavolitsak el a Sztalin-szobrot, helyere 1848-49-es emlekmu keruljon.
14. Uj, nemzeti jellegii cimert, a katonaknak uj, a magyar hagyomanyoknak megfe- lelo egyenmhat, marcius 15. nemzeti iinnep, oktober 6. nemzeti gyasziinnep es tanitasi sziinet legyen.
15. Szolidaritas a lengyel neppel.
16. Oktober 27-en uljon ossze egy orszagos diakkonferencia, ahol megvitatjak a koveteleseket.
Ezeket a tobb valtozatban is megfogalmazott koveteleseket ugy kellene ismemie a mai fiatal nemzedeknek is, mint az 1848-as ifjak, Petofiek 12 pontjat!
Ha figyelmesen vegigolvassuk a pontokat, megallapithatjuk, hogy az egyetemes em- beri jogok ervenyesiteset kovetelik: a nemzeti fiiggetlenseget, a parlamenti demokraciat, az orszag es az egyes emberek erdeket szolgalo gazdasagpolitikat, a fuggetlen jogszol- galtatast, a teljes velemeny- es szolasszabadsagot, a nemzeti hagyomanyok tiszteletet es a mas nepek iranti szolidaritast. Vagyis mindazt, ami hianyzott Rakosiek Magyarorsza- gabol.
16
(A sorokbol is kitiinik, hogy megfogalmazoik - a kesobbi vadakkal ellentetben - nem akartak megdonteni a szociahsta rendszert, hanem csak „megreformalni". Ma mar, uto- lag, tudjuk, ez naiv elkepzeles volt. A tortenelem bebizonyitotta, hogy a diktatorikus rendszereket nem lehet megreformalni.)
Lenyegeben azonos kovetelesek fogalmazodtak meg a videki egyetemeken es foisko- lakon, sot a fovarosi es videki iizemekben is.
Az egyetemistak szetrajzottak az orszagban, es gyiileseken ismertettek a pontokat, arra biztatvan a helyieket, hogy ok maguk is allitsak ossze koveteleseiket. A pecsi egye- temistak mar roplapokon is terjesztettek koveteleseiket. A lakossag tobbsegere minde- niitt felszabaditoan hatott, hogy kimondhattak serelmeiket. Sokakat ez vitt ki az utcara.
6k voltak a tiinteto tomeg, a sztalinistak szerint a „cs6cselek".
Forrds: Kezikdnyv I. 70-71. o.; Krahler; G. Sin, 1975.; Sin, 2000.; Szakolczai, 2001.;
PethdZsoltne 1996.
I I .
A FORRADALOM ES A M E G T O R L A S KRONOLOGIAJA
A budapesti es az orszagos esemenyek termeszetszeriileg hatassal voltak minden videki esemenyre, igy - kulonosen Budapest komyeken - a szentendrei tortenesekre is. Ezert helyesnek tartjuk a fobb budapesti es orszagos esemenyek idorendi sorrendben valo koz- leset. De fontosnak tartjuk azert is, mivel tobb olvasonk talan nem is elt 50 evvel ezelott, vagy ha igen, akkor sem biztos, hogy hallott az esemenyekrol, kiilonoskepp pedig nem volt reszese azoknak. Igy ki-ki folelevenitheti esetleges valosagos elmenyeit, az eddig hallottakat, olvasottakat, tanultakat az itt tenyszeru rovidseggel, idorendi sorrendben ko- zoltek alapjan.
FOBB ESEMENYEK BUDAPESTEN ES AZ ORSZAGBAN
• 1956.
Oktober 22. hetfo A Budapesti Miiszaki Egyetem hallgatoi elfogadjak a szegedi egyetemistak 16 pontos koveteleset.
Oktober 23. kedd Lengyelorszag iranti bekes szimpatiatiintetesek Budapesten, a Petofi- es a Bem-szobomal.
Rakosi utodja, Gero Emo radiobeszedeben csocseleknek ne- vezi a tiintetoket.
Radiokozlemenyekben hoi betiltjak, hoi engedelyezik a tun- teteseket.
21 dra: Nagy Imre a Parlament elotti tomeghez szolo besze- det „Elvtarsak!" megszolitassal kezdi, mire lehurrogjak.
Leall a tomegkozlekedes.
A vilagon eloszor Budapesten ledontik a Sztalin-szobrot (21 ora 37 perckor).
A radio elott tunteto tomeg a MEFESZ (Magyar Egyetemis- tak es Foiskolasok Egyseges Szervezete) 16 pontjanak beol- vasasat koveteii. Az epiiletbdl ralonek a tiintetokre. A felke- lok hajnalig tarto ostrom utan elfoglaljak a radio epiiletet.
Elfoglaljak a Szabad Nep szekhazat is.
A felkelok honvedsegi, rendorseg! es gyari raktarakbol fegy- verekhez jutnak.
Oktober 24. szerda A beliigyminiszter a lakihegyi adon keresztiil gyiilekezesi es kijarasi tilalmat, statariumot rendel el.
Gero Emo partfotitkar a szovjet csapatok beavatkozasat keri.
Miniszterelnok: Nagy Imre.
Fegyveres hare az AVH-sokkal es a szovjetekkel (Corvin koz, Csepel).
Rabeszelik Nagy Imret, hogy szolitsa fel fegyverletetelre a felkeloket, es igerje meg: nem lesz statarium.
A felkelok tobbszor megtamadjak a Honvedelmi Miniszteri- um epiiletet.
Szekesfehervaron a szovjetek belelonek a tiinteto tomegbe.
A Szabad Europa Radio forradalomkent iidvozli az esemenyeket.
Oktober 25. csiitortok Levaltjak Gero Emot, Kadar Janos lesz az MDP elso titkara.
Reggel a szovjet es magyar alakulatok visszafoglaljak a radio epiiletet.
Radiobejelentes: A kormany az ellenforradalmi puccskiserle- tet felszamolta.
Delelott: Sortiiz a Parlament elott tiintetokre.
Sulyos harcok Budapest tobb pontjan.
Maleter Pal tiizsziinetet kot a Kilian laktanya felkeloivel.
Sortiiz Gyorben.
Oktober 26. pentek X I I . Piusz papa iidvozli a magyarorszagi felkelest.
Budapesten megalakul a Szena teri felkelok csoportja.
Sortuz Mosonmagyarovaron es Miskolcon.
Megalakul a Gyori Nemzeti Tanacs.
Szekesfehervaron es a kovetkezo napokban szamos helyen kiszabaditjak a politikai foglyokat.
Orszagszerte forradalmi bizottsagok es munkastanacsok ala- kulnak.
Oktober 27. szombat Felkelok folyamatos harca Budapest tobb helyen. Ujabb ellen- allasi gocpontok: Moricz Zsigmond korter, Ujpest, Baross ter.
Tiszakecsken vadaszrepulok lonek a tomegbe.
Orszagszerte onszervezodo hatalmi es igazgatasi szervek jonnek letre nepszerii szemelyekbol, a koalicios partok de-
legaltjaibol. Koveteleseik: a tagositas megsziintetese, tsz-ek feloszlatasa, begyujtesi iratok megsemmisitese.
A nepszeriitlen szemelyeket eltavolitjak a kozigazgatasbol. A rakosistak, sztalinistak elmenekiilnek.
A Szabad Europa Radio biralja Nagy Imret, kevesli a valtoz- tatasokat.
Oktober 28. vasdrnap Nagy Imre az lij kormany elnoke. Altalanos tiizszunetet ren- del el, feloszlatja az AVH-t. Kadar, mint partvezeto tamogat- ja, Gero Emo, Piros Laszlo es masok ejszaka a Szovjetunioba
menekiilnek. Szabad a sajto, a radio.
Oktober 29. hetfo Targyalasok a szovjet csapatok kivonasarol Budapestrol.
Fegyversziineti targyalasok a felkelokkel.
Szabad Petofi Radio Gyor neven az orszag egesz teruleten hallhato a rovidhullamii ado.
A salgotartjani AVH-sok Csehszlovakiaba menekiilnek.
Oktober 30. kedd Szabad a Kossuth Radio.
Nagy Imre bejelenti az egypartrendszer megsziineset. Uj, koalicios kormanyt alakit. Kiraly Bela vezetesevel letrejon a Forradalmi Karhatalmi Bizottsag. Megalakul a Nemzetorseg.
A kormany elismeri a fi^rradalmi szervezeteket.
A nep bizalmatlansaganak megnyilvanulasa a Koztarsasag teri ostrom.
Folytatodik a szovjet csapatok kivonasa Budapestrol.
Gyorben megalakul a Dunantiili Nemzeti Tanacs.
A magyar forradalommal szolidaris tiintetesek Lengyelor- szagban.
A pozsonyi Uj Szo cimii lap fasiszta zavargasoknak minositi a magyarorszagi esemenyeket
Oktober 31. szerda A Honvedelmi Miniszteriumban megalakul a Forradalmi Honvedelmi Bizottmany.
A kormany nemzeti iinneppe nyilvanitja oktober 23-at.
Szimpatiatiintetesek Kolozsvarott, Nagyvaradon, Marosva- sarhelyen.
November 1. csiitortok Kadar Janos radiobeszedeben dicsoseges felkelesnek nevezi az esemenyeket.
Kezd helyreallni a rend. Leall a szovjet csapatok kivonulasa a fovarosbol. Nagy Imre bejelenti: Magyarorszag kilep a Var- soi Szerzodesbol.
Palinkas Antal omagy egysegevel Mindszenty Jozsefet Retsagrol reggel 9-re a budai varba kiseri.
Kadar es Miinnich a szovjet kovetsegre menekul.
Megalakul a volt politikai foglyok szovetsege, a POFOSZ.
November 2. pentek A fegyveres osszecsapasok az egesz orszagban megsziinnek.
A Szena teri felkelok egy csoportja Ausztriaba indul fegyverekert.
A szovjetek Szolnokon allitjak fel fohadiszallasukat.
Aromanok felajanljak reszveteliiket a magyar forradalom le- vereseben. A szovjetek elutasitjak az ajanlkozast.
Atalakul a nemzeti kormany. A masodik Nagy Imre-kormany tagja Farkas Ferenc. Honvedelmi miniszter: Maleter Pal.
Megkezdodnek a targyalasok a szovjet csapatok kivonasa- rol.
November 3. szombat Maleter Pal honvedelmi minisztert es kiseretet a tokoli repii- loteren a szovjetek letartoztatjak.
Budapest koriil vedoovezetet alakit a honvedseg, de a szovje- tekkel valo osszecsapasra nem keriil sor.
November 4. vasdrnap Kadar Janos es tarsal Moszkvabol Szolnokra repiilnek, es ellenkormanyt alakitanak. Kadar biintetlenseget iger a felke- loknek. Ismetelten keri a szovjet segitseget.
Hajnalban a radioban Nagy Imre bejelenti a szovjet csapatok masodik beavatkozasat.
Nagy Imreek a jugoszlav kovetsegre menekiilnek.
Az Egyesiilt Allamok keri az ENSZ Biztonsagi Tanacsanak osszehivasat.
November 5. hetfo A szovjet alakulatok visszafoglaljak a Szabad Magyar Radio epiiletet.
A felkelok Budapesten es videken szamos helyen harcba bo- csatkoznak a szovjetekkel, es vesztesegeket okoznak nekik.
A magyar forradalom melletti tiintetes Krakkoban.
November 6. kedd Kadart es kormanyat a szovjetek ejszaka Szolnokrol Buda- pestre szallitjak.
Szovjet katonai igazgatas Budapesten es a nagyvarosokban.
A fovarosban folytatodik a fegyveres ellenallas.
Videken szovjet jarorozes.
November 7. szerda Parizsban tomegtuntetes a magyar forradalom mellett.
November 11. vasdrnap Kadar bejelenti a „felkeles" levereset. November 7-et mun- kanappa, marcius 15-et iinnepnappa nyilvanitja, visszaallitja a tanacsi rendszert.
Tomeges menekiiles kiilfoldre.
Megkezdodnek a letartoztatasok es deportalasok.
Kialakulnak az ellenallas kulonfele illegalis formal: Gyori Radio, Vaci Csokonai Radio. Sztrajkok, roplapok orszag- szerte.
Videken kiilonitmenyesek, „pufajkasok"garazdalkodnak.
November 12. hetfo Torvenyerejii rendelet a buntetoeljaras egyszeriisiteserol.
November 14. szerda Az ENSZ napirendre tiizi a magyar kerdest.
Megalakul a Nagy-budapesti Kozponti Munkastanacs.
A videki iizemekben is munkastanacsok alakulnak, es feltete- lekhez kotik a Kadar-kormany elismereset.
November 21. szerda A Kadar-kormany irasos garanciat ad Jugoszlavianak, hogy Nagy Imret es tarsait nem fogjak felelossegre vonni.
November 22. csutortok Nagy Imreeket Romaniaba szallitjak.
November 30. pentek Befejezodik a Honved Karhatalom szervezese a forradalom vegleges leveresere.
December 1. szombat Torvenyerejii rendelet az oktober 23-a utan kiilfoldre tavo- zottak kozkegyelemben reszesiteseroL
December
1957.
Februdrtol
Aprilis tdl November 17.
Felkelesbol - ellenforradalom. A hirhedt „Feherk6nyv"
megjelentetese.
Letartoztatasok. Elso „csucs". Megtelnek a bortonok.
Elso kivegzesek fegyver- es loszer rejtegetesert.
Nagy tiintetesek Budapesten. Sztrajkok.
Munkastanacsok, helyi forradalmi bizottsagok betiltasa (de- cember 5.).
A Nyugati palyaudvamal a karhatalom a tiintetok koze 16 (de- cember 6.).
Sortuz Salgotarjanban (december 8.).
Sortiiz Miskolcon (december 10.).
A Kadar-kormany betiltja a teruleti munkastanacsokat (de- cember 10.).
A kormany bevezeti a statarialis biraskodast (december 11.).
Ujra megnyitjak az intemalo taborokat (december 12.).
A tomeges bossziiallas eve.
Torvenyerejii rendelet a Munkasorseg felallitasarol.
Masodik letartoztatasi hullam - „megel6z6 begyiijtesek".
Ujra felallitjak a nepbirosagokat.
Halalos nepbirosagi iteletek. Kivegzesek.
Tobb nyilvanos monstre per: „koz6nseges biinozok".
Nemzetkozi tiltakozas miatt kesobb zart targyalasok.
Minden telepiilesen, munkahelyen megfelemlito perek indi- tasa.
Harmadik letartoztatasi hullam.
Torvenyereju rendelet a munkastanacsok megszunteteserol.
• 1958.
Junius 9-16.
Junius 16.
1959.
1960.
1961.
1963.
1989.
Junius 16.
A Nagy Imre-per.
Nagy Imre, Maleter Pal es Gimes Miklos kivegzese.
Reszleges amnesztia. A buntetett eloelet marad.
Az intemalasok megsziintetese.
A nepbirosagok besziintetik miikodesiiket.
Altalanos amnesztia.
Nagy Imre, Gemes Miklos, Losonczi Geza, Maleter Pal es Szilagyi Jozsef ujratemetese
Forrds: Kezikdnyv /.; Litvdn
FONTOSABB E S E M E N Y E K SZENTENDREN ES K O R N Y E K E N 1956.
Oktober 23. kedd Delutan a Hirado es Muszaki Tiszti Iskola 3. evfolyama ve- zetosegvalaszto DISZ taggyiilest tart. A tisztikar szamara kiderul, hogy a hallgatok ismerik a budapesti egyetemistak koveteleseit, es azokkal egyetertenek.
Este 20 orakor a Szentendrei Hirado es Muszaki Tiszti Iskola 160 hallgatqjat az Akademia utcai partkozpont, 150 hallgato- jat pedig a Beliigyminiszterium epulete vedelmenek megero-
sitesere Budapestre rendelik.
Oktober 24. szerda A varoshaza elott tiintetok kovetelik, hogy hangosbemondon olvassak be a budapesti egyetemistak koveteleseit.
A varosban jarorozo tiszti iskolasoknak sikeriil megnyugtato szavakkal feloszlatni a varoshaza, a rendorseg es a parthaz elotti csoportosulasokat.
Oktober 25. csiitortok A Hirado es Miiszaki Tiszti Iskola elott 120-150 fonyi tomeg fogva tartott egyetemistak kiadatasat siirgeti, majd fegyvere- ket kovetel a Budapesten harcolo felkelok tamogatasara.
Tiszti iskolasokat vezenyelnek a budakalaszi es a kiskovacsi megmozdulasok felszamolasara.
Oktober 26. pentek Delelott 10 orakor a varoshazan kozfelkialtassal megvalaszt- jak a 72 tagii Hazafias Nepfrontbizottsagot, amely ideigle- nesen atveszi az addigi tanacs szerepet. A Nepfrontbizottsag elnoke Zauer Janos.
Delutan 3 orakor megvalasztjak a Hazafias Nepfrontbizott- sag Intezo Bizottsagat.
Allandosult tiintetesek a varosban. Este betorik a Hirado es Miiszaki Tiszti Iskola kapujat, es fegyvereket zsakmanyol- nak.
Fiatalok fegyveres csoportja harcolni indul Budapestre, de rajuk lonek a varos hataraban. Tobben megsebesiilnek. Toth Lajos vontatovezetot halalos talalat eri.
A Szentendren tortentekrol - eros tulzasokkal - partvonalon is fiitnak a jelentesek a felsobb szervekhez. A Megyei Part- bizottsag (Barkoczi elvtars) jelenti az MDP Kozponti Veze- tosegenek: Szentendren 500 fos tomeg betort a laktanyaba, a katonak megadtak magukat, az ostromlok ket tankot zsakma- nyoltak, es azokkal Budapest ellen vonulnak. (Talan a teher- autokat neztek tankoknak? - M. Gy.) Az ostromlok egy resze koriilfogta a Jarasi Partbizottsag epiiletet is.
Oktober 27. szombat Delelott egy voroskeresztes kisteherauto onkentes veradok- kal Budapestre indul.
Tiszti iskolasokat vezenyelnek Tahitotfaluba a tiintetes meg- akadalyozasara. Visszafele jo vet tiizharcba keverednek egy Vacrol kiszabadult rabokat szallito gepkocsi-oszloppal. Egy halott, egy sebesiilt.
A Hazafias Nepfrontbizottsag keri a honvedseget, hogy fegy- verezzek le a pilisszantoi es dobogokoi BM iidiilok AVH-s orseget, de a honvedseg nem teljesiti a kerest.
A Hazafias Nepfrontbizottsag 35 megbizhato szemellyel ki- egesziti a szetesoben levo rendorseg letszamat.
A Hazafias Nepfrontbizottsag felhivja a lakossagot, hogy a laktanyabol elozo nap szethordott fegyvereket es loszert szol- galtassa be.
Oktober 28. vasdrnap A szentendrei rendorseg jelenti az Orszagos Rendorkapi- tanysag iigyeletenek: az ejjel fegyveres polgari szemelyek megtamadtak a rendororsot es a papirgyarat. A behatolast a katonasagnak sikeriilt megakadalyoznia. (?)
A helyi rendorseg jelentese szerint a katonasag segitsegevel elfogott tobb olyan rabot, akik elozo napon szabadultak ki a vaci bortonbol.
Pomazrol megerkezik Katona Sandor vb-elnok. Mivel a va- rosban rend van, es ujra helyen van a vezetqje, a „Nepfront Ideiglenes Bizottsaga" visszaadja a vezetest a tanacs Vegre- hajto Bizottsaganak, es rendelkezesere all.
Oktober 29. hetfo Az Orszagos Rendorkapitanysag kozponti iigyeletenek Pest megyei osszefoglaloja: „A megye teruleten a rendorseg ugy- szdlvdn teljesen feloszlott. A rendet a kormdnyhii honvedseg igyekszik fenntartani. " ( A regi kormany uj elnoke Nagy Imre, akit ekkor meg Kadar Janos, az MDP uj elnoke is tamogat.) Oktober 30. kedd Mivel Nagy Imre kormanya elismeri a forradalmi szerveze-
teket, a Hazafias Nepfrontbizottsag atalakul Nemzeti Bizott- sagga, es atveszi a varos vezeteset.
Az ideiglenes Intezo Bizottsag a legegetobb feladatok meg- oldasara bizottsagokat hoz letre: Paraszt Bizottsag, Feliilvizs- galo Bizottsag, Lakasbizottsag.
Felallitjak a Nemzetorseget. Parancsnokaul a Nemzeti B i - zottsag Jobbagy Janost nevezi ki. A tiszti iskola forradalmi bizottsagatol 60 nemzetor reszere fegyvereket es ruhazatot veteleznek.
A tiszti iskolaban Forradalmi Katonatanacs alakul.
Visszatemek a Budapestre vezenyelt tiszti iskolasok. Rajot- tek, hogy nepellenes celra hasznaltak fel oket.
Oktober 31. szerda A Nemzeti Bizottsag utasitasara egy nemzetor egyseg megy Dobogokore, hogy letartoztassa a BM iidiilot orzo AVH-so- kat. Az AVH-sok azonban mar korabban elmenekiiltek.
A Nemzeti Bizottsag a Szentendrei-szigeten lovoldozo orosz katonak felderiteset es leszereleset keri a tiszti iskola forra- dalmi bizottsagatol - eredmenytelenul.
Az iskola hallgatoinak nagy resze - a parancsot megtagadva - gepkocsikon Budapestre megy, es a Keleti palyaudvar kor- nyeken harcba bocsatkozik a szovjet csapatokkal.
A Nemzeti Bizottsag ket tehergepkocsit indit az osztrak ha- tarhoz voroskeresztes csomagokert. Az autok iiresen temek vissza.
A Nemzeti Bizottsag megbizza dr. Borondy Laszlo es dr.
Sumeghy Jozsef iigyvedet, utazzanak Gyorbe, es a Dunantuli Nemzeti Tanacsnal jelentsek be Szentendre csatlakozasat. A ket kuldott teljesiti a megbizast, es bemutatjak megbizo leveliiket Szigethy Attilanak, a Dunantuli Nemzeti Tanacs ehiokenek.
A Nemzeti Bizottsag - kozkivanatra - kilenc tanacsi alkal- mazottat felfiiggeszt allasabol.
November 1. csiitdrtdk A tiszti iskolaban ujravalasztjak a Forradalmi Katonai Ta- nacsot. A varost Krajcsovits Marton, Laszlovszky Antal es Homyak Jeno, a Nemzeti Bizottsag tagjai, valamint egyete- mistak kepviselik.
Jobbagy Janos nemzetor parancsnok negy szentendrei A V H - st orizetbe vetet.
Szentendre Nepe! ANemzeti Bizottsag felhivasa a varos pol- garaihoz.
A 67. Muszaki Zaszloalj parancsot kap, hogy aknazarral ke- sziiljon fel Budapest vedelmere.
A Nemzeti Bizottsag bezaratja a Jarasi Partbizottsag elha- gyott, uresen alio epiiletet.
November 2. pentek Megalakul a tanacsi dolgozok forradalmi bizottsaga.
Kilenc tizem munkastanacsi kiildottje a munka felvetelerol targyal.
November 3. szombat Megalakul a Szentendrei Malom munkastanacsa. Elnoke: Cs.
Toth Laszlo.
November 4. vasdrnap Zauer Janos irasbeli felhivasa a Nemzetorseghez: az ellense- ges parancsnokot feher zaszloval kell felszolitani, hogy j6j- jon a Tanacshazara.
A szovjet tamadas hirere a laktanyabol ujabb 40-50 novendek megy Budapestre harcolni. A tobbiek hazamennek. A lakta- nyat mar csak tisztek orzik.
A Nemzeti Bizottsag es a Forradalmi Katonatanacs a varos vedelmenek megszervezeserol targyal.
A Nemzeti Bizottsag es a honvedseg parancsnoksaga megal- lapitja, hogy a szovjet tulero miatt az ellenallas remenytelen, ezert feher zaszloval fogjak fogadni oket.
A Nemzeti Bizottsag iilese 26 resztvevovel. Elhatarozzak az Intezo Bizottsag letszamanak boviteset.
Tizenhat iizem munkastanacsanak kiildott-ertekezleten tago- kat jelolnek a Nemzeti Bizottsag Intezo Bizottsagaba.
November 8. csiitdrtdk A Szentendrei-szigetrol atkelo, menekiilo budapesti forradal- marok Szentendren teherautokat es iizemanyagot rekviral- nak, es tovabb vonulnak.
Szovjet katonai egysegek jelennek meg a varosban.
November 9. pentek Tizenkilenc iizemet es intezmenyt kepviselo kuldottek hiva- talosan is megalakitjak a Szentendrei Teriileti Munkastana- csot. Elnok: Toth Ferenc.
November 10. szombat A 11-es ut budakalaszi kanyarulataban levo iitegallasbol Teglassy Andras novendek a kozeledo szovjet tankokra akar loni. Azok megelozik, es Teglassy Andras halalosan, tarsa sii- lyosan megsebesiil.
A Nemzeti Bizottsag iilese 17 resztvevovel. A megjelentek fele munkastanacsot kepvisel.
November 11. vasdrnap ANemzeti Bizottsag 40 db kenyeret es 100 kg burgonyat utal ki a Szentendren atvonulo civil menekultek reszere.
November 5. hetfo
November 6. kedd
A megszallo szovjet katonasag tobb harckocsival, ellenallas nelkul bevonul Szentendrere.
Budapestrol HEV-kiildottseg indul Szentendrere, hogy rabe- szelje a szentendrei sztrajkolo vasutasokat a munka felvete- lere.
A szentendrei rendorseg jelenti: nagyon sok fegyvert es lo- szert szedtek ossze. Egy reszuket a szentendrei, a tobbit a megyei kapitanysagon orzik.
A rendorok 80%-a teljesit szolgalatot.
A papirgyari munkastanacs hatarozata: holnap veszik fel a munkat.
A szentendrei rendorsegen szolgalatot teljesito negy volt AVH-st leszerelik, es hazakuldik oket.
November 15. csiitdrtdk Sztrajk miatt leall a HEV-kozlekedes.
November 16. pentek Szigonian titkos talalkozo Leanyfalun magas rangu szovjet vezetok es Kadar Janos reszvetelevel. Tema: Nagy Imreek deportalasa Romaniaba.
Katona Sandor tanacselnokot visszahelyezik funkciqjaba.
November 17. szombat A szentendrei rendorseg jelenti: Pomaz es Szentendre hatara- ban, a Kohegy en harom vagon (!) tiizersegi loszer van ossze- gyujtve. Elszallitasukhoz ker segitseget.
Pomaz es Szentendre kozott felrobbantjak a HEV-sineket.
Megalakul a TLFZEP es a ZOLDERT dolgozoinak munkasta- nacsa. Elnok: Gyori Karoly, illetve Zakar Istvan.
November 19. hetfo A szovjetek lefegyverzik a pomazi nemzetoroket.
November 20. kedd Ujra megindul a HEV-kozlekedes.
November 21. szerda A szentendrei jaras iizemeiben csak akkor hajlandok dolgoz- ni, ha a budapestiek is felveszik a munkat.
A Kobanya munkastanacsa keri a hianyzo dolgozok berenek kifizeteset.
November 23. pentek A szentendrei jarasban levo iizemek csak karbantartasi mun- kat vegeznek.
Megalakul a Hegykozseg Farkas Janos nemzeti bizottsagi tag vezetesevel, es keri vissza ingatlanait.
November 25. vasdrnap A szentendrei munkastanacsok elhatarozzak, hogy hetfon megkezdik a munkat.
November 27. kedd A Nemzeti Bizottsag felfiiggeszti miikodeset.
November 12. hetfo
November 13. kedd
November 29. csiitortok A szentendrei iizemekben ket miiszakban dolgoznak, de nyersanyag- es energiakeszletuk csak ket hetre elegendo.
December 1. szombat A szentendrei rendorseg jelenti: a papirgyarban a munka ha- rom miiszakban folyik.
Katona Sandor vb-elnok jelenti a Megyei Tanacsnak: az ok- tober 26-an megalakult Hazafias Nepfront Bizottsag kesobb Nemzeti Bizottsagga alakult. Betoltotte feladatat: a varosban megorizte a rendet es gondoskodott a lakossag folyamatos ellatasarol.
A varosi Kozponti Munkas- es Paraszttanacs ertekezlete 70 resztvevovel.
December 6. csiitortok A Varosi Tanacs Vegrehajto Bizottsaga oktober ota eloszor ujra iilesezik. Reszt vesz az iilesen Zauer Janos es dr. Huzsvik Gyorgy, a volt Nemzeti Bizottsag ket vezetqje.
December 10. hetfo A Bona Zsigmond vezette pomazi nemzetorok elrejtik a szentendrei katonatisztektol november 4-en kapott fegyvere- ket.
A szentendrei jarasi es varosi teriileti munkastanacsok ki- mondjak a feloszlasukat. Az uzemi munkastanacsok meg tartjak magukat.
A rendorseg jelentese szerint sztrajkfelhivast es szovjetelle- nes szovegeket tartalmazo falragaszokat talaltak reggel a va- rosban.
December 11. kedd A rendorseget arrol tajekoztatjak, hogy ismeretlen telefona- 16k sztrajkra hivtak fel a munkasokat. A fenyegetesre a dol- gozok abba is hagytak a munkat.
A budapesti kozponti munkastanacs sztrajkfelhivasara leall a HEV-kozlekedes.
December 12. szerda A Szentendrere vezenyelt 2. Onallo Aknakutato Zaszloalj megkezdi a hatarban hatrahagyott tiizersegi loszerek meg- semmisiteset, illetve elszallitasat.
December 14. pentek A megfogyatkozott letszamu vb-be kooptalj ak Homyak Jenot es Zabeczky Jozsefet, a Nemzeti Bizottsag ket volt tagjat.
December 24. hetfo Reggel Szentendren es Leanyfalun kormanyellenes falraga- szokat szedett le a rendorjaror.
December 27. csiitdrtdk Irogeppel irt es sokszorositott, szovjet- es Kadar-ellenes rop- cedulakat talaltak Szentendren.
December 29. szombat A Varosi Tanacs Vegrehajto Bizottsaganak iilesen a testiilet- be kooptaljak Zauer Janost a kobanya, Szabo Belat a gepal-
lomas, Tamasi Laszlot a vasut, es Fiala Karolyt a papirgyar munkastanacsanak tagjat, tovabba dr. Huzsvik Gyorgyot, va- lamint Bizik Ferenc varosi rendorkapitanyt.
1957.
Januar 18.
Januar 29.
Februar 12.
Februar 16.
Marcius 14.
Marcius 20.
Aprilis 3.
Majus 14.
Junius 20.
Julius 3.
Kauer Sandor vasesztergalyost fegyverrejtegetesert 12 evi bortonbuntetesre iteli a Budapesti Helyorseg Katonai Biro- saga.
Homyak Jeno a vb-ulesen bejelenti, hogy a napokban buda- pesti karhatalmistak letartoztattak Jobbagy Janost, a szentend- rei varosi nemzetorseg parancsnokat, valamint Szentendrey Laszlot, a jarasi nemzetorseg parancsnokat.
Budapesten halalra itelik es kivegzik Bona Zsigmond es Ka- tona Sandor pomazi nemzetoroket.
Karhatalmistak letartoztatnak tobb szentendrei lakost, es a rendorseg epiiletebe hurcoljak, ahol bmtalisan megverik oket. Kozuliik Zauer Janost, dr. Huzsvik Gyorgyot, dr. Palffy Andort, Jobbagy Janost, Vargha Ferencet, Godor Gyulat, Margaritovits Vazult es Toth Ferencet ismeretlen helyre szal- litjak. Dr. Borondy Laszlot es dr. Gyerko Janost hazaenge- dik.
Letartoztatjak es nehany napig orizetben tartjak Karasz La- jost es tobb tarsat.
Letartoztatjak es a megyei bortonbe viszik Varhegyi San- dort.
Ismet letartoztatjak Karasz Lajost es tobb tarsat, majd elenge- dik oket.
Letartoztatnak tobb szentendrei lakost, koztiik ujra Karasz Lajost, majd ismet elengedik oket.
Elkesziil az iigyeszsegi vadirat Zauer Janos es tarsal (dr.
Huzsvik Gyorgy, dr. Palffy Andor, Jobbagy Janos, Vargha Ferenc es Varhegyi Sandor) ellen.
Dr. Gyerko Janos jarasi foorvos jelenti: az egeszsegiigyi dol- gozok az ellenforradalom alatt nem kovettek el semmi olyan cselekmenyt, amely fegyelmi eljarast tett volna sziiksegesse.
Dr. Palffy Andor letartoztatasban van.
Julius 26. A Pest Megyei Birosag nepbirosagi tanacsa meghozza iteletet a Zauer Janos es tarsal perben.
Augusztus 23. Laszlovszky Antal lakatost izgatasert 6 honap felftiggesztett bortonbuntetesre iteli a Pest Megyei Birosag.
Augusztus 26. Letartoztatjak Karasz Lajost es Krajcsovits Martont, es isme- retlen helyre szallitjak oket.
Oktober 24. A Budapesti Katonai Birosag fegyverrejtegetesert eliteli Blesics Miklost, Jurecska Laszlot, Gerenyi Istvant es Tetlak Palt.
November 8. Letartoztatjak Fabulya Istvant es Apfel Janost.
November 17. Torvenyereju rendelet nyoman megsziinnek a szentendrei munkastanacsok is.
November 18. Elkesziil az iigyeszsegi vadirat Krajcsovits Marton es tarsal (Fabulya Istvan, Apfel Janos es Karasz Lajos) ellen.
November 25. A Budapesti Katonai Birosag kemkedesert bortonbuntetesre iteli Benkovits Sandort es Laszlot.
• 1958.
Marcius 14. Rendorsegi kihallgatasok utan a Pest Megyei Birosag nepbi- rosagi tanacsa eliteli Krajcsovits Martont es tarsait.
Julius 11. A Szentendrei 1956-ban megszallo szovjet csapatok kivonul- nak a varosbol.
Szeptember 19. A Legfelsobb Birosag jogeros, enyhebb iteletet hoz Zauer Ja- nos es tarsal ellen.
Oktober 27. A Legfelsobb Birosag jogeros, enyhebb iteletet hoz Krajcsovits Marton es tarsal ellen.
Forrds: Kezikdnyv /..; Kajdri l.-ll..; Boor; Bddr/2.; PML, 1956-os gyujtemeny, Szent- endre Vdrosi Tandcs Titkdrsdgdnak iratai XXlll. 553, Pest Megyei Birdsdg iratai 861/
1957 es 1695/1957
I I I .
A FORRADALOM E S E M E N Y T O R T E N E T E
FORRADALOM NAPROL NAPRA
Riado, riado!
Oktober 23-an, kedden este 8 ora tajban, meg Gero Emo indulatos radiobeszede alatt, Szentendren riasztjak a Hirado es Muszaki Tiszti Iskola csalados, a varosban lako tiszt- jeit. Nem sokkal kesobb legalabb tizenot, leponyvazott teherauto gordul ki a laktanya kapujan, es robog a Dozsa Gyorgy liton Budapest fele. Az eber lakossag megtudja, hogy a Honvedelmi Miniszterium tobb mint haromszaz tiszti iskolast rendelt az Akademia utcai partkozpont es a Beliigyminiszterium vedelmenek megerositesere.
Masnap mar a szentendreiek is ertesulnek a radio ostromarol. A varosban a budapesti osszetiizesek hirere emberek verodnek ossze, es tiintetni kezdenek hoi a parthaz, hoi a rendorseg, hoi meg a varoshaza elott. A megremult partfunkcionariusok es a rendorok a katonasag segitseget kerik. A tiszti iskolabol kisebb egysegeket vezenyelnek a hely- szinekre, de eroszakos beavatkozasra sehol sem keriil sor. A jarorozo tiszti iskolasok maguk sem tudtak, mitevok legyenek. Egy tiszt a varoshaza elotti tiintetoket rabeszeli, hogy menjenek haza.
Megjelenik a F6 teren az elso kisteherauto. Platqjarol pesti egyetemistak felolvassak 16 pontos koveteleseiket, es beszamolnak a fovarosi harcokrol. Valosagos toborzobe- szedben szolitjak fel a szentendrei fiatalokat, szerezzenek fegyvert es menjenek harcolni Budapestre.
Csiitortok reggelre elterjed a hir a varosban, hogy a Hirado es Miiszaki Tiszti Iskola- ban letartoztatott budapesti egyetemistakat tartanak fogva. Hallatara deltajban 120-150 fonyi tomeg verodik ossze a laktanya elott, es az egyetemistak kiengedeset koveteii.
Az iskola parancsnoksaga meggyozi oket arrol, hogy a laktanyaban nem tartanak fogva senkit sem. A tomeg ezutan szetoszlik.
(A hir nem veletlenul kapott labra. Vacott peldaul negy diakot tartoztatott le a rend- orseg, akik a budapesti harcok hiret vittek a varosba. Oket a tunteto tomeg kovetelesere engedtek szabadon.)
Szentendren este ismet csoportosulas tamadt a laktanya elott. A tomeg most mar fegyvereket kovetel a budapesti felkelok megsegitesere. Az iskola parancsnoksaganak
- a varosban kozismert tisztek segitsegevel - sikeriilt rabeszelessel megnyugtatnia az embereket, akik ezek utan hazamennek.
Megjegyezzuk: meg ugyanezen a napon - valosziniileg a helyi part-es tanacsvezetok keresere - este tiszti iskolasokat vezenyeltek a budakalaszi es a kiskovacsi megmozdula- sok lecsendesitesere, de nem tudjuk, valojaban mi tortent ezeken a telepiileseken.
Nepfrontbizottsag valasztas
Oktober 26-an, penteken mar allandosulnak a tuntetesek. Egy kisebb csoport a foteri konyvesboltbol kihordja Marx, Engels, Lenin, Sztalin, Rakosi konyveit es a marxista-le- ninista brosiirakat. A konyvhalmazt a teren felgyiijtjak. Mas lehetosegiik nem leven, igy fejeztek ki felhaborodasukat a szovjetek fegyveres beavatkozasa miatt.
Az elozo napok budapesti es helyi esemenyeinek hatasara a szentendrei tanacstestii- let es vegrehajto bizottsaga megsziinik mukodni. Az ablakokba kitett radiokesziilekek a legfrissebb fovarosi hireket sugarozzak.
A varoshazan nem dolgozik senki. Az apparatus egyebkent is vezeto nelkiil van. Ka- tona Sandor tanacselnok kozigazgatasi tovabbkepzesen vesz reszt Budapesten, nem tud visszajutni Szentendrere.
A partvezetok ligy erzik, hogy a varosban novekszik a kommunistaellenes hangulat.
Elerkezettnek latjak az idot, hogy a szeminariumokon es a brosiirakbol tanultak szerint - valamint a fentrol kapott tanacsokat megfogadva - a part a nepmozgalom elere alljon es kezebe vegye az esemenyek iranyitasat. Ekkor meg a rakosista diktatura elleni fel- kelesnek velik az esemenyeket, bar nagyon tartanak attol, hogy „reakcids es fasiszta elemek" kihasznaljak a dolgozok jogos koveteleseit.
Berczes Jeno parttitkar es Bella Mihaly volt nepfront titkar elhatarozzak, hogy let- rehoznak egy lij varosi vezeto testiiletet. Olyan iranyito szervezetet, amelyben helyet kapnak kozismert parton kiviiliek, de a hatterben az oveke marad a vezeto szerep. Erre legalkalmasabbak egy nepfrontbizottsagot lattak. Ez Nagy Imre 1955-6s levaltasa utan a nagypolitikaban is jol bevalt.
Oktober 26-an, penteken 11 orara osszehivtak egy jol osszevalogatott jelolo bizott- sagot. Nevsoruk megmaradt: Apfel Janos, a varosi pb. titkara, Bella Mihaly pb. tag, Berczes Jeno jarasi parttitkar. Deli Antal pb. tag, Drobilits Istvan komuves, Erdelyi Jo- zsef, dr. Gyerko Janos orvos, dr. Helm Gyorgy gimn. ig. h., Homyak Jeno, Jarmay sza- zados, Mihaly Lukacs, dr. Palffy Andor orvos, Podany Istvan, Puppan Ferenc kereskedo, Tischner Istvanne kereskedo, Sebestyen iskolaigazgato. Arra kerik oket, jeloljenek 72 szemelyt a Nepfrontbizottsagba. (Ugy tiinik, kovetve a tanacsrendszert, mert az 1950- ben megvalasztott tanacstagok szama 79, a V. B. pedig 11 tagbol allt.)
Kozben nagyszamu erdeklodo gyiilik ossze a varoshaz elotti teren. A tomeg elen Lakati Jozsef pb. tag tartja a zaszlot. A tanacsteremben elkezdodik a nevek osszeirasa.
A partvezetok igyekeznek minel tobb parttagot bejuttatni a bizottsagba. Mivel a legtobb szemely nines jelen, hangszoron mondjak be a neviiket. A megnevezett szemelyek koziil tobbeket - a parttagok nagy reszet - a kinti tomeg ziigolodassal elutasitja, es masokat kovetel a bizottsagba. Egyesek kiabalva a kormany lemondasat kovetelik.
A tanacsi dolgozok az ablakokon at kidobaljak az irodakat diszito Sztalin es Rakosi szobrokat. Azok csorompolve tomek szet a macskakoveken. A „k6z6nseg" megtapsolja az utcaseprot, aki hozzalatott osszetakaritani a cserepdarabokat. Bent a varoshazan egye- sek mar attol felnek, hogy a tomeg megrohamozza az epuletet.
Lecsendesitesere Bella Mihaly neha- nyad magaval kimegy a tanacsterem er- kelyere. Vesztere, mert - a taniikihall- gatasi jegyzokonyv szerint - „csibesz- nek" nevezik es lehurrogjak. Tavozni kenyszeriil. Helyette Zauer Janost hivjak fel, akinek sikeriil megnyugtatnia a la- zongo tomeget.
Igy allt ossze a 72 tagii Hazafias Nep- frontbizottsag. Legtobbjiik a hangos- bemondobol ertesiilt arrol, hogy meg- valasztottak. Nevsorukat nem talaltuk meg, de valosziniisitheto, hogy nem ligy alakult, ahogyan a partvezetok vartak!
Vegiil a hangosbemondon mindnya- jukat meghivtak delutan negy orara a
sziikebb vezetoseg, az intezo bizottsag megvalasztasara.
Ekozben, kora delelott a F6 teren ket teherauto megtelt fiatalokkal. Pestre in- dultak, hogy harcoljanak a szovjetek es az oket kiszolgalo AVH-sok ellen. Kitu- dodott, hogy a tiszti iskola elott a katonak
igazoltattak, es nem engedtek tovabb ha- A varoshaza a nevezetes erkellyel
Az 1949-ben emelt szovjet hosi emlekmu, amelyrol 1956. oktober 26-dn egy fiatalember leszedte az dtdgu csillagot
ladni oket. (A Honvedelmi Miniszteriumbol ugyanis parancs erkezett a laktanyaba, hogy a nemzeti szinii zaszloval kozlekedo gepkocsikat a katonasagnak fel kell tartoztatnia.)
Persze ennek is hire ment, es meg delelott ket-haromszaz fonyi belvarosi tiinteto, akik koziil tobben mar elozo napon is ott voltak a laktanya elott, nemzeti szinii zaszloval es Kossuth-notakat enekelve a tiszti iskola ele vonult. Utkozben az also temetoben a szovjet hosi emlekmurol levertek a voros csillagot. Dietz Ferenc, aki ekkor 17 eves volt, erre igy emlekezik: „ Tobben segitve letrat tdmasztottak az emlekmuhoz. Egy fiatalem- ber macska iigyesseggel felkuszott a letrdn, es kalapdccsal, vesdvel, kdtellel sikeresen kibillentette az dtdgu csillagot a helyerdl. Nagy taps, eljenzes, drdmujjongds fogadta a csillag eltdvolitdsdt. A Himnusszal fejezdddtt be a nem mindennapi esemeny. " A lakta- nya ele erve az emberek kovetelni kezdtek, hogy a katonak engedjek tovabb a fiatalokat, sot fegyvereket is adjanak nekik. A tiszti iskola pedig berendezett es felszerelt korhaz- gepkocsikat is inditson Budapestre.
A tiszti iskola parancsnoka - nyilvanvaloan idohiizasi szandekkal - azt a feltetelt tamasztotta, hogy a tuntetok kiildottseget targyalas celjabol hajlando beengedni a lak- tanyaba. A targyalas reszeredmennyel vegzodott. A kiildottseg egyik tagja, Krajcsovits Marton tanar kozolte a kapu elott varakozokkal, hogy a honvedseg engedi Pestre menni a ket teherautonyi visszatartott fiatalt, a tiintetok rendelkezesere bocsatja a helyorsegi fiivoszenekart, es keri az embereket, hogy menjenek vissza a varosba. (A parancsnok a zenekarral azt akarta elemi, hogy elcsalja az embereket a laktanyabol.) Mindjart akad- tak olyanok, akik ziigolodni kezdtek: nem zenekarra van most szuksege a nepnek, hanem fegyverre. Krajcsovits Marton kijelentette: mivel szep szoval nem kaptak fegyvert, este visszajonnek, es eroszakkal megszerzik azokat.
Krajcsovits Marton beszede utan, mar kora delutan, a folyton valtozo letszamu es osszetetelii tomeg a honvedseg fiivoszenekaranak kisereteben el is indult a varoshaza- hoz, hogy tanuja - es reszese - legyen a Hazafias Nepfrontbizottsag Intezo Bizottsaga megvalasztasanak.
Varosvezeto testulet megvalasztasat soha ekkora erdeklodes nem kiserte, mint ezen az oktoberi delutanon. Delutan negy orara zsufolasig megtelt a tanacsterem. Olyanokkal is, akiket meg sem hivtak, es a tiszti iskolatol indult, fiivoszenekarral kisert tomeg is visszaer a varoshaza ele.
Palffy doktor elnokletevel megvalasztottak az intezo bizottsagot. Elnoke Zauer Janos komiives mester, titkara dr. Huzsvik Gyorgy iigyved lett, tagjai: Ory Sandor, Krajcsovits Marton tanar, dr. Palffy Andor orvos, Kovacs Gyula okleveles kertesz, Homyak Jeno foldmiives es Laszlovszky Antal vasesztergalyos lettek. Valaki bekiabalta Kovacs Janos kovacsmester nevet is. Megis azert dontottek Zauer Janos mellett, mert 6 mar tagja volt az 1945. utani koalicios idok Nemzeti Bizottsaganak is. Volt regebbrol tapasztalata.
Fegyvert, fegyvert!
Az intezo bizottsag delutani megvalasztasat kovetoen, a legfontosabb teendokrol szo- lo vitaban valaki (a periratok szerint nem helybeli) azt mondta, hogy Budapesten ver folyik, es a rendorsegtol es katonasagtol fegyvereket kell szerezni a harcolok megsegi- tesere. Ajelenlevok zajosan helyeseltek a javaslatot. Ottagu kiildottseget (Apfel Janos, Furjan Janos, Hlatky Sandor, Szentendrey Laszlo es egy ismeretlen szemely) menesztet- tek Bizik Ferenc r. szazadosert a rendorsegre, es Dekany alezredesert a tiszti iskolaba.
A kiildottseg hamarosan megerkezett a meghivottakkal egyiitt. A zajos teremben tobben
